Kisalföld logö

2017. 11. 23. csütörtök - Kelemen, Klementina 1°C | 12°C Még több cikk.

OGY - Áfacsökkentést szorgalmaz az ellenzék

Több ügyben, így például az áfacsökkentéssel és az ápolók helyzetével kapcsolatban is kérdezte az ellenzék Orbán Viktort hétfőn a parlamentben, az azonnali kérdések között.

Azonnali kérdések


18.18 - Több ügyben, így például az áfacsökkentéssel és az ápolók helyzetével kapcsolatban is kérdezte az ellenzék Orbán Viktor miniszterelnököt hétfőn a parlamentben, az azonnali kérdések között.

Az MSZP áfacsökkentést szorgalmazott

Az MSZP-s Gőgös Zoltán azt vetette fel, hogy a tervezett, 120 milliárd forintot kitevő szja-csökkentés helyett a kormány fontolja meg bizonyos termékkörök - például a baromfihús, a tej és a zöldség-gyümölcs - áfájának csökkentését.

Orbán Viktor azt mondta az MSZP-seknek, olyan áfát akarnak csökkenteni, amelyet ők "emeltek az égbe". Szerinte az MSZP "áfamagatartása" kétszínű, hipokrita, álságos, arcpirító.

Jobbik: miért küld Magyarország katonákat Irakba?

A jobbikos Gyöngyösi Márton arról faggatta a miniszterelnököt, miért küld Magyarország katonákat Irakba az Iszlám Állam elleni harcba.

A kormányfő azt felelte: a parlament erről lefolytatta a vitát, a képviselők 70 százaléka igennel szavazott, a kormány pedig egyetért a döntéssel.

LMP: miért nevezték ki svájci nagykövetnek Nagy Istvánt?

Az LMP-s Szél Bernadett arról kérdezte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert, hogy milyen hasznot hozott Magyarországnak Nagy István - aki "egy milliárdosokra specializálódott libanoni bank képviselője" - svájci nagykövetté való kinevezése.

A tárcavezető azt felelte: Nagy Istvánt a törvényeknek megfelelően nevezték ki nagykövetnek, egy képzett diplomata, és alkalmas Magyarország eredményes képviseletére Svájcban.

Fidesz: hogyan segíti a rezsicsökkentést a nemzeti közműszolgáltató?

A fideszes Németh Szilárd arról érdeklődött, hogyan segíti a rezsicsökkentés eredményeinek fenntartását az Első Nemzeti Közműszolgáltató.

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter válaszában megerősítette: a kormány célja a további rezsicsökkentés, azt ki akarja terjeszteni a vállalati szektorra is.

A nemzeti közműszolgáltatóval az üzemeltetésben legalább 10 százalékos megtakarítást lehet elérni - tudatta.

MSZP: lesz-e megoldás az Illatos úti környezetszennyezésre?

A szocialista Hiller István azt kérdezte: lesz-e megoldás a Budapesti Vegyiművek Illatos úti telepének problémájára.

Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter közölte: a szennyező fizet elve alapján a költségeket annak kell állnia, akinek a környezetszennyezés felróható. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a jövő évi büdzsé tartalmazni fog a környezeti kockázatok felszámolásához szükséges forrásokat, továbbá lehetőség van uniós pénzek felhasználására is.

Jobbik: nem tűrnek halasztást az egészségügyi körülmények

A jobbikos Lukács László György arra hívta fel a kormányfő figyelmét, hogy - mint fogalmazott - halasztást nem tűrő körülmények alakultak ki az egészségügyben, ami az ápolókat sújtja.

Orbán Viktor úgy reagált: 2012-ben bérfejlesztés indult az ágazatban, ez 2013-ban folytatódott, és azóta is minden évben 53,4 milliárd forint forrásban részesülnek az egészségügyi intézmények, hogy emelhessék a béreket.

KDNP: bővülhet a hazai kerékpárút-hálózat?

Móring József Attila (KDNP) arról érdeklődött, hogy belátható időn belül bővülhet-e a hazai kerékpárút-hálózat.

Fónagy János államtitkár jelezte: a hazai kerékpárút-hálózat jelenleg 4000 kilométer, s 2020-ra további 1000-1500 kilométerrel bővülhet. A fejlesztések között említette a balatoni kerékpáros körutat, a Budapest-Balaton kerékpárútvonal kiépítését, kiemelten a Budapest-Etyek útvonal megvalósítását.

