Kisalföld logö

2017. 09. 20. szerda - Friderika 12°C | 14°C Még több cikk.

OGY - KDNP: az RTL ne bújjon ki az adófizetés alól!

Az Országgyűlés hétfő este megkezdte a devizahitelesek megsegítését célul tűző törvényjavaslat általános vitáját.
20:23 - Folytatódott a devizahitelesek megsegítését célul tűző törvényjavaslat általános vitája a Parlament hétfői ülésnapján.

Jobbik: nem a Kúria döntése után írták meg a javaslatot

Z. Kárpát Dániel, a Jobbik vezérszónoka azzal kezdte felszólalását, hogy megjegyezte: erős benne a gyanú, hogy nem a Kúria döntése után kezdték el megírni a törvényjavaslatot, hanem már jóval korábban. Hozzátette ugyanakkor, hogy jól átgondolt, kimunkált javaslatról van szó, de ott "lóg ki a lóláb", hogy nem szerepel benne a teljes körű banki teherviselés, lesznek bankok, amelyek kevésbé járnak rosszul.

Hangsúlyozta, hogy a felvételkori forintosítás lenne a tökéletes megoldás, ha ezt választotta volna a kormány, akkor most nem kellene ezt a "játszadozást" folytatni. Úgy vélte, bármit elkövetnek azért, hogy ne kelljen a felvételkori forintosítást megcsinálni, vélhetően azért, mert ez "igazi érvágás" lenne a bankszektornak, a lakosság indokolatlan terhelését viszont ezzel a javaslattal nem javítják ki.

LMP: ellehetetlenülhet az igazságszolgáltatás

Az LMP vezérszónoka, Schiffer András arra hívta fel a figyelmet: fennáll a veszélye, hogy olyan mennyiségű pertömeg zúdul az igazságszolgáltatásra, hogy az ellehetetlenül. Azért, hogy a törvényt érdemben végre lehessen hajtani, a bíróságoknak plusz költségvetési forrásra lenne szükségük, ezt az LMP korábban javasolta, de nem foglalkozott a kormányzat az üggyel.

Ezt követően Schiffer András kitért a devizahitel, mint termék jellemzésére. Mint mondta, szerinte "mérgező" termékről van szó, mert magában hordozza a fogyasztó megtévesztését, komoly fejlődési gátat építettek be a bankok ezzel a nemzetgazdaságba és megerősítette az ország gazdaságának kitettségét.

Hozzátette: állami szinten csapták be a családokat és a kkv-szektort, és a kormányoknak lett volna eszköz a kezében arra, hogy megállítsák a devizahitelek terjedését.

További képviselői felszólalások

A vezérszónoki kör után az előre jelentkezett felszólalók mondták el álláspontjukat a törvényjavaslattal kapcsolatban. A független Fodor Gábor azt mondta, a javaslat ugyan jogilag korrekt, de vitatható kúriai döntésen alapszik, ezért nem tudják támogatni. Közölte: egyetértenek abban, hogy segíteni kell, de ezzel nem okozhatnak jogbizonytalanságot az országban.

Szerinte a kormánynak egyebek mellett fel kellene kérnie a nemzeti bankot, hogy adjon hitelt a bankoknak, amellyel kiválthatják a devizahiteleket, törvényjavaslatot kellene készíteni a forintosításról, a Magyar Nemzeti Banknak devizatartalékából devizaforrást kell biztosítani a bankszektorban.

Cseresnyés Péter (Fidesz) külföldi példákat ismertetve jelezte: a 2000-es évek közepétől komoly intézkedéseket tettek a környező országokban, míg a Gyurcsány-Bajnai kormányok engedték, hogy reklámokkal vezessék félre az embereket, nem figyelmeztették őket a kockázatokra, becsalták őket a devizaalapú hitelekbe. A kormánypárti politikus ismertette az elmúlt négy év devizahiteleseket segítő kormányzati intézkedéseit is, ezek közé sorolva a végtörlesztést, az árfolyamgátat, a kilakoltatási moratóriumot és a Nemzeti Eszközkezelő létrehozását.

Szilágyi György (Jobbik) szerint a szocialista kormányokat terheli a legnagyobb felelősség, de az akkor ellenzékben lévő fideszeseknek is hallatni kellett volna hangjukat. Kitért arra is: ha valóban devizahitelt adtak volna, akkor súlyos pénzügyi válság alakult volna ki a bankoknál, ezért azt valószínűsítette, hogy a pénzintézetek kettős könyvelést alkalmaztak. Az ellenzéki képviselő azon álláspontjának is hangot adott, hogy nem a bankszövetséggel kellene tárgyalni a kérdésben, hanem egy lépésben megoldani a kialakult helyzetet.

Az igazságügyi tárca államtitkára támogatást kért

Répássy Róbert, az igazságügyi tárca parlamenti államtitkára előterjesztői zárszavában örömét fejezte ki amiatt, hogy az elhangzott hozzászólások alapján a Ház nagy többséggel támogatni fogja a javaslatot. Azt mondta: biztosít mindenkit, hogy a következő két hónap nem tétlenséggel telik, a kormány az igazságügyi és más tárcák szakértőivel előkészítik a szeptemberben esedékes következő lépést. Hozzátette: a módosító indítványokat megfontolják.

19:13 - Az Országgyűlés hétfő este megkezdte a devizahitelesek megsegítését célul tűző törvényjavaslat általános vitáját, amelyben Trócsányi László igazságügyi miniszter arról beszélt, hogy az indítvány elfogadásával társadalmi kötelességét teljesíti majd a Ház.

Trócsányi: társadalmi kötelességét teljesíti a Ház

Trócsányi László igazságügyi miniszter szerint az Országgyűlés a társadalmi felelősségének és kötelességének tesz majd eleget a devizahitelesek megsegítését célul tűző törvényjavaslat elfogadásával.

"Nem mindennapi gyakorlat részesei vagyunk, amelyben a kormány a törvényhozásnak arra tesz javaslatot, hogy jogalkotással avatkozzon be és korrigáljon magánjogi szerződéseket" - fejtette ki expozéjában az igazságügyi miniszter, kijelentve, hogy a törvényjavaslat mindenben megfelel az alkotmányosság és a jogbiztonság kritériumrendszerének.

