Kisalföld logö

2018. 05. 21. hétfő - Konstantin 13°C | 23°C Még több cikk.

OGY - 1200 évnyi netadó a Fidesz-székházon esett kár

Az adótörvények vitájában az MSZP az adóemeléseket és az internetadó bevezetését is kifogásolta. A Jobbik az új települési adót tette szóvá.
21:05 - Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) tavalyi tevékenységéről szóló beszámoló vitájával ért véget az Országgyűlés e heti ülése kedd este.

Vita a számvevőszék 2013-as beszámolójáról

Az ÁSZ elnökének beszámolóját követően a Fidesz álláspontját Cseresnyés Péter ismertette, aki szerint új területeken kellett segíteni a közpénzek felhasználásának átláthatóságát, emellett a számvevőszék tanácsadói szerepének megerősítését emelte ki.

Hangsúlyosan szólt az önkormányzatok ellenőrzéséről, valamint az államadósság szempontjából kockázatot jelentő területek vizsgálatáról. Szerinte a számvevők jelentős munkát végeztek az adósság újratermelődésének megakadályozása érdekében.

Az önkormányzati cégek ellenőrzése is a hatékonyságnövelést célozta - hangsúlyozta.

Közölte: a Magyar Nemzeti Bankkal kapcsolatban megállapította az ÁSZ, hogy a korábbi vezetése alatt két szempontból sem működött törvényesen a jegybank: az iratkezelési gyakorlat terén, valamint akkor sem, amikor üzleti titkokat képező adatokat adott át az IMF-nek.

Kiemelte: az ÁSZ nem elégedett meg pusztán a kötelező feladata teljesítésével, aktív szerepet vállalt a közpénzügyi helyzet megszilárdításában, a pénzügyi kultúra erősítésében.

Józsa István (MSZP) szerinte az egykori fideszes politikus által vezetett ÁSZ-nak ugyan a kormányzat "pénzt, paripát, fegyvert", az új törvény által többletjogosítványokat adott, mégsem végzett olyan alapos munkát, mint elődje, amely megpróbálta betölteni a számvevőszéki intézmény valódi funkcióját.

Szerinte Kovács Árpád vezetése alatt valóban alapos jelentéseket kapott évente az Országgyűlés.

Úgy ítélte meg: a közpénzekkel való gazdálkodás helyzete az elmúlt két évben jelentősen romlott, ezt azonban az ÁSZ figyelmen kívül hagyja, az igazán jelentős ügyekkel nem foglalkozott. A képviselő ide sorolta a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap működését, amelyet annak ellenére nem vizsgált az ÁSZ, hogy az alap jelentős közpénzzel gazdálkodott, működéséről mégis csak korlátozottan van információja az Országgyűlésnek.

Az E.ON-vásárlást is vizsgálandónak tartotta volna, amellyel szerinte "rossz üzletet kötött a kormány". Végül szólt a "trafikmutyi" ügyéről is, felülvizsgálatra ajánlva a dohánykoncesszió kiosztásának gyakorlatát. Ugyancsak vizsgálatra okot adónak tartotta a minisztériumi eszközbeszerzéseket, amelyek szerinte beszerzési stop idején is jelentősek voltak.

Z. Kárpát Dániel, a Jobbik vezérszónoka nemzeti vagyonleltár elkészítését szorgalmazta, amely szerinte megfelelő alapja lehet mindenféle ÁSZ-vizsgálatnak.

Az ellenzéki politikus emellett angol és német példára azt kezdeményezte, hogy a számvevőszék tegye mérhetővé saját teljesítményét, vagyis derüljön ki, hogy tevékenységével mennyi pénzt spórolt az állam.

Kiemelte, a Jobbik kizárólag akkor tudná elfogadni az ÁSZ beszámolóját, ha abbban a hivatal minden "homályosságot" el tudna oszlatni. Z. Kárpát Dániel emellett javasolta, hogy a számvevőszék évente több település gazdálkodását ellenőrizze.

