Kisalföld logö

2016. 12. 06. kedd - Miklós -6°C | 3°C

OGY - Munkára ösztönözné a nyugdíjasokat a Fidesz

Szerintük vannak olyan hiányszakmák, ahol szükség van a nyugdíjasok munkavállalására is.
Médiatanács 2013-as tevékenysége

A rádiós frekvenciák pályáztatásáról, a digitális átállásról, a műsorok korhatár-besorolásának ellenőrzéséről, a kiegyensúlyozott tájékoztatás vizsgálatáról és a médiumoknak, valamint a filmkészítőknek nyújtott támogatásokról is szólt a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsának elnöke kedden, a testület tavalyi tevékenységét ismertetve az Országgyűlés előtt.


Karas Monika: átlátható a pályáztatás rendszere

Karas Monika, a médiatanács elnöke elmondta: 2013-ban ötvennégy rádiós pályázati eljárást zárt le a médiatanács, a pályázatokat átláthatóan, részrehajlásmentesen bírálta el - hangsúlyozta.

A testület a digitális átálláshoz kapcsolódóan helyi televíziók technológiai váltását támogatta összesen 312 millió forinttal. Beszámolt arról is, hogy a harmincnyolc helyi analóg terjesztésű tévé közül harminchét élt az átállás lehetőségével.

Hasznos volt a hatóság ajánlása a műsorok korhatár-besorolásával kapcsolatban, és a szolgáltatók is egyre normakövetőbbek - értékelte az elnök -, hiszen kevés ezzel kapcsolatos bejelentést kap a médiatanács. Tavaly összesen tizenegy esetben járt el a testület.

A tévéműsorok 56 százalékát látták el felirattal vagy jeltolmácsi segédlettel 2013-ban. Ugyanakkor a politikai műsorok és az élő adások akadálymentesítése még mindig nem megoldott és a feliratozás minőségével is akadnak problémák - mondta az elnök.

A testület a kiegyensúlyozott tájékoztatás megsértése ügyében harmincnégy esetben járt el, ebből tizenöt a TV2-t, tizenegy az RTL Klubot, négy pedig az ATV-t érintette. Az elnök hangsúlyozta: bár a testület az ügyekben a lehető legnagyobb alapossággal jár el, végső soron a bíróság mondja ki a jogsértést.

Beszámolt arról is, hogy a jogszabály csak a körzeti és országos rádióknak ír elő magyar zenei kvótát, de a médiatanács a pályázati kiírásokban a helyi rádiókat is arra ösztönzi, hogy a zenére szánt műsoridő 35 százalékában magyar számokat sugározzanak.

A Magyar Média Mecenatúra programról szólva Karas Monika elmondta: 119 független filmes összesen 1,2 milliárd forintot kapott, ebből tévé- és dokumentumfilmek, ismeretterjesztő és animációs filmek is készülhettek. Helyi és közösségi rádiók, televíziók összesen 1,3 milliárd forintban részesültek, amelyből a többi közt hír- és közéleti műsorokat készíthettek. Az elnök kiemelte azt is, hogy a mecenatúra-program számos pályázatára határon túli magyar alkotók is jelentkezhetnek.

Kulturális bizottság: alapos és átfogó a beszámoló

Halász János (Fidesz) a kulturális bizottság határozati javaslatát ismertetve átfogónak és alaposnak értékelte a médiatanács beszámolóját. A rádiófrekvenciák értékeléséről szólva kiemelte, hogy tavaly az 54 pályázatból 24 közösségi frekvencia volt. A magyar zeneszámok arányáról szólva azt mondta: elgondolkodhatnának a kvóta 35-ről 50 százalékra emelésén is. A mecenatúra programot a magyar filmtámogatás fontos pillérének nevezte.

Fidesz: a múlt év mérföldkő volt a hazai televíziózásban

Törő Gábor (Fidesz) szerint a múlt év a digitális átállás miatt mérföldkő volt a hazai televíziózásban. Kijelentette: a médiaszabályozás alkalmas a sajtószabadság megteremtésére.

