Kisalföld logö

2017. 05. 29. hétfő - Magdolna 13°C | 27°C Még több cikk.

OGY - minden vasárnap bukik a Fidesz az MSZP szerint

L. Simon László szerint az emberek többsége egyetért azzal, hogy vasárnap a családjával lehet, és a gyűlölet helyett a szeretetre fordíthatja a figyelmét.

1. rész

A Páneurópai  Piknik Emlékhely elismeréséről, a vasárnapi pihenőnapról, a  Malév-ügyről és a brókerbotrányról szóltak a napirend előtti  felszólalások az Országgyűlés hétfői ülésén.   
    
KDNP: Európai Örökség címet kapott a Páneurópai Piknik Emlékpark   

Firtl Mátyás (KDNP) arról szolt be, hogy Magyarországon elsőként  kapott Európai Örökség címet a Páneurópai Piknik Emlékhely.  Emlékeztetett az 1989-ben rendezett, történelmi jelentőségű  eseményre, amely más történésekkel együtt a berlini fal leomlásához  vezetett.  

L. Simon László, a Miniszterelnökség államtitkára elmondta: a  címet az a helyszín nyerheti el, amely bizonyítottan hozzájárult az  európai szellemiség építéséhez. Ennek az elvárásnak a páneurópai  mozgalom oktatási és ifjúsági rendezvényeknek is helyet adó  emblematikus helyszíne messze megfelel - hangsúlyozta.    

MSZP: minden vasárnap bukik a Fidesz  

Lukács Zoltán (MSZP) a vasárnapi zárva tartásról szólva beszélt  egy 2011-ben készített hatástanulmányról, amely szerint mintegy 20  ezren veszíthetik el az állásukat, a költségvetés pedig mintegy 50  milliárd forintot bukhat.  

Szólt a Quaestor vezetőjének "eltűnéséről" is és választ várt  arra: voltak-e a kormányoldalon olyan szereplők, akik bennfentes  információkkal rendelkeztek, és Tarsoly Csaba vajon ennek  bizonyítékait tünteti-e most el.    

L. Simon László kijelentette: az emberek többsége egyetért  azzal, hogy vasárnap a családjával lehet, és a gyűlölet helyett a  szeretetre fordíthatja a figyelmét. A magyar kisvállalkozások  érdekét is szolgálja a törvény - jelentette ki -, hiszen ezek eddig  versenyhátrányban voltak a külföldi nagy cégekkel szemben.   

Úgy fogalmazott: a szocialista pártot a gyűlölet tartja össze,  és nem a szeretet vagy az együttérzés hajtja a politikáját.  

Az LMP a Malév-ügy kapcsán kért válaszokat   

Schiffer András (LMP) a Malév-ügyről szólva sorolta kérdéseit,  amelyekre - mint mondta - három éve nem kapnak választ: miért  öntöttek tízmilliárdokat még 2011-ben is a nemzeti légitársaságba,  amikor tudható volt, hogy az Európai Bizottság ezt tiltani fogja. Az  uniós tiltó döntés után miért folyt tovább a repülőjegy-értékesítés,  amellyel 35 milliárd forintnyi utaskárt okoztak? Miért kellett  elveszniük a társaság milliárdos vagyoni értékű jogainak, és miért  nem kért a kormány már 2011 végén csődvédelmet? - sorolta kérdéseirt.  

Úgy értékelte, két szereplő járt jól a Malév csődjével, a  WizzAir és Varga Jenő, a társaság felszámolója, mert szerinte  "irányított felszámolás zajlott".  

Fónagy János, a fejlesztési tárca államtitkára kijelentette:  uniós csatlakozási kötelezettség volt a Malév "feldarabolása", és  már akkor látható volt, hogy a légitársaság egyedül, a reptér és a  légtérirányítás nélkül képtelen lesz megállni a lábán.   

Emlékeztetett arra is, hogy az első Orbán-kormány az olasz, míg  az azt követő szocialista kabinetek orosz együttműködésre  törekedtek. Szólt arról is: az újabb Orbán-kormány célja végig az  volt, hogy a légitársaságot átmentse egy másikba, ezért következett  be mindaz, amit most az ellenzéki politikus a kormány "szemére  hány".   

Jobbik: koalíciós botrány a brókerügy   

Vona Gábor (Jobbik) azt kérdezte, miért nem történt még meg a  Quaestor-vezetők letartóztatása. Arra kérte a Fidesz  frakcióvezetőjét: politikusokra is terjessze ki, hogy vagyonukkal  feleljenek az általuk okozott károkért, és családtagjaik  vagyonnyilatkozatát is hozzák nyilvánosságra. Felvetette, hogy a  politika részt vállalt a súlyos társadalmi károkozásban, szerinte a  Fidesz és az MSZP "koalíciós botrányáról" van szó.  

Tállai András, a nemzetgazdasági tárca államtitkára  kijelentette: bizonyíték van arra, hogy az MSZP-kormányok idején  megpróbálták takargatni a Buda-Cash ügyeit. Foglalkozni kell azzal  is, hogy a botrányok okozói hogyan számolnak el tetteikkel - fűzte  hozzá.   

A kormány feladatai közé sorolta a kártalanítást, és annak  eldöntését, kiket segítsen a betétvédelmi alap. Azon önkormányzatok  működését is biztosítani kell, amelyek a becsődölt bankokban  helyeztek el közpénzt - hangsúlyozta.   

Fidesz: magánvagyonukkal is feleljenek a károkozók!  

