Kisalföld logö

2017. 02. 22. szerda - Gerzson 3°C | 12°C Még több cikk.

OGY - A paksi atomerőmű kapacitásának fenntartásáról is tárgyaltak

A kormány szerint a paksi atomerőművi kapacitás fenntartása kiemelt jelentőségű. Az MSZP úgy gondolja, vállalhatatlan a javaslat.
18:29 - Az adatok nyilvánosságáról biztosította zárszavában a fejlesztési tárca államtitkára az ellenzéki felszólalókat a paksi atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatos beruházásról szóló javaslat általános vitájában. A képviselők ezt követően áttértek a napirend utáni felszólalásokra, majd az elnök az ülést lezárta.

Aradszki: csak nemzetbiztonsági okból tagadható meg az adatnyilvánosság

A fejlesztési tárca energiaügyért felelős államtitkára válaszában a szerződések nyilvánosságáról szólva kijelentette: aki szerint titkosan, "mutyiban" építenék az erőművet, azok nem olvasták el az előterjesztést. Aradszki András hangsúlyozta: az adatokhoz való hozzáférés csak akkor tagadható meg, ha annak nyilvánosságra hozatala sértené a nemzetbiztonsági érdekeket. Eddig is - 10 évre - titkosítani lehetett hasonló iratokat, ez most 15-re emelkedett, a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően - fűzte hozzá.

Nincsenek még érvényes szerződések, nincs még mit felpakolni az internetre - közölte -, de ezt szerinte a tervezet nem akadályozza.

Az előterjesztés alapvető céljának azt nevezte, hogy az atomerőmű-beruházás szempontjából értelmezze a jogszabályokat. A javaslat szerinte megerősíti a feltételek biztosítását és koncentrálja a szakértelmet.

Hangsúlyosan szólt az energiafüggés csökkentésének fontosságáról is.

Az ülésen elnöklő Lezsák Sándor (Fidesz) az általános vitát lezárta.

Napirend után

A napirend utáni felszólalások között az LMP-s Ikotity István a megváltozott munkaképességűek munkába állítására létrehozott rendszer problémáit összegezte egy konkrét példán keresztül, az MSZP-s Demeter Márta pedig Hende Csaba honvédelmi miniszter öt éves munkájával kapcsolatban fogalmazott meg kritikákat.

Ezt követően az elnöklő Lezsák Sándor lezárta az ülést és közölte, hogy az Országgyűlés pénteken folytatja munkáját.

A Ház pénteken kezdődő, és jövő kedden, illetve csütörtökön folytatódó háromnapos ülésén a képviselők tárgyalhatnak a megélhetési bevándorlás visszaszorításáról, valamint az Európai Unió és az Egyesült Államok között tervezett szabadkereskedelmi egyezmény (TTIP) veszélyeiről.

Országgyűlés, 2015. február 18. Fotó: MTI (galéria)

18:18 - A parlament szerdai ülésén az MSZP és a fideszes Bencsik János bírálta, hogy a tervezett paksi bővítés nem elég átlátható. Az LMP szerint a fejlesztés gazdasági érdekcsoportok érdekeit szolgálja. A Jobbik a sugár-egészségügyi fejezetet kifogásolta a törvényben.

MSZP: a paksiakat érdeklik a részletek

Heringes Anita (MSZP) arról beszélt, hogy eddig a paksiak bíztak az atomerőműben, mindenről tudtak, ami ott történt, viszont ha eltitkolják a beruházás részleteit, akkor félelemmel tekintenek rá. Hozzátette: nem a nemzetközi menedzserek előtt kell átláthatóvá tenni a projektet, hanem az ott élők előtt. A szocialista politikus a fogalmak pontos használatát kérte a kormánypárti képviselőktől, mert álláspontja szerint nem kapacitás-fenntartásról, hanem bővítésről, s nem a blokkok felújításáról, hanem üzemidő-hosszabbításról van szó. Emellett állami szerepvállalást sürgetett a térség és a vállalkozók felkészítésében.

LMP: nem az ország, a Fidesz kötelezte el magát az atomenergia mellett

Sallai R. Benedek (LMP) azt mondta, szó nincs arról, hogy Magyarország elkötelezte volna magát az atomenergia mellett, ezt a Fidesz-KDNP kormány tette.

Azt is kijelentette, hogy a kabinet nem merte megkérdezni a társadalmat arról, milyen legyen az ország energetikájának jövője. A politikus egyetértett az MSZP-vel abban, hogy a tervezet vállalhatatlan és a korrupció melegágya.

Egy 15 évre titkosított fejlesztés nem szolgálhatja Magyarország érdekeit, csak a gazdasági érdekcsoportokéit - fogalmazott. Hangsúlyozta, hogy a kormányzat nem enged semmiféle rálátást erre a közvagyonra. Egyúttal emlékeztetett, hogy a jelenlegi kormánypártok 2002 és 2010 között még folyamatosan a közbeszerzések szükségessége mellett szólaltak fel.

A vele egy frakcióban ülő Ikotity István azt hangsúlyozta, senki nem tudja, hogy mit, mennyiért és milyen határidőre vállalt a Roszatom, ez pedig a pénzügyi visszaélések előtt nyithatja meg a kaput.

Bencsik: a társadalomnak joga van egyes megállapodások megismerésére

Bencsik János (Fidesz) arról beszélt, hogy az ország energiatermelése visszaesett, miközben nőtt a fogyasztás és a külföldről vásárolt áram részesedése. Leszögezte, hogy Magyarországnak egyszerre van szüksége a lignit- és az atomerőműre, valamint a megújuló energiaforrásokra is.

A képviselő úgy fogalmazott: a békés célú nukleáris technológiának megvan a jelentős társadalmi támogatottsága. Ugyanakkor a telepítési költségek nagysága, a veszélyesség, valamint az elhasznált fűtőelemek végső tárolásának bizonytalansága megköveteli a minél átláthatóbb előkészítést, beruházást és üzemeltetést. Szerinte az elmúlt néhány év kevésbé átlátható kormányzati döntései, valamint az elengedhetetlen politikai konszenzus hiánya miatt a társadalmi támogatottság erodálódni kezdett.

Egyetértett azzal, hogy a beruházás nemzetbiztonsági érdekeit sértő vagy veszélyeztető részét ne hozzák nyilvánosságra. Ugyanakkor azt mondta, nem ért egyet azzal, hogy ez kiterjedjen az ország tárgyban érintett külügyi tevékenységére és nemzetközi szervezetekkel való kapcsolataira. Aggályosnak nevezte azt is, hogy üzleti titoknak minősül minden olyan információ, amelyek nyilvánosságra hozatala az érintett felek jogosnak vélt érdekeit veszélyeztetné.

