Kisalföld logö

2017. 02. 20. hétfő - Aladár, Álmos 0°C | 9°C Még több cikk.

OGY - Megkezdődött a költségvetés vitája

A következő három napban, összesen több mint harminc órában tárgyalja az Országgyűlés a jövő évi költségvetést.

19:10 - Folytatódott a költségvetés általános vitája az Országgyűlésben szerda délután. A képviselők egyebek mellett a vidékfejlesztésről, az önkormányzatok támogatásáról, a külügyi tárca büdzséjéről és az otthonteremtésről beszéltek.


 Jobbik: folyamatosan csökken a mezőgazdasági munkahelyek száma

Magyar Zoltán jobbikos képviselő arra hívta fel a figyelmet, hogy folyamatosan csökken a munkahelyek száma a mezőgazdaságban, pedig korábban a kormány ennek a tendenciának a megfordítását ígérte. 

A vidékfejlesztési forrásokkal kapcsolatban azt mondta, hogy lehetne munkahelyet teremteni ezekből a pénzekből vidéken, de ha az eddigi kormányzati logikát követik, akkor nem sok minden lehet ebből, mivel "csak saját oligarchikus köreiket" erősítik.

A parlagfű elleni védekezésről az ellenzéki képviselő azt mondta: már az is nagy segítség lenne, ha az adó 1 százalékából felajánlott összeget valóban erre a célra fordítanák.

Magyar Zoltán kifogásolta, hogy nem látni a költségvetésben az öntözhető területek növelését.

Az elhangzottakra Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára úgy válaszolt: tízszer több pénzt költenek el a parlagfű elleni védekezésre, mint korábban, ennek köszönhetően csökkent a növény miatti pollenkoncentráció. 

A vízszabályozással kapcsolatos kérdésekben az államtitkár szerint a képviselő "nyitott kapukat dönget", az öntözővízzel kapcsolatos szabályokat hamarosan egy belügyminisztériumi javaslattal módosítják majd.

 Fidesz: jobb munkából, mint segélyből megélni

A fideszes Papcsák Ferenc a közmunkaprogrammal kapcsolatban azt hangsúlyozta, hogy jobb dolgozni, mint segélyt felvenni és 20 ezer forintból "tengetni" az életet.

A képviselő beszélt arról is, hogy 21-ről 15 napra csökken a hivatali ügyintézés határideje, több kormányablak nyílik, és a kormány célja az, hogy 2018-ra minden háztartásban legyen szélessávú internetelérés.

Zugló volt polgármestereként kitért a Városliget és a Puskás Ferenc Stadion felújítására, és üdvözölte, hogy ezek a beruházások beépültek a költségvetésbe, így elindulhat a kivitelezés.

Az önkormányzatokkal kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a kormány átvállalta adósságállományukat és örömteli ténynek nevezte, hogy ez semmilyen markáns terhet nem rótt a költségvetésre. Jelezte ugyanakkor, hogy pénzügyi szigort szeretne előírni az önkormányzatokra, hogy ne kerüljenek olyan helyzetbe, mint amiben 2010-ben voltak.

Az MSZP a külgazdasági tárca büdzséjét bírálta 

Demeter Márta (MSZP) szerint nemcsak az államadósság emelkedett, hanem "a Fidesz adóssága is az emberek felé". 

A Külgazdasági és Külügyminisztérium fejezetéről szólva azt mondta: a tárcánál a kormány és a miniszterelnök illúzióit követő hamis külpolitikát igyekeznek intézményi szinten megvalósítani. Hibásnak ítélte, hogy "Magyarországot nagyhatalomnak gondolják", és azt is, hogy a kormány szerint külföldről támadnák az országot. 

Az európai területi társulásokról szólva bírálta, hogy a Fővárosi Törvényszék helyett a tárca látja el a törvényességi felügyeletet.

Miért volt szükség létszámleépítésre, ha a tárca keretlétszáma emelkedni fog? - tette fel a kérdést. Választ várt arra, miért emelkedik 2,2 milliárd forinttal a külképviseletek finanszírozása, de kifogásolta azt is, hogy az isztambuli kulturális intézetet a többi kárára támogatja a büdzsé. 

Kevesebb forrása lesz a Tom Lantos Intézetnek a tervezettnél - fogalmazott meg egy további kifogást a képviselő. 

