Kisalföld logö

2017. 10. 23. hétfő - Gyöngyi 8°C | 11°C Még több cikk.

OGY - Ki tehet a Buda-Cash-ügyről?

A Fidesz szerint az MSZP, az MSZP szerint a Fidesz, az LMP szerint mindenki tehet arról, hogy a Buda-Cash Brókerháznál másfél évtizedig folytatódhattak a csalások.

1. rész

Az  állambiztonsági dokumentumokról, a Buda Cash-ügyről, a népesedési  adatokról és a nők bérezéséről volt szó napirend előtt hétfőn az  Országgyűlésben.   
    
Jobbik: morális válság alakult ki a kormányfő körül  

Mirkóczki Ádám szerint a kormányfő körül morális válság alakult  ki, amely nem előzmények nélküli. Felidézte a Jobbik antikommunista  kezdeményezéseit és azt mondta: egyszer sem támogatták a lusztrációs  javaslataikat, nem kívánnak megszabadulni az állampárt  kiszolgálóitól. Kitért Orbán Viktor közelmúltban elhunyt apósáról  megjelent információkra, és Simicska Lajos előző napi a kormányfőt  érintő nyilatkozatára, majd közölte: a nemzetbiztonsági bizottságnak  minden érintettre vonatkozóan ki kell vizsgálnia ezt az ügyet. A  kormány kérje ki Moszkvától az összes állambiztonsági dokumentumot  és hozzák nyilvánosságra - szólított fel.  

L. Simon László államtitkár azt mondta: mérhetetlenül lesújtja a  felszólalás, egy elhunyt, nem közszereplő személyét idehozni,  méltatlan, aljas dolog. Újra bizonyították, egy platformon vannak  Vadai Ágnessel, aki 2012-ben ezt már egyszer megfogalmazta, amire a  kormányfő írásban válaszolt. Ebben többi között azt írta: sorkatonai  szolgálata során megpróbálták beszervezni, de azt visszautasította.  Magyarországon jó ideje mindenki megismerheti a rá vonatkozó  dokumentumokat, és támogatja is, hogy mindenki megismerhesse és  nyilvánosságra hozhassa ezeket, de a diktatúra ártatlan áldozatait  meg kell védeni - idézte a kormányfőt. Szerinte ma azt bizonyította  a képviselő, méltatlan az országgyűlési képviselőségre.   

MSZP: a Fidesz próbálja a felelősséget másra hárítani a Buda  Cash-ügyben  

Lukács Zoltán arról beszélt, hogy a Fidesz megpróbálja a  felelősséget elhárítani és másra kenni a DBR-bankbotrány ügyében. A  Fidesz bábáskodása mellett alakult a bank 1,5 éve, ahonnan 100  milliárdot "kiloptak", majd tönkre is ment. Felidézve az  előzményeket azt mondta: nem igaz, hogy ötévenként lehetett, hanem  ennyi időnként kellett ellenőrizni a brókercégeket. Ez módosító  javaslattal került az akkori törvénybe, amit a Fidesz megszavazott -  mondta. Hagyják abba ezt a színjátékot, koncentráljanak arra, hogy  az érintettek 100 százalékos kártérítést kapjanak - hangoztatta.   

Tállai András államtitkár szerint szánalmas a szocialisták  magyarázkodása. Nem a bankból tűntek el a pénzek, hanem a Buda Cash  pénzügyi vállalkozástól, és a bank tulajdonát képezték ezek az  értékpapírok, amelyek a működést biztosították. A Fidesz kormányzása  idején 2 évente kellett ezeket a vállalkozásokat ellenőrizni,  egészen 2005-ig.  A szocialisták idején szubjektív módon zajlott az  ellenőrzés, amíg csődbe nem ment az ország, és az IMF-írta elő a  szabályozás szükségességét.   

2009-ben fogadták el a vonatkozó törvényt, a Fidesz azt nem  szavazta meg - rögzítette. Ki kell derülnie, ezt a súlyos  bűncselekményt kik követték el, és milyen módszerekkel. Meglesznek a  felelősök - ígérte.   

KDNP: javuló népesedési adatok   

Hoffmann Rózsa arról szólt: 33 év alatt 800 ezerrel fogyott a  népesség. De elkeseredésre nincs ok, mert a tendencia megfordult,  tavaly 3,2 százalékos volt a javulás a gyermekek számában, és 4,1  százalékos a házasságkötéseket tekintve. Felsorolta a kormányzati  intézkedéseket, és kitért többi között a családi adókedvezményre, a  gyed extrára, részmunkaidő igénybevételére, az új babakötvényre, az  Erzsébet programra, a gyermekétkeztetés ingyenessé tételére, az  óvodaépítésre, és a kötelező óvodáztatásra.  

