Kisalföld logö

2018. 05. 26. szombat - Fülöp, Evelin 14°C | 24°C Még több cikk.

OGY - Letette esküjét az újpesti képviselő

Horváth Imre szocialista képviselő eskütétele és a napirend elfogadása után az interpellációkkal folytatta munkáját hétfőn az Országgyűlés.

Kérdések, azonnali kérdések



17.41 - A honvédelmi tárca egykori vezetőinek elszámoltatása, a bodai atomtemető terve, a vasútfejlesztés, az azeri elnök látogatása és az egyházi esküvők államiként való elfogadása is szóba került a kérdések során, az Országgyűlés hétfői ülésén.

Jobbik: hogy áll az elszámoltatás a honvédelmi tárcánál?

Kulcsár Gergely (Jobbik) a "politikusbűnözők" elszámoltatására kérdezett rá a honvédelmi tárcánál. A képviselő Juhász Ferenc egykori szocialista honvédelmi miniszter és Fapál László egykori államtitkár érintettségét firtatta.

Hende Csaba honvédelmi miniszter úgy felelt: a 2010-es kormányváltás után több mint száz ügyben tett feljelentést. Emlékeztetett: a tábornokper még Szekeres Imre idején indult. Hangsúlyozta: nincs törvényes hatásköre az eljárás befolyásolására, szerinte, ha ezt várja a képviselő, azzal "a jelenlegi kormányt próbálja bemártani".

LMP: a bodaiak beleszólhatnak-e az atomtemető előkészületeibe?

Szél Bernadett (LMP) egyebek arra kérdezett rá: miért Bodára tervezik az atomtemető létrehozását és miért nem engednek betekintést a helyieknek az előkészületekbe?

Aradszki András, a fejlesztési tárca államtitkára úgy felelt: még nem született meg a döntés a végleges hulladékkezeléssel kapcsolatban, így jelenleg nincs olyan törvényjavaslat, amely tartalmazná a kiválasztott területet. Hozzátette: a térségben élőket 1990 óta tájékoztatják a kutatásokról.

Fidesz: mit tervez a kormány a vasút további korszerűsítéséért

Völner Pál (Fidesz) mérföldkőnek nevezte az idei évet a magyar vasút történetében a fejlesztések miatt, ugyanakkor úgy vélte: további korszerűsítésekre is szükség van. Ezekre kérdezett rá.

Tasó László, a fejlesztési tárca államtitkára kijelentette: a transzeurópai közlekedési hálózatokat kívánják fejleszteni, valamint felszámolni a sebességkorlátozásokat. A nagyvárosi és elővárosi vonalak korszerűsítése is tervben van, emellett motorvonat-beszerzés és a többi közt a vasúti átjárók biztonságosabbá tétele.

Kónya: mit mondott az azeri elnök Magyarországon?

Kónya Péter (független) arra várt választ: Ilham Alijev azeri elnök a magyarországi látogatásán mit mondott Orbán Viktor miniszterelnöknek Ramil Safarov, vagyis az úgynevezett "baltás gyilkos" kiengedéséről.

Szabó László külügyminisztériumi államtitkár közölte: az ügy a miniszterelnök és az azeri elnök találkozóján nem került szóba.

Jobbik: elfogadják-e az egyházi esküvőt államiként?

Novák Előd (Jobbik) arra kérdezett rá: elfogadhatják-e a jövőben az egyházi esküvőt államiként? Szólt a házasságot kötők támogatásáról és arról is: egyházi intézmények érettségi bizonyítványt is állítanak ki.

Répássy Róbert, az igazságügyi tárca államtitkára emlékeztetett a magyar püspökök hivatalos álláspontjára, amely szerint a párhuzamos házasságot javasolják, és örülnek annak, hogy több mint száz éve egymás mellett működik a két intézmény.

17.37 - Az oktatáspolitika, az M85-ös út fejlesztése, a minimálbér összege és a beutazási tilalom ügye is téma volt hétfőn a parlamentben az azonnali kérdések és válaszok órájában.

Jobbik: Orbán tisztázza kormánya oktatási céljait!

A jobbikos Dúró Dóra az oktatási átalakítása ügyében tett fel kérdést a kormányfőnek. Az ellenzéki politikus azt emelte ki, hogy a Fokozatváltás a felsőoktatásban című stratégia szerint az ágazat közvetlen állami támogatása jelentős mértékben nem növelhető. Azt kérte Orbán Viktortól, tisztázza kormánya oktatási céljait.