Trócsányi László felidézte, az ezredforduló utáni években terjedtek el széles körben a devizaalapú kölcsönök, amelyeknek - mint banki termékeknek - az az egyik sajátosságuk, hogy rendkívül egyenlőtlenül osztják meg a kockázatot a hitelező és az adós között. "A bankok ezen felül - a törvény adta lehetőséggel visszaélve - a kamatokat, költségeket és díjakat is folyamatosan, egyoldalúan emelték" - emlékeztetett.

Az elmúlt években számos per indult - folytatta -, amelyekben az adósok a bankokkal kötött kölcsönszerződéseik érvénytelenségének megállapítását kérték. Jelenleg a folyamatban lévő perek száma eléri az ötezret, ami súlyosan leterheli a bíróságokat is - mondta. Jelezte: a Kúria jogegységi határozataiban kimondta, hogy a probléma társadalmi mérete miatt jogalkotásra van szükség. A kormány a Kúria legutóbbi határozatát követő két héten belül kidolgozta törvényjavaslatát, amely most a Ház előtt fekszik, és amelynek célja a közösségi érdekek szolgálata, a szociális szempontok érvényre juttatása és az adósok védelme - fejtette ki a tárcavezető.

A javaslat jogszabályi szintre emeli a Kúria határozatában foglaltakat. A fő cél, hogy elkerülhetővé váljon, hogy a fogyasztók széles tömegei pereljenek - magyarázta a miniszter, hozzátéve, cél az is, hogy lehetőséget biztosítsanak a pénzintézeteknek az önkéntes jogkövetésre. A javaslat ezzel összhangban elsősorban a bankok feladatává teszi, hogy az általuk alkalmazott általános szerződési feltételekből kiiktassák a tisztességtelen kikötéseket.

Az indítványból kiemelte továbbá azt, hogy megállapítják az árfolyamrésnek - azaz az eltérő vételi és eladási árfolyamok alkalmazásának - a tisztességtelenségét, helyette a folyósított és a törlesztett összeget is a jegybank hivatalos devizaárfolyamán kell meghatározni. Az átszámítást a pénzintézeteknek a hatálybalépéstől számított 90 napon kell elvégezniük - ismertette Trócsányi László.

Az előterjesztést az Országgyűlés házszabálytól eltéréssel tárgyalja, és várhatóan pénteken szavaz is róla.

Fidesz: teljes egészében kivezetik a devizahiteleket

Bánki Erik, a Fidesz vezérszónoka arról beszélt, hogy már az előző Orbán-kormány is igyekezett a devizahitelesek problémáit kezelni. Véleménye szerint ezzel a kérdéskörrel nem kellett volna foglalkozni, ha megmaradt volna az Fidesz által létrehozott támogatási rendszer, amelynek során az állam által támogatott forinthitelekkel tudott a lakosság ingatlanokat vásárolni.

Hangsúlyozta, hogy a javaslat a most zajló perekről is rendelkezik és a törvény első lépése annak a folyamatnak, amelynek során teljes egészében kivezetik a devizahiteleket. Arra kell számítania a parlamentnek, hogy az őszi ülésszakban olyan lépéseket tárgyalnak meg, amelyek végigviszik ezt a folyamatot - tette hozzá.

Az árfolyamrés tisztességtelenségét a Kúria egyértelműen rögzítette - összegezte. Ebben az esetben az állam írja majd elő az átszámítási kötelezettséget, amit a pénzintézeteknek kilencven napon belül el kell végezniük és azt az MNB ellenőrzi majd.

A gazdasági válság időszakában a bankok egyoldalúan emelték a kamatot és a költségeket - folytatta. Az eddigi gyakorlattal ellentétben a bankoknak kell bizonyítaniuk, hogy az általuk végrehajtott szerződésmódosítások megfelelőek voltak - folytatta.

A folyamatban lévő eljárások, árverések, perek és végrehajtások felfüggesztése a törvényjavaslat harmadik pillére - jelentette ki.

Pénzügyi alap létrehozását javasolja az MSZP

Burány Sándor (MSZP) arról beszélt, hogy a szocialisták üdvözölték a Kúria döntését, mert kimondta, hogy melyek a szerződések tisztességtelen elemei és ezeket a bankok nem alkalmazhatják a jövőben. A javaslat a Kúria döntésének átvezetését jelenti, ezért azt az MSZP támogatni fogja - emelte ki. Az indítvány enyhít a terheken, ha nem is oldja meg teljes mértékben a problémákat - tette hozzá.

Emellett viszont az utóbbi négy éves fideszes kormányzás egyik nyilvánvaló kárának tartotta a forint gyengülését, ami "azóta sem tért magához".

A képviselő a jelenlegi kabinetet tette felelőssé azért, mert "bedőlt a forint" és hogy a magyar fizetőeszköz lett a régió legsebezhetőbb valutája. Javasolta, hogy a kormány a presztízsberuházások elhalasztásával hozzon létre egy pénzügyi alapot és azzal vállaljon részt a családok hitelterheinek enyhítésében. Azt is felvetette, hogy a nehéz helyzetbe került hitelesek egy lízingszerződéssel válthassák ki terheiket, hogy adósból bérlővé válva otthonukban maradhassanak.

18:48 - A koldusmaffiáról, a közszféra béremeléséről, a tranzakciós adóról és a nyári diákmunkáról volt szó a kérdések között hétfőn az Országgyűlésben.

Az MSZP a koldusmaffiáról

Bárándy Gergely (MSZP) egy újságcikkre hivatkozva a koldusmaffiáról beszélt, amely kisgyermekeknél, kábítószert és alkoholt használva éri el, hogy nyugodtan aludjanak a koldus ölében. A cikk szerint ennek a módszernek már több halálos áldozata is volt már. Ez nem politikai ügy, hanem minden jóérzésű ember ügye - mutatott rá, kiemelve: ez súlyos bűncselekmény. Azt kérdezte: van-e a Belügyminisztérium államtitkárának tudomása a jelenségről? Ha igen, mit tettek ellene, ha nem, tervez-e intézkedést?

