Kisalföld logö

2017. 01. 23. hétfő - Zelma, Rajmund -7°C | 2°C Még több cikk.

OGY - A mai második ülésen már többen vannak

Az első, az útdíj miatt összehívott ülésen nem volt határozatképes a Ház. A második délben kezdődött.
18:27 - Az Országgyűlés keddi második, egyben idei utolsó ülésének végén az ellenzéki képviselők az útdíj kiterjesztéséről, az önkormányzati földadó lehetőségéről, valamint a nyelvoktatás fejlesztéséről kérdezték a kormányt. A délben megkezdett ülés 18 órakor ért véget.

MSZP: mekkora bevételre számít a kormány a megyei autópálya-matricákból?

Tóth Bertalan (MSZP) arról kérdezte a kormányt, hogy valóján összejöhet-e a húszmilliárd forintos állami bevétel a fizetős M0-sból és a megyei autópálya-matricákból?

Tasó László, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlekedéspolitikáért felelős államtitkára válaszában azt mondta, a kabinet vizsgálta a várható bevételeket, de a pontos számokat csak az első év tapasztalatai mutatják majd meg.

Hangsúlyozta továbbá, hogy a kormány szándéka nem a többletbevétel, hanem a közlekedők terheinek csökkentése és arányosabbá tétele.

A Jobbik a földadó bevezetésétől tart, a kormány szerint azonban ilyen nem lesz

Magyar Zoltán (Jobbik) szerint a kormány az új adócsomag részeként lehetővé tette a földadó bevezetését az önkormányzatoknak, amelyek közül ötszáz már jelezte is, hogy élni kíván ezzel a lehetőséggel. A jobbikos képviselő azt kérdezte, hogy a kabinet mit tesz a földadó megakadályozására.

Nagy István földművelésügyi államtitkár válaszában azt mondta, nem lehet majd földadót bevezetni, ugyanis bár az adótörvények tételesen nem mondják ki ennek tilalmát, a települési adóról szóló törvény értelmében sem a gazdasági társaságokat, sem az egyéni vállalkozó gazdákat, de még a 600 ezer forintnál nagyobb bevétellel rendelkező őstermelőket sem fenyegeti önkormányzati földadó.

A nyelvoktatás fejlesztéséről kérdezett az LMP

Ikotity István (LMP) aziránt érdeklődött, mikor részesülhet minden diák minőségi nyelvoktatásban annak érdekében, hogy megfelelhessenek a kormány szigorúbb nyelvvizsga-követelményeinek.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára válaszában azt mondta, a kabinet 2020-tól szigorítja a nyelvvizsga-követelményeket, az addig hátralévő hat évben pedig a tanulók felkészülhetnek erre.

Az ülést vezető Jakab István lezárta a keddi rendkívüli ülésnapot, majd közölte: a képviselők várhatóan február második hetében folytatják munkájukat.

Országgyűlés, 2014. december 23. Fotó: MTI (galéria)

18:12 - A paksi atomerőmű, a bedőlt devizahitelesek helyzete és a kiskereskedelem erősödése is téma volt kedden délután a parlamentben, az azonnali kérdések és válaszok órájában.

Az MSZP a paksi erőműbe érkező külföldi menedzserekről érdeklődött

Heringes Anita (MSZP) arról beszélt, hogy az elmúlt egy hétben megbolydult Paks az atomerőműről szóló hírek miatt.

Ezek arról szólnak - folytatta -, hogy a kormány nemzetközi menedzserek segítségét kéri. Ugye nem akarják Paks tapasztalt vezetőit külföldiekre cserélni? - kérdezte a szocialista politikus.

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter válaszában elmondta, a kormány két döntést hozott, az egyik az, hogy nemzetközi tanácsadó testületet hoznak létre, amely az atomerőmű-bővítés során segíti majd a fejlesztést. A másik döntés úgy szól, hogy a jelenleg működő blokkok irányításába szeretnének külföldi menedzsereket bevonni - ismertette.

Jobbik: mi lesz a bedőlt devizahiteles családokkal?

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) arról beszélt, hogy sok bedőlt devizahiteles család néz nehéz karácsony elé. Azt mondta, 120 ezer olyan bedőlt szerződés van, amelynek érintettjeivel lényegében semmit nem tervez a kormány.

Mi lesz velük a kilakoltatási moratórium lejárta után? - kérdezte.

Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) parlamenti államtitkára úgy reagált, hogy a devizahitelesek sorsát rendező törvények minden hatályos szerződéses ügyfélre vonatkoznak. Aki pedig már kiesett a rendszerből, annak más megoldást ajánlottak, például az eszközkezelőt.

