Kisalföld logö

2017. 06. 27. kedd - László 19°C | 30°C Még több cikk.

OGY - A nemzetbiztonsági bizottság előtti kötelező megjelenésről tárgyal a Ház

Az ülés reggel 9 órakor kezdődött, délelőtt egyebek között a területfejlesztéssel és -rendezéssel kapcsolatos törvénymódosítások kerültek terítékre.

16:36 - A Magyarország és Szerbia közötti, katasztrófák esetén történő együttműködési egyezmény, majd a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény módosításának általános vitájával fejeződött be az Országgyűlés szerdai ülése.

Magyar-szerb katasztrófavédelmi együttműködés

Tállai András önkormányzati államtitkár expozéjában ismertette: a törvényjavaslat célja a Magyarország és Szerbia között a katasztrófák esetén történő együttműködésről és kölcsönös segítségnyújtásról szóló, Bukarestben aláírt egyezmény kötelező hatályának elismeréséhez szükséges felhatalmazás megszerzése és kihirdetése.

Hangsúlyozta: a határokon átterjedő elemi csapások és az általuk okozott katasztrófák elhárítása nemzetközi együttműködés keretében a leghatékonyabb, ezért indokolt, hogy Magyarország minél több országgal kétoldalú egyezményt kössön. A szomszédos országok közül egyedül Szerbiával nincs hatályos katasztrófavédelmi egyezménye Magyarországnak, ezért az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) 2011-ben kezdeményezte az egyezmény megkötését.

Az egyezmény alapján a két ország katasztrófavédelmi hatóságai együttműködnek, kölcsönösen segítséget nyújtanak a természeti és ember által okozott katasztrófák megelőzésében, a következmények mérséklésében és felszámolásában. A kormányközi egyezmény a Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság és a szerbiai BM Veszélyhelyzet-kezelési Részlege közötti gyakorlati együttműködést szabályozza. Az egyezmény meghatározza az együttműködés formáit, kijelöli az illetékes hatóságokat, valamint megfogalmazza a segítségnyújtás esetén követendő eljárás szabályait.

Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik) felszólalásában úgy fogalmazott: Szerbia megszállva tartja a magyar királyság egy jelentős részét, a Délvidéket. Szerinte pedig egy "megszálló állammal" egészen másképpen kell bánni, mint egy "normális állammal". Hangsúlyozta: a délvidéki magyarság nagyon rossz állapotban van, és "nagyon nem jó irányba mennek a szerb-magyar kapcsolatok". Emellett tévútnak nevezte a történelmi kibékülés folyamatát a két ország között, és szerinte a jelenlegi helyzetben nem helyes, hogy a kormány "kvázi szakpolitikai kérdésnek álcázva" megkötik ezt az egyezményt.

Tállai András a vitában elhangzottakra reagálva annyit mondott: Gaudi-Nagy Tamás nem az Országgyűlés előtt fekvő javaslatról beszélt. Hozzátette: a kormánynak kötelessége megtenni mindent az ország védelméért.

Ezt követően az elnöklő Balczó Zoltán (Jobbik) lezárta az általános vitát.

Mile: kötelezővé kell tenni a nemzetbiztonsági bizottság előtti megjelenést
Kötelezővé tenné az Országgyűlés Nemzetbiztonsági bizottsága előtti megjelenést az LMP politikusa, Mile Lajos, aki az erről szóló törvénymódosítását ismertette az Országgyűlés előtt.

A képviselő az általános vitában elmondta: a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény ez irányú módosításában szankcióként mindössze annyit jelölt meg, hogy az Országgyűlés elnöke teszi nyilvánossá, ha valaki nem tesz eleget törvényi kötelezettségének. Hozzátette: szívesen vesz olyan módosító javaslatokat, amelyek szigorítanák a szankciókat.

Emlékeztetett: korábban az országgyűlési törvény változtatása által igyekezett orvosolni a parlamenti bizottságok működésében 1990 óta jelen lévő problémát, amely szerinte a Portik-Laborc-ügyben csúcsosodott ki, ez azonban nem bizonyult járható útnak.

"Nem fenntartható, hogy tábornok üzenget a parlamentnek az újság hasábjain keresztül", vagy hogy következmények nélkül marad, ha valaki egy büntetés-végrehajtási intézményből üzeni meg, hogy nem óhajt megjelenni a grémium ülésén - hangsúlyozta.

Folytathatatlannak ítélte azt a gyakorlatot is, hogy a bizottságnak nincs módja betekinteni minden, a témára vonatkozó iratba, mert szerinte így a vizsgálati eredményekért nem vállalható a felelősség.

