Kisalföld logö

2017. 02. 20. hétfő - Aladár, Álmos 0°C | 9°C Még több cikk.

OGY - A 2014-es büdzséről folytatódik ma a vita

"Rezsicsökkentés!" "Hazugság!" "Demagógia!" "Elkonfiskált!" "Jobban teljesít!" "Nem csökkennek!"
17.06 - Képviselői felszólalásokkal zárult az Országgyűlésben a 2014-es költségvetési tervezet általános vitájának pénteki szakasza.

Jobbik: sok eleme van a költségvetésnek, ami nem a nemzet felemelkedését szolgálja

Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik) azt mondta, sok olyan elem van a költségvetésben, ami nem a nemzet felemelkedését szolgálja, ide sorolta azt az 1200 milliárd forintot, amit adósságtörlesztésre fordítanak. Rossz döntésnek nevezte, hogy a volt köztársasági elnökök 75 millió forintból jótékonykodhatnak. "Göncz Árpád ne adományozgasson az adófizetők pénzéből senkinek!" - fogalmazott.

"Ne adományozzunk az Élet Menete Alapítványnak ötvenmillió forintot! Ne adjunk 200 millió forintot a Holokauszt Dokumentációs Központnak! És ne hozzunk létre 6,2 milliárd forintból egy új holokauszt emlékközpontot!" - mondta, sürgetve ezzel szemben a határon túli magyar emlékhelyek nagyobb támogatását.

Rétvári Bence, a közigazgatási tárca államtitkára visszautasította a jobbikos képviselő szavait, mondván, emberi kötelezettség emlékezni a holokauszt áldozataira, és nem helyénvaló megkérdőjelezni az ezt szolgáló költségvetési forrásokat.

Jámbor Nándor (Jobbik) azt mondta: a honvédelmi kiadásokat továbbra is csak szinten tartják, ami jól példázza a kormány hozzáállását. Szerinte így nem lehet előrelépést elérni, folytatódik a honvédség vegetálása.

Mindössze a GDP 0,79 százalékát fordítják honvédelemre a NATO által elvárt 2 százalék helyett - mutatott rá, kiemelve, hogy a védelmi képességek növeléséhez ennél is többet, legalább a bruttó hazai termék 3,6 százalékát kellene még évekig e célra elkülöníteni.

Gaudi-Nagy Tamás újabb felszólalásában azt javasolta, tízmilliárd forinttal növeljék meg a bíróságok költségvetését. Az ehhez szükséges forrást az Országvédelmi Alapból venné el, de azt is szorgalmazta, hogy a kormány ne fizesse be azt a 19 milliárd forintot, ami brit visszatérítésként szerepel a büdzsében (Nagy-Britannia ezt arra hivatkozva érte el az Európai Unióban, hogy nem részesül kellő mértékű mezőgazdasági támogatásban).

Gaudi-Nagy Tamás egyebek mellett azzal érvelt, hogy a Budapest Környéki Törvényszéken emberhez méltatlanok az állapotok, a bíróság elhelyezéséhez pedig további tízmilliárd forintra lenne szükség.

Hegedűs Lorántné felszólalásában több példát is hozott arra, hogy a költségvetésben sok olyan fejezet szerepel, amelyek az ellenzéki párt álláspontja szerint alultervezettek. Ilyennek nevezte a tanyagondnoki programot, de bírálta a kormányt például a kiskunfélegyházi egészségügyi ellátórendszer átgondolatlansága miatt is.

Kormánypártok: 51 milliárd forint többlet a gyógyító-megelőző ellátásokra

A fideszes Kucsák László elmondta, hogy a büdzsében a gyógyító-megelőző ellátásokra 51 milliárd forintos többletforrás lesz.

Kifejtette: az alapellátás fejlesztésére 10 plusz 6,1 milliárd forinttal több lesz, ez érinti a háziorvosi-, a házi gyermekorvosi ellátást, az alapellátási fogászati ellátást és a védőnői hálózat fejlesztését. A béremelés fedezete megvan, a rezidensösztöndíj folytatására pedig 500 millió forintot fordítanak - tette hozzá.

Az Országos Mentőszolgálat hárommilliárd forint többletforrásban részesül. A járó- és a fekvőbetegellátás is több pénzt kap, a többletkapacitás befogadása érdekében ötmilliárd forinttal többet különítenek el, a gyógyászati segédeszközöknél pedig nyolcmilliárdos többletforrás lesz - ismertette.

Iván László azt mondta: a nyugdíjasoknak a jövő évi a remény költségvetése. A 2010-es kormányváltás óta a nyugdíjak minden évben megőrizték reálértéküket, ez jövőre is így lesz, de akár a nyugdíjak vásárlóereje is nőhet - jelentette ki a Fidesz nyugdíjastagozatának elnöke, kiemelve, a költségvetés megfelelően biztosítja a nyugdíjkiadások fedezetét.

Berényi László arról beszélt, hogy a költségvetés jövőre is megfelelő fedezetet biztosít a nemzetiségi civil szervezetek működési, valamint a nemzetiségi intézmények működési és fejlesztési támogatására, a kulturális identitás megőrzéséhez és az oktatási feladatok ellátásához. Kiemelte a roma kulturális és módszertani központ létrehozását, amelynek feladata a szellemi értékek, hagyományok feltárása, összegyűjtése, megismertetés és ápolása lesz.

