Gyűjtse össze az érdekes cikekket a címek mellett lévő később elolvasom ikonokkal!

Győr-Moson-Sopron - kisalfold.hu

2014. 07. 30. szerda - Judit, Xénia

Még több

Itt vagyok: Nyitólap > Belföld - Magyarország hírei > OGY - Állampárti múlt: ˝a feltárás a tudomány és nem a politika feladata˝

OGY - Állampárti múlt: ˝a feltárás a tudomány és nem a politika feladata˝

A kormánypártok képviselői az állambiztonsági múltról rendezett országgyűlési vitán beszéltek az elmúlt 22 év igazságtalanságáról, illetve arról, hogy a tudomány vagy a politika feladata-e a tényfeltárás.

MTI - 2012.04.17. 07:49
Megosztás: Facebook Twitter E-mail
17:02 - Valamennyi frakció kihasználta a rendelkezésére álló időkeretet az állambiztonsági múlt feltárásáról szóló vitában, amelyben a bűnösök és az áldozatok közötti éles megkülönböztetést hangsúlyozták kormánypárti felszólalók. Az ülés ezt követően napirend utáni felszólalásokkal ért véget.

Fidesz: valóban készen ál-e mindenki a téma józan feldolgozására?

A fideszes Selmeczi Gabriella arra kérdezett rá, valóban készen áll-e mindenki a téma részletes feldolgozására, ha ellenzéki képviselők a plénumon mondják ki, hogy az előző rendszerben nem volt diktatúra.

Szerinte a feltárást felülről kell kezdeni, vagyis a rendszer működtetőivel, a hatalom egykori birtokosaival. Fontosnak tartotta, hogy éles határt húzzanak bűnösök és áldozatok közé.

Selmeczi Gabriella a kommunista múlt legszégyenletesebb részének, legsúlyosabb örökségének tekintette az állambiztonság tevékenységét, amelynek során embereket üldöztek politikai nézetük miatt, egzisztenciájukat megnyomorították, szembe állították barátaikkal és családtagjaikkal.

Országgyűlés plenáris ülés - 2012.04.17. Fotó: MTI (galéria)

Az ügynöklisták nyilvánosságra hozatalával kapcsolatban azt mondta: a teljes körű feltárás súlyos sebeket téphet fel és emberi érzelmeket kavarhat fel. Szerinte a múlt feltárásának az igazságosság elvén kell nyugodnia. Mint mondta, ezt a célt szolgálja a Nemzeti Emlékezet Bizottsága. A politikus végül azt ajánlotta a szocialista képviselőknek, nézzenek utána, hogy apparátusukban kik dolgoztak fedésben.

Frakciótársa, Szabó Zsolt az LMP törvényjavaslatát nem tartotta átgondoltnak, amelyből szerinte politikai tőkét kovácsolhat a párt. Mint mondta, azért nem szavazta meg a tárgysorozatba vételét, mert szerinte az abban foglaltakra a jelenlegi jogszabályok is lehetőséget adnak. Emlékeztetett arra, hogy egy korábbi liberálist párt ugyanezt tette, törvényt terjesztett be, hogy politikai tőkét kovácsoljon belőle.

A szintén fideszes Horváth János közölte: a legfontosabb az lenne, ha az emberek minél kisebb közösségekben beszélnének erről a témáról, ezért szerinte erre mindenkit ösztönözni kellene, mert ezzel azokra terelődne a figyelem, akik abban a világban befolyásosok voltak és arról, hogyan válhattak a mai világban oligarchákká.

KDNP: az elfedés szándéka is megjelent

A kereszténydemokrata Harrach Péter a felszólalások mögött a múlt feltárásának tiszta igényét is megjelenni látta, de szerinte meg lehetett figyelni az elfedés szándékát is. Fontosnak tartotta, hogy a politikai és a jogi szempontok mellett a döntéshozók az emberi szempontokat is mérlegeljék a kérdésben.

Frakciótársa, Varga László szerint külön kell választani az áldozatokat és a rendszer működtetőit.

Az MSZP a legszélesebb nyilvánosságot támogatja

Az MSZP-s Bárándy Gergely bírálta azokat a kormánypárti felszólalókat, akik a szocialistákról fogalmaztak meg kritikákat, és azt mondta: pártja a legszélesebb nyilvánosságot támogatja ebben a kérdésben.

Kijelentette: nem szabad ezt a kérdést aktuálpolitikai szándéktól vezérelve tárgyalni és egymást gyalázni, és fontosnak tartotta a minél szélesebb kutathatóságot.

Kontrát Károly eredményesnek tekintette a vitanapot

Kontrát Károly államtitkár eredményesnek és jelentős lépésnek tekintette a vitanapot a múlt megismerése felé. A Nemzeti Emlékezet Bizottságával kapcsolatban visszautasította, hogy az az ügy elkenését szolgálná, azt azonban elismerte, hogy a történelmi igazságtétel terén valóban sok még a teendő.

Az államtitkár megismételte a vezérszónoki felszólalásában elmondott feladatokat, a többi között azt, hogy szélesíteni kell az áldozatok jogait és lehetővé kell tenni a teljes körű megismerést. Hangsúlyozta: a rendszer egészét kell megismerni és megismertetni a ma élőkkel a megrendelőtől a végrehajtóig.

Az ülést levezető elnök ezt követően lezárta a vitát, és közölte valamennyi frakció kihasználta a rendelkezésére álló időkeretet. Jakab István emlékeztetett továbbá, az Országgyűlés hétfőn elfogadott napirendje alapján később, várhatóan következő ülésén folytathatja a járások kialakításáról szóló kormányzati előterjesztés általános vitáját.

Napirend után

A napirend utáni felszólalás lehetőségével ezúttal is csak jobbikos képviselők éltek: Korondi Miklós gróf Széchényi István vasútfejlesztési erőfeszítéseit méltatta, míg Nyikos László ezúttal is a "közpénzkezelés hazai elszámoltatási kultúrájának alacsony színvonaláról" értekezett. A kormány egyik felszólalásra sem reagált.

Jakab István ezután április 23-ára összehívta a parlament következő, várhatóan háromnapos ülését, majd bezárta a jelenlegit.