Rogán Antal (Fidesz) kijelentette: a bankok után végig kell  vinni a brókerek elszámoltatását is. Közölte, az Országgyűlésnek  olyan törvényt kell alkotnia, amely a cégek teljes cégcsoportjának  vagyonát zárolja, és amely világossá teszi, hogy a botrányok  felelősei a magánvagyonukkal is felelnek a döntéseikért.   

Nem szabad teret adni a vagyonmentési kísérleteknek - jelentette  ki - ezért semmisnek kell tekinteni az ezt célzó szerződéseket is .  A folyamatban lévő eljárásokra is vonatkoznia kell a sürgősséggel  megalkotandó törvénynek, amelyet akár a jövő héten elfogadhat a Ház  - hangoztatta a frakcióvezető, aki ehhez kérte a parlament  támogatását.   
Répássy Róbert, az igazságügyi tárca államtitkára úgy válaszolt:  a kormány a törvényjavaslat céljaival egyetért, az eljárási törvény  azonnali hatályba léptetésének pedig nincs alkotmányos akadálya.   

A kabinet a következő lépésben is partner - folytatta -, a  hosszú távú ellenőrzési szabályok szigorítására is szükség van.  

Rámutatott a büntetőeljárási törvény hiányosságaira, az ugyanis  jelenleg csak az ingatlanok esetében teszi lehetővé az azonnali zár  alá vételt, mint mondta, más vagyontárgyaknál mérlegelést ír elő a  jogszabály.   

A napirend előtti felszólalásokat követően az LMP-s Schiffer  András ügyrendben kért szót, mert szerinte a három ellenzéki  felszólaló nem kapott érdemi választ a feltett kérdéseire. Az ülésen  elnöklő Hiller István (MSZP) a véleményt elsősorban politikainak és  nem ügyrendinek értékelte, de mint mondta, a képviselőnek joga van a  házbizottság előtt felvetni a problémát. 

Az Országgyűlés plenáris ülése március 23-án

2. rész

A szegedi  Ságvári gimnázium átnevezéséről, a nyelvstratégiai intézetről, a  készenléti jellegű munkakörökről, a végrehajtói kamara  átvilágításáról és a Buda-Cash-ügyben károsult önkormányzatokról is  szó volt hétfőn a kérdések között az Országgyűlésben.   
    
MSZP: miért akarják megváltoztatni a Ságvári gimnázium nevét?  

Szabó Sándor (MSZP) azt firtatta, miért, mikor és hogyan  akarják megváltoztatni a Szegedi Tudományegyetem Ságvári Endre  Gyakorló Gimnáziumának nevét. Az ellenzéki képviselő szerint a  Magyar Tudományos Akadémia (MTA) állásfoglalása egyfajta javaslatot  jelent, a közterületek elnevezéséről szóló törvény pedig nem  vonatkozik az oktatási intézményekre, azok elnevezéséről a miniszter  dönthet. Szerinte a névváltoztatás kikényszerítése csupán  erőfitogtatás lenne.  

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti  államtitkára elmondta, hogy a rendszerváltás előtt nagyon sok  intézmény viselte Ságvári nevét, de a rendszerváltás után törvényi  kötelezettség nélkül megváltoztatták azokat. Mint mondta, bízik  benne, hogy sikerül a törvényességet és az MTA ajánlását betartani.  

A Jobbik nyelvstratégiai intézet működéséről érdeklődött  

Dúró Dóra (Jobbik) közölte, hogy 2014 április elsején jött létre  a Magyar Nyelvstratégiai Intézet, de az azóta eltelt idő alatt  szinte semmit nem lehetett hallani a százmilliókból működő  intézetről.   

Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta, az  intézet munkáját úgy ismerte meg, hogy azzal kapcsolatban semmi  szégyellnivaló vagy titkolnivaló nincs. Hozzátette: arra kérte  Bencze Lóránt főigazgatót, hogy álljon a képviselő rendelkezésére. A  miniszter szerint az intézet 12 embert foglalkoztat, és az elmúlt  egy évben alig 100 millió forintot használt fel.  

LMP: meg kell szüntetni a készenléti jellegű munkaköröket!  

Szél Bernadett (LMP) arra hívta fel a figyelmet, hogy az Európai  Bizottság (EB) szerint nem elfogadható a biztonsági és vagyonőr, a  recepciós, vagyis a készenléti jellegű munkakörben  foglalkoztatottakra vonatkozó szabályozás. Hozzátette: a magyar  szabályozás sérti az uniós jogot, mert a heti maximális munkaidő - a  túlórát is beleértve -  nem haladhatja meg a 48 órát. Megjegyezte, a  munka törvénykönyve - bizonyos feltételek mellett - lehetővé teszi a  heti 72 órát is.  

Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM)  munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára arra hívta fel a  figyelmet, hogy a vonatkozó uniós irányelv a tagállamok számára  lehetővé teszi, hogy eltérően szabályozzák ezt a kérdést, azaz 72  órában határozzák meg a heti munkavégzést, amennyiben a felek  írásban erről megállapodnak. Hangsúlyozta, a magyar szabályozás  megfelel az uniós irányelvnek.  

Fidesz: a szociális törvény átalakítása az emberek érdekét  szolgálja  

Gelencsér Attila (Fidesz) szerint a szociális törvény  átalakítása az emberek érdekét szolgálja, ráadásul úgy, hogy az  önkormányzatok nagyobb hatáskört kaptak arra, hogy célzottan  segítsenek a rászorulóknak.  

