Kisalföld logö

2017. 02. 26. vasárnap - Edina -1°C | 9°C Még több cikk.

OGY - Napirend előtt: kivándorlás, Sopron, brókerbotrány, Tapolca

A hálapénzről, a magáncsődről, a tanárok béréről és a Quaestor-ügyről is szó volt hétfőn az Országgyűlésben, az azonnali kérdések és válaszok órájában.

Azonnali kérdések

A hálapénzről, a magáncsődről, a tanárok béréről és a Quaestor-ügyről is szó volt hétfőn az Országgyűlésben, az azonnali kérdések és válaszok órájában.


MSZP: megszületett a Fidesz fizetős egészségügye

Tukacs István (MSZP) - egy igazságügyi minisztériumi tervezetre hivatkozva - arról beszélt, hogy a kormány törvényessé akarja tenni a hálapénzt, megteremtve ezzel az intézményesített korrupciót. Szerinte megszületett a Fidesz fizetős egészségügye, a gazdagok és a szegények egészségügye.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára válaszában jelezte, a tervezet még nem szerepelt kormányülés napirendjén, az előzetes társadalmi egyeztetésen van. A tervezetet ismertetve hangsúlyozta: továbbra is bűncselekmény maradna, ha valaki az ingyenes egészségügyben hálapénzhez kötné az ellátást, de ha valaki utólag "borravalóként", "ajándékként" hálapénzt ad, az nem lenne büntetendő.

A Jobbik a KDNP magáncsődterveit bírálta

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) a családi csőd intézményéről szóló KDNP-s tervről beszélt, kritizálva abból például azt, hogy a csődbiztosok személyesen ellenőriznék a családok költéseit. Ezzel szemben a Jobbik koncepciója alapján ingyenesen kirendelt családsegítő működne közre a bankokkal való tárgyalásban, az állástalan családtagoknak pedig térítésmentes átképzési program indulna - ismertette.
Répássy Róbert igazságügyi államtitkár úgy reagált: a KDNP által javasolt magáncsőd-szabályozás lényege, hogy az a Jobbikénál jóval szélesebb körű, célja, hogy az adósok és a hitelezők felelős együttműködésével az adós fizetőképessége helyreálljon.

LMP: nem nőtt a tanárok fizetése annyival, mint amennyivel a feladatuk

Ikotity István (LMP) arról beszélt, hogy nem nőtt a tanárok fizetése annyival, mint amennyivel több lett a feladatuk. Az LMP szerint vizsgálni kell a pedagógusok munkaterhelését, de nem a nyilvántartások "böngészésével", hanem egy független résztvevővel.
Rétvári Bence, az Emmi államtitkára erre azt mondta, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet folyamatosan vizsgálja a képviselő által említett számokat.

Fidesz: gátlástalan pénzosztások a szocialisták idején

Győrffy Balázs (Fidesz) arról beszélt, hogy gátlástalan pénzosztások történtek a szocialista kormányzat idején. Példaként több ügyet is említett, egyebek mellett azt, hogy 2008-ban az MSZP-s Gőgös Zoltán agrárállamtitkár félmilliárd forint támogatást juttatott a szocialista kötődésű Magyarországi LEADER Közhasznú Egyesületnek.

Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztési államtitkára válaszában közölte: a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) vizsgálata során bebizonyosodott, hogy Gőgös Zoltán minden jogszabályt megsértve adott mintegy 500 millió forintos támogatást a Magyarországi LEADER Közhasznú Egyesületnek. Az ügyben a Kehi feljelentést tett, az adóhivatal és az ügyészség pedig nyomoz. Megállapították, hogy a történtek miatt jelentős vagyoni hátrány keletkezett - tájékoztatott.

MSZP: terveznek-e vizsgálatot önkormányzatok Quaestor-szerződései miatt?