Rétvári Bence államtitkár közölte: család és munkaalapú jövőt  képzel el a kormány. Egy átlagos család 20 ezer forinttal többől  jöhet ki, mint négy éve, ennyivel kevesebb vonnak el. Összességében  pedig 740 ezer forint marad egy-egy családnál négy év alatt. Kitért  arra: 5500-al több gyermekkel több született a négy évvel  ezelőttihez képest, 70 ezer gyermeknek van babakötvénye, és  kiterjesztik idei évtől a szociálpolitikai kedvezményt is.   

LMP: egyenlő munkáért egyenlő bért a nőknek   

Szél Bernadett arról szólt, hogy egyenlő munkáért egyenlő bér  jár a nőknek. Szerinte a kormánynak annyit érnek a nők, ahány  gyermeket szülnek, álszent módon elfordítják a fejüket attól a  problémától, hogy a nők sokkal kevesebbet keresnek mint a férfiak.  Az LMP kiáll a nők bérének növeléséért - hangoztatta, s nagy  félreértésnek nevezte a részmunkaidőt. Egyúttal védettséget követelt  a kisgyermekes szülőknek.  

Czomba Sándor államtitkár utalva a tárcánál dolgozók arányára  azt mondta: a foglakoztatáspolitika sikere nagyrészt a nőknek  köszönhető. Hozzátette: Magyarországon a 15-64 éves körében két  évtizedes csúcson van a női foglalkoztatás, az unió tagállamai közül  itt nőtt a leggyorsabban, egy év alatt 3,4 százalékponttal. A Munka  törvénykönyve szerinte kellő védettséget ad - mondta, egyúttal  elismerte: a nők bérezése nem csak itt, hanem az unióban is sajnos  alacsonyabb azonos munkakörben, mint a férfiaké.

Az Országgyűlés plenáris ülése március 9-én

2. rész

A Fidesz  frakcióvezetője parlamenti vizsgálóbizottság felállítását sürgette a  Buda-cash ügyben napirend előtt. Ezt követően a Ház kérdésekkel  folytatta hétfői munkáját, egyebek mellett a Széchenyi Bankról és a  földforgalmi törvényről kérdeztek a képviselők.   
    
Fidesz: alakuljon parlamenti vizsgálóbizottság Buda Cash-ügyben!   

Rogán Antal azt mondta, hogy a szocialistákhoz kötődő brókercég  brókerei és tulajdonosai először ellopták a cég ügyfeleinek pénzét,  majd amikor lehetőségük nyílt rá, eltüntették a  takarékszövetkezetekben, kisbankokban meglévő, keményen dolgozó  kisemberek betétjeinek egy részét is. A frakcióvezető szerint az  első szocialista brókerbotrányból, a Kulcsár-ügyből nem azt a  következtetést vonták le, hogy szigorítani kell az ellenőrzést,  hanem azt, hogy lazítani.   

A kormánypárti politikus részletesen kitért a brókercég korábbi  és jelenlegi vezetőire, tisztségviselőire, név szerint említve többi  között Tölgyesi Pétert, aki most is az igazgatóság tagja, s közlése  szerint 2008-2009-ben milliárdos támogatásokat kapott aktív  közreműködésével egy megmentő kht. A hátteret a XIII. kerületi  szocialista vezetésű önkormányzat biztosította - mondta.  

Kitért Tóth Jánosra is, aki szintén felügyelőbizottsági tag, s  aktívan működött 2009-ig a Tesco tanácsadó kft-nél, amelynek  pártállami és titkosszolgálati háttere is ismert, és amelynek  korábban az a Forrás Rt. volt a tulajdonosa, amit továbbadtak  Leisztinger Tamásnak. Szólt arról is: 250 milliós tőkeemelést  hajtott végre a brókercégnél az az Elek István, aki az ATV  kisebbségi tulajdonosa volt és előszeretettel mutatkozott  társaságában Kovács László szocialista politikus. Fodros István  igazgatósági tag pedig 2009-ben komoly kitüntetést kapott a  szocialistáktól - jelezte. 

A szocialisták nemcsak megbíztak a cég vezetőiben, hanem ezer  szállal kötődnek hozzájuk - állapította meg, majd kiemelte: fontos a  parlament olyan vizsgálóbizottságról alakuljon, amelyik tisztázza:  mi vezetett a botrányhoz, miért kellett fellazítani a cégek  ellenőrzését, mit tudott erről a Bajnai-kormány, és amikor utoljára  vizsgálták, hány tíz milliárd hiányzott - rögzítette a  frakcióvezető.   

Tállai András azt mondta: súlyos csalások és bűncselekmények  történtek. A kormány teendőjének és felelősségének nevezte, hogy a  jogszabályokat felülvizsgálják. Jelezte: az MNB-vel párbeszéd  kezdődött, hogy a felügyeleti intézkedéseket gyakoribbá tegyék,  illetve szigorítsák. Növelni kell továbbá a bírságokat is - mondta,  s kitért arra: a kártalanítás március végéig befejeződik.  