Rétvári Bence ismertetése szerint a törvénymódosítással megszűnt  a támogatások vegyes, állami és önkormányzati finanszírozása.  Közölte, a bizonyos esetekben automatikusan járó támogatásokat az  állam száz százalékban finanszírozza, a kiadáskompenzáló  támogatásokat - amelyek jobban igénylik, hogy a rászorultság fokát  helyben ismerjék - pedig az önkormányzatok folyósítják. Utóbbiakhoz  is biztosítja a fedezetet a költségvetés - jegyezte meg.  

MSZP: miért mentették fel a Szabolcs megyei rendőrfőkapitányt?  

Tukacs István (MSZP) arról érdeklődött, miért mentették fel  indoklás nélkül a március 15-én magas kitüntetést kapott  Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei rendőrfőkapitányt. Az esetet gyanúsnak  nevezte, és azt mondta, a helyi közösség kíváncsi és találgat.  

Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára  válaszában hangsúlyozta, a rendőrség munkáját pártpolitikai  befolyástól mentesen látja el. A megyei rendőrfőkapitány  felmentésének okáról konkrétumot nem mondott, de jelezte, hogy az  országos főkapitányságon ajánlottak neki beosztást. 
       
Jobbik: miért mondott le Patyi Gergely?  

Staudt Gábor (Jobbik) azt firtatta, mi áll a nemrégiben  lemondott Patyi Gergelynek, az Igazságügyi Minisztérium (IM)  államtitkárának lemondása mögött, és az milyen hatással lesz a  végrehajtók "eddig sem túl látványos elszámoltatására". Az ellenzéki  politikus szerint az államtitkárnak bizonyosan nem egy ismerősének  jutott ötmillió forintos megbízási díj miatt kellett távoznia.   

Répássy Róbert, az IM parlamenti államtitkára azt kérte a  képviselőtől, fogadja el, hogy egy államtitkár úgy gondolta, a  kormány, a minisztérium célját azzal szolgálja jobban, ha félreáll.  Közölte, a kormány célja, hogy a bírósági végrehajtást rendbe teszi,  a kamaránál végzett átvilágítás eredménye pedig egy hónap múlva a  kormány elé kerül. 
        
LMP: miért csak látszatsegítséget nyújt a kormány?  

Schmuck Erzsébet (LMP) azt kérdezte, miért csak  látszatsegítséget nyújt a kormány a Buda-Cash-botrány miatt bajba  jutott önkormányzatoknak, miért nem térítik meg a teljes kárukat.  Felidézte, a legnehezebb helyzetbe került 67 önkormányzatnak a  gyorssegélyt június 30-ig vissza kell fizetnie.  

Tállai András, az NGM parlamenti államtitkára jelezte, az  önkormányzatok megsegítése nem fejeződött be, de ehhez pontosan  tudni kell a károk mértékét. Ez a felmérés folyamatban van és akkor  készülhet egy átfogó előterjesztés a kormány részére - mondta.

3. rész

A börtönök  férőhelyszámának növeléséről, az ingyenes internetről, a  földpályázati rendszerről, a természetvédelemről, valamint a  munkavállalói jogokról is szó volt a kérdések között hétfőn az  Országgyűlésben.   
    
Fidesz: hogyan bővülhet a börtönökben a férőhelyek a száma?  

Tuzson Bence (Fidesz) azt kérdezte, hogyan bővülhet a  börtönökben a férőhelyek száma. Ismertetése szerint a magyarországi  büntetés-végrehajtási intézetek túlzsúfoltak, átlagosan 161  százalékos a telítettségűek, de Baranyában ez a 200 százalékot is  eléri, ezért fontos, hogy új intézmények jöjjenek létre. Örömtelinek  nevezte, hogy vannak olyan önkormányzatok, amelyek szívesen  csatlakoznának az ezt célzó programhoz.  

Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára  közölte: hétfőn délelőtt adták a martonvásári büntetés-végrehajtási  intézet új részlegét 126 új hellyel, valamint múlt héten a Budapesti  Fegyház és Börtön új gyűjtőkörletét, 36 hellyel. Még idén 396  hellyel bővül a szombathelyi, 108 férőhellyel pedig a solti intézet.  Év végére tervezik Szirmabesenyőn egy új 500 férőhelyes intézet  építését, 4,5 milliárd forintos beruházással - közölte. Olyan  programon dolgoznak, amellyel elérhető, hogy 2019-re 100 százalékra  mérsékeljék a zsúfoltságot.   

A Jobbik az ingyenes internetről   

Farkas Gergely (Jobbik) az alapszintű ingyenes  internetszolgáltatás bevezetéséről érdeklődött, ami álláspontjuk  szerint segítené a távmunka, az e-közigazgatás kiszélesítését is.  Felidézte, hogy országos aláírásgyűjtő-akciót is kezdtek, és azt  kérdezte, a kormány támogatja-e kezdeményezésüket. A költségek a  reklámadóból finanszírozhatók lennének - jegyezte meg, és  elhibázottnak nevezte az internetadó tervét.   

Kara Ákos infokommunikációért felelős államtitkár rögzítette:  internetadó nincs, internet-konzultáció van. Elkötelezettek a  szélessávú internet elterjesztésében, ami 1,5 millió háztartást  érint majd - közölte.   
Szerinte a reklámadóból a kezdeményezés nem finanszírozható, és  jelezte: legkésőbb 2020-ig lehetővé teszik, hogy legalább a  másodpercenként 30 megabites szélessávú elérés rendelkezésre álljon.  