16:20 - A Jobbik konkrét személyek megnevezésével az egyházak érintettségéről beszélt az állambiztonsági múlttal foglalkozó keddi országgyűlési vitanapon, a Fidesz és a KDNP, valamint a kormány képviselői viszont visszautasították a vádakat.

Fidesz: a felelősöket számon kell kérni, akkor is ha a sajátjainkról van szó!

L. Simon László, fideszes képviselő a Dézsy Zoltán rendezte "Az ügynökök a paradicsomba mennek" című film történetét felidézve azt mondta: a múltat nem lehet lezárni, hanem fel kell tárni, meg kell ismerni és tanulni kell belőle, a felelősöket pedig számon kell kérni, "még akkor is ha a sajátjaink között is vannak érintettek".

Szerinte ennek érdekében meg kell teremteni a diktatúra iratainak korlátok nélküli kutathatóságát, és jelenleginél jobb jogszabályi kereteteket kell alkotni.

Bizottsággal vizsgáltatná a pártállami akták sorsát az LMP

Az LMP egy olyan parlamenti vizsgálóbizottság felállítására tesz javaslatot, amelyik az előző rendszerben keletkezett állambiztonsági iratok sorsát vizsgálná - mondta keddi, parlamenti sajtótájékoztatóján Schiffer András. A képviselő hozzátette, hogy az erről szóló határozati javaslatot reményei szerint már a jövő héten benyújthatják a Háznak.

A testület arra a kérdésre próbálna választ adni, hogy mi történt az állambiztonsági iratállománnyal 1989. június 13-át követően. A politikus hozzátette, arról is tiszta képet akarnak kapni, hogy mely állami vezetők tekinthettek bele ezekbe az adatokba illetve hogyan lehetett manipulálni az aktákat.

A vizsgálat az összes, a rendszerváltozás utáni, illetve a közvetlenül a rendszerváltozás előtt regnáló kormány tevékenységére kiterjedne - közölte.

Kérdésre válaszolva hozzátette, véleménye szerint az ellenzéki pártok valószínűleg támogatni fogják a kezdeményezésüket és így összegyűlhet a szükséges 78 aláírás.

A Jobbik az egyházak érintettségéről

Hegedűs Lorántné, a Jobbik képviselője arról beszélt, hogy a keresztény egyházakat hogyan gyűrte maga alá az állampárti gépezet és miként roppantotta meg a hivatalos egyház gerincét. Mint mondta, papokat, lelkészeket zaklattak, akiket tudtak, kézben tartottak, sokakat be is szerveztek. Szerinte ezért a rendszerváltáskor az egyházaknak meg kellett volna kapniuk az egyházi személyeket érintő állambiztonsági iratokat, hogy az érintettek szembenézhessenek bűneikkel és testvéreikkel.

A politikus felidézte, hogy a Református Egyházban a 1990-ben megválasztott vezető, Hegedűs Loránt püspök az Antall-kormány mindhárom belügyminiszterénél kezdeményezte az állambiztonsági iratok kiadatását, de minden alkalommal elutasították. Hegedűs Lorántné szerint a helyzet az első Orbán-kormány idején sem lett jobb, mert akkor minden adminisztratív eszközzel megpróbálták ellehetetleníteni az egyházvezetést, a kabinet gyümölcsöző kapcsolatot ápolt az állambiztonsági múltjukkal el nem számoló egyházi tisztségviselőkkel, ennek pedig egyik legfőbb "munkálója" Balog Zoltán államtitkár volt.

"Mind a mai napig a felekezetek életét megmételyezik azok az elfekélyesedett bűnök, amelyek a múltban gyökereznek. Az egykori hálózatok mai is működnek, feladatot teljesítenek, és az egyik legfontosabb feladatuk az elmúlt 20 év morális adósságaival való elszámolás megakadályozása" - fogalmazott a politikus, aki szerint az ügynökök és utódaik aljas szándékkal továbbra is teljesítik a feladatukat.

Jobbik: a magyar egyházi felsővezetés kétharmada érintett volt

Novák Előd, a Jobbik képviselője kijelentette: a magyar egyházi felsővezetés kétharmada vállalta az állambiztonsági szolgálatot. A politikus név szerint említette Paskai László esztergomi bíboros-prímást, Bölcskei Gusztáv református püspököt, valamint Németh Zsolt külügyi államtitkár édesapját, Németh Géza református lelkészt, akivel kapcsolatban hozzátette: ha Németh Zsolt ezt tagadná, akkor szívesen nyilvánosságra hozzák az ezzel kapcsolatos bizonyítékokat.

Kontrát Károly, belügyi államtitkár megalapozatlannak és tisztességtelennek tartotta Novák Előd megjegyzését, és visszautasította ezt az eljárást. Megjegyezte: Németh Zsolt már nincs a teremben ezért nem tud védekezni, és az elhunyt Németh Géza sem tudja megvédeni magát.

Országgyűlés plenáris ülés - 2012.04.17. Fotó: MTI (galéria)

Novák Előd erre reagálva azt mondta: Németh Zsoltnak bármikor van lehetősége tisztázni az ügyet.

Révész Máriusz, fideszes képviselő méltatlannak nevezte Novák Előd felszólalását. Szerinte Németh Géza nem volt a rendszer barátja, sokat tett az erdélyi magyarokért, és sok zaklatást kellett elszenvednie a hatóságoktól.

Varga István, a KDNP nevében szintén gyalázatosnak nevezte és visszautasította Novák Előd szavait.

Fidesz: Csepelen tudjuk "melyik elvtársból mi lett"

Németh Szilárd, fideszes képviselő, Csepel polgármestere egyebek között arról beszélt: Csepelen név szerint meg tudják mondani, "melyik elvtársból mi lett", tudják mely cégeket keresztül lopták szét Weiss Manfréd örökségét, és ezt nyilvánosságra is hozzák a Vörös Csepel című tényfeltáró dokumentum második részében. Hozzátette: a Nemzeti Emlékezet Bizottsága jövőbeni vizsgálataival és jelentéseivel remélhetőleg országosan is pontot tesz ezekre a rendszerváltás óta magunkkal cipelt kérdésekre, és megteremti a lehetőségét a múlttal való valódi szembenézésnek.

