Kisalföld logö

2017. 10. 17. kedd - Hedvig 9°C | 21°C Még több cikk.

OGY - Folytatják a költségvetés tárgyalását

A költségvetést szerda reggel kezdték tárgyalni és péntekig eltart majd, összesen több mint harminc órában.

Krónika



10.53 - A sport, a turizmus, a honvédelem és az oktatás ügye is szóba került a jövő évi költségvetésről szóló javaslat parlamenti tárgyalása során csütörtök délelőtt, a büdzsé általános vitájának második napján.

Fidesz: a sport és a turizmus is tovább fejleszthető jövőre

Bánki Erik (Fidesz) kijelentette: a sporttámogatások összegét a szocialista kormányok utolsó évében tapasztalt 16 milliárd forintról fokozatosan emeli a jelenlegi kormányzat, jövőre csaknem 100 milliárd forint áll rendelkezésre. Célnak nevezte, hogy 2020-ra a magyar lakosság 40 százaléka rendszeresen sportoljon. Azt mondta, ennek érdekében is fontos az iskolákban a mindennapos testnevelés.

A turizmusról szólva közölte: a kormány számít az ágazat munkahelyteremtő képességére, és fontosnak ítélte a kormány balatoni fejlesztési programját.

Az MSZP a szociális források összegét bírálta

Korózs Lajos (MSZP) cinikusnak és hazugnak nevezte a büdzséjavaslatot, amely szerinte "a nyomorgókat lassú éhhalálra kényszeríti". Kétségesnek ítélte, hogy a közfoglalkoztatottak később a nyílt munkaerőpiacon találnának állást, ezért bírálta a kabinet azon politikáját, amely megszüntetné a segélyezést. Szerinte így több mint egymillió ember maradhat állás vagy támogatás nélkül és válhat tartósan leszakadóvá.

Kifogásolta, hogy az önkormányzatok segélyezésének támogatása csaknem 20 milliárd forinttal csökken, és hogy nincs fedezet a szociális dolgozók béremelésére.

A szociális szolgáltatások fejlesztésére az ideinél 37 százalékkal jut kevesebb - folytatta. Sérelmezte, hogy a családpolitikai pályázatok forrása ugyan több mint 1 milliárd forinttal emelkedik, de a többlet a népesedéspolitika kommunikációjára fordítja a kabinet.

KDNP: nő a honvédelem támogatása

Firtl Mátyás (KDNP) közölte: a kormány elkötelezett a honvédelmi kiadások ütemezett növelése mellett, amelyet a nemzetgazdaság képességéhez igazít. Az ideihez képest 9 milliárddal, több mint 200 milliárd forintra emelkedik a honvédelmi kiadás kerete, a NATO költségvetéséhez pedig csaknem 4 milliárd forinttal járul hozzá a büdzsé.

A nemzetközi szerepvállalás és a haderőfejlesztés érdekében a büdzsé a szakminiszternek átcsoportosítási jogot biztosít - hangsúlyozta, jelezve, hogy elindul a fegyveres életpályamodell. A pápai bázisrepülőtér fejlesztéséről szólva közölte: mivel ennek forrásigénye még nincs benne a büdzsében, így a költségvetés keretszámának bővítése várható.

Vargha Tamás, a honvédelmi tárca államtitkár mindezt azzal egészítette ki: 3,7 százalékkal növekszik a honvédelem büdzséje.

Jobbik: az oktatás az egyik vesztes

Dúró Dóra (Jobbik) a Klebelsberg Intézményfenntartó Központról (Klik) szólva elmondta: jövőre is a KLIK büdzséjének folyamatos bővítése várható, hiszen az idén felhasználtaknál kevesebb forrást irányoz elő számára a költségvetés.

A középiskolákkal kapcsolatban kifejtette: mindössze fél év lesz arra, hogy a szakképzés kikerüljön a Klik fenntartása alól a nemzetgazdasági tárcához. Sérelmezte, hogy nincs válasz például a többcélú intézmények szétválására. A felsőoktatás támogatása 40 milliárd forinttal lesz alacsonyabb, mint 2010-ben volt - mutatott rá.

Bírálta, hogy a mindennapos testnevelés feltételei még mindig számos helyen nincsenek meg.

Rétvári: emelkedik az oktatás kerete

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára azt mondta: mind az oktatásra, mind a gyermekekre több forrás lesz az ideinél. Szólt a pedagógus-béremelésről, a Klik keretének növeléséről, és arról is, hogy a felsőoktatásra 7 milliárddal több jut. Állami támogatásból indul program tornatermek, uszodák építésére, ez azonban évről évre valósul meg - közölte.

Fidesz: növekszik az oktatás támogatása

Kucsák László (Fidesz) leszögezte: 8 százalékkal nőnek az oktatási kiadások jövőre. Az iskolák működtetésére és pedagógus-béremelésre 50 milliárd forintos többlet lesz, és minden eddiginél több gyermek kap ingyenesen tankönyvet - mondta.

Hozzátette: a leghátrányosabb helyzetű gyermekek esélyeit növelő szolgáltatásokhoz is a büdzsé járul hozzá. Összesen 115 Biztos Kezdet Gyerekház működik az országban, csaknem fele költségvetési forrásból - mondta.

Az önkormányzatok nagyobb szabadságot kapnak a szociális ellátások kialakításában, amelyhez csaknem 10 milliárd forintos többletet nyújt az állam - ismertette.

LMP: javaslatok és kérdések

Sallai R. Benedek (LMP) az intézményen kívüli szülés referenciahálózatához nyújtana több forrást, a többi közt bábaképzésre, szülésznői hálózat létrehozására. A vidéki úthálózat fejlesztésére is magasabb összeget biztosítana, és a Békés megyei Wenckheim-programot, a kastélyfelújítást is támogatná.

Számos kiadást megkérdőjelezett, például a miniszterelnök költségvetésében szereplő 61 milliárd forintos "különböző kifizetések" címet, valamint a stadionépítések kiadásait.