LMP: tervezi a kormány a földpályázati rendszer átalakítását?   

Sallai R. Benedek (LMP) a földpályázati rendszer átalakításáról  szólva azt firtatta, miért kell erre éveket várni. Egyre több a  dühös gazda, akik jogosan elégedetlenek a szaktárca tevékenységével  - mondta. Szóvá tette: kezdeményezésüket, hogy tegyék átláthatóbbá a  pályázati rendszert, a kormány nem támogatta. Jó lenne, ha az új  kiírások keretében a forrásokat már új rendszer osztaná el - mondta.  

Bitay Márton Örs állami földekért felelős államtitkár jelezte:  tavaly ősszel alakították át a rendszert. Komoly horderejű  változások voltak, például a hiánypótlás lehetőségét megteremtették,  saját állatállománnyal lehet pályázni, és a nyilatkozatokat is  leegyszerűsítették. Nyitott kapukat dönget a képviselő - közölte.   

Jobbik: kiemelten kell kezelni a természetvédelmet   

Kepli Lajos (Jobbik) a természetvédelmi értékek védelmének  fontosságát hangsúlyozta. Rámutatott: a természetközeli állapotú  élőhelyek egyharmadára szorultak vissza az országban, csak 20  százalék áll valamiféle természetvédelmi oltalom alatt. Ezzel  párhuzamosan jogilag és anyagilag is ellehetetlenítették az állami  természetvédelem szerveit. Kívánják-e a nemzeti parki  igazgatóságokat megerősíteni, a természetvédelmi őrszolgálat  létszámát emelni? - kérdezte.  

V. Németh Zsolt környezetügyért, agrárfejlesztésért és  hungarikumokért felelős államtitkár hangsúlyozta: 2010-14 között a  védett természetű területek 13 új területtel, 4800 hektárral  gyarapodtak. Példanélküli összeget, több mint 38 milliárdot  fordítottak természetvédelemre - közölte, hozzátéve: 2014-20 között  a nemzeti parki igazgatóságok fejlesztését három operatív program  szolgálja 50 milliárd forintos értékben.  

LMP: a legyengített munkavállalói jogokat sem tartja be a kormány  

Szél Bernadett (LMP) szerint a legyengített munkavállalói  jogokat sem tartja be a kormány, a betartására hívatott  intézményrendszert pedig szétverték. 2014-ben az ellenőrzések során  a munkáltatók háromnegyedénél találtak jogsértést. Húszezer baleset  történt, ami 30 százalékkal haladja meg az előző évit, eközben az  ellenőrzések száma csökkent - sorolta.  

Czomba Sándor munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkár  szerint szó sincs arról, hogy a munkavédelmi tevékenységet ne  kezelnék megfelelő szinten. Közvetlenül a tárcához tartozik a  terület, magasabb szintre került az irányítás. A halálos  munkabalesetek száma 2013-ban 75, tavaly 78 volt. Ezzel szemben  2005-ben 125, 2006-ban 123, 2007-ben pedig 118. Az elmúlt négy évben  400 ezerrel dolgoztak többen a mezőgazdaságban és az építőiparban,  amelyek munkavédelmi szempontból különösen veszélyeztettek. A  hatékonyságot ugyanakkor erősíteni kell, elsősorban nem országos,  hanem megyei szinten kell a helyzetet átgondolni.   

MSZP: tervez a kormány újabb panelprogramot?  

Kunhalmi Ágnes (MSZP) a Havanna lakótelepről hiányzó  pályázatokról érdeklődött, ahol néhány tömb fel van újítva, de az  épületek többsége rossz állapotú, beruházások nélkül az épületek  továbbra is pazarlóan üzemeltethetők. Az energiahatékonysági  felújításokat mellett érvelt, majd azt mondta: a kormány leállította  ezeket a programokat. Tervezi-e a kormány újabb nagy volumenű  panelprogram-pályázatot? - kérdezte.  
Tasó László infrastruktúráért felelős államtitkár közölte: a  panel 2-program sikeresen lezárult, a kivitelezések elindulhattak.  2010-14 között a panelprogram keretében a 37 milliárd forinton felül  ötmilliárddal támogatta a távhővel ellátott lakások korszerűsítését.  

Jelezte: 2014-20 között is lesz lehetőség a lakások  felújításának támogatására, és a fenti célokra több mint 240  milliárdot biztosítanak majd. 

Az Országgyűlés plenáris ülése március 23-án

4. rész

A képzések  átalakításáról, és közlekedésfejlesztésekről is szó volt a kérdések  között az Országgyűlés hétfői ülésén.   
    
LMP: milyen képzési területen terveznek monopolizálást?  

Az LMP-s Ikotity István szerint a kormány el akar vonni  felsőoktatási képzéseket az intézményektől, hogy a hallgatókat a  Nemzeti Közszolgálati Egyetem felé terelje. Példaként a diplomáciai  és külügyi szakokat hozta, jelezve: nem ért egyet ezzel az iránnyal.  Kitért arra is, hogy az erdészeti vagy állatorvosi területeken a  kereslet-kínálat indokolt hasonló lépést, nem kormányzati  beavatkozás. Azt kérdezte: milyen más területeken tervez  monopolizálást az állam.  