Zombor Gábor az egészségügy kapcsán kiemelte: míg több európai országban jelentősen csökken az egészségügyre fordított állami támogatás, addig Magyarországon a jövő évi büdzsé tervezete szerint több mint 10 százalékos forrásbővülés várható - emelte ki.

Úgy vélte: reménykeltőek az egészségügyi számok, bár vannak még megoldatlan problémák, amelyek közül a hálapénz kérdését és a kórházak finanszírozását említette a kormánypárti politikus.

Frakciótárca Horváth Zoltán arról beszélt, hogy az infláció jövő évre tervezett alacsony mértéke nagymértékben a rezsicsökkentésnek köszönhető. A költségvetési hiány alacsony mértékét is méltatta, mert korábban egyetlen kormány sem volt képest ezt az adatot 3 százalék alá szorítani. Szerinte a gazdasági növekedés adatai is biztatóak.

Kupcsok Lajos a nemzetgazdasági stratégia várható pozitív eredményeiről beszélt.

Heintz Tamás az egészségügy területén eddig megvalósult fejlesztéseket méltatta. Kiemelte, hogy 2014-ben 23 százalékkal nő az alapellátásra szánt költségvetési forrás.

Pósán László a felsőoktatás kapcsán azt emelte ki: ez az ágazat a jövő év egyik nyertese, hiszen majdnem 20 százalékkal nő az erre fordítható állami forrás.

Seszták Oszkár (KDNP) az adóváltozásokról beszélt, emellett méltatta a pozitív foglalkoztatási adatokat is.

Ezt követően a költségvetés tervezetének általános vitáját az elnöklő Latorcai János elnapolta és az Országgyűlés következő - háromnapos - ülését hétfőre hívta össze. A költségvetés vitája kedden és szerdán folytatódik.

15.52 - A tanyafejlesztés, a méhegészségügyi hálózat, az önkormányzatok és a vidék helyzete is szóba került a jövő évi költségvetés folytatódó általános vitájában pénteken az Országgyűlésben.

KDNP: politikai mértéktartás jellemzi a költségvetést

Gaal Gergely (KDNP) szerint a jövő évi költségvetést a politikai mértéktartás jellemzi. A magyar emberek számára kiszámítható, és könnyebbé teszi a mindennapi megélhetést - összegzett. Kiemelte, hogy a nemzetpolitikában a Sapientia támogatására 1 milliárd, a II. Rákóczi Ferenc főiskolának pedig 350 millió forintot kíván elkülöníteni. A határon túli oktatási intézmények és a magyar közösségek közötti kapcsolatfelvétel segítésére, az oktatás-nevelési tevékenység támogatására a Bethlen Gábor alap 11,5 milliárdot kap, és több mint 4,1 milliárdot - az előző évinél 600 millió forinttal többet - fordítanak a nemzetpolitika szempontjából kiemelt programok, partnerek, fejlesztések támogatására.

LMP: csökken a tanyafejlesztési program támogatása

Lengyel Szilvia (LMP) egyebek között arról szólt, hogy jövőre csökken a tanyafejlesztési program támogatása, amelyet 1,6 milliárddal növelnének a stadionépítési program terhére. Szólt arról is: az alapvető élelmiszerek áfájának csökkentésére nem látszik elegendő forrás.

A kis és közepes családi gazdaságok fejlesztése, erősítése csak jól finanszírozott vidékfejlesztési programokon keresztül lenne megoldható, a jövő évi költségvetés azonban tovább rontja a mezőgazdaságból élők esélyeit. A rendelkezésre álló támogatási lehetőségek messze nem elégségesek a családi kis és középbirtokok súlyának növelésére a nagybirtokokhoz képest - vont mérleget az ellenzéki képviselő.

Az LMP szerint a növénytermelés és állattenyésztés egészséges egyensúlyát nem lehet helyreállítani a 2014-es büdzsével, és azt sem lehet elérni, hogy a mezőgazdasági termékek döntő többségben feldolgozva kerüljenek a bel- és külpiacokra.

Fidesz: külön nevesítsék a méhegészségügyi hálózatra fordítható forrásokat!

Nagy István (Fidesz) a 975 fős méhegészségügyi hálózat kapcsán azt mondta, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) átszervezése és a kormányhivatalok létrehozása óta az évtizedek óta jól működő hálózat működésében problémák mutatkoznak. Hozzátette: indokolt lenne az elvégzett vizsgálatok költségeit, mintegy 250 millió forintot nevesítve, külön költségvetési soron elkülöníteni, a hálózat működtetését pedig az országos szakmai érdekképviseletre bízni.

Hangsúlyozta, a javaslatnak költségvetést befolyásoló hatása nincs.

Azt kérte, hogy terjesszék ki a 2,9 milliárd forintos iskolagyümölcs- és az iskolatejprogramot az óvodákra is. Jelenleg csak az általános iskolákban van ilyen - mondta.