Szabó László szerint pontos és átlátható a külügy büdzséje 

Szabó László, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára pontosnak és átláthatónak nevezte tárcája költségvetését, és rámutatott a minisztérium külgazdasági feladatainak bővülésére. Közölte: a Tom Lantos Intézettől egy mintegy 50 millió forintos büdzsétervezetet kaptak, a többi támogatott intézettől pedig egyelőre nem érkezett ilyen.

Két konzulátus és nagykövetség bezárását tervezik, de többet nyitnak - mutatott rá, megemlítve a stuttgarti és a düsseldorfi főkonzulátust.

A Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) profiltisztításáról is beszámolt, mint mondta, a hivatal már csak befektetés-ösztönzéssel foglalkozik, az exportbővítés a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. feladata. A tárca létszámára válaszul közölte: egy bő ezer fős állományt kívánnak 850-re mérsékelni. 

Hegmanné: a privatizáció környezetvédelmi hatásaival hamarosan foglalkozik a Ház

Hegmanné Nemes Sára, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium vagyonpolitikáért felelős államtitkára a privatizációs szerződésekben megfogalmazott környezetvédelmi követelmények teljesítésére vonatkozó felvetésre úgy felelt: hamarosan a Ház tárgyalni fogja az erről szóló jelentést.

Fidesz: bővülnek az otthonteremtés lehetőségei 

László Tamás (Fidesz) a családi otthonteremtési kedvezményre hívta fel a figyelmet, amely már lakásbővítésre vagy használt lakás vásárlására is felhasználható lesz.  

A települések tiszta lappal indulhatnak - mondta, de szólt arról is, hogy mintegy 50 százalékos növekedéssel számolhatnak a Nemzeti Együttműködési Alap forrásaira pályázók. 

 Mintegy 12 milliárd forintnyit fejlesztés valósulhat meg a támogatások által - mondta. A háziorvosi rendszer megerősítését is kiemelt célnak tartja a kormány - hangsúlyozta. 

 A költségvetés szerinte gazdasági oldalról lehetőséget kínál a bővülésre: munkahelyeket teremt és stabilitást ad az országnak - jelentette ki.

17:40 - Az ellenzéki bírálatokra is választoltak a kormány képviselői a költségvetés szerdai, parlamenti vitájában. A többi közt foglalkoztatási kérdések kerültek szóba.

Kontrát: segély helyett munkát kívánunk adni az embereknek 

Kontrát Károly, a Belügyminisztérium államtitkára Gúr Nándor (MSZP) szavai szerint  "hazugságáradatára" kívánt reagálni. Emlékeztetett a kormány 2010 után megfogalmazott céljára, hogy segély helyett munkát adjanak az embereknek. A közfoglalkoztatás forrásainak bővítése több tízezer ember bevonását teszi lehetővé - hangsúlyozta, célnak nevezve, hogy 2018-ra mindenkinek legyen munkája. 
 
Emlékeztetett: a szocialista kormányok idején távozott több tízezer hivatásos rendőr, akik negyvenes éveik elején mehettek nyugdíjba. Célnak nevezte a közbiztonság erősítését. 
 
Felszólalását folyamatos bekiabálások zavarták meg.

Czomba: már a versenyszféra teremt állásokat 

Czomba Sándor, a nemzetgazdasági tárca államtitkára szintén foglalkoztatáspolitikai kérdésekre válaszolt. Mint mondta, amíg a versenyszféra nem volt képes a válság miatt a kívánt foglalkoztatás-bővítésre, addig az állam teremtett munkahelyeket. Hozzátette ugyanakkor, hogy 2013 második felétől az új munkahelyek döntő többségét már a versenyszféra hozta létre. 

Közölte azt is: teljes munkaidőben 3,9 millióan, míg részmunkaidőben 300 ezren dolgoznak, utóbbiak száma folyamatosan csökken.  

A Nemzeti Foglalkoztatási Alap forrásait kifogásoló felszólalásokra válaszul arra hívta fel a figyelmet, hogy az összes uniós forrás mintegy 60 százaléka gazdaságfejlesztési célokat szolgál, és mintegy 1200 milliárd forint jut munkahelyteremtésre. 
    
Hangsúlyozta azt is: az ipar számos szakképzett embert keres, ugyanakkor mindenkinek a képességeinek megfelelően kell szakmát választania. 