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti  államtitkára válaszában visszautasította a monopolizálást, szavai  szerint a felsőoktatási stratégiával összefüggésben egy szakmai  grémium tekinti át a képzési szerkezetet a 2005 óta eltelt 10 év  tapasztalatai alapján. Áttekintik azt is, hogyan lehet a fiatalokat  még jobban a munkaerőpiacra segíteni, s megoldást keresnek arra a  problémára, hogy a beiratkozók 30 százaléka nem szerez diplomát.  

MSZP: mikor készül el az Esztergom-Budapest vasútvonal?  

Az MSZP-s Kiss László jelezte, hogy nem lát tisztán az  Esztergom-Budapest vasútvonal felújításával kapcsolatban, ezért a  vonal átadásáról, az óbudai vasútállomás és felüljáró felújításáról  érdeklődött, és azt is kérdezte, mi az oka a késlekedésnek.  

Tasó László, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára a  vonal felújítását részletezve elmondta, hogy a késlekedést egyebek  mellett a kisajátítások elhúzódása és az árvíz okozta. A híd 2014  decemberében elkészült, a csatlakozó utak és a P+R parkoló még  készül. Nyáron a teljes vonalon megindul a vasúti forgalom - tudatta.  

Jobbik: mikorra várható az M49-es gyorsforgalmi elkerülő?  

A jobbikos Apáti István arról beszélt, hogy a 49-es út  megnövekedett forgalma megnehezíti a térségben élők életét, a  keskeny szakaszon sok a baleset és megrepedtek az ingatlanok falai.  Szavai szerint a kormány 2014-2017 között ígérte az elkerülő első  szakaszát, most azonban 2020-ról szólnak a tervek. Arról kérdezett,  hogy mikorra lesz kész az út és milyen szakaszokon tervezik az  építését.  

Tasó László, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára azt  mondta: kétlépcsős lesz a beruházás. Kormányzati célként beszélt a  gyorsforgalmi utak határig való meghosszabbításáról és a megyei jogú  városok bekötéséről. Kifejtette, hogy a jelenlegi uniós ciklusban 50  milliárd forint szerepel útfelújítási programokra,  Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében pedig 5 milliárd forintot szánnak  erre.  

Jobbik: marad-e vadászgyarmat Nagyberek?  

A jobbikos Ander Balázs egy nagybereki privatizációs szerződést  kifogásolt, amely szerint 8 ezer hektár területet vett bérbe egy  német vállalkozó 99 évre, 10 forint hektáronkénti összegért és évi  egymillió euró területalapú támogatást is felvesz. Azt kérdezte,  hogy mi lesz a terület sorsa.  

Bitay Márton Örs, a földművelési tárca államtitkára ismertette,  hogy a korábban kötött szerződést ő is hazaárulásnak tartja,  ráadásul a terület vadászati, halászati és bányászati joggal került  az illető kezébe. Kifejtette, hogy a bécsi választott bíróságon  született az ügyben egy, a magyar állam számára kedvezőtlen nem  jogerős ítélet, de fellebbeztek. Kitért arra is, hogy a kormány  döntése értelmében területalapú támogatás már nem járhat 1200  hektárnál nagyobb területre.  

Jobbik: arányos-e 24 milliós bírság egy 2,1 milliárdos  visszaélésnél?  

A jobbikos Lukács László György az Országos Vérellátó Szolgálat  plazmaértékesítési ügyét tette szóvá, jelezve, hogy a szervezet  Molnár Lajos volt egészségügyi miniszter idején 60-70 százalékkal  olcsóbban juttatott plazmát gyógyszergyártási alapanyagnak egy  külföldi cégnek. Számításai szerint ez 10,5 milliárd forint  bevételkiesést okozott, a Humán Bioplazma Kft.-nek viszont jelentős  árbevételt. Arról érdeklődött, hogy a kormány arányosnak tartja-e az  ügyben kiszabott 24 millió forintos bírságot, miközben a kár 2,1  milliárd forint volt.  

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériuma parlamenti  államtitkára arról tájékoztatott, hogy kiemelt figyelmet fordítanak  a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal ellenőrzésének megállapításaira, s  terv készült a hiányosságok pótlására. Kitért arra, hogy folyamatban  van a jogszabályi környezet egyszerűsítése és átláthatóbb  felelősségi viszonyok megteremtése. A visszásságokat versenyeztetési  eljárással zárják ki - tette hozzá.  

Azonnali kérdések   

MSZP: hogyan védik meg az iskolákat a politikai befolyástól?   

A szocialista Kiss László arra várt választ: a Klebelsberg  Intézményfenntartó Központ (Klik) mit tesz annak érdekében, hogy  megvédje az iskolákat a politikai befolyástól. Emlékeztetett, hogy  mintegy 300 intézményt kértek fel arra, hogy vegyen részt "politikai  színezetű" március 15-ei megemlékezésen. A váci polgármester  iskolákat bíráló megnyilvánulását felháborítónak tartotta.   

Rétvári Bence államtitkár kijelentette: az iskoláknak küldött  levél nem tartalmazott kötelezettséget, a Klik csupán a lehetőséget  ajánlotta fel a megemlékezéseken való részvételre. Aki akart  elmehetett, aki nem akart, nem ment el - zárta szavait.

5. rész

A  kelet-magyarországi szolgáltatóközpontról, az államkötvényekről, a  takarékszövetkezetekről, a vasárnapi zárva tartásról és a  gyermekbántalmazások visszaszorításáról is szó volt hétfőn az  azonnali kérdések között az Országgyűlésben.   
    
