Kisalföld logö

2017. 09. 25. hétfő - Eufrozina, Kende 10°C | 17°C Még több cikk.

OGY - A devizahitelek forintosítását tárgyalják

A kormányoldal szerint a fair bankokról és a forintosításról szóló előterjesztések orvosolják a devizahitelesek problémáit, az ellenzék szerint ez nem elég.

1. rész - A kormányoldal a devizahitelesek terheinek könnyítéséről beszélt a fair bankokról valamint a kölcsönök forintosításáról szóló jogszabályok együttes általános vitájában, míg az ellenzék a Ház pénteki ülésén a többi közt azt kifogásolta, hogy aktuális árfolyamon történik az átváltás.

Trócsányi: nagymértékben csökken a tőketartozás és a hitelek kamata

A forintosításról és a fair bankokról szóló törvényjavaslatok eredményeként a devizahitelesek tőketartozása és a hitelek kamata is nagymértékben csökken - mondta az igazságügyi miniszter.
Trócsányi László elmondta, mindkét törvényjavaslat célja, hogy a devizahitelezéshez kapcsolódó társadalmi probléma még egyszer ne alakulhasson ki.

Fidesz: jelentősen csökkennek a törlesztő részletek

Németh Szilárd, a Fidesz vezérszónoka a tárgyalt javaslatokról azt mondta: azok mintegy 2 millió forintos megtakarítást eredményeznek a hiteleseknek, egy átlagos 8,8 millió forintos tőketartozás ugyanis 7 millió forintra csökkenhet általuk. Mindez a korábban fizetendő, 90 ezer forintos törlesztő részlegeiket 64 ezer forintra mérsékli, míg az a frankhiteles, aki eddig 140 ezer forintot törlesztett havonta, az előterjesztések alkalmazása által már csak 90 ezret fog.

Szólt pártja kezdeményezéséről, amely a javaslatban szereplőnél is szigorúbbá tenné az alkalmazható kamatfelár-feltételeket, de arról is, hogy a 2020 végéig lejáró hitelek esetében dönthetnek úgy a fogyasztók, hogy nem térnek át a forint alapúra.

Felidézte a végtörlesztésről szóló jogszabályt, amelynek elfogadása után 170 ezer lakossági hitelt törlesztettek. A bankok vesztesége ekkor 370 milliárd forint volt - mondta -, vagyis ennyit adtak vissza az embereknek a pénzintézetek. 5,8 millió forint volt a visszafizetett hitelek átlagos összege, a hitelesek pedig majdnem 2,2 millió forintot spóroltak egyenként.

Az árfolyamgát lehetőségével több mint 185 ezren éltek - mutatott rá -, akik szeptemberig összesen 28 milliárd forintot halmoztak fel a gyűjtőszámlákon. Hozzátette: ők összesen 47 milliárd forintnyi rögzített árfolyam feletti hiteltőke kamatának megfizetésétől mentesültek szeptemberig - tette hozzá. Pozitívan szólt a nemzeti eszközkezelőről is, amelytől átlagosan mintegy 9 ezer forintért bérelhetik vissza lakásaikat az érintettek.

MSZP: a hiteleket a 2010-es árfolyamon kell forintosítani!

Az MSZP vezérszónoka, Burány Sándor kijelentette: pártja ragaszkodik ahhoz, hogy a hiteleket olyan árfolyamon forintosítsák, amilyennél a Fidesz elkezdte kormányzását 2010-ben.

Szerinte az elmúlt hónapokban a Fidesz és a kormány kétszer is becsapta az embereket. Először akkor, amikor azt ígérte, hogy a forintosítás nem piaci árfolyamon megy végbe. De akkor is, amikor Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter azt mondta: nem lesz kötelező a forintosítás.
Hazugságnak nevezte azt is, hogy a Kúria jogegységi határozata kötelezné a kormányoldalt a piaci árfolyam alkalmazására. Példaként hozta a végtörlesztést, amely szintén nem piaci árfolyamon történt. Cáfolta azt is, hogy a jegybank ne vállalhatna szerepet a kedvezményes forintosításban, mivel a kedvezményes kisvállalkozói hitelkonstrukcióban is nagy szerepet vállal a nemzeti bank.

A politikus a devizahitelesek általa legnagyobbnak ítélt problémájáért, a forint kedvezőtlen árfolyamáért a kormányt tette felelőssé valamint egyes kormánypárti politikusokat, nyilatkozataikért.