A képviselő részletesen ismertette a digitális átállás menetét, beszámolva arról: a médiatanács harminchét helyi televízió szerződését módosította ehhez kapcsolódóan.

Az emberi méltóság védelme témájában kiemelkedőnek értékelte a Szita Bence meggyilkolásának elítélendő bemutatásával kapcsolatos határozatot, hangsúlyosan szólva a TV2-nek ezért megítélt büntetésről. Ugyancsak beszámolt a médiatanács kiskorúak védelmében hozott döntéseiről is, amelyek szerinte hozzájárulnak a jogsértések számának csökkenéséhez.

Üdvözölte, hogy a médiatanács a támogatások odaítélése során figyelembe vette a szakma véleményét. Ismertette a testület bírságolási gyakorlatát, beszámolva arról, hogy hét határozatban szabtak ki egymillió forint feletti bírságot, négy alkalommal a TV2-re, kétszer az RTL Klubra.
Szerinte a médiatanács munkája beváltotta a hozzá fűzött elvárásokat, az érintettek egyre inkább jogkövetően tevékenykednek.

MSZP: a beszámoló egyoldalú

Szakács László (MSZP) több hiányosságot is megfogalmazott a beszámolóval kapcsolatban, egyebek között a teljes magyar média helyzetének bemutatását. Bírálta, hogy nem tudható, mire használja fel a hatóság az ötmilliárd forintos tartalékát.

Elmondta: 2010-ben még nyolcvan helyi televízió működött, jelenleg mindössze harminchét, és hét helyi rádió hallgatott el az elmúlt évben.
Mint mondta, élesen fel kell lépni akkor, ha a TV2 olyan riportot készít, mint Szita Bence megölése ügyében, de akkor is, ha a közmédiában "kreált hírek vannak".

A kiegyensúlyozottságról szólva kijelentette: a kormányzati oldal a politikai médiaszereplések hetven százalékát viszi el, ez szerinte alkalmas a politikai befolyásszerzésre. Úgy fogalmazott: a közszolgálatiság csak egy címke, számos műsorkészítő dolgozik megfelelési kényszer alatt, ami szerinte torz híreket szül, következmények nélkül.

Kijelentette: a médiatanácsnak dolga nem annak elleplezése, hogy "a közszolgálati média az állam szócsöve", hanem az, hogy pártatlanul, minden fél irányába megfogalmazza kritikáit. Ennek az egyik fele szerinte elmaradt.



költségvetést megalapozó törvények

A gyermekszegénységet firtatták ellenzéki képviselők a költségvetést megalapozó törvények általános vitájában, kedden délután a parlamentben. Tállai András zárszavában arról beszélt: a javaslat alapvetően technikai kérdéseket tartalmaz.


Czibere: a gyermekszegénység elleni küzdelem közös ügy

Czibere Károly, az Emberi Erőforrások Minisztériuma szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára fontosnak nevezte, hogy a hátrányos helyzetű családban nevelkedő gyermekek komplex segítséget kapjanak. A kormány az elmúlt négy évben 100 milliárd forint hazai és uniós forrást fordított felzárkózási politikára. Példaként említette, hogy 115 Biztos Kezdet gyermekház működik országosan, amelyek 3 éves kor alatti gyermekeket és édesanyjukat segítik. Emellett 23 gyermekesélyprogramon keresztül 32 ezer gyermeket értek el és további 15 ezer anyát, a kapcsolódó forrásokat hatékonyan, célzottan használták fel - tette hozzá az államtitkár.

Szólt arról is, hogy bizonyítottak a tanodák is, amelyekben 3100 diák kapott segítséget, emellett 75 ezer iskolás és 25 ezer óvodás vesz részt integrált pedagógiai programban, az Útravaló programban pedig 15 ezer gyereket segítenek. Valamennyi programot továbbviszik, a forrásokat pedig betervezték a jövő évi költségvetésbe - ismertette.