Az előterjesztés nem csodafegyver - szögezte le -, amivel a teljes problémahalmaz megoldható lenne, nem zárja ki például, hogy a megjelentek hallgassanak a bizottság előtt vagy "hazudozzanak".
Mile Lajos örömét fejezte ki, hogy a javaslatot párthovatartozástól függetlenül mindenki támogatásáról biztosította.

A kormány is támogatja az indítványt - mondta Tállai András, a Belügyminisztérium államtitkára.

Csampa Zsolt (Fidesz) is azt közölte, hogy pártja a kezdeményezés mellett áll. Hozzátette: bizottsági módosító javaslat beterjesztését kezdeményezik, amely nemcsak a megjelenést tenné kötelezővé, hanem a nyilatkozattételt és az adatszolgáltatást is. Emlékeztetett arra, hogy korábban Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök sem jelent meg a bizottság előtt.

Gúr Nándor (MSZP) leszögezte: pártja minden, a parlament ellenőrző jogkörét bővítő kezdeményezést támogat. Hozzátette ugyanakkor: szükséges, de aprónak mondható módosításról van szó.

Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik) szerint nemcsak a nemzetbiztonsági bizottság munkáját kellene így hatékonyabbá tenni. Frakciótársa, Staudt Gábor a szankciót találta elégtelennek.

Mile Lajos a vitában elhangzottakra reagálva azt mondta: a jövőben még lesz lehetőség arra, hogy a többi bizottság esetében is megfogalmazzanak hasonló elvárásokat.

Az ülésen elnöklő Balczó Zoltán az általános vitát az ülésnap végéig elnapolta.

Az új polgári törvénykönyv hatálybalépésével kapcsolatos törvények módosításáról szóló javaslat részletes vitájában Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik) azt nehezményezte, hogy az ügyvédi titoktartás szabályait jelentősen megváltoztatják, és visszaélésre adhatnak lehetőséget.
Ezután a szerdai ülésnapot az elnöklő Balczó Zoltán lezárta, majd jövő hétfő 13 órára összehívta az országgyűlés következő, várhatóan háromnapos ülését.

14.15 - A területrendezéssel összefüggő törvénymódosításokról szóló javaslat általános vitájával folytatódott az Országgyűlés szerdai ülése.

Az Országos Területrendezési Terv módosítása

Tállai András önkormányzati államtitkár expozéjában emlékeztetett: a vonatkozó törvények szerint az országos területrendezési tervet ötévente felül kell vizsgálni. A mostani módosításokkal a térségi övezeteknél jelentős változásokat javasol a kormány.

Új országos övezetként határoznák meg a földvédelmet szolgáló, jó termőhelyi adottságú szántóterületeket, valamint a nagyvízi meder és a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkárelhárítási célú szükségtározók területét. További újdonság, hogy a kiemelt térségi és megyei szintről országos szintre emelkedik a világörökségi és világörökségi várományos terület övezete.

Az államtitkár szavai szerint az országos területrendezési terv módosításai kiegyensúlyozott rendszert alkotnak és a "ma elérhető konszenzuson alapulnak", hiszen a javaslatot civil és szakmai szervezetek mellett a környező országoknak is megküldték egyeztetésre.

Emellett a törvényjavaslat módosítja a tervező és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló törvényt, megengedve a kamaráknak a gazdasági tevékenység végzését.

Hozzászólások

László Tamás fideszes képviselő azt mondta: a javaslat megvalósítható terveket tartalmaz, és az Európai Unió költségvetési ciklusához igazodik, amikor öt- helyett hétéves időtartamra szól.

Varga Zoltán (MSZP) azt mondta: a dokumentum akár jónak is tekinthető, de probléma, hogy a szakmai részletszabályokat tartalmazó területrendezési tervet előbb vitatják meg, mint hogy átfogó fejlesztési koncepció készült volna. Ezzel indokolta tartózkodó szavazatukat a bizottságban.

Helyeselte, hogy új övezetkategóriaként jelennek meg a tanyás térségek, valamint, hogy a rendszeresen belvízjárta övezetben beépítésre szánt terület csak akkor jelölhető ki, ha a vízügyi igazgatási szerv hozzájárul.