Frakciótársa, Tóth Bertalan a fair bankokról szóló törvényjavaslat legnagyobb hibájának nevezte, hogy 2014 végén került a Ház elé, kijelentve: már rég megalkotható lett volna a jogszabály. Szerinte a forintosítás "mocskos alku a bankokkal", és azért nem hajtották meg hamarabb az elszámolást, hogy beszedhessék a bankadót.

Úgy ítélte meg, hogy a gyors forintosítás káoszt eredményez majd, hiszen a bankoknak a nulláról kell felépíteniük lakossági üzletágukat.

KDNP: mérsékelni kell a fogyasztók kiszolgáltatottságát

Vejkey Imre (KDNP) a fogyasztói hitelek sajátosságai közé sorolta a fogyasztók kiszolgáltatottságát. Az előterjesztések részletes ismertetése során fontosnak tartotta a tájékoztatási kötelezettség hatékonyabbá tételét, a szerződés ingyenes felmondásának szabályait vagy az új szerződések kötésére vonatkozó átállási szabályokat.

A hitelező olyan felvilágosítást köteles adni, amely alapján a felvevő felmérheti: a konstrukció megfelel-e igényeinek és lehetőségeinek - mondta, hozzátéve: a megalapozott döntést segíti elő a hitelszerződés-minta közzétételi kötelezettsége is.

A hitelező egyoldalú szerződésmódosításának lehetőségét is részletesen szabályozza a jogszabály - hangsúlyozta. A három évnél hosszabb hiteleknél a kamatfelár is változhat - ismertette -, de a kamatszint csak hároméves kamatperiódus után módosítható.

A kamatszint és -felár a teljes futamidő alatt legfeljebb ötször módosítható, emellett a díjakat és azok emelésének lehetőségét is részletezi az előterjesztés, amely a késedelmi kamat felső korlátját is rögzíti.

A politikus az átváltási törvény céljának nevezte, hogy rögzítse a legkedvezőbb pénzügyi feltételeket. Közölte: az átváltási árfolyam meghatározásakor nem hagyható figyelmen kívül a Kúria jogsegységi határozata. Fontosnak ítélte, hogy a forintosítással azok se kerüljenek kedvezőtlen helyzetbe, akik eredetileg forintban vették fel hiteleiket.

Az Országgyűlés plenáris ülése november 21-én

2. rész - A Jobbik és  az LMP is a devizahitelek piaci árfolyamon történő forintosítását,  valamint a jegybank ebből képződő profitját kifogásolta a fair  bankokról és a devizahitelek forintosításáról szóló  törvényjavaslatok együttes vitájában pénteken az Országgyűlésben.   
    
Jobbik: legalizálják a magyar emberek kifosztását  

Z. Kárpát Dániel, a Jobbik vezérszónoka úgy értékelte, hogy a  forintosításról szóló törvényjavaslattal, a piaci árfolyamon történő  átváltással a kormány legalizálja a magyar emberek kifosztását. Úgy  fogalmazott, a kormány ezt "benézte", mint ahogy az internetadót is,  és ezzel el fog dőlni a sorsa, ugyanis ez a javaslat tiltakozási  hullámot indít majd el.  

Jelezte, hogy vélhetően nem fogják megszavazni a  törvényjavaslatokat, noha látnak benne támogatható elemeket, de a  kormány nem szerzi vissza az emberektől elrabolt teljes vagyont, és  ez nagyon távol áll az igazságtételtől. A fair bankokról szóló  előterjesztésről - amelynek kifogásolta angol elnevezését - azt  mondta, jó, hogy szűkítik a banki kihágási formákat, de már 2010-ben  meg kellett volna ezt lépni.  

Z. Kárpát Dániel a forintosítás árfolyamáról elmondta, míg a  gazdagabb fideszes képviselők 180 forintos svájcifrank-árfolyamon  végtörlesztettek, addig egy átlagos magyar embernek 256 forintos  árfolyamon váltják át a hitelét. Vitatta és arcátlan hazugságnak  nevezte azt a kormánypárti érvet is, hogy a Kúria nem engedi a  piacinál kedvezőbb árfolyamon történő forintosítást.  

Az ellenzéki politikus beszélt arról is, hogy egy biztos nyertes  van, a Magyar Nemzeti Bank (MNB), amely 100-150 milliárd forint  többletre tesz szert. Szorgalmazta, hogy ennek az összegnek egy  részéből egy kártérítési alapot hozzanak létre, amelyből azoknak a  helyzetét lehetne rendezni, akiket önhibájukból kilakoltattak.  