Fidesz: a nemzetiségek számára fedezetet nyújt a büdzsé 

Vas Imre (Fidesz) szerint a nemzetiségi szakterület előirányzatai forrásul szolgálnak annak elősegítéséhez, hogy jogaikat és érdekeiket érvényesíthessék. Különösen anyanyelvük használatához, történelmi, tárgyi emlékeik ápolásához, rendezvények szervezéséhez nyújt fedezetet a büdzsé akár normatív támogatásokkal, akár pályázati forrásokon keresztül - hangzott el. 

A civil szektor erősödéséhez is hozzájárul a büdzsé - mondta -, a Nemzeti Együttműködési Alap előirányzata 2 milliárd forinttal emelkedik.
    
Jobbik: szűkül az önkormányzatok mozgástere
    

Hegedűs Lorántné (Jobbik) szerint újra meg kell tanulni értelmezni a kettős beszédet, mert amikor a kormány az önkormányzatok mozgásterének bővüléséről beszél, szerinte valójában szűkülésről van szó. Példaként hozta, hogy a jövedelempótló támogatások rendszerének átalakítása, a szociális segélyeket érintő változások, valamint a lakásfenntartási támogatás megszüntetése 450 millió forint kiesést jelent a területen, ami nem pótolható. Értékelése szerint ezek rettenetes szociális feszültséget szítanak, a kormány pedig minden felelősséget az önkormányzatok nyakába varr.

Bírálta azt is, hogy a közfeladatok finanszírozása nem emelkedik és a rezsiharc vesztesei is az önkormányzatok, amelyeknek ki kell pótolniuk a tulajdonukban lévő közszolgáltatók forrásait.
    
A Fidesz szerint ügyfélközpontú az igazságszolgáltatás
    

Vitányi István (Fidesz) méltatta, hogy az igazságszolgáltatás megteremtette a bankok elszámoltatásának jogalapját. Az Országos Bírósági Hivatal és a Kúria elnökének éves beszámolójára utalva jelezte: a kijelölt stratégiai célok mentén végezték tevékenységüket, egyebek mellett csökkent az egy éven túli ügyek száma, javult az időszerűség, a befejezések száma meghaladta az érkezésekét.

A kormánypárti politikus elismerően szólt arról, hogy emelkedett az igazságszolgáltatás beruházásaira fordítható összeg, így számos törvényszék épülete megújul. Elégedettségének adott hangot amiatt is, hogy a debreceni járásbíróság méltó körülmények közé kerül több más igazságszolgáltatási intézmény és a jogi képzés szomszédságába.

MSZP: feltűnően keveset költ az ország egészségügyre

Tóth Bertalan (MSZP) az egészségügyi kiadásokról beszélt felszólalásában, mint mondta, feltűnően keveset költ az ország erre a szektorra, kevesebbet, mint Szlovákia. Hozzátette: Magyarországon alig változott az egy főre eső kiadás, és 2010-től a támogatás reálértéke is csökkent: egyes számítások szerint 300 milliárd forintot vontak ki az egészségügyből, emellett a várólisták még mindig hosszúak, a 25-29 éves orvosok pedig elvándorolnak a szakvizsga megszerzése előtt.
    
A 2015-ös költségvetéssel kapcsolatban azt mondta, bár több forrást biztosítanak, mint 2014-ben, de a 2013-as szintet nem éri el, holott álláspontja szerint minél több forrást kell biztosítani az egészségügynek.
    
Fidesz: több forrás jut az agráriumnak

A fideszes Farkas Sándor a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés ágazatáról azt mondta, mindkettőbe több forrás jut 2015-ben, mint a korábbi években. Megjegyezte, hogy míg 2002-környékén reménykedtek a 400 milliárdos büdzsében, addig most 600 milliárd állhat rendelkezésre, ezzel a plusz forrással számtalan problémát meg tudnak oldani és az agrárexporthoz is hozzá tud járulni.
    
Kitért még arra, hogy az ágazati középfokú szakoktatásnak nyújtott támogatás összege is emelkedik, folytatódik a tanyafejlesztési program és kiemelte a parlagfű elleni küzdelmet, az állattenyésztés támogatását. Utóbbival kapcsolatban azt mondta, olyan fajtákkal, génállománnyal, technológiával rendelkeznek, hogy kereskedelmi problémákra nem kell számítani. Közölte továbbá, gondolkodnak a szarvasmarha- és juhágazatban az 5 százalékos áfa bevezetésén.