Legény Zsolt (MSZP) arra hívta fel a figyelmet, hogy a Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt. a nemzeti vagyonról szóló törvény szerint nem minősül átlátható szervezetnek, vagyis az önkormányzatok nem köthettek volna szerződést a Quaestorral. Terveznek-e vizsgálatot az ügyben? - kérdezte.
Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter azt felelte: az önkormányzatok 8-10 milliárd forintot bízhattak a Quaestorra. Közölte, mindezt az Állami Számvevőszéknek van joga ellenőrizni, amit jelezni is fog Domokos László elnöknél.

Interpellációk


A kórházak adósságáról, a sikondai bányász-szanatóriumról, a nyelvoktatásról és az M4-es autópálya építésének leállításáról volt szó az interpellációk között hétfőn az Országgyűlésben.


MSZP: mikor rendezik a kórházak adósságát?

Szakács László (MSZP) azt firtatta, mikor rendezik a kórházak adósságát, mikor fizetik ki a beszállítókat. Felidézte, egy március végi kérdésére azt mondta a szaktárca, hogy azok a kórházak kaphatnak a konszolidációra félretett 60 milliárd forintból, amelyek tervet tesznek le a nullszaldós működésre. Szerinte a kórházak adóssága 100-110 milliárd forint, ebből 76,7 milliárd forint a beszállítók felé fennálló adósság.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára szerint évtizedek óta nem sikerült megoldani ezt a problémát; a költségvetésben 60 milliárd forint van a központi költségvetési szervek adósságának csökkentésére, és körülbelül ilyen nagyságrendű a kórházak adóssága.

Célként jelölte meg, az adósság hosszú távú újratermelődésének megakadályozását, és azt mondta, ezért kötik össze ezt az ügyet több más kérdés rendezésével.

A képviselő a választ nem fogadta el, a Ház azonban 103 igen, 44 nem szavazattal elfogadta.

Jobbik: mi lesz a sikondai szanatórium sorsa?

Hegedűs Lorántné (Jobbik) és Lukács László György (Jobbik) azt firtatta, mi lesz a Mecsek északi oldalán lévő Sikonda-völgyben található bányász-szanatórium sorsa. Hegedűs Lorántné az esetleges ingatlanmutyi lehetőségét vetette fel, mert a jól működő intézményt összevonnák a komlói kórházzal. Alapos a gyanú, hogy a szanatórium is magánkézbe kerül, miután már a tőszomszédságában található wellness központ is magántulajdonba került - tette hozzá.

Lukács László György szerint szakmailag indokolatlan lenne az összevonás.
Rétvári Bence elmondása szerint a két intézmény integrációja a februári Baranya megyei egészségügyi egyeztető bizottságok által koordinált megbeszéléseken merült fel a szanatórium kapacitásának jobb kihasználása, a betegellátás hatékonyabb megszervezése érdekében, javítva ezzel a térség reumatológiai szakellátásának színvonalát. Ennek lehetőségéről a két intézmény vezetői már egyeztettek, az összevonás csak akkor történhet meg, ha a szakmai érvek indokolják - jelezte.

A képviselők nem fogadták el a választ, a Ház 109 igen, 40 nem szavazattal és három tartózkodással elfogadta.

LMP: mikor történik meg a nyelvoktatás reformja?

Ikotity István (LMP) azt kérdezte, mikor történik meg a nyelvoktatás reformja? Mikor részesülhet minden diák minőségi nyelvoktatásban. Elmondta, hogy a tervek szerint 2020-tól kizárólag nyelvvizsgával lehetne bekerülni a felsőoktatásba, ez pedig diákok tízezreit zárhatja el az egyetemtől, főiskolától.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a Nemzeti alaptanterv (Nat) nem írja elő a középfokú szintű nyelvtudást a középiskola végére, miközben a felsőoktatásba való belépéshez elvárnák azt.

Rétvári Bence hangsúlyozta, kiemelten kezelik az idegennyelv-oktatást, a Nat minimum idegennyelvi tudásszintjét a közös európai referenciakeret B1 szintjéhez igazította. Közölte, nemzetközi összehasonlításban Magyarországon sok időt fordítanak nyelvoktatásra, a minőség javításával azonban még foglalkozni kell.