Kontrát Károly, a Belügyminisztérium államtitkára kiemelte: az állam szerveinek minden, a gyermeket érintő döntésében, a gyermek mindenek felett álló érdekét kell figyelembe vennie. A hatóságok a mindennapi munkájukban is eszerint járnak el - jelezte, hozzátéve: az ilyen és hasonló szabálysértések visszaszorítása érdekében ezer térfigyelő kamera működik.

LMP: mikor számíthatnak átfogó béremelésre a közszféra dolgozói?

Szél Bernadett (LMP) arról szólt, hogy a közszféra dolgozóinak illetményalapja hat éve változatlan, miközben az infláció 25 százalékkal nőtt. Az érintettektől minden juttatást megvontak, közben nőtt a munkaterhelés - sorolta. A kormány jó ideje csak hitegeti az itt dolgozókat - mondta, és azt kérdezte: mikor számíthatnak átfogó béremelésre a közszféra dolgozói?

Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter kiemelte: 24 év nem volt elég ahhoz, hogy egyetlen alapvető kérdést tisztázzanak, melyik településen milyen közszolgáltatást biztosít az állam és ennek biztosítására hány emberre van szükség. Először tisztázni kell, jelen gazdasági körülmények között milyen szolgáltatásokra, milyen szervezeti formában vállalkozik, és ezután kell meghatározni a szükséges létszámot. Jelezte: idén a fegyveres testületekről "beszélnek majd a 2015-ös költségvetés kapcsán".

Jobbik: miért az emberek fizetik a tranzakciós adót?

Volner János (Jobbik) azt firtatta: miért az emberek fizetik a tranzakciós adót? Ezt a terhet a bankrendszernek kellene viselnie - mutatott rá, hozzátéve: ők még az adónem bevezetése előtt felhívták a figyelmet a jelenségre, a kormány azonban nem tett semmit.

Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára szerint a helyzet nem ilyen drámai. A költségvetésnek tavaly 200 milliárdot hozott a tranzakciós illeték, ebből 59 milliárdot a kincstár fizetett.

Az adót a pénzforgalmi szolgáltatónak kell megfizetnie - rögzítette utalva a törvényi szabályozásra. Szerinte nem helyes a kormányt a bankok barátjának beállítani.

MSZP a nyári diákmunkáról

Heringes Anita (MSZP) arról beszélt, hogy idén a tavalyi évhez hasonlóan 1,5 milliárdos keret áll rendelkezésre a nyári diákmunkára. Szóvá tette ugyanakkor, hogy miért csak az önkormányzatoknál történő munkavállalást támogatja a kormány. Ugyanis szerinte ez felveti, hogy az önkormányzatok "fideszes kifizetőhelyek lesznek". Szerinte indokolt lenne a vendéglátásban és a turizmusban is támogatni a diákmunkát. Azt is megjegyezte: a diákmunkát szervezők szerint fele-harmadannyi a munkára jelentkezők száma.

Czomba Sándor munkaerőpiaci államtitkár előrelépésnek nevezte, hogy tavaly 16 ezer diák vett részt ebben a programban, és idén is ekkora nagyságrendű érdeklődés várható. Emellett a tények azt mutatják, több mint 130 ezer diák jelentkezett foglalkoztatásra az iskolaszövetkezeteknél - közölte.

Kiemelte: minden olyan program sikeres volt, amit a kormány indított a foglalkoztatás ügyében.

Egyed Zsolt jobbikos képviselő azonnali kérdést tesz fel az Országgyűlés plenáris ülésén 2014. június 30-án. MTI Fotó: Máthé Zoltán
Egyed Zsolt jobbikos képviselő azonnali kérdést tesz fel az Országgyűlés plenáris ülésén június 30-án.
Fotó: MTI/Máthé Zoltán

17:51 - A földügyekről, a családtámogatásról és a Szegedi Vadaspark egyik beruházásáról is szó volt egyebek mellett az azonnali kérdések órájában, az Országgyűlés hétfői ülésén.

LMP: a kisbirtokoknak nyújtson támogatást az állam

Sallai R. Benedek (LMP) szerint az állam birtokpolitikájának a munkahelyteremtést kellene szolgálnia, ezért a politikus a minél kisebb birtokkal rendelkezőknek biztosítana ehhez támogatást. A képviselő problémának nevezte a nagybirtokrendszer kialakulását.

Bitay Márton, a földművelésügyi tárca államtitkára arról számolt be, hogy szinte ugyanakkora állami földterületen most tízszer annyi bérlő termelhet, mint 2010 előtt.

A Fidesz a családtámogatás jövőjére kérdezett rá

Selmeczi Gabriella (Fidesz) a családtámogatásokkal kapcsolatban célnak nevezte az anyákat érintő diszkrimináció felszámolását és munkahelyteremtést a fiatal szülők számára. Milyen további lehetőségek vannak a családpolitika területén? - kérdezte.

Veresné Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára azt mondta: a családpolitika a jelenleginél is fontosabb szerepet kap. Felsorolta azokat az intézkedéseket, amelyeket eddig tett a kabinet, és elmondta: a szemléletformálást továbbra is fontosnak tartják.

Az MSZP a Szegedi Vadaspark-beruházásra kérdezett rá

Szabó Sándor (MSZP) a Szegedi Vadaspark beruházásról szólva azt mondta: olyan cég nyert, amely a helyi Fidesz-újságot is kiadja és több szálon kötődik a kormánypárthoz. Azt mondta: a 280 millió forintos pályázati forrásból - amelyből a többi közt egy játszóteret építettek - szerinte 40 millió forint épült be a vadasparkba.

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter úgy válaszolt: a beruházás számláit eddig is ellenőrizték az illetékesek, amelyek alapján nem látszik visszaélés. Ennek ellenére, ha a képviselő konkrét panaszt tesz, kivizsgálják - jelentette ki, hozzátéve: a forrásból 180 millió forintot költöttek a terület előkészítésére és 58 millió forintért vásároltak eszközöket.

A témáról bővebben is írtunk, a cikket itt olvashatja.

A Jobbik egy kúriai bíró elfogultságáról kérdezett

Novák Előd (Jobbik) meglepő fordulatnak nevezte, hogy a Kúria bírója, az MSZP volt alkotmánybíró-jelöltje felmentette a szocialista Molnár Gyulát azután, hogy másodfokon még letöltendő szabadságvesztés volt az ítélet. Úgy vélte: a bírónak jeleznie kellett volna elfogultságát, de nem tette meg és az ügyészség sem jelezte azt.

