Kisalföld logö

2017. 07. 25. kedd - Kristóf, Jakab 18°C | 25°C Még több cikk.

OGY - Menekültszállóról a hajléktalanszállóra?

A szociális igazgatásról szóló törvény módosítása és az NMHH jelentésének megvitatása mellett után a gyed extra bevezetéséről vitáztak a Parlamentben.
19.36 - A kormányablakok ügyintézési idejének csökkentéséről, valamint az elektronikus ügyintézés kiterjesztéséről tárgyaltak a képviselők a szerda kora esti órákban, az Országgyűlésben.

Csökkenhet a kormányablakok ügyintézési ideje

Csökkenhet a kormányablakok ügyintézési ideje, ha a képviselők elfogadják a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium azon módosító javaslatát, amelyről szerdán kezdtek általános vitát a parlamentben.

Szabó Erika államtitkár expozéjában kifejtette: az eljárás időtartama január elsejétől 30 napról 21 napra csökken, és főszabállyá válik, hogy kérelem esetén a határidő elmulasztása beleegyezést jelent.

További módosítás, hogy családi pótlék, vagy TAJ-kártya kérelem esetén a kormányablaknál elég lesz egy példányban benyújtani a kérelmeket, és egyszerűbbé válnak a nemzetközi jogsegéllyel kapcsolatos szabályok is, mivel az európai gazdasági térség országainál vélelmezni kell a viszonosság fennállását.

Elfogadás esetén a hatóságok csak akkor adhatnak ki bizonyítványt, ha ezt a hatáskört a jogszabály megteremti számára, vagy olyan eljáráshoz kapcsolódik az igény, amelyben az adott hatóság jogosult eljárni. Az önkormányzatok által kiszabható közigazgatási bírság összege magánszemélyeknél legfeljebb 200 ezer forint, jogi személyeknél pedig maximum 2 millió forint lehet.

A járási hivatalvezetőkkel szemben Szabó Erika elmondása szerint a fegyelmi eljárást jelenleg a KIM folytatja le, de nem minden esetben indokolt a miniszter közreműködése, ezért a jövőben a kormánymegbízottak végzik az eljárást, hivatalvesztésnél pedig ők tesznek javaslatot a minisztérium vezetőjének.

Szabó Erika ismertetése szerint ha bűncselekmény miatt rongálódik meg, vagy veszik el a személyi igazolvány, akkor azt illetékmentesen pótolhatják, de az eredeti kártya érvényességével és adattartalmával. Az anyakönyvi kivonat pozitív döntés esetén már a legközelebbi anyakönyvvezetőnél is átvehető lesz.

Képviselői felszólalások

A Fideszes Vitányi István azt hangsúlyozta, hogy a szolgáltatások kiterjesztéséről szóló szabályok pontosítását tartalmazza a javaslat, ez a lépés az ügyfélbarát közigazgatás kialakítását szolgálja, emellett egyszerűbbek lesznek az eljárások, emelkedik a szolgáltatás színvonala. Hozzátette: kényelmesebb lesz az ügyintézés és az egyablakos ügyintézés érdekében többcsatornás ügyfélrendszert alakítanak ki, amelyben telefonon, vagy személyesen is lehet majd ügyeket intézni.

Lamperth Mónika (MSZP) azzal kezdte felszólalását, hogy jelezte: a célkitűzésekkel maradéktalanul egyetért a szocialista párt, ugyanakkor nézetbeli különbségek vannak köztük és a kormányoldal között az átalakítással kapcsolatban. Hozzátette: a jobb minőségben nem látja igazoltnak a paradigmaváltást, amely végbe ment, és amely egy a 90-es években született közmegegyezést írt felül. Ugyanakkor azt gondolja, hogy lehet hozadéka ennek a rendszenek - mondta.

A volt belügy-, majd önkormányzati miniszter arról is beszélt, hogy egyes adatok szerint az okmányirodákban tumultus van, a kormányablakoknál viszont ehhez képest jóval kevesebb ügyfél jelenik meg. Adatai szerint az okmányirodákban 8,5 millió, a kormányablakoknál 358 ezer volt az ügyfélszám.

Staudt Gábor (Jobbik) felszólalásában arról beszélt, hogy az elektronizálás és az ügyintézés összevonása "nem egy rossz irány", de a megvalósítás kérdéses. Szerinte a jegyzőkkel szemben a járási hivatalok előtérbe kerülésével csökkenhetnek a visszaélések és az egyéniesített döntések aránya, amely eddig a Jobbik szerint a jegyzői poszt sajátossága volt. Üdvözölte, hogy az ellopott személyi okmányok pótlását a jövőben az állam átvállalja.

Fülöp István (Fidesz) azt mondta, hogy a járási hivatalok folyamatosan arra törekednek, hogy a kitűzött célokat minél hatékonyabban és gyorsabban valósítsák meg, ezt szolgálja az országosan kiépült ügysegédi rendszer is. Márciustól a járási hivatalok hatásköre az állampolgársági kérelmek átvétele és továbbítása - hangsúlyozta.

