Kisalföld logö

2017. 11. 21. kedd - Olivér 3°C | 9°C Még több cikk.

OGY - Megszavazták az adósmentést, szigorodott a reklámadó

Mindeközben az Orsszággyűlés előtt tüntetők a devizahitelek eltörlését, a hitelesek kártalanítását és a felelősök megbüntetését követelték.
19:02 - A rezsicsökkentéssel összefüggő törvénymódosítás általános vitájával ért véget az Országgyűlés pénteki ülése, amellyel egyúttal véget ért a parlament rendkívüli nyári ülésszaka is.

Előterjesztő: a cél a fogyasztók érdekeinek képviselete

A fogyasztók érdekeinek képviseletét, megvédésüket a szolgáltatók túlkapásaitól nevezte a törvényjavaslat céljának a fideszes Németh Szilárd. A kormánypárti politikus felidézte a rezsicsökkentéssel összefüggő eddigi intézkedéseket, jelezve, hogy negyedével kevesebb lett a háztartási energia ára és az átlagcsalád évi 250 ezer forintot spórol meg. A kedvező következmények között említette a kiskereskedelmi forgalom megélénkülését, továbbá azt, hogy csökkentek a szolgáltatók kintlévőségei. Emellett gyakorlatilag megállt az infláció, és egyszerűsödtek a számlák is - jegyezte meg.

Németh Szilárd jelezte: az elmúlt másfél év tapasztalatai alapján kezdeményezett módosításokat. Ezek között szerepel, hogy minden közszolgáltatónak önálló honlapot kell üzemeltetnie, amelyen közérthetően fel kell tüntetnie a legfontosabb információkat, például díjszámításai módszereket, általános szerződési feltételeket, ügyfélszolgálati elérhetőségeket, panaszkezelési fórumokat.

A javaslat értelmében új területekkel bővülne a rezsipontok tevékenysége, a távhőszámla fizetési határidejét pedig 8 napról 15-re emelnék. Ha a számlázást kiszervezi a közszolgáltató, a kiküldött borítékon a közszolgáltató nevét is fel kellene tüntetni, és a javaslat a követeléskezelés menetére vonatkozó módosításokat is tartalmaz - ismertette az előterjesztő.

Harangozó Tamás az MSZP frakcióvezető-helyettese felszólal a belügyminiszter feladat- és hatáskörével összefüggő törvények módosításáról szóló törvényjavaslat vitájában az Országgyűlés plenáris ülésén
Harangozó Tamás az MSZP frakcióvezető-helyettese felszólal a belügyminiszter feladat- és hatáskörével összefüggő törvények módosításáról szóló törvényjavaslat vitájában az Országgyűlés plenáris ülésén július 4-én.
Fotó: MTI/Kovács Attila

Szabó Zsolt: a kormány indokoltnak tartja a módosításokat

Szabó Zsolt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium kiemelt közműszolgáltatásokért felelős államtitkára fontosnak nevezte, hogy a fogyasztók minél egyszerűbben hozzájussanak az alapvető információkhoz. Jelezte: a fogyasztóvédelmi hatósághoz több ezer, a közüzemi számlákra vonatkozó beadvány érkezik, a panaszok többsége az elszámolási gyakorlattal és a számla érthetőségével függ össze. Az államtitkár a módosítások lényegét megismételve indokoltnak nevezte a törvényjavaslat elfogadását és a parlament támogatását kérte.

Fidesz: a cél a közjó érvényre juttatása

Bencsik János, a Fidesz vezérszónoka a közjó érvényre juttatását emelte ki. Álláspontja szerint a szocialista kormányzás idején a fogyasztókat nem védte az állam, sem a profitérdekelt közszolgáltatók. Hozzátette: az állam akkor tudja megvédeni a lakosságot, ha világos szabályozási körülményeket, követelményeket határoz meg. Úgy vélte: a minimális állampolgári jogok érvényre juttatásáról van szó.

MSZP: túlszabályozottá válhat a rezsicsökkentés


Kiss László, a szocialisták vezérszónoka elmondta, a kormánypárti javaslat tartalmaz ugyan több, a fogyasztókat segítő intézkedést, de számtalan, a túlszabályozottság irányába mutató előírás is szerepel benne. Példaként említette a szolgáltatóknak előírt kötelező honlapok, valamint a számlaképek előírásait, amelyek szerinte már a mértéktelen elvárás és szabályozás miatt nem érthetők meg könnyen.

Az ellenzéki politikus azt javasolta a kabinetnek, hogy alapvetően ne tekintsen ellenségként a szolgáltatókra, a fogyasztóvédelem területén pedig korlátozza tevékenységét azokra a területekre, ahol valódi panaszok merültek fel.

A Jobbik kampányfogásnak tartja a rezsicsökkentést, de támogatja a változtatásokat

A Jobbik vezérszónoka, Kepli Lajos elmondta, alapvetően támogathatónak tartják a kormánypárti javaslatokat, mivel szerintük a fogyasztók jobban járnak az adminisztratív pontosításokkal.

A politikus felszólalásában kampányfogásnak nevezte a rezsicsökkentést, amit meglátása alapján az is igazol, hogy az elmúlt években rekordszintre emelkedett a létminimum alatt élő állampolgárok száma.

LMP: a lakosság jövedelmét kellene növelni a rezsicsökkentés helyett

Szél Bernadett, az LMP vezérszónoka hangsúlyozta, pártja továbbra sem ért egyet a rezsicsökkentést elvével, ahelyett a munkavállalók jövedelmét kellene növelni.