Bencsik János leszögezte, hogy miután a beruházás egyaránt befolyásolja az ország energiaellátását, pénzügyi és környezeti fenntarthatóságát, társadalmi jólétét és szuverenitását, a magyar társadalomnak joga van a beruházással kapcsolatos és az ahhoz kötődő megállapodások megismerhetőségére.

Jobbik: a sugár-egészségügyi fejezeteket rosszul építették be

Lukács László György (Jobbik) azt mondta, hogy a sugáregészségügyi fejezetek nem megfelelően vagy nem egyeztetve építették be a javaslatba. Felhívta a figyelmet, hogy nyilvánosságra került az Országos Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet, valamint az Országos Tisztifőorvosi Hivatal álláspontja, amely szervezetek szintén felhívták ezekre a kihívásokra a figyelmet.

A szervezetek szerint nincs összhang a törvény preambuluma és a részletes szabályokat tartalmazó részek - közölte.

16:37 - Az ellenzéki pártok bírálták a paksi atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatos beruházásról szóló javaslatot, míg a KDNP támogatólag szólt arról az Országgyűlés előtt, a szerdai általános vitában.

KDNP: sokan várják reménnyel a beruházást

Vejkey Imre (KDNP) szerint téved a szocialista felszólaló, nem fogyott el az atomerőmű társadalmi támogatottsága. Szerinte Tolna megyében reménnyel várják a mintegy tízezer embernek munkát adó kivitelezés megindítását, amely olcsóbb és tiszta energiához juttatja az országot.

A jogszabály különös figyelmet fordít az adatokhoz való hozzáférésről szóló rendelkezésekre - ismertette -, és a jövőben egyetlen állami tulajdonban lévő társaság látja el a beruházási feladatokat.

Fontosnak ítélte, hogy a beruházáshoz kapcsolódóan vállalkozási szerződés csak olyan gazdálkodóval köthető, amely rendelkezik telephely biztonsági tanúsítvánnyal, amelyet a Nemzeti Biztonsági Felügyelet állíthat ki. Az adatok és műszaki paraméterek nem kerülhetnek illetéktelenek kezébe - hangsúlyozta a politikus.

A biztonság a legfőbb szempont - közölte, hozzátéve ugyanakkor, hogy korszerűsödnek, rugalmasabbá válnak a hatósági eljárások. Hangsúlyozta: megvalósul a jogalkalmazásban már többször felmerülő igény, amely szerint az Országos Atomenergia Hivatal lássa el az építési hatósági feladatokat is.

A sugár-egészségügyi feladatokat is racionalizálja a változtatás, és módosulnak a radioaktív hulladékokkal és tárulásukkal kapcsolatos szabályok is. Az előterjesztés pontosítja a tárolókra és az átmeneti tárolókra vonatkozó forgalmakat, valamint a telephelyek létrehozására, hatósági felügyeletére vonatkozóan is rendelkezik - mondta.

Jobbik: az energiafüggetlenséget támogatja a párt, a pénzlenyúlást nem

Kepli Lajos (Jobbik) azt hangsúlyozta, hogy bár a kérdés rendkívüli mértékben megosztja a társadalmat és a politikai pártokat is, pártja mégis az erőmű bővítése mellett foglal állást. Bár nem "szerelmesei" az atomenergiának, szerinte magánberuházó híján az államnak kell pótolnia a kieső erőművi kapacitásokat, amelyet elkerülhetetlennek nevezett.

Kijelentette ugyanakkor, hogy a "pénzlenyúlást" megállítani és nem támogatni kívánják, ezért az előterjesztéshez legfeljebb tartózkodó szavazatot tud nyújtani a pártja. Az előterjesztést kapkodónak és következetlennek nevezte, amely szerinte alárendelődik vállalkozói körök érdekeinek.

Úgy látta: a villamos energia több mint felét előállító Pakson rendelkezésre áll az a stabilitás, amely biztonságos működést tesz lehetővé. Kifogásolta, hogy számos erőművünk azért működik időszakosan, mert a megújuló energiaforrások előretörése és az alacsony tőzsdei ár miatt nem éri meg számukra a termelés.

Bírálta a többi pártot is. Mint mondta a "haverok" forráshoz juttattatása a Fidesz és az MSZP eszköze, amelyek minden nagyberuházást "rendkívüli meggyőződéssel" támogatnak kormányon és elleneznek ellenzékben, szakmai indokok nélkül. Az LMP szerinte "zsigerből", agresszívan utasítja el az atomenergiát.

Rámutatott ugyanakkor arra, hogy az "álzöld" és félrevezető propagandával szemben az import áram is szén- és atomerőművekben termelődött külföldön. Import-részarányunk növekedésével ez kerülne előtérbe - folytatta.

Kepli Lajos közölte: a Jobbik elkötelezett az ország energiafüggetlensége mellett, ezért szerinte véget kell vetni a destruktív ellenzéki magatartásnak. Szólt ugyanakkor az energiahatékonyság és a megújuló energiák fejlesztéséről is.

LMP: ellenőrizhetetlenné válik a beruházás

Az LMP vezérszónoka bírálta, hogy a törvény elfogadása esetén mindent titkosítanak a paksi beruházásra vonatkozóan, s nem kell figyelemmel lenni a közbeszerzési törvényre sem, a kormány "kénye-kedve szerint" válogathat a beszállítók közül. Szél Bernadett szerint erre "az új oligarcha-bázis kistafírozása" miatt van szükség.

Az ellenzéki képviselő azt mondta: titkosítás esetén nem lehet megtudni, ha eltérnek a szerződéstől vagy késik a megvalósítás, ugyanakkor ha a hitelszerződésben van késés, akkor súlyos szankciók lépnek életbe. Létrehoznak egy olyan állapotot, amiben a Roszatom azt csinál, amit akar - értékelt Szél Bernadett.

A politikus szerint a nemzetbiztonsági érdekre való hivatkozás gumiparagrafus és megszünteti a bírósághoz fordulás lehetőségét. Álláspontja szerint "triplán törvényellenes", amit a kormány csinál, ezért minden követ megmozgatnak, mások mellett az államfőhöz, az Alkotmánybírósághoz, az ombudsmanhoz fordulnak és aláírásgyűjtésbe kezdenek, ha a parlament elfogadja a törvényt.

Szél Bernadett kijelentette azt is: az emberek többsége zöldenergiát akar, ezért 40 éven belül ki kellene lépni az atomból és át kell térni a megújuló energiaforrásokra, ami a párt szerint 450 ezer munkahelyet teremtene.

Szelényi: fel kell mondani a szerződést

A független Szelényi Zsuzsanna arra kérte a képviselőket, hogy ne vegyenek részt a színjátékban, a paksi szerződést fel kell mondani, a hitelhez pedig nem szabad hozzányúlni. Értékelése szerint a "titoktörvény" elfogadhatatlan és alkotmányellenes, szűkíti a közérdekű adatok körét és a piaci versenyt, a beruházás pedig a titkosítás lejárta után visszafordíthatatlan lesz. A beruházást az évtized korrupciós ügyének nevezve felvetette, hogy valóban minden elemet titkosítani kell-e.