Az LMP is Paks ügyében kérdezett

Szél Bernadett (LMP) is arról érdeklődött a kormány képviselőjénél, hogy kik lesznek azok a szakemberek, akik Paksra érkeznek. Az LMP-s képviselő megkérdezte, hogy esetleg orosz szakemberek jönnek-e az erőműhöz.

Lázár János, a Miniszterelnökség vezetője erre azt felelte - megismételve Heringes Anitának adott válaszát -, hogy Paks I. működésének irányításába szeretnének nyugati menedzsert, menedzsereket bevonni. Jelezte, azt ugyan tudják, hogy a paksi erőmű mennyiért adja el az áramot a MVM Magyar Villamos Művek Zrt.-nek, de a kormány szeretne betekintést nyerni ennek az árnak a "valóságtartalmába".

Fidesz: hogyan hat a reálbér-emelkedés a kiskereskedelem bővülésére?

Völner Pál (Fidesz) azt kérdezte, hogyan járul hozzá a négyszázalékos reálbér-emelkedés a kiskereskedelem erősödéséhez. Kiemelte, hogy a kiskereskedelem bővítése közös érdek.

Tállai András NGM-államtitkár válaszában hangsúlyozta, hogy 2014-ben a kiskereskedelmi forgalom minden hónapban nőtt, ami nagyon fontos, mert jelzi, hogy az emberek több pénzt tudnak magukra fordítani. Márpedig minél többet fogyasztanak, az annál jobban serkenti a növekedést - tette hozzá.

MSZP: őrült ötlet az útdíj

Burány Sándor (MSZP) őrült ötletnek minősítette az útdíjat, jelezve, hogy az ellen pártállástól függetlenül tiltakoznak a polgármesterek. Felvetette, hogy a kormány kit akar megvédeni az intézkedéssel.

Tállai András, a nemzetgazdasági tárca parlamenti államtitkára jelezte, hogy a kérdés a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz tartozik. Hozzátette: egy országos szinten igazságos rendszer bevezetésén dolgoznak.

Jobbik: milyen információi vannak Lázár Jánosnak?

Gyöngyösi Márton (Jobbik) azt kérdezte, hogy milyen információi vannak a titkosszolgálatokat felügyelő Lázár Jánosnak, aki egy interjúban háborús logikára épülő válságkormányzást helyezett kilátásba és a kárpátaljai magyarság hatékony érdekképviseletét sürgette.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter megerősítette nyilatkozatát, miszerint az Egyesült Államok úgy tartja: aki nem kritizálja Oroszországot, az potenciális veszélyt jelent. Nem húzhat senki újabb vasfüggönyt Európa és Oroszország közé - jelentette ki. Lázár János azt is jelezte: van helye a párbeszédnek a témában. Az unió azért jött létre, hogy az európai békét óvja, ezt elveszíteni súlyos hiba lenne - tette hozzá.

LMP: mit segít elő a pályáztatás nélküli földbérlet?

Sallai R. Benedek (LMP) sajtóhírekre hivatkozva arról beszélt, hogy Simicska Lajos nagyvállalkozó és több parlamenti képviselő pályáztatás nélkül jutott földbérlethez. Azt kérdezte: ez hogyan viszonyul a nagy- és kisgazdaságok arányának megváltoztatására irányuló törekvéssel.

Nagy István, a földművelésügyi tárca parlamenti államtitkára válaszában feltett szándéknak nevezte az igazságosabb birtokarányok megteremtését. Jelezte, hogy az osztatlan közös tulajdonban lévő földeket is kötelessége hasznosításba adni a Nemzeti Földalapkezelőnek, 2018-ig azonban kivezetik ezt a rendszert.

MSZP: tisztázni kell Habony Árpád szerepét

Lukács Zoltán (MSZP) a kormánypárti képviselők költekezését állította szembe a szegénységgel. Felvetette azt is, hogy Habony Árpádnak milyen befolyása van a kormányzati döntésekre, miből él, mi a jogviszonya. Azt is kérdezte, hogy hozzáférhet-e minősített adatokhoz Habony Árpád.

Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter válaszában jelezte, hogy a szociális problémákat több évtizedig tart megoldani. Habony Árpádra vonatkozóan pedig azt mondta: nincs és nem volt jogviszonya a Miniszterelnökséggel, tevékenysége pedig semmilyen nemzetbiztonsági kockázatot nem jelent.

Jobbik: miért van szükség külföldi vezetőkre a paksi bővítéshez?

Kepli Lajos (Jobbik) nemzetbiztonsági kockázatot feltételezett a mögött, hogy a Paksi Atomerőműnél nemzetközi tanácsadó testületet hoznának létre. Úgy vélte: ha háború lesz, fokozódik a kockázat, hogy ellenérdekelt menedzserek vannak egy orosz technológiával készült erőműnél.

Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter világos célnak nevezte, hogy tisztán lássanak a létesítmény gazdálkodásában.