Frakciótársa, Sallai R. Benedek később ezt azzal egészítette ki, hogy gazdaságilag fenntarthatatlannak tartják a rezsi csökkentését, ezért szerinte inkább a lakosság energiafelhasználását kellene visszafogni.

Németh Szilárd: a fogyasztók érdekeit nézik

Az előterjesztői zárszóban Németh Szilárd arról beszélt: a javaslat a fogyasztók érdekeit szolgálja és tudatos magatartásukat segíti elő. Arra biztatta a képviselőket, a lakosságot és a szervezeteket, hogy a következő két és fél hónapban fogalmazzák meg jobbító szándékú javaslataikat és küldjék el neki.

Napirend után

A napirend utáni felszólalások során az MSZP-s Szabó Sándor a közszolgálatban dolgozók illetményének emeléséről, a szintén szocialista Kiss László a magyar hadisírgondozásról, párttársuk, Bangóné Borbély Ildikó pedig a nyári szociális étkeztetésről beszélt. A jobbikosok közül Hegedűs Lorántné egy Szigetszentmiklós környéki termőföldterület eladásáról, Lukács László az új karcagi rendőrkapitányság kialakításáról szóló ígéretről, Ander Balázs pedig a Budapest-Belgrád vasútvonalról szólt. Az LMP-s Szél Bernadett a társadalom elszegényedéséről beszélt, frakciótársa, Ikotity István pedig a magyar filmtámogatási rendszerről. A szocialista Demeter Márta a szlovák-magyar kapcsolatokról szólt, a független Szelényi Zsuzsanna pedig az új Orbán-kormány első két hónapját elemezte.

Ezután Lezsák Sándor levezető elnök lezárta az ülésnapot és ezzel a nyári rendkívüli ülésszakot. Az Országgyűlés várhatóan szeptember 15-én folytatja munkáját.

16:06 - A lakáscélú munkáltatói támogatás feltételein, valamint a belügyminiszter feladat- és hatáskörein is módosított az Országgyűlés pénteki határozathozatalai során. A képviselők ezt követően a jelnyelv után járó közalkalmazotti nyelvpótlék bevezetéséről kezdtek vitát.

Módosulnak a lakáscélú munkáltatói támogatás feltételei

A lakáscélú munkáltatói támogatás adómentességére vonatkozó feltételeket is pontosítja a pénzügyi tárgyú törvények módosítása. A jogszabályt 131 igen szavazattal, 34 elutasító voks mellett és 23 tartózkodó szavazattal fogadták el a képviselők.

Lakáscélú hitelt nemcsak hitelintézetek, hanem pénzügyi vállalkozások is folyósítottak, illetve folyósítanak. Ezért az egyenlő helyzetben lévő hiteladósok egyenlő elbánásban történő részesítése érdekében indokolt, hogy a nem hitelintézet által folyósított hitelek visszafizetéséhez, törlesztéséhez adott munkáltatói támogatás is adómentes legyen.

Felállt az új alkotmánybírókat jelölő bizottság

Az Országgyűlés felállította azt a parlamenti bizottságot, amely jelölést tehet a hamarosan távozó alkotmánybírók utódainak személyére.

Bragyova András és Kovács Péter alkotmánybírók megbízatása szeptember 26-án szűnik meg, helyükre a most felállított kilenc tagú testület jelölhet új bírákat. A parlamenti bizottságot a kereszténydemokrata Rubovszky György vezetheti, alelnökei a fideszes Gulyás Gergely, a szocialista Tóth Bertalan és a jobbikos Gyüre Csaba lesz, míg tagként Balla György, Mátrai Márta, Nyitrai Zsolt és Tuzson Bence (mindannyian Fidesz) és Schiffer András (LMP) vehet részt a testület munkájában.

Az Alkotmánybíróság tagjait az Országgyűlés a képviselők kétharmadának szavazatával tizenkét évre választja.

Napirend előtt: EB-elnök, páneurópai piknik, elvándorlás, parlament. Fotók: MTI (galéria)

A belügyminiszter hatáskörét érintő módosításokat fogadtak el

A parlament hétfőn megvitatta, majd a kormánypárti szavazatokkal elfogadta a kabinet belügyminiszter feladat- és hatáskörét érintő javaslatait.

Kontrát Károly belügyi államtitkár az előterjesztést ismertetve emlékeztetett, korábban a büntetés-végrehajtással összefüggő pártfogó felügyelői feladatok megszervezése és irányítása a belügyminiszter hatáskörébe került, az ezzel járó változtatásokat pedig büntetés végrehajtási szervezetről szóló törvényben is szükséges megjeleníteni.

A javaslat vitájában Vass Imre a Fidesz támogatásáról biztosította a kormányt.

Ezzel szemben a szocialista képviselők ellenezték a kormány eljárását. Bárándy Gergely hibás lépésnek nevezte a pártfogó felügyelői rendszer átcsoportosítását az igazságügy-minisztériumtól, mert szerinte a büntetés utáni integrációt teljesen más, alapvetően "nem megtorló személet" alapján kell elvégezni, amelynek felügyeletére alkalmasabb lehet az igazságügyi tárca.

A Jobbik nevében felszólaló Staudt Gábor és Vágó Sebestyén alapvetően egyetértett a kormány szándékaival és a pártfogó felügyelőknek szélesebb felhatalmazást, nagyobb szankcionálási lehetőséget is szorgalmazott.

Schiffer András, az LMP frakcióvezetője elmondta, a pártfogói felügyeleti rendszer igazságügy alá tartozásának mindeddig megvolt a megfelelő oka, ugyanis az nem rendészeti, hanem igazságügyi feladat.