Jobbik: csak fejlesztésre jut többletforrás az önkormányzatoknál

Hegedűs Lórántné (Jobbik) kifogásolta, hogy az önkormányzati költségvetésben a negyven előirányzat közül csak egy változik. Ugyanaz a keret, mint idén, amikor is augusztusig 61 milliárd forintos működési hiányt halmoztak fel az önkormányzatok - fejtette ki, megjegyezve, többletforrás csak fejlesztésre jut.

Az ellenzéki képviselő szerint a jövő évi büdzsé megalapozza a kistelepülések további elnéptelenedését, az etnikai átrendeződést, a szociális problémák fokozódását, emelkedő bűnözést, kivándorlást és a munkanélküliséget. Úgy fogalmazott, az ENSZ békeidőben gazdasági megszorító intézkedésekkel ilyen jellegű etnikai átrendeződést népirtásnak hív.

Hegedűs Lórántné azt mondta, radikális változásra, új honfoglalásra van szükség, újra be kell lakni a vidéket. Önellátás, önrendelkezés, önvédelem - foglalta össze véleményét. Hozzátette: korrigálni kellene az előirányzatokat egyebek között a gyermekétkeztetés, a falu- és a tanyagondnok, a bölcsődei-, óvodai ellátás esetében. Hiányolta a büdzséből a rezsicsökkentés kompenzálását az önkormányzati cégeknél.

A Fidesz a nemzet javára készít költségvetést

László Tamás (Fidesz) nevetségesnek nevezte azt az ellenzéki vádat, hogy csak a választásokig él majd a jövő évi költségvetés. Egyúttal cáfolta azt is, hogy választási büdzsét készítettek, szavai szerint a kormánypártok a nemzet javára készítik a költségvetés, amelyre a stabilitás, a mértékletesség, a kiegyensúlyozottság, az átláthatóság, a megvalósíthatóság jellemző.

Elmúlt időszak intézkedései közül kiemelte, a közigazgatási rendszer megújítását, a iskolarendszer átalakítását, az iskolafelújítási programokat, valamint az önkormányzati adósságkonszolidációt.

Jobbik: harmadik világbeli körülmények vannak Magyarországon

Morvai Krisztina, a Jobbik európai parlamenti képviselője úgy fogalmazott, hogy "az úgynevezett rendszerváltás" óta eltelt években sok szempontból harmadik világbeli körülményeket lehet tapasztalni Magyarországon. Szerinte ezen az életérzésen kellene változtatni a jövő évi költségvetésben.

Indoklása szerint hatalmasak a társadalmi különbségek az országban, sok szempontból a "latinamerikanizálódás" figyelhető meg: a szűk elit egy külön világban, míg sokan totális nyomorban élnek.

Morvai Krisztina úgy értékelte, hogy a devizahitelesek helyzete is sok szempontból a harmadik világra emlékeztet, hiszen a volt gyarmatokra jellemző, hogy a náluk gazdagabb országok kizsákmányolható erőforrásoknak tekintenek rájuk és az államuk ezt hagyja.

Elindultunk egy úton, kezdünk öntudatra ébredni, de ezt még határozottabban folytassuk - kérte a kormánytól a devizahitelesekkel kapcsolatban.

14:45 - A közlekedés, az önkormányzatok, a hajléktalanok és az egyházak támogatása is szóba került a 2014-es költségvetés pénteki általános vitájában, a parlament ülésén.

Fidesz: a közlekedés számára is kiszámíthatóságot hoz a büdzsé

Manninger Jenő (Fidesz) a közlekedési ágazatról beszélt, mint mondta, ezen a területen is a kiszámíthatóság és a stabilitás jellemzi a költségvetést. Helyi személyszállításra, közösségi közlekedésre 185 milliárd forintot biztosít a büdzsé - hívta fel a figyelmet -, a vasúti és közúti közlekedés jobbítására pedig az ideinél nagyobb összeg áll rendelkezésre jövőre.

Fontosnak tartotta a vasúti pályák korszerűsítését, megjegyezve: hosszú munkára van még szükség ezen a téren. A stabilitás megteremtésének eszközeként minősítette a közlekedési vállalatok adósságának csökkentését is.

Sorolta azokat a tételeket, amelyek terén előrelépést hoz az előterjesztés, itt szólt az oktatásról, a közbiztonságról és az egészségügyről.

LMP: folytatódik az önkormányzatok kivéreztetése

Mile Lajos (LMP) szerint jövőre is folytatódni fog az autonómián alapuló önkormányzatiság felszámolása. A települések közül sokan már idén sem voltak képesek megfelelni a jogszabályok azon passzusának, hogy hiány nélkül tervezzék büdzséjüket - mondta.

A képviselő bírálta a feladatfinanszírozást, amely szerinte nem elegendő a teendőkre, és nem veszi figyelembe a helyi sajátosságokat. A gyermekétkeztetés költségei nem fedezik például az amortizációt - mutatott rá a politikus. Nem jut elég forrás a központi orvosi ügyeletre vagy a bölcsődék fenntartására sem - fűzte hozzá.

Ugyancsak szóvá tette, hogy már szabadon felhasználható forrást sem kapnak az önkormányzatok, és közölte: nem véletlen, hogy jelentősen emelkedtek a helyi adók. Szerinte a települések helyzetén a hitelátvállalás sem segített érdemben.