LMP: a forintosítás fő nyertese a bankok mellett az MNB   

Az LMP vezérszónoka, Schmuck Erzsébet is szóvá tette a fair  bankokról szóló előterjesztés angol megnevezését, valamint a  hatástanulmányok hiányát az egyeztetések elmaradását. Értékelése  szerint a fair bankokról szóló előterjesztésben túl sok újdonság  nincs, a módosítások kismértékűek és nem hatásosak, a javaslatot úgy  értékelte, mint egy pénzügyi fogyasztóvédelmi törvényt, ami "le van  öntve a Fidesz szokásos bizalmatlanságával". Mint mondta, az  intézkedések nagy része benne van 2011 óta a hitelintézeti  törvényben.  

Az ellenzéki politikus szerint a törvényjavaslat által érintett  problémák nagy része megoldható lenne, ha a bankváltást drasztikusan  megkönnyítenék.  

Schmuck Erzsébet a forintosítási törvényt értékelve elmondta,  azzal gátlástalanul becsapták az embereket, de vannak, akik jól  jártak, akik a végtörlesztést igénybe tudták venni, ők azonban a  hitelesek negyedét jelentik csak. Az ügy fő nyertese a bankok  mellett az MNB - hangoztatta.  

Szerinte a kormány ismét a bankok oldalára állt a piaci  árfolyamon való forintosítással, pedig a megoldás egyszerű:  érvényesíteni kell a Kúria döntését, az MNB-nek beszerzési  árfolyamon kell adni a devizát. Schmuck Erzsébet szerint  erkölcstelen és igazságtalan az a javaslat, amely devizaadósok  kárára hatalmas, 100 milliárd forintos profitot biztosít a  jegybanknak.  

Fidesz: a forintosítás a biztonságról szól   

Tuzson Bence szerint 1000 milliárd forint áramlik vissza a  magyar gazdaságba, ez az összeg az amit visszakapnak az emberek.  Összehasonlításul kiemelte: ez akkora összeg, mint a szja  kétharmada. Szavai szerint ezzel lezárják a múltat, a kisbetűs  korszakot. A törvénycsomag a jövőről szól, a fair bankokról szóló  jogszabály a kiszámíthatóságot garantálja, átlátható világos  szabályok lesznek. A magyar fogyasztókat olyan védelem illeti, mint  a német és osztrák fogyasztókat, emellett fix kamatperiódus lesz,  változtatni csak szigorú MNB-felügyelet mellett lehet.  

A következő lépés a forintosítás elsődlegesen a biztonságról  szól - mondta.   

Kormány: a tartozások csökkenése megvédhető  

Orbán Gábor a gazdasági tárca államtitkára azt mondta: 1100  milliárdos csökkenés következik be a tartozásokban, és ez a  forintosítással meg is védhető. Téves álláspontnak tartotta, hogy  nem volt a devizahitel mögött devizaforrás.  

LMP: hogy jött ki a 25 százalékos csökkenés  

Schiffer András szerint az egész konstrukció, ami családok  százezreit bedöntötte nem volt más, minthogy a devizaalapúnak  nevezett konstrukciók mögött nem állt ténylegesen devizatartalom.  Magát a devizaelemet kell száműzni ezekből a konstrukciókból -  rögzítette az LMP-s politikus.  

Addig nem lehet jó lelkiismerettel megszavazni ezt a törvényt,  amíg nem látják hogyan hozták ki a 25 százalékos csökkenést. Túl  azon, hogy a "Habony-művek" azt írta, hogy ezt kell mondani, hogyan  jött ki ez a szám? - tette fel a kérdést. Tegyenek közzé  kalkulátort, amivel egy átlagpolgár is ki tudja számolna, hogy  mennyi lesz a tartozása - szólított fel.  

Vérlázító, hogy azt mondják, elszámoltatják a bankokat, de  eközben a jegybank vesz 210 forintért svájci frankot és eladja  256-ért a bankoknak, így 100 milliárdot kaszál, ennyivel rövidítve  meg a devizaadósokat - jelentette ki, majd magyarázatot követelt  arra, miért van ez az összeg jobb helyen offshore-hátterű cégeknél,  akikkel megállapodást köt az MNB.  