16:10 - A képviselői hozzászólásokkal folytatódott a jövő évi költségvetés általános vitája szerdán délután az Országgyűlésben.

KDNP: a gazdasági növekedés feltételei jövőre is biztosítottak lesznek 
    
Latorcai János felidézte, hogy tavaly júliusban kikerült hazánk a túlzott deficit eljárás alól, ami a tudatosan tervezett és kézben tartott költségvetési politika eredménye. Jó úton járnak - rögzítette a kormánypárti politikus.
 
Mint mondta, a 2015-ös költségvetés nemcsak átlátható, hanem megalapozott is. Továbbra is a munkahely-teremtés, a családok támogatása és a gazdaság élénkítése áll a tervezés központjában. Többet fordítanak a családok és gyermekek támogatására, az oktatásra - a köznevelés forrásai 8, a felsőoktatásé több mint 10 százalékkal bővülnek -, a közbiztonságra, gazdák támogatására, a nyugdíjak értékének megőrzésére, a gazdaság fejlesztésére - sorolta. Kiemelte: az idei gazdasági növekedés feltételei jövőre is biztosítottak lesznek. Arra számítanak, hogy a munkanélküliségi ráta 8 százalék alá csökkenhet, erősödik a belső kereslet, a háztartások fogyasztása várhatóan két százalékkal bővül - jegyezte meg a KDNP-s politikus. Kitért arra, hogy 4 milliárdos támogatás mellett a családi otthonteremtési kedvezményt vezetnek be jövő júliustól, javítják a dolgozók bérhelyzetét az egészségügyben, a kórházak jelentős többletforrást kapnak, és folytatódik a pedagógusok béremelése is. 

Morvai Krisztina: nemcsak makroszámokról döntenek
    
Morvai Krisztina, a Jobbik európai parlamenti képviselője arról beszélt, hogy nemcsak makroszámokról döntenek a költségvetés megalkotásakor, hanem valódi emberekről.
 
Ezt követően "a magyar kisemberektől" hozzá érkezett leveleket olvasott fel, amelyek érintették a nők és a családok nehéz helyzetét, az alacsony béreket, a rossz munkakörülményeket, a devizahitelek forintosítását és a rokkantnyugdíjakat.

 Fidesz: kiemelt helyen a közbiztonság

Simon Miklós (Fidesz) arról beszélt, hogy a Morvai Krisztina által felidézett történeteket nap mint nap megélik, és azért szavazzák meg a költségvetést jó szívvel, mert azzal ezeknek az embereknek is segítenek. 
 
Rámutatott: a belügyi tárca költségvetése kiemelt ügynek tekinti a közbiztonság megerősítését, a katasztrófavédelem fejlesztését, a kisértékű bűncselekmények felderítését. Csökkenteni kell a jogsértések számát, javítani kell a lakosság szubjektív biztonságérzetét - rögzítette.
 
A rend és a közbiztonság az egyik legfontosabb terület, ahol az államnak meg kell felelnie, ezért kiemelt jelentőséget kap ez a terület - hangoztatta. Stabilitás és a kiszámíthatóság jegyében készült a javaslat - mondta, és örömét fejezte ki, hogy miután 2002-ben elhatározták a rendőri állomány életpálya-modelljét, 12 év után újra szerepel a költségvetésben 44 milliárd e célra. 

Kontrát Károly: nő a rendőrség költségvetése 

A belügyi államtitkár kiemelte: a kormány 2010 májusi megalakulása után kiemelt nemzeti ügyként határozta meg a közbiztonság megerősítését és számos törvényt fogadtak el ennek érdekében.

2013-ban öt megyére rendeltek el fokozott rendőri jelenlétet - idézte fel, hozzátéve: ez az ellenőrzés meghozta eredményét, és 15,1 százalékkal kevesebb bűncselekményt regisztráltak, mint korábban, továbbá közel 11 ezer embert fogtak el bűncselekmény elkövetésének gyanúja miatt. Ezt a mintaprogramot terjesztették ki valamennyi településre 6 milliárd forintos kerettel - jelezte, hangsúlyozva: a program a jövőben is folytatódik.
 