Országgyűlés, 2015. február 18. Fotó: MTI (galéria)

16:30 - A paksi atomerőművi kapacitás fenntartása és az új blokkok létesítése nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű és az energia-ellátás biztonsága miatt alapvetően szükséges - hangoztatta Aradszki András szerdán az Országgyűlésben.

Kormány: a paksi atomerőművi kapacitás fenntartása kiemelt jelentőségű

Aradszki András, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára expozéjában kifejtette: a javaslat az atomerőművi kapacitás fenntartásával összefüggő beruházási rendelkezéseket és az atomenergiáról szóló törvény módosítását tartalmazza.

Az államtitkár a paksi atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatos beruházásról szóló javaslat általános vitájában kiemelte: az atomenergiának jelenleg nincs versenyképes alternatívája Közép-Európában. Ezért is kötelezte el magát Magyarország amellett, hogy energiaellátásának megfelelő biztosítására hosszú távon számol az atomenergia felhasználásával - rögzítette Aradszki András.

Hozzátette: a törvényjavaslat első része a nemzetközi követelményeket figyelembe véve azokkal összhangban álló jogi szabályozást teremt. Tekintettel van a fokozott biztonsági követelményekre, s arra is, hogy a nemzetközi tapasztalatok alapján fizikai és nemzetbiztonsági követelményekre van szükség.

Ennek érdekében telephely-biztonsági tanúsítványhoz köti a beruházásban érintett valamennyi alvállalkozói szerződéskötés jogát. A nemzetközi tapasztalatok alapján vált szükségessé az esetlegesen tömegesen megjelenő munkavállalók érdekei kellőképpen biztosítva legyenek - jelezte, hozzátéve: ennek speciális szabályát tartalmazza a javaslat.

Közölte: a hatósági engedélyezési eljárást érintő módosításokra alapvetően azért volt szükség, mert atomerőmű kivitelezésére Magyarországon utoljára az 1980-as években került sor. Az atomenergia-törvényben szereplő engedélyezési szabályok megfelelő garanciát nyújtanak ahhoz, hogy egy felkészült hatóság a legnagyobb biztonság elvét követve tudja lefolytatni az új blokkok létesítésére és a régiek bővítésére irányuló eljárást. A javaslat alapján az általános építésügyi feladatok integrálódnak az Országos Atomenergiai Hivatal feladatai közé. Összességében lerövidül az engedélyezési eljárás időtartama. Az adatnyilvánossággal összefüggésben aláhúzta: a környezetvédelmi hatóságok által lefolytatandó eljárásokra a törvény hatálya nem terjed ki. Bármiféle létesítési tevékenység előtt környezeti hatásvizsgálatot kell végezni.

Fidesz: igen a javaslatra

Cseresnyés Péter, a Fidesz vezérszónoka azt mondta: a javaslat a paksi atomerőmű kapacitás-bővítéséhez szükséges projekt első kivitelezési munkáinak feltételeit teremti meg. El kívánják továbbá hárítani a beruházást esetleg akadályozó bürokratikus és egyéb objektív akadályokat.

Hozzátette: a paksi atomerőmű 1983 óta a magyar villamos energiaellátás meghatározó tényezője, helye és szerepe kiemelt a hazai energiatermelésben. Az erőmű ma az ország villamosenergia-szükségletének közel 40 százalékát adja és a hazai villamosenergia-előállítás több mint 50 százalékát. A szakemberek döntő többségének véleménye szerint az atomerőmű a legbiztonságosabb, leggazdaságosabb és a környezetvédelmi szempontból leginkább megfelelő erőművek közé sorolható.

Utalt arra is, hogy a paksi erőművet egy nemrégiben elvégzett stresszteszt során az Európai Bizottság a kontinens egyik legjobban teljesítő erőművének nyilvánította, klímavédelmi szempontból is nélkülözhetetlen, működése pedig nem jár szén-dioxid-kibocsátással. Szavai szerint az erőmű társadalmi támogatottsága hosszú évek óta stabil, 2010-ben a lakossága 78 százaléka, 2011-ben 73 százaléka egyetértett azzal, hogy atomerőmű működik Magyarországon. Egy tavalyi reprezentatív közvélemény-kutatás szerint a megkérdezettek 52 százaléka szükségesnek tartotta a bővítést.

A bővítés szükségességét indokolva kiemelte azt is: az atomerőmű összes blokkjának üzemeltetési lehetősége 2032-37 között megszűnik, és az eddigi 90 ezer megawattból több mint 6 ezret elveszítenek, mert elavulnak a technológiák.

Gondoskodni kell a kieső termelés pótlásáról, a növekvő igények kielégítéséről, mert energiahiány léphet fel, ha nem történnek intézkedések - közölte.

Mint mondta, reméli, idővel az ellenzéki pártok is beismerik, hogy a paksi bővítés nemzeti érdek.

MSZP: vállalhatatlan a javaslat

Tóth Bertalan, az MSZP vezérszónoka azt mondta: a törvényjavaslat elképesztő, vállalhatatlan, a korrupció melegágyává teszi beruházást, és elfogadhatatlan rendelkezéseket tartalmaz.

Kritizálta, hogy a kormánypártok elzárkóznak a vitától, az egyeztetéstől, nem ülnek le civil, szakmai szervezetekkel, javaslataikat hallják meg.

Rámutatott: az nem hangzott el, hogy nemzetbiztonsági érdekekre hivatkozva megtagadható adatok kiadása, s a döntést megalapozó adatokat 15 évre titkosították. Szóvá tette azt is, hogy kivonják a közbeszerzési törvény hatálya alól a beruházást. Az információszabadságot az alaptörvény alapjogként határozza meg - jegyezte meg, hozzátéve: felvetődik, hogy a javaslat alaptörvény-ellenes, ütközik az EU-irányelveivel és az ENSZ alaptörvényével. Kifogásolta, hogy a megvalósíthatósági tanulmányokat a kormány szintén titkosította.

Emellett Orbán Viktor titokban kötött paktumot Moszkvában a beruházásról. Ki építi meg a létesítményt, milyen alvállalkozók lesznek? - sorolta.

Hozzátette: a beruházás létjogosultságáról beszéltek ugyan, de a javaslat nem erről szól. A paksi bővítés támogatottsága 20-25 százalékkal csökkent az elmúlt időszakban, s a magyarok többsége a megújuló energiát támogatja. Az ügy társadalmi támogatottsága elfogyott.

Az ellenzéki politikus jelezte, hogy három módosító indítványt terjesztenek be: legyen nyilvános az eljárás és szűnjön meg a titkolózás, a beruházás pedig transzparensen történjen meg.