LMP: meddig kívánja Orbán hivatalában tartani Fazekast?

Az LMP-s Szél Bernadett arról kérdezte a kormányfőt, meddig kívánja még hivatalában tartani Fazekas Sándor minisztert. Az ellenzéki politikus kifogásolta, hogy a tárcavezető nem fogadta őt a minisztériumban.

Orbán Viktor úgy reagált: "annyit megértettem, hogy Fazekas miniszter úr kerüli önt, ezt ön sérelmezi, sőt neheztel rá, de ez nem ok arra, hogy leváltsam".

Fidesz: milyen további fejlesztések lesznek az egészségügyben?

Bene Ildikó (Fidesz) az egészségügyi fejlesztésekről szólt. Kiemelte: az elmúlt években 500 milliárd forintot fordítottak fejlesztésekre, ebből 170 milliárdot új gépekre, műszerekre. Örömteli célnak tartja, hogy 14 napon belül időpontot kaphatnak a daganatgyanús betegek a vizsgálatra.

Zombor Gábor egészségügyi államtitkár közölte: a fenti beruházások mellett 100 új mentőautót szereznek be, a rezidenstámogatási rendszerben a támogatás az aláírt szerződés teljes időszakára vonatkozik, a népegészségügy területén pedig a keringési és daganatos betegségek, cukorbetegségek megelőzése kiemelt feladat lesz.

MSZP: rosszul számított agrárkamarai tagdíjak

Legény Zsolt (MSZP) olyan hozzá érkezett jelzésekről számolt be, miszerint az agrárkamara a tagdíjakat újraszámolta 2013-ra és 2014-re, és különbözetet állapított meg a gazdáknak, akiket pótlék megfizetésére kötelezték. Szerinte a gazdákról újabb bőrt akarnak lehúzni.

Fazekas Sándor miniszter azt mondta: a felvetett problémát alapszabály-módosítással korrigálták. Hozzátette: azoknál, akiknél az agrárgazdasági tevékenységből származó árbevétel nem éri el a 20 százalékot - külön kérelemre a 25 százalékot -, a tagdíjfizetés alapja kizárólag az agrártevékenységből származó árbevétel lesz.

A Jobbik is áfacsökkentést sürgetett Orbánnál

A jobbikos Z. Kárpát Dániel a kormányfő figyelmébe ajánlotta pártja áfajavaslatát, amely alapján 5 százalékos lenne a forgalmi adó az alapvető élelmiszereknél és a gyermeknevelést segítő cikkeknél egyaránt.

Orbán Viktor válaszában rögzítette: ha a jobbikos képviselő benyújtja javaslatát az adótörvényekhez, azt alaposan tanulmányozni fogják, de az szja-csökkentéstől nem kívánnak eltérni. A kormányfő a Jobbik javaslatát úgy értékelte: valójában növelni akarják az szja-t.

Interpellációk


17:36 - A Raoul Wallenberg Szakközépiskoláról, a tankönyvekről, a nemzeti parkokról, a kórházak kapacitásának újrafelosztásáról és a lomtalanításokról is kérdeztek a képviselők a hétfői interpellációk során a parlamentben.


MSZP: miért akarják bezárni a Raoul Wallenberg Szakközépiskolát?

Kiss László (MSZP) arról beszélt, hogy a Raoul Wallenberg Szakközépiskola épületét a Nemzeti Közszolgálati Egyetemnek akarják "átjátszani", a tanulókat pedig több másik intézményben akarták szétszórni. Hangsúlyozta, az elképzelést nem előzte meg egyeztetés. Hozzátette, utólag készült egy megállapodás, hogy az iskola mégis működhet, csak máshol és más formában.

A képviselő azt kérdezte, hogy miért akarják bezárni a Raoul Wallenberg Szakközépiskolát és mi a helyzet a Neptun utcai általános iskolával.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára azt mondta, az ügyben előzetesen konzultáltak a pedagógusokkal, majd a szülőkkel, Balog Zoltán miniszter pedig a múlt héten találkozott a szülők és tanárok képviselőivel. Biztosította őket, hogy habár az iskola helyére egy felsőfokú állami intézmény kerül majd, meg fogják találni a módját, hogy a Raoul Wallenberg Szakközépiskola máshol folytathassa a munkáját.
A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament viszont megtette ezt 100 igen szavazattal 35 nem ellenében.

Jobbik: miért nem használhatnak jó minőségű könyveket a diákok?