A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament 108 igen, 46 nem szavazattal elfogadta.

Az MSZP az M4-es építésének leállításáról érdeklődött

Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) az M4-es autópálya Abony és Fegyvernek közötti szakasza kapcsán beszélt arról, hogy az útépítés az Orbán-Simicska-háború áldozatává válhatott. Vitatta azt, hogy kartellgyanú merült fel az ügyben. Mi lesz a következő áldozat? A Szajol-Püspökladány közötti vasútvonal? - kérdezte, majd azt kérte, a keleti nyitás jegyében a kormány nézzen Keletre, legyen fontos a kormánynak Kelet-Magyarország.

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter közölte, terveik szerint 2018-ig minden megyei jogú várost összekötik a gyorsforgalmi úthálózattal, erre 600 milliárd forintos alapot különítettek el a költségvetésben. Közölte, a fejlesztési tárca javaslatát várják, hogy Szolnok hogyan köthető be a gyorsforgalmi úthálózatba.

Mint mondta, március 29-én zárultak le a tárgyalások az Európai Bizottsággal (EB), és ekkor vált kétéves küzdelem után világossá, hogy az EB nem kívánja támogatni a beruházást. Hozzátette: az EB nem látja indokoltnak a beruházást, illetve túl magasnak tartja annak költségeit, valamint 2013. október 31. és 2014 áprilisa között az EB regionális főigazgatósága több alkalommal is jelezte a kartellgyanút.

A miniszter megköszönte, hogy az MSZP felkarolt egy nemzeti vállalkozást a multinacionális nagytőke helyett. "Ez komoly evolúciós fejlődés az MSZP történetében az internacionalizmus helyett a patriotizmus irányba. Ez tiszteletre méltó dolog akkor is, ha Simicska Lajosról és a Közgépről van szó" - fogalmazott.

A szocialista képviselő a választ nem fogadta el, az Országgyűlés 105 igen, 43 nem szavazattal elfogadta.

Interpellációk

A fiatal gazdálkodókról, a MET Zrt.-ről, és a német magyar kapcsolatokról volt szó az interpellációk között hétfőn az Országgyűlésben.


KDNP a fiatal és családi gazdálkodók támogatásáról

Földi László arról beszélt, hogy 2010 óta egyre több a vidékfejlesztés érdekében tett kormányzati erőfeszítés, kétszáz termelői piacot adtak át, a kistermelők száma duplájára nőtt és eléri a tízezret. Kitért a családi gazdaságok helyzetbe hozására és azt mondta: a családi gazdálkodók számára fontos, hogy átlátható legyen a rendszer. Milyen támogatásokkal segítik a fiatal és családi gazdálkodók piaci érvényesülését? - kérdezte.
Kiss Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára kiemelte: a 2014-20 közötti vidékfejlesztési program még több fejlesztési lehetőséget biztosít majd. Jelezte: kiemelten kezelik a fiatal gazdálkodók támogatását, az állattenyésztést, a kertészeti tevékenységet, a zöldség-gyümölcstermelést és a kapcsolódó élelmiszeripar fejlesztését. Szavai szerint több mint tízszer annyi támogatást igyekeznek biztosítani a fiatal gazdálkodóknak, mint eddig - jelezte. Kitért arra: a rövid ellátási lánc tematikus alprogram célja, hogy helyi élelmiszerekkel tudják ellátni a helyi igényeket, biztosítva, hogy a jövedelem is helyben maradjon. Csökkentenék az adminisztratív terheket is, és az előleg felvétele is biztosított lesz a vidékfejlesztési programban.

A képviselő a választ nem fogadja el.