17:29 - Interpellációkkal folytatódott a parlament keddi ülése, amelynek során az önkormányzatok finanszírozásáról, természetvédelemről és az egészségügyről is szó esett.

MSZP: miért kapnak a Fideszes települések több támogatást?

Szabó Sándor (MSZP) azt kérdezte, hogy a fideszes önkormányzatok miért kaptak több támogatást, mint a többi település. Mint kifejtette, több mint ezer településnek plusz forrást kellett biztosítani, mert az állam több forrást vont el, mint ahány feladatot elvett, de a 12 milliárdos forrás 10 százalékát Pécs elvitte.

Pogácsás Tibor, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára azt mondta, nem pártpolitikai színezet alapján döntöttek a támogatások odaítéléséről, Pécsnek a kulturális főváros projekt intézményrendszere miatt kell a plusz forrás.

Szabó Sándor nem fogadta el a választ, a képviselők viszont 110 igen és 30 nem szavazattal elfogadták.

Jobbik: kifehérítik-e a vagyonvédelmi szektort?

Volner János (Jobbik) interpellációjában elmondta, több mint százezer ember dolgozik a vagyonvédelmi ágazatban, de ők nincsenek bejelentve, mert nincs garantált óradíj. Azt kérdezte, mikor akarják kifehéríteni a szakmát.

Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára válasza szerint a munkaügyi hatóság és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) kiemelten ellenőrzi a területet, ez a legtöbb embert érinti.

Volner János nem fogadta el az államtitkári a választ, a parlament 112 igennel, 26 nem és 1 tartózkodás mellett viszont elfogadta.

LMP: mikor lesz fenntartható vízgazdálkodás?

Sallai R. Benedek (LMP) arra hívta fel a figyelmet, hogy 2004 óta van vízkeretirányelv hatályban Magyarországon, de 2008 óta kötelezettségszegési eljárás van folyamatban a teljesítés hiánya miatt. Azt kérdezte, hogy van-e érdemi esélye annak, hogy megszüntessék a "fogócskázást a természettel", mikor lesz fenntartható vízgazdálkodás.

Pogácsás Tibor államtitkár válasza szerint van tervszerű vízgazdálkodás, a rendszer 150 éve kezdett kialakulni, ezt egyik napról a másikra nem lehet átalakítani, de több ponton már megjelentek az új személetnek megfelelő változások.

A parlament 111 igennel, 23 nemmel, tartózkodás nélkül elfogadta a választ, miután ezt Sallai R. Benedek nem tette meg.

Országgyűlés, 2014. december 23. Fotó: MTI (galéria)

Fidesz: lesznek-e további családtámogatási eszközök?

Selmeczi Gabriella (Fidesz) interpellációjában azt mondta, 2015-ben is folytatódik több munkavédelmi program, a munkanélküliségi ráta csökkenőben van, a nőknél négyszer jobb a javulás, mint az unióban és idén kétezerrel több gyerek született októberig, mint tavaly. Azt kérdezte, vannak-e további eszközök, amelyekkel segíteni lehet a családokat.

Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára azt válaszolta, hogy az eredmények nem egyetlen intézkedésnek, hanem egy intézkedéssorozatnak köszönhetőek és a folyamat tovább erősödhet.

A képviselő elfogadta az államtitkár válaszát.

MSZP: miért veszik el a korkedvezményes nyugdíjat?

Gúr Nándor (MSZP) azt kérdezte, miért veszi el a kormány a korkedvezményes nyugdíjat. Szerinte a kabinetet nem hatja meg az, hogy a korkedvezményes nyugdíjasok milyen munkafeltételek mellett dolgoznak.

Tállai András államtitkár válasza szerint az egészség garantálását, az életkor meghosszabbítását nem várhatják a rendszertől. Hozzátette: szakmailag, etikailag és gazdasági szempontból sem indokolt a rendszer fenntartása.

Gúr Nándor nem fogadta el a választ, a parlament 110 igennel, 34 nem mellett, tartózkodás nélkül viszont elfogadta.

Jobbik: mi a helyzet a Welt2000 Kft.-vel?

Szilágyi György (Jobbik) A Welt2000 Kft. megvásárlásával kapcsolatban kérdezett. Mint mondta, korábban Csepreghy Nándor államtitkár bejelentette, hogy megvették a céget 800 millió forintért, de a cégnyilvántartásban ennek nincs nyoma. Ki kezeli az egységes informatikai és monitoring rendszert? - kérdezte.

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter válasza szerint aláírták az adásvételi szerződést, a cégbírósági bejegyzés folyamatban van, a cél, hogy a széttagolt informatikai rendszert egy kézbe vegyék és egységesítsék.

A képviselő elfogadta a miniszter válaszát.

MSZP: mikor lesz béremelés a szociális szférában?