A Fidesz az egészségügyi átalakításokról

Bene Ildikó (Fidesz) az egészségügy prioritásai közé sorolta a strukturális átalakításokat, a gyógyszer-támogatási rendszer átalakítását. A háziorvosi rendszer fejlesztését is fontosnak nevezte. Ehhez ismertetése szerint 10 milliárd forint áll rendelkezésre. Nem halasztható a kórházak egyszeri adósságkonszolidációja sem, erre 60 milliárd forint jut - szögezte le.

Fodor: ez a válság költségvetése

Fodor Gábor független képviselő, a Liberálisok elnöke a válság költségvetésének nevezte a büdzsét. A keleti nyitás szerinte tragikus gazdasági helyzetet fog eredményezni az ország számára, a költségvetés pedig ezzel a problémával nem néz szembe.

Bírálta a szociális ellátások csökkentését. Azt mondta: munkára nem így, hanem a beruházások támogatásával kellene ösztönözi az embereket.

Fotók

12.47 - Az egészségügyről, a nemzetiségi önkormányzatok finanszírozásáról, az oktatásról és a közlekedésről volt szó a 2015-ös költségvetés általános vitájában a parlamentben.

Kétperces vita az egészségügyről

Tukacs István (MSZP) egyetértett azzal a kormányzati elképzeléssel, hogy meg kell erősíteni a háziorvosi rendszert, mint mondta, öt év után fején találták a szöget. Ugyanakkor a képviselő szerint a többi "feszítő ügyről", az orvoselvándorlásról, a kórházak adósságáról és a paraszolvenciáról is beszélni kell.

Hasonló véleményen volt a jobbikos Lukács László György is, aki szerint az otthoni szakápolásról, a védőnői rendszerről és a fogorvosokról is lehetne szó. Javasolta, hogy mentesítsék a háziorvosokat a helyi iparűzési adó alól.

Rétvári Bence államtitkár arra hívta fel a figyelmet, hogy négyszáz helyszínen van jelenleg egészségügyi beruházás az országban 300 milliárd forint értékben, és volt bérnövekedés is a szférában 95 ezer ember számára átlagosan 23 százalék. A kórházak adósságkezeléséről közölte, egy hatvanmilliárd forintos alap van a költségvetési szervek adósságkonszolidációjára, ennek jó része a kórházakat fogja segíteni. Az Emmi államtitkára szerint a várólisták csökkentésére is vannak források.

A nemzetiségi szószólók a nemzetiségeknek jutó források emelését javasolják

Az Országgyűlés nemzetiségek bizottságának álláspontját tolmácsolva Kissné Köles Erika, a szlovén nemzetiség szószólója azt mondta, a nemzetiségi önkormányzatok alulfinanszírozott, a központi költségvetésből nyújtott források összege évek óta stagnál. Véleménye szerint ezen önkormányzatok teljesítőképességük határához értek, ezért a nemzetiségi szószólók javasolják a jövő évi költségvetési források megemelését.

Emlékeztetett arra, hogy a nemzetiségi önkormányzatok 41 nevelési, oktatási intézmény kizárólagos fenntartói, de emellett közreműködnek például a területfejlesztési tervek előkészítésében is. Kissné Köles Erika szerint ennek ellenére az önkormányzatok működési célú támogatása minimálisnak mondható.

Alexov Lyubomir szerb nemzetiségi szószóló a nemzetiségi önszerveződések, közösségek, civil szervezetek támogatása érdekében szólalt fel. Úgy értékelte, hogy ezen szerveződéseknek biztosított források nem elegendőek, azok hosszú évek óta nem emelkedtek az egyesületi szférában, sőt az erre a területre jutó források az elmúlt tíz évben nominálisan csökkentek.

Fidesz: javulni fog a gyermeket nevelő családok helyzete

Selmeczi Gabriella (Fidesz) kijelentette: a jövő évi költségvetéssel a gyermeket nevelő családok helyzete javulni fog, emellett abban megvédik a rezsicsökkentést és a családi adókedvezményt is.

Mint mondta, a jövő évi költségvetésben megalapozzák azt, hogy 2016-tól négy év alatt a duplájára emelkedik a két gyermeket nevelő családok adókedvezménye.

A kormánypárti politikus elmondta, az első házasok is adókedvezményt, "120 ezer forintos nászajándékot" kapnak. De mint mondta, ennek az intézkedésnek szimbolikus jelentősége van, a Fidesz ugyanis nagyon fontosnak tartja a házasság intézményét.

Beszámolt arról, hogy jövőre a részmunkaidőben foglalkozatott kisgyermekes szülő után is ugyanakkor mértékű adókedvezmény jár, mint a teljes munkaidőben foglalkoztatott után. Hangsúlyozta, jövőre is folytatódik a gyed extra és a munkahelyvédelmi akcióprogram.

Vita az oktatás finanszírozásáról

Hiller István (MSZP) szerint a jövő évi büdzséből a tudáshoz való hozzáférést szűkítő társadalomkép világlik ki. Ezt elfogadhatatlannak és rossznak tartják - hangsúlyozta. Értékelése szerint a költségvetés célja, hogy a gimnazisták és az egyetemisták kárára bővítse a szakmunkásképzést. Mint mondta, jó, színvonalas és versenyképes szakmunkásképzésre szükség van. Önök között hányan vannak, akik saját gyermekünknek ezt az életpályát vázolják fel? - kérdezte a kormánypártiaktól.

Közölte, a büdzsében az is szerepel indirekt módon, hogy 11-12. osztályban eltörlik az informatikai oktatást a gimnáziumokban.

Hiller István "a szegény Klebersbergről elnevezett" intézményfenntartót nem megoldásnak, hanem problémának látja, és szorgalmazta a minél hamarabbi, járási szintű decentralizálást.

Beszélt arról is, hogy a közoktatás államosításával 700 milliárd forintról 500 milliárd forintra csökkent a szféra finanszírozása. Helyeselte a pedagógus életpályamodell bevezetését, de szerinte a kormánypártok nem tudják tartani saját ígéretüket, mivel a béremelésre nem szerepel a költségvetésben megfelelő fedezet.