Független: elfogadhatatlan a törvényalkotási eljárások

Varju László független képviselő arról beszélt, hogy miközben az ellenzéki képviselők indítványát még napirendre sem veszik, a kormánypárti képviselők saját javaslatai "a haverok" gazdagodását szolgálják, s most már az ellenfeleket sújtó intézkedések is megvannak, mint az RTL-t hátrányos helyzetbe hozó reklámadó. Kitért arra is, hogy a kereskedelemről szóló törvény szerinte tisztességtelenül eljárva a CBA-t hozza jobb helyzetbe. Azt kérdezte: az ötletindítványok a törvényalkotási programmal milyen viszonyban vannak, és meddig folytatják a tisztességtelen törvényalkotást az igazságügyi tárca támogatásával?

Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára közölte: törvényt a köztársasági elnök, a kormány, országgyűlési bizottság vagy parlamenti képviselő kezdeményezhet. Idézte a jogszabályt is, miszerint az országgyűlési képviselők jogai és kötelezettségei egyenlők, tevékenységüket a köz érdekében végzik, e tekintetben nem utasíthatók. A képviselőnek elidegeníthetetlen joga a törvény kezdeményezése, s a törvényalkotás az Országgyűlés hatásköre. A benyújtott indítványoknak semmilyen viszonyban nem kell lenniük a törvényalkotási programmal - rögzítette, hozzátéve: az egyezetési kötelezettség a miniszterek által előkészített jogszabály-tervezetekre vonatkozik.

A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament 102 igen és 40 nem szavazattal jóváhagyta.

LMP: botrány, ami az energiaügy területén folyik

Szél Bernadett (LMP) szerint botrány, ami az energiaügy területén folyik az országban: a kormány nonprofit szektort szeretne, a külföldi tőkét kiebrudalná, a valóságban azonban létrejött egy új fideszes "kádersüllyesztő", az Első Nemzeti Közműszolgáltató Zrt., és ott van a MET Zrt., ami alternatív MVM-ként működik, százmilliárdos kárt okozott az adófizetőknek. Hozzátette: az offshore hátterű MET olyan területeken működik, amelyeket az MVM enged át neki, és ezt a kormány rendeletekkel segíti.

Orbán Viktor kormányának egyik legfontosabb pénzlelőhelye az energiaszektor; a kérdés az, kinek csorog vissza ebből - mondta.
Aradszki András, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energiaügyi államtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy két teljesen különböző terület az általános és az egyetemes szolgáltatói terület, ezek más szabályok szerint működnek. Hozzátette: a MET az energiahivatal engedélye alapján működik.

Mint mondta, az egyetemes szolgáltatói területen a kormány következetes magatartást tanúsít, létrehozta az Első Nemzeti Közműszolgáltatót, amelynek működésével hosszabb távon biztosítható a rezsicsökkentés eredményének fenntartása. Jelezte, a kormány célja, hogy a közműszolgáltatás nonprofit elven működjön.

A választ az ellenzéki képviselő nem fogadta el, az Országgyűlés 108 igen, 44 nem szavazattal elfogadta.

A Fidesz a szakképzésről

Gelencsér Attila (Fidesz) a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) és a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara szakképzési megállapodására hívta fel a figyelmet. Mint mondta, reméli, a megállapodás segíti, hogy a gazdaság számára megfelelő számú és megfelelő minőségű munkaerő álljon rendelkezésre. Hozzátette: Magyarországon a duális szakképzés 2012-ben indult 37 ezer tanulóval, mára számuk meghaladja az 50 ezret.

Czomba Sándor, az NGM foglalkoztatáspolitikai államtitkára a magyar gazdaság fejlődése kulcsának nevezte megfelelő számú szakképzett munkaerőt. Célként jelölte meg, hogy a képzésből kikerülő diákok ne csak papíron, hanem a gyakorlatban is alkalmasak legyenek az adott szakmára, ez pedig úgy lehetséges, ha már a tanulóévek alatt vállalati környezetben sajátítják el a szakmát. Közölte, ehhez kitűnő gyakorlati hátteret tudnak adni a német cégek.

A kormánypárti képviselő a választ elfogadta.

Interpellációk

Mezőgazdasági kérdésekről, katasztrófavédelmi vezetők munkavégzéséről, valamint az IMF-jelentésről is szó volt hétfőn a parlamentben, az interpellációk között.