A szocialista Bangóné Borbély Ildikó és Korózs Lajos közös interpellációt nyújtott be, amelyben azt kérdezték, hogy mikor lesz béremelés a szociális ágazatban. Korózs Lajos elmondása szerint a korábban adott bérkiegészítés nem tekinthető béremelésnek.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára szerint Korózs Lajos 2007-ben politikusként kiállt több szociális támogatás jelentős csökkentése mellett és később államtitkárként támogatta a tizenharmadik havi juttatás elvonását.

Bangóné Borbély Ildikó nem fogadta el a választ, a képviselők viszont 108 igennel, 36 nem és 1 tartózkodással elfogadták.

Jobbik: mi folyik az egri kórházban?

Lukács László György (Jobbik) az egri Markhot Ferenc Kórház sürgősségi osztályának helyzetét ismertette. Mint mondta, sürgősségi orvosok mondtak fel, ezért orvoshiány van az osztályon. A kórház vezetése szerint nincs veszélyben az ellátás, de ez nem megnyugtató válasz - közölte. Hozzátette: ez a probléma hamarosan több városban is megjelenhet.

Rétvári Bence államtitkár úgy válaszolt, hogy az osztályon folyamatos az ellátás, a vezetők kezelték a korábban kialakult helyzetet, és jogalkotási folyamatban van a humánerőforrás-problémát kezelő szabályzat.

Lukács László György nem fogadta el, a képviselők viszont elfogadták a választ 106 igen, 31 nem arányban.

16:19 - Az Országgyűlés keddi ülésén módosította azt a két december 9-én elfogadott előterjesztést, amelyeket Áder János köztársasági elnök pénteken küldött vissza megfontolásra a parlamentnek, aggályai megjelölésével.

Pontosította a plázaépítési tilalom részletszabályait a parlament

Az Országgyűlés Áder János köztársasági elnök aggályaira reagálva több ponton módosította azokat az engedélyezési részletszabályokat, amelyeket a 400 négyzetméteresnél nagyobb üzletek építésénél, bővítésénél kell alkalmazni.

A képviselők 119 igen szavazattal, 35 nem ellenében, 18 tartózkodás mellett fogadták el az épített környezet védelméről szóló, december 9-én jóváhagyott, de az államfő által december 19-én megfontolásra visszaküldött indítvány módosítását.

A parlament akkor azért döntött a 2012 januárjától hatályos plázaépítési moratórium meghosszabbításáról, mert az 2015 elején lejár. Változást jelentett, hogy a korábbi 300 helyett a 400 négyzetméteresnél nagyobb bruttó alapterületű üzletek építéséhez, illetve bővítéséhez kell beszerezni az országos illetékességgel eljáró Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal vezetőjének szakhatósági állásfoglalását.

A Ház a köztársasági elnök aggályai után ezen eljárás részletszabályait módosította az Országgyűlés törvényalkotási bizottságának javaslatára.

A javaslat vitájában Kovács Zoltán (MSZP), Hegedűs Lorántné (Jobbik) és Vadai Ágnes (független) egyaránt bírálta, hogy a plázaépítési tilalom megítélése egyetlen vidéki kormányhivatal hatáskörébe kerül. Hasonlóan vélekedett Schiffer András (LMP) is, aki szerint a kormányoldal pártja korábbi javaslatát forgatja ki úgy, hogy "csak a Fideszhez közel álló oligarchák tollasodhassanak".

Szatmáry Kristóf (Fidesz) ezzel szemben úgy vélte, a köztársasági elnök által megfogalmazott hibák kijavítása után a törvény megfelelően segítheti majd a magyar kis- és középvállalkozásokat.

L. Simon László, a Miniszterelnökség államtitkára előterjesztői zárszavában azt mondta, decentralizációs céllal telepítették egy vidéki kormányhivatalba a plázaépítési folyamat felügyeletét. A kabinet képviselője szerint az ország egyik legnagyobb megyéjének kormányhivatalában ehhez megvan a szükséges szakmai tudás. Az államtitkár megjegyezte továbbá, hogy az államfő a plázaépítési tilalmat nem kérdőjelezte meg.

Országgyűlés, 2014. december 23. Fotó: MTI (galéria)

Kisebb árbevételű üzleteket is sújthat értékesítési tilalom veszteségesség esetén

Az Országgyűlés keddi döntése alapján kisebb árbevételű üzleteket is érinthet - már 2017-től - a napi fogyasztási cikkek árusításának tilalma, ha nem képesek nyereséget termelni két egymást követő évben.

Az Országgyűlésnek azért kellett újra szavaznia a kereskedelmi törvény december 9-én elfogadott módosításáról, mert azt Áder János köztársasági elnök megfontolásra visszaküldte a parlamentnek.