A miniszterelnök válaszában azt mondta: alig volt olyan ágazat, amely az uniós források esetében olyan kivételezett helyzetben lett volna az elmúlt években, mint a felsőoktatás, amely 300-400 milliárd forintot kapott fejlesztésre.

Orbán Viktor kijelentette: kormánya nem fogadja el azt a megközelítést, hogy a felsőoktatás, a gimnázium és a szakmai képzés szembeállítható lenne egymással. A kormányfő szerint nem kell egy teljesen új dolgot kitalálniuk, mert "Magyarországon egyszer már volt olyan, hogy valaki elment szakiskolába, néhány évet dolgozott, felnőtt fejjel leérettségizett, aztán még elmehetett egyébként akár főiskolára is". "Modern körülmények között, nem kommunista alapon", hanem európai, polgári alapon újra kell szervezni ezt az 1990 előtti rendszert - mondta.

KDNP: megvalósul az M85-ös út kétszer két sávosra fejlesztése?

A KDNP-s Firtl Mátyás azt a kérdést tette fel a kormány képviselőjének, hogy megvalósul-e az M85-ös út kétszer két sávosra fejlesztése a Csorna-Sopron-országhatár szakaszon 2018-ig.

Tasó László közlekedéspolitikáért felelős államtitkár válaszában jelezte, hogy a kormánynak - hazai költségvetési forrásból - egyértelmű szándékában áll megvalósítani a fejlesztést, ami meg is fog történni.

LMP: tervezi-e a kormány, hogy a minimálbér elérje a létminimum szintjét?

Szél Bernadett LMP-s képviselő azt kérdezte - szakszervezetek javaslatára hivatkozva -, tervezi-e a kormány, hogy a minimálbér elérje a létminimum szintjét. Szerinte ugyanis ma Magyarországon számos probléma az alacsony bérekkel van összefüggésben.

Szavai szerint pártja javaslata alapján a munkáltatók terhei csökkennének, a munkavállalók nettó fizetése pedig növekedne.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter válaszában jelezte: a minimálbérről a munkaadók és a munkavállalók állapodnak meg, a kormány akkor lép közbe, ha nem sikerül megegyeznie a két félnek.

Közölte: a létminimumhoz lépésről lépésre közelítenek, az idén a nettó minimálbér összege a létminimum 76 százaléka. Hozzátette ugyanakkor azt is, hogy két év alatt a minimálbér összege több mint 9 százalékkal nőtt.

Fidesz: hogyan hat az életszínvonal emelkedésére a magyar gazdaság jó teljesítménye?

A fideszes Bánki Erik azt a kérdést tette fel a kabinetnek, hogyan hat az életszínvonal emelkedésére a magyar gazdaság jó teljesítménye. A kormánypárti politikus fontosnak nevezte ugyanis, hogy a gazdasági eredmények tükröződjenek az életszínvonalban.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter úgy reagált, az elmúlt hónapok visszaigazolták azon lépések helyességét, amelyeket az elmúlt években a kormány megtett. Az eredmények között említette a gazdasági bővülést, a lakossági megtakarítások emelkedését és a bővülő foglalkoztatást.

Orbán: Goodfriend ne bújjon a diplomáciai mentesség mögé!

Ha Vida Ildikó, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) elnöke nem pereli be André Goodfriendet, a budapesti amerikai nagykövetség ügyvivőjét, Orbán Viktor miniszterelnök leváltja őt az adóhatóság éléről. A kormányfő ezt az MSZP-s Bárándy Gergely kérdésére jelentette ki az amerikai beutazási tilalom ügyében. A szocialista politikus arra volt kíváncsi, "ki hazudik" az ügyben.

A miniszterelnök kifejtette: az amerikai ügyvivő azt állítja, a NAV elnöke személyesen követett el korrupciót. "Ezt az állítást a magyar jogrendszer tudja értelmezni, és ezért pert kell indítani. Ez az elvárásom a NAV elnökével szemben. Ha nem indít haladéktalanul pert az amerikai ügyvivővel szemben, le fogom váltani" - közölte Orbán Viktor, aki egyben felszólította az amerikai ügyvivőt, ne bújjon el a diplomáciai mentessége mögé, hanem "álljon ki, legyen férfi, és vállalja, amit állít".