Domokos László, az ÁSZ elnöke zárszavában arra emlékeztetett, hogy a számvevőszék éves beszámolója nem tartalmazza a hivatal összes jelentését, azok ugyanis szabadon elérhetők a hivatal internetes honlapján.

Az ülést vezető Sneider Tamás lezárta az ÁSZ-jelentés általános vitáját, majd a szocialista Demeter Márta, a kormány Kelet felé forduló külpolitikáját bíráló napirend utáni felszólalását követően bezárta a Ház ülését. A parlament jobbikos alelnökének tájékoztatása alapján az Országgyűlés várhatóan november 3-án folytatja munkáját.

Az Országgyűlés ülése október 28-án. Fotó: MTI (galéria)

20:33 - Stabilnak és a jövő évi költségvetést megalapozónak nevezte a tervezett adóváltozásokat a nemzetgazdasági tárca államtitkára a Parlamentben, miután a keddi vitában elhangzottakra válaszolt. Ezt követően az Állami Számvevőszék (ÁSZ) tavalyi évről szóló beszámolóját vitatta meg a Ház.

Kormány: az ellenzéki pártok nem tudtak komoly kritikát megfogalmazni

Miután az adótörvények vitáját lezárták, Tállai András a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára azt mondta, az ellenzéki pártok a törvényjavaslatban foglaltakkal szemben komoly kritikát nem tudtak megfogalmazni.

Szavai szerint az MSZP frakció tagjai között "nagyotmondó verseny" zajlott, miközben indulatot, gúnyolódást és cinizmust érzett a részükről. Véleménye szerint a szocialistáknak egyetlen komoly üzenetük volt, hogy csökkentsék az áfát, pedig kormányzásuk idején két cikluson keresztül nem csökkentettek, hanem növelték azt.

Arra is kitért, hogy a Jobbik a vitában tranzakciós illetékkel foglalkozott, ami nem változik, a reklámadót pedig szeretné a saját "arculatára átalakítani". Hozzátette, hogy Hegedűs Lorántné pedig azt a jogot, hogy a törvény alapján az önkormányzatok újabb települési adókat vethetnek ki, összefüggésbe hozta azzal, hogy gond lehet az önkormányzatok finanszírozásával. Hangsúlyozta, hogy ez az önkormányzatok számára csak egy lehetőség és nem kötelesség.

Azt a kérdést is feltette, hogy ha a tranzakciós illetéknek a jobbikos politikus által többször is emlegetett áthárítása valóban komoly gondokat okoz a társadalomban, akkor hogyan növekedhet 2,6 százalékkal a reáljövedelem és közelíthet nullához az infláció.

Az LMP "hol volt, hol nem volt", képviselői igazából nem szálltak be a vitába, mert feltehetően úgy látták, hogy nem tudják érdemben kritizálni a javaslatot - folytatta.

Arra is kitért, hogy a szocialista Korózs Lajos megpróbálta levezetni, hogy miként növekednének a családok terhei tízezer forinttal az adóváltozások miatt, de - Tállai András szerint - az ellenzéki politikus érvelése súlyos tévedéseket tartalmazott. Elismerte, hogy a cafetéria adóterhei növekedni fognak, de úgy fogalmazott: bízik abban, hogy sikerül megtartani a gazdasági növekedést és emiatt a munkáltatók nagy része nem fogja csökkenteni a béren kívüli juttatásokat.

Tévedések hangzottak el az államadósságról, ugyanis a szocialista képviselők a féléves adatok alapján mondták ki az idei végeredményt - közölte. Kiemelte, hogy még hárommilliárd forintnyi hiteltörlesztés van hátra, ami a második félévben három százalékkal csökkenti az adósságállományt, így az év végére csökkenni fog az előző évi adatokhoz képest.

Kijelentette: hiába mondják a képviselők, hogy a magánszemélyek fizetik ki a távközlési adó kiterjesztését, az a szolgáltatókat terheli.

Sok kritika érte a kormányzatot amiatt, hogy nőtt az adóterhelés, pedig a 2009-es, GDP-hez mért 41 százalékos adóterheléshez képest annak mértéke most 39 százalékos - emelte ki.