Fidesz: ki kell zárni a közéletből az ügynököket

Boldog István, fideszes képviselő szerint az elmúlt közel száz év kommunista-szocialista történelmét végignézve nyugodtan mondható, hogy "a kommunista nem vész el csak átalakul". Kun Béla pontosan úgy tett, mint Gyurcsány Ferenc, saját nemzetére rontott rá a hatalom megszerzéséért és megtartásáért - jegyezte meg.

Hangsúlyozta: le kell zárni végre a rendszerváltást, ki kell zárni a közéletből egyszer és mindenkorra a volt kommunista pártvezetőket, ügynököket, KISZ-vezetőket és cenzorokat, mindazokat, akik részt vettek a "magyar nemzet megnyomorításában".

Bárándy Gergely, az MSZP képviselője erre reagálva azt mondta: a kormányoldalnak nem a múlt feltárása a fontos, hanem az, hogy ma politikai hasznot tudjanak ebből húzni.

14:37 - Az áldozatok kárpótlását, a múlt feltárását és a közélet megtisztítását hangsúlyozta a kormányoldal az állampárti múlttal foglalkozó országgyűlési vita keddi ülésén.

Vadai Ágnes: ez a bizottság nem fog segíteni az ügyön

Vadai Ágnes a Demokratikus Koalíció (DK) tagja, független országgyűlési képviselő arról beszélt, hogy szerinte "naivitás" azt gondolni, hogy ez a vita előrébb fogja vinni ezt az ügyet. Szerinte a "józan ész" segíthet megoldani az előző rendszer titkosszolgálati tevékenységének kérdését. Leszögezte azt is, hogy minden jelenlegi parlamenti pártban ülnek olyanok, akik az elmúlt 23 évben voltak már a parlament tagjai, ezért senki sem vetheti a másik szemére, hogy eddig miért nem született megoldás.

Hozzátette: ez a "bizottságosdi" ezt az ügyet nem fogja megoldani, mert a testület felett folyamatosan ott fog lebegni a vád, hogy pártpolitikai érdekek mentén dolgozik. Hangsúlyozta: nem egy olyan képviselő van ma is az Országgyűlésben, akik az előző rendszer részesei voltak már életkoruknál fogva is és főleg a kormánypárti oldalon sok képviselő a vagyonnyilatkozatában "nagyvonalúan" kezeli az 1960-as, 1970-es évektől az 1990-ig terjedő időszakot és az ezalatt befutott szakmai életútjukat.

Vadai Ágnes arról is beszélt: nem biztos benne, hogy Orbán Viktor miniszterelnök minden rendelkezésére álló dokumentumot nyilvánosságra hozott a saját és felesége titkosszolgálati megfigyelésével kapcsolatban.
Fidesz: készítsen átfogó törvényjavaslatot a kormány!

Demeter Ervin (Fidesz) felszólalásában hosszasan sorolta a Fidesz által tett lépéseket az elmúlt 20 évből a titkosszolgálati múlt megismerése érdekében. Szerinte a kérdéssel kapcsolatos ellenzéki javaslat "álságos és farizeus", mivel lényegében a jelenlegi rendszert akarja megtartani.
Leszögezte: a cél az áldozatok információs kárpótlása, a múlt feltárása és a közélet megtisztítása kell legyen. Szerinte ennek érdekében igenis szükséges a lusztráció, amely megalkotása "még nem késő és most adottak a feltételei". Emellett szerinte irategyesítésre is szükség van, hogy az áldozatok megismerhessék saját múltjukat és az áldozatok dönthessen annak nyilvánosságra hozásáról. Végül Demeter Ervin szerint szükség van a közszereplő fogalmának pontos meghatározására is, hogy ne lehessen e mögé bújni.

A fideszes politikus emlékeztetett rá, hogy ezek a javaslatok mind megtalálhatóak az Országgyűlés levéltárában korábban benyújtott fideszes javaslatként, ezért Demeter Ervin arra kérte a kormányt, hogy ezeket a javaslatokat minél hamarabb gyűjtse össze egy törvénytervezetbe, hogy a Nemzeti Emlékezet Bizottság megtárgyalhassa.

MSZP: a törvénynek a múlt objektív feltárásáról kell rendelkeznie

Bárándy Gergely (MSZP) azt emelte ki, hogy az ügynöklisták nyílttá tételéről szóló törvénynek a múlt objektív feltárásáról kell rendelkeznie nem pedig a mai pártok érdekérvényesítéséről.

A képviselő, aki szerint a lehető legnagyobb mértékben nyilvánosságra kell hozni a listákat, azt mondta, szeretné, ha bárki szabadon megismerhetné azokat. Hozzátette, a lehetőséget az Országgyűlésnek kell megteremtenie, az adatokat viszont a tudománynak kell értékelnie, míg a múltbéli bűnöket a bíróságnak kell elbírálnia.

Simicskó: egyértelművé kell tenni, hogy kik voltak az áldozatok és kik a haszonélvezők

Simicskó István (KDNP) szerint a vitanap elsődleges célja az lehet, hogy bemutassák egy igazságtalan rendszer valódi arcát, annak érdekében, hogy az soha többé ne épülhessen fel újra.

Kijelentette azt is, hogy eközben viszont az is fontos, hogy a vitának ne legyen olyan célja, amelyik megsérti vagy gyengíti Magyarország nemzetbiztonsági érdekeit.

A politikus hangsúlyozta, hogy a kommunista diktatúra rendszerének egyik fontos pillére volt az ügynöki hálózat kiépítése. Megjegyezte, hogy az elhangzott kritikák ellenére az elmúlt 22 évben számos törvény illetve törvénymódosítás született, annak érdekében, hogy legalább közelebb lehessen kerülni az igazsághoz. Példaként említette, hogy 2000-ben Mátrai Márta és Csúcs László javasolták, hogy az átvilágítandók körét terjesszék ki a közbizalmi és közvéleményformáló tisztségeket ellátó személyekre. Arra is kitért, hogy Demeter Ervin előterjesztésére a Történelmi Hivatalt állami szaklevéltárrá minősítették, ami elősegítette a kutathatóságot és a tisztánlátást.