Rétvári Bence válaszában azt mondta, ha valaki megnézi a számokat, akkor jól láthatja, mennyivel többet fordít az oktatásra az állam. Véleménye szerint az jelentette az oktatáshoz való hozzáférés szűkítését, amikor a szocialisták bezárták a kisiskolákat, míg a jelenlegi kormány a tankönyvek felmenő rendszerben való ingyenessé tételével vagy az életpálya elindításával bővíti a hozzáférést.

Elmondta, hogy a Kliknek szánt plusz 50 milliárd forintból 38 milliárd a pedagógus-béremlésre megy. A középfokú oktatásra 196 milliárd helyett 209 milliárd forint szerepel - ismertette, azt kérdezve: miért azt olvassák ki ebből, hogy kevesebb gimnazista lesz Magyarországon.

Fidesz: a reformkor óta nem tapasztalt lendületben van a közlekedésfejlesztés

Völner Pál (Fidesz) szerint a reformkor óta nem tapasztalt lendületben van a közlekedésfejlesztés Magyarországon. Úgy értékelte, a nemzeti infrastruktúra-fejlesztési stratégia, valamint az új uniós költségvetési ciklus "rendkívüli potenciált" hordoz. 2014 és 2020 között az integrált közlekedésfejlesztési operatív programban és az európai hálózatfejlesztési eszközből a magyar közlekedésfejlesztésre nettó 1605 milliárd forint keretösszeg van, amelyet további uniós források egészítenek ki - mondta.

Fotók

13.49 - Az uniós beruházásokról, a büntetés-végrehajtásról és a társadalmi szolidaritásról volt szó a 2015-ös költségvetés csütörtöki általános vitájában a parlamentben.

Jobbik: a munkahelyteremtő beruházásokat kell központba állítani

Bana Tibor (Jobbik) arról beszélt, hogy noha volt elmozdulás az uniós források felhasználásnak gyorsítására, az áttörés elmaradt. Rossz hatékonyságú, kevés értéket hozó beruházások valósultak meg - értékelt, megjegyezve: hatékonyabb, célzottabb felhasználásra van szükség. Kijelentette azt is: a presztízsberuházások helyett a munkahelyteremtőket kell a központba állítani, kiemelt figyelemmel a kkv szektorra. Az ellenzéki képviselő szólt arról is, hogy érdemes áldozni a kutatás-fejlesztésre, de ehhez a vállalkozásoknak kiszámítható környezetre van szükségük.

Fidesz: javulnak a büntetés-végrehajtás feltételei

Vas Imre (Fidesz) felidézte, hogy az elmúlt években jelentős hangsúlyeltolódás volt a közrend, közbiztonság erősítése terén, a jogszabályváltozások hatására pedig nőtt a fogvatartotti létszám. Szólt arról, hogy folytatódhatnak a férőhelyeket növelő beruházások, bővülhet a fogvatartottak foglalkoztatása, a hivatásos állomány munkáját pedig bérfejlesztéssel honorálják.

Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára úgy reagált: az igazságszolgáltatás csak hatékony büntetés-végrehajtással (bv) lehet teljes. 2015 meghatározó lesz a területen az új bv-kódex hatályba lépése, a fejlesztések és az ágazatban dolgozók átlagosan 30 százalékos illetménynövelése miatt - tette hozzá.

LMP: a kormány nyíltan felmondta társadalmi szolidaritást

Szél Bernadett (LMP) álláspontja szerint a kormány nyíltan felmondta társadalmi szolidaritást, a költségvetési javaslat semmilyen választ nem ad a tömeges elszegényedésre. Kijelentette: a szociális hálót kellene megerősíteni, ehelyett 34 milliárd forintot kivonnak az önkormányzatok azon fejezetéből, amit a szociális kiadások fedezésére lehet fordítani. Emellett több segélyforma megszűnik - jegyezte meg.

Az ellenzéki politikus bírálta a kormány foglalkoztatáspolitikáját is, a többi közt azt, hogy 2018-ra 400 ezer lehet a közfoglalkoztatottak száma, s ők hivatalosan mind szegénynek számítanak. Sérelmezte, hogy a munkanélküliek ellátására mindössze 50 milliárd forint áll rendelkezésre, de az aktív foglalkoztatáspolitikai támogatások és a közfoglalkoztatás forrásainak arányát is kifogásolta. Elmondta: szívesen látna egy a nők foglalkoztatásának javításáért dolgozó miniszteri biztost.

Rétvári: csúcson a női foglalkoztatás

Rétvári Bence sikeresnek nevezte a munkahelyvédelmi akciótervet, a közmunka-programot és a Start munkaprogramot, amelyek - mint mondta - hozzájárultak a munkahelyek megőrzéséhez, de ahhoz is, hogy a munkanélküliség a bő 11 százalékról 7 százalék körüli értékre csökkenjen. Közölte azt is: mintegy 10 ezerrel több nőnek van állása, mint az elmúlt években.

Kontrát: jelentősen emelkedik a közfoglalkoztatás forrása

Kontrát Károly, a Belügyminisztérium államtitkára a közfoglalkoztatással kapcsolatban elmondta: idén 183 milliárd forint volt a közfoglalkoztatás előirányzata, jövőre 270 milliárd lesz. Fontosnak ítélte a feltételek megteremtését ahhoz, hogy aki akar, az tudjon dolgozni.

Fidesz: a mezőgazdasági munkahelyteremtés forrásai megvannak

Font Sándor (Fidesz) elmondta: megvannak a források ahhoz, hogy több munkahely jöjjön létre a mezőgazdaságban, mintegy 212 milliárd forintot csoportosít át erre a kormányzat, 180 milliárdot nemzeti forrásból előteremtve. Elmondta: továbbra is prioritás a fiatal gazdálkodók támogatása, ez már uniós kötelezettség is - ismertette.

Jelentős mértékű növekedésről szólt a termeléshez kötött támogatásokkal kapcsolatban.