Jobbik a kelet-magyarországi szolgáltató központról  

Z. Kárpát Dániel arról beszélt, hogy az elesetteket is ápoló  kelet-magyarországi szolgáltató központ ellen eljárás indult tavaly,  amelynek következtében az államkincstár leállította a normatíva  folyósítását. Ezzel mintegy 600 dolgozó munkavégzése és hatezer  ápolt kerül veszélybe. A hónapok óta ki nem fizetett becsületes  emberek honnan és milyen módon kapják meg a pénzüket? - kérdezte.  Jelezte: petíciót hoztak, több száz aláírással, amit át kívánnak  adni.   

Rétvári Bence államtitkár közölte: valakik becstelen  tevékenységet folytattak, és az államkincstár által folyósított  forrásokat nem megfelelően használták fel. Hozzátette: a kormánynak  gyorsan kellett lépnie, az ellátottak nagy többsége házi  segítségnyújtásban részesül. Az önkormányzatok kötelező  feladatellátása belépett, így ellátatlanul senki nem maradhat. A  munkaerőt azokból toborozzák, akik korábban ezt a feladatot ellátták  - jelezte.  

LMP: furcsa és visszatetsző a nemzetgazdasági miniszter  nyilatkozata   

Schmuck Erzsébet felidézte, hogy múlt kedden Varga Mihály  nemzetgazdasági miniszter azt nyilatkozta: az állampapír a  legbiztosabb befektetési forma. Szerinte ez a jelenlegi helyzetben  rendkívül furcsa és visszatetsző, azt üzeni, az egész pénzügyi  szektor megbízhatatlan. Az állam képviselője saját kezűleg fog a  bizalom rombolásába, cinikus az üzenet - fogalmazott, hozzátéve:  egyúttal annak beismerése az MNB a feladatát nem tudja teljesíteni.  Nem Fidesz-katonákat, hanem hozzáértő szakembereket kell megbízni a  felügyelet vezetésével - hangoztatta.  

Tállai András államtitkár azt mondta: a miniszter nyilatkozata  nem jelenti azt, amit kikövetkeztettek. Azt jelenti, az állam jelen  van az értékpapír-piacon és biztonságos befektetést tud nyújtani. Az  az érdek, hogy az államadósságot belföldről finanszírozzák, a  konstrukció elég sikeres, az államkötvényekből 2200 milliárd van már  magyar emberek, jogi személyek tulajdonában.   

Fidesz a takarékszövetkezetekről   

Witzmann Mihály az MSZP pálfordulásáról beszélt, és felidézte  szocialista politikusok takarékszövetkezetekről szóló nyilatkozatát,  eszerint az integráció egészen durva megsértése a piacgazdaság  alapját képező, magántulajdon védelmét kimondó alapjogoknak. A  szocialisták most azt kérik számon az államfőn, miért küldte vissza  az Országgyűlésnek a takarékszövetkezeti törvényt - jegyezte meg,  hozzátéve: az MSZP vagy 2013-ban csúsztatott, vagy most teszi ezt.  Az integráció mindenképpen hasznos és szükséges volt - jegyezte meg  a kormánypárti képviselő, aki szerint az átalakuláshoz szükséges  feltételeket az állami szerveknek alaposan meg kellett vizsgálniuk.  Hogyan segített az integráció? - kérdezte.    

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter közölte: a  takarékszövetkezeteknek a kis- és középvállalkozások és mezőgazdaság  hitelezésében fontos szerepe lesz a következő időszakban. Közölte:  az integrációban részt vevő takarékszövetkezetek stabil lábakon  állnak, ma már két biztosítási alap is garantálja működésüket,  amelyet a a magyar kormány 136 milliárdos garanciával segít.   

Arról szól az integráció, hogyan tudják a takarékszövetkezeteket  megvédeni. 11 takarékszövetkezet maradt ki az integrációból, mára 9  csődbe ment. Megjegyezte: a Buda Cash és a Quaestor gyakorlata  egyaránt bróker-trükksorozatra épült, a laikus embereket  megtévesztették, eljátszották a pénzüket és kifosztották az  ügyfeleket. Ez a legsúlyosabb csalás az egész ügyben - mondta.  

Az MSZP hatásvizsgálatot várt a vasárnapi zárva tartásról   

Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) szerint "előre megfontolt  szándékkal, aljas indokból, különös kegyetlenséggel elkövetett, nagy  társadalmi kárt okozó gazemberség" a vasárnapi zárva tartás,  amelyről egy felmérés kimutatta, hogy az emberek kétharmada nem  támogatja, egy korábbi hatásvizsgálat pedig elbocsátásokról és  költségvetési károkról számolt be azzal kapcsolatban. A jelenlegi  intézkedést megalapozó tanulmányokat kérte számon.   

Tállai András, a nemzetgazdasági tárca államtitkára  emlékeztetett, hogy a jogalkotási törvény értelmében az  előterjesztőnek kell előzetes hatásvizsgálatot végeznie, az  intézkedést pedig nem a kormány és nem a tárcája kezdeményezte.  Kijelentette: a közvéleményt felmérő kutatás nem tekinthető  hatásvizsgálatnak, mivel a társadalmi és gazdasági következményekkel  nem foglalkozott. Elmondta azt is: a kormány a külföldi gyakorlatot  tanulmányozta a kérdésben.   

Jobbik: mit tesz az EMMI a gyermekek megvédéséért?   