Letette esküjét az újpesti képviselő


Az Országgyűlés 160 igen szavazattal, a jobbikos Novák Előd tartózkodása mellett igazolta a szocialista Horváth Imre mandátumát, aki megnyerte a november 23-ai újpesti időközi országgyűlési képviselő-választást. Ezt követően Horváth Imre letette a képviselői esküt.

A főváros 11. számú országgyűlési egyéni választókerületében Kiss Péter szocialista képviselő, volt kancelláriaminiszter júliusi halála miatt kellett időközi választást tartani.

A 70 éves Horváth Imre nyugalmazott határőr alezredes eddig Újpesten volt önkormányzati képviselő, bizottsági elnök.

Az Országgyűlés létszáma jelenleg 198 fő.

Interpellációk


Az MSZP a miskolci közbiztonságról

Varga László (MSZP) arról beszélt, hogy Miskolc ismét súlyos közbiztonsági problémák miatt került a lapok címoldalára. Felidézte a városban történt nemi erőszakkal járó cselekményeket, és azt mondta: a fideszes közgyűlés eközben elfogadta azt a beszámolót, ami szerint a közbiztonság megszilárdult a városban. A képviselő szerint folyamatos rendőri jelenlétre, a térfigyelő-kamerarendszer fejlesztésére, felvilágosító kampányra lenne szükség. Megjegyezte: eközben a TEK-re 10 milliárdokat költöttek, amiből több ezer rendőrt lehetett volna szolgálatba állítani. Felidézte, hogy 2010-ben azt ígérték, két hét alatt rendet tesznek, de a legalapvetőbb feltételekkel is gond van. Milyen intézkedéseket terveznek? - kérdezte.

Kontrát Károly, a Belügyminisztérium államtitkára kiemelte: a zéró-tolerancia alapján lépnek fel, és ha a riogatás helyett megszavazták volna a közbiztonság erősítése érdekében beterjesztett javaslatokat előbb lennének, Miskolcon is. A városban a közterületen elkövetett bűncselekmények száma 2010 óta, közel 20 százalékkal folyamatosan csökkent. Kitért arra, hogy a lopások száma 2013-ban az előző évhez képest 10,1 százalékkal, a rablásoké pedig 20 százalékkal csökkent.

Emlékeztetett: tavaly szeptemberben öt északkeleti megyében elindították a közbiztonsági mintaprogramot, és a visszajelzések alapján idén júliusban valamennyi településére kiterjesztették azt. A miskolciak bízhatnak a rendőrségben, számíthatnak rá - hangoztatta, majd a közbiztonság további erősítését nevezte a jövőbeni célnak.

A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament 107 igen és 41 nem szavazattal jóváhagyta.

A Jobbik az energia-ellátásról

Kepli Lajos (Jobbik) szerint Magyarország és a fogyasztók földgázzal való biztonságos ellátása alapvető nemzetstratégiai érdek. A Déli Áramlat a legoptimálisabb megoldás lett volna - rögzítette a jobbikos politikus, hozzátéve: Putyin bejelentése után az új helyzetben több alternatíva is nyitva áll. Jelezte: aggódva figyelik azt a politikai vihart, amelyet nem titkoltan tengerentúli nyomásnak engedve az unió kavart a beruházás megvalósításának sikeres megakadályozásával.

Hozzátette: érezhető az a nyomás is, ami a két nagyhatalom küzdelmének hatására gyűrűzött be, de kizárólag Magyarország energiastratégiai szempontjait szabad szem előtt tartani. Azt kérdezte: ebben a kiemelten fontos kérdésben a kormányfő hajlandó-e kőkeményen és határozottan kiállni a magyar érdekekért Brüsszelben?

Aradszki András, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) energetikáért felelős államtitkára rámutatott: egyetértenek azzal, hogy az ellátás biztosítása kormányzati kötelesség és felelősség. Kiemelte: az ukrán konfliktus előtérbe helyezte a tranzit útvonalak ellátási biztonsági szerepét.

Jelezte: Oroszországnak joga volt meghoznia döntését a Déli Áramlatról, és Magyarország ezt tudomásul veszi azzal, hogy legfontosabb feladata a kormánynak a téli gázellátás biztosítása. Ezt a követelményt megfelelő tárolói töltöttséggel és folyamatos hazai kitermeléssel és alternatív források beszerzésével kívánják elérni - közölte, hozzátéve: készek további lépéseket tenni is az ellátásbiztonság fokozására.