Az államtitkár egyetlen megoldási javaslatként a Nemzeti Emlékezet Bizottságának felállítását nevezte. Hangsúlyozta azt is, hogy egyértelművé kell tenni, az előző rendszernek kik voltak az áldozatai és kik a haszonélvezői.

KDNP: a törvénynek az áldozatokat kell védenie

Michl József (KDNP) szerint a leendő törvénynek az áldozatokat kell védenie és azt kell üzennie, hogy érdemes becsületes embernek lenni. Hozzátette, rendelkezni kell arról is, hogy a kommunizmus üldözöttjei legalább erkölcsi elégtételt kapjanak. Kijelentette, hogy a nemzetbiztonsági érdekek figyelembevételével a teljes adatbázist nyilvánosságra kell hozni. Szavai szerint ez kellene hogy vonatkozzon a III.-as főcsoportfőnökség teljes iratállományára.

Biszku Béla feljelentéséről beszélt a Jobbik

Apáti István (Jobbik) visszautalt korábbi javaslatukra, amelyek szerint a korábbi rendszer üzemeltetői nem tölthetnék be a miniszterelnöki, köztársasági elnöki, miniszteri, államtitkári, polgármesteri, országgyűlési-, helyi- illetve megyei önkormányzati képviselői posztokat.

A politikus kitért arra, hogy képviselőtársával, Szilágyi Györggyel együtt feljelentették Biszku Béla volt belügyminisztert. A képviselő ennek kapcsán mesének nevezte, hogy a rendszerváltozáskor a nemzetközi megállapodások miatt kellett eltörölni a halálbüntetést. Véleménye szerint erre azért volt szükség, hogy az 1956 utáni megtorlások fő felelőseit ne lehessen kivégezni.

12:55 - Ellenzéki vezérszónokok felszólalásával folytatódott az állampárti múlttal foglalkozó vita az Országgyűlés keddi ülésén. Mind a Jobbik, mind az LMP úgy vélte: az új ellenzéki pártok nyomására hozza létre a kormány a Nemzeti Emlékezet Bizottságot.

Jobbik: a Nemzeti Emlékezet Bizottsága csak egy sóhivatal lesz

A jobbikos Novák Előd szerint a kormány az "amit nem tudsz megakadályozni, annak állj az élére" elvet követi, és azért állítja ki vezérszónokként a hiteles Wittner Máriát, hogy személyével eltakarja a tettek hiányát.

A politikus szégyenletesnek tartotta a vitára szánt időkeretet, és azt is, hogy a Fidesznek 24 évvel a megalakulása után még nincs álláspontja a kérdésben. Szerinte a kormányoldal paktumpolitikát folytat, és szemfényvesztésnek minősítette a Nemzeti Emlékezet Bizottságát, amiről úgy vélte: csak egy sóhivatal lesz és az időhúzást szolgálja.

Visszautasította, hogy a kormányoldal a teljes feltárást nemzetbiztonsági okokkal hárítja el, mert ezek szerinte csak akkor állnak fenn, ha az egykori hálózati emberek most is vezető poszton vannak. Kifogásolta, hogy az iratok 8 százaléka még mindig a titkosszolgálatoknál vannak, így történészek számára sem kutathatók és azt is, hogy a mágnesszalagok 2060-ig titkosítottak.

Tévhitnek nevezte, hogy az ügynökök többségét zsarolással szervezték be, szerinte többségük anyagi vagy más előnyökért végezte ezt a gyalázatos munkát.

Frakciótársa, Mirkóczki Ádám szerint a Nemzeti Emlékezet Bizottságát a két új ellenzéki párt nyomására hozza létre a kormányoldal, és kifogásolta, hogy ha új alkotmányt vagy számos törvényt meg lehetett alkotni villámgyorsan, akkor ebben az ügyben miért "trükközik, mismásol" a kormány.

"Magyarország az utolsó posztkommunista ország, ahol a mai napig nem lehet tudni, hogy kik, kiről és mit jelentettek és hogyan ártottak" - jelentette ki. Másodlagos kérdésnek nevezte az önként, valamint a zsarolásra beszervezettek közötti különbségtételt ahhoz képest, hogy tiszta vizet kell önteni a pohárba, és arra kérte a kormányt, ne várja meg, míg az áldozatok, a károsultak meghalnak.

LMP: nem lehet a társadalmat kettébontani áldozatokra és működtetőkre

Schiffer András (LMP) arra hívta fel a figyelmet, hogy nem lehet a társadalmat automatikusan kettébontani áldozatokra vagy működtetőkre, hiszen a múlt század tekintélyelvű rendszerei gyakran cinkossá tették az áldozatokat és áldozattá a cinkosokat.

Szerinte az elmúlt 23 év elmoshatóvá, viszonylagossá tett alapvető erkölcsi határokat, ennek eredménye, hogy pert nyertek állambiztonsági személyek kutatókkal szemben, hogy az előző kormányok idején kitüntetéseket adtak a diktatúrában végzett tevékenységekért, és hogy egy központi bizottsági titkár egy jobboldali lapban áldozatként tünteti fel magát, vagy hogy képviselők SZT-tisztekre azt mondják, csak a hazát védték.

A politikus a szembenézést hangsúlyozva kijelentette: morális rend kell, mert ahol ez nincs, ott mindent szét lehet hordani. Ennek hiánya alapot ad az összeesküvés-elméletekre, amelyek szerint a politikatörténetnek van egy el nem beszélt titkos története is.

Bírálta a hamisított iratokra való hivatkozás érvét, mert szerinte még sosem fordult elő, hogy valakit hamisított iratokkal vádoltak volna meg. Szerinte, amíg a kérdés nem rendeződik, addig a közszereplők aktuálpolitikai céloktól vezérelve zsarolhatók lesznek.

Kijelentette: a Nemzeti Emlékezet Bizottságának felállításával nem lehet megúszni az aktanyilvánosságot, rámutatott ugyanakkor arra, hogy az LMP javaslata védelemben részesítette a megfigyelteket.

Szerinte a közszereplő fogalmát a polgári törvénykönyvben kell pontosítani, és tisztázni kell azt is: hogyan szereztek maguknak pozíciókat az egykori állambiztonságiak.