Vágó Sebestyén (Jobbik) a szigetszentmiklósi  gyermekbántalmazással kapcsolatban kérte számon, hogy mit tesz az  Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) a hasonló esetek  megakadályozásáért. Feltette a kérdést: a tárca kezdeményezi-e az  Igazságügyi Minisztériumnál a büntető törvénykönyv szigorítását és  arra is választ várt, mit tesznek a gyermekvédelmi rendszer  hatékonyabb működése érdekében.   

Rétvári Bence, az EMMI államtitkára elismerte, hogy a  közvélemény egy részét meghökkentette az ügyben hozott enyhébb  elsőfokú ítélet. Úgy ítélte meg: az ilyen esetek az iskolákban,  óvodákban "bukhatnak ki", ezért egy útmutatót készítettek ezen  intézmények szakembereinek a krízishelyzetek hatékonyabb felismerése  érdekében. Erre külön képzések keretében is felhívják a figyelmet -  mondta.

6. rész


A MET-csoportról, az Iszlám Állam elleni fellépésről, a kórházak adósságáról, valamint a TAO-támogatások felhasználásáról is szó volt hétfőn az azonnali kérdések órájában, az Országgyűlés hétfői ülésén.

LMP: a MET "szárnyalása" az embereket szegényíti

Szél Bernadett (LMP) szerint az állam és az emberek kárára "szárnyal" a MET-csoport, amely nemrég a Magyar Telekommal hozott létre közös társaságot egyebek között áramkereskedelemre. Elmondása szerint a társaság újabb tendert nyert, hamarosan az új partnerétől, a Magyar Telekomtól veszi a Parlament az áramot. Bírálta, hogy a két vállalat egyikének sincs energiatermelő kapacitása, vagyis vagy az MVM-től veszik azt, vagy külföldről hozzák be az áramot.

Arra várt válasz: kapott-e közvetett vagy közvetlen kedvezményt a MET az árampiacon?

Aradszki András, a nemzetgazdasági tárca államtitkára úgy felelt: nem kapott támogatást a cég. A gazdaságban normális folyamatnak nevezte, hogy két vállat szövetségre lép, de azt is, hogy a kereskedőknek nincs energiatermelő kapacitásuk.

Feltette a kérdést: az LMP miért nem szavazta meg azt a törvényt, amely az uniós előírásoknak megfelelő aukciós feltételeket biztosít a határkeresztező kapacitások használatakor. Kijelentette: a jelenlegi információk szerint minden rendben a MET körül.

Fidesz: hagyjuk-e tovább tombolni az Iszlám Államot?

Balla Mihály (Fidesz) bírálta azokat az ellenzéki pártokat, amelyek nem támogatják Magyarország részvételét az Iszlám Állam nevű terrorszervezet elleni fellépésben. Emlékeztetett: a magyar katonák egy hatvankét államot számláló nemzetközi koalíció tagjaként vennének részt az akcióban.

Szabó László, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára szerint az Iszlám Állam a keresztény közösséget és egész Európa biztonságát is veszélyezteti, ezért a kormány kész hozzájárulni "tombolásuk" megakadályozásához. Kijelentette ugyanakkor: a magyar katonák a jelenleg legbiztonságosabbnak számító területre mennének, ahol biztonsági feladatokat látnának el, harcokban pedig nem vennének részt.

Hozzátette: április elején szakértői csoport utazik a helyszínre, a döntés április közepén kerülhet a Ház elé, a katonák pedig május végén vagy június elején utaznának Irakba.

MSZP: hogyan rendeznék a kórházak adósságait?

Szakács László (MSZP) arra hívta fel a figyelmet, hogy százmilliárd forintot is meghaladja az államháztartási szervek adóssága, miközben ennek rendezésére csak 60 milliárdot különítettek el. Hozzátette: csak az egészségügyi intézményeknek több mint 77 milliárd forintra lenne szükségük.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára kijelentette: az egészségügy 9 milliárd forinttal kapott többet idén a tavalyi támogatásánál, ezen túl áll rendelkezésre a 60 milliárd forintos keret. Közölte azt is: korábban a várólisták csökkentésére is adott három ütemben támogatást a kormányzat.

Beszámolt arról is: pontosan látni kell, mi okozza a kórházak adósságát, ezt követően költhető el a 60 milliárdos keret.

A Jobbik a TAO-források felhasználására kérdezett rá

Szilágyi György (Jobbik) szerint visszaélésekre ad lehetőséget a TAO-támogatások felhasználása, ezért szerinte átláthatóbbá kellene tenni ezt a rendszert. Arra várt választ: ezt miként biztosítaná a kormányzat? Mit tenne a visszaélésgyanús helyzetek felszámolásáért? - kérdezte.

Rétvári Bence elmondta: szigorú protokoll alapján, több lépcsőben ellenőrzik a támogatások felhasználását, amelyen tavaly még tovább szigorítottak. Az államtitkár közölte: a 300 millió forint feletti felhasználásokat a sportért felelős államtitkárság ellenőrzi, a jóváhagyott összegek felhasználása pedig a szövetségek honlapján is nyomon követhető.

Tizenkét képviselő jelentkezett napirend utáni felszólalásra a parlament hétfői ülésnapján, ők egyebek mellett a népességfogyásról, egészségügyről, devizahitelezésről értekeztek. Az Országgyűlés következő ülése jövő hétfőn lesz.