Újraértékelik a lehetőségeket, készen állnak arra, hogy jövőben is biztosítsák Magyarország jelenlétét a meghatározó nemzetközi gázszállítási projektekben, akkor is, ha a nemzetközi jogi, politikai, gazdasági környezet változása miatt módosulnak. Kiemelt helyen említette az Azerbajdzsánból a déli folyóson érkező nyersanyagot, és közlése szerint Oroszország is fontos partner marad.

A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament 102 igen 30 nem és 6 tartózkodó szavazattal jóváhagyta azt.

LMP: a földhaszonbérleti rendszer lehetőséget ad a visszaélésekre

Sallai R. Benedek (LMP) arról beszélt, hogy a kormány állami földhaszonbérleti pályázati rendszere bizonyítottan lehetőséget ad a visszaélésekre, de a jogorvoslatra nem. A pályázó gazdák nem kapnak indoklást az eredményekről, a bírálati lapokat sem ismerhetik meg, így nehezen lehet mire alapozni egy peres eljárást - sorolta. Eközben a vesztes pályázatokat az Nemzeti Földalap visszaküldi a pályázóknak, eltüntetendő a nyomokat.

Kitért arra, hogy a pályázatok vizsgálata időszerű lenne. Azt kérdezte: hogyan lehet az, hogy továbbra sincs lehetőség a jogszerűségi vizsgálatra?

Bitay Márton Örs, a földművelésügyi tárca államtitkára kiemelte: van lehetőség a jogorvoslatra, de az másik kérdés, hogy egy-egy bíróság milyen döntéseket hoz.

Miért eltüntetés az, ha valaki nem nyer, és pályázati anyagát visszaküldi az Nemzeti Földalap? - kérdezte.

Kiemelte: általában egy birtoktestre 3-4 pályázó jelentkezett, de egy tudja csak megnyerni ezen területeket.

A képviselő nem fogadta el a választ, a parlament 102 igen és 37 nem szavazattal jóváhagyta azt.

Fidesz a hajdú-bihari közlekedési fejlesztésekről

Vitányi István (Fidesz) arról beszélt, hogy Hajdú-Bihar megyében különös jelentőséggel bír az M4-es és az M35-ös autópálya fejlesztése. Indokolt, hogy Berettyóújfalutól a határig autópálya vezessen és meghosszabbítsák az M35-öst Debrecentől Berettyóújfaluig - közölte. Az ott élők így könnyebben juthatnak el a fővárosba, távolfekvő régiókba és jelentősen javulna a debreceni repülőtér megközelíthetőség.

Lényeges, hogy felújítsák és villamosítsák a vasutat Püspökladánytól a román határig - folytatta.

Tasó László, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlekedéspolitikáért felelős államtitkára válaszában fontos feladatnak nevezte az M35-ös autópálya Debrecentől Berettyóújfaluig tartó szakaszának megépítését. Az M4-es Berettyóújfalutól Nagykerekiig tartó szakasza a legjobban előkészített beruházás Magyarországon, talán már ősszel, legkésőbb a következő év tavaszán megkezdődhet - közölte.

A Püspökladány-Debrecen közötti vasútvonal pedig olyan beruházás, amelyik lehetővé teszi, hogy 160 kilométeres sebességgel közlekedjenek a vonatok a főváros és Debrecen között - mondta.

A képviselő a választ elfogadta.

MSZP: mi lesz az M6-os és M60-as utakkal?

Szakács László (MSZP) arról beszélt, hogy a kormány döntött a 2014-2020 közötti időszak országos jelentőségű közúti, vasúti és vízi közlekedési fejlesztéseiről. A határozatban a Bóly és Ivándárda közötti szakaszt már nem autópályaként, hanem kétszer egysávos autóútként akarják meghosszabbítani - hívta fel a figyelmet.

Eszerint nem hosszabbítják meg a 67-es utat az országhatárig, nem épül híd a Dráván és az autópályát sem hosszabbítják meg Pécstől az országhatárig - folytatta.

Emlékeztetett arra, hogy 2010-ben Orbán Viktor még azt mondta az M60-as elkerülő útról, hogy az szerepelni fog a következő évi költségvetésben. Hangsúlyozta, Pécs az egyetlen olyan megyeszékhely, ahol az elkerülő utat csak autópálya-matricával lehet használni.