MSZP: miért látott a kormány jó üzletet a Széchenyi Bankban?  

Az MSZP-s Burány Sándor arról érdeklődött, hogy miért látott a  kormány jó üzletet a Széchenyi Bankban, amikor 2013-ban 49  százalékos tulajdonrészt szerzett. Álláspontja szerint nyilvánvaló  volt, hogy a bank "ijesztő számokat produkál", abban az évben 2  milliárd forint volt a vesztesége. Kitért arra is: a bank engedélyét  a jegybank tavaly visszavonta és feljelentés is született hűtlen  kezelés gyanújával. A szocialista politikus azt is kérdezte: miért  döntött úgy a kormány, hogy közpénzből kártalanítja a károsultakat.  

Tállai András, a nemzetgazdasági tárca parlamenti államtitkára  válaszában jelezte: nehéz időszakon van túl az ország, de a kormány  "sok mindent a helyére tett", a következő lépés a pénzügyi- és  bankrendszer átalakítása, ahol szerkezeti változások szükségesek az  egészséges működéshez. Ebbe illik bele a 49 százalékos állami  tulajdonszerzés is, azonban nem vált valóra az eredeti terv, a jó  működés beindítása. Noha semmi sem kötelezte, az állam helyt állt a  betétesek irányába, felelősen járt el a kártalanításkor - tette  hozzá.  

Jobbik: használhatatlan a földforgalmi törvény  

A jobbikos Magyar Zoltán egy példán keresztül alkalmatlannak  nevezte a földforgalmi törvényt, kifejtve: egy apának és fiának  gondot okoz, hogy magánszemélyként megvásárolja azt a 10 hektáros  földet, amelyet 20 éve használ, s a birtokukban lévő Kft. a  tulajdonosa. A földhivatal a kérést formai okokra hivatkozva  elutasította - ismertette az ellenzéki politikus, aki a földművelési  tárca iránymutatását hiányolta.  

Nagy István, a minisztérium parlamenti államtitkára  visszautasította a kritikát, s jelezte, a Kft. önálló jogi  személynek minősül, a bejegyzett tagoktól elkülönülten, így nem  lehet elővásárlási jogra hivatkozni. A kialakult gyakorlatot az  államtitkár helyesnek nevezte.  

Az LMP Kiss Szilárd tevékenységéről kérdezett  

Az LMP-s Szél Bernadett az előzetes letartóztatásba helyezett  Kiss Szilárd munkájáról kérdezte a földművelési tárcát. Azt  kérdezte: milyen poszton felelt a keleti nyitás politikájáért. Azt  is felvetette: ki volt az, aki annak ellenére neveztek ki, hogy  többször megbukott a nemzetbiztonsági átvilágításon. Értékelése  szerint aki így járt el, az súlyosan veszélyezteti a minisztérium  munkájának biztonságát, ezért távoznia kell.  

Nagy István, a tárca parlamenti államtitkára leszögezte: Kiss  Szilárd letartóztatása nem áll összefüggésben a minisztérium számára  végzett munkájával. Kinevezése hasznos volt a magyar agrárkivitel  szempontjából, az oroszországi export 2012 és 2013 között 25  százalékkal emelkedett - jelentette ki.

3. rész

A Buda-Cash ügyben károsult önkormányzatok helyzetéről, a közbiztonságról, a vidéki útfelújításokról volt szó hétfőn a kérdések között az Országgyűlésben.

Fidesz: hogyan segít az állam a Buda-Cash ügy károsultjainak?

A fideszes Galambos Dénes szerint a Buda-Cash botránnyal a Kulcsár-ügy után újabb szocialista brókerbotrány bontakozott ki, ami nemcsak egyéni és vállalati ügyfeleket károsított, hanem az egyébként is nehéz helyzetben lévő önkormányzatokat. Összesen 84 önkormányzat és 52 nemzetiségi önkormányzat számláját tüntették el. A kormánypárti politikus méltatta a kormány gyors reagálását annak érdekében, hogy megakadályozza az összeomlást. A politikus a további lépésekről érdeklődött.

Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) parlamenti államtitkára arról beszélt, hogy a kormány nem hagyja cserben az önkormányzatokat, 67 település állami támogatását 245 millió forinttal egészítették ki, s ennek köszönhetően péntekig valamennyi közalkalmazott, közfoglalkoztatott és segélyezett hozzájutott járandóságához. Arról is beszámolt: a Belügyminisztérium felméri, mely önkormányzatnak mekkora pénze ragadt be, az összesítést követően a kormány határoz a segítségnyújtás módjáról.