Kormány: nem bonyolítsák az egyébként sem könnyű helyzetet  

Orbán Gábor államtitkár azt kérdezte, ha nincs devizatartalom,  akkor miért mondja Schiffer András, hogy a jegybank "itt meg ott  adja" a devizát. Szeretnék, ha a témával nem bonyolítaná az  egyébként is bonyolult helyzetet - jegyezte meg.  

Répássy Róbert igazságügyi államtitkár hozzátette: az Európai  Központi Bank nem teszi lehetővé, hogy fiktív árfolyamon adjanak el  a kereskedelmi bankoknak devizát.

3. rész - A  kormányoldal szerint a fair bankokról és a forintosításról szóló  előterjesztések orvosolják a devizahitelesek problémáit, az ellenzék  azonban nem tartotta elégségesnek a javaslatokat azok összevont  vitájában, amelyet pénteki ülésén folytatott le a Ház.   
    
Fidesz: a jogszabályok orvosolják a devizahitelesek gondjait  

Gyopáros Alpár szerint ellentétben a szocialista és liberális  kormányok koncepció-nélküliségével és tétlenségével ők ígéretet  tettek a devizahitelesek helyzetének rendezésére.   

Szavai szerint a két törvényjavaslat együttesen orvosolja a  devizahitelesek gondjait, megszüntethető a hiteladósokat egyoldalúan  terhelő devizaárfolyam kockázat, amely hozzájárul a pénzügyi  rendszer stabilitásához. A bankok tisztességtelen hitelezési  gyakorlatának kiiktatása, a fogyasztóvédelmi jogi garanciák   törvénybe foglalása, a kamatkondíciók átláthatóságának növelése  és a devizahitelek kivezetése olyan intézkedések, amelyekkel  jelentősen csökkenhető a bizonytalansági faktor a pénzügyi szférában  - sorolta a kormánypárti politikus.   

Rögzítette: vissza kell szorítani az egyoldalú  szerződésmódosításokat is, és közös cél, hogy a legsúlyosabb  helyzetbe kerülők se veszítsék el  hajlékukat.  

MSZP: nem a devizahiteleseknek kellene megfizetniük a kormány  gazdaságpolitikájának árát  

Varga László kiemelte: 2010-ben 185 forint volt a svájci frank  árfolyama, és bár erősödött a valuta, de mégis a kormány felelőtlen  gazdaságpolitikája miatt alakult ki a mai helyzet. Ennek árát nem a  devizahiteleseknek kellene megfizetniük - jegyezte meg.  

A bankszövetséggel kötött megállapodás alapján behozott  törvényekben a három szereplő közül egyetlen félre hárítják a  probléma összes terhét, az adósokra. Annak a reményét is elveszik,  hogy javulhat az árfolyam és ezzel együtt az ő helyzetük - vélte.  

Kitért a Matolcsy György, jegybank elnök által finanszírozott  "luxus-beruházásokra" is, és azt mondta: ez méltatlan egy olyan  helyzetben, amikor ekkora társadalmi probléma van. Szerinte a bankok  beláthatnák, részt kell venniük a probléma megoldásában, hogy az  adósok ne lehetetlenüljenek el. Szóvá tette azt is: a családi  csődvédelemről évek óta beszélnek, de nem történik semmi.  

A Jobbik a bankok megbüntetését hiányolta   

Volner János (Jobbik) feltette a kérdést: ha az Egyesült  Államokban őszintén beszéltek a bankok megbüntetéséről a válság  kialakulása miatt, Magyarországon miért nem történt semmi ezzel  kapcsolatban? Közölte: ha a törvényhozó hatalom nem szabadítja ki az  embereket az adósságcsapdából, akkor a magyar gazdaság nem tud  felemelkedni.   

A devizahitelesek által vállalt kockázatok közül az  árfolyamkockázatot emelte ki. Megismételte: a hitelek töredéke  mögött volt devizafedezet, így tényleges árfolyamkockázat sem  adódhatott. A kamatszint emelését "elképesztő kizsákmányolásnak"  nevezte, a brutális kamatemelésen pedig szerinte a mostani  előterjesztés és a korábbiak sem változtattak.   
Frakciótársa, Z. Kárpát Dániel elképesztőnek tartotta a Kúria  határozatával való "takarózást". Hibrid szemétnek nevezte a  törvényjavaslatokat, kijelentve: a bankokkal fenntartott béke  fontosabb a kormánynak, mint hogy az emberektől indokolatlanul  elvett pénzeket visszaadják.    