Belovics Ervin, a legfőbb ügyész helyettese azt mondta: önmagában az a tény, hogy a tanács elnökét az MSZP jelölte korábban, nem tekintették elfogultsági oknak. Hozzátette: az ügyészségnek nincs lehetősége új eljárást kezdeményezni.

KDNP: az RTL ne bújjon ki az adófizetés alól!

Vejkey Imre (KDNP) azt kérdezte, hogy a kormány elfogadhatónak tartja-e, hogy az RTL képes számviteli trükkökkel elkerülni a társasági adó megfizetését. Úgy vélte: mindenkinek részt kell venni a közterhek viselésében, és ha a családok, kis- és közepes vállalkozások adóznak, akkor azoknak a multicégeknek is kelljen, amelyek óriási hasznot zsebelnek be és visznek külföldre.

Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára jelezte: az egyik műsorszolgáltató valóban különféle módszerekkel próbál kibújni nemcsak a reklámadó, hanem a társasági adó alól is, de megvan az elképzelés, hogy ezt hogyan lehet megváltoztatni. Az államtitkár jelezte: L. Simon László indítványára nemsokára korrigálják a szabályokat, az adópolitikáért is felelős miniszter pedig elrendelte a gazdasági társaság adóellenőrzését.

LMP: a kormánypártok nem értik, mire van szüksége a budapestieknek

Szél Bernadett (LMP) szerint a Fidesz és a KDNP a kezdetektől rossz úton jár a Városliget "beépítésének erőltetésével", s biankó-csekket adnak a terület vagyonkezelőjének, ami miatt akkor sem tudnának mit tenni, ha az lebetonozná a teljes területet. Úgy vélte: nem "múzeumfalanszterré" kell alakítani a Városligetet, hanem gondozni a zöldfelületeket.

Nagy István, a Földművelési Minisztérium parlamenti államtitkára azt felelte: a főváros elavult múzeumszerkezetén kívánnak változtatni európai példák alapján, a korszerűtlen parkot pedig modernizálják, amely után növekszik a zöldfelület. A forgalmas utat elterelik, a parkolókat pedig felszámolják - tette hozzá.

Az MSZP a hazai tejtermelők támogatásairól kérdezett

Legény Zsolt (MSZP) szerint nemcsak a külföldi tejtermelők alacsony árai fenyegetik a hazai termelőket, hanem a kormányzati támogatások megvonása is. Álláspontja szerint a tejkvóta megszűnése az állattenyésztés végét, 40-50 ezer munkahely megszűnését jelentené. Azt mondta: el kellene dönteni, hogy a kormány a magyar gazdák vagy a külföldi termelők érdekeit képviselik.

Nagy István, a Földművelési Minisztérium parlamenti államtitkára arról beszélt: az uniós agrárpolitika szabályrendszerének hazai átültetéséről van szó, a kormány számos opciót megvizsgál majd és a tények alapján dönt. Leszögezte: alaptalan az aggodalom, a kis- és közepes termelők, családi gazdálkodók előnyben lesznek, 2015-től pedig jelentős termelésösztönző támogatásban részesül az ágazat.


Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezető-helyettese interpellál az Országgyűlés plenáris ülésén 2014. június 30-án. MTI Fotó: Máthé Zoltán
Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezető-helyettese interpellál az Országgyűlés plenáris ülésén június 30-án.
Fotó: MTI/Máthé Zoltán

17:19 - A mobil parkolási rendszerről, a ScienNet törzsvásárlói rendszerről és a kaszinók működéséről is kérdeztek a képviselők a hétfői interpellációk során.

MSZP: csak egy céggel lehet szerződni a fővárosi mobilfizetésre

Hiszékeny Dezső (MSZP) arról beszélt, hogy a fővárosi parkolási szolgáltatások közül kiemelkedik a mobiltelefonos, de a változások miatt július 1-jétől már csak a Nemzeti Mobilfizetési Zrt.-vel lehet szerződni. Hangsúlyozta, hogy a 13. kerületi önkormányzat eddig évente ötmillió forintot fizetett a szolgáltatásért, keddtől viszont 87 millió forintért kell szerződni.

A képviselő azt mondta, még mindig nem tudni, hogy miként fog működni a rendszer és az miért kerül 17-szer többe, mint eddig.

A válaszadó Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára nem értett egyet azzal, hogy a kedden induló rendszer indokolatlanul drágább és nem képes a jelenleginél magasabb színvonalat biztosítani. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára hangsúlyozta, hogy a mobilparkolási rendszer eddig nem volt egységes, az önkormányzati tulajdonú társaságok külön-külön szerződnek mobilfizetési partnerükkel. A parkolótársaságok többsége viszont ugyanazzal a céggel köt szerződést, így gyakorlatilag monopolhelyzet alakult ki - mondta.

A kedden induló rendszer egy egységes fizetési platformot biztosít, amihez azonos feltételekkel csatlakozhatnak a viszonteladók - hívta fel a figyelmet. Az új rendszerben az árazás átlátható, minden önkormányzat esetében azonos mértékű - közölte.

A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament viszont 103 igennel, 37 nem ellenében megtette azt.

Jobbik: miért kell adózni a ScienNet törzsvásárlóinak?

Szávai István (Jobbik) arról beszélt, hogy a ScienNet törzsvásárlói rendszert 2009. novemberében adócsalás miatt "döntötte be" az adóhatóság nyomozása. A törzsvásárlók számláit zárolták, amivel 442 ezer ember adózatlan, de jövedelemként fel nem használt jutalékait illetve az olcsóbb vásárlás reményében elutalt adózott befizetéseit fagyasztották be.

A képviselő azt mondta, hogy több egykori törzsvásárló is megkereste, akik arról tájékoztatták, hogy a NAV által zárolt törzsvásárlói számlák miatt nem tudnak eleget tenni adófizetési kötelezettségeiknek, ugyanis nem juthatnak a pénzükhöz.