A jobbikos Hegedűs Lorántné azt a kérdést tette fel, mi szükség a módosításra. Szerinte a változtatás vesztese a magyar táj lesz, nyertesei pedig nagyüzemek és a korlátozások alól mentesülő ingatlanfejlesztők. Példaként hozta a szélerőműparkok tulajdonosait, megjegyezve: a szélerőművek tájidegenek, ezért jobban át kellene gondolni, hol és milyen formában engedélyezik őket.

Kifogásolta, hogy a javaslat több kategóriát megszüntet, így például a történeti településékét és a tájrehabilitációt igénylő területekét, amit érthetetlennek tartott.

Szintén bírálta azt a szabályt, hogy "az erdőgazdálkodási térséget legalább 75 százalékban erdőgazdálkodási térség kategóriába kell sorolni", mondván, ez azt jelenti, hogy negyedrészben városias területeket is erdőnek minősíthetnek.

Szél Bernadett (LMP) kifogásolta, hogy a paksi atomerőmű bővítését is tartalmazza a törvényjavaslat, holott egy országgyűlési határozat szerint a beruházást meg kell előznie a társadalmi vitának.

Arról is beszélt, hogy szerinte az előterjesztés jelentős könnyítést tartalmaz, ezért a fenntarthatóság szempontjából elfogadhatatlan. Úgy értékelte, hogy kiváló termőföldeket lehetne külszíni bányászattal tönkretenni, és ez ellent mond a földtörvénynek is.

Aknának nevezett egy másik rendelkezést is, amely szerinte ugyancsak a fenntarthatóságot veszi semmibe, ez a földtani veszélyforrás területének övezetében engedélyezné új beépítésre szánt terület kijelölését. Szél Bernadett szerint ez új Római-parti ügyek sorozatát eredményezné, és ahhoz vezetne, hogy az állammal fizettetik meg ezeknek az ingatlanoknak megvédését.

Gúr Nándor (MSZP) is arról beszélt, hogy a területrendezési terv elkészítését meg kell, hogy előzze a területfejlesztésnek a koncepciója, ami gyakorlatilag nem létezik most. Nem gondolja, hogy az európai uniós, hétéves forrásbiztosítási periódushoz kellene illeszkednie a tervezésnek - mondta.

Bodó Imre (Fidesz) elmondta, a területrendezés, a területfejlesztés soha nem lehet aktuálpolitikai kérdés, azt az ország egységében kell kezelni. 3200 önkormányzat, valamint járások, megyék vannak az országban, és a hatékony és célravezető pénzelköltés indokol bizonyos koncentrációt - fűzte hozzá.

Hegedűs Lorántné ismételt felszólalásában üdvözölte a tanyás térség mint fogalom törvénybe iktatását, de úgy gondolta, hogy azt bizonyos megyékben, például Bács-Kiskunban kötelezővé kellene tenni. Nem értett egyet azzal, hogy kivételt is tartalmaz a törvényjavaslat azon szabály alól, hogy ökológiai folyosó övezetében új beépítésre szánt övezet nem jelölhető ki. Szerinte ez senki más érdekét nem szolgálhatja, mint egy jó szemű ingatlanosét.

Véleménye szerint az előterjesztés olyan pontokat tartalmaz, amelyek nincsenek megalapozva szakmailag, az élet ezzel ellentétes módosításokat indokolna.

Tállai András a vitában elhangzottakra válaszolva közölte, az elmúlt öt évben az élet, a fejlődés és az Európai Unió szabályozása is kikövetelte, hogy új fogalmak, szabályozások jelenjenek meg a törvényben.

A szocialista felszólalásokra utalva azt mondta, erre a ciklusra a kormány elfogadta a fejlesztési koncepciót, ennek a követése történik a területrendezési törvényben.

A paksi atomerőműre vonatkozó rendelkezés kapcsán kifejtette: a törvényjavaslat energetikai, fejlesztési lehetőségeket határoz meg és nem az energiapolitikáról és erőművek építéséről szól.

Az elnöklő Balczó lezárta a részletes vitát az ülésnap végével zárta le.

12.47 - A területfejlesztésről és területrendezésről szóló törvénymódosítás szerdai parlamenti vitájában ellenzéki részről elhangzott, hogy az előterjesztés centralizálási törekvéseket tükröz. Az MSZP hiányolta a hazai fejlesztési forrásokat, az LMP azt kritizálta, hogy civil és szakmai szervezetek nem véleményezhették a javaslatot, míg a Jobbik azt képviselte, át kellene tekinteni a regionális fejlesztési ügynökségek eddigi működését.