A képviselők 120 igen szavazattal, 31 nem ellenében, 23 tartózkodás mellett fogadták el a változtatásokat. Egyrészt az eredetileg 50 milliárdos árbevételi határt leszállították 15 milliárd forintra, így az értékesítési szankció több üzletet érinthet majd. Azokat, amelyek nettó árbevételének több mint fele napi fogyasztási cikk kiskereskedelmi értékesítéséből ered, két egymást követő üzleti évben elért nettó árbevétele pedig eléri a 15-15 milliárd forintot, de a mérleg szerinti eredménye mindkét esetben nulla vagy negatív.

Változás továbbá, hogy a korábban javasolt 2018 helyett már 2017. január 1-jétől alkalmazható lesz a tiltás a 2015-ös és a 2016-os üzleti év alapján.

A javaslat vitájában Tóth Bertalan (MSZP) közölte, a változtatások nem általánosságban a kis- és középvállalkozásokat, hanem csak a "Fidesz legnagyobb barátjának" számító CBA-t hozzák előnyös helyzetbe, amivel nem értenek egyet.

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) szerint a kormány ismét rossz tartalmú javaslattal állt elő, mivel az továbbra sem képes megvédeni a magyar munkavállalókat és kisvállalkozásokat, sőt a multinacionális cégek "nekiállhatnak felvásárolni" a magyar kiskereskedelmi egységeket.

Vadai Ágnes (független) azt mondta, a kormányoldal a mostani módosítással csak tetézi a javaslatban szereplő problémás intézkedéseket, ezért biztosak abban, hogy az európai bíróság elmarasztaló ítéletet hoz majd az ügyben.

Szatmáry Kristóf (Fidesz) hangsúlyozta, a javaslat célja, hogy az országban szerzett profit Magyarországon adózzon. A kormánypárti képviselő szerint így a bankok és közműszolgáltatók után a kereskedelemben is helyes irányba fordul a közteherviselés.

Schiffer András (LMP) erre válaszolva kifejtette, nem mindegy, hogy egy üzlet azért veszteséges, mert fejlesztésre fordította profitját vagy "külföldre pumpálta jövedelmét". Az ellenzéki politikus szerint ha a kormány valóban az "offshore lovagok" ellen küzdene, akkor korábban támogatták volna erre vonatkozó javaslataikat.

Glattfelder Béla nemzetgazdasági államtitkár zárszavában kiemelte, a kormány támogatja a javaslatot, amely reményeik szerint sikeresen akadályozza meg a monopóliumok kialakulását a kereskedelemben, mivel azok a fogyasztókra nézve károsan működnek.

Ülés 12 órától

A múlt heti Kína-Kelet-Közép-Európa csúcstalálkozóról szóló miniszteri beszámolóval kezdődött a parlament keddi második plenáris ülése. A rendkívüli ülésen kormánypárti kezdeményezésre tárgyalják majd az Áder János államfő által megfontolásra visszaküldött törvényeket.

Szijjártó: kínai tranzitútvonal vezethet Magyarországon át Nyugat-Európába

A külgazdasági és külügyminiszter a múlt héten Belgrádban tartott Kína-Kelet-Közép-Európa csúcstalálkozóról beszámolva elmondta: Európának az az érdeke, hogy stratégiai és szoros együttműködést tudjon felépíteni a világ leggyorsabban növekedő térségeivel.

Szijjártó Péter szólt arról, hogy Magyarország és Kína kereskedelmi kapcsolatai "szépen fejlődtek" az elmúlt időszakban: Magyarország exportja 8,3 százalékkal nőtt idén, ez 140 millió dolláros növekedést jelent.

Kiemelte, verseny alakult ki azzal kapcsolatban, hogy a görög kikötőkbe érkező kínai áruk milyen útvonalon mennek tovább Nyugat-Európa felé.
Mint mondta, ezért fontos, hogy Belgrádban aláírták Szerbia, Magyarország és Kína kormánya között a Budapest és Belgrád közötti vasútvonalról szóló megállapodást. Ez a vasútvonal kínai kivitelezési és finanszírozási támogatással fog megvalósulni.

Magyarország érdeke, hogy ez a tranzitútvonal az országon vezessen keresztül és ebből profitálni tudjon. Mint mondta, 374 kilométeres vasúti pálya felújításáról van szó, amely költségvetése mintegy hárommilliárd dollár körül alakul. A kínai fél készíti elő a megvalósítási tervet, valamint a finanszírozási megállapodást. A tervek szerint Kína a kivitelezés költségeinek 85 százalékára tesz majd ajánlatot, a megvalósításban magyar és szerb vállalatok is rész vehetnek majd - ismertette.

Hozzátette: Macedónia, Szerbia, Magyarország és Kína között is született megállapodás arról, hogy ez a vasútvonal tovább épüljön déli irányba, a görög kikötők felé.