Az állattenyésztők korábbi veszteségei után kiemelt célnak nevezte az állatlétszám növekedését. Elmondta: a baromfiállomány növelését állatjóléti támogatásokkal tudják elérni, amelyre 11 milliárd forintos jut. Ugyanígy a sertéságazat sem támogatható uniós forrásból, erre a 2010-hez képest mintegy 40 százalékkal több, 8,5 milliárd forint lesz jövőre.

Továbbra is biztosítás kötésére ösztönzi a kormányzat a gazdálkodókat, eredményesen - mondta -, és szólt arról is a ciklus végére jelentős mennyiségű osztatlan közös földterület kerülhet vissza gazdájához, ehhez jövőre 3 milliárd forint áll rendelkezésre. Ismertetése szerint folytatódik az Igyál tejet! és az iskolagyümölcs program is, amelyek keretében egyre több gyermek jut tejtermékhez, gyümölcshöz.

Szavait úgy összegezte: több mint 50 milliárd forinttal magasabb összeg szolgálja az agrárium fejlesztését az ideinél - mondta.

Varju: megszorító költségvetés született

Varju László, független országgyűlési képviselő azt mondta: DK szerint megszorító költségvetés született, szerves folytatása annak amit az elmúlt években történt. Sokaktól elvesznek és néhány kedvezményezetti körnek adnak lehetőséget. A számok azt mutatják, a szociális kiadások csökkennek, és az oktatásra szánt összegeket megkurtítják. Kritizálta a 18 éves tankötelezettség eltörlését, és azt mondta: nem biztosítják a világnézetileg semleges oktatást. A költségvetés és az adótörvények következtében egy korrupt adóhivatalnak még több adót kell begyűjtenie - közölte, hozzátéve: pangó gazdaságra és megszorításokra kell felkészülni. Magyarország igen nagy bajban van, a kormány működésének eredményeként. Ma jobban élünk, mint jövőre - fogalmazott.

Fotók


14.27 - Képviselői hozzászólásokkal folytatódott a költségvetés vitája csütörtökön az Országgyűlésben.

Fidesz: gyűlölet és felelőtlenség vezérli az ellenzéket

Németh Szilárd azt mondta, az ellenzéki felszólalásokat rosszindulat, gyűlölet, irigység és felelőtlenség vezérli. Felidézte a 2002-10 közötti időszakot és kiemelte, 2004-től a szocialista-liberális kormányok alatt egyetlen egyszer sem sikerült teljesíteni az unió elvárását, hogy a költségvetés hiánya 3 százalék alatt legyen. Eközben kiárusították az országot - jegyezte meg.

A mostani kormány negyedik éve három százalék alatt tudja tartani a hiányt, és jól látható, hogy 2,4 százalékos hiánnyal számolnak jövőre is. Megjegyezte: 2002-ben 56 százalékos volt államadósság szintje, ami 2010-re mintegy 83 százalékra nőtt. "Hogy merik kinyitni a szájukat, és bírálni a költségvetést, amely 75,4 százalékos államadóssági szinttel számol?" - kérdezte.

Kitért arra is: a világ legnagyobb áfa-csalását 2006-ban követték el, amikor négy hónapra lecsökkentették azt, s a szuperbruttósítás szintén az akkori kormányok ötlete volt. A Fidesz-KDNP szerint ezzel szemben a legfontosabb szempont a közös teherviselés. Szólt arról is: a költségvetés akkor jó, ha a segíti a jövőt felnevelő családok életét. A költségvetésben szereplő családi adópolitika ezt a célt szolgálja - mondta.

Akik a Demszky-korszakban a BKV-tól és fővárosi önkormányzattól nokiás dobozban hordták a pénzt, azok ne szólaljanak meg a közlekedést féltve - jegyezte meg egy másik területre térve.

A sportfejezetről kiemelte: a Csepel SC a rendszerváltás nagy vesztese volt. Mára ismét közösségi tulajdonba került, az önkormányzat vállalta, hogy 20 évig kizárólag sportcélú fejlesztéseket valósítanak meg az érintett telepeken - mondta és részletezte terveiket.

MSZP: csökkennek az oktatás forrásai

Tukacs István az előző felszólalásra reagálva megjegyezte: már érti, miért bukott el Németh Szilárd a választáson Csepelen.

Az oktatási fejezetről szólva az ellenzéki képviselő azt mondta: a közismereti tárgyaknál a minimálisra csökkentették a szakmát tanulók lehetőségeit, ezzel kifejezve lesújtó ítéletüket róluk. A kormány ragaszkodik ahhoz, hogy a képzetlen és tanulatlan emberekkel könnyebben lehet bánni - jegyezte meg, és kitért arra is, hogy 60 milliárddal csökkentek a felsőoktatás forrásai az elmúlt években. A kormány nem növeli a forrásokat, hanem konzerválja ezt az állapot - állapította meg az MSZP-s képviselő, aki ezt az állapotot összekapcsolta az elvándorlás jelenségével.

Kitért arra is: élelmiszereknél pótadót vetnek ki, ami meg fogja növelni az árakat.

KDNP: a fő kérdés, hogy mennyivel marad több pénz a magyar embereknél

Szászfalvi László arról beszélt, hogy a költségvetési törvény az emberekről, az életkörülményeik javításáról szól. Józanul, határozottan egyetlen cél lehet, hogy lépésről-lépésre könnyebbé tegyék az életfeltételeket a magyar családok számára. Úgy látta: a legfontosabb kérdés, hogy mennyivel marad több pénz a magyar embereknél.

A KDNP-s politikus kitért arra is, hogy folyamatosan tartják a hiány 3 százalékos alatti mértékét,és a GDP-növekedés tekintetében az EU-ban dobogós helyen állnak.

A kkv-k és családi vállalkozások területén sikerült előrelépni, jelentős gyarapodás tapasztalható a munkahelyek számában, az infláció minimális mértékre csökkent - sorolta.