MSZP: nincsenek hazai fejlesztési források

Varga Zoltán nem értett egyet az ÁSZ megállapításaival, és azt mondta: nem igaz, hogy a monitoring vizsgálatokkal nem törődtek. A hazai és uniós források összehangolásáról - utalva a jövő évi költségvetésre is - a szocialista képviselő kiemelte: nincs mit összehangolni, mert nincsenek hazai fejlesztési források.

Mindenen a kormány tartja a kezét, jobb megoldás lenne, ha megmaradnának a területi fejlesztéseknél a korábbi struktúrák - értékelte. Szerinte nem az várható, hogy a fejletlenebb megyék fel fognak zárkózni.

Szóvá tette, hogy egy megyei önkormányzati vezető sincs a teremben, aki kiállna a változások helyessége mellett. Arra is kíváncsi volt, mi lesz a 2012. novemberében az önkormányzati bizottság által már tárgyalt jelentés sorsa, ami többek között a területfejlesztési politika hatásairól szól.

A regionális fejlesztési források felhasználási szabályainak változásai kapcsán azt mondta, a javaslatban foglalt nagyon erős centralizációs törekvésekkel pont az ellenkezője fog megvalósulni annak, amit a kormány szeretne, mert a változások életbe lépésével a szegény település szegényebb lesz, a gazdag pedig gazdagabb.

Frakciótársa, Gúr Nándor arról beszélt, hogy látható módon óriási különbségek vannak a kutatás-fejlesztési források tekintetében az országban. Ez nem szolgálja a területi különbségek csökkentését sem - állapította meg, hozzátéve: a halmozottan hátrányos helyzetű térségekben élők hátrányt szenvednek, a kitörésnek még a lehetőségét sem kapták meg az elmúlt 3,5 évben. Szerinte a regionális források nagyságát csökkenteni kívánják.

Az ellenzéki képviselő indítványozta, gondolják át a javaslatot, hogy az a forrásokat tekintve lehetőséget adjon a fejlődésre, a térségi különbségek kiegyenlítődésére. A törvénytervezet most nem ezt, hanem épp az ellenkezőjét, a további szétszakadást szolgálja - közölte.

LMP: civil és szakmai szervezetek nem véleményezhették a javaslatot

Az LMP-s Lengyel Szilvia arról beszélt, hogy a javaslatot lényegi indoklás nélkül terjesztették be sürgős tárgyalásra anélkül, hogy alátámasztották volna, miért van erre szükség.

Szóvá tette, hogy a területfejlesztéssel érintett civil és szakmai szervezetek nem véleményezhették a javaslatot. Akár az eljárás közjogi érvénytelensége is felmerülhet - jegyezte meg.

Szélesíti a kormány hatáskörét a javaslat, ugyanakkor csökkenti a települési önkormányzati, civil és szakmai beleszólás lehetőségét az egyes ügyekbe - mutatott rá, kiemelve: szerinte a központi beavatkozás lehetőségét, a magánérdek közösségi érdek elé helyezését látni a módosításban. Kritizálta azt az elképzelést is, hogy az eddigi Országos Területfejlesztési Tanács helyett Országos Területfejlesztési Érdekegyeztető Fórumot hoznának létre, utóbbi az LMP véleménye szerint nem lesz képes érdemben befolyásolni a kormányzati döntéseket.

Szél Bernadett (LMP) arról beszélt, hogy a javaslat az ágazat kormányzati megszállása. Példaként említette, hogy álláspontjuk szerint az állami főépítésznek jelentősen csökken a hatásköre. Úgy vélte: a kapkodva benyújtott módosítás "nem előre viszi a dolgokat", hanem olyan területeket nyit meg, amelyek "potenciális veszélyt jelentenek az országra".

Jobbik: át kell tekinteni a regionális fejlesztési ügynökségek működési gyakorlatát

Hegedűs Lorántné a területfejlesztés lényegi elemeit sorolta, majd kiemelte, hogy a régió fogalma ma nem jelent identitást, és szerinte jó, hogy a megyéket erősítenék, de ez nem felel meg a történelmi hagyományoknak.

A törvényjavaslat nem tisztázza a fogalomrendszerben kialakult káoszt, azt lóhalálában terjesztették be, tele van átgondolatlansággal - sorolta megállapításait.

Azt is kifogásolta, hogy a regionális fejlesztési ügynökségeket megyei ügynökséggé teszik, de azt pontosan nem látni, hogy ez majd hogyan néz ki.

Jó lenne a regionális fejlesztési ügynökségek eddigi működési gyakorlatát is áttekinteni - jegyezte meg.