Németh Zsolt: a rendszerváltás mércéje a történelmi igazságtétel

Németh Zsolt államtitkár üdvözölte a parlamenti vitát és a rendszerváltás mércéjének nevezte a történelmi igazságtételt. Szerinte Magyarország valóban egy katarzis nélküli rendszerváltáson esett át, amelynek oka az igazságtétel hiánya. Kijelentette ugyanakkor, hogy az nem vezet katarzishoz, ha lekommunistázzák a Fideszt.

Tévhitnek nevezte, hogy Közép-Európában mindenütt érvényült volna ez a katarzis, és egyedülállónak tartotta, hogy Magyarországon a dokumentumok mintegy 75 százaléka kutatható.

Fontosnak nevezte az egyéni önrendelkezési jog minél teljesebb biztosítását, a tudományos kutatások legteljesebb szabadságát, a politikai felelősség megállapítását, valamint a nemzetbiztonsági érdekek tiszteletben tartását. Mint mondta, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának ez lesz a feladata, a történelmi igazságtétel szervévé fog válni.

Hangsúlyosan beszélt a nemzetközi együttműködésekről, amely szerinte Moszkvával is fontos lenne.

12:10 - A kormánypártok képviselői a múlttal való szembenézés és a számonkérés elmaradásáról beszéltek az állambiztonsági múltról rendezett országgyűlési vitán kedden. Az MSZP szerint a múlttal való szembenézés feltétele a tényfeltárás, erre viszont a tudomány hivatott, nem a politika.

Fidesz: az elmúlt 22 évben igazságot nem tudtak elérni

Wittner Mária, a Fidesz vezérszónoka azt mondta: az elmúlt 22 évben több kísérletet tett az Országgyűlés, de igazságot nem tudott elérni. Kiemelte: a vagyoni kárpótlás részlegesen megvalósult, de a lelki kárpótlás sosem volt teljes. Amíg a múltat le nem zárják, a "diktatúra bűzös lehelete" itt fog kellemetlenkedni demokráciánkban - fogalmazott. A politikai megrendelők és haszonélvezők, megőrizve a szocialista diktatúra alatt szerzett privilégiumaikat, zavartalanul töltik nyugdíjas éveiket, a tartótisztek egyike-másika pedig jelenleg is jó állásban van különböző cégeknél - sorolta, hozzátéve: ezekről kellene beszélni, és nem arról, hogy milyen ügynöki jelentés hogyan ismerhető meg. Az elmúlt 20 évben csak a felszínt "kapirgálta" a politikai elit, és egy-két Titanic törvényt alkotott az Országgyűlés, ami rendszerint nekiment a jéghegynek és elsüllyedt - vélte, hozzátéve: itt az idő, hogy megnézzék, hogy mi van a jéghegy csúcsa alatt.

Országgyűlés plenáris ülés - 2012.04.17. Fotó: MTI/Soós Lajos (galéria)

Miért nem volt számonkérés? - tette fel a kérdést. Hangsúlyozta: a szocialista diktatúra hálózatai továbbműködtek és működnek még ma is. Önök jogot szolgáltattak az igazság helyett, a jogállamra hivatkoznak, de a diktatúrát szolgálták, emberi jogról beszéltek, noha egy embertelen rendszer irányítóit védelmezték a magyar emberekkel szemben - fordult a szocialista és liberális képviselőkhöz. Szeretnék végre tartótiszt-törvényt látni, eddig ugyanis szóba sem kerültek a tartótisztek - fogalmazott, majd feltette a kérdést, hogyan fordulhat elő, hogy egykori III/III-as tiszt megőrizhette 1989-ben szerzett nyugdíjának összegét? Hozzáfűzte: bízik benne, hogy a Nemzeti Emlékezet Bizottság (NEB) létrehozásával a kormány teljes körű megoldást terjeszt majd a Ház elé.

Lázár János frakcióvezető arról beszélt: nyitottan állnak minden ellenzéki és társadalmi kezdeményezés elé, a NEB javaslatait társadalmi vitára bocsátják. Hangsúlyozta: minden érintett társadalmi csoport felelőssége más és más, nem lehet az áldozatokat összekeverni a működtetőkkel. Ebben az országban 800 ezer tagja volt az MSZMP-nek, és mintegy 200 ezren szolgáltak a III/III-as csoportnál, de nyolc millióan nem vettek részt ebben, bizonyítva, hogy volt más út, nekik kell igazságot szolgáltatni ma - fejtette ki.

MSZP: a múlttal való szembenézés feltétele a tényfeltárás

Tóbiás József, az MSZP vezérszónoka azt mondta, a múlttal való szembenézés feltétele a tényfeltárás. Erre viszont nem a politika, hanem a tudomány hivatott. Hiba, mi több bűn lenne, ha a politika akarná megírni, ami nem az ő feladata - hangoztatta, hozzátéve: a társadalom igényli, hogy megismerje a múltat, de nem a politika útján. Magyarország élen járt a kárpótlás terén, és felidézte a 90-es évek kormányzati intézkedéseit. Ezzel együtt az állambiztonsági múlt feltárásához bizonyára további lépésekre is szüksége lesz az Országgyűlésnek, ehhez azonban alkotmányos következményeket kell társítani. Kitért arra, hogy az alaptörvény, majd az átmeneti törvény elfogadásával az áldozatközpontú megközelítésben fordulat következett be, és az elkövető-központú megoldás felé indult el a gyakorlat, a kollektív bűnösség lebegtetésével. Szerinte gazdasági siker hiányában nincs más lehetősége a kormánynak, minthogy politikai eszköztár teljes arzenáljával birtokba vegye a múltat, és önmagát tegye a nemzet egyetlen legitim politikai erejévé.