KDNP: a gazdasági növekedés lehetővé teszi a családok további támogatását

Hargitai János (KDNP) az eddigi lépéseket idézte fel, amelyek egyik eredményeként az ország kikerült a túlzottdeficit-eljárás alól. Örömét fejezte ki a devizahiteleseket segítő újabb előterjesztés kapcsán. Dicsérte a "munkát nem fékező", a "teljesítményt díjazó" adórendszert, amely inkább a fogyasztást terheli.

Idén már szerény növekedés is elindult, amely a családok további segítését teszi lehetővé - hangsúlyozta, kiemelve a gyed extrát vagy az adókedvezmény kiterjesztését.

A büdzsé kiteljesíti a pedagógus béremelést és 30 milliárd forintot biztosít a téli közmunka finanszírozására - mondta.

MSZP: a büdzsé nem csökkenti a társadalmi deficitet

Hogyan hat a különböző helyzetű társadalmi csoportokra a jövő évi költségvetés? - tette fel a kérdést Lendvai Ildikó (MSZP), úgy válaszolva erre: a társadalmi deficitet nem sikerül csökkenteni.

Az előterjesztés a tavalyival megegyező összeget fordít a hajléktalanok ellátására, miközben a parlament nemrég új helyzetet hozott létre az életvitelszerű utcán élés egyes helyzeteinek büntetésével - ismertette. Az önkormányzatok többségénél nem kielégítő az ellátás színvonala, sokuk nem tartja elegendőnek a férőhelyeket sem - hivatkozott polgármesterek állítására a politikus.

Az utolsó három évben nyílt a jövedelmi olló - mondta, utalva a statisztikai hivatal adataira. Azt mondta, csökkent a megváltozott munkaképességűek munkavállalására fordítható összeg, és más, a rokkantakat érintő támogatások is.

Az egyháztámogatásról szólva örömét fejezte ki, hogy az általuk fenntartott közművelődési intézmények támogatása háromszorosára emelkedik. Figyelmeztetett ugyanakkor arra a jogi változásra, amelyet az új egyházi törvény hozott: csak bizonyos vallási közösségek lehetnek bevett egyházak. Az egyháznak nem minősülő vallási közösségek támogatására viszont igen csekély összeget fordít a büdzsé - hívta fel a figyelmet.

Fidesz: normális a párbeszéd az egyházakkal

Demeter Zoltán (Fidesz) az alaptörvény vallási közösségre vonatkozó szakaszát idézte, miszerint az állam és a vallási közösségek a közösségi célok érdekében együttműködhetnek, erről az Országgyűlés dönt. Kiemelte: a kormányváltás után a paradigmaváltás volt a cél az állam és az egyházak között, s mára kialakult a bizalmi viszony, megteremtették a normális párbeszédet.

A jövő évi költségvetésben nincs olyan terület, amely kisebb összegből gazdálkodhatna, mint idén, és ez így van az egyházi iskolák tekintetében is - rögzítette. Az egyházi közgyűjtemények támogatása majdnem a négyszeresére emelkedik, a külhoni magyarság szülőföldön maradását segítő és a szórványban nemzetmegtartó szolgálatot teljesítő egyházi személyek tevékenységét 210 millió forintra növelt összeggel támogatnák, az épített örökség védelmére szánt források pedig szintén bővülnek - sorolta.

Jobbik: több forrás kellene a nem olimpiai sportágakra

Szilágyi György (Jobbik) a korábbi költségvetési tervezés elégtelen voltára hívta fel a figyelmet a sport területén, majd hozzátette: a mostani büdzsében is számos olyan tétel van, amelyek racionális okát jelenleg nem látják. Indokolt lett volna elkülönülten kezelni a versenysporttal, valamint a diák- és szabadidősporttal összefüggő tevékenységeket - jegyezte meg.

A nem olimpiai sportágak szakmai támogatására 200 milliót szánnak, ami korántsem elegendő, bár a korábbi nulla forráshoz képest komoly előrelépés - mondta. Kiemelte, hogy 11 milliárd forintot tartalmaz a tervezet a sportági fejlesztési koncepciókra, és a sportszövetségi adósságok rendezésére. Megjegyezte: kérdéses, ilyen formában kell-e ezt szerepeltetni a költségvetésben. Az indoklás teljesen mellőzi, mekkora összeget képez a sportszövetségi adósságrendezés - rótta fel.

12:55 - Családbarát költségvetésnek hívta a jövő évi büdzsét annak általános vitájában a Fidesz újabb felszólalója az Országgyűlés pénteki ülésén; a DK független képviselője szerint a javaslat nem mutat kitörési irányokat a magyar gazdaság számára.

Kolber: kérészéletű lesz a büdzsé

Kolber István független képviselő úgy ítélte meg: a költségvetés nem mutat kitörési irányokat és nem reflektál a társadalmi problémákra. Az ország általa egyre inkább leszakad környezetétől, hiszen a beruházások csökkennek, a gazdaság stagnál, a versenyképesség pedig romlik - tette szóvá.