Meddig tart még az immár fél évtizede zajló nyomozás, mikor juthatnak pénzükhöz a károsultak illetve jogos-e, hogy az adóhátralékot ilyen körülmények között is behajtják? - kérdezte a politikus.

Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára azt mondta, hogy az adóhatósági eljárásokat a jogszabályok szigorú keretek közé zárják. Hangsúlyozta, hogy a kérdés egy folyamatban lévő büntetőügyre irányul, ezért erről csak az ügyészség engedélyével lehetne tájékoztatást adni.

Szávai István nem fogadta el a választ, ellentétben a Házzal, amelyik 100 igennel 29 nem ellenében megtette azt.

MSZP: miért nem kap kaszinó-koncessziót a Szerencsejáték Zrt.?

Tóth Csaba (MSZP) arra hívta fel a figyelmet, hogy egy törvénymódosítás alapján összesen 11 kaszinó kaphat működési engedélyt Magyarországon, ezek közül a fővárosban és Pest megyében öt működhet majd. Hangsúlyozta, hogy a Szerencsejáték Zrt. mind a 11 koncesszióra pályázott, de egyiket sem kapta meg.

Az ellenzéki képviselő azt kérdezte, hogy miért nem nyert egyetlen egy koncessziót sem az állami cég, és miért mond le az állam évente sokmilliárd forintnyi osztalékról magáncégek javára?

Tállai András azt felelte, hogy a szocialista kormányok 2004-ben, 2007-ben és 2008-ban is privatizálni akarták a Szerencsejáték Zrt.-t. Az államtitkár szavai szerint akkor kizárólag politikai érvek hangzottak el amellett, hogy miért kell magánkézbe adni a céget, az állami szerencsejáték-szervezői jogokkal együtt. Azt is kiemelte, hogy 2009-ben értékesítették a King's City kaszinó jogait, amit később a Fidesz-kormány mondott fel.

Az államtitkár azt is kijelentette, hogy a szocialista képviselő kérdése hiteltelen.

A választ az Országgyűlés fogadta el 103 igennel és 37 nemmel

Azonnali kérdések:

Az MSZP Seszták Miklóst bírálta

Lukács Zoltán (MSZP) Seszták Miklós fejlesztési minisztert bírálta, akiről azt mondta: több száz betéti társaság alapításában segédkezett egykor, amelyek jelentős adótartozást hátrahagyva tűntek el. Úgy vélte: mindez nem lehet véletlen, az ukrán alapítók nem tisztességes szándékáról szerinte Seszták Miklósnak tudnia kellett.

Úgy folytatta: a politikus off-shore hátterű cégeknek is "elintézte", hogy uniós pályázaton nyerjenek. "Mikor kívánják eltávolítani Seszták urat a kormányból?" - kérdezte.

Fónagy János fejlesztési tárca államtitkára cáfolta az elmondottakat és rágalmazásnak nevezte azokat. Úgy fogalmazott: a képviselő rosszhiszeműen állít valótlanságot. Közölte: Seszták Miklós ügyvédi tevékenységének azonban nincs köze a cégek működéséhez, a cégek pedig azért jöttek létre, mert Ukrajnában akkoriban nem lehetett ilyeneket létrehozni. A vállalkozások "jó költségvetési befizetéssel" működtek - tette hozzá.

Jobbik: külföldiek kezére kerülhet a termőföld

Egyed Zsolt (Jobbik) egy hirdetést ismertetett, amelyben kizárólag külföldi tulajdonosnak vagy bérlőnek kívántak földet értékesíteni. Elmondása szerint a hirdető földalapú támogatást is igénybe vettek. Szerinte a kormány semmit nem tett meg azért, hogy "ezek a gyalázatos dolgok ne történjenek meg".

Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter ismertette a földforgalmi törvényt, amely szerint mindazoktól megvonták a földvásárlás jogát, akik nem a mezőgazdaságból élnek. Kijelentette azt is: amiért a Jobbik támadja a kormányt, azért Brüsszelből kötelezettségszegési eljárás fenyeget. Ígéretet tett a konkrét ügy kivizsgálására.

Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke (b) és Kövér László házelnök a parlament plenáris ülésén 2014. június 30-án. MTI Fotó: Máthé Zoltán
Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke (b) és Kövér László házelnök a parlament plenáris ülésén június 30-án.
Fotó: MTI/Máthé Zoltán

16:33 - A lengyel lehallgatási botrányról, a bányászat jövőjéről, az uniós fejlesztési forrásokról és a V4-ek energetikai együttműködéséről is szó volt az interpellációk között hétfőn az Országgyűlésben.

Az MSZP a lengyel lehallgatási ügyről

Tóth Bertalan a lengyel lehallgatási ügyről szólt, kiemelve, hogy annak magyar szálai is vannak. Utalva a lengyel állami olajcég vezérének szavaira, azt mondta: a megjelent hírek alapján a lengyel politikai és gazdasági elit lesújtó véleménnyel van a magyar-orosz viszonyról és személyesen Orbán Viktor miniszterelnökről. Úgy látta: Hernádi Zsolt MOL-elnök büntetőügye kapcsán színjátékról van szó, amelyben ő maga mozgatja a szálakat.

A hírek, amelyek valódiságát még nem cáfolták, alapjaiban ássák alá Magyarország hírnevét, banánköztársaság képét festve, és befolyásolhatják az egyes tagállamokkal a gazdasági és igazságügyi kapcsolatokat - vélte a szocialista politikus, aki azt kérdezte: hogyan javítanak hazánk külföldi megítélésén?

Szijjártó Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára azt mondta: egy lengyel olajtársaság vezetőjének "gyanús és limitált beszámíthatósággal" elmondott és zavaros körülmények között lehallgatott mondatait idézte a képviselő. Ezekből szűrt le sommás véleményt arról, hogy Lengyelország és elit mit gondol hazánkból. Ez így komolytalan, és egy önmagát komolyan vevő képviselő és párt nem épít interpellációt és hoz értékítéletet egy ilyen beszélgetés alapján - mutatott rá. Ön pontosan jól ismeri a Hernádi Zsolt ügyében született ügyészségi és bírósági döntéseket - mondta, hozzátéve: ő inkább ezekhez tartaná magát.