Napirend elfogadása

Az Országgyűlés a napirend előtti felszólalások után elfogadta napirendjét, és döntött arról is - 150 igen szavazattal, 6 nem ellenében támogatva a házszabálytól eltérést -, hogy a Quaestor-károsultak kártalanításáról szóló fideszes javaslat összevont vitáját hétfőn, zárószavazását pedig kedden tartják.

Interpellációk

MSZP: lesz-e következménye a katasztrófavédelmi vezetők álláshalmozásának?

Harangozó Tamás (MSZP) - a langlovagok.hu oldalra hivatkozva - arról beszélt, hogy az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) több vezetője, Tollár Tibor, Bérczi László és Hrabovszky Pál törvényellenesen vállalhatott pozíciót a BM Heros Zrt.-ben, mert a szolgálati posztjukon kívül, a hatályos törvények szerint, nem létesíthettek volna más jogviszonyt. Ezek alapján azt kérdezte, lesz-e következménye az "álláshalmozásnak".

Válaszában Kontrát Károly, a Belügyminisztérium (BM) parlamenti államtitkára kifejtette: a BM Heros Zrt. 100 százalékban állami tulajdonú vállalat, tűzoltóautókat gyárt, nem tekinthető piaci szereplőnek, a tulajdonosi jogokat az OKF gyakorolja. A Belügyminisztérium szerint a döntések meghozóinak és a döntésekért felelősséget vállalóknak ugyanazoknak kell lenniük - mondta.

Harangozó Tamás nem fogadta el a választ, az Országgyűlés azonban 110 igen szavazattal, 42 nem ellenében igen.

Jobbik: tiltsák meg a földadót!

Apáti István (Jobbik) azt sürgette, hogy tiltsák meg a földadót. Felidézte, hogy a Jobbik már a települési adó létrehozásakor figyelmeztetett, hogy lehetőség nyílik a földadóra, ezt azonban - folytatta - a kormány folyamatosan cáfolta, ám azóta több településen - például Mikepércsen - már bevezették.

Czerván György, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) agrárgazdaságért felelős államtitkára úgy reagált, hogy a települési adó nem jelentheti a gazdák adóztatását, nem sújthatja a hazai agrárvállalkozókat, földműveseket.

Apáti István nem fogadta el a választ, a Ház azonban jóváhagyta azt, 110 igen szavazattal, 35 nem ellenében, 2 tartózkodás mellett.

LMP: a kormány nem tartja be agrárígéreteit

Sallai R. Benedek (LMP) szerint az agrárkormányzat nem tartja be az ígéreteit. Nem tudnak eleget tenni a zsebszerződések kiszűrésének, sok helyütt már bevezették a földadót, amelyről azt mondták, nem lesz, és csak ígéret maradt a házi pálinkafőzés helyzetének rendezése is - sorolta aggályait a politikus, aki kifogásolta továbbá azt, hogy a tervek szerint elveszik a nemzeti parkoktól a vagyonkezelésükben lévő földeket.
Reagálásában Bitay Márton Örs, az FM állami földekért felelős államtitkára azt kérdezte az LMP-s képviselőtől: kinek drukkol, az Európai Bizottságnak vagy a földforgalmi törvénynek. Egyúttal visszautasította Sallai R. Benedek szavait, kifejtve, hogy az általa sérelmezett ügyekben számos lépést tett a kormány.

Az LMP-s politikus a választ nem fogadta el, a parlament viszont igen: 111 igen szavazattal, 39 nem ellenében.

Fidesz: milyenek a gazdasági kilátások az IMF-jelentés tükrében?

Bánki Erik (Fidesz) arról kérdezte a kormány képviselőjét, hogy milyen gazdasági kilátások várhatók a Magyarországról szóló legutóbbi IMF-jelentés tükrében.

Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára válaszában megerősítette, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) jelentése igen pozitívan nyilatkozik az ország gazdasági helyzetéről. Többször is megemlítette, hogy mára jelentősen javultak a magyar gazdaság növekedési kilátásai.