Kovács Zoltán (Fidesz) arról beszélt, hogy a jogszabály az első lépés afelé, hogy megtörténjen az informatikai és a fizikai kialakítás és működjön a rendszer. A kérdés finanszírozási oldalára áttérve elmondta, hogy az igazgatási és szolgáltatási díjak a kormányhivatalok bevételei lesznek. A politikus emellett előrelépésnek nevezte az ügyintézési határidők rövidítését.

A vita végén Szabó Erika azt mondta, méréseik szerint az ügyfelek 98 százaléka elégedett a kormányablakok működésével, ami a kormány lépéseinek helyességét igazolja.

Elektronizálják és egységesítik az állami és önkormányzati nyilvántartásokat

A kormány nevében Rétvári Bence közigazgatási és igazságügyi államtitkár ismertette azt az előterjesztést, amely kötelezővé teszi az állami és önkormányzati nyilvántartások elektronikus vezetését. A kabinet képviselője szerint mindez nagyban egyszerűsíti a hivatalos ügyek intézését azáltal, hogy a jövőben elegendő lesz mindössze egyszer megadni egy adatot, amelyet később más hivatalok is kezelni tudnak majd.

A szocialista Lamperth Mónika felszólalásában azt mondta, a törvényjavaslat ezúttal is úgy ad többletfeladatokat az önkormányzatoknak, hogy ahhoz nem biztosít elegendő forrást.

A jobbikos Staudt Gábor arról beszélt, hogy a részletszabályok nélkül nem tudják eldönteni, hatékony lesz-e az az új rendszer.

16.50 - A képviselők lezárták a gyermekgondozási ellátással kapcsolatos javaslatok általános vitáját, majd megkezdték a megváltozott munkaképességűek ellátásról szóló törvény módosításának általános vitáját.

Gyermekgondozási ellátások - további képviselői felszólalások

Az Együtt-PM politikusa, a független Szabó Tímea azzal kezdte felszólalását, hogy az előterjesztés irányával egyetértenek, de képmutatónak tartják a javaslatot, mert a kormány rájött, hogy teljesen elhibázott a családpolitikájuk, ezen próbálnak ezzel a javaslattal javítani. Hozzátette, hogy ezekkel továbbra sem a legrászorultabbakat támogatják, mivel a gyed biztosítási jogviszonyhoz kötött.

Feltette a kérdést, hogy a kormány miért nem emeli a három éve változatlan mértékű családi pótlékot és a gyest, majd közölte: előbbit indexálni és összegét emelni kellene, valamint további 15-20 ezer plusz óvodai és bölcsődei helyet kellene biztosítani a stadionépítések helyett.

Révész Máriusz a felvetésekre úgy válaszolt, hogy több is megfontolandó, közölte azonban, hogy a legelesettebbeket segíti a dupla gyes bevezetése, illetve a segély melletti munkavállalási lehetőség.

Dúró Dóra (Jobbik) arra hívta fel a figyelmet, hogy egy családban ma átlagosan 1,25 gyermek születik és folyamatosan csökken a születésszám, mert a fiatalok ugyan terveznek gyermeket, de ezek nem születnek meg. A kétgyermekes családmodellt felváltotta az egygyermekes, ezért a kormánynak először a második gyermek megszületését kellene támogatnia.

Soltész Miklós államtitkár zárszavában azt mondta, a negatív észrevételek is fontosak, azok lépésről lépésre beépülhetnek egy kormány gondolkodásába.

Pontosítanák a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásáról szóló törvényt

A törvény hatályba lépése óta eltelt időszak tapasztalatai alapján pontosítanák a megváltozott munkaképességűek ellátásról szóló törvényt Fideszes és KDNP-s képviselők. Herman István Ervin (Fidesz) expozéjában rámutatott: felelősségi szabályokat, az ellátáshoz kapcsolódó előzetes idő kiszámításával, többes munkaviszonnyal kapcsolatos szabályokat változtatnák meg.

Kifejtette, hogy az eddigi szabályok szerint 5 év alatt 1095 nap biztosítási idő meglétét írták elő, de a 45-60 éves korosztályban sokan egészségügyi állapotuk miatt az elmúlt öt évben nem tudtak munkát vállalni. Ezért kiegészítenék a szabályozást, így 10 éven belül 2055, vagy 15 évben belül 3650 nap biztosítási idő megléte esetén is járna a támogatás.

A rokkantsági ellátás mellett kereső tevékenység mellett lehetőség van egyéb keresőtevékenységre, ezt a jogosultságot azonban elveszítik akkor, ha a jövedelem három havi átlagban meghaladja a minimálbér 150 százalékát. Így akkor is megszűnhet az ellátás, ha jutalmat kap az illető, ezért úgy módosítanák a szabályokat, hogy a jogosultság akkor szűnne meg, hogy a jövedelem három hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150 százalékát.

Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériuma szociális és családügyért felelős államtitkára elmondta, a kormány támogatja a javaslatot, mert az a korábban meghozott intézkedéseket javítja, finomítja, a napi gyakorlathoz igazítja.

Képviselői felszólalások

A jeltolmács segítségével felszólaló Tapolczai Gergely (Fidesz) azt mondta, az elmúlt évek tapasztalatai alapján született meg a javaslat, és az pozitív változást hoz az érintettek életében. Elmondta, hogy az elmúlt időszakban egy átlátható ellátórendszer jött létre, amely segíti a megváltozott munkaképességű vagy fogyatékossággal élő embereket.

Adatokat sorolva azt mondta, csökkent az új igénylők száma, ugyancsak kevesebb a kérelmek elutasításának száma, ami azt jelzi valóban az arra jogosultak adják be a kérelmet.

Vágó Sebestyén (Jobbik) közölte, a törvényjavaslat nem orvosolja a rendszer igazságtalanságait. Szerinte az ellátás szüneteltetésének lehetőségét is törvénybe kellene foglalni. Előfordulhat - indokolta - , hogy egy megváltozott munkaképességű megpróbál egy munkát, de négy-hat hónap múlva kiderül, nem tudja elvégezni, az ellátást azonban elveszti, ezért lehetőséget kellene adni a szüneteltetésre.

Hozzátette: a szociális ellátórendszerből minden egyes potyautast ki kell szűrni, de ezt nem fűnyíróelv alapján kellett volna megtenni, hanem venni kellett volna a fáradtságot egy ellenőrzési rendszer kidolgozására.

Szél Bernadett (LMP) arról beszélt, hogy a Fidesz az egyik első intézkedésével "hatalmas károkat okozott" a megváltozott munkaképességű és rokkant embereknek. Európában minimumelvárás a rokkantellátási rendszer léte, de Magyarország ezzel a hagyománnyal szakított - folytatta. Hozzátette: felháborítónak tartják, hogy a kabinet az intézkedést beleírta az alaptörvénybe, hogy az ne legyen alkotmányellenes.

Nemény András (MSZP) szerint a mostani javaslat leleplezi, hogy a korábban létrehozott rendszer átgondolatlan volt. Az MSZP be fogja nyújtani a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) elképzeléseit - jelentette be. Ezek közé sorolta az ellátások felső határának emelését, a jövedelemkorlát eltörlését, a szükséges biztosítási idő módosítását és a foglalkoztatás támogatását szolgáló jogszabályokat módosító javaslatokat.

Herman István Ervin (Fidesz) az előterjesztők nevében azt mondta, hogy egy rossz, diszkriminatív rendszert örököltek, amit most át kell alakítani. Hozzátette: biztos benne, hogy további finomításokra is szükség lesz, ezért várják a képviselők indítványait.

A foglalkoztatás nőtt ezen a területen és kiragadott példákat említettek, nem a rendszer egészéről beszéltek - hangsúlyozta.

A cél az, hogy a megváltozott munkaképességűek önmagukról gondoskodjanak - jelentette ki. Hozzátette, ennek során a kormány viszont odaáll melléjük, hogy segítsen rajtuk.

14:00 - A gyed extra bevezetéséről szóló törvénymódosítások általános vitájának tárgyalásával folytatta szerdai munkáját az Országgyűlés. A kormány nevében Soltész Miklós szociális és családügyi államtitkár arról beszélt, hogy a változtatások költségvetési kiadásai megtérülnek.

Kormány: 18-20 milliárd forintba kerül a gyed extra bevezetése

Soltész Miklós szociális és családügyi államtitkár előterjesztői expozéjában megköszönte a javaslat kidolgozásában a kormányzatnak segítő civil szervezeteknek és fideszes országgyűlési képviselőknek a közreműködést. Ismertette a kormány korábbi családpolitikai döntéseit, így azt, hogy a családi adókedvezmény 2012-ben 184 milliárd forint többletjövedelmet jelentett a családoknak, a jövő évi kiszélesítése pedig további 53 milliárd forintot jelent.

Ismertette: a központi költségvetésnek jövőre 18-20 milliárd forintjába kerül a gyed extra januári bevezetése, amely 65 ezer embert érint; a kormány álláspontja szerint ugyanakkor a kiadások megtérülnek. Soltész Miklós ismertette a gyed extra négy konkrét intézkedését.

Így a gyes és gyed folyósítása mellett újra vállalható munka a gyermek egyéves kora után. Testvér születése esetén a korábbi ellátások megmaradnak, így például két gyedre vagy két gyesre is jogosulttá válhatnak az érintettek egy időben. A harmadik intézkedés a diplomás gyed bevezetése, míg a negyedik a három- vagy többgyermekes kismamákat foglalkoztató munkaadók újabb adókedvezményét jelenti.