Dúró Dóra (Jobbik) a tankönyvterjesztésről beszélve azt mondta, a kormányzat tragikus hirtelenséggel avatkozott be a rendszerbe, veszélyeztetve a kiadók munkáját és családok megélhetését. Szavai szerint a kísérleti tankönyvek alacsony színvonalúak, de az iskolák csak akkor férnek bele az állami normatívába, ha ezeket rendelik.

Feltette a kérdést, hogy miért nem látják be a szakmai hibáikat, miért nem teszik lehetővé, hogy a diákok jó minőségű és színvonalas tankönyveket használjanak.

Rétvári Bence válaszként kijelentette, hogy az elmúlt tanévben másfél milliárd forint maradt az állam és a családok zsebében, mert ennyivel kerültek kevesebbe a tankönyvek. Hozzátette, hogy a következő tanévben további 20 százalékkal fognak csökkeni a tankönyvek árai.

Az államtitkár kiemelte: igyekeznek egy valóban modern rendszert létrehozni, még soha ennyi ember nem vett részt a tankönyvfejlesztésben, mint most.

Az interpellációt Dúró Dórával együtt jegyző Farkas Gergely (Jobbik) nem fogadta el a választ, de a parlament 103 igennel 33 nem és két tartózkodás ellenében igen.

LMP: rossz helyen vannak a nemzeti parkok az FM-nél

Sallai R. Benedek (LMP) arról beszélt, nem bölcs döntés a Földművelésügyi Minisztériumra (FM) bízni a nemzeti parki földeket és nagyon rossz helye van a természetvédelmi intézményrendszernek a tárcánál. A képviselő azt kérdezte, van-e esély arra, hogy a kormány és a Fidesz újragondolja az ezt célzó intézkedést.

Bitay Márton Örs, a földművelésügyi tárca állami földekért felelős államtitkára azt felelte, hogy öt éve a földművelésügyi miniszter irányítja a tíz nemzeti parkot.

Szavai szerint az FM nem visszavonta a képviselő által kifogásolt javaslatot, azt a parlament, többek között Sallai R. Benedek is leszavazta.

Megjegyezte, a képviselő azt viszont soha nem tette szóvá, hogy több ezer hektár van vagyonkezelésben olyan alapítványoknál, amelyeket az "SZDSZ-kormány" hagyott jóvá.

A képviselő nem fogadta el a választ, ezt a Ház tette meg 100 igennel 36 nem ellenében.

MSZP: nem készült el a kórházak kapacitásának újrafelosztása

Szakács László (MSZP) arról beszélt, hogy februárra el kellett volna készüljön a kórházak megyei kapacitásának újraelosztása, de a hírek szerint eddig csak 13 megyének van tárgyalásra alkalmas javaslata, vagyis ebből következően hat megyének és a fővárosnak nincs.

Eközben hátrébb sorolták az adósságok kifizetését és haladékot adtak saját maguknak a beszállítói adósságok kifizetése során - folytatta.
A politikus szavai szerint az kellene legyen a cél, hogy minél jobban elérhető, minél biztonságosabb és magasabb színvonalú ellátást kapjon minden egyes magyar állampolgár.

Zombor Gábor egészségügyért felelős államtitkár azt mondta: amikor a képviselő azt kéri számon, hogy a kormány egyeztet-e az egészségügyi intézményekkel, akkor hallgassa meg az intézményvezetőket is, mert az ő véleményük fog számítani ebben a kérdésben.

Azt mondta, 2010-ben a gyógyító-megelőző kassza 750 milliárd forint volt, 2014-ben 928 milliárdra nőtt, most pedig költségvetési keretből további hatvanmilliárd forint kerül a rendszerbe.

A képviselő a választ nem fogadta el, az Országgyűlés viszont 106 igennel 36 nem ellenében igen.

A rendőrség miért nem lép fel a lomtalanításból élők ellen?

Szilágyi György (Jobbik) arra hívta fel a figyelmet, hogy a lomtalanítások során kijelölt területeket "kétes bandák lepik el", akik saját tulajdonukként kezelik a kirakott lomokat, az értékesebb darabokat elszállítják, a szemetet szétdobálják, a rendőrség viszont semmit sem tesz ellenük.

A rendőrség mikor kíván érvényt szerezni a törvénynek és megszüntetni a lomtalanításhoz köthető törvénysértéseket? - kérdezte a képviselő.