Nyelvpótlék járhat a jelnyelvi tudásért a közszférában


A nyelvvizsgát tevőkhöz hasonlóan a magyar jelnyelvi vizsgával rendelkezőknek is nyelvpótlék járna a közszférában - mondta ismertetésében Nyitrai Zsolt (Fidesz) a közszolgálati tisztviselőkről és a közalkalmazottakról szóló jogszabályok módosításának vitájában.

A politikus hangsúlyozta: Európában egyedülálló jogszabály születhet a javaslat elfogadásával.

Tapolczai Gergely (Fidesz), a módosítás másik előterjesztője azt hangsúlyozta: a Fidesz-KDNP választási ígéretei között szerepelt a kérdés rendezése. Ismertette: akkor járna pótlék, ha a jelnyelvi tudás a munkakör betöltéséhez szükséges. A kormánytisztviselők felsőfokú jelnyelvi vizsga esetén azaz illetményalap 50 százalékára, középfokú vizsga meglétekor 30, míg alapfokú esetében 15 százalékára lennének jogosultak.

A közalkalmazottak esetében az előterjesztés az utóbbi, alapfokú kategóriában nem biztosítaná a pótlékot, és azoknak sem, akik nyelvtanári, tolmácsi vagy fordítói munkakörben dolgoznak, felsőfokú vizsga esetén azonban a pótlékalap 100, középfokú esetén pedig 50 százalékát biztosítja.

Teleki László (MSZP) kijelentette: a javaslat jó szándékú lehet ugyan, de elhallgatja a jeltolmácsolással kapcsolatos problémákat. Szerinte nem folytattak szakmai egyeztetést az érintettekkel arról, volna-e más tenni való még, és "az állam a jeltolmácsolás területén is kivetette a hálóját". Bírálta, hogy az egy hónappal korábban benyújtott és visszavont előterjesztéshez képest a most tárgyalt javaslat alacsonyabb összegű pótlékot biztosít.

Frakciótársa, Szabó Sándor nem tenne különbséget a köztisztviselők és a közalkalmazottak pótléka között, Heringes Anita (MSZP) pedig bevonná a döntéshozatalba a közszféra szakszervezeteit. Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) szintén a közalkalmazotti juttatást kevesellte.

Vágó Sebestyén (Jobbik) elfogadhatónak tartja a jelnyelvi tanfolyam díjának törlesztését. Felvetette: az akadálymentesítés ugyanilyen gőzerővel induljon be és érvényesüljenek a más fogyatékossággal élők jogai is.

A javaslat általános vitáját az ülést vezető Lezsák Sándor lezárta.

Határozathozatalok


Az Országgyűlés pénteken előbb tovább tárgyalta, majd el is fogadta a reklámadóról szóló törvény módosítását. A képviselők koradélután több más javaslat mellett a devizahitesek segítését célzó kormányzati előterjesztésre is igent mondtak.

Elfogadta a Ház a devizahiteleseket segítő törvényt


Az Országgyűlés elfogadta a devizahitelesek megsegítését célzó első törvényt a Kúria pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatban.

A Ház pénteken 184 igen szavazattal, 1 ellenszavazat és 2 tartózkodás mellett fogadta el a jogszabályt, amely a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.

A törvény a devizahitel-szerződések tisztességtelen feltételeinek kiküszöbölésével fenntartja a megkötött szerződéseket. Semmisnek mondja ki az árfolyamrést - az eltérő vételi és eladási árfolyamok alkalmazását -, helyette a folyósított és a törlesztett összeget vagy a devizában megállapított bármilyen költséget, díjat, jutalékot a Magyar Nemzeti Bank (MNB) hivatalos devizaárfolyamán kell meghatározni.

A pénzügyi intézményeknek a törvény hatályba lépése után kilencven napon belül kell átszámolniuk a folyósítás és a törlesztés összegét visszamenőleg. Az átszámítás alapján a fogyasztóval külön törvényben meghatározott módon kell elszámolniuk a pénzintézeteknek.

A jogszabály egyes rendelkezései a forinthitelesekre is vonatkoznak, a végtörlesztett hitelszerződésekre azonban nem, és azokra sem, akik kölcsönszerződését az eszközkezelő rendezte.

Az egyoldalú szerződésmódosításra vonatkozó rendelkezések ugyanakkor a forint alapú hitel- vagy kölcsönszerződésre, pénzügyi lízingszerződésre is érvényesek.

A törvény elsősorban a pénzügyi intézmények feladatává teszi, hogy az általuk alkalmazott általános szerződési feltételekből kiiktassák a tisztességtelen kikötéseket.

Az egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségét tartalmazó fogyasztói kölcsönszerződéssel kapcsolatban "vélelmezni kell", hogy tisztességtelen az annak részét képező, egyoldalú kamatemelést, költségemelést, díjemelést lehetővé tevő szerződéses kikötés, tekintettel arra, hogy nem felel meg a Kúria által is rögzített hét elvnek. Ezek az egyértelmű és érthető megfogalmazás, a tételes meghatározás, az objektivitás, a ténylegesség és arányosság, az átláthatóság, a felmondhatóság, valamint a szimmetria elve.
Az egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő szerződéses kikötés semmis, ha a pénzügyi intézmény a törvényben meghatározott határidőn belül nem kezdeményezte a polgári peres eljárás lefolytatását, vagy a bíróság a keresetet elutasítja vagy a pert megszünteti. Ezek a szerződéses pontok akkor nevezhetők tisztességesnek, ha a pénzintézet polgári peres eljárásban bizonyítja, hogy mind a hét elvnek megfelelnek.