Országgyűlés, 2015. február 18. Fotó: MTI (galéria)

15:28
- A kormánypárti felszólalók a személyiségi jogok hatékony védelmét, míg az ellenzékiek a személyre szabott jogalkotást látták a polgári perrendtartásról szóló jogszabály módosításban, amelynek általános vitáját szerdán folytatta le a Ház. A törvényjavaslat szerint új, a sajtó-helyreigazítási perhez hasonló eljárás védené a képmáshoz és hangfelvételhez fűződő személyiségi jogokat.

KDNP: az alaptörvény is indokolja a változtatást

Vejkey Imre (KDNP) visszautasította a szocialista felszólaló állításait, hogy személyre szabott jogalkotás folyna. A módosítás indokaként azt mondta: a javaslat kapcsolódik az alaptörvény azon fejezetéhez, amely a magán- és családi élethez, az otthonhoz és a kapcsolattartáshoz, valamint a jó hírnév tiszteletben tartásához való jogot szabályozza.

Szerinte a digitális korban egyre sürgetőbb annak biztosítása, hogy az érintettek a jogsértések esetén gyors eljárásra számíthassanak. Hangsúlyozta: már a felvételek elkészítése is jogszerűtlen lehet, ha ahhoz az érintett nem adja hozzájárulását.

Jobbik: a változtatás visszaélésre ad lehetőséget

Lukács László (Jobbik) szintén felvetette a személyre szabott jogalkotás lehetőségét. Azt mondta: a védendő személyiségi jogok határai inkább fellazultak a technika fejlődésésével, szerinte emiatt nem időszerű a jogszabály. A képviselő innovatívabb jogszabályokat tartott szükségesnek, és utalt a közösségi média előretörésére.

Feltette a kérdést: mit tesznek majd a "háklis" szereplőkkel, azokkal, akik tiltakoznak a róluk készült felvételek ellen. Indokolt-e ekkora védelem? - kérdezte. Szerinte kódolva van a pervesztesség az eljárásjogban és az, hogy visszaélésszerűen gyakorolhatók a jogok általa.

LMP: eltávolíttathatnak fontos felvételeket

Szél Bernadett (LMP) hangsúlyozta, hogy az új Ptk. már a felvétel elkészítésekor előírja a rajta szereplők hozzájárulását. Ezt körülményes előzetesen beszerezni és befolyásolja a fotózás hatékonyságát, így a sajtószabadságot is veszélyezteti - közölte.

A politikus azt mondta, hogy a helytelen jogalkalmazás során a magánszféra védelmének álcájában eltávolíttathatnak a nyilvánosság számára fontos felvételeket. Az LMP álláspontja szerint amíg nincs garancia arra, hogy a közhatalmat gyakorló közszereplőnek többet kell tűrnie, addig a kritikák jogosak. Hozzátette, a jelenleginél részletesebben kell szabályozni, hogy ki számít közszereplőnek. Egyúttal nonszensznek és életszerűtlennek nevezte, hogy az eljárást végző rendőrök arca nem látszódhat.

Kormány: nem változtatnak a hangfelvétellel és képmással való visszaélés szabályozásán

Répássy Róbert, az igazságügyi tárca államtitkára a vezérszónoki körben elhangzottakra reagálva leszögezte, a törvény nem változtat a hangfelvétellel és képmással való visszaélés szabályozásán, ahogy a közszereplőkre vonatkozó szabályozáson sem.

Visszautasította a szocialisták feltételezését, hogy a politikai önmagát védi és a jogszabály személyre szabott lenne. Szavai szerint aki utóbbiban reménykedne, az csalódni fog, mert a törvényjavaslat nem old meg olyan problémákat, amelyek bosszanthatják a közélet egyes szereplőit.

Kiemelte, hogy a képmás felhasználását a bírói gyakorlat eddig is úgy értelmezte, hogy már az elkészítéshez is engedélyt kellett volna kérni.

Az államtitkár kérte a képviselőket, hogy a képmással való visszaéléseket próbálják meg a kiskorúak, a vétlen áldozatok szemszögéből nézni.

MSZP: senkivel nem egyeztettek a jogszabályról

Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) azt mondta, hogy ha valóban a kiskorúak és a vétlen áldozatok védelme lenne a cél, akkor azzal egyet lehetne érteni, de a jogszabályról a készítők nem egyeztettek senkivel.

A képviselő egyúttal felhívta a figyelmet arra a sajtóhírre, amelyik szerint az Emberi Erőforrások Minisztériumának dolgozói egyebek között a szegénység, a rokkant, az ápoló, a terhes és a stadion szavakat sem használhatják munkájuk során.

Répássy Róbert válaszként közölte, a képviselő által elmondottaknak nincsen közük a törvényjavaslathoz. Hozzátette: azt, hogy bizonyos helyzetekben milyen szavakat lehet használni, azt politikai korrektségnek nevezik.

LMP: nincs ennél fontosabb probléma a polgári perrendtartásban?

Sallai R. Benedek (LMP) azt kérte, az államtitkár győzze meg őket, hogy a polgári perrendtartásban nincs a most tárgyaltnál fontosabb javaslat.

A képviselő aggályosnak nevezte, hogy a törvényjavaslat elfogadása után elinduló perek sokasága még jobban túlterhelheti a bíróságokat.

Kormányzati zárszó

Répássy Róbert zárszavában kiemelte: a törvényjavaslat jó célokat szolgál, az ugyanakkor más kérdés, ki hogyan áll hozzá. A törvény csak hatékonyabbá teszi az eddigi gyakorlatot, és nem változtat azokon a szabályokon, amelyeket a bírói gyakorlatban alkalmaznak - jelezte.

Az elnöklő Sneider Tamás az általános vitát ezt követően lezárta.

Országgyűlés, 2015. február 18. Fotó: MTI (galéria)

Fogyasztói kölcsönszerződések, polgári perrendtartás


Az Országgyűlés szerdán megvitatta a fogyasztói kölcsönszerződésekkel összefüggő törvénymódosítást, amely a nemzeti bank felhívása alapján szükséges pénzintézeti adatszolgáltatás tartalmi, formai követelményeiről szól. Ezt követően a képviselők áttértek a polgári perrendtartásról szóló törvény módosításának általános vitájára.


MSZP: egy kapkodva elrontott jogszabály kijavításáról van szó

Heringes Anita, az MSZP vezérszónoka azt mondta, bár megszavazzák a törvényjavaslatot, de nem a Fidesz-KDNP törvényalkotási gyakorlatára mondanak igent, hanem egy kapkodás miatt elrontott jogszabály kijavítására, mert az a devizahitelesek érdekeit szolgálja. Feltette ugyanakkor a kérdést, hogy vajon most volt-e egyeztetés az előterjesztésről a bíróságokkal, vagy esetleg majd megint bebizonyosodik a törvény életképtelensége.

A szocialista képviselő arra is felhívta a figyelmet, hogy a 2010-es forintárfolyamhoz képest ma már jóval többet kell fizetni, mind az euróért, mind a svájci frankért, amiért Orbán Viktor miniszterelnököt és Matolcsy György jegybankelnököt nevezte felelősnek.