Pogácsás Tibor, a Belügyminisztérium államtitkára azt felelte, a képviselő helyzetleírása nagyrészt helyes. Hozzátette, hogy a konfliktusok rendszeresek, az egyik legnagyobb probléma az, hogy a lomok széttúrása után a közterület rendezetlen marad.

Az ügyben végrehajtott törvénymódosítás azt a célt szolgálta, hogy a rendőrség és a bíróság hatékonyan fel tudjon lépni - közölte. Egyelőre viszont nem lehet az összes lehetséges bűncselekmény helyszínére előre rendőröket állítani - közölte.

A választ a parlament fogadta el 101 igennel 42 nem ellenében.

Interpellációk


16:47 - A tűzoltókról, az oktatásról, a TeSzedd! programról, a kórházak állapotáról és a Modern városok programról is szó volt az interpellációk során, az Országgyűlés hétfői ülésén.


Jobbik: a tűzoltók nem kapják meg a megérdemelt elismerést

Sneider Tamás (Jobbik) szerint a tűzoltók nem kapják meg azt az elismerést, amit joggal megérdemelnek. Nap mint nap szembenéznek a halállal, mégis a korkedvezményes nyugdíjrendszer megszüntetésével megfosztották őket szerzett jogaiktól - sorolta kifogásait a politikus, de szóvá tette azt is, hogy már nem tűzoltóknak, hanem katasztrófavédőknek nevezik az állomány tagjait.

Kontrát Károly államtitkár egy 2010-es kormányrendeletre hivatkozott, amely lehetővé tette korábbi túlmunkák kifizetését számukra, így együttesen több mint 7 milliárd forintot fizettek ki a tűzoltóknak. Április 14-én pedig olyan szolgálati törvényt fogadtak el - folytatta - amely szerint júliustól többek illetménye 30 százalékkal emelkedik, összességében pedig a következő években 50 százalékos illetményemelkedésre számíthatnak az új életpályarendszerben.

Sneider Tamás a választ nem fogadta el, a Ház azonban 97 igen szavazattal, 39 nem mellett és 1 tartózkodó szavazattal elfogadta azt.

Az MSZP az oktatási intézkedéseket bírálta

Kunhalmi Ágnes (MSZP) szerint a Fidesz, amikor csak teheti, ráront a magyar oktatási rendszerre. Bírálta, hogy a tankönyvkínálatban tizenöt éves informatikai tankönyv szerepel, hogy ismét a tanárok végzik a terjesztést, és a konzisztóriumok felállítását és felsőoktatási szakok megszüntetését is kifogásolta.

Szerinte mélyül a tudásválság, ezért azt kérdezte: tervezi-e oktatáspolitikája felülvizsgálatát a valóság tükrében a kormányzat?

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára válaszában bírálta a szocialista kormányok intézkedéseit, szerinte akkor koncepciónélküliség jellemezte az oktatáspolitikát. Azt mondta a képviselőnek: ha azt akarja, hogy a felsőoktatás megfeleljen a globális kihívásoknak, támogassa a stratégiát. Kijelentette: a tananyagok jó része a közoktatási portálra kerül, és folyamatosan digitális szolgáltatásként adják ki. "Semmiféle informatikai tankönyv nem lesz"- szögezte le.
A képviselő a választ nem fogadta el, azt az Országgyűlés szavazta meg 102 igen szavazattal 40 nem szavazat mellett.

A KDNP a TeSzedd! szemétgyűjtési akció sikerére kérdezett rá

Firtl Mátyás (KDNP) a TeSzedd! szemétgyűjtési akcióra hívta fel a figyelmet, amelynek a környezet megtisztítása mellett célja, hogy mindenki ráérezzen az önkéntesség ízére. A jó cél érdekében lehetséges mozgósítani a magyar lakosságot - jelentette ki.

Azt kérdezte: várható-e az akcióban részt vevők számának növekedése és milyen hatást gyakorolhat az az átalakulóban lévő hulladékgazdálkodási rendszerre?

V. Németh Zsolt, a földművelésügyi tárca államtitkára elmondta: május 15. és 17. között rendezik idén a szemétgyűjtési akciót. Óráról órára gyarapszik a jelentkezők száma - hangsúlyozta -, eddig összesen csaknem 55 ezren regisztráltak országosan. Az aktivisták mintegy 1,5 milliárd forintnyi munkát végeztek el az elmúlt években - mondta, fontosnak tartva a szemléletformálást.
A képviselő a választ elfogadta.