A pénzügyi intézményeknek a törvény hatályba lépését követő 30 napon belül meg kell vizsgálniuk a fogyasztói kölcsönszerződés részévé váló azon általános szerződési feltételeket, amelyekben szerepel az egyoldalú szerződésmódosítást lehetőségét tartalmazó kikötés. Az intézményeknek az MNB-hez kell bejelenteniük az ászf-et, és nyilatkozniuk kell arról, hogy az azokban foglalt szerződéses feltételeket tisztességesnek vagy tisztességtelennek tekintik-e.

A törvény lefekteti a bankok által esetlegesen indított polgári peres eljárások szabályait is. A jogszabály a Fővárosi Törvényszéket jelöli ki kizárólagos hatáskörű és illetékességű szervnek.

A bankok nem emelhetik egyoldalúan a fogyasztói kölcsönök kamatait, költségeit és díjait addig, amíg az érintett általános szerződési feltételeik tisztességességét jogerős bírósági döntés meg nem állapítja.
A törvény tartalmazza a folyamatban lévő perek és végrehajtások felfüggesztését is, legkésőbb december 31-éig.

A jogszabály a 2004. május 1-jén vagy azt követően és a törvény hatályba lépéséig megkötött hitelszerződésekre vonatkozik.

A meglévő szerződések esetében - akár forint- akár devizahitek - az elévülés csak akkor kezdődhet, ha a szerződést lezárták.
A kabinet kormány várhatóan az Országgyűlés idei, őszi ülésszakán újabb jogalkotási lépéseket tesz: ekkor rögzítik majd az elszámolás végleges szabályait, az egyéb anyagi jogi kérdéseket, valamint a jogkövetkezményeket.

A Kúria június 16-án mondta ki, hogy a devizahiteleknél alkalmazott árfolyamrés tisztességtelen, az árfolyamkockázat tisztességessége azonban csak akkor vizsgálható, ha a pénzintézet nem megfelelő tájékoztatása miatt az átlagos fogyasztó számára a szerződés erre vonatkozó része nem érthető. Az egyoldalú szerződésmódosítás lehetősége pedig nagyon szigorú feltételekhez kötött.

Folytatódó vita a reklámadó módosításáról



A reklámadóról szóló törvény módosításáról szóló előterjesztés vitájának végén Schiffer András (LMP) "a selejt bosszújának" nevezte a törvényjavaslatot. A házelnöknek arra kellene javaslatot tennie, hogy a Ház tekintélyének sérelme miatt bírságot szabjon ki az előterjesztőre, aki még egy hatályba sem lépett törvény módosítását kezdeményezi. Hiányolta a hatástanulmányokat, amely törvényi kötelezettség lenne.

Mint mondta, a reklámadó egyetlen célja, az RTL térdre kényszerítése. Schiffer András azt szorgalmazta, hogy az állami és önkormányzati
Az Együtt-PM színeiben politizáló független Szelényi Zsuzsanna a magyar kormány egy újabb nonszenszének nevezte az előterjesztést, aminek a közteherviseléshez, az igazságossághoz semmi köze nincs.

Annak kizárólagos célja, hogy az új állampárt kormánya a neki kedves médiumokat megjutalmazza, a kritikusait pedig megsarcolja - hangsúlyozta.
A szocialista Szakács László voluntarizmusnak és öncélúságnak nevezte az előterjesztést, mert szerinte a valós érdek mögötte az, hogy adóval terheljél a kormánytól nem függő médiumokat. Kijelentette: költségvetési indok nincs a javaslat mögött.

Nem értette, a szerencsejáték áfájában miért enged el 4 milliárd forintot az állam, ha reklámadóban viszont elvesz másoktól.

L. Simon László, fideszes előterjesztő zárszavában egy felmérésre hivatkozva hangsúlyozta, a lakosság többsége támogatja a reklámadó bevezetését, így annak ellenzéki bírálata szembe megy a választók akaratával. L. Simon László szerint azzal, hogy az ellenzék "a sajtószabadságról hadovált" ismét szembe ment a választók akaratával.
A javaslat tárgyalását lezárta az ülést vezető Latorcai János.

A határozathozatalokat megelőzően a Ház jegyzője felolvasta Áder János államfő átiratát, amely szerint július 15-ei hatállyal Palkovics Lászlót az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkárává nevezte ki.

Létrehozható a közhiteles címregiszter


A közhiteles címregiszter kialakításához szükséges törvényi változtatásokról döntött az Országgyűlés. A hat földügyi tárgyú törvény módosítását 126 igen szavazattal, 31 elutasító voks mellett, 23 tartózkodással fogadta el a Ház. Változik a polgárok személyi adatainak es lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény, úgy, hogy előkészítse a tavaly elhatározott közhiteles címregiszter kialakítását.

Bevezetik a felsőoktatásban a kancellári rendszert


Önállóvá válik a Testnevelési Egyetem szeptembertől, állami fenntartásba kerül a Pető Intézet és bevezetik a kancellári rendszert a felsőoktatási intézményekben. A változtatásokat 129 igen 34 nem és 21 tartózkodó szavazattal hagyták jóvá. A módosítás köznevelést érintő része értelmében a korábbi bejelentésnek megfelelően a pedagógiai szakszolgálati intézményekben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak számára is biztosított lesz az évi 25 munkanapnak megfelelő pótszabadság.