Jobbik: a kormány elárulta a devizahiteleseket

Z. Kárpát Dániel, a Jobbik vezérszónoka arról beszélt, hogy a parlamentnek most nem feltétlenül a pénzintézeti adatszolgáltatás formai követelményeiről kellene tárgyalnia, hanem például arról a több mint 250 ezer autóhitelesről, akiknek a kormány nem segít, csak közvetíteni hajlandó köztük és a bankok között.

A jobbikos politikus szerint a kabinet nemcsak hogy elárulta a devizahiteleseket, hanem paktumot kötve legalizálja is a bankoknak a jogtalanul szerzett pénzeiket.

LMP: a kormány számára a legszegényebbek nem léteznek

Ikotity István (LMP) szerint a Budapest Bank megvásárlásával, az Erste Bankkal történő megállapodással a kormány sokadszorra bizonyítja, hogy számára a legszegényebbek nem léteznek. Úgy fogalmazott, "az új kiegyezés" vesztesei az adósságok miatt a tönk szélére került családok.
Pártja nevében több javaslatot is megfogalmazott: jogerős bírósági ítélet nélkül ne lehessen kilakoltatni, a bankok követeléseiket ne adhassák el behajtócégeknek, be kell vezetni a védett számla intézményét, amire csak olyan utalások érkezhetnének, amelyek mentesek a végrehajtás alól, és szükség van a magáncsőd bevezetésére is. Szorgalmazta azt is, hogy jelentősebb lépéseket tegyenek a pénzügyi ismeretterjesztés területén.

Zárszó

Répássy Róbert államtitkár zárszavában elmondta, az Országgyűlés az előző és a mostani ciklusban hatszor foglalkozott a devizahitelesek problémáival. Felidézte: a többi között döntöttek a végtörlesztésről, az eszközkezelő felállításáról, a bankok elszámoltatásáról, a fair bank szabályairól, a forintosításról.
Mint mondta, valóban nem törölték el a devizahitelszerződéseket, mert akkor az eredeti állapotot kellene helyreállítani, miszerint a banknak van pénze, a szerződőnek meg nincs lakása.
Közölte, most azért korrigálják a törvényeket, hogy a bankfelügyeletet ellátó Magyar Nemzeti Bank érdemi keresetindítási lehetőséget kapjon.
Az elnöklő Hiller István az általános vitát lezárta, a határozathozatal pénteken lesz.

Polgári perrendtartás

IM: a képmás hatékony védelmét szolgálja a módosítás

A képmáshoz és a hangfelvételekhez fűződő jogok hatékony védelmét szolgálja a polgári perrendtartásról szóló jogszabály módosítása, amely gyorsabb, és kétszintű eljárást biztosít a visszaélések esetén - monda ismertetésében az igazságügyi tárca államtitkára.

Répássy Róbert emlékeztetett, hogy már az új polgári törvénykönyv is hozzájáruláshoz kötötte a felvételek készítését a tömegrendezvények és a közéleti szereplés kivételével. "Bulvárértelmezésnek" titulálta ugyanakkor azt, hogy az utcán ne lehetne fényképeket készíteni, hangsúlyozva: az előterjesztés azon jogsértések orvoslását szolgálja, amelyek elszenvedői fiatalok vagy sérülékeny társadalmi csoportok tagjaiból kerülnek ki.
Ismertetése szerint az eljárás a sajtó-helyreigazításéhoz hasonló, a hozzájárulást - amely lehet szóbeli, írásbeli és történhet ráutaló magatartással - a felvétek készítőjének kell bizonyítania.

A jogok előzetes eljárásban is érvényesíthetők, perindítás nélkül, a jogszabály önálló szakasza azonban azt is lehetővé teszi, hogy a perek gyorsan lezáruljanak - mondta, hozzátéve: a bíróság soron kívül jár el ilyen esetekben.

Fidesz: gyors és hatékony eljárásra van szükség

Vígh László (Fidesz) a gyors és hatékony eljárás szükségességét emelte ki. Emlékeztetett: az új Ptk. szűkítette a törvényes felvételkészítés lehetőségeit, rendelkezett arról, hogy a képmás elkészítése önmagában is jogsértő lehet. Fontosnak nevezte, hogy a jogérvényesítés hatékonyságát növelő eljárásjogi szabályokban is biztosítsák a védelmet.

Hangsúlyosan szólt a soron kívüli eljárás bevezetéséről, de arról is, hogy a perindítás nem zárja ki egyéb szankciók alkalmazását és más perek indítását. Szerinte a javaslat alkalmazkodik a kor elvárásaihoz.

MSZP: nem magánérdekekre kell törvényt alkotni

Bárándy Gergely (MSZP) elismerte ugyan, hogy különleges eljárást hoz létre a javaslat, amely gyorsabb, hatékonyabb eljárást tesz lehetővé a jogérvényesítő számára, furcsállta ugyanakkor a beterjesztés időzítését.
Károsnak és hibásnak nevezte, amikor a politika magára alkot törvényt, a politikai szereplők magukat védik jogalkotási eszközökkel, itt pedig "erősen kilóg a lóláb". Sorolta azokat az eseteket, amikor a miniszterelnök környezetének, családtagjainak fotóin élcelődött a sajtó. Szerinte ez az oka annak, hogy éppen most hozzák be a javaslatot a Ház elé.
Olyan törvényt várt a kormánytól, amely a köz érdekét szolgálja, és nem magánérdekeket - összegzett a szocialista képviselő.


Elektronikus áruforgalom, fogyasztói kölcsönszerződések



Kormánypárti politikusok támogatták, az ellenzék viszont kritizálta az elektronikus közúti áruforgalom-ellenőrző rendszerrel (ekáer) kapcsolatos törvényjavaslatot szerdán az Országgyűlésben. A képviselők megkezdték a fogyasztói kölcsönszerződésekkel összefüggő törvények módosításának vitáját is.


Ekáer-módosítás - Fidesz: voltak egyeztetések

Pócs János konkrét példákat hozva cáfolta, hogy nem voltak egyeztetések. A kormánypárti politikus kiemelte: az egész előterjesztés arról szól, hogy az áfacsalásokat, gazdasági bűncselekményeket felszámolják.

Kitért arra is, hogy Harangozó Gábor szerint van jó maffia és rossz maffia, és azt mondta: a maffia körei az MSZP padsoraiban vannak.

Hozzátette: egy választási kampányra az MSZP csökkentette az áfát, aztán nagyon gyorsan meg is emelték.

Jakab István azt mondta, hogy számos fórumon több ezer emberrel találkoztak, végigjárták az egész országot. A NAV szakértőivel, a tárca, a gazdák, fuvarozó- és kereskedőcégek képviselőivel érdemben egyeztettek - sorolta.