A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament 115 igen és 28 nem szavazattal jóváhagyta.

Jobbik a bányászat jövőjéről

Kepli Lajos (Jobbik) a magyar bányászat jövője miatt aggódva rámutatott: az elmúlt 24 év kormányai csendben végignézték a hazai bányák bezárását. 1990-ben még több mint 60 ezer embert foglalkoztatott ez az iparág. A legnagyobb lehetőség a szénbányászat fellendítésében lenne - emelte ki és utalt arra: a bányászatnak több százéves hagyománya van Magyarországon. Kitért arra: a márkushegyi szénbánya és oroszlányi erőmű tervezett bezárásával 675 munkahelyet veszélyeztetnek. Mit tesz a kormány a bányászat újbóli fellendítéséért és a márkushegyi bánya megmentéséért? - kérdezte.

Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára rámutatott: több mint három évtized után 2010-ben jelentős változás történt a bányászat megítélésében, és az elfogadott nemzeti energiastratégiának a szénvagyon szerves részét képezi. Számolnak a hazai lignit és szénkészlet felhasználásával, az a stratégiai tartalék része - jelezte. Közölte: a vértesi erőmű hatásfoka a második legalacsonyabb az országban, működése egyértelműen gazdaságtalan. Ezért kérte a kormány: az Európa Tanács tegye lehetővé a versenyképtelen bányák bezárását segítő támogatás folyósítását. Közel 43 milliárd forintot fizetnek ki a 2018-ig tartó időszakban, és az erőmű több mint 10 milliárd fordít a közel 600 bányász átképzésére, elhelyezkedésének segítésére.

A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament 97 igen, 29 nem és 3 szavazattal jóváhagyta.

LMP: átgondolják a fejlesztési források pályázati rendszerét?

Sallai R. Benedek (LMP) kiemelte: az elmúlt öt évben megközelítőleg 8800 milliárd fejlesztési forrás érkezett az uniós büdzséből, de az észak- és dél-alföldi terület továbbra is a legelmaradottabb régiónak számít. Átgondolja a kormány azt a struktúrát, ami a jelenlegi pályázati rendszert megalapozza, milyen terveik vannak a most érvényesülő kontraszelektív hatás megváltoztatására? - kérdezte, majd megállapította: az előfinanszírozási forma leszűkíti a pályázók körét.

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta: Magyarország 2014-20 között 1014-1050 milliárdot fordíthat vidékfejlesztésre a földalapú és alanyi támogatások nélkül. Jelezte: próbálják a vidék helymegtartó-képességét növelni, az odaszületők életlehetőségeit bővíteni, hogy képesek legyenek boldogulni, és ne legyenek kénytelenek elvándorolni. Alapvetően agrártámogatásokban gondolkodnak, a vita még zajlik az Európai Bizottsággal, de jó remény van arra, hogy a forrásokat "a nagyoktól a kicsik felé" tudják csoportosítani - mondta, hozzátéve: az első pályázatoknak augusztus végén kell megjelenniük.

Szólt arról is: maximum 50 millió forintos, 15 éves futamidejű állami hitelt is terveznek az előlegek lehívásához.

A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament 100 igen 34 nem szavazattal hagyta jóvá.

Fidesz a magyar V4-es elnökségről

Németh Zsolt a visegrádi országok együttműködéséről beszélt, majd kitért arra: hétfőtől véget ér a magyar visegrádi elnökség és a közép-európai kezdeményezés éve is. Mindkettőnek az energia volt a leggyümölcsözőbb területe, nagyon komoly eredményeket tudtak elérni - állapította meg, s rámutatott: Magyarország ma a legjelentősebb nyugati gázellátója Ukrajnának a "reverz szállításokkal". A V4-ek együttműködése megkerülhetetlen e téren.

A jövőről szólva kiemelte: az európai energiaunió élvezi a visegrádi országok támogatását.

A V4-ek együttműködése hogyan járul hozzá hazánk energiafüggetlenségéhez? - tette fel a kérdést.

Szijjártó Péter államtitkár azt mondta: a térség energiabiztonságának javítása volt az együttműködés legfontosabb célja. A regionális energiapiaci integráció fontossága mellett szólt arról, hogy a magyar és szlovák földgázhálózatot összekötötték, ami jövő év elejétől várhatóan kereskedelmi forgalmat tud szolgálni.

Fenntartották továbbá azt is, hogy az unión belül minden tagország saját maga határozhatja meg energiamixét, s komoly lépéseket tettek, hogy V4-ek külső szereplőkkel is szorosra fűzzék az együttműködést.

A képviselő a választ elfogadta.

Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter és Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára (b-j) az Országgyűlés plenáris ülésén 2014. június 30-án. MTI Fotó: Máthé Zol
Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter és Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára (b-j) az Országgyűlés plenáris ülésén június 30-án.
Fotó: MTI/Máthé Zoltán

15:30 - Mandátumigazolással és a napirend elfogadásával folytatta a parlament hétfőn a munkáját. A képviselő döntöttek arról, hogy pénteken szavazhat a Ház a devizahiteleseket segítő törvényről. Ezt követően az Országgyűlés - a magyarországi nemzetiségek bizottságának javaslatára - jóváhagyta a nemzetiségi választásokat érintő módosításokat.

Mandátumigazolás

Az Országgyűlés a napirend előtti felszólalások után mandátumigazolással folytatta a munkáját. Az európai parlamenti (EP-) képviselővé választása miatt mandátumáról lemondott jobbikos Balczó Zoltán helyét Lukács LászlóGyörgy kapta, míg az ugyancsak EP-képviselővé választott, a Demokratikus Koalíció (DK) színeiben politizáló Molnár Csaba helyére az MSZP-Együtt-PM-DK-MLP közös listájáról Varju László DK-s politikus került be a parlamentbe.

Vejkey Imre, az Országgyűlés mentelmi bizottságának KDNP-s elnöke közölte: a két politikus jelezte, hogy összeférhetetlenség velük szemben nem áll fenn, így képviselői jogaikat gyakorolhatják.

Lukács László György mandátumát az Országgyűlés 162, míg Varju Lászlóét 160 igen szavazattal igazolta.