Szigorodtak az adóalap csökkentésének feltételei



Csak akkor csökkenthető az idei reklámadó-alap, ha az adóalany 2013-as üzleti évének adózás előtti eredménye nulla vagy negatív. Az Országgyűlés 151 igen, 35 nem szavazat mellett fogadta el a fideszes L. Simon László indítványát, amely a június 11-én megszavazott törvényt módosítja.

A megváltoztatott jogszabály értelmében a társasági adóban, a személyi jövedelemadóban elszámolt elhatárolt veszteségnek az az összeg számít, amellyel az adóalany a reklámadóalapját csökkentette, azaz két adóban egyidejűleg ugyanazzal a tétellel nem lehet csökkenteni az adóalapot.

A reklámozóknak emellett nyilatkozniuk kell az adókötelezettségükről, és ha ezt nem teszik meg, akkor ez a reklám megrendelőjét terheli - ez lehet a reklámügynökség vagy maga a reklámozó.

A viták összefoglalói



13.03 - A kiskapuk bezárásával indokolta a reklámadótörvény módosítását annak beterjesztője, a fideszes L. Simon László pénteken a parlamentben az összevont vitában. A Fidesz és a Jobbik támogatta, az MSZP ellenezte a törvényjavaslatot.

L. Simon: tartósan rendezik, hogy senki nem tudjon kibújni a törvény hatálya alól

Az előterjesztő L. Simon László szerint a sajtópolémiák rámutattak, hogy számos vállalat különböző könyveléstechnikákkal ki tudja használni, hogy az előző évi veszteség alapján kedvezményben részesüljön, megússza a fizetési kötelezettséget. A kiskapukat be kell zárni, ezért az eredeti törvényhez képest szigorításokat építenek be, az adókulcsok változatlanul hagyása mellett - ismertette. A kormánypárti politikus szólt arról is, hogy új formulaként a reklámot elhelyezőt is sújthatja a reklámadó. Úgy fogalmazott: lehet hecckampányt indítani, nevetséges helyzetbe hozni a miniszterelnök családját, országgyűlési képviselőket, de be kell tartani a jogszabályokat.

Tállai: a fő cél az adókikerülési lehetőségek megszüntetése
A kormány nevében Tállai András, a nemzetgazdasági tárca parlamenti államtitkára támogatásáról biztosította a javaslatot arra hivatkozva, hogy az összhangban van azzal a szándékkal, hogy a piaci szereplőknek ki kell venniük részüket a közteherviselésből. Arról is beszélt, hogy a törvény arra ösztönzi a megrendelőket, hogy csak jogkövető társaságokkal kössenek szerződést, a kihirdetést követő 31. napon való hatályba lépés pedig megfelelő felkészülési időt jelent a vállalkozásoknak.

Fidesz: a reklámadó az igazságos közteherviselés része
Szűcs Lajos (Fidesz) szerint pártja 2010-ben vállalta, hogy mindenkivel szemben érvényesíti az igazságos és kölcsönös teherviselést, vagyis aki Magyarországra telepíti vállalatát és nyereségét itt szerzi, annak itt kell adóznia. Erről szólt a bankadó, a telekommunikációs adó és erről szól a reklámadó is - tette hozzá.

Véleménye szerint a reklámadó az igazságos közteherviselés része, hiszen minden kereskedelmi médiumot egyaránt érint. A jelenlegi módosítás célja, hogy a reklámbevételeket semmilyen módon ne lehessen eltüntetni az adóhatóság elől. Szűcs Lajos szerint azt lehetett tapasztalni az elmúlt években, hogy a kereskedelmi médiumok komoly adóelkerülési technikákat alkalmaztak annak érdekében, hogy minimalizálják a bevételeik után fizetett adót.

Hozzátette: a törvénymódosítás célja az adóelkerülés korlátozása.
MSZP: ennél különb bohózatot, ritkán látott a Ház
Lukács Zoltán (MSZP) úgy értékelte a még nem hatályos törvény módosítását, hogy ennél különb bohózatot, ritkán látott a Ház. Értékelése szerint a törvényjavaslat nem szól másról, hogy a kormánynak nem tetsző médiumokat elhallgattassák, ha nem megy máshogy, akkor gazdasági eszközökkel.

Mint mondta, a törvény a sajtószabadság ellen hat, és az eredeti javaslat a kis- és közepesvállalkozásokat is sújtotta volna. A közösségi portálokon megjelenő hirdetések értékhatárát, a 25 ezer forintot nem lehet tudni mi alapján határozták meg - mondta, megjegyezve, hogy most már 2,5 millióra emelnék azt az értéket, ami felett adózni kellene. Össze-vissza írogatnak számokat, és az Isten sem tudja megmondani, milyen hatástanulmányok vannak mögötte - fogalmazott, megjegyezve, hogy a politikai hirdetéseket nem kellene kivonni az adókörből.

Lukács Zoltán szerint az adóból 4-5 milliárd forint bevételre lehet számítani. Azt mondta, lehetne a reklámot adóztatni, de nem ilyen módon, hogy korlátozzák a sajtószabadságot, a másik oldalról meg tízmilliárdos kedvezményeket adnak a haveroknak. Növelni lehetne az adóbevételeket, hogy ha Andy Vajna nem kapna kaszinókat, amelynek bevételei után még áfát sem kell fizetnie - tette hozzá.

Jobbik: az Országgyűlés is nevetségessé válik a törvényjavaslat miatt
Novák Előd (Jobbik) méltatlannak nevezte, hogy az előterjesztő azt sem tudja, mi van az előterjesztésében. Szerinte így az Országgyűlés is nevetségessé válik.