Az MSZP a takarékszövetkezetek integrációját bírálta

Az MSZP-s Tukacs István egy komplett pénzügyi hálózat "elcsaklizásának" egy legszégyenletesebb módjaként beszélt a takarékszövetkezetek integrációjáról. Azt kérdezte a Miniszterelnökséget vezető minisztertől, tagadja-e, hogy a törvény erejénél fogva elvettek egy pénzügyi hálózatot, bevásárolták a magyar államot, majd a működés szabályainak módosítása után "átjátszották a haveroknak". Kifogásolta azt is, hogy egyes takarékszövetkezetek rekordidő alatt váltak bankká.

Lázár János egy kihallgatáshoz hasonlította a szocialista képviselő hangnemét, aki elmondása szerint eddig Gyurcsány Ferenc egyik leghűségesebb szövetségeseként, higgadt, józan emberként ismert meg. Kifejtette: a Buda-Cash ügyben érintett bankok megúszhatták volna a mostani helyzetet, ha bekerülnek az integrációba. A miniszter azt is jelezte: az Európai Bizottság jóváhagyólag lezárta az integráció körülményeire és a 136 milliárd forintos állami garanciára vonatkozó vizsgálatát, egy parlamenti vizsgálóbizottság pedig minden bizonnyal tisztázza a konkrét ügyet.

Jobbik: miért képtelen megvédeni a rendőrség az időseket?

A jobbikos Egyed Zsolt szerint a közbiztonság romlott az elmúlt öt évben, a "legelképesztőbb médiacenzúra" pedig megakadályozza, hogy bűnesetek megjelenjenek. Mindennaposnak nevezte a Borsod megyei betöréseket, termény- és falopásokat, amelyek bántalmazásokkal, olykor emberöléssel végződnek. Azt firtatta: miért képtelen megvédeni a rendőrség az időseket és hogyan alakulhatott ki az, hogy a rendőrség jobbnak látja lebeszélni a károsultakat a feljelentésről.

Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára válaszában közölte: ma 70 ezerrel kevesebb a regisztrált bűncselekmény, mint öt évvel ezelőtt, s csökkent az idősek sérelmére elkövetett bűncselekmények száma is. Megjegyezte: a Jobbik rendért kiállt, de nem szavazza meg az ennek érdekében benyújtott törvényeket, így például azt, amely lehetővé tette, hogy elzárással lehessen büntetni a tulajdon elleni bűncselekmények elkövetőit. Az államtitkár több közbiztonsági mintaprogramot is ismertetett és a rendőrség elleni támadás befejezésére kérte a Jobbikot.

LMP: mikor újítják fel a vidéki utakat?

Sallai R. Benedek (LMP) azt vetette fel a felújítás időpontját firtatva, hogy a vidéki közutak sokasága kátyúkkal, útjavításokkal van tele, azokon nem lehet normálisan közlekedni.

Tasó László, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infrastruktúráért felelős államtitkár emlékeztetett arra, hogy tavaly 33 milliárd forintot fordítottak az egy-, a két- és a háromszámjegyű utak felújítására. Közölte, napokon belül "láthatóvá válik" egy 50 milliárd forintos keret erre a célra, illetve a regionális programokból visszamaradó forrásokból 18 milliárd forintot tudnak a négy- és ötszámjegyű utakra költeni.

Fidesz: négy év alatt megerősödött a magyar gazdaság immunrendszere

Csizi Péter (Fidesz) elmondta, hogy az amerikai Harman International Pécsen hoz új gyárat létre. A luxusautókhoz elektronikai berendezéseket gyártó cég már keresi a munkavállalókat - jelezte. A kormánypárti politikus értékelése szerint ezen beruházás hátterében is az áll, hogy négy év alatt megerősödött a magyar gazdaság immunrendszere.
Íjgyártó István, a Külgazdasági és Külügyminisztérium kulturális diplomáciáért felelős államtitkára elmondta, Harman 3,5 milliárd forintos beruházást valósít meg, amelyhez a magyar kormány 750 millió forint támogatást nyújt. Közölte, a cég 420 új munkahelyet hoz létre, ezzel a magyarországi foglalkoztatottjai száma meghaladja majd a 2000 főt.

MSZP: vissza kell téríteni az önkormányzatoknak a támogatást, amit a Buda-Cash-ügy miatt kapnak?

Varga László (MSZP) arról beszélt, hogy az önkormányzatoknak hárommilliárd forintjuk "ragadt be" a DRB-bankcsoportban. Közölte, hogy a kormány 245 millió forintos rendkívüli támogatást ad 67 önkormányzatnak, de azt információi szerint vissza kell fizetniük néhány hónapon belül. Rámutatott, hogy az Országos Betétbiztosítási Alap nem vonatkozik az önkormányzatokra, így azok semmilyen módon nem kaphatnak kártérítést.

Tállai András NGM-államtitkár közölte: amikor a végleges támogatást a kormány meghatározza, akkor dönt arról, mely önkormányzatnak ad visszatérítendő támogatást, vagy milyen más segítség lehetséges.
Úgy folytatta: ehhez az önkormányzatoknak adatot kell szolgáltatniuk, és abból látják majd, mely önkormányzatoknak milyen nagyságrendben érinti az ügy.