Kitért arra is, hogy a rendőrség a 2015-ös költségvetés alapján 16 milliárddal nagyobb forrásból gazdálkodhat, mint idén. Jövő júliustól első lépésként átlagosan 30 százalékkal emelkedik a fegyveres és rendvédelmi hivatalos állomány illetménye. A büntetés-végrehajtásban jelenleg 18 157-an töltik büntetésüket, ez a szám jövőre várhatóan 18 500-ra nő, és ennek érdekében a szükséges fejlesztési forrásokat is tartalmazza a költségvetés.

Varju: ez a megszorítások költségvetése 

Varju László független országgyűlési képviselő, a DK politikusa hiányolta a "jó kormányzást". Szerinte Magyarország az unió legszegényebb országai közé tartozik, a jövő évi büdzsé pedig a megszorítás költségvetése. Kiemelte, hogy visszafogják az önkormányzatiságot, és csökkennek a szociális kiadások. 

Jobbik: több és jobban fizetett rendőrre lenne szükség 

Apáti István (Jobbik) azt mondta: nem javult a közbiztonság, pusztán egyes esetek szabálysértéssé minősítése miatt csökkent a bűncselekmények száma. Azt mondta: több és jobban fizetett rendőrre lenne szükség vidéken.

KDNP: az Európai Bizottság is elismeri az eredményeket 

Földi László (KDNP) azt hangsúlyozta: az Európai Bizottság is elismeri az ország gazdasági eredményeit, és a pénzügyi piacok is ezt teszik. 
 
A mezőgazdaság fejlesztéséről szólva elmondta: a támogatások főleg munkahelyteremtést szolgálnak. 
   
A családok biztonsága érdekében szerinte erős rendvédelmi szervekre van szükség, ezért lesz  életpálya-modelljük - mutatott rá. Emellett lakástámogatási programot is kidolgoz számukra a kormány - tette hozzá.

MSZP: "perverz újraelosztást" hordoz a költségvetés

Gúr Nándor (MSZP) szerint "perverz újraelosztást" hordoz magában a költségvetés, szélesítve a szakadékot a szegények és a gazdagok között. A minimálbér vásárlóereje szerinte lényegesen visszaesett az elmúlt években - mondta -, a köztisztviselői illetményalap összege sem változott öt éve. Eközben jelentősen csökkent a forint értéke - mutatott rá. 

A Nemzeti Foglalkoztatási Alapban csupán közmunkaprogram forrása nő - kifogásolta -, minden más, például a képzési és foglalkoztatási támogatásoké, a szak- és felnőttképzésé csökken.

14.44 - A KDNP jól megtervezettnek tartja a 2015-ös költségvetési előterjesztést, a Jobbik szerint viszont az egy gyarmati helyzetben lévő ország költségvetése. Az LMP a szerdai parlamenti vitában azt mondta, a büdzsé bebetonozza a megszorításokat.

Az MSZP ismét bevitte az EU-s zászlót az ülésterembe, de a házvezetés kivitette

Az MSZP-s Heringes Anita és Bangóné Borbély Ildikó újra európai uniós zászlót vitt az ülésterembe, de azt a házvezetés ismét kivitette. A törtéteket a szocialista Mesterházy Attila lefényképezte, mire Jakab István levezető elnök közölte: az ülésteremben tilos a fényképezés.

KDNP: jól megtervezett és reális lábakon áll a javaslat

A KDNP vezérszónoka jól megtervezett, reális lábakon álló javaslatként jellemezte a 2015-ös költségvetési előterjesztést.

Hargitai János szerint a javaslat jól illeszkedik abba a költségvetési gondolkodásba, amit a kormány 2010 óta képvisel. Értéknek nevezte, hogy a költségvetés őrzi a családi adókedvezmények rendszerét, ösztönzi a gyermekvállalást.

A kereszténydemokrata politikus fontosnak tartotta azt is, hogy az egyes ágazati bérnövekedések és a devizahiteleseket érintő intézkedések miatt megtakarítások keletkeznek a családoknál, ami várakozásai szerint a fogyasztás növekedésében is megmutatkozik majd.

Jobbik: a 2015-ös egy gyarmati helyzetben lévő ország költségvetése

A Jobbik szerint a 2015-ös egy gyarmati országban lévő, abban tartott ország költségvetése, ahol nő az adóteher, csökken az oktatásra szánt pénz, az otthonteremtési lehetőségek sem változnak.