Véleménye szerint habár az adótörvény terjedelmében nagy, tartalmában az egyik legkevesebb változást magában hordozó adójogszabály, mert nem változtak az adókulcsok, nem változott az adózás rendje és az adók szerkezete. A magyar adórendszer stabil és megalapozza a jövő évi költségvetést - összegzett az államtitkár.

Beszámoló az Állami Számvevőszék 2013-as tevékenységéről

Domokos: növekedett az ellenőrzések száma

Növekedett az ellenőrzések száma tavaly, amikor csaknem kétszáz jelentést készített az Állami Számvevőszék - mondta a 2013-as szakmai tevékenységről szóló beszámolót ismertetve a szervezet elnöke.

Domokos László kijelentette: az új számvevőszéki törvénynek köszönhetően lényegesen eredményesebben tudott hatni az ÁSZ az ellenőrzött szervezetek működésére, de a törvényalkotási folyamat eredményességéhez is hozzájárultak.

Az elnök a munkájuk iránytűjének nevezte az államadósság-mutató javítását, valamint a makrogazdasági kockázatok feltérképezését. Beszámolt arról is, hogy ezért tavaly kiemelten vizsgálták az önkormányzatokat: 174 jelentést készítettek a témában, és munkájukkal hozzájárultak az önkormányzati adósságok átvállalásához is. Megjegyezte: javaslataikkal az adósságállomány újratermelődésének megakadályozását is segíteni kívánják.

A többségi önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságokat is kiemelten ellenőrizte az ÁSZ, az adósságkockázatra, valamint a szolgáltatások önköltségszámítására fókuszálva - ismertette -, emellett tavaly több közösségi közlekedést biztosító gazdasági társaságot is vizsgáltak a számvevők, valamint húsz kórházat is ellenőriztek, ahol főleg az eszközpótlást hiányolták.

"Nem hagyunk fehér ellenőrzési foltokat, így elmegyünk a kisebb településekre is" - jelentette ki Domokos László, aki azt is elmondta: a közfoglalkoztatás ellenőrzése során a hozzá kapcsolódó képzési programok támogatási rendszerét vizsgálva megállapították, hogy a felhasználók nem gyűjtöttek elegendő adatot, így a források felhasználásának eredményessége nem volt mérhető.

A szakképzés vizsgálatakor a gyakorlati képzéseket szervező nyolcvanhét cég közül ötvennél tártak fel jogszabálysértést, vagyis több milliárd forint felhasználása során.

Beszámolt azon tapasztalatáról is, hogy még mindig nem megfelelő a közpénzügyi tervezés, a célok pedig nem minden esetben mérhetők.

Közölte azt is: az államadósság-szabály alkalmazásához, fejlesztéséhez tíz javaslatot fogalmaztak meg.

Az Országgyűlés ülése október 28-án. Fotó: MTI (galéria)

18:37 - Az adótörvények vitájában az MSZP egyebek mellett az adóemeléseket és az internetadó bevezetését kifogásolta. A Jobbik az új települési adót tette szóvá.

MSZP: a csomag alkalmas az adóemelések elfedésére

Szakács László (MSZP) arról beszélt, hogy a kormány eddig 24 új adót vezetett be, most 4-5 új jöhet és 3-4-et megemelhetnek. Szavai szerint a családokat érintő elemekkel akarják elfedni azt, hogy egyebek mellett emelik a befektetési alapok adóját, az életbiztosításokét és a cafetériára rakódó terheket. Tévesnek nevezte, hogy hosszú tömött sorok állnak majd az anyakönyvvezetők előtt a havi 5 ezer forintos adókedvezmény miatt, amely csak a jövedelemmel rendelkezőket érint.