Bánki Erik elfogadta az államtitkári választ.

MSZP a Tokaj Kereskedőházról

Gúr Nándor arról beszélt, hogy átszervezések címén kirúgások zajlanak a Tokaj Kereskedőháznál. Rábírják a dolgozókat, hogy írják alá közös megegyezéssel a jogviszony megszüntetést, megspórolva a végkielégítéseket. Az érvényes kollektív szerződés szerint ugyanakkor törvénytelenül működik a felügyelőbizottság - hívta fel a figyelmet a jogszerűtlen lépésekre. Azt kérdezte, helyén való-e, hogy a munkavállalókat kényszerhelyzetbe hozzák?

Fónagy János államtitkár közölte: 2013-ban indult el az átszervezés, ami egy átfogó megújulási program része. Ennek része az új vezetés is, és az a folyamat, amely a termelési technológiát és a költségeket meghatározó folyamatokat is érinti.

A cég átvizsgálása során megállapították: a vállalat hosszú távú és kiszámítható működése csak kisebb létszámmal valósítható meg. Több fordulóban egyeztettek, végül 39 fő lesz az elbocsátottak száma.
A képviselő a választ nem fogadta el, a Ház 112 igen és 38 nem szavazattal jóváhagyta.

Jobbik a hortobágyi nemzeti parkokról

Magyar Zoltán a hortobágyi nemzeti parki pályázatairól beszélt, kiemelve: a vesztes pályázók harca több mint egy éve húzódik. Eközben az állami földeket a saját "haveroknak" juttatják, akiknek a köre most is jól meghatározható. Az új bérlők a régieket sorra keresik meg, felajánlva, maradhatnak, de a területalapú támogatást ők vennék fel. Azt kérdezte: az állataikat hová hajtsák ki az érintettek? Hogyan jutnak új telephelyekhez a gazdák?

Bitay Márton Örs államtitkár közölte: akik nem nyertek, azoktól nem várható el, hogy megdicsérjék az eredményeket. Hozzátette: 600 ezer hektárról van szó és 600 bérlővel számolva, ez ezer hektáros birtokokat jelentett. A kormány azt mondta, próbálják meg visszaszorítani a nagybirtokokat. Ennek eredménye, hogy sokan elégedetlenek - mutatott rá, megjegyezve: nagyon kevesen vannak ugyanakkor, akik vadonatúj szereplői az új pályázati rendszernek.

A képviselő a választ nem fogadta el, a Ház 109 igen, 40 nem és 1 tartózkodó szavazattal jóváhagyta.

Napirend előtt: kivándorlás, Sopron, brókerbotrány, Tapolca


14:38 - A kivándorlásról, a soproni fejlesztésekről, a brókerbotrányról és a tapolcai választásról volt szó hétfőn napirend előtt az Országgyűlésben.

LMP: a kormánynak felelőssége van a kivándorlás felgyorsulásában

Szél Bernadett (LMP) szerint a kormánynak "kőkemény" felelőssége van az egyre gyorsuló kivándorlásban. Tavaly 31 500-an távoztak az országból, hatszor annyian, mint 2009-ben, felük 30 év alatti - ismertette. Szerinte a kivándorlás oka a többi között az, hogy a fiataloknak nincs perspektívájuk, öt éve nem volt bérfelzárkóztatás, a dolgozók kétharmada az átlagbér alatt keres, az oktatási rendszer leépül és nincsenek jó feltételek a családalapításhoz. A képviselő az LMP dolgozói szegénység felszámolását célzó javaslatait ajánlotta a Ház figyelmébe.

Czomba Sándor, a nemzetgazdasági tárca foglalkoztatáspolitikai államtitkára közölte, 2010 óta a bruttó bérek a minimálbér tekintetében több mint 40 százalékkal nőttek; reálértéken családi adókedvezménnyel 11,7 százalékkal, adókedvezmény nélkül 5,7 százalékkal emelkedettek.