Mint mondta, értik a törvényjavaslat adóelkerülés minimalizálására vonatkozó célját, de szerinte a jogbiztonságot is veszélyezteti, hogy ha egy elfogadott, de hatályba sem lépett törvényt módosítanak. Közölte, a Jobbik a személyre szabott jogalkotást is mindig ellenezte, még ha egy multicégre szabják is.

Novák Előd emlékeztetett arra, hogy pártja 2009-ben javasolta először a reklámadó bevezetését, a szennyező fizet elve alapján a kulturális környezetszennyezés költségeit akarták megfizettetni az érintettekkel. Hozzáfűzte, a kormánypárt javaslata a Jobbikétől számos pontban különbözik, ennek ellenére üdvözlik.

Felidézte, hogy egy éve Varga Mihály még azt mondta, a költségvetés nem teszi szükégessé a reklámadó bevezetését. Mi változott? - kérdezte és azon véleményének adott hangot, hogy a reklámadóra vonatkozó tavalyi javaslat csak arra szolgált, hogy a kormány zsarolja az érintett kereskedelmi médiumokat, hogy még kormánybarátabbak legyenek.

Kifogásolta, hogy továbbra sem lesz tartalomszabályozás, így mint mondta, a Jobbikra vár ez a feladat.

12.07 - Lefolytatta a devizahiteleseket segítő törvényjavaslat vitáját az Országgyűlés pénteken.

Fotók


A Kúria jogegységi határozatával összefüggő kérdések



Répássy: az állam a közérdeket védelmezi a perekben

Répássy Róbert, az igazságügyi tárca parlamenti államtitkára a kormány nevében arról beszélt: a pénzintézeteknek az állammal szemben kell pert indítaniuk, amikor vitatják a szerződésmódosítások tisztességtelenségét, egyoldalúságát, így az államnak kell megvédenie a Kúria által kimondottakat. Hozzátette: az államnak a devizások és más kölcsönfelvevők érdekeit kell képviselnie, a közérdeket védelmeznie. Jelezte: a módosító indítványok tisztázzák ezen eljárások részleteit és speciális eljárási határidőket tartalmaznak. Az államtitkár leszögezte azt is: a törvény elfogadása után "széttéphető papírokká" válnak a most közzétett egyoldalú módosítások, azok ugyanis már nem léphetnek hatályba.

Fidesz: eljön a tisztességes bankok ideje

Mengyi Roland (Fidesz) az eddigi mentőintézkedések betetőzésének nevezte a devizahiteleseket segítő törvényjavaslatot. Szavai szerint egyik bank sem engedheti meg, hogy tisztességtelenül, erőfölénnyel visszaélve, az ügyfelek rovására járjanak el és szétterítsék a felelősséget. A pénzintézeteknek tisztességesen kell forgatniuk a pénzt és fair módon eljárni - jegyezte meg. A kormánypárti politikus a Gyurcsány-Bajnai kormányok egyik legnagyobb bűnének nevezte, hogy 140-szeresére emelkedett a lakosság devizaadóssága, s félmillió család otthonára került jelzálog.

Kitért arra is: a törvény felülírja szerződésekkel összefüggésben az elévülést is, így meg lehet akadályozni, hogy a bankok ezzel az indokkal bújjanak ki a hatálya alól. A módosítás a 2004 május 1. után felvett kölcsönökre érvényes, mert akkortól számítanak kötelezőnek az uniós irányelvek - tette hozzá.

Párttársa, Turi-Kovács Béla szerint a gordiuszi csomót nem lehet egyszerre elvágni, a méltányosság elvének alkalmazásakor a forinthiteleseket nem lehet figyelmen kívül hagyni. Álláspontja szerint a változást csak úgy lehet a jogrendszerbe illeszteni, hogy a jogbiztonságot is fenn kell tartani.

MSZP: az előrelépés jó, de további intézkedések kellenek

Burány Sándor (MSZP) kis lépésnek nevezte a benyújtott törvényjavaslatot, ugyanakkor kifogásolta, hogy a zárószavazás előtt visszaléptek egyet. Jogosnak nevezte, hogy a parlament törvénybe írja a Kúria döntését, azzal ugyanakkor nem értett egyet, hogy az uniós csatlakozás előtti szerződéseket nem érintik. A szocialista politikus az árfolyamveszteséget nevezte a probléma valódi okának, amire szavai szerint semmilyen megoldást nem kínál a kormány. Emiatt a gazdaságpolitika átalakítását sürgette és azt javasolta, hogy különítsenek el 300 milliárd forintot a presztízsberuházások rovására, hogy legyen fedezet a nehézség helyzetbe került emberek megsegítésére. Burány Sándor a Nemzeti Eszközkezelő helyett egy ingatlanalap létrehozását szorgalmazta.

Jobbik: vannak jó elemei és tévútjai a javaslatnak

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) szerint a javaslatnak vannak jó és hibás elemei, és vannak tévútjai is. Az MSZP által javasolt alapot az eszközkezelőhöz hasonló konstrukciónak nevezte, és kijelentette: a tulajdonosok ne legyen bérlők lakásukban. Kitért arra is: lehet, hogy az oligarchák egy ötéves ablakperiódus alatt rendezni tudják helyzetüket az eszközkezelőnél, de az átlagemberek nem. A jobbikos politikus felháborítónak tartotta a Bankszövetség hozzáállását is amiatt, hogy meg akarják mondani, kinek segítsen az állam. Leszögezte: csak olyan bankokat tűrnek meg, amelyek képesek a magyarok gyarapodás érdekében dolgozni és nem vesznek el igazságtalanul semmit. A cél, hogy egy forint sem maradhasson indokolatlanul a pénzintézeteknél, a "lopott holmit vissza kell adni" - fogalmazott.