A beszámolóra reagálva a szocialista Demeter Márta közölte, pártja is fontosnak tartja a Kínával való gazdasági kapcsolatokat, de véleménye szerint azt a retorikát, amit követ a kormány a keleti nyitás "hazudott eredményességéről", semmilyen szám vagy statisztika nem támasztja alá. Szerinte pont a magyar kormány az, amely teljesen bezárja, elszigeteli Magyarországot Európa közepén.

A képviselő kifogásolta, hogy a kedd reggeli ülésen nem vettek részt a kormánypárti képviselők és nem néztek szembe az ellenzék, az emberek véleményével.

Országgyűlés, 2014. december 23.

Schiffer András (LMP) közölte, elvárja, hogy a kormány eljárjon Belgrádban amiatt, hogy az ülés alatt több tucat európai polgári-emberijogi aktivistát letartóztattak, akik a falun kung vallási közösség üldöztetése miatt tiltakoztak. Minden egyes Kínával való tárgyaláson fel kell lépni a tibetiek és az ujgurok közösségi jogainak a védelmében - hangsúlyozta.

A politikus szerint Magyarország akkor tud a kisebbségi sorban élő magyarok kollektív jogainak védelmében fellépni, ha egyenlő mércével mér, főleg, ha keleti diktatúrákról van szó. "A legnagyobb keleti diktatúrával tárgyaltak önök Belgrádban" - figyelmeztetett. Ez a diktatúra egyenes úton vezet oda, hogy hogyan lehet lerontani a munkakörülményeket és hogyan lehet megnyerni egy lefelé tartó árversenyt. Ez a magyar munkavállalókat is veszélyezteti - figyelmeztetett Schiffer András.

Vejkey Imre (KDNP) közölte: pártja örömmel nyugtázta, hogy Kínával gazdasági tekintetben is egyre erősebb Magyarország kapcsolata. Fontos, hogy a selyemút, amely annak idején Magyarországon ment keresztül, ismét erre vezessen - hangsúlyozta.

Gyöngyösi Márton (Jobbik) arra hívta fel a figyelmet, hogy pártja emelte be a köztudatba a keleti nyitás politikáját. Hangsúlyozta: le kell számolni azzal a politikával, amelyben az elmúlt 24 évben Magyarország kiszolgáltatta magát a nyugati politikának, ahol a hátrányokat Magyarország szenvedte el, az előnyökből pedig mások profitáltak. Hangsúlyozta: Közép-Európában egy közös hangot kellene kialakítani a nagyhatalmakkal szemben. A V4 nem töltötte be ezt a szerepet - hangsúlyozta.

L. Simon László (Fidesz) Demeter Mártához fordulva felhívta a figyelmet, hogy Szijjártó Péter számokkal támasztotta alá beszámolóját, elmondta, hogy hány százalékkal nőtt a Kínába irányuló export, és a megállapodásokat is felsorolta.

Hangsúlyozta: az az igazság, hogy a Fidesz szembenéz a választókkal, az ellenzékkel és a tüntetőkkel, "bennünk van változtatási képesség" - mondta, hozzátéve: amikor az emberek utcára mentek, "mi beláttuk, hogy abban a formában nem vezethetjük be a távközlési adónak a módosítását, ahogy azt terveztük."

Mint mondta, az ellenzék viszont a reggeli hecckampányával bebizonyította, hogy nem képes szembenézni a valósággal, a politikai realitással.

Ülés 8 órától

Az útdíj  kiterjesztése ellen szólaltak fel ellenzéki képviselők kedd reggel  az Országgyűlésben napirend előtt azon a rendkívüli ülésen, amelyet  az MSZP - LMP-s és független képviselők aláírásaival támogatott -  kezdeményezésére hívtak össze. A kormány képviselője amellett  érvelt, hogy a javaslat a többség érdekeit szolgálja. Ezt követően a  kormánypárti képviselők távolmaradása miatt a Ház nem tudta  elfogadni az ülés napirendjét. Mivel a parlament határozatképtelen  volt, a levezető elnök berekesztette a tanácskozást.   
    

Országgyűlés, 2014. december 23.

MSZP: útdíjmentességet az elkerülő utakon!  

A szocialisták frakcióvezetője azt mondta, a téli rendkívüli  ülésszak második ülését azért hívták össze, mert tömegek tiltakozása  ellenére a kormánypártok adóval akarják megsarcolni az M0-s körgyűrű  és az elkerülő utak használatát, ők azonban ezt elutasítják.  

Tóbiás József szerint a kormányoldal kedvezménynek hazudja a  plusz terhelést és nem hallja meg a társadalom hangját, dialógus  helyett önkényes döntésekben hisz, de ezzel a kormányzat elszakad a  valóságtól.  