Hangsúlyozta: az eddigi gyakorlatot nézve pontosan kitapintható az a kör, amelyik a piacokon káoszt okoz, és a törvényeket felborítja. Amíg nincs a csalóknak fenyegetettsége, hogy 50-szeres bírságot fizetnek, ha lebuknak, addig nem lesz változás - mutatott rá. Azt ő is kezdeményezte, hogy az egy hónapos tesztüzemet meghosszabbítsák. A képviselő szerint nem igaz, hogy a gazdáknak nincs segítség.

Jobbik: ha jó a rendszer, miért kell változtatni?

Szilágyi György feltette a kérdést, ha nagyon jó a jelenlegi rendszer, akkor miért kell változtatni. Közölte: az ekáer minden vállalkozást érinthet, s bár lehet rendeleti úton kormányozni, de ezt az eszközt kisebbségben szokták alkalmazni.
Szerinte nem az a megoldás, hogy biankó felhatalmazást adnak a miniszternek, és két héten belül a vállalkozóknak az új rendszerre készen kell állniuk.

Amit kitaláltak, megbukott, a rendszer alkalmazhatatlan. Fel kellene függeszteni, egyeztetni kellene az érintettekkel és a szakmai szervezetekkel, ezután minél előbb benyújtani egy olyan törvényt, amely működőképes. A szakértői hátterét a Jobbik felajánlja ehhez - jelezte a jobbikos képviselő.

Az MSZP új javaslatot sürgetett

Harangozó Gábor (MSZP) felszólalásban egy határozatképtelen bizottsági ülésre hivatkozva azt mondta: ha hiányolják a szakmai párbeszédet, akkor nem kellene szabotálni az ilyen üléseket.

Kijelentette azt is, hogy nem olyan törvényre van szükség, amely bűnözőnek tekint minden gazdasági szereplőt, hanem amelyik meggátolja az áfacsalásokat.

Értékelése szerint a jogszabály nem alkalmas erre, ezért annak felfüggesztését és új javaslat benyújtását szorgalmazta, hozzátéve azt is, hogy az élelmiszeriparban áfacsökkentésre is szükség lenne.

Tállai: a kormány komoly lépéseket tett a gazdaság fehérítése érdekében

A nemzetgazdasági tárca parlamenti államtitkára szerint a kormány jelentős lépéseket tett a gazdaság fehérítése érdekében. Ezek közé sorolta az online pénztárgépeket, kiemelve, hogy a 2014-es adatok szerint 14 százalékkal magasabb volt az áfabefizetés, ami 227 milliárd forint áfatöbbletet jelentett. Tállai András hozzátette: bízik abban, hogy az ekáer is eredményes lesz.

Az államtitkár kifogásolta, hogy az ellenzék egyik nap ezermilliárdos áfahiányról és korrupcióról beszél, amikor a kormány lépni kíván, akkor pedig képtelenségnek, felháborítónak minősítik a terveket.

A Jobbik kritikáira reagálva jelezte: a pártnak nincs tartalmi mondanivalója, csak jogi szempontból kifogásolja az ekáert. Azt jogos felvetésnek nevezte, hogy miért csak az első belépéskor kell számot kérni, ahogy az LMP szoftverekre vonatkozó észrevételeit is fontosnak nevezte és megfontolást ígért.

A fogyasztói kölcsönszerződésekkel összefüggő törvény módosítása

Répássy: a cél az alkalmazás megkönnyítése

Az alkalmazás megkönnyítésével, az elszámolás zökkenőmentességével indokolta az igazságügyi tárca parlamenti államtitkára a fogyasztói kölcsönszerződésekkel összefüggő törvény módosítását. Répássy Róbert szerint a javaslat elsődleges célja, hogy kiegészítse az elszámolási törvénynek a közérdekű keresettel indított perekre vonatkozó szabályait, továbbá pontosítja a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseivel összefüggő, valamint egyes magánjogi törvények rendelkezéseit, a jogalkalmazói visszajelzések alapján.

Az államtitkár elmondta, hogy a módosítás rögzíti a nemzeti bank felhívása alapján szükséges adatszolgáltatás tartalmi, formai követelményeit, valamint az eljárási mechanizmust segítő, az igényérvényesítést hatékonyabban biztosító eljárási szabályt vezet be a közérdekű keresettel indított perekre vonatkozóan.

A javaslat több ponton módosítja a polgári törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló törvény, amelyben például a kamatfizetési kötelezettség értelmező szabállyal egészül ki - ismertette Répássy Róbert, aki a módosítás támogatását kérte a képviselőktől.

A kormánypártok támogatják a javaslatot

Völner Pál, a Fidesz és Vejkey Imre, a KDNP vezérszónoka egyaránt támogatásáról biztosította a törvényjavaslatot frakciója nevében.

Völner Pál azt idézte fel, hogy a Kúria tavalyi jogegységi döntése fordulópont volt a devizahitelezés történetében, mert először mondták ki a bankok tisztességtelenségét. Ezt követően születtek meg a devizahiteleseket segítő törvények - folytatta -, az elszámolás után pedig 25-30 százalékkal csökkenhetnek a törlesztőrészletek.

A mostani törvénymódosítással - ismertette mind a fideszes, mind a kereszténydemokrata képviselő - részletesen meghatározza a bankokra vonatkozó adatszolgáltatás tartalmi és formai követelményeit.

Országgyűlés, 2015. február 18. Fotó: MTI (galéria)

Elektronikus áruforgalom



Kivételes eljárásban folytatta le az adózás rendjéről szóló törvény elektronikus áruforgalom közúti ellenőrzésével összefüggő módosítás vitáját az Országgyűlés szerdán.


Kormány: cél a kevésbé bürokratikus, átlátható szabályozás

Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára expozéjában felidézte, hogy január 1-i hatállyal bevezették az elektronikus közúti áruforgalmi rendszert (EKR), amelynek elsődleges célja a jogkövető piaci szereplők pozíciójának erősítése, az áruforgalom átláthatóságának biztosítása, a gyakran emberi egészséget veszélyeztető élelmiszerekkel összefüggő visszaélések kizárása, s az adóelkerülők kiszűrése.

A törvényjavaslatot ismertetve az államtitkár kiemelte: a cél olyan szabályozás kialakítása amely lehetővé teszi, hogy a rendszer működése során felmerülő kérdésekre mihamarabb megoldások születhessenek. Közlése szerint a rendszer teszt-üzemmódja után számos egyeztetés, tanácskozás, véleménykérés történt, több gazdasági társaságnál jártak, hogyan lehet a rendszert átláthatóvá, kevéssé bürokratikussá, hatékonnyá tenni. Szavai szerint sehol sem kérdőjelezték meg a rendszer bevezetését, és mindenki elismeri a kormány gazdaság kifehérítését célzó javaslatát. A viták arról szóltak, hogyan lehet bevezetni, hogy kevésbé bürokratikus legyen, de az adott gazdasági társaság működését segítse - mondta.