Novák Előd (Jobbik) kétperces hozzászólásában visszautalt arra, hogy korábbi felszólalásában szándékosan nevezte Kertész Imrét "Imre Kertésznek", mert az író kifejezetten kérte, hogy "ne bélyegezzék magyarnak". Hozzátette: hírnevét szerinte nem hazája népszerűsítésére, hanem lejáratására használta. Az elnöklő Hiller István arra hívta fel a képviselő figyelmét, hogy Kertész Imre nemcsak Magyarország legmagasabb kitüntetését kapta meg, hanem az egyetlen magyar irodalmi Nobel-díjas.

MSZP: nincs helye sikerpropagandának

Az MSZP-s Gőgös Zoltán arról beszélt, hogy kormányzásuk alatt számtalan felzárkóztatási akció volt, de nem jutott eszükbe "ócsai gettót építeni", malacot, vagy "rohadt krumplit" osztani. Kijelentette: amíg hétfőnként szédelgő gyerekek járnak iskolába, addig komolyabban kell venni a gyermekszegénységet, az alma és a tej nem elegendő.
Kifogásolta azt is, hogy a kistelepülési polgármestereket nem vonták be a segélyezés átalakításába.

Az ellenzéki képviselő a törvénycsomagról szólva azt hangoztatta: az így nem jó, csak azt szolgálja, hogy minden úgy működjön, ahogy eddig.

Czibere: az önkormányzatok nem a szociális változások miatt módosítanak a helyi adókon

Czibere Károly államtitkár a vitában azt is leszögezte: az önkormányzatok még nem tudják, hogy az adott település mennyi forrást kap a szociális támogatásokon keresztül. Így a mostani adóemelésről, bővítésről szóló helyi döntések ezzel nincsenek összefüggésben, hiába hivatkoznak erre.

MSZP: a munkanélküliek fele ellátás nélkül maradt

A szocialista Bangóné Borbély Ildikó arról beszélt, hogy jó az iskolai alma és tej, de hiányzik mellé a kenyér, a vaj és a szalámi. Szeptemberi statisztikákat ismertetve azt is kiemelte: a munkanélküliek fele semmilyen ellátásban nem részesül. Szavai szerint míg 2008-ban az emberek 24,4 százalékának kellett komoly anyagi nélkülözéssel élnie, addig idén ez 35 százalékra igaz, s ez a romániai adatoknál is rosszabb.

Czibere: számos fontos mutatóban volt javulás

Czibere Károly államtitkár kiemelte, hogy a KSH adatai szerint 2013-ról 2014-re csökkent a hátralékos hiteltörlesztők, a fűtést nélkülözők aránya, továbbá azoké, akik anyagi okból nem vesznek autót, nem mennek legalább egy hétre üdülni, vagy nem esznek húst legalább egyszer egy héten.

Tállai: alapvetően technikai kérdésekről van szó

Tállai András, a nemzetgazdasági tárca parlamenti államtitkára zárszavában kiemelte: mivel a törvénycsomag 112 törvényt érint, és a képviselői felszólalások alapvetően három téma köré szerveződtek, ez igazolja, hogy alapvetően technikai jellegű módosításokról van szó.
Helyesnek nevezte a segélyezési rendszer megváltoztatásának irányát, jelezve, hogy a közfoglalkoztatással összeolvadva alapvetően helyben látják át a támogatásokat. Az önkormányzatoknak a "segély helyett munka" elvet kell adaptálniuk - tette hozzá, megjegyezve: a jövő év tapasztalatait figyelembe veszik és 2016-ra egy komplexebb rendszert lehet majd kialakítani.

Az államtitkár felvetette azt is: azt látja a szocialistákon, hogy mintha hiányozna nekik a magánnyugdíj-pénztári rendszer. Hozzátette: már Gyurcsány Ferenc miniszterelnöksége idején is az IMF-hitelből fedezték a nyugdíjakat, ezért ez érthetetlen. A 19 magánpénztárból 4 maradt és azok is veszteségesek - fejtette ki, hozzátéve, félő, hogy ha azok is csődbe jutnak, mi lesz a vagyonnal. A biztonság megteremtése és felelősség kell az állam részéről, hogy a magánnyugdíj-pénztári rendszerben maradt 61 ezer 500 ember teljes nyugdíja is biztonságban legyen.