Bírálta, hogy mindössze a bevételek fele tekinthető biztosnak, az adótörvényeket pedig késve terjesztette be a kormány. A túltervezett frekvenciadíjak miatti bevételkiesésre tudomása szerint a luxusadó adhat megoldást - mondta. Kifogásolta, hogy a büdzsé az államadósság nominális emelkedésével számol.

A DK álláspontja szerint a gyermekvállalást családi pótlékkal kellene támogatni, nem adókedvezménnyel, amelyből éppen a leginkább rászorulók, a jövedelem nélküliek maradnak ki - ismertette pártja véleményét.

A képviselő szerint kérészéletű lesz a büdzsé, amelyet jövőre módosítani kell.

Fidesz: legfontosabb cél a családok megerősítése

Selmeczi Gabriella (Fidesz) a legfontosabb célnak a családok megerősítését nevezte. A családbarát intézkedések között említette az adókedvezmény kiterjesztését, hangsúlyozva: sem a nyugdíj- sem az egészségbiztosítás szempontjából nem jelent hátrányt az, hogy a kiskeresetűek ezen járulékokat nem fizetik be.

A diákhitel-tartozás elengedésére 4 milliárd forintot irányoz elő a büdzsé - fűzte hozzá.

A kormány és a Fidesz-frakció az elmúlt három évben már egy sor olyan intézkedést hozott, amely csökkentette a családok terheit; a mostani azt teszi lehetővé, hogy minél több család kapjon valódi segítséget - mondta. Leszögezte: 2010-ben az ország a szakadék szélén volt, hatalmas erőfeszítéseket kellett annak érdekében tenni, az ország ne jusson Görögország sorsára.

Felhívta a figyelmet az Eurostat jelentésére is, amely szerint az ország tavaly a második legnagyobb államadósság-csökkentésre volt képes az uniós tagállamok közül, a hiánycél teljesítésével pedig húsz uniós országot előzött meg az ország.

A felszólalást hosszas, kétperces felszólalásokból álló vita követte egyebek között a gyermeknevelési támogatásokról, a jövedelmi különbségekről, az adórendszerről.

MSZP: a költségvetés nem elfogadható

Simon Gábor (MSZP) közölte: nem fogadható el a büdzsé, a többi közt annak sarokszámai miatt, amelyeket a képviselő túlzottan optimistának tartott. Bírálta a foglalkoztatás-bővülésről szóló "sikertörténeteket", mert a mutatókat elmondása szerint csak a közfoglalkoztatás adatai javítják.

Az infláció nem kis részben a rezsicsökkentésből fakad - hívta fel a figyelmet -, épp ezért szerinte nem fogja felpörgetni a fogyasztást. A költségvetés fájó pontjának nevezte, hogy a közszférában dolgozók jövedelme nem emelkedik jövőre. "Ez a stadionépítés költségvetése" - jelentette ki, kifogásolva, hogy a "presztízsberuházások" megjelennek az előterjesztésben, míg a többi közt tanuszodák építésére alig szerepel támogatás.

A politikus szóvá tette, hogy a teljes magyar kereskedelmi média kevesebb pénzből gazdálkodik, mint a közpénzből fenntartott közmédia. Az MNB és a PSZÁF összevonásával kapcsolatban kijelentette: a pénzügyi fogyasztóvédelem eltűnt a költségvetésből. A politikus több forrást nyújtana a civil szervezeteknek.

KDNP: cél a családok terheinek csökkentése

Puskás Tivadar (KDNP) arról beszélt, hogy a pénzügyi stabilitás megőrzése és a családok terheinek csökkentése áll a büdzsé középpontjában, amely kiszámítható, Magyarország és az emberek számára stabilitást jelent majd. Hozzátette: a rezsi csökkentése a következő évben fejti ki a hatását, és 2014-ben átlagosan 100 ezer forintot tudnak spórolni a családok.

Külön kiemelte a családi adókedvezmény a kereszténydemokraták javaslatára történő kiterjesztését, és szólt arról is: a nyugdíjak is emelkednek. Az egészségügy 10,6, míg az oktatás 12,5 százalékkal több támogatást kap, de közbiztonságra, felzárkóztatásra és gazdaságfejlesztésre is megnövelt források jutnak.

Az egészségügyben a béremelést jövőre is továbbviszik, az alapellátásra pedig 16,1 milliárddal több jut. A mentőszolgálat 3 milliárddal kap többet, 22 új mentőállomás építését és 200 mentőautó beszerzését tervezik, emellett hatvan állomás megújítása is várható - sorolta. A Gyógyászati segédeszköz-támogatás 8 milliárd forinttal lesz több - ismertette.

Doncsev András államtitkár jelezte: jövőre összességében 220 milliárddal költenek többet az egészségügyre.

Jobbik: azokról kell beszélni, akik családot sem tudnak alapítani

Zakó László (Jobbik) a turisztikai céltámogatásokról azt mondta: azok a 10 milliárdot sem érik el, és a keret 20 százalékkal kevesebb az ideinél. Semmi garancia nincs arra, hogy ez az összeg nem lesz kisebb a zárolások miatt - jegyezte meg. Jelezte: a miniszterelnökségi keretből 5 milliárddal toldaná meg a keretet.