Volner János, a párt képviselője vezérszónoki felszólalásában azt hangsúlyozta: egy költségvetés fő célja, hogy hozzájáruljon a közjó növekedéséhez, és fenntarthatóan növekedjen a gazdaság, de a 2015-ös büdzsé ezek egyikének sem felel meg.

Emellett egyre több adót von el az állam: 2000-2004 között még 43, 2013-ban már 47 százalékot vontak el, és ez az arány 2015-ben is emelkedik. Látható, hogy az állam pénzéhsége nő, saját működési kiadásaira is egyre többet költ, a GDP-arányos államadósság pedig ugyanott áll, ahol 2010 első negyedévében végén - hangzott el.

LMP: a büdzsé bebetonozza a megszorításokat

Az LMP szerint jövőre folytatódik a társadalom kettészakadása, a 2015-ös költségvetés bebetonozza az eddigi megszorításokat.

Schmuck Erzsébet, a párt vezérszónoka azt mondta, az idei büdzsé éppen olyan, amilyen az elmúlt négy év volt: "az országot szétszakító neoliberális gazdaságpolitika és az újfeudalizmus-építés kusza keveréke".

Szerinte a kormány jövőképe valójában úgy fest, hogy Magyarország egy alacsonyan képzett munkaerővel dolgozó összeszerelő ország legyen, ahol egy szűk réteg dőzsöl, széles tömegek nélkülöznek, a társadalmi mobilitás egyetlen útja a már ma is ijesztő mérteket öltő kivándorlás.

Szelényi Zsuzsanna a kormány oktatáspolitikáját bírálta

Szelényi Zsuzsanna, az Együtt színeiben politizáló független képviselő azt mondta, a jövő évi a lecsúszó családok költségvetése, 2015 újra az adóemelések éve lesz, és bármit is mond a kormány, jövőre egészségügyre, családi és szociális támogatásokra kevesebb pénz jut, mint tavaly.

Szelényi Zsuzsanna az oktatáspolitikát és az oktatás költségvetési forrásait bírálta leginkább, mint fogalmazott, valahol az Emmi milliárdjai között "ott lapul az oktatás megkurtítása", a kormány ugyanis "azt tervezi, hogy megvágja a gimnáziumokat", és több szakmunkást képez. A gimnáziumi rendszer leépítése szerinte több mint bűn, a 21. század ugyanis a folyamatos újratanulásról szól. Azt mondta: a Fidesz üldözi azokat, akik tanulással akarna kitörni a helyzetükből.

Nemzetiségi szószóló: növeljék a nemzetiségi önkormányzatok költségvetését!

Fuzik János, a Magyarországi nemzetiségek bizottsága elnöke, szlovák nemzetiségi szószóló a 13 országos nemzetiségi önkormányzat forrásairól azt mondta: büdzséjük lényegében 2008 óta változatlan, mint ha megállt volna fölöttük az idő, holott az intézményrendszerük jelentősen gyarapodott.

Elengedhetetlen a megfelelő anyagi háttér, a kialakult helyzet megoldásért kiált - fogalmazott, közölve: bizottságuk módosító indítványt nyújt be annak érdekében, hogy ennyi év stagnálás után pozitív elmozdulás legyen a forrásaikban.

Emellett kezdeményezik, hogy egy új alcímmel bővüljön a büdzsé: ez lenne a nemzetiségi intézmények támogatása beruházásra, felújításra.

Fidesz: a kormány elkötelezett a növekedés ösztönzése mellett

Szűcs Lajos (Fidesz) azt mondta, olyan költségvetést készítenek, amelyik nem bukik meg az első napon, miközben megfelelően rugalmas arra az esetre, ha egy nem várt fordulat következne be. A politikus leszögezte, hogy a kormány és a Fidesz is elkötelezett a pénzügyi stabilitás megőrzése és a növekedés ösztönzése mellett.

Az önkormányzatok életében fontos volt 2014, mert a kormány megváltotta az adósságterhüket, így 2015-nek adósság nélkül indulhatnak neki - folytatta. Jövőre több mint 2500 milliárd forinttal gazdálkodhatnak, amelyhez a központi költségvetés 690,5 milliárd forintot biztosít - tette hozzá.