Szintén kifogásolta, hogy az új érdekegyeztető fórumnak nem lesz kormányzati döntéselőkészítő szerepe. A javaslat erősíti, hogy a területfejlesztés egyetlen eszköze a pénz, azon belül is az uniós források, és a vita tárgya, ezt hogyan osszák el - fejtette ki.

Az állami főépítész szerepéről azt mondta: ő az egyetlen szakember, aki kellő rálátással bír a különböző szakterületekre és koordinatív szerepe van, de a területrendezési tervek elfogadásánál csorbítanák hatásköreit.

Kormány: nem jelent túlcentralizálást a javaslat

Komoróczki István a Nemzetgazdasági Minisztérium tervezéskoordinációért felelős államtitkára a vitában elhangzottakra reagálva leszögezte: a javaslat alapos társadalmi egyeztetést követően került a kormány, majd az Országgyűlés elé. Leszögezte: a tervezet nem jelent túlcentralizálást, hanem az a célja, hogy azon a szinten szülessenek meg a döntések, ahol azok hatásai valóban érződnek. A kormány tervei szerint az új rendszer a megyei és a kormányzat közötti megfelelő döntéshozatalhoz vezet majd. Bejelentette, hogy a kormány várhatóan pénteken benyújtja az Országgyűlésnek az új területfejlesztési koncepciót is.

Ezt követően az elnöklő Lezsák Sándor az általános vitát lezárta.

11.47 - A növényfajták állami elismerésének részletes vitájával folytatta szerdán munkáját az Országgyűlés.

Ezt követően a területfejlesztésről és területrendezésről szóló törvényjavaslat szerepelt a napirenden, amely alapján a területi önkormányzatokhoz kerülhetnek a regionális fejlesztési ügynökségek, a korábbi Országos Területfejlesztési Tanács helyett Országos Területfejlesztési Érdekegyeztető Fórum jöhet létre. Az ÁSZ szerint a javaslat megteremti a források hatékony felhasználásának lehetőségét, míg a fideszes hozzászóló úgy értékelte, a megfelelő szinteken megvalósuló döntéshozatal irányába haladnak.

Részletes vita a vetőmagtermesztésről

A növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló törvény módosításának részletes vitájában Varga Géza (Jobbik) felhívta a figyelmet arra a módosító indítványára, amit a szakbizottság egyhangúlag támogatott, és azt kezdeményezi: a termelő a vetőmag-termesztési szándékáról ne csak hirdetőtáblán, hanem ajánlott levélben is értesítse a védőtávolságon belüli gazdálkodókat.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy az áruk szabad áramlásának uniós szabálya miatt előfordulhat az, hogy génmódosított vetőmag kerül az országba, holott Magyarország továbbra is GMO-mentes akar lenni.

Czerván György, a Vidékfejlesztési Minisztérium agrárgazdaságért felelős államtitkára zárszavában közölte, nem tudják támogatni módosító javaslatát, mivel értékelésük szerint az aránytalan terhet és költséget róna a vetőmag-előállítókra, főként a kisebb területtel rendelkezők számára. Emellett számos technikai probléma is felmerül a javaslat miatt - fűzte hozzá.

Az elnöklő Lezsák Sándor a részletes vitát lezárta, a módosító javaslatokról a következő ülésen döntenek a képviselők.

A területi önkormányzatokhoz kerülhetnek a regionális fejlesztési ügynökségek

A területi önkormányzatokhoz kerülhetnek a regionális fejlesztési ügynökségek, a korábbi Országos Területfejlesztési Tanács helyett Országos Területfejlesztési Érdekegyeztető Fórum jöhet létre a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvény módosításával.

Komoróczki István, a Nemzetgazdasági Minisztérium tervezéskoordinációért felelős államtitkára az előterjesztés általános vitájában azt mondta, a 2011-es önkormányzati törvényhez képest szélesebb körben határozzák meg a területi önkormányzatok területfejlesztésre, területrendezésre, vidékfejlesztésre és koordinációra vonatkozó felhatalmazását.

A korábban központi irányítással működő regionális fejlesztési ügynökségeket átadják a területi önkormányzatok tulajdonába - fűzte hozzá, megjegyezve, a korábbi Országos Területfejlesztési Tanács helyett Országos Területfejlesztési Érdekegyeztető Fórum létrehozását javasolják.

ÁSZ-alelnök: a javaslat megteremti a lehetőségét a források hatékony felhasználásának

Warvasovszky Tihamér, az Állami Számvevőszék alelnöke kiemelte: az elmúlt három évben az ÁSZ több ellenőrzése érintette a területfejlesztést, és a fejlesztési célú támogatások felhasználását, a kapcsolódó döntési rendszereket.