Hangsúlyozta, a kivándorlás fontos kérdés, nem lehet szőnyeg alá söpörni. Hozzátette: a kormány különböző programokkal segíti a huszonévesek munkavállalását, amely emelkedett is.

KDNP: soha nem látott fejlődés indulhat el Sopronban

Firtl Mátyás (KDNP) arról beszélt, hogy Orbán Viktor miniszterelnök először Sopron vezetésével kötött szerződést a Modern városok program keretében a város fejlesztéséről. Értékelése szerint olyan korszak kezdődik el az Orbán-kormánynak köszönhetően, amellyel soha nem látott fejlődés indulhat el. A fejlesztések közül kiemelte az M85-ös út, a történelmi belváros, a Fertő-tó és környéke, a Lővérek fejlesztését.

L. Simon László, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára azt mondta, a vidék fejlődésének kulcsa a vidéki városok fejlesztése. Sopron esetében célként jelölte meg a település bekötését a gyorsforgalmi úthálózatba, illetve a barokk belváros felújítását. Kitért arra, hogy a miniszterelnök már Egerrel is megkötötte a szerződést, ami a többi között útépítésekről, uszodafejlesztésről és a vár felújításáról szól.

MSZP: házszabály- és alkotmányellenes a kártalanítási törvény

Tóth Bertalan (MSZP) a brókerbotrány károsultjainak kártalanításáról szóló kormánypárti törvényjavaslatot kifogásolta. Szerinte a javaslat kerüli a felelősség kérdését, nem derül ki abból, voltak-e bennfentes információi Orbán Viktornak. Nem ad választ arra sem, milyen felelősség terheli a külügy- és a földművelésügyi minisztert - sorolta fenntartásait.

Tóth Bertalan szerint a javaslat hallgat a pénzügyi felügyeletet ellátó Magyar Nemzeti Bank felelősségéről, és hibája az is, hogy csak Quaestor-károsultakról szól, a Buda-Cash és a Hungária károsultjaival nem foglalkozik. Álláspontjuk szerint a javaslat házszabály- és alkotmányellenes, mert előbb az MSZP javaslatát kellene tárgyalnia a parlamentnek.

L. Simon László véleménye szerint az egész Quaestor-ügy nem jutott volna idáig, ha a szocialista kormány alatt nem adnak 17 milliárd forintot a pénzügyi vállalkozásnak. Hangsúlyozta, a kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy a károsultak megkapják a pénzt. Szóvá tette, hogy a házbizottság ülésén a szocialisták még nem jelezték, hogy házszabály- és alkotmányellenesnek tarják a javaslatot. Szerinte az ellenzéki politikus 32 ezer magyar ember ellen beszél.

Kifogásolta, hogy a szocialisták a Baumag, a Globex és a Hajdú-Bét károsultjaival nem foglalkoztak, sőt volt olyan miniszterelnök, amely tevőlegesen is részt vett az egyik ügyben.

Jobbik: folytatni kell a néppárti politikát

Vona Gábor (Jobbik) történelmi jelentőségűnek értékelte a tapolcai időközi országgyűlési képviselő-választást, mert pártja első egyéni mandátumát szerezte meg Rig Lajos. Mint mondta, ha volt fülkeforradalom, az vasárnap történt; kiderült, van kormányváltó erő, a Jobbik.

A pártelnök több kérést is megfogalmazott, a Fidesz-től és az MSZP-től azt kérte, fejezzék be a nácizást és a nyilasozást, mert az nem vezet sehová, és nem igaz. Fogadják el végre, hogy a Jobbik egy néppárt, amelynek alappillére egy határozott, ha úgy tetszik radikális program - hangoztatta. Közölte, lehet vadhajtásokat előráncigálni a múltból, de ezeket a vadhajtásokat bízzák rá, mindenki a saját maga háza táján söprögessen.