MSZP: jelentős a lemaradás a régióhoz képest

Tóth Csaba (MSZP) arról beszélt, hogy a benyújtott büdzsé általános indoklásának bevezetése olyan, mint egy győzelmi kiáltvány. Ezzel szemben a kormány 2010 óta tartó rossz gazdaságpolitikája miatt jelentős a lemaradás a régiós országokhoz képest, az államháztartási egyensúly javulása csak látszólagos - mondta.

A hiányt azóta csak az "újabbnál újabb megszorítások" miatt lehet szinten tartani, a szegénység nőtt, Magyarország nemzetközi megítélése egyre rosszabb - közölte. Arra is kitért, hogy jövőre új adókat vezetnek be, reálértéken tovább esnek az egészségügyi kiadások, a családi és a szociális támogatások 68 milliárd forinttal csökkennek majd.

11.58 - Megkezdte a 2015-ös költségvetésről szóló törvényjavaslat plenáris tárgyalását az Országgyűlés szerdán.

Varga: a családok megerősítését és a gazdasági növekedést segíti a jövő évi büdzsé

A kormány három legfontosabb céljának elérését, vagyis a családok megerősítését, a munkahelyteremtést és a gazdasági növekedést segíti majd a jövő évi költségvetés - mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az általános vitát megnyitó expozéjában.

Varga Mihály megerősítette, hogy a kormány az idénre várt, "igen magas" 3,2 százalékos növekedés után, 2015-re - konzervatív becsléssel - 2,5 százalékos gazdasági növekedéssel, 2,4 százalékos európai uniós módszertan szerinti hiánnyal és a stabilitási törvény szerinti, 75,4 százalékos év végi GDP-arányos államadóssággal számol.

A kabinet továbbra is elkötelezett amellett, hogy a költségvetési hiányt 3 százalék alatt tartsa - hangsúlyozta a miniszter.

Arról is beszélt: jövőre elindul minden idők egyik legnagyobb gazdaságfejlesztése Magyarországon: az európai uniós forrásokból megvalósuló programokra, beruházásokra több mint 2500 milliárd forintot, a bruttó hazai termék (GDP) 7,5 százalékát költi a központi költségvetés 2015-ben.

Varga Mihály kiemelte, a 2014-2020 fejlesztési ciklussal új időszámítás kezdődik a hazai fejlesztéspolitikában: 7 év alatt összesen több mint 34 milliárd euró támogatás érkezik Magyarországra, ami a szükséges hazai társfinanszírozással együtt mintegy 12 ezer milliárd forintos fejlesztést jelent a következő években.

Az egy főre jutó támogatás mértéke soha nem volt akkora Magyarországon, mint a 2014-2020-as ciklusban; ezzel a mutatóval Magyarország a második helyen áll Európában - hívta fel a figyelmet a nemzetgazdasági miniszter.

ÁSZ: javult a költségvetési tervezés átláthatósága

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) szerint javult a költségvetési tervezés átláthatósága, az fejezeti szinten is színvonalasabbá vált; a 2015-ös költségvetés kiadási és a bevételi előirányzatai jelentős részben megalapozottak.

Domokos László, az ÁSZ elnöke a parlamenti vitában azt mondta, a számvevőszék a büdzsé kiadásainak 82,7 százalékát, bevételeinek pedig 88,9 százalékát ellenőrizte. Az ÁSZ az ellenőrzött kiadási előirányzatok 93,38 százalékát megalapozottnak, 6,58 százalékát részben megalapozottnak és 0,04 százalékát nem megalapozottnak minősítette. A bevételi előirányzatok 71,9 százaléka megalapozott, 26,9 százaléka részben megalapozott és 1,2 százaléka nem megalapozott - ismertette.

A számvevőszék elnöke az Országgyűlésben beszélt arról is, hogy a javaslat szerint az államadósság-mutató a 2014-es 76,3 százalékról jövőre 75,4 százalékra csökken, és ezáltal a GDP-arányos államadósság mérséklésének alaptörvényi kötelezettsége teljesül.
 

Fotók


KT: nincsenek alapvető ellenvetések

A Költségvetési Tanácsnak (KT) nincsenek alapvető ellenvetései a költségvetési törvényjavaslat hitelességére és végrehajthatóságára nézve. Kovács Árpád, a KT elnöke expozéjában kifejtette: a bemutatott makrogazdasági pályát illetően arra a következtetésre jutottak, hogy a tervezés alapjául vett makrogazdasági célok, ezen belül a 2,5 százalékos növekedés a kedvező külső és belső feltételek fennmaradása esetén elérhetőek.