Tasó László válaszában kijelentette, hogy a kormány vállalta: az autópályákat kiépítik a határig, a megyeszékhelyeket pedig bekapcsolják a gyorsforgalmi hálózatba. Ebben a ciklusban megépül az M6-os az országhatárig és a tervekben szerepel az M60-as kiépítése is - tette hozzá.

A pécsi elkerülő szakaszt a következő év első félévében átadják, de a kormány ezzel szemben nem tervezi bármilyen szakasz díjmentessé tételét - mondta.

A képviselő nem fogadta el a választ, ezt a Ház tette meg helyette 112 igennel 39 nem ellenében.

Jobbik: megbénult a hajdú-bihari szakszolgálat

Dúró Dóra és Kulcsár Gergely (Jobbik) közös interpellációját előbbi mondta el. Dúró Dóra szavai szerint mintha megbénult volna a Hajdú-Bihar megyei pedagógiai szakszolgálat működése, szeptember óta nem járnak ki szakemberek az óvodákba, iskolákba.

Bejelentette, hogy egy, a Jobbik birtokába került dokumentumban Pappné Gyulai Katalin, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) megyei vezetője elemzi a szakszolgálat szeptemberi mutatóit. Eszerint a Klik által működtetett intézmények nem kapnak megfelelő szakszolgálati alapellátást, a gyermekek többnyire ellátatlanok, a szakszolgálat pazarlóan működik és túlzott mértékű az utazási költségtérítések összege.

Arra is kitért, hogy Bartháné Kmetty Éva megyei főigazgató a "Klik felé történő adatszolgáltatás terén sem áll a feladata csúcsán", mert a szakszolgálat és az oktatási intézmények elvégzett munkáról szóló adatai nagy mértékben eltérnek egymástól.

Megkérdezte, hogy a tárca meddig tűri a gyermekek jogainak csorbítását, tervez-e vizsgálatot az ügyben és tervezik-e a főigazgató leváltását.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériuma parlamenti államtitkára azt felelte, hogy az érintett szakszolgálat működése kapcsán sem a Klik, sem a Hajdú-Bihar megyei megyeközponti tankerületi igazgató nem jelzett működési zavart.

A képviselő által említett vizsgálatot aggályosnak nevezte, mert azt Bartháné Kmetty Éva kinevezése után harminc nappal készítették. Véleménye szerint így az eltelt idő hiánya miatt objektív okokból még nem volt vizsgálható a főigazgató tevékenysége.

Az ügyben ettől függetlenül vizsgálatot indítanak és intézkednek arról, hogy a szakszolgálat működése zavartalanul folytatódjék - jelentette be.

Kulcsár Gergely a választ nem fogadta el, a parlament viszont 108 igennel 33 nem és egy tartózkodás mellett megtette azt.

KDNP az önkéntességet népszerűsítő kampányról

Hoffmann Rózsa (KDNP) arra hívta fel a figyelmet, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma novemberben az önkéntes munkát népszerűsítő kampányt indított. Az akcióval a tárca az önkéntesen vállalt tevékenységek széles körére és az önkénteseket foglalkoztató szervezetekre és intézményekre akarja felhívni a figyelmet - mondta.

A képviselő arra volt kíváncsi, hogy milyen visszajelzések érkeztek a tanárok és a diákok részéről a közösségi szolgálatról, illetve, hogy javuló tendenciát mutat-e az önkéntesek számának alakulása.

Rétvári Bence államtitkár azt felelte, hogy az Emmi minden államtitkára és az azt vezető miniszter is részt vett az önkéntes akcióban.

Hangsúlyozta, hogy az elmúlt négy évben négy százalékkal nőtt az önkéntes munkában résztvevők aránya. Ez elsősorban a harminc-ötvenes korosztályt jelenti, mert az ő esetükben javult a legtöbbet az önkéntes munka megítélése - tette hozzá. A 18 év felettiek csaknem egyharmada már végzett önkéntes tevékenységet - mondta.

A képviselő a választ elfogadta.

Napirend előtt



16.00 - A gyermekéhezésről, a vidék helyzetéről, a paksi erőmű bővítéséről, a sportról, valamint az Egyesült Államokban tervezett internetadóról is szó volt hétfőn napirend előtt az Országgyűlésben.