Országgyűlés plenáris ülés - 2012.04.17. Fotó: MTI/Soós Lajos (galéria)

Harangozó Tamás azt mondta, hogy a magyar politikát súlyos mulasztás terheli. Nem a megfelelő kérdéseket teszik fel - vélte, hozzátéve: az igazi kérdés, nem az, hogy a Fidesz, vagy az MSZP-frakcióban ül-e több állampárti képviselő, hanem, hogy 89-ben mit akartak maguk mögött hagyni a kerekasztal résztvevői. Nem az az igazi kérdés ki volt szt-tiszt, hálózati személy, hanem, hogy miként működött a gépezet, hogyan biztosítható, a múlt borzalmai ne ismétlődjenek meg. Hosszan sorolta a kormány intézkedéseit, majd azt mondta: itt az idő, mindenki valljon, melyik oldalon áll, azokén, akik minden nehézség ellenére meg akarják őrizni a rendszerváltás politikai hagyatékát, vagy azokén, akik a központosított állam mindenhatóságában, az egyetlen centrális erőtér által megjelenítendő nemzeti értékben hisznek. Az MSZP nem eltörölni, újraírni szeretné a múltat, hanem lezárni és meghaladni azt - mondta.

KDNP: Magyarországon nem adatott meg a múlttal való szembe nézés

Lukács Tamás, a kisebbik kormánypárt vezérszónoka szerint arra a kérdésre kellene válaszolni, hogy a Magyarországon a múlt rendezésére húsz éven keresztül folytatott kísérlet, miért volt sikertelen. Utalva a szocialista vezérszónokokra, megállapította: a választ a parlament falai között találják. A KDNP-s politikus úgy látta: Magyarországon nem adatott meg, hogy szembe nézzenek a múlttal, hogy jogállami, bírósági keretek között szembe nézzenek azokkal, akik 1947 óta mindezt elkövették az országgal.

Ami húsz éven át zajlott, az nem szólt másról, mint hogy az igazság ki ne derüljön - vélte, és megjegyezte: az összes kelet-európai államok közül nálunk maradtak meg legkevésbé az adatok. Azt szorgalmazta, olyan módon zárják le a kérdést, hogy senkit többé ne lehessen zsarolni. A felelősséget nem lehet kizárólag a tudósokra hárítani - mondta, kiemelve: csak és kizárólag az áldozatok joga lehet, hogy az információkkal rendelkezzenek.

Országgyűlés plenáris ülés - 2012.04.17. Fotó: MTI/Soós Lajos (galéria)

Nem lehet olyan törvényeket hozni, amire a válasz, na és? Csak olyan törvényeket lehet elfogadni, aminek következménye van - szögezte le Lukács Tamás.

11:33 - A feltáratlan állambiztonsági múlt és az elmúlt húsz év morális adósságairól tart parlamenti vitát az LMP kezdeményezésére kedden az Országgyűlés. Kontrát Károly államtitkár az akkori politikai elit, az MSZMP felelősségét hangsúlyozta.

Jogos követelés a kommunista apparátus működésének részletes feltárása, ám a megrendelőkről, a politikai elittől kevés szó esik - vélte a kormány álláspontját ismertetve Kontrát Károly államtitkár, aki egyetértett az LMP azon érvelésével, hogy a diktatúra titkai nem lehetnek a demokrácia titkai, ugyanakkor bírálta az ellenzéki pártot, mert az nem hangsúlyozza megfelelően a rendszerváltás előtti politikai elit, az MSZMP felelősségét.

A képviselő felidézte azokat az eseteket, amikor az állampárti múlt feltáratlansága problémákat okozott, például a Dunagate-botrányt, amikor is 1989-90-ben a politikai elhárítással foglalkozó III./III-as főcsoportfőnökség titkosszolgálati eszközökkel figyelték meg az akkori ellenzék tagjait valamint a D-209-es ügyet is, amikor Medgyessy Péter miniszterelnökről derült ki, hogy SZT-tiszt volt.

A politikus felsorolta azokat a sikeres vagy sikertelen próbálkozásokat is, amelyek jogszabályi keretet szabtak volna a múlt feltárásának. Ezt a még az első szabad választások előtt elfogadott, 1990. évi 10-es törvénnyel kezdte, amely a kerekasztal-tárgyalásoknak megfelelően kivette a belügyminiszter felügyelete alól a titkosszolgálatokat és a minisztertanács elnökének felügyelete alá helyezte.

Emlékeztetett az első ügynökkérdést feltáró törvényhozási kísérletre is, amelyet - mint fogalmazott - az akkor még markánsan kommunistaellenes SZDSZ nyújtott be, és amelyet végül az Országgyűlés nem tárgyalt.

Országgyűlés plenáris ülés - 2012.04.17. Fotó: MTI/Soós Lajos (galéria)

Ugyancsak említést tett az Antall-kormány azon kezdeményezéséről, amely szerint ellenőrizni kellett volna az állami tisztségviselők valamint az egykori államvédelmiek vagy karhatalmisták azonosságát, ennek azonban számos elemét az Alkotmánybíróság helyezte hatályon kívül.

Felelevenítette a Történeti Hivatal 1997-es létrehozását, és azt is: az ügynöktörvény értelmében több mint 10 ezer ember átvilágítása történt meg, köztük bírák, ügyészek és médiaszemélyiségeké, és közülük mintegy 200-an akadtak fenn a rostán. Kontrát Károly figyelemelterelésnek nevezte azokat a 2002 nyarán, a D-209-es ügy kirobbanása után az akkori kormány által benyújtott törvényjavaslatokat.
A jelenlegi kutatási lehetőségeket ismertetve elmondta: mindenkinek lehetősége van arra, hogy megismerje a vele kapcsolatba hozható adatokat, például azt is, ki volt a megfigyelője. A levéltár nyitva áll a kutatók előtt is, a közszereplők esetleges állambiztonsági érintettségét bárki megismerheti és nyilvánosságra hozhatja, ám hogy ki minősül közszereplőnek, az egyelőre az érintett személy nyilatkozatán múlik.

Elmondta azt is: hálózati személynek nemcsak az minősül, aki jelentett, hanem az is, aki bármilyen okból aláírt egy beszervezési nyilatkozatot, még akkor is, ha esetleg jelentést egyáltalán nem készített. A politikus megfontolandónak tartotta a 30 éves védelmi idő csökkentését is.

A jelenlegi szabályozási problémák közé sorolta azt is: nem tudható, kit, milyen eszközökkel és okból szerveztek be.