7. rész


A napirend utáni felszólalások során Lukács László György (Jobbik) a tuberkulózis világnapjáról emlékezett meg. A kormány nevében válaszoló Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára hangsúlyozta, hogy Magyarországon évről évre javul a helyzet.

Novák Előd (Jobbik) a népességfogyás társadalombiztosítási és államháztartási veszélyeire hívta fel a figyelmet. A válaszadó Rétvári Bence azt mondta, 2010-ben a kormány egy családbarát fordulat mellett kötelezte el magát és azóta is igyekeztek mindent megadni a gyermeket nevelő családoknak.

Kiss László (MSZP) egy somogyi esetet alapul véve arról beszélt, hogy az illegális agancsgyűjtők gyakran kínoznak és ölnek meg szarvasokat. Bitay Márton Örs, a földművelésügyi tárca államtitkára hangsúlyozta, hogy a képviselő által említett konkrét esetben az erdőgazdaság megtette a szükséges feljelentéseket.

Dúró Dóra (Jobbik) arról beszélt, hogy frakciójuk minden tagja legalább havi egy napon önkéntes munkát végez és képviselői tiszteletdíja tíz százalékát jótékonyságra ajánlja fel.

Varju László (független) egy jászberényi esetet említve azt mondta, hogy az önkormányzatnak 750 millió forintot kell majd kifizetnie. Amikor átalakították a helyi kórházat, felmondtak egy korábbi szerződést, de elveszítették azt a pert, amit emiatt a szerződő cég indított - közölte a kormányoldalt bíráló politikus. L. Simon László, a Miniszterelnökség államtitkára válaszában hangsúlyozta, hogy 2000-ben Jászberény szabad demokrata polgármestere kötötte meg az előnytelen szerződést, amit 2008-ban az az akkori szocialista polgármester mondott fel, aki jelenleg a DK-ban politizál. Szavai szerint ezzel 750 millió forint kárt okoztak.

A fideszes Bartos Mónika sikeresnek ítélte az ENSZ Nők Helyzetét Vizsgáló Bizottságán való magyar részvételt. Novák Katalin családügyi államtitkár válaszában jelezte, hogy a tanácskozáson jó hazai gyakorlatokat mutattak be, és kiemelte, hogy a családpolitika és a nőpolitika nem állhat szembe egymással.

A jobbikos Ander Balázs a hazai buszgyártás lehetőségeit kevesellte; Tasó László, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára ugyanakkor a pályáztatás szabályainak betartására hívta fel a figyelmet.

Az MSZP-s Teleki László a múlt heti örkényi fegyverhasználatot nevezte ellentmondásosnak és annak arányosságát firtatta.

A jobbikos Z. Kárpát Dániel a lakossági kölcsönszerződések problémáiról értekezett és "törpeengedménynek" titulálta a banki elszámoltatást. Tállai András, a nemzetgazdasági tárca államtitkára válaszában a kormányzat intézkedéseinek kedvező hatásait sorolta.

Vágó Sebestyén (Jobbik) a gyermekek szoptatásának fontosságára hívta fel a figyelmet egy brazil felméréssel összefüggésben, amely az intelligenciára gyakorolt pozitív hatásokat összegezte.

Az LMP-s Ikotity István pártja 18 pontos balatoni közlekedés-fejlesztési csomagját ajánlotta képviselőtársai figyelmébe. Párttársa, Schmuck Erzsébet pedig azt bírálta, hogy évente még mindig több ezer hektáron égetik a tarlót, ami környezetszennyező és egészségkárosító.

Ezt követően az elnöklő Jakab István lezárta a hétfői ülésnapot és bejelentette, hogy az Országgyűlés legközelebb március 30-án, hétfőn ül össze.

Előzmények:
Két órán át kérdezhetik a kabinetet a képviselők az Országgyűlés mai ülésén, így egyebek mellett szóba kerül a börtönök bővítése, egy szegedi gimnázium átnevezése, az alapszintű internetszolgáltatásról szóló javaslat, valamint a munkavállalói jogok védelme.

A Ház ülése 11 órakor napirend előtti felszólalásokkal kezdődik, majd a kormányhoz intézhetik kérdéseiket és azonnali kérdéseiket a képviselők.

A parlament honlapján elérhető információk alapján a Fidesz-frakció szóvivője, Tuzson Bence kérdésében annak kifejtését várja Pintér Sándor belügyminisztertől, hogy miként bővülhetnek a magyarországi börtönök.

A szocialista Szabó Sándor arról kérdezi Balog Zoltánt, az emberi erőforrások miniszterét, hogy miért kell törvényi felhatalmazás nélkül "erővel átnevezni" a szegedi Ságvári Endre Gyakorló Gimnáziumot.

Farkas Gergely, a Jobbik képviselője Seszták Miklós nemzeti fejlesztési minisztertől kér állásfoglalást arról, hogy a kabinet támogatja-e a "mindenki számára elérhető, alapszintű internetszolgáltatás bevezetését".

Szél Bernadett, az LMP társelnöke Varga Mihály nemzetgazdasági minisztertől arra várja a választ, hogy továbbra is marad-e a "törvényesített kizsákmányolás a munka törvénykönyvében".

A hét egyetlen ülése várhatóan 15 órakor, napirend utáni felszólalásokkal ér véget.

 

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Szétmarcangolta a kislány arcát egy moszkvai őrkutya

Az utcán egy ötéves kislány rollerezett az édesapjával, amikor a kutya kiszökött és rátámadt. A… Tovább olvasom