A tapasztalatok összegzése után az NGM úgy döntött - amit a kormány is elfogadott -, hogy a törvényi szabályozás csak a rendszer bevezetésére vonatkozzon, a részleteket pedig miniszteri rendeletben szabályozzák. Ezt társadalmi vitára bocsátják, és legkésőbb a jövő héten megjelennek a részletszabályok - jelezte. Az államtitkár azt mondta: több esetben könnyítést, egyszerűsítést tartalmaz majd tervek szerint rendelet, míg a kockázatos termékeknél további szigorítások várhatóak az adóelkerülés megakadályozására.

Kitért arra is: a törvényjavaslat tartalmazza a kockázati biztosítéknyújtási kötelezettség határidejének változását, ezt első alkalommal március 11-én kell nyújtaniuk az erre kötelezett adózóknak.

Fidesz: életszerű szabályozás jöhet létre

Boldog István (Fidesz) szerint rugalmasabbá, életszerűvé válik az ekáer azzal, hogy miniszteri rendeletben orvosolhatók a problémák. Szükségesnek nevezte az áfacsalások visszaszorítását is. Szólt a többi közt az élelmiszer-alapanyagként szolgáló mezőgazdasági termékek fuvarozásáról, amelyek szállítását lassítja az ekáer-szám kérése.

MSZP: törvényben kellene rögzíteni a mentességet élvezők körét

Legény Zsolt (MSZP) szerint a kormány a jogbiztonság alapvető elemeit hagyja figyelmen kívül. Bírálta, hogy korábban nem volt felkészülési idő a hibás rendszerre, és kijelentette azt is: az ekáer nem a csalásokat fogja felszámolni, csupán adminisztrációs terhet jelent a vállalkozásoknak. Kifogásolta, hogy nem tudható, kiknek ad mentességet a miniszter rendeletben a rendszer használata alól, szerinte a kivételeket törvényben kellene rögzíteni.

Frakciótársa, Harangozó Gábor áfacsökkentést sürgetett. Szerinte azért ilyen kiterjedt az "áfamaffia", mert a kormány egyes elemei is benne lehetnek a bizniszben.

KDNP: rugalmassá válik a szabályozás

Vejkey Imre (KDNP) fikciónak nevezte a szocialista politikus által elmondottakat. A kereszténydemokrata képviselő is a szabályozás rugalmassá válását emelte ki. Ismertette a rendszer hatályba lépésének eltolását, és a jogszabály elfogadását kérte a képviselőktől.

Jobbik: nem szabad kiskapukat hagyni

Szilágyi György (Jobbik) kételkedett abban, hogy a rendszer visszaszorítaná az áfacsalásokat. Sérelmezte, hogy szinte minden, a rendszerrel kapcsolatos kérdés törvényi helyett rendeleti szinten szabályozható. "A komoly gazdasági bűncselekménynél szinte minden esetben kimutatható a politikum szerepe" - jelentette ki, hozzátéve: jelentős előnyt élvezhetnek majd azok, akik mentesülnek az ekáerben való részvétel alól. Nem szabad kiskapukat hagyni - jelentette ki.

LMP: a rendszer nagyobb kárt okoz, mint hasznot

Ikotity István (LMP) szerint a kormány által kapkodva, egyeztetés nélkül bevezetetett dilettáns rendszer sokkal nagyobb károkat okoz, mint amennyi hasznot hoz. Úgy vélte, beigazolódtak a félelmek, a rendszer nagy költségeket okoz, ezzel csökkenti a kisvállalkozások versenyképességét. Eközben a csalásra berendezkedett nagy volumenű áruforgalom észrevétlenül játszhatja ki majd azt - tette hozzá. Szólt az ekáer káros környezeti hatásairól is. Megoldási javaslatként elmondta: egy brit szoftvert Szlovákiában már sikeresen alkalmaznak az áfacsalások kiszűrésére.

Fidesz: helyes úton indult el a kormány

Turi-Kovács Béla szerint széles körű visszhangja lesz a törvénynek. A kormánypárti politikus hozzátette: a lehetőségek határain belül helyes úton indult el a kormány, amely az első számú felelőse lesz az áfa-csalások visszaszorításának.

Rámutatott: minden olyan lépés, amely az adócsalások visszaszorítását szolgálja az adminisztrációs terheket is megnöveli, de ezek a terhek arányosak az elérhető eredménnyel. Hozzátette ugyanakkor a mezőgazdaságon belül mindig a legnehezebb az ilyen terheket elviselni.

MSZP: próbaüzemes a törvény

Gőgös Zoltán közölte: olyan próbaüzemes törvényről van szó, ami "megint nem sikerült". Izgalmas, hogy azt gondolja a kormány, 12 nap alatt rendet tesz abban, amiben másfél hónap alatt nem tudott. Ekkora kört érintő szabályozást "pofátlanság" miniszteri rendeletbe helyezni - jegyezte meg a szocialista politikus, aki arra sem lát ésszerű magyarázatot, hogy miért a fuvarozónak és nem az importőrnek kell ekr-számot kérni. Gyakran mutatják be piti bűnözők elfogását, de a nagyokat nem akarják megfogni - mondta, és kifogásolta, hogy a témában feltett kérdéseire nem kapott választ.


Napirend előtt: Paks, Putyin-látogatás, szakképzés, sport, gazdaság

A paksi atomerőmű-beruházásról, Vlagyimir Putyin orosz elnök keddi budapesti látogatásáról, a szakképzésről, a sportról és a magyar gazdaság teljesítményéről volt szó szerdán napirend előtt az Országgyűlésben.


LMP: Orbán Viktor az egyik függőséget a másikra cserélte

Szél Bernadett (LMP) értékelése szerint jelen politikai és geopolitika helyzetben Orbán Viktornak egyetlen célja lehetne: az ország szuverenitásának növelése, a függőség csökkentése, de e helyett az egyik függőséget a másikra cserélte. Felmutatva egy diagrammot azt mondta, hogy a Medián Greenpeace számára készült közvélemény-kutatása szerint a magyar emberek 66 százaléka, ha választhatna, alternatív, zöldenergiákat választana. Mint mondta, a kormány a kétharmad akarata ellenére kormányoz, nukleáris gyarmati sort szán az országnak.

Az ellenzéki politikus hatalmasnak nevezte a paksi beruházás korrupciós kockázatát, azt is kifogásolta, hogy titkosították az azzal kapcsolatos dokumentumokat.

Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára válaszában hangsúlyozta, a miniszterelnök, a kormány és az Országgyűlés számot tevő többsége a magyar emberek, a családok, a gazdaság érdekeit első helyre sorolva hozza meg döntéseiket, ez vonatkozik az energiaellátásra is. Szerinte a paksi beruházás pénzügyi keretei mindenki számára megismerhetők, az adatnyilvánosságra vonatkozó szabályok megállapításának pedig figyelembe vették a nemzetközi gyakorlatot.