Az, hogy ez kevés az ellenzéknek válság idején is, természetes, de a karaván mégis jó irányban halad - fogalmazott. Kiemelte: a költségvetés megőrzi a kormányzás elmúlt években elért eredményeit, így 240 milliárd marad a családoknál, megvédik a rezsicsökkentést, amelyek hatására a terhek 20-25 százalékkal csökkentek. Arra számítanak, hogy nőnek a lakossági megtakarítások és a fogyasztás, ami ösztönzi a gazdaság növekedését, s folytatódik a munkahelyvédelmi akcióterv is - jelezte.

Szólt arról: jövőre is értékállóak lesznek a nyugdíjak, és 2 milliárddal nő a civil szervezetek támogatása, a nemzetpolitikával összefüggő költségvetési mozgástér pedig 2,391 milliárddal nő. Rögzítette: támogatják a javaslatot, amit a fentiek mellett azzal is indokolt, hogy abban a család az első helyen áll.

Jobbik: nem áttekinthető a költségvetés

Staudt Gábor szerint a költségvetés áttekinthetőségét nehezítette, hogy csak az idei számok szerepelnek benne, nincs mihez hasonlítani a megjelenő adatokat, ami a hatályos jogszabályoknak sem felel meg. Úgy látta: a kormányzati bürokrácia nagymértékben nőtt az elmúlt években és néhány tárca kivételével ez a tendencia folytatódik. Legkirívóbb példaként a Miniszterelnökséget említette.

Mint mondta, örül a bíróságok plusz egymilliárdos támogatásának, de annak nem, hogy a személyi juttatásoknál mínusz egymilliárd jelenik meg. Reményének adott hangot, hogy a következő büdzsében már szerepel egy állami bírósági végrehajtói rendszer megteremtése is.

A nemzetpolitikáról szólva kiemelte: jóval több forrást lehetett volna beállítani a jelzett 8 milliónál a határon túli műemlékek felújítására.

Hozzátette: a büdzsé bizonyos területen átláthatatlan, nem kifejtett 10 milliárdos tételek szerepelnek benne. Különféle kifizetések címén 61 milliárdos tétel szerepel a Miniszterelnökségnél, s a HM-soron az egyéb szervezetek részére 73,5 milliárd állna rendelkezésre. Ez így biankó csekk - állapította meg.

Szavai szerint bár némileg nőnek a HM-kiadások, de ez még így is messze van a GDP 2 százalékától. Furcsállotta azt is, hogy miért a honvédségnek kell támogatnia a Magyar Futballakadémiát.

A jobbikos képviselő az önkéntes tűzoltóságokra a 300 millió forintot szintén kevesellte. A képviselő nem tartotta támogathatónak a javaslatot.

16:50 - A  mezőgazdaságról, az oktatásról, a gazdaságról, a külgazdasági  terület finanszírozásáról volt szó a 2015-ös költségvetés általános  vitájában csütörtök délután a parlamentben.   
    
Fidesz: mezőgazdasági szempontból előnyös a költségvetés  

Pócs János (Fidesz) szerint mezőgazdasági szempontból előnyösen  alakul a költségvetés, a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés is több  forráshoz jut, mint idén. Szavai szerint emellett az uniós  támogatási összegeket is gazdaságélénkítésre, munkahelyteremtésre  kell használni. A mezőgazdaságban például 390 milliárd forint uniós  pénzt lehet felhasználni, aminek önrésze is biztosított. A büdzséről  szólva méltatta egyebek mellett, hogy nagy hangsúlyt fektet a fiatal  gazdák támogatására, elősegítve a generációváltást. A kormánypárti  politikus célként jelölte meg a mezőgazdaság és az erdészet  versenyképességének javítását, a mikrovállalkozások erősítését, a  helyi együttműködési hálózatok támogatását.  

LMP: sokkal több forrás kellene az oktatásra 
      
Ikotity István (LMP) álláspontja szerint a versenyképesség, a  fenntartható fejlődés záloga az oktatás. A modern pedagógiai  szemléletet, az informatikai újdonságok beemelését szorgalmazta.  Felvetette, hogy Magyarországnak 10 éve nem volt oka szégyenkezni,  azóta 250 milliárd forintot vontak ki az ágazatból. Az ellenzéki  politikus szerint miközben a legtöbb ország a válság alatt növelte  oktatási kiadásait, addig a magyar kormányok csak a megszorításban  gondolkodtak. Ha ez nem változik, tartósan alacsony pályára áll az  oktatási rendszer finanszírozása, egyre távolabb kerül a tudásalapú  társadalom - tette hozzá, kiemelve: középtávon másfél-kétszeresére  kellene növelni a szféra támogatását.  

Emmi: az oktatás nagyobb forráshoz jut az ideinél   

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi)  államtitkára kiemelte: 9,1 milliárd forint fordítható a  felsőoktatási struktúraváltásra. A tudáshoz való hozzáférés  firtatására válaszul az ingyenes tankönyveket hozta fel, és elmondta  azt is: 13 milliárd forinttal jut több a középfokú oktatásra.   

Fidesz: a felsőoktatás többlettel számolhat   

Vinnai Győző (Fidesz) elmondta, az ideinél 6 milliárddal több,  143 milliárd forint a felsőoktatás támogatása, de a többi közt a  struktúraváltásra vagy a kiválósági programra további források  állnak rendelkezésre, utóbbira 10 milliárd forint. Hozzátette: 283  milliárd forint az egyetemek és főiskolák saját bevétele. Bírálta,  hogy 8,6 milliárd forintot kell a PPP-beruházások finanszírozására  költeni.   

Rámutatott: a vállalkozások, cégek már támogathatnak  főiskolákat, egyetemeket, a társasági adójukhoz nyújtott  kedvezményen keresztül.   
A politikus a régió legkiválóbb felsőoktatásának megteremtését  tűzte célul. Szerinte a költségvetés kijelöli ehhez az utat.  

MSZP: a büdzsé a fideszes holdudvart szolgálja ki  

Szakács László (MSZP) szerint a 2015-ös költségvetés azt üzeni a  társadalomnak, hogy akinek kevés van, annak jövőre semmije sem lesz.  A büdzsé csak a fideszes holdudvart szolgálja ki, a társadalmi  kohéziót pedig rombolja - mondta.  