Az államtitkár szerint az új rendszer a családok, a fiatalok és a nemzet felemelkedését egyaránt szolgálja.

Képviselői hozzászólások

Révész Máriusz (Fidesz) arról beszélt: a javaslat egy "komplex népesedési program", amelynek a leglényegesebb része, hogy a gyermekvállalás és a munka sokkal jobban összeegyeztethető legyen. Ennek bemutatására a kormánypárti képviselő is ismertette a gyed extra konkrét intézkedéseit. Hangsúlyozta, hogy Európában több más országban is hasonló szabályozással próbálják ösztönözni a gyermekvállalást. "Azokkal az irányokkal, amelyek ebből a törvényjavaslatból kibontakoznak, azokkal nem lehet vitatkozni" - fogalmazott. Reményei szerint a javaslat elfogadásával az új szabályok hatására Magyarországon a megszületendő gyermekek száma "jó néhány ezerrel" növekedni fog a következő években.

Soltész Miklós azt mondta: minimálbérnél, egy gyermek esetén közel 700 ezerrel, két gyermeknél több mint 1,7 millióval, három 2,2 millióval nő a jövedelem egy év alatt. Kitért arra is: garantált bérminimumnál egy gyermek esetében 700 ezer, két gyermeket nevelőknél 1,9 millió, a három vagy több gyermeket nevelőknél 2,5 millió forint a többlet. Ezzel szemben a szocialisták azt javasolják, tőlük vegyék el a családi adókedvezményt - mutatott rá.

Pál Béla (MSZP) azt mondta: egyetért Révész Máriusz megközelítésével, hogy fontos, a népesedési politikának kormányzati ciklusokon átívelő alapjai legyenek. De ez csak úgy valósulhat meg, ha ebbe az ellenzéki pártokat is bevonják - közölte. A törvényben megfogalmazott négy pontot támogatják, ugyanakkor a népesedéspolitika komplex rendszer, egyéb tényezők is hatnak rá - jegyezte meg, majd idézte a KSH legutóbbi adatait is, miszerint csökkent a születésszám Magyarországon. Szerinte az egykulcsos adórendszer felemás módon hatott a családokra.

Néhány pontra módosító indítvány szeretnének benyújtani a javaslathoz - jelezte, hozzátéve: több bölcsődei férőhelyre lesz szükség. Azt is szabályozni kell, összegszerűen mennyi lesz a gyed azoknál, akiknek nincs munkaviszonya, csak tanulmányi ideje. Nem csak a felsőfokú tanulmányokat számítaná be - ha megoldható - a diplomás gyedbe, és szerinte nem csupán a gyerek egyéves koráig kellene járnia. Minden lépést támogatnak, ami segít a családokon, fontos az a cél, hogy a nők vissza tudjanak térni a munkaerő-piacra.

Sneider Tamás (Jobbik) közölte: támogatják a tervezetet, de szóvá tette, hogy nagyon rövid idő alatt kell megtárgyalni a javaslatot. Szerinte három és fél évet elvesztegetett a kormány, ez alatt minden idők legkevesebb gyereke született, ami a jelenlegi kormánypártok felelősségét veti fel. A családalapítási kedv számos tényezőtől függ, s a gazdasági, szellemi tényezőket - médiát - sem lehet kihagyni. A médiából azt látni, nem érdemes családot alapítani, de reméli eljön az idő, amikor sokkal inkább családbarát lesz az összmédia Magyarországon.

Közölte: a mostani kormány csak 20-30 ezerrel létesített több munkahelyet, a fizetések nem nőnek és az egykulcsos adóval 2,5 millió adózó járt rosszabbul tavaly és idén, s csak 1,7 millióan jártak jobban. A közszférában a kötelező részmunkaidő bevezetését szorgalmazta, szerinte ezt minden egyes családanyának, vagy családapának fel kellene ajánlani. Ez csak munkaszervezést igényel, és nem jelent jelentősebb, 60-70 milliárdos támogatást, mint a mostani javaslat. Megjegyezte: kétszer annyi gyermeknek kellene születnie a jelenlegi társadalom, kultúra fennmaradásához, mint amennyit most vállalnak. Szerinte számítani kell arra, ha a mostani demográfiai mutató marad összeomlik a nyugdíjrendszer, és végül Magyarország eltűnik a térképről.

Talabér Márta (Fidesz) szerint az a cél, hogy olyan családtámogatási rendszer alakuljon ki, amellyel elősegítik a tervezett gyermekek megszületését. Célként jelölte még meg a gyermekellátási rendszer rugalmassá, a többgyermekes családmodell vonzóvá tételét - jelezte. Hozzátette: korszakos jelentőségű a diplomás gyed bevezetése, és külön kitér a javaslat a hallgatói gyed meghatározására. A gyermekgondozási segélyt is kedvezően alakítják át - jelezte. Hozzátette: a módosítás közel 65 ezer szülőt érint, és annak támogatását kérte.