MSZP: az éhezés valóban életforma félmillió gyermeknek

Harangozó Tamás (MSZP) felidézte, hogy Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője egy múlt heti televíziós interjúban az életformával indokolta azt az újságírói felvetést, hogy a gyermekek egy része azért megy be reggeli nélkül az iskolába, mert nem éhes. Véleménye szerint cinikus értelemben igaza van a KDNP-s politikusnak, mert a kormánynak köszönhetően az éhezés valóban életforma kérdése majd félmillió gyermek számára nap mint nap.

Szóvá tette a hosszú várólistákat is. Hangsúlyozta, az MSZP a szolidaritás, a szabadság, a biztonság és a demokrácia értékeiben hisz, és ezek alapján ajánl partnerséget mindenkinek, aki változást akar az országban.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára válaszában azt mondta, remélte, hogy végre megtudhatják, hogy Simon Gábor, az MSZP volt elnökhelyettese milyen forrásból fizette be adóhátralékát. Úgy értékelte, hogy a gyermekéhezés kapcsán nem fogalmazhat meg hiteles álláspontot az MSZP, mert míg 2010-ben, a kormányváltás előtt 29 milliárd forint volt gyermekétkeztetésre, jövőre 57 milliárd forint lesz.

Beszélt arról is, hogy idén háromezer fővel sikerült csökkenteni várólistákat, és az utolsó negyedévben plusz 1 milliárd forintot szavaztak meg erre a célra.

Jobbik: karácsonyi ajándékot a vidéknek!

Magyar Zoltán (Jobbik) szerint nem minden családnak lesz felhőtlen a karácsonya, miközben naponta lehet hallani arról, melyik fideszes vezető vett százmilliókért budai villát vagy hogyan titkolja el vagyonát úgy, hogy rokonára írja. Azt kérte Karácsonyra a kormánytól, hogy fogadják el a Jobbik által ismét benyújtott, Ángyán József volt fideszes államtitkár által kidolgozott nemzeti vidék stratégiát.

Mint mondta, a kisvállalkozások termékei nem tudnak felkerülni a boltok polcaira. Azt is kérte, hogy legalább az alapvető élelmiszerek területén csökkentésék az áfát 5 százalékra.

Bitay Márton, a Földművelésügyi Minisztérium állami földekért felelős államtitkára szerint az idei három választás nem azt támasztja alá, hogy az emberek kiábrándultak volna a kormányból. Felhívta arra a figyelmet, hogy az uniós forrásból 1200 milliárd forint fog 2020-ig vidékre érkezni, ezen felül még lesz hazai támogatás is. Értékelése szerint a felzárkózás folyamata zajlik.

A kistermelők termékeinek boltok polcaira való kerüléséről azt mondta, szektorális adókkal, kormányzati intézkedésekkel "szorongatják" a multikat, akik megpróbálják kiaknázni a magyarországi lehetőségeket.

LMP: kodifikálják a szabadrablást

Szél Bernadett (LMP) kockázatosnak nevezve az atomenergiát azt kérte, állítsák le a paksi atomerőmű bővítését, bontsák fel az oroszokkal a szerződést, támogassák a megújuló energiaforrásokat. Kifogásolta, a nemzeti fejlesztési miniszter által benyújtott törvényjavaslatot, amely értékelése szerint kodifikálja a szabadrablást. Ha azt elfogadják - folytatta -, nem lehet megismerni a beruházással kapcsolatos legalapvetőbb információkat.

Nem fészert építenek az udvarban, hanem egy nukleáris projekt kellős közepén vannak - közölte.

Aradszki András, a fejlesztési tárca energiaügyi államtitkára ironikusan úgy fogalmazott, oly titkosan készítették elő a paksi beruházást, hogy az azzal kapcsolatos államközi megállapodást és a hitelszerződést is tárgyalta a Ház.

Véleménye szerint a javaslat rögzíti, melyek a sikeres kivitelezés feltételei, az energiahivatal pedig támogatást kap ahhoz, hogy a biztonságot minél hatékonyabban ellenőrizze.

KDNP: 500 ezer sportoló gyermek legyen az országban!

Földi László (KDNP) a magyar-horvát közös rendezésű Európa-bajnokságon kapcsán arról beszélt, hogy egy sikeresen megrendezett sportverseny jó hírünket viszi a világban. Célként jelölte meg azt is, hogy 500 ezer sportoló gyermek legyen az országban.