LMP: miért titkolták a fertőzési adatokat?

Ikotity István (LMP) a kórházi fertőzésekkel kapcsolatban kifogásolta, hogy nem elérhetőek az egészségügy helyzetére vonatkozó adatok, például a kórházi fertőzések száma. Ez utóbbi szerinte egyértelmű emelkedést mutat, és növekedett az egészségügyi intézményekben kialakult járványok száma is. Szerinte olyan mértékben romlik a kórházak állapota, hogy egyre veszélyesebb bekerülni.

Zombor Gábor egészségügyért felelős államtitkár hibának nevezte, hogy korábban nem hozták nyilvánosságra a vonatkozó adatokat, de azokat folyamatosan jelentik az unió felé. A korábbi, azt visszatartó államtitkári döntés oka az volt, hogy gyakran kiragadva, akár politikai célra használták az egészségügyi adatokat. Hamarosan a 2014-es adatok is elérhetőek lesznek - folytatta, ugyanakkor kijelentette: a politikus állításával ellentétes tendenciák látszanak.

Ezzel együtt új szakpolitikai anyagot fognak társadalmi egyeztetésre bocsátani a teendőkről - fűzte hozzá. Mindent megtesznek a helyzet javítása érdekében, szögezte le, kijelentve: Magyarország az egyik legfegyelmezettebb bejelentő, és a mutatók alapján átlagosnak mondható az itteni helyzet.

A politikus a választ nem fogadta el, a parlament viszont megszavazta, 100 igen szavazattal és 38 nem mellett.

Fidesz: milyen fejlesztések várhatóak Zalaegerszegen és Zala megyében?

Vígh László (Fidesz) arról beszélt, hogy a kormány megindította a Modern városok programot, amelyik 23 megyei jogú várost érint. Emlékeztetett arra, hogy eddig Sopronnal, Egerrel és Zalaegerszeggel is stratégiai együttműködést kötöttek.

A képviselő azt kérdezte, milyen további fejlesztések várhatóak Zalaegerszegen és Zala megyében a program keretében.

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta, a 23 megyei jogú város közül azért kell kiemelten foglalkozni Zalaegerszeg ügyével, mert a település nem csak területfejlesztési és megközelíthetőségi, de társadalmi szempontból is nagy hátránnyal indult az elmúlt évek versenyében.

Zalaegerszeg számára biztosítani kell a Budapesttel való összeköttetést, amit úgy akarnak megvalósítani, hogy az M7-es autópályát a 76-os út nyomvonalával kötik össze. Emellett a várost össze kell kötni Vasvárral, Szombathellyel és a határral is, ezért az M9-es első, meghatározó nyomvonala is itt lesz - jelentette be. Emellett hangsúlyozta, hogy egy fedett uszoda építését és az ipari park bővítését is javasolni fogják.

A képviselő a választ elfogadta.

Napirend előtt, interpellációk

15:27 - Napirend előtt a gazdaságpolitika, az interpellációk között pedig a felsőoktatás átalakítása, a nemzeti parkok földvagyona, az európai uniós pénzek felhasználása és a jövő évi költségvetés tervezete is téma volt hétfőn a parlamentben.


Jobbik: termelést segítő adórendszer kell!

Volner János (Jobbik) napirend előtt arról számolt be, hogy a vállalkozásfejlesztési bizottság múlt heti ülésén autógyártó cégek vettek részt, amelyek képviselői azt mondták: szívesen foglalkoztatnának több embert, de nincs elég képzett munkaerő, és az nem elég mobilis. Ezért a Fidesz és az MSZP a felelős - vont mérleget.

Elmondta, a Jobbik nem tőkeellenes párt, tisztában van azzal, hogy a Magyarországon befektetőknek biztonságos, kiszámítható gazdasági és politikai környezet kell. Hozzátette: nem egyedi kormánydöntések alapján nyújtott sok milliárdos támogatásokra van szükség, hanem kiszámítható adórendszerre. Volner János azt mondta, a Jobbik az egykulcsos adórendszert felváltó, a családi adókedvezmények körét kiszélesítő, a termelést segítő adórendszert javasol, amely az iparba, a mezőgazdaságba, a turizmusba és a vendéglátásba összpontosítja az adókedvezményeket.