4. rész

A tankönyvszállításról, az egészségügy átalakításáról, a szegénységről is szó volt hétfőn a parlamentben.

Jobbik: mit tesznek a tankönyvszállítás hatékony működéséért?

Dúró Dóra (Jobbik) azt vetette fel, hogy még januárban is voltak olyan iskolák, ahova nem kézbesítették a tankönyveket, a terjesztést végző Kello pedig szinte elérhetetlen volt. Mit tesznek azért, hogy a rendszer valóban hatékonyan működjön? - kérdezte.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára szerint 12 millió tankönyv kiszállítását kell megoldani, és a hibaszázalék 0,25 százalék. Ha valaki ekkora hibaszázalékkal dolgozna, sok esetben elfogadható lenne - fogalmazott, megjegyezve, hogy ettől még javítani szeretnének a helyzeten.

MSZP: az ítéletek dacára tovább folytatódik "fideszes és Fidesz-szövetséges bűnözők" politikai pályafutása

Harangozó Tamás (MSZP) elmondta, a Fidesz politikai szövetségesének, a Lungo Dromnak a tagját, Sárközi János Józsefet, szekszárdi roma nemzetiségi önkormányzat elnökét befolyással üzérkedés miatt jogerősen egy év nyolc hónapra felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték. Közölte, Baranyi Istvánt, Pusztaföldvár fideszes polgármesterét költségvetési csalás elkövetése miatt ítélték jogerősen pénzbüntetésre. Az ítéletek dacára "az elítélt fideszes és Fidesz-szövetséges bűnözők" folytathatják politikai pályafutásukat - tette hozzá.

Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a szekszárdi üggyel kapcsolatban azt mondta, a roma nemzetiségi önkormányzat vezetőjét március 5-én választották újra, amennyiben az írásos jegyzőkönyvet a kormányhivatal megkapja, illetve elkészül a bírósági ítélet leirata, azonnali hatállyal intézkednek a bíróságon a férfi mandátumának megszüntetéséről.

A pusztaföldvári esetről közölte, vizsgálatot rendelt el, mert a kormányhivatal akkor járhat el, ha nem pénzbírságról, hanem szabadságvesztésről van szó. Kijelentette ugyanakkor: az a polgármester, akit költségvetési csalásért ítéltek el, az méltatlan hivatala betöltésére, és le kell mondania.

Jobbik: mi lesz molekuláris diagnosztikai osztállyal?

Lukács László György (Jobbik) úgy értékelte, hogy riadalmat okozott az egészségügyi háttérintézmények egyeztetés nélküli átalakítása. A képviselő a volt Országos Környezet-egészségügyi Intézet keretében működő Molekuláris Genetikai és Diagnosztikai Osztály jövője felől érdeklődött.

Rétvári Bence hangsúlyozta, hogy az egészségügyi háttérintézmények átalakítása a hatékony működés érdekében történik. Közölte, nincs szó a molekuláris genetikai diagnosztika megszüntetéséről. Mint mondta, célszerű ezt a tevékenységet szakmailag megfelelőbb intézményi környezetbe helyezni, ezért helyezik magasabb tudományos szinten működtetett intézmény keretei közé.

LMP: a kormány nem akar tudomást venni a szegényekről

Schmuck Erzsébet (LMP) szerint új eszköz az Emmi szegénység elleni harcában, hogy ki sem lehet mondani az ezzel kapcsolatos szavakat. Véleménye szerint a kormányzati politika irány az, hogy nem akar tudomást venni a szegényekről, pedig 2010 után gyorsult fel igazán a szegények lecsúszása.

Rétvári Bence szerint minden nap beszélnek erről a kérdésről. Mint mondta, 2011-ig növekedett a szegények száma, de most már elmondhatják, hogy csökkenőben van a szegénységi kockázatnak kitett emberek száma.

LMP: vonják vissza az Iskola a természetbe programot!

Ikotity István (LMP) az Iskola a természetben című uniós pályázat visszavonását kérte, mert szerinte szerencsésebb lenne, ha nem egy-két nyertest támogatnának a 600 millió forintból. Azt kérte, a kormány írjon ki egy új pályázatot, amely valóban a hátrányos helyzetű tanulók társadalmi beilleszkedését segíti.

Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter közölte, nem elégedett azzal, hogy még 2015-ben is pályázatokat írnak ki 2007-13 közötti uniós fejlesztési ciklusra. A pályázat visszavonásával ugyanakkor a miniszter nem értett egyet. Rámutatott, hogy konzorcionális a pályázat, vagyis két pályázó esetén nagyjából 15-15 oktatási intézmény nyerhet.

Jobbik: mikor kapnak béremelést a dadusok?