A szinte üres kormánypárti padsorokra utalva azt mondta: a  távolmaradók világossá tették, a társadalmi akarat ellenére be  akarják vezetni az útdíjat, amit az érintettekkel meg sem vitattak.  Ezzel szerinte fölteszik a "botrányos" egy év kormányzati  politikájának i-jére a pontot.  
Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára  elmondta: a magyarországi gyorsforgalmi úthálózat díjmentes  szakaszaihoz jelenleg egyenlőtlen a hozzáférés, azok közel fele Pest  megyében van.  

A díjmentes szakaszok igazságosabb helyzetet teremtő  megszüntetése nem vezet az autópályák elkerüléséhez - értékelte az  államtitkár, aki kiállt amellett, hogy több százezer családnak  megtakarítást jelent a havi négyszáz forintért elérhető megyei  matrica.   

Hozzátette: kiemelt kormányzati cél, hogy a gyorsforgalmi  úthálózathoz való hozzáférést minden autós számára azonos  feltételekkel biztosítsák. Éves matricát az autósok 3 százaléka  vásárolt eddig - jegyezte meg.  

Jobbik: az útdíj kiterjesztése rémálom  

Hegedűs Lorántné (Jobbik) A "ráfizetős M0-sról" címmel elmondott  felszólalásában az útdíj kiterjesztését a kormány legújabb  rémálmának minősítette. Beszélt a "Demszky-korszak"  "dezurbanizációs" tevékenységéről, amelynek hatására sokak költöztek  az agglomerációba és az ő vámszedőjükként jellemezte a mostani  kabinetet.  

Kétségbe vonta, hogy az intézkedésből eredő káros környezeti  hatások megérnék, egy a költségvetés egészét tekintve szerinte  jelentéktelen bevétel realizálását. Bírálta, hogy miközben  kiterjesztik az útdíjat, nem áll rendelkezésre reális alternatívát  nyújtó közösségi közlekedés az érintettek számára. Miről akarja  elterelni a figyelmet a kormányzat? - kérdezte Hegedűs Lorántné.  

Fónagy János a kormány képviseletében azt hangoztatta:  meggyőződésük, hogy az autópálya-használat elterjesztését jobban  szolgálja az évente 5 ezer forintért megvásárolható megyei matrica,  mint az évente 43 ezer forintért elérhető rendszer, de a Jobbik  mégis ez ellen érvel. Szerinte százezrek vannak olyanok, akik az új  lehetőséggel élve igénybe fogják venni az autópályákat, noha eddig  elkerülték azokat.  

Az államtitkár - aki jelezte, számos egyeztetést folytatott le a  témában a kormány - azt mondta, az elkövetkezendő mintegy egy év  megmutatja majd, kinek miben volt igaza, akkor újra lehet tárgyalni  a témáról. Ez a mindenki számára elérhetőbb rendszer mindenki  számára olcsóbb, hozzáférhetőbb és egyenlő feltételeket biztosít -  összegzett Fónagy János.  

LMP: újabb sarc   

Szél Bernadett (LMP) szerint az üres padsorok azt bizonyítják, a  kormánypárti képviselők gyávák megvédeni saját javaslatukat, nem  képesek kiállni igazukért, nem vállalnak sorsközösséget a megsarcolt  emberekkel.  

Szerinte az útdíjról szóló javaslat arra utal, ötletkormányzásba  kezdett a kabinet, és ennek keretében most megadóztatja a magyar  emberek mobilitását. Bírálta, hogy szerinte nem készültek  hatástanulmányok, nem voltak egyeztetések a szakmai szervezetekkel,  a kormány csupán azt tudta, pénzre van szüksége a költségvetés  foltozására.  

Kit képviselnek önök? - kérdezte a kormányoldaltól Szél  Bernadett, aki az útdíj kiterjesztését egy olyan rossz javaslatnak  minősítette, amelyet az emberek elutasítanak nemzeti  együttműködésben a kormánnyal szemben.  

Azt javasolta: vezessék be a megyei matricát, de az útdíjat ne  terjesszék ki az eddig nem fizetős szakaszokra.  

Fónagy János közölte, igenis folytattak egyeztetéseket a  fuvarozókkal, az autóklubbal, a gépjármű-kereskedőkkel, a főváros és  az agglomeráció egyes polgármestereivel, a vélemények pedig eltérőek  voltak.   

Kétségtelen, hogy az ország nagy része ezzel a javaslattal jól  jár, és van egy eddig kedvezményezett kör, amelyik most havonta két  gombóc fagylalt árával hozzájárul az ország minden állampolgára  által viselendő költséghez - fogalmazott az államtitkár, jelezve a  különböző megyék eltérő helyzetét.  