Az európai ügyek bizottsága elutasította az európai zászló használatáról szóló törvényjavaslatot

Az Országgyűlés európai ügyek bizottsága keddi ülésén elutasította az európai zászló és lobogó használatáról szóló, két szocialista képviselő által jegyzett törvényjavaslat tárgysorozatba-vételét.

Hörcsik Richárd, a bizottság fideszes elnöke az ülés után az MTI-nek úgy nyilatkozott, hogy a Tóbiás József és Tóth Bertalan MSZP-s képviselők által beterjesztett törvényjavaslat elfogadása nem indokolt, mert az európai zászló és lobogó használatát egy még 2004-ben, az akkori kormány által beterjesztett, majd elfogadott és ma is hatályos törvény megfelelően szabályozza. Eszerint az Országgyűlés épülete olyan kivételt képez a középületek között, amelyre nem kötelező az európai zászló kihelyezése - emlékeztetett.

Mint mondta, az ülésteremben az európai zászló kihelyezésével kapcsolatban az európai példák igen változatosak. A 28 tagállam 41 kamarája közül 15-ben egyáltalán nincs kitéve az uniós zászló, így például Svédországban, Hollandiában és Dániában. Ez a kérdés Magyarországon mindeddig a házelnök feladatkörébe tartozott, és ezen a kormány a jövőben sem kíván változtatni - közölte.

Hörcsik Richárd szerint a javaslat indoklásából is kitűnik, hogy politikai indíttatású javaslatról van szó, amely az európai zászló plenáris ülésteremben való használata és Magyarország európai uniós elkötelezettsége között valamifajta rosszindulatú viszonyrendszert feltételez. Magyarország és az EU közötti közjogi kapcsolatot a csatlakozási szerződés aláírása, valamint az alapszerződések elfogadása és kihirdetése teremtett, és ennek keretében az ország szuverenitása egyes elemeinek közös gyakorlását az unió intézményeire, illetve a tagállamokra ruházták át - magyarázta. Rámutatott: a hatáskör-átruházás meghatározott területekre terjed ki, ami közvetlenül elsősorban a mindenkori kormányt érinti, ezért is helyezik ki 2004 óta kötelezően a kormányzati intézményekre az uniós zászlót.

A képviselő kiemelte: az Országgyűlés Magyarország legfőbb népképviseleti szerve, ennek megfelelően helyes, hogy kötelező jelleggel a magyar zászló díszíti. Az Országgyűlés ülésezése a magyar államiság közvetett megnyilvánulásának legfontosabb formája, amellyel nem fér össze a magyar államiság jelképeitől eltérő szimbólumok kötelező jellegű alkalmazása - vélekedett.

Hörcsik Richárd elmondta: az ülésteremben való zászlóhasználat olyan kérdés, amelyet formailag nem is törvényi szinten kell szabályozni, mivel ez az Országgyűlés belső működésére vonatkozó részletkérdés. E tekintetben meg kell őrizni a házelnök meglévő döntési és mérlegelési szabadságát - közölte.

A bizottság elnöke úgy látja, 2004-ben mind formailag, mind tartalmilag helyes szabályozás született, ezért nincs szükség sem törvénymódosításra, sem új, önálló törvény alkotására. Minden más – mint ez a javaslat is – téves és felesleges vitákat gerjeszt - tette hozzá.

Tóbiás József, az MSZP elnök-frakcióvezetője november közepén jelentette be, hogy pártja elnöksége nevében egy, a házszabály módosításról szóló javaslatot nyújtanak be, hogy az Országgyűlés épületére tűzzék ki az európai uniós zászlót.

Több ellenzéki párt is alkotmányellenesnek ítélte a költségvetést megalapozó törvénymódosításokat az előterjesztés keddi, parlamenti vitájában.

MSZP: az elszegényedés éve lesz 2015

Varga László MSZP-s képviselő szerint a jövő évi költségvetés, a hozzá kapcsolódó jogszabályok és az adótörvények az elszegényedés évét hozzák 2015-ben.