Értékelése szerint a 2,4 százalékos tervezett hiány nem a  kormány érdeme, hanem egy uniós elvárás, aminek meg kell felelni.  Kockázatosnak nevezte az áfabevételeket, szerinte azok csak akkor  teljesülnek, ha növekednek az árak.  

Az ellenzéki politikus szerint ha a személyi jövedelemadónál  jelzett 5,5 százalékos bevételnövekedés csak másfél százalékkal  kevesebb lesz, akkor az százmilliárdos lyukat jelent a  költségvetésben. Kifogásolta, hogy a Nemzeti Olimpiai Központnak  44,2 milliárd forintot adnak, miközben az Országos Mentőszolgálat  éves költségvetése ennél kevesebb. Szóvá tette, hogy 150 milliárdot  spórol a kormány a szociális juttatásokon.   

Fidesz: takarékos a külügyminisztérium költségvetés  

Csenger-Zalán Zsolt (Fidesz) azt mondta, Magyarország gazdasági  és diplomáciai külkapcsolatainak takarékos, de feladatainak  ellátását megnyugtatóan biztosító finanszírozását tartalmazza a  költségvetés.  

Emlékeztetett arra, hogy a kormánystruktúra átalakításával ide  került az exportfejlesztés és a beruházás-ösztönzés. A cél az, hogy  megnöveljék azon magyar vállalkozások számát, amelyek exportképes  terméket állítanak elő - mondta, megjegyezve, jelenleg 2500 ilyen  vállalkozás van.  

A fideszes politikus azt mondta, az Eximbank jövőre 18 milliárd  forintot kap tőkeemelésre, míg a kötött segélyhitelekre további 600  millió forintot biztosítanak.  

Beszámolt arról is, hogy új nagykövetség nyílik Mongóliában,  Ecuadorban, Malajziában és Nigériában, míg új főkonzulátus nyíltik  Vietnamban, Brazíliában és Irakban.  

Jobbik: kapjanak több pénzt az állatvédő szervezetek  

Egyed Zsolt (Jobbik) arról beszélt, hogy elavult a gyepmesteri  rendszer és az ezen a területen működő civil szervezetek  tulajdonképpen közfeladatot látnak el. Mint mondta, koldusok ezek a  civil szervezetek, támogatásra lenne szükségük. Ugyancsak szót emelt  a speciális mentési feladatokat ellátó szervezetek támogatásáért is.  

A politikus szorgalmazta a hátrányos helyzetű kistérségek  nagyobb támogatását is.  

FVM: a civil szektorban kell maradnia az állatmenhelyek  támogatásának  

Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium (FVM) parlamenti  államtitkára a jobbikos képviselőnek válaszolva közölte: az  állatmenhelyek támogatását a civil szektorra hagyná. Mint mondta,  ezek a szervezetek olyan kreatívak, olyan sok ember szívét ki tudják  nyitni, és nem is lehet a támogatási rendszert uniformizálni.  

Azt kérte, aki teheti, támogassa adója egy százalékával ezeket a  szervezeteket.

19:00 - Egyebek  között a sportról, a honvédségről, a családok támogatásáról, az  agráriumról és a fogyatékossággal élőkről volt szó a 2015-ös  költségvetés általános vitájában csütörtök délután a parlamentben.   
   
Fidesz: nő a sport támogatása  
   
Simon Róbert Balázs (Fidesz) arra hívta fel a figyelmet, hogy a  sportágazatra a költségvetésben 118,8 milliárd forintot szánnak,  vagyis a terület forrásai több mint húsz százalékkal nőnek a 2014-es  eredeti előirányzathoz képest. A kormány 2010 óta stratégiai  ágazatként kezeli a sportot, már megalakulásakor duplájára emelte  annak támogatását az előző évhez képest - mondta a politikus.  
   
Jobbik: a honvédelem költségvetésében nincs előrelépés  
   
Kulcsár Gergely (Jobbik) a honvédelmi fejezetről beszélve azt  mondta, az nem okozott számukra meglepetést, mert nemhogy áttörést,  de még előrelépést sem látnak. Az ország honvédelmi képessége nagyon  alacsony - tette hozzá.  
   
A területre a költségvetés 0,75 százalékát fordítják, miközben a  NATO két százalékos ráfordítást várna el - hangsúlyozta. A Jobbik  szerint viszont a megfelelő feladatellátáshoz még ennél is nagyobb  összegre lenne szükség.  
   
A honvédelem költségvetésének tíz százalékát a Gripenekre  fordítják - hívta fel a figyelmet.  
   
Kormány: az illetmények növelésére is lesz pénz  
   
A kormány nevében felszólaló Kontrát Károly belügyi államtitkár  hangsúlyozta, hogy a rendőrök, a tűzoltók, a katasztrófavédelem, a  titkosszolgálatok, a büntetés-végrehajtás dolgozói és a katonák  számára 2015. július 1-jétől harmincszázalékos átlagos  illetménynövelést adnak, a tervek szerint pedig a további négy év  alatt még évi öt-öt, 2019-ig pedig összesen ötvenszázalékos  illetménynövelést hajtanak végre.   
   
Fidesz: ez a realitások költségvetése  
   
Turi-Kovács Béla (Fidesz) kijelentette, hogy a parlament előtt  fekvő jogszabály a "realitások költségvetése". Hangsúlyozta, hogy  jövőre is növekedést kell produkálni, csökkenteni kell a  munkanélküliséget és az ország adósságát.  
   
Véleménye szerint a büdzsé egyúttal szolgálja a családokat, amit  a politikus alapvető nemzeti feladatnak nevezett.  
   
A kétgyermekes családok adókedvezményének növelését viszont már  2015-ben el kellene indítani - jelentette ki.  
   