Az LMP továbbment volna

Schiffer András (LMP) az MSZP-re reagálva azt mondta: 2010 előtt a forint túl volt értékelve, így nem az árfolyamot kell okozni, hanem azokhoz kell fordulni, akik ezt előidézték. Jelezte: a Kúria döntésével összhangban továbbmentek volna és a tisztességtelenül elmulasztott kamatcsökkentést is indokoltnak tartják visszafizettetni.

Répássy Róbert támogatást kért

Az Igazságügyi Minisztérium államtitkára szerint látszik az egyetértés, ezért a javaslat elfogadását kérte és jelezte, hogy további lépések következnek.

Devizahitelesek tüntettek a Parlament előtt



A devizahitelek eltörlését, a hitelesek kártalanítását és a felelősök megbüntetését követelték mintegy ötvenen Budapesten, az Országház előtt pénteken, az Országgyűlés ülésével egy időben.

A demonstráción Tatár József, a tüntetést szervező Otthonvédelmi Tanács szóvivője hangsúlyozta: azt követelik, hogy egy átlagos, hétmillió forintos devizahitel esetében - amely időközben 14 millió forintra nőtt - 5,9 millióval csökkentsék a tartozást. Szerintük nem méltányos, hogy a törvényjavaslat, amely az árfolyamrést és az egyoldalú szerződésmódosítást szüntetné meg, csupán 1,2 millió forint jóváírását jelentene egy ilyen hitelnél. Szerintük a rendszerben "nem volt deviza", ezért nem azzal kell számolni - tette hozzá.

Fotók

A tüntetők egy része a Bankcenter elől vonult a Parlamenthez, többségük pedig forgalomlassító autósdemonstrációt tartott, az 56-osok terétől a Kossuth térig.

A résztvevők transzparensein más feliratok mellett "a bankok csaltak", "bankárkasztnak börtönkosztot", illetve "követeljük minden végrehajtás betiltását" volt látható.

11.12 - Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnökjelöltről, a páneurópai piknik 25. évfordulójáról, az elvándorlásról és a tavaszi parlamenti ülésszak legfontosabb döntéseiről volt szó pénteken napirend előtt az Országgyűlésben.

LMP: rossz hír Juncker európai bizottsági elnöki jelölése

Schiffer András (LMP) szerint Jean-Claude Juncker jelölése rossz hír Magyarország számára. Az LMP frakcióvezetője szerint a luxemburgi politikus az "európai offshore lovagrend nagymestere", azért bukott meg országában, mert korrupciós és lehallgatási botrányba keveredett. Szerinte Juncker jelképe az elhibázott eurózónának és az európai politikának. Orbán Viktornak is az volt a baja a jelölésével, hogy bírálni merészelték az ő önkényuralmi törekvéseit - fogalmazott, hozzátéve, hogy Orbán Viktor saját önkényuralmi és Simicska Lajos gazdasági érdekeit összekeveri a nemzeti érdekkel, Magyarország ezért került csapdába Brüsszelben.

Szijjártó Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára szerinte nem csapda az, hogy ha valaki a kisebbségi álláspontot képviseli az EU-ban, amely a demokrácia legjelentősebb képviselője.

Véleménye szerint a kormány következetes álláspontot képviselt mindvégig, a csúcsjelölti intézményt helytelennek tartja, mert az megbontja az európai intézmények közötti egyensúlyt. Abban egyetértett a képviselővel, hogy soha nem látott kihívások előtt áll az EU, amely rendkívül gyorsan veszít versenyképességéből.

A KDNP a páneurópai piknik 25. évfordulójára emlékezett

Firtl Mátyás (KDNP) megemlékezett arról, hogy 25 éve, 1989. augusztus 19-én volt Sopron közelében a páneurópai piknik, ami határáttöréssé alakult. Közölte, itt verték ki az első téglát a berlini falból.

Szijjártó Péter államtitkár válaszában azt mondta, a vasfüggöny lehullásának 25. évfordulója jó alkalmat ad arra, hogy megemlékezzenek arról, a szabadságszerető magyar és közép-európai emberek milyen fontos szerepet játszottak Európa újraegyesítésében.

Álláspontja szerint ma Közép-Európának Európa megerősítésében kell élen járnia.

Jobbik: a kormány mikor kezeli súlyának megfelelően az elvándorlást?

Farkas Gergely (Jobbik) azt kérdezte, mikor gyakorol önkritikát a kormány azért, hogy ilyen szintet ért el az elvándorlás. Mikor kezelik végre a súlyának megfelelően a kérdést? A Népességtudományi Kutatóintézet adatait idézve azt mondta, hogy 18-39 év közötti korosztály több mint fele, 55 százaléka gondolkodik azon, hogy elhagyja az országot. Szorgalmazta egy bérlakásprogram elindítását és a felsőoktatás finanszírozásának növelését.

Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiaci és képzési államtitkára elismerte, hogy valóban komoly problémáról van szó, de szerint az elvándorlás pontos mértékét senki nem tudja megmondani.

Véleménye szerint nem a szegénység elleni menekülés a külföldre távozók fő problémája, hanem az motiválja őket, hogy a fogadó államok munkaerőhiánnyal küzdenek. Mint mondta, az, hogy nincs erre a problémára külön államtitkárság, nem jelenti azt, hogy a minisztériumok a maguk területén nem kezelik azt.