Szerinte a turizmus és a vendéglátás mostohagyermek, és a szektort különösen nagy áfa terheli. A Szép-kártya és az Erzsébet-program beváltotta a reményeket - mondta, ugyanakkor kifogásolta, hogy a pihenőkártya három zsebéből az átjárás korlátozott, ahogy a vendéglátásra felhasználható összeg is. Olyan bírságolási hullám söpört végig a vállalkozókon - mondta -, amit indokolatlannak és tarthatatlannak nevezett.

Szerinte nem a háromgyermekesekről kell beszélni, hanem azokról, aki családot sem tudnak alapítani, és munkalehetőség hiányában külföldre kényszerülnek.

Az Országgyűlés plenáris ülése október 25-én. Fotó: MTI (galéria)


10:40 - Képviselői hozzászólásokkal folytatódott péntek délelőtt a jövő évi költségvetésre vonatkozó javaslat általános vitája az Országgyűlésben.

Jobbik: kevés eredményt mutató programokra költik az uniós forrásokat

Bana Tibor (Jobbik) az uniós források felhasználásáról szólva úgy értékelte, történt előrelépés ennek felgyorsítására, de igazi áttörés nem valósult meg. Egyes operatív programoknál magas forrásvesztés jellemző, és általában elmondható, hogy rossz hatékonysággal, és hosszú távon kevés eredményt mutató programokra költik a források jelentős részét - mondta. A források 55 százalékát fizették ki eddig, és az az adat, ami a 2014. évi költségvetésben megjelenik, szerinte túlzottan ambiciózus. Kifejtette: a nemzeti stratégiai referencia keretprogramjaira több mint 1787 milliárdot terveznek, ami az előző évinél 32 százalékkal magasabb összeg. Ugyanakkor 2012-ben a kifizetések jóval alacsonyabbak voltak, mint a tervezett.

Üdvözlendőnek tartotta, hogy a jövőbeni források 60 százalékát gazdaságfejlesztésre fordítanák, szerinte a hazai vállalkozások támogatására kellene összpontosítani, ez járulhat hozzá a gazdaság élénkítéséhez.

A kutatás-fejlesztés területén elengedhetetlennek nevezte az érdemi előrelépést. 2014-20 között ezen források nőni fognak, élni kell a lehetőséggel - szögezte le.

Fidesz: kulturális területen optimizmusra ad okot a büdzsé

A fideszes Menczer Erzsébet arról beszélt, hogy kulturális és művészeti területen optimizmusra adhat okot a jövő évi büdzsé, több pénz jut majd a kulturális intézmények, rendezvények támogatására.

Kitért az Erkel színház november 7-i újranyitására, majd kiemelte, hogy az Operaház 1,1 milliárdos többletforrással számolhat, a filharmonikus zenekar 300 millió, a Budapesti Fesztiválzenekar Alapítvány 500 millió, a zene- és énekkarok 630 millió forintos többlettámogatásban részesülhetnek zavartalan működésükhöz.

A tavaszi és őszi fesztivált jelentősebb kormányzati szerepvállalás mellett szervezik majd 2014-től, e célra 1,84 milliárdot különítenek el. Nem csak a főváros első számú, komplex komolyzenei fesztiválja lehet e két program, de Közép-Európa egyik legjelentősebb összművészeti fesztiváljaivá válhatnak - mutatott rá, megemlítve azt is: nőni fog a Magyar Művészeti Akadémia költségvetése is.

Emellett 1,89 milliárdot csoportosítanak át a Pesti Vigadó rekonstrukciós munkálataira - jelezte.

LMP: a választásokig fog élni a költségvetés

Az LMP-frakció tagja, Ertsey Katalin botrányosnak nevezte, hogy nincs tévéközvetítés az ország legfontosabb vitájáról.

A költségvetés szerinte a választásokig fog élni, eddig is két hónapig éltek a kormány büdzséi. Utalva a zárolásokra, megjegyezte: az elmúlt évben 2000 milliárddal rövidítették meg az embereket.

A "rezsiblöff" helyett valódi rezsicsökkentésre lenne szükség - mondta az ellenzéki politikus, aki hozzátette: ehelyett ők már tettek le alternatívát a kormány asztalára.

Egy másik témára térve kiemelte: három év mondják, hogy a rugalmas munkahelyek és gyermekellátási formák vezethetnek oda, hogy nem zuhan a születésszám, és nők tízezrei állhatnak vissza a munkába. A rugalmas gyedet üdvözölte, de szerinte bölcsődei férőhelyek, családi napközik hiányában a munkahelyre való visszatérést ez nem fogja segíteni. Javasolta az intézkedés kiterjesztését a gyesre is.

Szóvá tette azt is, hogy bölcsődei dolgozók bérét hat éve nem indexálták, és 70-80 ezer forintot keresnek azok, akik húsz-harminc éve foglalkoznak a legkisebbekkel. Ha Magyarország valóban jobban teljesít, ezt nekik is látniuk, érezniük kellene - mondta.

KDNP: pozitív elmozdulás az önkormányzatok feladatfinanszírozásában

Habis László szerint pozitív irányú elmozdulást jelent az önkormányzatok feladatfinanszírozásban a jövő évi költségvetés, amit támogathatónak tart. A KDNP-s politikus felidézte az önkormányzatok adósságkonszolidációját és azt mondta: ez igen jelentősen befolyásolja a gazdálkodásukat.