13:10 - A Fidesz támogatta, az MSZP és a Jobbik kifogásolta a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsának 2012-es tevékenységéről és annak elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslatot szerdán az Országgyűlésben.

Kollarik: hatékony és eredményes a médiatartalmak felügyelete

Hatékonynak és eredményesnek nevezte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának felügyeleti munkáját Kollarik Tamás, a médiatanács tagja.

Kollarik Tamás expozéjában eredményesnek értékelte a hatóság azon ajánlásait is, amelyeket a kiskorúakra káros tartalmak jelölésével, az ehhez kapcsolódó műszaki megoldások alkalmazásával, valamint a termékmegjelenítéssel kapcsolatban alkottak meg a médiumok, valamint a szülők számára.

Beszámolt arról is: kiegyensúlyozott tájékoztatással kapcsolatos kritikának hét esetben adtak helyet tavaly és három alkalommal állapították meg az emberi méltóság védelmének megsértését.

Fidesz: a parlament fogadja el a beszámolót

Menczer Erzsébet (Fidesz) azon a véleményen volt, az ellenzék nagyobb része a médiatanács működéséből, puszta létéből kívánja megfaragni a "Magyarországon nincs is demokrácia" szobrot. Mint mondta, a kritikák többsége a kiegyensúlyozottságot érintette, egy-egy panasz elbírálása pedig a legendák kialakulásához vezetett.

Közölte, mind a panaszokat benyújtók, mind a bepanaszoltak magatartása erősen átpolitizált és taktikai megfontolásokkal átszőtt volt. Felhívta a figyelmet arra, hogy a médiatanács csak panaszra járhat el a kiegyensúlyozottság kérdésében, a bírságok kiszabásakor pedig a fokozatosság elvét követi.

A fideszes politikus a kulturális bizottságban lefolytatott vitát felidézve elmondta, Koltay András, a médiatanács tagja szerint a tanács csak azt mondhatja ki egy műsor esetében, hogy történt-e jogsértés, de ezzel nem hagyja jóvá az abban elhangzott véleményt.

Menczer Erzsébet jelezte, hogy a médiabiztos ajánlásokat dolgozott ki, hogyan mutassák be a médiában az öngyilkosságokat, a kegyetlenséget, az kérte, hogy a tudósítások a lehetőség szerint propagálják a segélyszervezetek elérhetőségét.

Hozzátette: hamarosan dönthet a médiatanács a Klubrádió közösségi, vagyis ingyenes frekvenciahasználatáról.

Azt kérte, hogy a parlament fogadja el beszámolót.

MSZP: nem érvényesül a kiegyensúlyozottság a médiában

Józsa István (MSZP) kijelentette: nem érvényesül a kiegyensúlyozottság a médiában, a közmédia átment pártmédiába és ebben hatékony szerepe van a médiatanács működésének. Úgy fogalmazott, az összkép teljesen egyöntetű, a kiegyensúlyozott tájékoztatás igényét nem tudta a médiatanács érvényesíteni.

Azt mondta, Fidesz-hegemónia van a közmédiában. Hozzátette: nem fogadják el a kereteket és a gyakorlatot sem.

Úgy értékelte, hogy a beszámoló nem beszél arról nyíltan, hogyan segédkezett a tanács a nem kiegyensúlyozott tájékoztatás folytatásában. A tanács tagjai továbbra is csak a Fidesz jelöltjeiből állnak - folytatta - , akik kilenc évre be vannak betonozva, ebből is látszik a szándék, hogy a közmédiát eluralják és nem is törekednek a kiegyensúlyozottságra.

Józsa István közölte, a tanács elnézte, hogy a köztévé "híranyagokat hamisít". Azt kérte a tanácstól, hogy legalább a kirívó szerkesztői magatartásokat ítélje el.

Az ellenzéki képviselő azt is mondta, hogy míg a kormányoldal a híradások 73 százalékában szerepel, addig az MSZP 13 százalékában. A kormány szerinte a kereskedelmi médiumokat is féken tartja a reklámmegrendelésekkel.

Azon a véleményen volt, hogy a tanács a Klubrádióval kapcsolatos ítéletek végrehajtását a végtelenségig elhúzta.

Jobbik: a médiában kifogástalanul érvényesült a Fidesz ígérete

Novák Előd (Jobbik) szerint a médiában kifogástalanul érvényesült a Fidesz azon ígérete, hogy "Csak a Fidesz", hiszen a médiát ellenőrző legfontosabb szervezetben csak fideszes jelöltek vannak.

Miközben az MSZP 13,9 százalékos híradásokban való szerepelése közelít a választási eredményéhez, a Jobbikot durván kirekesztik - közölte, ezért a panaszok többségét a párt nyújtotta be a médiatanácshoz. Pozitívnak értékelte a beszámolóban, hogy a tanács úgy értékelte, nem volt gyűlöletbeszéd az, amikor egy helyi televízió úgy tudósított, hogy a betörések többségét cigány családok követték el Kerecsenden. Mint mondta, ezt tekintsék egyfajta buzdításnak a médiaszolgáltatók.