A nemzetközi tapasztalatokra hivatkozva Kontrát Károly azt mondta: szinte mindenhol bizottság vagy intézet foglalkozik a múlt feltárásával és sehol sincs olyan szabályozás, amely minden adatot, dokumentumot korlátlanul kutathatóvá tesz.

Országgyűlés plenáris ülés - 2012.04.17. Fotó: MTI/Soós Lajos (galéria)

Beszámolt arról is, hogy a Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára mára az iratok mintegy 93 százalékát kezeli. Ezek 81 százaléka jelentés, 12 százaléka a szolgálatok belső működését írja le, 7 százaléka pedig a személyi állományról szól. A politikus az iratokat jól feldolgozottaknak nevezte és felhívta a figyelmet azokra az internetes adatbázisokra - például az Emlékpont Alapítvány működésére - amelyeken keresztül hozzáférhetők az adatok.

Kontrát Károly végül rátért a Nemzeti Emlékezett Bizottságára és elmondta, hogy az ezzel összefüggő részletszabályokat a kormány május közepére alkotja meg. Hangsúlyozta: a Fidesz-KDNP frakciószövetség egyértelművé tette, hogy a kommunista hatalombirtokosok közszereplőnek minősülnek.

Vizsgálni kell a lusztráció kérdését, vagyis annak meghatározását, kik azok, akiktől el kell határolódni és mi minősül a diktatúra kiszolgálásának.
Szükségesnek tartotta az áldozatok jogainak kiterjesztését, vagyis, hogy az érintettek minden adatot anonimizálás nélkül kaphassanak meg és dönthessenek azok nyilvánosságra hozataláról, és szerinte meg kell változtatni a közszereplő fogalmát is.

Mint mondta, elő kell segíteni a helyi közösségek kutatásait is, amelyre jó példának tartotta a hódmezővásárhelyi Emlékpontot.

11:20 - A közfoglalkoztatásról, az IMF-EU-tárgyalásokról, a párizsi európai szerződés évfordulójáról, a KDNP-ről és a nemrégiben elhunyt Kopp Mária magatartáskutatóról beszéltek a képviselők napirend előtt kedden az Országgyűlésben.

Az MSZP a közfoglalkoztatási rendszert bírálta

Kiss Péter, az MSZP képviselője arról beszélt, hogy 2009-ben és 2010-ben is nagyobb arányú volt a közfoglalkoztatás, mint 2011-ben, amikor bár több embert, de kevesebb ideig, és kevesebb óraszámban foglalkoztattak, mint korábban. Bírálta azt is, hogy kevesebb lett a segély és a közfoglalkoztatási bér is.

Tállai András államtitkár válaszában azt hangsúlyozta, hogy ha a szocialisták nem így kormányoznak 8 évig, akkor lehet, hogy ma nagyobb összegű lenne a segély, a minimálbér és a közfoglalkoztatási bér is. Hozzátette: 2009-2010-ben, a választások előtt "eszméletlen mennyiségű" pénzt szórt ki a szocialista kormány a közfoglalkoztatásra, a mostani rendszer viszont az önkormányzatokat gondolkodásra, a kistérségeket összefogásara készteti.

Az államtitkár szerint sok javítani való van a mostani közfoglalkoztatási rendszeren, de összehasonlíthatatlanul jobb, mint a korábbi.

LMP az IMF-tárgyalásokról: kinek a térfelén pattog a labda?

Az LMP-s Mile Lajos felszólalásában úgy értékelte, nehéz következetes magatartást felfedezni az IMF-EU-konzultációkat övező események mögött, hiszen a kormány ugyan azt hangoztatja, hogy elszánt a tárgyalások megkezdése iránt, de közben elhangzik egy-egy harcos "gyarmatosítós", "szabadságharcos" kormányfői kinyilatkoztatás. Szerinte állandó fejtörést okoz a nemzetközi és hazai közvéleménynek, hogy "most akkor kinek is a térfelén pattog az a nyüves labda". A helyzetet egy elvarázsolt pingpongmeccshez hasonlította, amelyet egy sötét tornateremben rendeznek. Az ellenzéki politikus az Európai Bizottság (EB) által támasztott politikai feltételekről azt mondta: az EB és IMF "összjátéka" nem feltétlenül ördögi mesterkedés, hanem adottság, hiszen az IMF egy uniós tagállammal készül tárgyalni, a magyar gazdaságpolitika bizonyos elemei pedig közösségi szabályozás alá esnek.

Országgyűlés plenáris ülés - 2012.04.17. Fotó: MTI/Soós Lajos (galéria)

Fellegi Tamás, a nemzetközi pénzügyi szervezetekkel való kapcsolattartásért felelős tárca nélküli miniszter válaszában azt hangsúlyozta: a magyar kormány számára változatlanul kiemelten fontos kérdés, hogy mihamarabb megkezdődhessenek a tárgyalások a Nemzetközi Valutaalappal, ugyanakkor a kabinet nem ért egyet azzal, hogy a tárgyalások előfeltételei között olyan kérdések szerepeljenek, amelyeknek semmi köze a gazdaságpolitikához.

Szerinte semmiféle kommunikációs hiányról, időhúzásról, vagy csúszásról nem lehet szó, sőt Magyarország szemmel láthatóan egy gyorsított jogi eljárásban vesz részt. A tárca nélküli miniszter szerint ugyanakkor már rég tárgyalhatnának, ha csak gazdaságpolitikai kérdésekről kellene megállapodni.

Szokatlan eljárásnak nevezte, hogy a Magyarországgal szembeni kötelezettségszegési eljárások közül hármat kiemeltek, és olyan jogi erőt, "politikai feltételi erőt" kötnek hozzájuk, amely egy alapjában véve pénzügyi csomagról szóló tárgyalást tesz lehetetlenné.

Kopp Máriáról emlékezett meg a Fidesz

Rónaszékiné Keresztes Monika fideszes képviselő a közelmúltban elhunyt Kopp Mária orvosról, pszichológusról, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének tudományos igazgatóhelyetteséről emlékezett meg. Felidézte, hogy március 29-én még Kopp Mária vezetésével zajlott le a Népesedési Kerekasztal ülése.

Soltész Miklós szociálpolitikáért felelős államtitkár azt mondta, a Kopp Mária által felhalmozott tudás valóban kihathat a magyarországi családpolitikára.