Dúró Dóra (Jobbik) azt firtatta, mikor várható, hogy a munkájukhoz méltó bérért dolgozhatnak a pedagógiai munkát segítők, a dadusok, iskolatitkárok, pedagógia asszisztensek. Szerinte ők nem kapják meg a megfelelő anyagi és erkölcsi megbecsülést.

Rétvári Bence közölte, bíznak benne, hogy miután a pedagógusok presztízsét sikerült megemelni, utána - ahogy a szociális, valamint a rendvédelmi dolgozók béremelése megtörténik - ezen dolgozóknak is tudnak magasabb bért kínálni.

Szerb szószóló a nemzetiségi színjátszás helyzetéről

Alexov Lyubomir szerb nemzetiségi szószóló azt kifogásolta, drasztikusan csökkent a magyarországi nemzetiségi színházak állami támogatása az elmúlt években.

Rétvári Bence válaszában közölte, a nemzetiségi színházaknak speciális helyük van, az Emmi önálló külön pályázói csoportként különíti el azokat, hogy ne legyenek versenyhelyzetre kényszerítve a többi színházzal.

5. rész


A Buda-Cash brókerbotrányról és az érintettek kártalanításáról volt szó az azonnali kérdések között hétfőn az Országgyűlésben.

MSZP a DRB-botrányról

Harangozó Gábor a DRB-bankbotrányról beszélt, és felidézte, a bank 1-1,5 éve még takarékszövetkezetként működött, megbízható, jó intézetként ismerték Somogy megyében. A mostani kormány bábáskodása, engedélye mellett született meg a bank olyan tulajdonosi háttérrel amelyet ismerniük kellett - közölte, és idézett egy 2010. szeptemberi vizsgálatot, amelyben szabálysértéseket állapítottak meg. Ezt követően határozatot hoztak arról, hogy negyedévente beszámolót kell közölni. Mi történt a negyedéves beszámolókkal, tudtak arról mi történt a banknál? - kérdezte, és Matolcsy György MNB-elnök lemondását követelte.

Balog Ádám, jegybanki alelnök azt mondta: az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) megfelelő garanciát nyújt, hogy aki kisebb pénzeket tartott a bankban, ne érje kár. Pár napos várakozás lehet, ami nem kellemes, de korántsem olyan rossz a helyzet, mint elhangzott.

Azt visszautasította, hogy azért történtek visszaélések, mert engedélyt kapott a bank olyan tevékenységre, amelyet korábban nem végzett. Ezekben az intézetekben a takarékszövetkezeti időkben is ugyanaz a tulajdonosi kör volt, mint az engedélyezés után, és ezek a visszaélések már akkor is folytak. Az átvizsgálásuk csak formai lehetett, a tőkekivételt, a működés módját kellett vizsgálniuk.

Jobbik a Buda-Cash károsultjairól

Hegedűs Lorántné arról beszélt, hogy a Buda-Cash csődje miatt 136 önkormányzat nem tud hozzájutni a pénzéhez, és 3-4 milliárdos veszteségük van. Ők önhibájukon kívül kerültek ebbe a helyzetbe, mint ahogy számos közfeladatot ellátó intézmény is. Konkrét példákat említve kitért arra, hogy Told közösségben kertprogram valósulhatott volna meg, 20 új munkahellyel, Nagybajom településen a csatorna-felújítást finanszírozták volna, Berettyóújfaluban a Igazgyögy alapítvány által működtetett iskola került veszélybe. Megjegyezte: az OBA biztosítása nem terjed ki az önkormányzatok betéteire. Mikor kapnak teljes kártalanítást, közfeladatot végző szervezetek?

Tállai András államtitkár megismételte, hogy az emberek a fizetésüket megkapták, ahogy a családi pótlékot is.

Ez a legfontosabb lépés - jelentette ki, hozzátéve: ehhez keményen kellett dolgozni, a kincstárnál és a postánál is rendkívüli munkavégzésre került sor.

A következő lépés, felmérik mekkora a kár - jelezte.

LMP: a milliárdosokkal kivételezik a kormány

Schmuck Erzsébet azt kérdezte, miért csak a milliárdosokkal kivételezik a kormány. Mint mondta, Töröcskei István 51 százalékos tulajdonában álló, csődbe ment Széchenyi Banknál is hasonló a helyzet, mint a Buda-Cash-ügyben. Ugyanakkor míg utóbbinál bár a kár meghaladja a 3 milliárdot alig 245 milliós kártalanítást ítélt meg a kormány, az előbbi milliárdos ügyfeleivel kivételt tettek, és a közszféra bérkompenzációs keretéből 6 milliárddal soron kívül kártalanítottak, és az érintett négy fő fejenként több 100 millióhoz is juthattak. Kik ezek a milliárdos magánszemélyek, és a teljes kártalanításra meddig kell várni a Buda Cash ügyben? - sorolta a kérdéseit.