A szociális rendszer átalakítását a szocialista politikus úgy értékelte: a kormány ezzel átrúgja a labdát az önkormányzatok térfelére.
A szociális temetés bevezetésének elhalasztásával kapcsolatban azt mondta: mivel az embertelen és kivitelezhetetlen, nem tologatni kellene a hatálybalépését, hanem teljesen el kellene törölni.

Varga László követelte továbbá, hogy vonják vissza azt a javaslatot is, amellyel a maradék magán-nyugdíjpénztári vagyont is elköltenék.

Jobbik: alaptörvény-ellenes az előterjesztés

Staudt Gábor (Jobbik) kifogásolta, hogy míg eddig közpénzre nem pályázhattak olyan szervezetek, amelyek a megelőző öt évben együttműködtek egy párttal, addig az előterjesztő ezt a korlátozást eltörölné.

Alaptörvény-ellenesnek ítélte, hogy az államháztartási törvény kikerülne a költségvetési forrásokból nyújtott támogatások átláthatóságára vonatkozó jogszabály hatálya alól. Ezzel szerinte a magyar és az uniós források odaítélése átláthatatlanná válik. Reményét fejezte ki, hogy emiatt a köztársasági elnök nem írja majd alá a jogszabályt.

LMP: a változtatás "legalizálja a lopást"

Schiffer András (LMP) szerint a módosító javaslatokkal "legalizálják a lopást". Megítélése szerint azért nem törvényellenes a kormány munkája, mert törvényerőre emelik azt, amit a szocialisták sem mertek.

Azt mondta: a jövőben még bírósági úton sem lehet hozzáférni azokhoz az adatokhoz, amelyekből kiderül, a kormányoldal miként dönt a közpénzek felett. Közölte, hogy a pártokhoz közeli civil szervezetekre vonatkozó támogatási korlátozásokat eltörlik, és a jövőben nem lesz olyan összeférhetetlenségi szabály sem, amely megakadályozná, hogy a kormánytagok, képviselők rokonai közpénzhez juthassanak. Kifogásolta, hogy a vesztes pályázatok azonnal megsemmisíthetők, így nem ellenőrizhetők utólag.

Azt javasolta: az ellenzéki frakciók közösen kérjék az előterjesztés alkotmánybírósági felülvizsgálatát.

MSZP: a kormányt mindent megtesz, hogy elvegye, ami az embereké

Gúr Nándor (MSZP) a magánnyugdíj-pénztárakkal kapcsolatos módosításról beszélt, mint mondta, korábban 3 ezer milliárd forintot már elvettek az emberektől, most a fennmaradó 200 milliárdra is szükség van, mert máshonnan nem tudják behajtani. Emellett hol van az egyéni nyugdíjszámla, hogyan lesz tíz év múlva nyugdíj? - tette fel a kérdést az ellenzéki képviselő.
A szocialista politikus félelmetes cinizmusnak nevezte, hogy pont a Nemzeti Munkaügyi Hivatalt akarják versenypiaci helyzetbe hozni, mert itt foglalkoznak a legszerencsétlenebbül járt emberekkel.

Felhívta még a figyelmet arra, hogy a társadalmi egyenlőtlenségek folyamatosan nőnek, 2009-ben a legszegényebbek a megszerezhető források 10 százalékához fértek hozzá, 2013-ban már csak 8,6 százalékához.

Frakciótársa, Teleki László a nemzetiségi önkormányzatoknak nyújtott támogatásról beszélt. Mint mondta, a feladatalapú finanszírozást úgy akarják megváltoztatni, hogy nem a kormány, hanem a parlament hatáskörébe sorolják, ezzel átláthatatlanná téve a támogatási rendszert.

Közölte továbbá, hogy amint beköszönt az igazi tél, nagy problémák lesznek, mert sok embernek sem fűtése, sem tartaléka nincs, ezért prevenciós programot kellene kidolgozni.