Tukacs István (MSZP) azt emelte ki, hogy a népegészségügyi adó nem teljesítette eredeti célját, nem lett senki egészségesebb. Az egyes alkoholtípusok "ötletszerű felemlegetését" pedig semmire sem valónak tartotta, és állásfoglalást kért, hogy például a pálinkát egészségügyként vagy hungarikumként kezelik-e. Az internetadóról szólva pedig azt mondta: a kormány sztorikat gyárt az ügyre, ahelyett, hogy pontos gazdasági adatokkal számolna.

Legény Zsolt (MSZP) visszautasította azt a feltételezést, hogy akkor szűnik meg a családon belüli erőszak, ha a nők elmennek szülni. Felszólította Pócs Jánost, kövesse meg Bangóné Borbély Ildikót, női és egyéb mivoltában nem illik megsérteni egyetlen képviselőt sem. Az áfacsökkentés a nagytestű állatoknál szerinte porhintés, ezzel nem tudnak semmit elérni. Javasolta, hogy az MSZP-programjában szereplő tételt, az alapvető élelmiszerek áfájának 5 százalékra csökkentését támogassák, ez lenne a valódi rezsicsökkentés.

A közfoglalkoztatás jelenlegi formájában nem segíti elő a munkába való visszatérést - mondta, ezért indítványozta: a nettó minimálbér 100 ezer forint legyen. Felszólalása végén szocialista képviselőtársaival megtapsolta azt a négy fideszes képviselőt, aki jelen volt még a teremben.

Képviselőtársa, Heringes Anita azt mondta: több tiszteletet szeretnének kérni a nőknek, reméli Pócs János a három gyermekét felnevelő feleségével több tisztelettel beszél otthon.

Vonja vissza szavait, és kövesse meg Bangóné Borbély Ildikót - szólította fel a kormánypárti képviselőt.

A műanyag növények adóztatásáról megjegyezte: azon kisnyugdíjasok és kiskeresetűek vesznek ilyet, akik nem tehetik meg, hogy élővirágot vásároljanak.

A szocialista Józsa István szerint a kormányoldal vert helyzetben van. Figyelmeztetőnek kell lennie annak a több tízezer tüntetőnek, aki szerint felháborító az internetadó bevezetése.

Eleve rossz az üzenete, az infokommunikáció kitörési lehetőség, és a magyar gazdaság relatív elmaradottságban van. Azt üzeni, nem kívánnak azzal a korszerű fejlődési lehetőséggel élni, amit az infokommunikáció jelent, sok embernek ez a továbbképzési lehetősége, tájékozódása a világ felé - mondta.

Megjegyezte: az egész adócsomag erősíti azt, hogy ez a kormány az adóemelések kormánya, bár nagyon furmányosan teszi, közvetett adókat vet ki fogyasztási ágazatonként.

Ne vezessenek be internetadót, és vonják vissza az adótörvényeket! - mondta.

Demeter Márta (MSZP) szerint felháborító volt több kormánypárti megszólalás és egyik példaként Pócs János hozzászólását említette.

Több alázatot és kemény munkát - idézte a kormányfőt, hozzátéve: jó lenne ha végre elkezdenék.

Ezt követően a gyermekszegénység riasztó adatairól beszélt, majd feltette a kérdést: addig amíg a korrupció bélyege rajta van a kormányon, hogyan várják, hogy az adóforintok megfelelően befolyjanak?

Jobbik: újabb adófajtát talált ki a kormány

Hegedűs Lorántné szerint a helyi adók mellett újabb adófajtát találtak ki, és ezzel tovább sarcolják a vidéket. A települések finanszírozását nagyon szűkre szabják a jövőben is, és úgy tudják azt biztosítani az érintett önkormányzatok, ha egyre több és több adót vetnek ki. Szerinte ezzel nem mondható, hogy jobb lesz, vagy bővülne a mozgásterük.

Több törvényt és az alaptörvényt is sérti a fenti elképzelés - jegyezte meg az ellenzéki képviselő, aki szerint most már csak a fantázia szab határt annak, milyen újabb és újabb adót vetnek ki az önkormányzatok.