Tállai András közölte: a pénzügyi rendszert és a bankrendszert át kell alakítani, az MNB nem tudja átvenni a kereskedelmi bankok szerepét és feladatát. Áldozni kell átmenetileg a tőkeinjekcióra, az állami tulajdon vásárlására, hogy elinduljon a valós hitelezés. Ennek keretében történt az említett banknál a tulajdonrész megvásárlása - jelezte, hozzátéve: az átvilágításnál kiderült, visszaélések vannak és működésképtelen. Az államnak ugyanakkor ebben a helyzetben is a tulajdonosi felelősségével kell eljárnia - rögzítette.

Fidesz: kik a felelősek a 100 milliárd eltűnésért?

Tuzson Bence arról beszélt, hogy a Buda-Cash-ügyben 100 milliárd forint ment el, és nagyon sok olyan ember tartotta ezekben a bankokban a pénzét, akiknek ez volt a megtakarítása. Felidézte: 2004-ben jogszabály módosítást fogadtak el, amellyel a kétéves ellenőrzési kötelezettséget megszüntették, s ezután 2009-ben ötévenkénti ellenőrzést vezettek be. 2010-ben zajlott a vizsgálat, ami egy nappal az új kormány megalakulása előtt fejeződött be. Hogy lehetséges, a 2010-es vizsgálat nem tárt fel semmit és az fb-elnöke nem tudott semmi, ha igen, mit tudott erről Bajnai Gordon? - sorolta kérdéseit.

Tállai András azt mondta, a feltett kérdésekre az a vizsgálóbizottság tud majd választ adni, amelyet hétfőn Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője kezdeményezett. Közlése szerint azt tudják, hogy a Buda-Cash vezetői, valamint a Bajnai és Gyurcsány kormányok között átjárás volt, amit nem lehet letagadni. Az áprilisi választások ismeretében rendelték el a vizsgálatot, amely páratlanul rövid ideig, alig két hétig tartott. Érdekes, hogy csak apró hiányosságokat állapítottak meg - jegyezte meg, hozzátéve: nem állították meg a brókerház működését. A szálak egyértelműen a volt szocialista kormányhoz és embereihez vezetnek - jelentette ki az államtitkár.

6. rész


Az azonnali kérdések között az ORÖ pénzköltéseiről, az ápolók béréről és a dohánytermesztők támogatásáról is szó esett a parlament hétfői ülésnapján.

MSZP: vizsgálja az ügyészség az ORÖ pénzköltéseit?

Az MSZP-s Teleki László arról kérdezte az ügyészséget, hogy kívánnak-e vizsgálatot, nyomozást indítani az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) pénzköltései miatt. Felidézte: a szervezet irreális áron szerzett be irodabútorokat, számítógépeket, túlárazta gépkocsi-bérlését. Az ellenzéki politikus szerint ha nem indul vizsgálat, az további feszültséget okoz a társadalomban.

Lajtár István, a legfőbb ügyész helyettese arról számolt be, hogy a január végén tett feljelentést a hivatali visszaélés kérdésében bűncselekmény hiányában visszautasították, a költségvetési csalás kérdésében pedig kiegészítést rendeltek el, amelynek határideje március 11. Jelezte: az ORÖ törvényességi ellenőrzését kérő beadvány nem érkezett.

Jobbik: nagykoalíció van az Iszlám Állam elleni harcban?

A jobbikos Gyöngyösi Márton arról beszélt, hogy amíg nem látják a nyugat szerepét és felelősségét az iszlám Állam létrejöttében, addig semmilyen katonai fellépést nem támogatnak. Tragikusnak és követhetetlennek nevezte a kormányzati kommunikációt és azt feltételezte, hogy az Egyesült Államok ukázt adott Magyarországnak a részvételre, s az idegen érdekeket képvisel. Ellenzéki pártok támogatására utalva azt kérdezte: az USA nyomására összeáll a koalíció?

Hende Csaba honvédelmi miniszter kijelentette: a kormány külpolitikáját kizárólagosan a nemzeti érdek határozza meg. Példaként hozta a Mol térségbeli szerepvállalását, beruházásait. A tárcavezető kitért arra is: az Iszlám Állam elleni összefogást az Egyesült Államok hívta életre, s ahhoz több mint 60 ország csatlakozott.

Az LMP az ápolók kifizetetlen bérét firtatta

Az LMP-s Ikotity István bírálta, hogy az ápolók napi 12 óra munka mellett nettó 143 ezer forintot kapnak, túlóráikat pedig szabadnappal kompenzálják, ami alatt telefonos ügyeletet kell tartaniuk. Szavai szerint az érintettek alacsony bérért óriási felelősséget vállalnak, s munkaadójuk munkájuk létét sem ismeri el. Párttársával, Szél Bernadettel azt kérdezte: milyen lépéseket tesz a kormány, hogy az ápolók megkapják jogos juttatásaikat.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériuma parlamenti államtitkára az ápolók, orvosok emberfeletti munkáját méltatva szükségesnek tartotta a bérfejlesztést. Az eddigi béremeléseket, képzési forrásokat sorolva kitért arra is, hogy az új források bevonása miatt vezették be a chipsadót is. Kiemelte: nem fejezték be a munkát.