MSZP: a szegények finanszírozásából sok pénz kerül ki  
   
Gőgös Zoltán (MSZP) arra hívta fel a figyelmet, hogy nagyon nagy  baj lesz januárban, mert az emberek rájönnek, hogy a szegények  finanszírozásából sok pénz került ki, és ez a probléma leginkább a  vidéket fogja érinteni. Hozzátette, a kormány szembeállítja a  dolgozókat a segélyezettekkel, de ez a kettő összefügg, mert azok  közül is sokan kaphatnak segélyt, akik dolgoznak.  
   
Az agráriummal kapcsolatban kifejtette, hogy bár van pénz a  támogatási rendszerben, de nincs mögötte intézményrendszer, így nem  lesz, aki kifizesse a különböző támogatásokat.  
   
Az élelmiszerlánc-felügyeleti díj emelésével kapcsolatban azt  mondta, az "zseniális gazemberség", nyíltan vállalják fel a  korrupciót.  
   
Zsigó Róbert, a Földművelésügyi Minisztérium  élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára a képviselőnek azt  válaszolta, hogy a Gyurcsány- és Bajnai-kormányok elszegényítették a  gazdákat, kiszolgáltatottá tették az élelmiszer-ágazatot a  multinacionális cégeknek, a vidék versenyképessége pedig megszűnt.  Most olyan támogatásokat tartalmaz a költségvetés, amely az  állattenyésztés, a zöldség-gyümölcs termesztés versenyképességét  javítják és munkahelyeket is teremthetnek.  
   
Kormány: nőtt a biztonság 2010-hez képest  
   
Kontrát Károly, a Belügyminisztérium államtitkára hangsúlyozta,  tételesen meg tudják mondani, hogy hány olyan rendészeti törvény  került a parlament elé, amit a Jobbik nem szavazott meg.  
   
Kijelentette, hogy az előző parlamenti ciklus erőfeszítéseinek  eredményeként ma nagyobb biztonságban élnek az emberek  Magyarországon, mint 2010-ben. Ez pedig a kormány és a parlament  erőfeszítéseinek köszönhető, mert olyan hátteret alakítottak ki a  rendőrségnél, amelyik stabilizálta a személyi hátteret,  megteremtette a költségvetési és a technikai feltételeket - közölte.  Hangsúlyozta, hogy a rendőrség létszámát 3500 fővel növelték.  
   
A Fidesz a fogyatékossággal élőkről  
   
Hirt Ferenc (Fidesz) arról beszélt, hogy a paksi atomerőmű  bővítésére már 28 milliárd forintot szán a költségvetés.  
   
A mozgáskorlátozottak autóvásárlására 900 millió, a  fogyatékossággal élő személyek érdekvédelmi szervezetei és az  esélyteremtési programok támogatására 208 millió, az Értelmi  Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége  számára 136 millió forintot irányoznak elő - sorolta. A Siketek és  Nagyothallók Országos Szövetsége 173 millióval, a  Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége 168 millió  forinttal, a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége 173  millióval szerepel a büdzsében - közölt újabb adatokat. Arra is  felhívta a figyelmet, hogy a szociális intézményi foglalkoztatás  támogatása több mint kétmilliárd, míg a megváltozott  munkaképességűek foglalkoztatásának támogatása közel harmincmilliárd  forintos tételként szerepel.  
   
MSZP: a költségvetés nem használja a társadalom fejlődését  
   
Teleki László (MSZP) kijelentette, hogy a költségvetés nem  használja a társadalom fejlődését, "inkább romokba dönti".  
   
Hangsúlyozta, a hátrányos helyzetűek nem kapnak esélyt arra,  hogy kitörési pontokat találjanak az oktatási intézményekben.  Üdvözölte, hogy hároméves kortól óvodába kell járni, de kiemelte:  nem látja, hogy bővítenék az óvodai férőhelyek számát.  
   
Megjegyezte azt is, nem látszik, hogy a tanulók, ezen belül a  hátrányos helyzetűek milyen ösztöndíjakban részesülnek. Felhívta a  figyelmet, hogy amíg a Magyarországi Cigányokért Közalapítvány  esetében 2010-ig világosan lehetett látni az ösztöndíjasok számát,  ma már nincsenek információk erről.

21:40 - Turizmusról, fiatalokról, honvédelemről is szó esett a költségvetés folytatódó vitájában csütörtök este az Országgyűlésben.

Fidesz: a turizmust is fejleszti a családi adórendszer

Riz Gábor (Fidesz) a turizmust érintő költségvetési tételekről beszélt felszólalásában. Mint mondta, a családi adózás miatt 240 milliárd forinttal többet költhetnek el, amely megmutatkozik majd a szabadidő hasznos eltöltésében, és így a turizmusban is. Az ágazatot fejleszthetik emellett az uniós források, valami a közlekedés-fejlesztési programok is pozitív kihatással lehetnek a szektor teljesítményére.

A jövő évi költségvetésben nagy figyelmet fordítanak a nemzeti adottságokra építő egészségturizmusra, illetve a rendezvényturizmusra is.

A képviselő az idei év eddigi adatait sorolva elmondta, jelentősen nőtt a szálláshelyek kapacitása és kihasználtsága is: a január-augusztusi időszakban 51 százalékos volt a férőhely-kihasználtság, a szálláshelyek bevételei 11 százalékkal voltak magasabbak augusztusig az előző év azonos időszakához viszonyítva. A legjobban Csehországból és az Egyesült Államokból nőtt a beutazók száma, Hollandiából viszont csökkent.

Jobbik: nincs a fiatalok számára reményt keltő adat a költségvetésben

A jobbikos Farkas Gergely arról beszélt, hogy nincs semmi a költségvetésben, amely reményt adna a fiataloknak, a Klebersberg Intézményfenntartó Központra kevesebb pénzt költenek, mint idén, ugyanakkor a pedagógus életpályamodell 38 milliárdos többletkiadást jelent, ennek a helyzetnek lesznek kárvallottjai - mondta.

Elmondta még, hogy az egyetemekre, főiskolákra bár pár milliárddal többet szánnak, de a 2011-es 189 milliárdhoz képest a jövő évi 143 milliárd még így is alacsonyabb összeg.

A lakhatás problémáját sem oldotta meg a kormány, holott korábban ők is elismerték, hogy a fiatalok körében ez probléma.