MSZP: "bűncselekmény", ahogy a bankok áthárították a terheket   

Harangozó Gábor (MSZP) elmondta: részben Belgiumban és  Magyarországon élve, mindkét országban volt hitele, egy belga  anyabanknál és annak hazai leányvállalatánál. Kijelentette: amit a  bank a válság után a terhek áthárításában Magyarországon művelt, az  szerint felháborító bűncselekmény.   

Hozzátette ugyanakkor, a kormány, látva, milyen hatékonyan  fosztották ki a bankok a magyar népet és váltak a válság alatt is  nyereségessé, nem arra kötelezte a pénzintézeteket, hogy ne nyúzzák  tovább a népet, hanem azt mondta: "önök jól tudják behajtani a  pénzt, csináljuk együtt".   

A bankok elszámoltatását szerinte nem a kormány kezdeményezte,  hanem azok az emberek, akik beperelték a pénzintézeteket.  Hangsúlyozta: fair bankokról szóló törvényt már 2010-ben be kellett  volna terjeszteni.    

IM: szigorú szabályokat kell alkotni!  

Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium (IM) államtitkára  válaszában emlékeztetett: a kormány előbb az egyösszegű  végtörlesztést tette lehetővé, majd az árfolyamgát intézményét  vezette be és létrehozta az eszközkezelőt is.   

A jövőbeni szigorúbb szabályokról is dönteni kell - szögezte le,  hangsúlyosan szólva a tájékoztatási kötelezettségről, és  minimalizálva az egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségét.   

A hitelek átváltásáról szóló javaslattal együtt jelentősen  csökkennek hitelesek terhei, a tartozások pedig tervezhetővé válnak  - mutatott rá, de szólt arról is:  az elszámolás után a kormány  azokkal is törődni fog, akiknek a megváltozott feltételek sem  jelentenek megoldást - jelentette ki.   

Az ülésen elnöklő Sneider Tamás (Jobbik) a vitát lezárta.

Előzmények:
A kormány devizahitelek forintosításáról, valamint a fair bankokról szóló javaslatainak összevont általános vitájával kezdődik az Országgyűlés mai ülése, amelyen a képviselők a jövő évi költségvetés összesen több mint 30 órás időkerettel rendelkező általános vitájának végére is érnek.

A Ház ülése reggel 9 órakor kezdődik, első napirendi pontként a devizahitelesek helyzetével foglalkozó kormányzati előterjesztések kerülnek terítékre.

A kormány indítványa alapján a devizahitelek forintosítása a Kúria döntésének időpontja óta eltelt időszak átlagárfolyamán vagy a 2014. november 7-én jegyzett napi MNB-árfolyamon történik majd, a két érték közül a devizahiteles számára kedvezőbb árfolyamot köteles a bank alkalmazni. Az említett időszakban az euró árfolyama 308,97, a svájci franké 256,60, a japán jené pedig 2,163 forint volt.

A forintosításról szóló javaslat szerint a deviza vagy devizaalapú fogyasztói jelzálogkölcsön-szerződés forintra átváltása esetén a pénzügyi intézmény csak referencia-kamatlábhoz, a három hónapos BUBOR-hoz (budapesti bankközi kamatláb) kötött kamatot alkalmazhat.

A kabinet fair bankokról szóló törvényjavaslata a kormány szándéka alapján hatékonyabbá teheti a hitelszerződés megkötését megelőző tájékoztatást, valamint szigorúbb feltételekhez köti az egyoldalú kamat-, költség- és díjemeléseket.

Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője hétfői sajtótájékoztatóján elmondta: a törvényi változásokkal a devizahitelesek több mint 90 százaléka határozottan jobban jár, törlesztőrészleteik 25-30 százalékkal csökkennek majd, és stabilan úgy is maradnak.

Az ülésnap másik napirendi pontja a jövő évi költségvetés általános vitájának lezárása. A képviselők szerdától péntekig összesen több mint 30 órában tárgyalják a 2015-ös büdzsét, amelyet a kabinet korábban a banki elszámoltatás költségvetésének nevezett.

A kormány a javaslatban 2,5 százalékos GDP-növekedéssel és 1,8 százalékos inflációval számol, a költségvetési hiány a GDP 2,4 százalékát teheti ki, az államadósság a GDP 75,4 százalékára csökkenhet.

 

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Stadler Józsefet 420 milliós adócsalással vádolják

A negyedik büntetőper indult Kecskeméten a börtönben lévő egykori akasztói vállalkozó ellen. Tovább olvasom