Jobbik: szelektálni kell a holokauszt kárpótlásnál

A jobbikos Novák Előd a 2006 után lezárt, és a törvényjavaslat elfogadásával újranyíló holokauszt kárpótlással kapcsolatban közölte: felelősen szelektálni kell és meg lehet kérdőjelezni bizonyos igénylések valóságtartalmát. Mint mondta, van olyan eset, amikor valaki a "holokauszt-ipar" keretében csak azért nevezi magát túlélőnek, mert bár el nem hurcolták, nem zaklatták, de túlélte a korszakot. Szerinte ezért neki nem járathatna kártérítés.

A képviselő megemlítette Horn Gábort, az SZDSZ politikusát, aki elmondása szerint azt mondta, a szüleit is a Duna-partra vitték. Novák Előd hozzátette: "nyilván nem pecázni", hanem azért, hogy a Dunába lőjék, viszont Horn Gábor 1955-ben született, hogyan állíthatja be a szüleit a világháború áldozataiként? - tette fel a kérdést.

Hiller István levezető elnök figyelmeztette a képviselőt, hogy a házszabálynak megfelelően és alapos ismeretek birtokában mondja el felszólalását, különben megvonja tőle a szót.

Novák Előd a továbbiakban közölte, a paragrafus eltörlését kezdeményezi, mert nem életszerű, hogy valaki 2006-ig nem jelentkezett kárpótlásért.
Hiller István a felszólalás után azt mondta, attól, hogy valaki 1955-ben született, az apját "szörnyű rendszerek hívei" elcipelhették a Duna-partra. A "nyilván nem pecázni" kifejezés pedig sérti nemcsak az akkor éltek, hanem minden jó szándékú ember érzékét - hangsúlyozta.

Czibere Károly, az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára ehhez csatlakozva azt mondta, minden jó szándékú embernek sérti a fülét és a lelkét az a kifejezés, hogy "holokauszt-ipar", ez elfogadhatatlan, és közölte: a kormány nevében minden ilyen típusú megszólalást visszautasít.

11.59 - Megkezdte a parlament a jövő évi költségvetést megalapozó törvényjavaslat általános vitáját kedden. Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára expozéjában kitért a magánnyugdíjpénztárakat érintő átalakításra, amelyről azt mondta, a kormány célja a fiktív nyugdíjpénztárak kiszűrése.

A kormány célja, hogy kiszűrje a fiktív magánnyugdíjpénztárakat - mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára a jövő évi költségvetést megalapozó törvényjavaslat általános vitáját megnyitó expozéjában.

Tállai András szerint a magánnyugdíjpénztárak egy része fiktív, beavatkozás nélkül idővel összeomlanának, és még a tisztességesen fizetők pénze is elveszne, mert a nyugdíjpénztárak egyszerűen felélik a vagyonukat. Ezt a kormány nem engedheti meg - mondta -, ezért a mostani törvénymódosítás alapvető célja a fiktív pénztárak kiszűrése és a tagok rendszeres befizetésre ösztönzése. Jelezte, a jövőben a működőképesség feltétele az lesz, hogy a tagok legalább 70 százaléka fizessen tagdíjat.

A büdzsét megalapozó törvényjavaslat emellett rendelkezik például a szociális ellátások rendszerének átalakításáról, és kezdeményezik benne a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap megszüntetését is - ismertette.

11.04 - Az idei költségvetés módosítása mellett a környezetvédelmi információs rendszer fejlesztéséről és bányászati szabályváltoztatásokról is döntött az Országgyűlés a keddi ülésnapjának elején tartott szavazásokon.

Kétmilliárd forintból újul meg a környezetvédelmi információs rendszer



Az Országgyűlés elfogadta a kormány azon javaslatát, amelynek révén kétmilliárd forintból újulhat meg az országos környezetvédelmi információs rendszer. A vidékfejlesztési miniszter előterjesztését a kormánypártok mellett az MSZP és a Jobbik is támogatta, az LMP képviselői ugyanakkor tartózkodtak.

A kormány a változtatások indoklásában közölte, a jelenlegi, döntően papíralapú adatszolgáltatást elektronikus útra terelik, a legfontosabb környezetvédelmi információk pedig a jövőben egy nyilvános internetes oldalon is elérhetővé válnak.