Azt is kérte, hogy az Országgyűlést szakmai alapon működtessék. Vona Gábor pártja tagjaitól azt kérte, ne zengjenek örömódákat. Örüljenek, legyenek büszkék, de kellő alázattal folytassák a néppárti politikát, amely egyre több ember számára válik szimpatikussá, kormányváltó alternatívává - mondta.

L. Simon László elmondta, demokratikus küzdelemben maradt alul a kormányoldal jelöltje, aki már gratulált jobbikos versenytársának. Az államtitkár is gratulált, és azt kívánta, hogy a képviselő az ottani embereket képviselje. Jelezte, 65 százalékos kormányzati többséggel a jövőben is higgadtan, alázattal végzik a munkát.

Fidesz: a sorsfordító kérdésekre kell koncentrálni

Kósa Lajos (Fidesz) is gratulált a mandátumot nyert jobbikos képviselőnek. Szerinte valódi, éles demokratikus verseny zajlott vasárnap, 22 indulóval. Mint mondta, számításaik szerint 65,8 százalékra csökkent a kormánypárti parlamenti többsége.

Közölte, a választások után az igazán fontos, sorsfordító feladatokra kell koncentrálni. Beszélt arról, hogy a kétharmados támogatást igénylő javaslatokat úgy készítették elő, hogy előtte ötpárti egyeztetéseket tartottak, és olyan javaslatokat dolgoztak ki, amely lehetővé teszik, hogy "közös bölcsesség" alapján tudjanak dönteni.

A feladatok közé sorolta a munkahelyteremtést, a teljes foglalkoztatást, a kiegyensúlyozott költségvetési politikát.

Korábban írtuk:

Az Országgyűlés mai ülésén tárgyalja utoljára a kedden elfogadni tervezett előterjesztéseket, köztük a kormány azon kétharmados többséget igénylő javaslatát, amely lehetővé tenné az Iszlám Állam elleni magyar katonai szerepvállalást.

Az ülésnap 13 órakor, napirend előtti felszólalásokkal kezdődik, amit kétórás interpellációs időszak, majd az azonnali kérdések és válaszok órája követ.

A parlament honlapján elérhető információk alapján a fideszes Bánki Erik arról interpellálja Varga Mihály nemzetgazdasági minisztert, hogy milyen gazdasági kilátások várhatóak az IMF-jelentés tükrében. A szocialista Szakács László Mégsem rendezik a kórházak adósságát? címmel benyújtott interpellációval fordul Balog Zoltánhoz, az emberi erőforrások miniszteréhez, a jobbikos Kepli Lajos interpellációjában arra vár választ Seszták Miklós fejlesztési minisztertől, hogy a kormány miért nem segíti a geotermikus energia felhasználásának elterjedését, míg az LMP-s Sallai R. Benedek azt kérdezi Fazekas Sándor földművelésügyi minisztertől, hogy tárcájának van-e olyan ígérete, amelyet betartott.

Az esti órákban a kedden elfogadni tervezett előterjesztések bizottsági jelentéseit tárgyalhatják. A képviselők így ekkor szólhatnak utoljára hozzá a kormány azon kétharmados támogatást igénylő előterjesztéséhez, amely lehetővé tenné a magyar részvételt az Iszlám Állam elleni nyugati koalícióban, az iraki Erbílben. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter korábban azt mondta, az összesen 150 katonából 110 teljesítene szolgálatot a helyszínen, hat magyar tiszt pedig a vezetési pontokon lenne jelen.

A rendőrök és katonák bérének emeléséről szóló kormányzati előterjesztések vitája a keddi szavazások előtt folytatódik és ér véget. Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője pénteken az ellenzék támogatását kérte az ehhez szükséges kétharmados törvényekhez. Emlékeztetett, a javaslatok alapján az idén 30 százalékkal, majd azt követően évente 5-5 százalékkal, így 2019-ig bezárólag összesen 50 százalékkal nőnének a bérek az ágazatban.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Életveszélyesen megsérült egy férfi egy műhelytűzben

Egy 300 négyzetméteres autószerelő-műhely kapott lángra a benne lévő járművekkel együtt, teljes… Tovább olvasom