MSZP: mi lesz a dohánytermesztők támogatásával?

Az MSZP-s Legény Zsolt szerint bizonytalanságban vannak a dohánytermesztők, mert nem tudják, kapnak-e kiegészítő támogatást. Ezt korábban uniós forrásból adták, azonban ez a lehetőség megszűnt. Azt kérdezte: lesz-e lehetőség nemzeti forrásból támogatást kapni. Azt is ismertette, hogy az ágazat 25-30 ezer embernek ad szinte egész évben munkát a leghátrányosabb szabolcsi régióban.

Nagy István, a földművelési tárca parlamenti államtitkára válaszában jelezte: nem feledkeztek meg az ágazatról, régóta egyeztetnek a szereplőkkel, s a helyzet megoldására 5 milliárd forint beállításával látnak lehetőséget. Hozzátette: a kérdés kormánydöntésre vár.

Jobbik: mi lesz a további devizahitelesekkel?

A jobbikos Z. Kárpát Dániel azt mondta, hogy az eddigi visszajelzések szerint a devizahitelesek az őket ért károk tizedét, vagy negyedét-ötödét kapták vissza. Azt firtatta, hogy mi lesz a 250 ezer autóhitelessel és 300 ezer szabad felhasználású hitelt felvettel. Értékelése szerint a kormány olyan paktumot kötött a bankokkal, ami megköti saját kezét.

Tállai András, a nemzetgazdasági tárca parlamenti államtitkára az 1000-1200 milliárdos banki elszámolásra, valamint a bank- és tranzakciós adóra utalva visszautasította a paktum szó használatát. Kiemelte: a jelzáloggal terhelt ingatlanhitelesek prioritást élveznek, s olyan megoldást szerettek volna letenni, ami megtámadhatatlan.

Napirend után

 
Az MSZP-ből Tóth Bertalan a költségvetési csalásban bűnösnek talált Baranyi István pusztaföldvári polgármester lemondását sürgette. Bangóné Borbély Ildikó arról beszélt, hogy az üzletek vasárnapi zárva tartása miatt sok nőnek jóval többet kell majd dolgoznia más napokon a kereskedelemben. Demeter Márta a kormány külpolitikáját bírálta, Tukacs István az Egészséges Magyarországért nevű koncepciót, Teleki László pedig a szociális ellátórendszer átalakítását kritizálta. Varga László esélyteremtést követelt a leszakadó vidéknek.

Az LMP-s Ikotity István a székely szabadság napjáról emlékezett meg. Válaszában Potápi Árpád János miniszterelnökségi államtitkár azt mondta, a kormány célja, hogy a magyarság minden tagja teljes magyar életet élhessen a Kárpát-medencében. A szintén LMP-s Sallai R. Benedek a környezetvédelmi források alacsony szintjét kifogásolta.

A Jobbikból Magyar Zoltán azt a kérdést tette fel, hogy "a nemzeti parkok földjei is mutyi áldozatává válnak-e", Novák Előd pedig arról beszélt: a népességfogyás veszélyezteti a nyugdíjrendszert. Vágó Sebestyén a gyermekeket szigorúbban védő szabályozást sürgetett a szigetszentmiklósi gyermekbántalmazási ügyről szólva, Ander Balázs pedig a történelemtanítás kérdéseiről beszélt.

A független Varju László a "kormányzati tehetetlenséget" bírálta.

Ezt követően az elnöklő Lezsák Sándor lezárta az ülést, a parlament következő ülését várhatóan március 16-án tartja.

Előzmények:
A Ház ülése délelőtt 11 órakor, napirend előtti felszólalásokkal kezdődik, majd a kérdésekre és az azonnali kérdésekre kerül sor.

A parlament honlapján elérhető információk alapján a Fidesz és az MSZP is szólni fog a Buda-Cash-ügyről, míg a Jobbik a földforgalmi törvényt bírálja. Emellett az LMP-s Sallai R. Benedek a "szürke 50 árnyalata" címmel kezdeményezett felszólalásában várhatóan a vidéki úthálózat fejlesztéséről kérdezi a kabinetet.

Az Országgyűlés márciustól két hétre előre elfogadott napirend alapján dolgozik. A Kövér László házelnök által javasolt új munkarend szerint az interpellációkat, valamint az előterjesztések vitáit és a szavazásokat az első hét ülésnapjain tartják, míg a második hét alapvetően a bizottsági munkáról szól, és ekkor az Országgyűlés mindössze egyetlen, néhány órás ülést tart.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Orbán: nyugati nyitás nincs

A kormányfő a nagyköveti értekezlet első napján beszélt Budapesten. Tovább olvasom