Simicskó István, az Emmi sportért felelős államtitkára hármas célrendszert fogalmazott meg: minden gyermek sportoljon, minél több versenyt hozzanak Magyarországra, illetve szükség van sportlétesítményekre.

Fidesz: képmutatás volt a magyar internetadó elleni tiltakozás?

Rogán Antal (Fidesz) felszólalását úgy kezdte: van egy ország, amelynek vezetője a múlt héten azt javasolta, hogy a távközlési adó kiterjesztésével adóztassák meg az internet-szolgáltatásokat is. Ez az ország az Amerikai Egyesült Államok, a javaslattevő pedig Barack Obama - tette hozzá.

Mint mondta, elmaradtak azonban azok a felszólalások, hogy ez a szabadság elleni támadás. Elmondta, amikor a magyar kormány tett egy hasonló javaslatot, rögtön szót emelt az ellen a liberális holland politikus, Neelie Kroes, az Európai Bizottság digitális ügyekért felelős alelnöke.

Rogán Antal közölte, ehhez a véleményhez csatlakozott André Goodfriend, az Egyesült Államok ügyvivője is, aki részt vett a budapesti demonstrációkon. Az ellenzék pedig arra biztatott, hogy a magyar nagykövetségek előtt szervezzenek tüntetéseket - jegyezte meg, közölve azt is: a kormánypártok végül elvetették a javaslatot.

Most arra kíváncsiak, hogy az ellenzéki pártok a szabadság jegyében meghirdetnek-e demonstrációt a budapesti amerikai nagykövetség előtt? Mr Goodfriend fog-e tüntetni saját főnöke ellen? - kérdezte, hozzátéve: ha mindezek nem történnek meg, akkor nyilvánvaló, hogy ami az elmúlt hetekben Magyarországon történt, képmutatás.

Rogán Antal szerint ez a képmutatás semmi mást nem szolgált, csak hogy leplezze a Magyarország szuverenitásába történő beavatkozási kísérletet.

15.07 - A Keletről és Délről érkező kihívásokról tárgyaltak a NATO és EBESZ tagállamok, majd az Iszlám Állam(IÁ) elleni koalícióban résztvevő országok külügyminiszterei a múlt héten - számolt be a külgazdasági és külügyminiszter hétfőn napirend előtt az Országgyűlésben.

Szijjártó: Keletről és Délről éri kihívás a NATO és az EBESZ tagállamait

Szijjártó Péter a NATO-tanácskozásról közölte, egyetértés volt abban, hogy világban zajló változások oda vezettek, hogy "az értékközösségünket két irányból éri fenyegetés: keletről és délről". Ezekre a kihívásokra ad választ az a készenléti akcióterv, amelyet a NATO korábbi csúcstalálkozóján fogadtak el - mutatott rá.

Hozzátette: döntés született arról, hogy január 1-jétől új nemzetközi misszió kezd szolgálatot Afganisztánban, amelynek legfontosabb feladata a képzés és támogatás lesz; Magyarország három éven keresztül évi félmillió dollár pénzügyi hozzájárulással, 100-130 fővel vesz részt ebben.

Szijjártó Péter közölte, az országok egyértelműen kiálltak Ukrajna területi integritása és szuverenitása mellett. Megjegyezte ahhoz, hogy politikailag és gazdaságilag is stabil ország legyen Ukrajna, strukturális reformokra van szükség, ehhez Magyarország segítséget nyújt.

A miniszter elmondta, érveltek a NATO bővítésének felgyorsítása mellett is.

Kitért arra, hogy most először üléseztek annak az 59 országnak a külügyminiszterei, amelyek tagja az Iszlám Állam (IÁ) elleni koalíciónak. Egyetértettek abban, hogy az IÁ közvetlen fenyegetést jelent, erre konkrét és gyors megoldást kell adni - ismertette.

Szijjártó Péter beszámolója szerint megállapodtak abban, hogy támogatják a katonai műveleteket, és képzéssel segítik az iraki hadsereget. Közölte, közös intézkedéseket hoznak annak érdekében is, hogy "az úgynevezett idegen harcosok áramlását" meg tudják állítani.

Hozzátette: közösen lépnek fel az IÁ finanszírozásának elvágása, illetve a humanitárius válság kezelése érdekében. Mint mondta, megállapodtak abban, hogy az IÁ valódi arcának bemutatására fognak törekedni, vagyis annak bemutatására, hogy az iszlám vallással nem összeegyeztethető tevékenységet folytat.