Jobbik: morális mélyponton a KDNP

Novák Előd (Jobbik) arról beszélt, hogy szerinte a KDNP történetének morális mélypontjára jutott azzal, hogy képviselői saját javadalmazásával kapcsolatban tudott csak ultimátumot megfogalmazni a Fidesznek. Hozzátette: a "kereszténydemokrata mamelukok" úgy akarták mellékállásként megőrizni képviselőségüket, hogy főállású fizetést rendelnek mellé, és még másfél évig kitolták a "trükközések" lehetőségét.

Cinikusnak nevezte, hogy pont Lázár János Fidesz-frakcióvezető, a 2006-os ciklus "számla nélküli költségtérítési rekordere" terjesztette be a képviselők javadalmazásáról szóló szabályozást. Mint mondta, ő összességében 41,4 millió forinthoz jutott négy év alatt, miközben csupán 7-szer szólalt fel a ciklus alatt, így felszólalásonként hatmilliós, percenként több mint 2 millió forintos díjazásban részesült.

Soltész Miklós szociálpolitikáért felelős államtitkár a jobbikos felszólalásra csak annyit reagált Novák Elődnek, akinek felesége, Dúró Dóra is a Jobbik képviselője a parlamentben: a Fidesz-KDNP bevezette a családi adókedvezményt, "önök ezt félreértelmezték, és úgy gondolták, hogy családi vállalkozásként itt fognak ülni a parlament falai között".

A KDNP párizsi európai szerződés évfordulójáról emlékezett meg
Pállfy István, a KDNP képviselője a párizsi európai szerződés évfordulójáról és Robert Schumanról, a európai közösség egyik alapítójáról emlékezett meg. Feltette a kérdést, hogy Schuman, kereszténydemokrata politikusként vajon hogy bánna Magyarországgal, végignézné-e mindazt, amit az Európai Bizottság művel Magyarországgal.
Németh Zsolt külügyi államtitkár válaszában úgy fogalmazott: Robert Schuman ma "velünk lenne". Az államtitkár sikertörténetnek nevezte az európai közösség elmúlt 60 éves történetét.

Korábban

Az Országgyűlés ma az LMP kezdeményezésére összesen több mint öt órán át vitatkozhat az állambiztonsági múlt feltárásáról. A képviselők ezt követően a járások kialakításáról szóló kormányzati elképzeléseket tárgyalhatják meg.

Az ülésnap reggel kilenc órakor napirend előtti felszólalásokkal kezdődik, majd a "feltáratlan állambiztonsági múlt és az elmúlt húsz év morális adósságai" címen kezdődhet vita, amelynek megtartását az LMP indítványára szinte a teljes szocialista képviselőcsoport, valamint húsz jobbikos politikus és Turi-Kovács Béla személyében egy kormánypárti képviselő támogatta. A parlament honlapján elérhető ülésterv alapján összesen 305 perces időkerettel rendelkező vitában a kormánypártok közösen és az ellenzék együttesen 130-130 percben fejtheti ki álláspontját, míg a kabinet fél órás vitaindítója után negyed órában reagálhat az elhangzottakra.

Schiffer András, az LMP képviselője korábban arról adott tájékoztatást, hogy a minimálisan szükséges 78 helyett 85 politikus állt a kezdeményezésük mellé. A vita szükségességét azzal indokolta, hogy az állambiztonsági múlt feltárása több mint húsz éve húzódik. Szavai szerint mielőtt a parlament napirendre tűzné az aktanyilvánosságról szóló törvényt, helyes lenne ha azokról a szempontokról is vitatkoznának, amelyeket figyelembe kell venni a jogszabály megalkotásánál.

Orbán Viktor legutóbb a Demokratikus Koalíció politikusának, a független országgyűlési képviselő Vadai Ágnesnek hozzá intézett írásbeli kérdésére adott válaszában szólalt meg a kérdésben. A miniszterelnök közölte, támogatja, hogy mindenki megismerhesse és nyilvánosságra hozhassa a rá vonatkozó, állampárti titkosszolgálati adatokat, de álláspontja szerint a diktatúra áldozatait meg kell védeni attól, hogy újra áldozatokká váljanak.

A fenti vitát követően mindössze egy napirendi pont, a járások kialakításáról szóló kormányzati előterjesztés korábban kezdett általános vitája folytatódhat. A javaslat időkeret nélküli tárgyalásában ezúttal a képviselői felszólalásokra kerülhet sor.
Megosztás: Facebook Twitter E-mail

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!


Moderálásra küldöm 5. machers 2012.04.17. 20:52

4. HoHo 2012.04.17. 19:59
Nézd már meg a FIDESZ frakcióban mennyi MSZMP tag KISZ titkár trónol.

Moderálásra küldöm 4. HoHo 2012.04.17. 19:59

3. gjozsi88 Miért szerinted ki a felelős elmebajnok? Nézd már meg az MSZP frakcióban mennyi MSZMP tag KISZ titkár trónol.

Moderálásra küldöm 3. gjozsi88 2012.04.17. 18:15

Ennek ellenére szemrebbenés nélkül szavazták meg, hogy az MSZMP büneiért az MSZP felelős!
A mostani álláspontjukkal ezt a határozatot hazudtolják meg, nevezik illegitimnek!
Gratula!!!!

Moderálásra küldöm 2. HoHo 2012.04.17. 14:45

Persze, hogy nem mert bukna az egész parlament. Igaz akkor mi lenne 2. rendszerváltás? Semmi azt kész.

Moderálásra küldöm 1. BJ.MÓVÁR 2012.04.17. 13:57

Érdekes ,hogy a kormánypárt ebben az ügynök kérdésben nem annyira erőszakos,mint a dolgozók ,közlekedők ,emberek,jogainak csorbításában, adóztatásában,büntetésében!!!!!!!!!!! Itt sem követik az európai példát,csak itt ellenkező előjellel,ebben a kérdésben nemhogy nem élharcosok, inkább cinkosok!!!!



Töltés, kérem várjon!
ˆaz oldal tetejéreˆ

hirdetés

Cikkajánló

bezár
asdasd
Kérem várjon, jelentkezését rögzítjük...