Novák Előd szerint a nagycsaládosokat sújtja majd leginkább az internetadó. Kitért arra is, hogy a reklámadónak számos értelmezése létezik, ami nem jó.

Mi a helyzet az olyan banner hirdetésekkel, ami csak képet tartalmaznak? A totemoszlop szabadtéri reklámhordozónak minősül, de mi van, ha csak kép és logó kerül rá? - sorolta kérdéseit. Értékelése szerint mindez azért állt elő, mert előkészítetlenül nyújtottak be egy javaslatot, és érdemi társadalmi vita nem zajlott.

A képviselő ismét az alapszintű internet ingyenessé tételét javasolta, és a reklámadó újraszabását sürgette.

Fidesz: nem háríthatják át a szolgáltatók az internetadót

Boldog István idézve az elhangzott ellenzéki felszólalásokból azt mondta: el kellene dönteni, ki van veszélyben, a lakosság, vagy a kisszolgáltatók. Arra szólított fel - személyes példáját ismertetve -, ne állítsák, hogy a telekommunikációs adót áthárították és ezt teszik majd, mert ez nem állja meg a helyét minden esetben.

Pócs János azt mondta, ha Bangóné Borbély Ildikó úgy érezte, hogy sértő volt a kérdése, akkor mint nőtől elnézést kér. Szerinte méltatlan a Házra nézve, ha egy képviselő a mondanivalójának csak akkor tud elég hangsúlyt adni, ha mosóporral, fogkrémmel, vécépapírral rakja magát körbe. Azt külön sajnálja, ha a parlamentben pont egy képviselőnő "lázít" a család és a házasság ellen.

Az Országgyűlés ülése október 28-án. Fotó: MTI (galéria)

17:53 - Többségében bírálták az ellenzéki felszólalók a jövő évi adóváltozásokat a jogszabály-módosítás keddi parlamenti vitájában, míg a kormányoldal annak előnyeit hangsúlyozta.

LMP: nem lesz valódi hatása a házasságot kötők adókedvezményének

Ikotity István szerint a reklámadó aránytalansága nem változik, továbbra is furkósbotként funkcionál majd. Az ellenzéki politikus a társasági adó kiterjesztését üdvözölte, mint mondta, ezen az úton kellene továbbmenni, és más szektorokat is támogatni kellene. Az LMP-s képviselő egyúttal felső határt sürgetett, hogy többeknek jusson támogatási összeg.

Kitért arra is, hogy a házasságot kötők adókedvezményének valódi hatása nem lesz, és olyan változtatásokat sürgetett, hogy a nők biztonságban vissza tudjanak térni a munkaerő-piacra. Megjegyezte: a Fidesz-KDNP megszegte a családi adókedvezmény kiterjesztésére vonatkozó választási ígéreteit, a kétgyermekesek adókedvezményének megduplázása most sem történik meg.

Az internetadóról azt mondta: ma már az oktatás nélkülözhetetlen eszköze az internet, és megadóztatása azt jelenti, Magyarország nem akarja felvenni a versenyt a tudásalapú gazdaságokkal.

A Jobbik bírálta az önkormányzatok adókivetésének kiterjesztését

Hegedűs Lorántné (Jobbik) szerint megbukott a feladatfinanszírozás rendszere az önkormányzatoknál, ezért teszi lehetővé számukra a kormány az adókivetés lehetőségét. Úgy vélte ugyanakkor, ez nagy terheket jelenthet majd.

Frakciótársa, Novák Előd örült a házasságot ösztönző kezdeményezésnek, mivel szerinte az ország legnagyobb problémája a népességfogyás. Hozzátette: a kérdésnek nagyobb hangsúlyt kellene adni az adótörvényekben, a képviselő ezért már jövőre megadná a második gyermek után járó magasabb kedvezményt.

Fidesz: támogathatók a szeszes italokkal kapcsolatos adóváltozások

Pócs János (Fidesz) a pálinkafőzés szabályozásának módosításáról szólva azt mondta: 50 liter továbbra is adómentesen főzhető. Ismertetése szerint ugyanakkor az önkormányzatoknál be kell jelenteni a desztilláló berendezéseket, a párlatokról pedig évente bevallást kell készíteni. Kis szigorításnak ítélte, hogy csak saját tulajdonú gyümölcs főzésekor alkalmazhatók a kedvezmények szabályok.