A képviselők ezt követően esküt tettek, amit Varju László - papírról felolvasva - azzal egészített ki, hogy mindent megtesz a köztársaság újbóli megvalósításáért, és azon lesz, hogy népszavazással új alkotmánya legyen az országnak.

Kövér László házelnök bejelentette, hogy az országgyűlési képviselők létszáma 199. Ezután a pártok képviselői gratuláltak az esküt tett képviselőknek.

A napirend elfogadása

Az Országgyűlés úgy döntött: házszabálytól eltérve tárgyalja a devizahitelesek megsegítésével összefüggő, a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló törvényjavaslatot. Az előterjesztés általános vitája hétfőn, a kérdések után lesz, a zárószavazást pénteken, a parlament nyári szünet előtti utolsó ülésén tartják.

A házszabálytól eltérést 168 igen szavazattal támogatta a Ház, egyedül a független Fodor Gábor szavazott nemmel.

Az Országgyűlés a Fidesz, a KDNP, az LMP és a Jobbik szavazataival hozzájárult ahhoz is, hogy új, kiegészítő összegző módosító indítványt lehessen benyújtani a pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló javaslatról, amelynek elfogadása pénteken várható.

A kormánypártiak támogatásával péntekre halasztották az egyes oktatási tárgyú törvények módosításáról - egyebek mellett a kancellári rendszer bevezetéséről - szóló törvényjavaslat zárószavazását.

A Ház 118 igen, 32 nem szavazattal hozzájárult ahhoz is, hogy kivételes eljárásban tárgyalják meg és pénteken döntsenek is a fideszes L. Simon László által a nap folyamán benyújtott reklámadótörvény-módosításról.

Határozathozatalok

A képviselők a határozathozatalok között egyhangúlag, 167 igen szavazattal elfogadták a magyar és a kuvaiti kormány között a diplomata, szolgálati és speciális útlevéllel rendelkező állampolgárok vízummentességéről szóló megállapodás kihirdetéséről szóló javaslatot.

Emellett 148 igen szavazattal, 17 nem ellenében, 3 tartózkodás mellett jóváhagyták a magyar és a német kormány között Magyarország és Németország fegyveres erői tagjainak a másik állam területén történő ideiglenes tartózkodásról szóló megállapodást.

A nemzetiségi választások több szabálya is változik

A határozathozatalok között a nemzetiségi választásokat érintő módosításokat fogadott el az Országgyűlés a magyarországi nemzetiségek bizottságának javaslatára.

A nemzetiségek jogairól szóló, valamint a választási eljárási törvény módosítását - amelyet Fuzik János nemzetiségi bizottsági elnök, szlovák nemzetiségi szószóló nyújtott be a Háznak - a képviselők egyhangúlag, 155 igen szavazattal fogadták el.

A javaslat jóváhagyásával lehetővé válik, hogy a nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott - jellemzően kulturális, oktatási - intézmények vezetői tagjai lehessenek a nemzetiségi önkormányzatnak. Ez a szabály az idei általános nemzetiségi önkormányzati választások napján lép hatályba.

Emellett a bizottság javaslatára a 2019-es nemzetiségi önkormányzati választásokra előírták a nemzetiségi jelölőszervezetek legalább hároméves működési kötelezettségét.

A szavazás előtti vitában Fuzik János felhívta a figyelmet arra, hogy ez volt a magyarországi nemzetiségek bizottságának első előterjesztése, amelyet segítő, jobbító szándékúnak nevezett.

Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára történelmi pillanatnak nevezte a testület Ház előtt fekvő első törvényjavaslatát, az abban fekvő törekvéseket pedig a kormány részéről támogatásáról biztosította.

A frakciók ezt követően felszólaló képviselői is egyöntetűen támogatásukat fejezték ki az indítvánnyal kapcsolatban.

A vitában - német nyelven - felszólalt Ritter Imre német nemzetiségi szószóló is, aki azt ígérte, a nemzetiségek bizottsága hallatni fogja a hangját a következő négy évben, és előterjesztik majd a nemzetiségeknek fontos törvénymódosításokat.

Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője felszólal napirend előtt az Országgyűlés plenáris ülésén 2014. június 30-án. MTI Fotó: Máthé Zoltán
Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője felszólal napirend előtt az Országgyűlés plenáris ülésén június 30-án.
Fotó: MTI/Máthé Zoltán

14.47 - A hazai vállalkozások támogatásáról, a Városliget fejlesztéséről, a közbiztonságról, a melegek jogairól, valamint a devizahitelekről szóltak a napirend előtti felszólalások az Országgyűlés hétfői, rendkívüli ülésén.

A képviselők ezt megelőzően a nemrég elhunyt Hasznos Miklós korábbi képviselőre emlékeztek, aki két cikluson át volt Országgyűlési képviselő; a parlamentbe a KDNP színeiben jutott be.


Napirend előtt

LMP: a hazai vállalkozásokat kellene segíteni

Sallai R. Benedek (LMP) kifogásolta, hogy a kabinet a külföldi vállalatok pályázatának egyszerűsítését tervezi az iparosítás érdekében. Szerinte ez szakít a kormány törekvésével, amely a hazai kis- és közepes vállalkozások támogatását célozta.

Arra hívta fel a figyelmet: mindez a szocialista kormányok politikájának folytatása. Kifogásolta, a régióban Magyarország függ leginkább a külföldi tőkétől.

Tállai András, a nemzetgazdasági tárca államtitkára szerint hiteltelen az LMP aggódása a kis- és közepes vállalkozásokért, a tavalyi költségvetéshez ugyanis olyan módosító javaslatokat terjesztettek be, amelyekkel nehezebb helyzetbe hozta volna azokat.
Sorolta viszont azokat az intézkedéseket, amelyeket a kabinet tett a kkv-k versenyképességének javításáért: gyorsították számukra a pályázati kifizetéseket, exportösztönzési intézkedéseket vezettek be, támogatták munkahelyteremtésüket.