A KT értékelése szerint a gazdaság fejlődése jövőre valószínűsíthetően valamelyest lassul, az erős 2014. évi bázishoz képest - a kedvező feltételek fennmaradása mellett is - már nehéz hasonló teljesítményt elérni.

A tanács véleményében azt is megfogalmazta: a költségvetés főbb adó- és járulékbevételei döntő többségükben reálisak.

Fidesz: több pénz marad a dolgozó családoknál

A jövő évi költségvetésnek köszönhetően több pénz marad a dolgozó családoknál - hangoztatta a büdzséjavaslat vitájában Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője, a kormánypárt vezérszónoka.

Azt mondta, a jövő évi költségvetés támogatja a családalapítás előtt álló ifjú házasokat, és továbbra is kiemelten támogatja a gyermeket nevelő családokat.

Ez a költségvetés tovább folytatja azt a gyakorlatot, hogy munkához juttatja azokat az embereket, akik dolgozni szeretnének - tette hozzá Rogán Antal. Kijelentette, jövőre is marad a rezsicsökkentés és a gyermekek után járó adókedvezmények.

A kormánypárti politikus elmondta, át fogják tekinteni a segélyezés rendszerét, mert "véget kell vetni a segélyekkel való visszaélés időszakának Magyarországon".

MSZP: egy elszegényedő társadalom költségvetése a 2015-ös büdzsé

Egy elszegényedő társadalom büdzséjének tartják a jövő évi költségvetési törvényjavaslatot a szocialisták.

Tóbiás József, az MSZP elnök-frakcióvezetője, a párt vezérszónoka az előterjesztés szerdai parlamenti vitájában azt mondta: a kormány az ország harmadát még szegényebbé teszi, végletesen ketté akarja szakítani a társadalmat. A kabinet a jövő évi költségvetéssel az ország feléről lemond, ami nemcsak erkölcsi bukást jelent, hanem maradandó károkat is okoz Magyarországnak - fogalmazott.

Az ellenzéki politikus szerint a változatlanul 16 százalékos személyi jövedelemadó csak a magasabb jövedelműeknek kedvez, Európa legnagyobb, 27 százalékos áfája pedig szintén leginkább az alacsony jövedelműeket sújtja.

Frakciótársa, Burány Sándor azt mondta, a kormány döntései a felső tízezernek és a holdudvarnak kedveznek.

 

 

 

Előzmények

 

 

 


A Ház ülése reggel 9 órakor kezdődik, a napirenden kizárólag a 2015-ös büdzsé általános vitája szerepel, amely a kormány képviselőjének 40 perces előterjesztői nyitóbeszédével kezdődik. Ezután az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnökének 30 perces, majd a Költségvetési Tanács elnökének szintén legfeljebb félórás felszólalása hangozhat el.

A kormánypárti- és ellenzéki frakcióknak ezt követően a mai ülésnapon 5-5 órájuk lesz véleményük elmondására, majd csütörtökön és pénteken összesen további 20 órában fejthetik ki álláspontjukat. A vitában a magyar EP-képviselők és a nemzetiségi szószólók is elmondhatják véleményüket, felszólalásaik az említett időkeretbe nem számítanak bele.

A kabinet korábban a banki elszámoltatás büdzséjének nevezte a jövő évi költségvetési törvényjavaslatot. A kormány a javaslatban 2,5 százalékos GDP-növekedéssel és 1,8 százalékos inflációval számol, a költségvetési hány a GDP 2,4 százalékát teheti ki, az államadósság a GDP 75,4 százalékára csökkenhet.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter korábban hangsúlyozta, a 2015-ös büdzsé a fegyveres és rendvédelmi dolgozók béremelésére 44 milliárd forintot, a pedagógusbérek további javítására pedig 38 milliárd forintot irányoz elő.

A költségvetésben az országvédelmi alap 60 milliárd forintot, az általános tartalék 100 milliárd forintot tesz ki, ami a kormány várakozásai szerint megfelelő biztonságot nyújt az előre nem látható kiadásokra.

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Ezek a cégek kerültek az NFM-hez

Többek között a Magyar Közút és a MAHART is a fejlesztési minisztériumé lett. Tovább olvasom