Az ellenzéki politikus rossznak tartotta a jogi szabályozást és a médiatanács sorozatos következetlenségét, és indokoltnak nevezte határon túli hírkvóta bevezetését.

Novák Előd egy kutatásra hivatkozva azt mondta, hogy "a kisebbségekről szóló híradások hatvan százaléka lényegében a cigánybűnözésről szól". Ekkor a szó használatáért figyelmeztette az elnöklő Ujhelyi István, mire Novák Előd egy legfelső bírósági ítéletre hivatkozva azt mondta, hogy a 2010-es választásokkor is jogszerűen használta ezt a szót.

Ujhelyi István közölte, az elnök ízlésére van bízva, milyen szavak használatát hajlandó elviselni, ezért még egyszer figyelmeztette a képviselőt. Novák Előd azt mondta, az elnököt nem bírálhatja, mert az akár jogszerűen is megvonhatja tőle a szót. Erre Ujhelyi István megvonta a szót, mert véleménye szerint a képviselő burkoltan és félreérthetetlenül bírálta az elnök ülésvezetését, és azt kérte, hogy a jegyzőkönyvbe írják be azt, a mikrofonban már nem hallható mondatot, hogy Novák Előd azt a megjegyzést tette, hogy szégyellje magát az elnök.

A vitát Ujhelyi István elnapolta.

A következő napirend tárgyalása közben ugyanakkor Volner János a Jobbik frakcióvezető-helyettes a Házbizottság összehívását kezdeményezte, amiért Ujhelyi István elvette a szót Novák Elődtől.

12:40 - A szocialisták nem támogatják a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság beszámolóját a frekvenciagazdálkodás területén történtekre hivatkozva, a jobbikos vezérszónok többek között a cselekvési tervet hiányolta. A KDNP és az LMP a vita későbbi szakaszában fejti ki álláspontját.

MSZP: nem a beszámolóra

Baja Ferenc, az MSZP vezérszónoka először Szalai Annamáriára emlékezett, aki - bár, mint mondta, sok vitájuk volt vele - működőképessé tette a hatóságot.

A beszámolót ugyanakkor nem tudják támogatni - mondta az ellenzéki politikus, ennek fő okaként a frekvenciagazdálkodást megjelölve. Felidézte a korábbi sikertelen pályázatokat, és azt mondta, szerinte erős jogi bizonytalanság van a területen. Azt mondta, a Kúria vonatkozó határozata egyértelmű volt, de azt a hatóság nem hajtotta végre, ami jogi értelemben elfogadhatatlan. Bár megállapodtak a szolgáltatókkal, de a jogi keretek nem világosak - értékelte.

A szocialista szónok közlése szerint a hatóság nem váltotta be reményeiket. Ezért az alapkoncepciót hibáztatta, miszerint elsősorban médiaalapú hírközlési hatóságnak kell működnie Magyarországon. Az MSZP álláspontja szerint a hatóságnak ez a típusú működési mechanizmusa ellentétes a gazdaság érdekeivel, és inkább a német modellre kellene áttérni, ahol a hírközlés az ipar, a szolgáltatás területeivel van összekapcsolva.

Baja Ferenc megfontolásra javasolta, legalább tanulmányok készüljenek arról, hogyan lehetne egy másik szerepkörben működtetni a hatóságot. Már annak is örülnének, ha első lépésként a frekvenciagazdálkodáshoz kapcsolódó kérdéseket az Országgyűlés gazdasági bizottsága tárgyalná - jelezte.

Úgy értékelte: a hatóság most állam az államban módon működik. Szóvá tette, hogy a kormány részéről senki nem szól hozzá a beszámolóhoz, szerinte elkerülhetetlen, hogy a kormány valamilyen módon a véleményét kifejtse.

A digitális átállást dicsérte, mondván: bár nem volt teljesen tökéletes, professzionális intézmény képét mutatta a hatóság, és képes volt elmagyarázni, elmondani, miért van erre szükség. A biztonságos internethasználat és a gyermekvédelem területén támogatást ígért, és azt mondta, e téren ki kellene terjeszteni a hatóság jogkörét.

Jobbik: hiányoznak a megoldási javaslatok, nincs cselekvési terv

Novák Előd, a Jobbik vezérszónoka azt mondta, az, hogy a kormány távol marad e kérdés megvitatásától, "ügyes politikai taktika", de ettől függetlenül tudják, hogy kézi vezérelten működik a hatóság. Fájónak nevezte, hogy úgy tárgyalják meg a jelentést, hogy a pénzügyi beszámolót - még a központi költségvetés elfogadása előtt - már elfogadta az Országgyűlés, megfinanszírozva a jövő évi tevékenységet is.