Szerinte az ellenzék politikai érdekektől vezéreltetve érvel az  egységes rendszer ellen, de az embereket ez legfeljebb 2-3 hétig  tudja majd a mellékutakra terelni, hamarosan azonban az autósok fel  fogják ismerni az érdekeiket és igénybe fogják venni a  rendelkezésükre álló úthálózatot. Fónagy János a kritikák  befogadására példaként említette, hogy a Megyeri híd továbbra is  térítésmentes lesz.  

Határozatképtelen volt a Ház  

A napirend előtti felszólalások után a kormánypárti képviselők  távolmaradása miatt a Ház nem tudta elfogadni az ülés napirendjét.  Mivel a parlament határozatképtelen volt, Latorcai János levezető  elnök berekesztette a tanácskozást.  

A Ház délben is összeül rendkívüli ülésre - akkor kormánypárti  kezdeményezésre -, hogy megtárgyalják az Áder János államfő által  megfontolásra visszaküldött törvényeket. 

Előzmények:
Két rendkívüli ülést is tarthat ma az Országgyűlés. A Ház reggel 8 órától a szocialisták kezdeményezésére ül össze, ám várhatóan annak az ülésnek nem tudják majd elfogadni a napirendjét, így csak napirenden kívüli felszólalások hangozhatnak el. A képviselők a déltől kezdődő második ülésen az Áder János köztársasági elnök által megfontolásra visszaküldött javaslatokat, vagyis a plázaépítési tilalmat fenntartó és a veszteséges szuper- és hipermarketek szankcionáló, egyszer már elfogadott előterjesztéseket módosíthatják.

Az MSZP azért kérte rendkívüli parlamenti ülés összehívását, hogy a Ház parlamenti határozatban rögzítse, az M0-s körgyűrű és bevezető szakaszainak díjmentességét. A szocialisták kezdeményezését az LMP és a független képviselők is támogatták. Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője ugyanakkor jelezte, a kormánypárti képviselők nem mennek el az ülésre, így a napirendet határozatképtelenség hiányában várhatóan nem fogadják el. A Fidesz képviselőcsoportjának vezetője elhatározásukat azzal indokolta, hogy politikai színjátéknak tartják a szocialisták kezdeményezését.

A délben kezdődő ülés szintén napirend előtti felszólalásokkal kezdődhet, majd az államfő által visszaküldött törvényekről szóló bizottsági jelentéseket, módosító javaslatokat tárgyalhatja a Ház. A képviselők a két javaslatot, 50-50 perces időkeretben tárgyalhatják, majd módosíthatják is az egyszer már elfogadott előterjesztéseket.

Áder János pénteken küldte vissza az Országgyűlésnek megfontolásra az épített környezet alakításáról és védelméről, valamint a kereskedelemről szóló törvény módosítását. Az épített környezetről szóló jogszabály módosításával a parlament újraszabályozta a plázák építésének lehetőségét, a kereskedelmi törvény átírásával pedig 2018-tól megtiltotta a napi fogyasztási cikkek árusítását azoknak a nagyobb üzleteknek, amelyek nem képesek nyereséget termelni két egymást követő évben.

Az államfő a kereskedelmi törvényt uniós szabályokra és uniós bírósági állásfoglalásra hivatkozva küldte vissza. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvénymódosítást - amely a 400 négyzetméternél nagyobb bruttó alapterületű kereskedelmi építmények építésének, átalakításának és bővítésének építésügyi hatósági engedélyezési eljárási szabályait állapítja meg - a többi között a szakhatóságokkal kapcsolatos szabályozása miatt tartja aggályosnak a köztársasági elnök.

Rogán Antal vasárnap azt mondta, a plázaépítési tilalmat fenn kell tartani, nem szeretnék, hogy január 1-jétől Magyarországon ismét épülhessenek plázák. Hozzátette: ha a parlament ezzel a kérdéssel csak februárban foglalkozna, akkor joghézag alakulhatna ki, amely később vagy jogvitákhoz, vagy megvalósuló plázaépítésekhez vezet.

A kereskedelmi törvény módosításával kapcsolatban a Fidesz frakcióvezetője közölte, azt látják, a nemzetközi kereskedelmi láncok többször is tettek kísérletet arra, hogy a Magyarországon keletkezett bevételeiket külföldre vigyék; valamely külföldi leányvállalatuknál adózzanak utána és a profitot ott vegyék ki. Véleménye szerint Magyarországnak nem ez az érdeke, ezért gondolják azt, olyan jogszabályokat kell alkotni, amelyek ösztönzik a cégeket arra, hogy Magyarországon adózzanak bevételeik.

A második ülés interpellációkkal, azonnali kérdésekkel, majd kérdésekkel ér véget, várhatóan 18 óra környékén.

 

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Új poggyászellenőrzést vezetett be a Wizz Air

A légitársaság felengedi a fedélzetre a fogantyú vagy a kerekek miatt eddig túlméretesnek tekintett… Tovább olvasom