Frakciótársa, Z. Kárpát Dániel szintén az otthonteremtési támogatásokat kérte számon a kabineten. Kiemelte, a kormánynak egy olyan bérlakásprogramot kellene indítania, amely megfizethető otthonhoz juttatja a fiatalokat. Szerinte ez az építőipar és gazdaság mellett a fiatalok kivándorlási arányát is javítaná.

Fidesz: változatlanok az adórendszer alapjai

Cseresnyés Péter (Fidesz) az adórendszerrel kapcsolatban azt emelte ki, hogy annak alapjai változatlanok maradnak, mert bizonyítottan szociális biztonságot, gazdasági növekedést tud biztosítani és alacsonyan tartja az adóterheket. Mindezt úgy - tette hozzá, hogy nem az emberektől kér nagyobb áldozatot, hanem azoktól a cégektől, akik korábban komoly ellenőrzés nélkül vitték ki az országból a pénzt.

Hangsúlyozta, hogy a tervek szerint a társasági adó még ebben a ciklusban egykulcsos lehet, január elsejétől kiterjesztik a fordított adózást több területre, egyes cégeknek pedig gyakrabban kell áfabevallást készítenie.

MSZP: a kormánynak nem fontos a családok biztonsága

Demeter Márta szocialista képviselő a honvédelmi büdzsével kapcsolatban azt mondta, abból az látszik, hogy a kormánynak nem fontos a családok biztonsága, mivel a honvédelemre fordított összegek mélypontra csökkentek. 2010 előtt soha nem volt a GDP 1 százaléka alatt a költségvetése a szektornak, most viszont 0,75 százalékra csökkentenék, pedig a honvédség látja el az ország védelmét és katasztrófavédelmi helyzetekben is hasznos feladatokat látnak el.

Hangsúlyozta még, hogy fontos képességeket építettek le, folyamatos az amortizáció, és azt kérte, hogy a helikopter-beszerzésnél teljesen nyílt eljárást indítsanak.

A képviselő pozitívumként értékelte, hogy jövőre 30 százalékkal nő az illetmény, ezzel kapcsolatban azt kérte, hogy a kormány egyeztessen a szakmai szervezetekkel, hogy igazságosan osszák el az illetménynövekedést.

Vargha Tamás honvédelmi államtitkár válaszában úgy fogalmazott, az ellenzéki képviselő állításával szemben jövőre emelkednek a honvédelmi kiadások, amelyek szerinte a korábbi szocialista kormányokéval ellentétben átláthatóan és tisztán használnak fel.

Hoppál: a kultúra a győztes ágazatok között szerepel

Egyértelműen a győztes ágazatok közé sorolta a kultúrát a jövő évi költségvetésben Hoppál Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) kultúráért felelős államtitkára.

Hoppál Péter egyebek mellett kiemelte a Zeneakadémia célzott 800 millió forintos támogatását, valamint a budapesti operaházra szánt kilencmilliárd forintos keretet, ami szerinte duplája a szocialista kormányok idejében tapasztalt forrásnak.

A legnagyobb előrelépésnek azonban a kistelepülések kulturális támogatásának növelését nevezte. Hangsúlyozta, a kabinet döntése értelmében jövőre minden település legalább havi 120 ezer forintot fordíthat kulturális kiadásokra, ami több mint 1700 település esetében jelent forrásnövekedést. Emlékeztetett, a települések lakosaik száma alapján mintegy ezer forintos támogatást kapnak, ám eddig nem volt minimális összeg, így egy 500 lakossal rendelkező település 2015-ben kétszer akkora forrás felett rendelkezhet.



21:55 - A csütörtöki ülésnap zárásaként a költségvetés vitájában még az egészségügyről és közmunkáról esett szó, majd a napirend utáni felszólalások következtek.

Jobbik: az egészségügyben dolgozók miatt működik még az ellátás

Lukács László György (Jobbik) az egészségügyi büdzsével kapcsolatban azt mondta, az többnyire rossz, a szektor még azért működik, mert a benne dolgozók működtetik. Szerinte sokkal fontosabb lenne ide csoportosítani a forrásokat, mint a Terrorelhárítási Központhoz vagy a stadionépítésre, az ország egyébként is rosszul áll a GDP-arányos egészségügyi kiadásokkal.

Kiemelte a népegészségügyi feladatokat, amelynél elsődlegesnek nevezte az egészségmegőrzést, mivel így kevesebb lehet a kórházak kiadása. Hozzátette még, hogy a kormány is felismerte az elvándorló orvosok problémáját, de a 2015-ös költségvetésben sincs erre megoldás.

Fidesz: amit a kormány eltervezett, az megvalósult

Boldog István (Fidesz) arra hívta fel a képviselők figyelmét, hogy amit a kormány eddig eltervezett a költségvetésben, az mind megvalósult és ez 2015-ben is így lesz, mivel végrehajtható büdzsét terveztek.

A közmunkásokkal kapcsolatban azt mondta, az nem feudális rendszer, és többeket segített már a versenyszférában elhelyezkedni.

Az önkormányzatokkal kapcsolatban közölte, hogy azok jobban jártak a feladat-finanszírozással, bár hibák még vannak.

A vitát a levezető elnök elnapolta. A költségvetés általános vitája pénteken folytatódik.

Napirend után

Két képviselő kért szót napirend után a parlament csütörtöki ülésén. Bangóné Borbély Ildikó folytatta a szerdán megkezdett állampolgári levél felolvasását, amelyben a kormány hibáira világítanak rá, frakciótársa, Kiss László pedig Traian Basescu román elnöktől, "Orbán Viktor barátjától" olvasott fel az erdélyi magyarság autonómia törekvéseit ellenző idézeteket.

Sneider Tamás levezető elnök az ülést lezárta, a képviselők péntek reggel folytatják a munkát.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Máért - Áder: nincs bűnös nemzet

Csak bűnös politikusok vannak - mondta a köztársasági elnök a Magyar Állandó Értekezleten. Tovább olvasom