L. Simon László, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára szerint a képviselő olyan értékeket sorolt fel, amelyek az elmúlt négy év kormányzati eredményei. Örülnek annak, hogy öt év után a Jobbik rájött, higgadtan és konstruktívan kell megszólalni, de azért "ne tagadjuk el, az elmúlt években ez nem volt a jobbikos képviselők és a jobbikos frakciónak a sajátja" - fogalmazott, hozzátéve, hogy a jobbikosok a "szélsőséges megnyilvánulásaikkal, idegenellenességgel" szereztek elismertséget.
Szerinte azt a kormányzati gazdaságpolitikát kell folytatni, amelyet az elmúlt öt évben következetesen vitt a kormány. Visszautasította azt, hogy a kormány egyedi döntései mögött nem megfontolt gazdaságpolitika áll.

Interpellációk

MSZP: mi a valódi célja a konzisztóriumok létrehozásának?

Hiller István, az MSZP képviselője interpellációjában arról beszélt, hogy a felsőoktatás átalakításának terve erőteljes ellenkezést váltott ki a közvetlen érdekeltekből. Szerinte a kormány mindent központilag akar meghatározni, folyamatosan csorbítja a felsőoktatás autonómiáját, a rektorok mozgásterét pedig jelképessé tette. Ezek alapján azt kérdezte, hogy a kabinetnek mi a valódi célja a kancellárok kinevezésével és a konzisztóriumok létrehozásával.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára erre azt válaszolta: a felsőoktatási stratégia széles körű társadalmi egyeztetésen esett át. Az egyetemeknek továbbra is megvan a tudományos autonómiájuk, a gazdálkodásuk területén azonban hangsúlyosabban kell megjeleníteni a jó gazda gondosságát - mondta.
Hiller István nem fogadta el a választ, a parlament azonban 104 igen szavazattal, 49 nem ellenében jóváhagyta azt.

Jobbik: vonják vissza a nemzeti parki földek átszervezéséről szóló javaslatot!

A jobbikos Magyar Zoltán a nemzeti parki földek átszervezéséről szóló törvényjavaslat visszavonását követelte. A politikus elfogadhatatlannak tartja az előterjesztést, mert azzal szerinte lazulnak a természetvédelmi szempontok, és nő a "földmutyik" lehetősége. Mi a valódi indoka, hogy e természetvédelmi földek a földalapkezelőhöz kerülnek? - kérdezte.

Bitay Márton Örs, a földművelésügyi tárca állami földekért felelős államtitkára úgy reagált: a szóban forgó indítvány nem természetvédelmi szabályokról, hanem földvagyon-gazdálkodási szabályokról szól, a kettőnek pedig nincs közös halmaza. A természetvédelmi szempontokat ezután is a nemzeti parkok határozzák meg - tette hozzá.

A Jobbik politikusa nem fogadta el az államtitkári választ, a Ház azonban - 104 képviselő igen szavazatával, 38 nem ellenében, egy tartózkodás mellett - igen.

LMP: hová tűnnek az EU-s pénzek?

Schmuck Erzsébet, az LMP képviselője az EU-s támogatások felhasználásának módját bírálta, utalva a gazdaságfejlesztési operatív programot érintő uniós felfüggesztésre. A pénzek elosztásáról már eddig is derültek ki botrányok - mondta, példaként említve a roma önkormányzat támogatásait és az Öveges-programot. Szavai szerint Magyarországot lényegében a saját elitje fosztja meg a felemelkedés lehetőségétől.
Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter válaszában kifejtette: a 2007-2013 közötti uniós ciklus magyarországi nyerteseiből 43 ezer volt vállalkozás, ebből 53-at érintett az idézett uniós vizsgálat, amelynek során 19-nél találtak hiányosságot, kifogásolva a beszerzési és az ajánlati ár közötti különbséget. 19 vállalkozás alapján nem lehet megbélyegezni másik 43 ezret - hangsúlyozta.

Schmuck Erzsébet nem fogadta el a választ. A parlament azonban megszavazta 109 igen vokssal, 35 nem ellenében.

Fidesz: hogyan segíti a családokat a 2016-os büdzsé?

A fideszes Bánki Erik arról interpellálta a kormányt, hogy a 2016-os költségvetés hogyan mérsékli a családok terheit.

Válaszában Orbán Gábor, a Nemzetgazdasági Minisztérium adó- és pénzügyekért felelős államtitkára válaszában azt mondta, hogy a jövő évi büdzsé az adócsökkentés költségvetése lesz, amelynek tervezett lépései tovább növelik a munka megbecsültségét, és csökkentik a családok adóterheit összesen körülbelül 170 milliárd forinttal.
Bánki Erik elfogadta a választ.