Azt javasolta, hogy a képviselő ne állítsa szembe az alternatív energiát az atomenergiával.

MSZP: Orbán sikeresen képviselte az orosz érdekeket

Tóth Bertalan (MSZP) szerint az orosz elnök keddi budapesti látogatása kizárólag Putyin számára volt előnyös, Magyarország Putyin erőpolitikájának díszlete volt. Parafrazálva Orbán Viktor korábbi kijelentését úgy értékelt: Európában elszaporodtak Putyin pincsijei. "Putyin sikeresen képviselte az orosz érdekeket, ugyanez mondható el Orbán Viktorról is" - fogalmazott.

Az MSZP-s képviselő azt mondta, Putyin arra is felhasználta a látogatást, hogy a Magyarország által le nem hívott gázmennyiséget drágábban adja el, mint azt Európában bárhol értékesíteni tudná. Megjegyezte, kiderült az is, hogy a Gazprom szemet vetett a magyar gáztározókra. Tóth Bertalan azt követelte, a kormány azonnal hozza nyilvánosságra, miről állapodott meg az orosz elnök a magyar kormányfővel.

Mikola István, a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikai és nemzetközi együttműködésért felelős államtitkára emlékeztetett arra, hogy a hosszú távú gázszerződések árazása nem versenyképes, és a 2015-ös átvételi kötelezettség meghaladja az éves magyar földgázfelhasználás mértékét. Megjegyezte, utóbbi kezelése érdekében a Magyar Földgázkereskedő folyamatosan tárgyal az orosz féllel mind a mennyiség, mind az ár kérdésében.

Kitért arra, hogy a keddi megbeszélésen szó volt a magyar földgáztározókról is, és a magyar jogszabályok lehetővé teszik, hogy nem uniós tagállamok hozzáférjenek a szabad kapacitásokhoz.

Jobbik: mulasztásos törvénysértést követett el a kormány

Dúró Dóra (Jobbik) arra hívta fel a figyelmet, hogy a kormány mulasztásos törvénysértést követett el, amikor fél évvel a törvényi határidő után hozta nyilvánosságra a szakképzési beiskolázásokról szóló kormányrendeletet. Mint mondta, a rendelet három nappal a jelentkezések lezárása előtt jelent meg, gyakorlatilag teljesen újraírta a képzési lehetőségeket, lehetetlen helyzetbe hozta a gyerekeket.

Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy tavaly szeptemberben - társadalmi egyeztetés után - váltak ismertté a 2015/2016-os tanév keretszámai. Közölte, azon szakképző intézmények számára, amelyek az előzetes egyeztetéshez képest kedvezőbb helyzetbe kerültek, mert új szakmák indítására kaptak lehetőséget, a kormány a vonatkozó szabályok és határidők időleges módosításával megteremti a lehetőséget a felvételi eljárásba való bekapcsolódásra.

KDNP: az egészséges életmódhoz kell a sport

Simicskó István (KDNP) azt mondta, a gyerekeknek biztosítani kell az egészséges életmódhoz való feltételeket, ennek egyik nagyon fontos eszköze a sport. Közölte, 2010-ben a népesség 5 százaléka sportolt rendszeresen, a tanköteles gyerekeknek 75 százaléka csak tornaórán sportolt, most viszont már minden nap van testnevelés az iskolákban, és 110 ezer fővel nőtt az igazolt utánpótlás-korosztály létszáma.

Fidesz: a bérből és fizetésből élők segítése továbbra is célja a kormánynak

Tuzson Bence (Fidesz) az elmúlt évek gazdasági adatait ismertetve hangsúlyozta: a kormány a bérből és fizetésből élő magyar emberekért kíván dolgozni továbbra is. Feladatként jelölt meg, a bankok elszámoltatásának befejezését, a fegyveres és rendvédelmi dolgozók idei béremelését, a családok támogatását, illetve az, hogy aki akar és tud dolgozni, annak legyen munkája.

Emlékeztetett arra, hogy GDP alakulása mindenkit meglepett, tavaly 3,4 százalékos volt, a munkanélküliség is drasztikusan csökkent, 7,1 százalékra az elmúlt években.

Tállai András államtitkár válaszában arra hívta fel figyelmet, hogy a gazdasági növekedés tavalyi száma többszörösen meghaladta az uniós átlagot, és mindezt úgy teljesítette a magyar gazdaság, hogy az orosz-ukrán válság negatív hatásaival is számolni kellett.

Hangsúlyozta, 2008-as válság előtti GDP szintjét elérte Magyarország.

Korábban írtuk:

A paksi atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatos beruházásról szóló javaslatot is megtárgyalja mai ülésnapján az Országgyűlés.

A Ház ülése reggel 9 órakor napirend előtti felszólalásokkal kezdődik, majd négy javaslat vitája lesz napirenden.

A képviselők elsőként arról a javaslatról mondhatják el a véleményüket, amely Varga Mihály nemzetgazdasági minisztert hatalmazhatja fel, hogy rendeletben módosítsa az elektronikus közúti áruforgalom ellenőrző rendszer (ekáer) szabályait.

Vita lesz arról az indítványról is, amely a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseivel függ össze, és az egyoldalú kamat-, költség-, illetve díjemeléssel szembeni fellépés részletszabályait tartalmazza.

Harmadikként a polgári perrendtartás módosítása kerül napirendre, amely új, a sajtó-helyreigazítási perhez hasonló eljárás védené a képmáshoz és hangfelvételhez fűződő személyiségi jogokat.

Ezt követően arról a Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter által jegyzett törvényjavaslatról kezdődik vita, amelynek hatálya minden olyan beruházási tevékenységre kiterjed, amely a paksi atomerőmű kapacitásának fenntartásához kapcsolódik, beleértve az építmények és berendezések tervezését, beszerzését, létesítését, üzembe helyezését, valamint az üzemeltetésre történő előkészítést. A törvényjavaslat az alapvető rendelkezések között szögezi le, hogy a beruházás nemzetgazdasági szempontból különös jelentőséggel bír. A legjelentősebb módosítások közé tartoznak az engedélyezési eljárással kapcsolatos kérdések, de kitér a dokumentum munkajogi és sugárvédelmi területekre is.

Az Országgyűlés rendhagyó munkarenddel folytatja tavaszi ülésszakát: a képviselők pénteken kezdődő háromnapos ülésükön tárgyalhatnak a megélhetési bevándorlás visszaszorításáról, valamint az Európai Unió és az Egyesült Államok között tervezett szabadkereskedelmi egyezmény (TTIP) veszélyeiről.

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

MSZP: Zombor Gábor félrebeszélt

Az MSZP szerint Zombor Gábor egészségügyért felelős államtitkár félrebeszélt szerdán, amikor azt… Tovább olvasom