Az ÁSZ megállapításairól szólva kiemelte: a térségek felzárkózására fordított pénzeszközök felhasználásának ellenőrzésekor rámutattak arra, hogy hiányzott a területfejlesztési célok megvalósítását közvetve vagy közvetlenül szolgáló jogi, tervezési, szabályozási monitoring, valamint egyéb térségfejlesztési, gazdaság eszközök meghatározása. Rávilágítottak továbbá arra, hogy a területfejlesztésről szóló törvény az uniós forrásokra nem terjedt ki. Az elmúlt időszakban különböző szintű, időtávú és tartalmú fejlesztési tervek készültek, de hiányzott a stratégiai tervezés, ami az uniós források felhasználásánál is szembe tűnő volt. Javasolták ezért a területfejlesztési törvény módosítását, hogy az terjedjen ki az uniós forrásokra is - jelezte, és kitért arra, hogy indítványozták az állami fejlesztési feladatok tervezésének erősítését célzó átfogó jogi szabályozás előkészítését is, amely a feladatellátás intézményi garanciáit megteremti, és magában foglalja a hazai és uniós források egységes tervezési módszereit.

Az ÁSZ-alelnöke üdvözölte, hogy javaslataik visszhangra találtak. A törvényjavaslat - hivatkozva az ÁSZ ellenőrzésére - megteremti a források összehangolásának, felhasználásának egységes tervezési kereteit, és ezzel megteremti a lehetőségét azok hatékony felhasználásának. A javaslat kiterjed az uniós forrásokra, ezek a pénzügyi eszközök között közvetetten jelennek meg - mutatott rá. A végrehajtás biztosítéka a megfelelően működtetett monitoring, és ellenőrzési rendszer - jegyezte meg.

Meggyőződésük, hogy összehangolt fejlesztésekre van szükség, ami az életszínvonalat javítja, munkahelyeket teremt, élénkíti a beruházásokat, de eközben nem növeli az eladósodottságot, biztosítja az átláthatóságot, elszámoltathatóságot - jelentette ki.

Fidesz: a nemzeti fejlődést szolgálja a javaslat

A fideszes László Tamás kiemelte: a törvénytervezetnek a nemzeti fejlődést kell szolgálnia. Hozzátette: a megyék döntő szerepkörhöz jutottak, nem forráshiányosak, hiszen ezek konszolidációja történt meg első lépésként. Nem az anarchia felé, hanem a megfelelő szinteken megvalósuló döntéshozatal irányába haladnak - fejtette ki.

Mint mondta, a főépítészek szerepköre változatlan lesz, és ezek a szakemberek kellően felkészültek a számukra meghatározott feladatra.

A kormánypárti politikus ugyanakkor azt kérte, hogy a megyei jogú városok és a kerületek vonatkozásában legyen még konzultáció, és ha szükséges, történjen módosítás.

06.56 - OGY - A nemzetbiztonsági bizottság előtti kötelező megjelenésről tárgyal a Ház

Az Országgyűlés mai ülésnapján az LMP azon javaslatáról is tárgyal, amely alapján kötelezővé válna megjelenni a parlament nemzetbiztonsági kérdéseket érintő bizottsági ülésein.

A Ház ülése reggel 9 órakor kezdődik, délelőtt egyebek között a területfejlesztéssel és -rendezéssel kapcsolatos törvénymódosítások kerülnek terítékre.

Általános vitát tartanak a magyar és szerb kormány között megkötött, a katasztrófák közbeni együttműködésről szóló egyezményről is.

Az e heti háromnapos ülés utolsó napirendi pontjaként az LMP-s Mile Lajos azon javaslatát tárgyalhatják, amely hatékonyabbá tenné a nemzetbiztonsági tárgyú parlamenti vizsgálatokat. Az ellenzéki politikus azt kezdeményezte, hogy törvényi szinten tegyék kötelezővé a megjelenést és az együttműködést a nemzetbiztonsági kérdésekről folytatott bizottsági üléseken. A kormány korábban támogatásáról biztosította Mile Lajost, aki a Portik-Laborc találkozókat vizsgáló ténymegállapító albizottság alelnöke.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Tényleges életfogytiglanra ítélték az áldozatait kemencében elégető öcsödi férfi

Az első- és a másodrendű vádlottat emberölésben, szemérem elleni erőszakban és más… Tovább olvasom