Napirend előtt: állattartás, költségvetés, Európa Tanács


14:49 - A legeltetéses állattartásról, a 2016-os költségvetésről, az Európa Tanács múlt heti parlamenti közgyűléséről volt szó hétfőn az Országgyűlésben napirend előtt.

A képviselők megemlékeztek a közelmúltban elhunyt Kiss Róbert volt SZDSZ-es képviselőről.

A legeltetéses állattartásért emelt szót az LMP

Az LMP-s Sallai R. Benedek - annak kapcsán, hogy hétvégén volt Szent György napja, amikor a magyar állattartó hagyományok szerint kihajtják a legelő jószágokat a földekre - a legeltetéses állattartás mellett érvelt, illetve a magyarországi gyepterületek csökkenésére hívta fel a figyelmet. A figyelemfelkeltésként cifraszűrt viselő ellenzéki képviselő szót emelt az ellen, hogy a hagyományos állattartást őrző nemzeti parkok alól "kihúzzák a földet", illetve, hogy az állattartó gazdák nem kaptak állami földbérletettel területeket, ilyenekhez jószágállománnyal nem rendelkezők jutottak.

Nagy István, a földművelésügyi tárca államtitkára - elismerően szólva a képviselő öltözékéről - azt mondta: a magyar nemzet is olyan, mint egy nagy fa, túléli, ha ágait kurtítjuk, amíg a gyökerei megvannak. A magyar állattenyésztésben is vissza kell nyúlni az olyan kulturális hagyományokhoz, mint amilyen például a legeltetés, különben gyökerét vesztett állattenyésztésről beszélhetünk - hangoztatta.

Az államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy 2015 és 2020 között a korábbi időszakhoz képest 180 milliárd euróval többet kap a magyar állattartó ágazat uniós forrásból és a legelőállat-létszám is emelkedik. Hosszú idő után Magyarországon több lábas jószág ment ki a pusztába mint korábban, és ez köszönhető mind a magyar parlament, mind a földművelésügyi tárca munkájának - zárta felszólalását Nagy István.

MSZP: a leszakadás és a lemaradás költségvetése lesz a 2016-os

Tóbiás József (MSZP) megerősítette az MSZP korábbi álláspontját, hogy a leszakadás és a lemaradás költségvetése lesz a 2016-os, és azt kérte, halasszák el a szavazást őszre. Ez lehetőséget adna a társadalmi párbeszédre - érvelt.

A személyi jövedelemadó (szja) kulcsának csökkentése kapcsán közölte: a fogyasztást terhelő adók azok, amelyek - a bér mellett - konzerválják a jövedelemkülönbségeket. Hiányolta, hogy nem adják vissza az egészségügynek és az oktatási szférának a korábban elvett 300-300 milliárd forintot. Ha nem az a büdzsé célja, hogy még több forrást vonjon el az önkormányzatoktól, és hogy azok kiüresítve, "látványpékségként" működjenek, akkor adják vissza az iparűzési, a gépjármű- és a személyi jövedelemadó elvont részét nekik - kérte.

Orbán Gábor, a Nemzetgazdasági Minisztérium pénzügyekért felelős államtitkára elmondta, rendben zajlik a társadalmi egyeztetés a jövő évi költségvetésről. Leszögezte, a kormánynak az a szándéka, hogy jövőre egyetlen tárca, ágazat se kapjon kevesebb forrást, vagyis nem csökkenhet a költségvetési főösszegük. Mint mondta, a vártnál nagyobb gazdasági növekedés teszi lehetővé a 170 milliárd forint összegű adócsökkentést.

KDNP: elfogadhatatlan a "semleges nem"

Hoffmann Rózsa (KDNP) az Európa Tanács múlt heti parlamenti közgyűléséről számolt be, ahol a többi között a transzneműek diszkriminációja elleni jelentést vitatták meg. Elmondta, azzal egyetértenek, hogy az emberi jogok védelme érdekében nem érheti megkülönböztetés azokat, akik nem tudják vállalni biológiai nemüket, az azonban keresztény ember számára elfogadhatatlan, hogy az, aki sem a női, sem a férfi identitását nem vállalja, bejegyeztetheti magát úgynevezett harmadik neműként, vagyis "semleges neműként". Ez ellent mond a teremtés rendjének - hangoztatta, megjegyezve, hogy ezt az ajánlást a közgyűlés kétharmada elfogadta.