Az igazságosság azt követeli, az ebben részt nem vett települések is jussanak plusz forráshoz. Az elkülönített 10 milliárd forint fontos kistelepülési fejlesztésekhez nyújthat majd segítséget - rögzítette.

Kitért arra is, hogy szükség van az adóigazgatási szabályok finomítására. Mint mondta: az ingatlanadó a második legfontosabb helyi bevétele a képviselő-testületeknek, de például a földhivataloktól sokszor nem kapnak megfelelő információkat az önkormányzatok. Több mint 703 milliárd forintot tartalmaz a büdzsé az önkormányzatok gazdálkodására, ami közel 60 milliárddal több, mint az előző évben - közölte.

Szólt arról is, hogy az uniós fejlesztési pályázatok megvalósításához az önkormányzatok saját részének kerete 3 milliárddal nő, és így megközelíti a 17 milliárd forintot. Vizsgálandónak tartotta ugyanakkor az önerőalap további bővítését.

Közel 1,4 milliárddal emelkedik helyi önkormányzatok üdülőhelyi feladatainak támogatása - hozott egy másik példát, kiemelve: ez azt jelzi, hogy a turizmusban pozitív irányú elmozdulás van.

Hozzátette: Ertsey Katalin állításával szemben a bölcsődék működése javul, számos uniós pályázatból korszerűsítéseket, fejlesztéseket valósítanak meg.

Az MTI felvételei.

9:50 -
A 2014-es költségvetés általános vitáját folytatták a képviselők pénteken az Országgyűlésben. A szocialista Kovács Tibor hazugságnak nevezte, hogy a jövő évi büdzsé a rezsicsökkentés költségvetése. A KDNP-s Seszták Miklós demagógiának nevezve az ellenzéki képviselő szavait; azt mondta, Magyarország jobban teljesít, és erről jövő év április 6-án véleményt is mondhatnak a választók.

Fidesz: nem csökkennek a kulturális kiadások jövőre, sőt több helyen nőnek

Gyimesi Endre (Fidesz) - a miniszterelnök Zeneakadémián elhangzott szavait idézve - közölte, a válság idején is szükség van a kultúra jótéteményeire, ezért a kulturális kiadások egyetlen sora sem csökkent a 2014-es költségvetésben, sőt több helyen növekedés tapasztalható. A büdzsé előirányzatai azt mutatják, hogy a kormány fontos erőforrásként és jó befektetésként tekint a kultúrára; a közgyűjteményi intézményeknél 393 millió forintos többlettel számolhatnak jövőre - mondta.

Hozzátette: 238,5 milliárd forintra nőnek jövőre az állami kulturális és közösségi szolgáltatásra fordított kiadások.

Felhívta a figyelmet arra, hogy az elmúlt években a közgyűjteményi területen átfogó reform zajlott, a megyei közgyűjteményi intézményhálózat átalakult. A megyei könyvtárak és múzeumok a megyeszékhelyek fenntartásába kerültek, jövőre a megyei hatókörű múzeumokat 129,3 millió forinttal támogatják - fejtette ki.

A kormánypárti politikus beszélt arról, hogy az új nemzeti közgyűjteményi épületegyüttes koncepciója elkészült, 2014 és 2020 között valósul meg.

MSZP: hazugság, hogy a jövő évi büdzsé a rezsicsökkentés költségvetése

Kovács Tibor (MSZP) szerint hazugság, hogy a jövő évi büdzsé a rezsicsökkentés költségvetése. Azt kérte a kormánypárti politikusoktól, mutassanak be egy sort a törvényjavaslatban, ami erre vonatkozna. Megjegyezte, még a tartalékok között sincs erre elkülönített forrás.

Elmondta, Borsod megyében egyes vízszolgáltatók fizetésképtelenné váltak, és ha a további rezsicsökkentés lesz, akkor csak úgy tudnak működni ezek a cégek, ha jelentős tőkeinjekciót kapnak az adófizetők pénzéből.

Az ellenzéki képviselő cáfolta azt a kormánypárti állítást, miszerint Magyarország jobban teljesít, mivel szerinte a gazdaság teljesítőképessége a 2005-2006-os szinten van, a forint árfolyama 2010-hez képest 20 százalékkal rosszabb.

Kovács Tibor szerint 400 milliárd forinttal több adót fizetnek be az állampolgárok, mint 2010-ben. Az elmúlt három évben háromezer milliárd forinttal nőtt az államadósság, miközben a kormány "elkonfiskált" háromezer milliárd forint nyugdíjvagyont - tette hozzá.

A politikus szerint miközben a kormánypártok azzal dicsekszenek, hogy megszüntették a 2,5 százalékos IMF-hitelt, 5 százalékosat vettek fel ahelyett.

KDNP: családbarát a jövő évi költségvetés

Seszták Miklós (KDNP) a demagógia tipikus példájának nevezte a szocialista képviselő felszólalását. Azt mondta, azért fizetnek be több adót, mert kifehérítették a gazdaságot. Ha a nyugdíjaknál nem avatkoztak volna be, most arról beszélnének, hogy az adónkból mennyi csökkentett összegű nyugdíjat fizetünk - mondta.