Arra is figyelemmel kell lenniük - folytatta -, hogy a keresztény közösségeket gyakorlatilag a megsemmisítéssel fenyegetik. Szorgalmazták azokat a lépéseket, amelyek megvédik az ottani közösségeket, valamint elszámoltathatóvá és büntethetővé teszik azokat, akik a keresztény közösségek elleni bűncselekményeket elkövetik - közölte.

Az EBESZ tagországok külügyminiszteri találkozójáról kiemelte, hogy elismerés övezte a magyar hozzájárulást az ukrajnai EBESZ-missziókhoz.

Fidesz: állítsuk helyre a valódi szövetségesi viszonyt az Egyesült Államokkal

Németh Zsolt (Fidesz) azt mondta, valóban háború van Európában, ezért meg kell erősíteni a honvédséget és a diplomáciát, utóbbival kapcsolatban a képességek, a költségvetés, a létszám és az infrastruktúra megerősítése mellett foglalt állást. Véleménye szerint a NATO-val kapcsolatban Ukrajnának kell lennie a kiindulópontnak abban, ahogy nemzetközi feladatai rendezéséhez Magyarország hozzááll, és az országnak van oka, hogy kiálljon Ukrajna területi integritása mellett és elutasítsa, hogy Oroszország érdekszférákra próbálja felosztani Európát.

A kormánypárti politikus közölte: "fontosnak tartom, hogy állítsuk helyre a valódi szövetségesi viszonyt az Egyesült Államokkal az elkövetkező időszakban, és az ehhez szükséges csomagtervet készítsük el".

LMP: nyugalom kell Ukrajnában

Schiffer András (LMP) egyetértett azzal, hogy a térséget Keletről éri fenyegetés. Ukrajna esetében hangsúlyozta, hogy Magyarországnak a kárpátaljai magyarok miatt különleges érdeke fűződik ahhoz, hogy nyugalom legyen az országban - közölte.

Véleménye szerint nem komolyan vehető kijelentések miatt nem vehető komolyan a külpolitika, így nem lehet megvédeni az ország szuverenitását sem. Mint mondta, arra gondol, hogy a miniszterelnök az egyik állami főhatóság vezetőjét perindításra buzdítja.

MSZP: felesleges minden gyermeteg külpolitikai magyarázkodás

Demeter Márta (MSZP) hangsúlyozta, hogy az MSZP támogatni fog minden olyan kezdeményezést, ami összefügg a nemzetközi missziókkal, humanitárius feladatokkal. Ugyanakkor úgy látta, Orbán Viktor és szűk köre érdekeinek nemzeti érdekké való hazudásáról szól a magyar külpolitika, ez pedig az ország elszigetelődésével jár.

Közölte, amíg a korrupció bélyege a magyar kormányon van, felesleges minden gyermeteg külpolitikai magyarázkodás.

KDNP: fontosak a folyamatos konzultációk

Vejkey Imre (KDNP) elmondta, hogy a KDNP szerint a biztonsági kihívásokkal kapcsolatban fontos, hogy legyenek folyamatos konzultációk, mert elkötelezettek Európa és a világ békés, demokratikus fejlődése mellett.

Üdvözölte, hogy a kormány rendkívüli jelentőséget tulajdonít a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésének azon országokkal, ahol a Trianon következtében magyar közösségek élnek.

Jobbik: az EU egyoldalúan kezeli az orosz-ukrán konfliktust

Bana Tibor (Jobbik) az ukrán válságról azt mondta, az EU egyoldalúan kezeli az orosz-ukrán konfliktust, mert nem megfelelőek a szankciók, azok ugyanis Magyarország számára hátrányosak. Elmondta, nem támogatták a társulási megállapodást Ukrajnával sem, ennek egyik fő oka a kisebbségek jogainak kezelése.

Közölte, az IÁ fenyegetését látják, a keresztények üldözésével szemben a Jobbik is felemeli a szavát, de szerinte látni kell az Egyesült Államok felelősségét. Hozzátette: nem tudnak támogatni olyan NATO-missziókban való részvételt, amely nem szolgálja Magyarország érdekét.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Használhatatlanná vált a Dobogókő sípályája

A burkolatra dőlt fák, illetve leszakadt jeges ágak eltakarítása után hétfő délután megnyitották a… Tovább olvasom