A KDNP-s politikus közölte azt is, szó volt a szociális gondoskodásról szóló jelentésről, amelynek kapcsán "örömmel állapíthattuk meg": a magyar jogrendszer és a gyakorlat megfelel a jelentésben foglalt elveknek.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára válaszában felhívta a figyelmet, hogy a kormány intézkedéseinek köszönhetően növekszik a termékenységi ráta, illetve a családi adókedvezmény rendszerére is kitért, amellyel 740 ezer forint maradt a családoknál 2010 óta.

Fidesz: az adócsökkentés költségvetése a 2016-os

Rogán Antal (Fidesz) jó hírnek nevezte, hogy a 2016-os büdzsé az adócsökkentés költségvetése. Szerinte időben fogják elfogadni a büdzsét ahhoz, hogy kellő felkészülési idő legyen arra. Emlékeztetett arra, hogy 2006-ban a szocialisták ugyancsak nyáron fogadták el a költségvetést, csakhogy akkor az adóemelést tartalmazott.

Értékelése szerint az szjakulcs csökkenése 4 millió dolgozó embert érint. A büdzsé kedvezően érint 350 ezer kétgyermekes családot, az ő esetükben 10 ezerről 12 500 forintra nő az egy gyerek után járó adókedvezmény - mondta. Ismertetése szerint ez a két adócsökkentés együtt egy egykeresős, kétgyermekes családban, átlagkereset esetén 88 ezer forinttal kevesebb adót jelent. Hozzátette: egy olyan kétgyermekes családban, ahol két minimálbéren kereső ember van, 85 200 forintot spórolnak évente. Hangsúlyozta, ha a magyar gazdaság többletjövedelmet termel, akkor azt a kormány nem veszi el az emberektől, hanem otthagyja.

Orbán Gábor válaszában közölte, az, hogy már a tavaszi ülésszakban a parlament elé kerül a költségvetés a közpénzügyek átláthatóságát, a kiszámíthatóság erősítését célozza. Korai lenne még a főszámokról beszélni - közölte. Célként jelölte meg a munkát terhelő adók csökkentését a foglalkoztatás növelése érdekében.

Képviselői bekiabálásra megjegyezte, hogy az adókkal kapcsolatos munka nem zárul le, még a söralátétnél is kedvezőbb adminisztrációs tehercsökkentést szeretnének, vagyis hogy az adóhivatal készítse el az előzetes bevallást.

Korábban írtuk:

Az Országgyűlés mai ülésén tárgyalhatja utoljára a kedden elfogadni tervezett nyolc előterjesztést, köztük azt, amely a világörökségi területekre is kiterjesztené az üzletek kötelező vasárnapi zárva tartását, ugyanakkor a többi napon lehetővé tenné, hogy a jelenlegi reggel hat óra helyett már fél ötkor kinyithassanak a boltok.

A Ház ülése a szokásoknak megfelelően 13 órakor napirend előtti felszólalásokkal kezdődik, amelyeket kétórás interpellációs időszak követ, majd azonnali kérdések és válaszok hangzanak el egy órában.

Az ülésnap további részében a kedden elfogadni tervezett előterjesztések utolsó, bizottsági jelentésekről szóló vitáit bonyolítják le.

A házelnök napirendi javaslata alapján a parlament kedden reggel nyolc indítványról szavazhat. A határozathozatali időszak az állami földvagyon kezelésének egységesítéséről szóló javaslat zárószavazásával kezdődhet, majd a világörökségi területeken működő üzletekre is kiterjeszthetik a vasárnapi kötelező zárva tartást, ugyanakkor a korábbi reggel 6 óráról fél ötre változtathatjék a boltok kereskedelmi napokon történő legkorábbi nyitását.

Kormánypárti javaslatra több ponton módosíthatják a banki elszámolás szabályait, majd a fideszes Németh Szilárd kezdeményezésére nyolc energetikai tárgyú törvényt is módosíthat a parlament, ugyancsak fideszes képviselők kezdeményezésére a magyar védőnők napjává nyilváníthatják 2015. június 13-át a Magyar Védőnői Szolgálat alapításának századik évfordulója alkalmából.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Indulhatnak a Paks II-höz szükséges kutató fúrások

A nyertes nettó 8 milliárd 45,1 millió forintért végzi el a munkát. Tovább olvasom