Tizenötmilliárd forinttal növelte az idei büdzsé kiadásait a parlament



Az Országgyűlés véglegesítette a költségvetési bizottság azon korábbi javaslatait, amelyeknek eredményeként az idei büdzsé kiadásai és így hiánya is mintegy 15 milliárd forinttal növekedhet. A kormány várakozása szerint a 2,9 százalékos hiánycél a változtatásokkal nem kerül veszélybe.

A képviselők 116 kormánypárti igen szavazattal, 31 szocialista, LMP-s és független nem ellenében és 17 jobbikos tartózkodás mellett hagyták jóvá a költségvetés átírását. A módosításokhoz előzetesen a Költségvetési Tanács is hozzájárult, a testület ugyanakkor a lecsökkent összegű költségvetési tartalék veszélyeire is felhívta a kormány figyelmét.

A költségvetési bizottság a változtatások indoklásában hangsúlyozza, az egyes kiadási többletekhez szükséges forrást az országvédelmi alap előirányzatának 47,7 milliárd forintos csökkentésével teremtik meg, azonban szerintük az alap így fennmaradó 52 milliárd forintos összege is képes biztosítani a 2,9 százalékos uniós módszertan szerinti hiánycél teljesülését.

Módosulnak a bányászati előírások



A parlament bányászati törvénymódosításokról is döntött a nemzeti fejlesztési miniszter kezdeményezésére.

A képviselők 116 kormánypárti igen szavazattal, 21 jobbikos és LMP-s nem ellenében és 28 szocialista és független tartózkodás mellett fogadták el a változtatásokat.

A módosítások eredményeként a jövőben nem kell bányajáradékot fizetni az építési engedély alapján kitermelt, 500 köbmétert meg nem haladó ásványinyersanyag-mennyiség után, valamint az állam nevében és javára eljáró építtető, bányafelügyeleti engedélytől eltérő engedély alapján végzett tevékenység során kitermelt ásványi nyersanyag mennyisége után sem.

Napirend előtt


11.00 - A közmunkáról, az üzletek vasárnapi zárva tartásáról, a 2004-es kettős állampolgárságról tartott népszavazásról, a visszaeső bűnözőkről és a nyugdíjasok munkavállalásának ösztönzéséről volt szó kedden napirend előtt az Országgyűlésben.

Az LMP szerint csökkenteni kell a munkára háruló terheket, a munkáltatókat terhelő adók csökkentésével pedig a létminimum szintjére lehetne növelni a minimálbéresek nettó keresetét.

Az MSZP szerint 20 ezer munkahely szűnhet meg a vasárnapi zárva tartás miatt. Szerintük a munka törvénykönyvében kellett volna a munkavállalói jogokat biztosítani, és nem kellett volna megengedni, hogy elvegyenek tőlük pótlékokat.

A KDNP szerint a szocialisták árulást követtek el 2004. december 5-én, mert a kettős állampolgárságról tartott népszavazás során a szocialisták "nemmel" kampányoltak.

A Jobbik szigorúbb szabályokat a visszaeső bűnözőkre. Korlátoznák például a frissen szabadultak mozgását, vagyis a nap bizonyos időszakában nem hagyhatnák el az otthonukat, a pedofilok nem járhatnának óvodák, iskolák környékén, továbbá a visszaesőknek be kellene számolni a hatóságoknak arról, miből élnek.

A Fidesz szerint ösztönözni kell a nyugdíjasok munkavállalását. Évekkel ezelőtt még az jelentette a problémát, hogy a fiatalok bizonyos munkaköröket nem tudnak betölteni a nyugdíjasok miatt, most viszont pont fordított a helyzet: vannak olyan hiányszakmák, ahol szükség van a nyugdíjasok munkavállalására is. 
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Kedden is kimaradnak budapesti Lufthansa-járatok

A német légitársaság pilótáinak hétfő délben kezdődött, másfélnapos sztrájkja miatt kedden is több… Tovább olvasom