MSZP: a tavasszal elfogadott törvények egyike sem a közjót szolgálja

Tóbiás József (MSZP) arra szólította fel a kormánypártokat, hogy térjenek vissza a közjogi méltóságaik által megfogalmazottakhoz. Felidézte, hogy Kövér László házelnök kiszámíthatóbb törvényhozást, Orbán Viktor miniszterelnök a háromharmad képviseletét ígérte. Véleménye szerint az elmúlt hónapokban elfogadott törvények egyike sem szolgálja a közjót. Kifogásolta a paksi hitelszerződést, az oktatási törvények egyetemi autonómiával összefüggő módosítását, a Budapestet érintő választási törvénymódosítást, illetve azt, hogy kaszinóbevételek mentesülnek az áfa alól.

Rétvári Bence, a Emberi Erőforrások Minisztériuma parlamenti államtitkára összevetette azt, mivel foglalkozott a kormány és az MSZP az elmúlt időszakban. Mint mondta, míg a kormány az ország ügyeivel, addig a szocialisták belső ügyeikkel foglalkoztak. Szerinte az MSZP adós azzal a válasszal, hogy miért nem támogatja a paksi bővítést, mikor korábban egyetértettek azzal. Elmondta, hogy az oktatás autonómiáját nem kell félteni a kormánytól, míg a reklámadót a különadók sorában igazságosnak nevezte.

Ha a közjó szolgálatát hiányolja, akkor igen csak szégyenkezhet a korábbi szocialista kormányok teljesítménye miatt - fogalmazott, felidézve a kormányzat családokat, nyugdíjasokat segítő intézkedéseit.

Fidesz: folytatjuk, amit elkezdtünk!

Rogán Antal (Fidesz) azt ígérte, hogy "mi azt fogjuk folytatni, amit elkezdtünk", megvédik a deviza- és forinthiteleseket, kiállnak a rezsicsökkentésért és folyatják azt. Ez az üzentünk az októberi önkormányzati választásra - tette hozzá, megjegyezte: ez lesz a harmadik választás idén.

Az előző két választáson az ellenzéki pártok elégtelent kaptak, ennek az lehetett az oka, hogy a kormányzó pártok az elmúlt négy évben és a jövőben sem fognak megijedni a bankoktól és a multiktól, és ha kell velük szemben is mindig a magyar családok oldalára állnak - ismertette.

Kitért arra, hogy a nap folyamán a parlament elfogadja a devizahiteleseket segítő törvényt, amelyhez módosító indítványt nyújtottak be, hogy a bankok a következő három hónapban se emelhessenek kamatot.

A frakcióvezető közölte, szeptemberben a villany, októberben a távhő árának csökkentésével folytatódik a rezsicsökkentés. Ezek az igazán fontos közügyek - hangsúlyozta.

Tállai András, az NGM parlamenti államtitkára közölte: a Fidesz-KDNP-kormány folytatja azoknak a károknak helyrehozatalát, amit a szocialista kormányok okoztak 2002 és 2010 között. Ide sorolta az államadósság mértékét és a devizahitelesek segítését.

Előzetes



A Ház ülése reggel 9 órakor, napirend előtti felszólalásokkal kezdődik, amit határozathozatalok követnek.

A parlament ez idő alatt elfogadhatja a kormány devizahiteseket segítő javaslatát, amely a Kúria legutóbbi döntéséhez igazodva készült. A végleges jogszabály várhatóan a 2004 után hitelt felvevőkre vonatkozik majd, ez alól kivételt a végtörlesztésben érintettek, valamint azok jelentenek, akiknek a kölcsönszerződését az eszközkezelő már rendezte.

A képviselők semmissé tehetik a bankok által alkalmazott árfolyamrést - az eltérő vételi és eladási árfolyamok alkalmazását -, helyette a folyósított és a törlesztett összeget is az MNB hivatalos devizaárfolyamán kell meghatározni. Dönthetnek arról is, hogy a bankok nem emelhetik egyoldalúan a fogyasztói kölcsönök kamatait, költségeit és díjait addig, amíg az érintett általános szerződési feltételeik tisztességességét jogerős bírósági döntés meg nem állapítja. Az új törvény emellett kimondaná azt is, hogy felfüggesztik a folyamatban lévő pereket és végrehajtásokat, legkésőbb december 31-ig.

Orbán Viktor kormányfő korábban azt közölte, szeptemberben újabb törvény születhet a devizahitelesek védelme érdekében, amely "a tisztességtelenül szerzett előnnyel való elszámolásról" szól majd, vagyis arról, hogyan kell elszámolniuk egymással a bankoknak és az ügyfeleknek.

A devizahiteleseket érintő javaslat mellett szavazás várható a kormány felsőoktatást érintő módosításairól is, amelynek révén az egyetemek gazdasági irányítását kancellárok vehetik át a rektoroktól. Az előzetes napirend szerint zárószavazásra lehet számítani még a termőföldről, a reklámadóról, az elektronikus sportfogadásról, valamint a kormányzati szerkezetátalakításról szóló törvény esetében.

A szavazások után három újabb kormánypárti javaslat vitája kezdődhet meg, köztük Németh Szilárd közműszolgáltatásokat érintő előterjesztéséről, amely kiterjesztené a fogyasztóvédelmi hatóság hatáskörét a víziközmű-szolgáltatókra és a kéményseprő-ipari közszolgáltatókra.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Idén is legalább 10 tonna hal fogy el a Bajai Halfőző Fesztiválon

A fesztivál négy napja alatt mintegy 150 ezer embert várnak Bajára. Tovább olvasom