Rögzítette: a beszámolóban nem látnak megoldási javaslatokat, cselekvési tervet, ezért azt nem tudják elfogadni.

A Jobbik politikusa azt mondta, a hírközlési piac közel 70 százalékát három szereplő birtokolja, mind multi, ami nemzetbiztonsági kockázatokat is felvet. A magyar vállalkozások aránya az internetpiacon 10 százalék alatti; a szélessávú mobilinternet területén sereghajtók vagyunk az unióban, ennek fejlesztése különösen vidéken lenne fontos - tette hozzá.

Kitért arra is, hogy az internet magyarországi árai a hatodik legmagasabbak az unióban. Fájónak nevezte továbbá, hogy 3,7 milliárd forinttal csökkentek a frekvenciadíjak, és bírálta, hogy a nagy kereskedelmi adók befizetését 1 milliárd forintról a hatóság "gyakorlatilag lenullázta".

Nem lehet olvasni a székházvásárlás körüli ügyekről - folytatta, hozzáfűzve, szerinte emiatt legkevesebb 50 milliárdos kár keletkezett 2012-ben.

Novák Előd kifogásolta, hogy a közmédiának szánt 70 milliárd forintot rábízták Böröcz István volt MTVA-vezérigazgatóra, akit titkosszolgálati múlttal vádolt.

Arról is beszélt, hogy egy nő "titkosszolgálati ügynökként az egész NMHH-t gyakorlatilag megpuccsolta". Ezzel kapcsolatban csak találgatások vannak - mondta, azt is firtatva, milyen alapon avatkozik be a titkosszolgálat a médiahatóság munkájába.

Azt mondta: egy szigorúan titkos minősítésű vizsgálat szálai érték el a hatóságot, és emiatt idén elvitték irodájából a rohamrendőrök a médiahatóság főtanácsadóját. Közlése szerint Péceli Edit többször is célzott arra a kollégái előtt, hogy a nemzetbiztonsági szolgálat megbízásából került a hatósághoz még az előző elnök idején. Novák Előd megkérdezte, az illető még mindig az NMHH alkalmazásában áll-e, vagy ha nem, milyen indokkal váltak meg tőle. Használta-e Péceli Edit Szalai Annamária névpecsétjét a volt elnök kórházi kezelése alatt, illetve halála után? - kérdezte.

Az elnöklő Jakab István az általános vitát elnapolta, a KDNP és az LMP a későbbi szakaszban fejti ki álláspontját.

11:55 - A szociális igazgatásról szóló törvény módosításának tárgyalásával, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elektronikus hírközléssel összefüggő 2012-es tevékenységéről szóló beszámoló megvitatásával kezdte munkáját szerdán az Országgyűlés.

A szociális igazgatásról szóló törvény módosítása

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény, valamint a szabálysértési eljárásokkal összefüggő egyes törvények módosításának részletes vitáját folytatta le az Országgyűlés. Az Ágh Péter és Vas Imre fideszes képviselők által benyújtott előterjesztés lehetővé tenné, hogy az ország területén tartózkodó és idegenrendészeti, menekültügyi eljárást követően az őrzött szálláshelyekről, közösségi szállásról vagy befogadóállomásról elbocsátott külföldiek igénybe vegyék a jövőben az éjjeli menedékhelyek és hajléktalanszállók alapszolgáltatásait.

Pál Béla (MSZP) a pártja által benyújtott módosító indítványokat ismertetve közölte, az egyikben azt kezdeményezik, hogy az állam nyújtson külön támogatást az így felmerülő férőhelyek, illetve a tárgyi és személyi feltételek biztosításához.

Utalt arra, hogy egy nyáron elfogadott törvénymódosítás alapján 18-ról két hónapra csökkent az országba érkező menedékkérők elhelyezésének időtartama, és már akkor jelezték, hogy ezzel problémák lesznek. Hozzátette: azt javasolják, hogy ezt az időtartamot emeljék.

Vágó Sebestyén (Jobbik) nem értett egyet azzal, hogy összekeverik a szociális és az idegenrendészeti rendszert, ezért módosító indítványt nyújtott be ezek szétválasztására. Szerinte számos nyitott kérdés van a javaslattal kapcsolatban, így az, hogy lesz-e plusz támogatás a hajléktalanellátó rendszer részére, hogy ezt a feladatot ellássa, vagy hogy mennyi embert érint jelenleg ez a rendelkezés. Ha átmenetinek szánták ezt a szabályt, akkor miért nem veszíti hatályát április 15-én? - kérdezte.

A vitában elhangzottakra válaszolva Vas Imre közölte, egyik módosító indítványt sem támogatják. Felhívta a figyelmet arra, hogy jelenleg 23 embert érint a javaslat, nekik nem kötelező ezt a szolgáltatást igénybe venni, aludni és tisztálkodni mehetnek be ezekre a szálláshelyekre. Véleménye szerint van elegendő hely, 2010 óta Budapesten megduplázódott a férőhelyek száma, és nincsenek kihasználva.