A jövő évi költségvetésről közölte, ez egy családbarát büdzsé, a mindennapi megélhetést teszi könnyebbé, jelentős adóváltozást nem tartalmaz. A legfontosabbnak a családi adókedvezmény kiterjesztését nevezte, amelynek célja, hogy minél több maradjon az adózó polgárnál és ösztönözze a gyermekvállalást - fogalmazott, hozzátéve: 2014-ben a rezsicsökkentést is folytatni kell.

Kijelentette: Magyarország jobban teljesít. Bekiabálásokra válaszolva úgy folytatta: "van, akinek ez nem tetszik, de a tény, az tény, hogy ki hogy minősíti, azt természetesen, azt gondolom, 2014. április 6-án meglátjuk, hogy ki mit mondott, és ki mit gondol. És reméljük, hogy a választópolgárok is ezt megfelelő módon fogják tudni figyelembe venni és értékelni".

Kitért arra, hogy jövőre egy minimálbért kereső, két gyereket nevelő szülő havonta 4000 forinttal kereshet többet, ez három gyerek esetén már 16 ezer forint keresetnövekedést jelent.

Az MTI felvételei.

Előzmények:

Kilenc órás időkerettel folytatja a jövő évi költségvetés általános vitáját ma az Országgyűlés.

A Ház ülése reggel 8 órakor kezdődik, napirend előtti felszólalások nem hangzanak el, a képviselők kizárólag a 2014-es büdzséről mondhatják el véleményüket.

A parlament csütörtökön tizenkét órán keresztül tárgyalta a következő költségvetést. Elsőként Varga Mihály kapott szót, aki szerint a 2014-es költségvetés az emberek mindennapi életét megkönnyítő költségvetés, amelynek tervezéskor a kormány fő szempontja a pénzügyi stabilitás megőrzése és a családok terheinek csökkentése volt.

Warvasovszky Tihamér, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) alelnöke azt mondta, a kormány törvényjavaslata megfelel az alaptörvénynek és a stabilitási törvénynek, az államadósság-szabálynak, valamint az államháztartásról szóló jogszabályok előírásainak, a jogszabályoknak megfelelően rendelkezik a tartalékokról is.

Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács (KT) elnöke szerint a növekedés lehetséges felső határán mozgó gazdasági teljesítményekre épített, 2014. évi költségvetési javaslat feszített, gazdasági fordulatra épített, erősen kitett a nemzetközi gazdaságban bekövetkező, nem várt eseményeknek.

Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője a rezsicsökkentés költségvetésének nevezte a jövő évi büdzsét vezérszónoki felszólalásában, és hangsúlyozta, a rezsicsökkentés a következő évben fejti ki teljes hatását, hiszen a 2012. decemberi árakhoz képest 20 százalékkal kevesebbet kell majd fizetni a gázért, az áramért és a távhőért.

Józsa István, az MSZP vezérszónoka szerint megalapozatlan a jövő évi költségvetési javaslat, nem szolgálja a kiszámíthatóságot, a növekedést, és továbbra is a gazdagoknak kedvez. Hozzátette: a kormány növekedési várakozása tavaly sem teljesült, idén és jövőre sem fog.

Volner János, a Jobbik álláspontját képviselve kiemelte: a kormány véleményével ellentétben nem teljesít jobban a magyar gazdaság: az alapvetően túladóztatott és kivéreztetett állapotban van, az ország versenyképessége pedig jelentősen romlott az elmúlt időszakban.

A költségvetés általános vitájának időkerete 30 óra, ennek felét a kormányoldal, felét az ellenzék felszólalásai tölthetik ki. A Fidesznek összesen több mint 10, a KDNP-nek csaknem 5 óra jut a csütörtökön kezdődött, ma és jövő kedden folytatódó, majd október 30-án lezáruló tárgyalás során. Az MSZP képviselőinek majdnem öt és fél órájuk, a jobbikosoknak 305, az LMP politikusainak 175, a függetleneknek összesen 97 percük lesz felszólalni.

A kormány költségvetési javaslata 2 százalék körüli GDP-növekedéssel, GDP-arányosan 2,9 százalékos államháztartási hiánnyal és 2,4 százalékos inflációval számol. A kabinet várakozása szerint a fogyasztás 1,9 százalékkal, a reálkereset 2 százalékkal nőhet jövőre, míg az államadósság a GDP 76,9 százalékra csökken az idén év végén várható 77,4 százalékról.

Olvasóink írták

  • 1. öröksoproni 2013. október 25. 18:13
    „"Vita" - az jó lenne, ha vita folyna. Sajnos a parlamentben senki nincs tisztában a vita jelentésével, mert az a kölcsönös tiszteleten alapul egyebek között. A világ normálisabb felén vitanapokat rendeznek, amin bárki bármilyen témában ütköztetheti az érveit a vitapartnerével, tanulják, csiszolják és élvezik a műfajt, ami elég magas intelligenciát is feltételez.”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Budapesten teszteli az Alstom az új vonatokat

Jövő évtől tíz éven át vesz részt az Alstom budapesti székhelyű közlekedési információs megoldások… Tovább olvasom