Az MSZP a városligeti beruházást bírálta

Tóth Csaba (MSZP) a városligeti beruházást kifogásolta. Bírálta, hogy a vagyonkezelő cégnek olyan jogosítványai vannak, mint eddig senkinek. Azt mondta: nem igaz, hogy növekedne a zöldterületek nagysága, hiszen 120 ezer négyzetméternyi területet kívánnak beépíteni - mondta.
Szerinte ezzel a liget megszűnik közparknak lenni. Azt kívánták elérni, a kormány vizsgálja meg, hol lehetne még a múzeumi negyedet megvalósítani.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára szerint 60 helyett 65 százalékra emelkedik a zöldterület nagysága a Városligetben. Hozzátette: az épületek is megújulnak és új funkciót kapnak. A környezetterhelésről szólva közölte: most 15 ezer autó halad át a ligeten, ennek megszűnése már érzékelhető lesz.
A múzeumi negyed nemzetközi tervpályázatára több mint ötszáz pályamű érkezett - számolt be.

A Jobbik a közbiztonság állapotát bírálta

Mirkóczki Ádám (Jobbik) bírálta a miniszterelnök vasárnapi, tisztavatási ünnepségen elhangzott kijelentését, miszerint "erről a rendről álmodtunk 25 évvel ezelőtt". Szerinte a miniszterelnöknek nincs fogalma arról, mitől szenvednek az emberek a közbiztonság terén.

Úgy folytatta: mindennaposak a pedagógus-bántalmazások, mentőket, egészségügyi dolgozókat bántalmaznak, gyermekeket rabolnak ki és nőket erőszakolnak, idős emberekhez törnek be. A személy- és vagyon elleni bűncselekmények soha nem látott mértékűek - közölte.

Kontrát Károly, a Belügyminisztérium államtitkára szerint az emberek kérését teljesítette a kabinet: növekedett a rendőri jelenlét az ország legkisebb településein is, és megtisztították a rendőrséget a korrupciótól. A büntetés-végrehajtási intézetekben az elítéltek 75 százaléka dolgozik - mondta, emellett hibátlannak nevezte az együttműködést a rendvédelmi szervek között, amit az árvízi munkák során is bizonyítottak.

KDNP: az unió összekeveri a melegek és a nemzeti kisebbségek jogait

Vejkey Imre (KDNP) - azzal kapcsolatban, hogy Semjén Zsolt, a KDNP elnöke meghívást kapott a Budapest Pride-ra - azt mondta: az unióban szándékosan összekeverik a melegek jogait a nemzeti kisebbségben élők jogaival, amelyekért pártja kiáll.

Hangsúlyozta: pártja tartja magát az egyén háboríthatatlan szabadságát biztosító alapelvhez, szexuális irányultságtól függetlenül, így, mint mondta, mindenkit megillet a jog, hogy részt vegyen a felvonuláson. Ugyanakkor felhívta a felvonulók figyelmét: jogaikat addig gyakorolhatják, amíg azzal másokét nem sértik.

Fidesz: az elévülést a szerződés lezárultához kelljen mérni

Rogán Antal (Fidesz) arról számolt be: frakciójuk szigorú módosító javaslatot nyújt be a devizahiteleseket érintő előterjesztéshez, amely szerint a meglévő szerződések esetében - akár forint- akár devizahitek, - az elévülés csak akkor kezdődhet, ha a szerződést lezárták. Ha az ma is él, ha annak alapján a hiteles fizet vagy vele szemben követelést támasztanak, akkor nem lehet elévülésről beszélni.

"Szó sem lehet olyan elévülésről, amelyik azt mondja, hogy a bankok a 2009 előtti követeléseket nem adják vissza, sem a devizahiteleseknek, sem a forinthiteleseknek" - fogalmazott.

Azt is kérte a kormánytól: karácsonyra már ne legyen devizahitel az országban, valamint azt: az árfolyamkockázatot ossza meg a bank és a hitelfelvevő között.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerint a devizahitelesek segítésére a szocialista kormányok semmilyen lépéseket nem tettek. A benyújtott javaslatról szólva azt mondta: a jogszabály hatályba lépése után 90 napon belül kell a bankoknak átszámolniuk a folyósítás és a törlesztés összegét. Mindez a forinthitelekre is vonatkozik, a végtörlesztett hitelekre azonban nem, mivel azt a piacinál kedvezőbb feltételekkel fizették vissza az ügyfelek - mondta.

Második lépésben a tisztességtelenül szerzett előnnyel való elszámolást határozzák meg, és év végéig beterjesztik a devizahitelek kötelező forintra váltásáról szóló javaslatot - számolt be. Itt kell mérlegelni a bankstabilitási szempontokat, itt kerülhet elő az állami szerepvállalás - közölte.

Előzetes


A Ház ülése 13 órakor a közelmúltban elhunyt Hasznos Miklós volt KDNP-s országgyűlési képviselőre emlékezéssel kezdődik, majd a jobbikos Lukács László és a DK színeiben politizáló független Varju László veheti fel mandátumát. Mindkét politikus egy az Európai Parlamentbe távozó képviselőt vált: előbbi Balczó Zoltánt, utóbbi Molnár Csabát.

A napirend előtti felszólalások után azokról a törvénymódosításokról dönthet az Országgyűlés, amelyeket a magyarországi nemzetiségek bizottsága javasolt a nemzetiségi választásokkal összefüggésben. Az ezt követő interpellációk, azonnali kérdések és kérdések után a parlament összevont vitát folytat majd arról az oktatási törvénycsomagról, amely például a kancellári rendszer bevezetését és a testnevelési egyetem önállóvá válását tartalmazza. Mivel a képviselők kivételes eljárásban tárgyalják a kormányzati előterjesztést, a vita után döntenek is róla.

A parlament nyári rendkívüli ülésszaka pénteken folytatódhat, amikor öt törvényjavaslat, egy pénzügyi tárgyú és a sportfogadást érintő fideszes törvénymódosítás, a bankszanálással összefüggő javaslat, a kormányzati szerkezetalakítással kapcsolatos előterjesztés, valamint a földtörvény módosításának elfogadása várható.

A házelnök előzetes napirendi javaslata nem tartalmazza, de a Fidesz korábban közölte, mihamarabb tárgyalni kívánják a kormány devizahitelesek megsegítését célzó törvényjavaslatát.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Rétvári: a Kádár-korszak bűnben fogant

Kádár János munkásságát és a következményeit bemutató konferenciát rendeztek Budapesten. Tovább olvasom