Az elnöklő Jakab István a részletes vitát lezárta, a módosító javaslatokról a következő ülésen döntenek.

NMHH-elnök: a frekvenciaértékesítés, a digitális átállás, az új médiakultúra voltak a legfontosabb feladatok

A frekvenciaértékesítést, a digitális átállást, az új médiakultúra megteremtését és a társadalmi, gazdasági fejlődés elősegítését sorolta az NMHH elnöke a hatóság kiemelt tavalyi feladatai közé.

A NMHH elektronikus hírközléssel összefüggő 2012-es tevékenységéről és annak elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitájában Karas Monika azt mondta, a legfontosabb és sikeresen, probléma nélkül végrehajtott idei feladat a digitális átállás volt. Csaknem 150 ezer családhoz juttatták el díjmentesen a digitális vételi eszközöket - közölte.

Beszélt arról, hogy európai összehasonlításban kiemelkedő állami bevételt hozott a frekvenciahasználati jogosultságok idén szeptemberi meghosszabbítása. Mint mondta, kiemelten fontosnak tartják a kiskorúak védelmét, melynek alapját egy új médiakultúra megteremtésében látják.

Az elnöklő Jakab István az expozé elhangzása után jelezte, hogy a kormány részéről - a hatóság autonómiájára hivatkozva - a beszámolóhoz nem kíván senki hozzászólni.

Fidesz: pontos anyagot állított össze a hatóság

Menczer Erzsébet, a nagyobbik kormánypárt vezérszónoka azt mondta, hogy pontos, kimerítő anyagot állított össze az NMHH. Kiemelte, hogy a beszámoló részletesen ismerteti az elektronikus hírközlési piac helyzetét a tavalyi évben. Megállapította, hogy továbbra is a mobiltelefon a legnépszerűbb szolgáltatás a lakosság körében, ilyen előfizetés több mint 3,5 millió háztartásban található, az okostelefonnal rendelkező előfizetők száma folyamatosan nő. Az internetszolgáltatás piaca - főként a mobilinternet-előfizetések számának növekedése miatt - tovább bővült, a televíziós előfizetések száma tavaly is lassan nőtt - tette hozzá.

Fontosnak tartotta, hogy a tudatos és biztonságos internethasználat érdekében internet hotline szolgálatot üzemeltet a hatóság, amelyen keresztül a gyermekkorú felhasználók számára különösen veszélyes online tartalmak bejelentését fogadják. Közel 1200 bejelentést dolgoztak fel és mintegy 500 esetben sikeresen távolítottak el jogsértő tartalmat - tette hozzá a fideszes politikus.

Kiemelte még, hogy az NMHH megállapodást kötött az Országos Rendőr-főkapitánysággal, és a hatóság tavalyi felügyeleti terve alapján a digitális átállás, az internet minőség és az előfizetői szerződések tekintetében vizsgálta a szabályok betartását.

2012-ben is folytatták a digitális földfelszíni műsorterjesztés vételére alkalmas eszközök ellenőrzését - jelezte. A hatóság emellett kiemelt figyelmet fordított a szélessávú internet szolgáltatások minőségére, mert ezzel összefüggésben gyakoriak voltak az előfizetői panaszok. Fontos ellenőrzési terület volt még az előfizetői szerződések módosítása - közölte.

Megemlítette még, hogy az uniós jogharmonizáció jegyében az egynapos számhordozás hazai átültetésére NMHH-rendelet készült, egyszerűbbé, gyorsabbá téve a folyamatot.

Előzetes:
A Ház ülése reggel 9 órakor kezdődik, az első napirendi pontok között az NMHH elektronikus hírközléssel összefüggő tavalyi beszámolója kerül terítékre, majd a hatóság médiatanácsának 2012-es tevékenységéről nyílik vita.

Ezt követően Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter gyermekvállalást ösztönző törvényjavaslatát vitatják meg. A változtatások közé tartozik a gyermek gondozására, nevelésére tekintettel járó ellátások melletti munkavállalás feltételeinek kedvezőbbé tétele, valamint a több gyermek vállalása esetén az egyes gyermekek után járó ellátások párhuzamos folyósítási lehetőségének megteremtése.

Napirendre kerül a hitelbiztosítéki törvény módosítása is, amivel közjegyzői közreműködés nélkül bejegyezhető lehet a zálogjog. Általános vitát tartanak a kormány azon indítványáról, amely a mindennapi ügyintézést egyszerűsítené a kormányhivataloknál, továbbá a kabinet megváltozott munkaképességűek foglalkoztatását segítő törvénymódosításáról is.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A NAV figyeli az internetes hirdetéseket is

Az adóhatóság az idén hat portálról összesen 1289 jövedéki törvénysértést megvalósító hirdetést… Tovább olvasom