A palackozott fröccsök forgalmazásának adómentességét is hangsúlyozta, és elmondta: nem kell róluk adóbevallást sem készíteni. Mindezt támogatandónak nevezte.

MSZP: a kistelepülések internetszolgáltatói tönkremennek

Korózs Lajos (MSZP) szerint az adóemelés a rezsicsökkentés két-háromszorosát veszi el az emberektől, és nem javít a versenyképességen. Bírálta az ágazati különadókat, azon belül is az internetadót, és kijelentette: a kistelepülések szolgáltatói tönkre fognak menni.

Feltette a kérdést: mi lesz az Erzsébet-táborokkal a cafeteria magasabb adóztatása után? A friss házasoknak járó adókedvezménytől szerinte nem várható a gyermekvállalási kedv növekedése.

Fidesz: cél a mezőgazdaság versenyképességének növelése

Horváth István (Fidesz) üdvözölte a nagytestű állatok után fizetendő áfa csökkentését. Emlékeztetett, hogy a sertésáfa csökkentése után jelentősen emelkedett a sertésállomány mennyisége, de a bevallott áfaegyenleg is, a növekedés eredményeként. Szerinte egyértelműen versenyképesebb lett a hazai tenyésztés és húsfeldolgozás, már nem éri meg külföldről behozni a sertést.

Fontosnak nevezte a vidéken dolgozó családok helyzetének javítását, versenyképesebbé tételét.

Tállai vitatta az ellenzék kifogásait

Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára vitatta az ellenzék állítását, miszerint az adótörvények változása 10 ezer forintos terhet jelentene a családok számára, szerinte ezt semmivel nem támasztották alá.

Hangsúlyozta: a távközlési adóból levonható lesz a befizetett társasági adó, vagyis egy vállalkozó vagy társasági adót, vagy távközlési adót fizet majd.

Elmondta: november 13-ig minden beérkezett javaslatokat feldolgoznak, az illetékes miniszter pedig még tárgyal addig a távközlési vállalatokkal.

Feltette a kérdést: ha minden pluszköltséget áthárítanak a szolgáltatók, hogy lehet az infláció 0 százalékos.

Kijelentette: nem bukott meg a feladatfinanszírozás, csak az eddigi nagy bevétellel rendelkező önkormányzatoknak kicsit fájdalmasabbá vált. Az önkormányzati adózás kiterjesztését egy lehetőségnek nevezte, amellyel nem kell feltétlenül élnie a helyhatóságoknak.

Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) azt kérte a kormánypárti politikusoktól, hogy ne nézzék le az élettársi viszonyt, mert a megszületett gyermekek 42 százaléka élettársi viszonyból származik.

A képviselő felszólalása alatt körülbelül tíz fajta szappant, sampont és mosószert pakolt ki a padjára. Azt mondta, az alapvető tisztálkodási szerek mindegyike csak 30-40 negyven forinttal drágul majd, az is komoly emelkedés.

Felszólalása után nem sokkal a fideszes Pócs János egy kétperces hozzászólást azzal kezdett: nem tudja, hogy Bangóné Borbély Ildikó háztartásbeli mivoltában, vagy parlamenti képviselőként van-e jelen.

Szabó Sándor (MSZP) szerint a magyar családokat folyamatos megszorítások érik, mára az ország nagyobbik része azt tapasztalhatja, hogy a kormány az ő nadrágszíjukat akarja még jobban meghúzni. Gyávának nevezte, hogy a kormány megint "közvetítőket" használ fel az adók beszedésére, a bankok után most az internetszolgáltató cégeket.

Kiss László (MSZP) előbb arról beszélt, hogy a Fidesz ellenzékben tett ígéreteivel szemben nem jutott több pénz a felsőoktatásnak. Az internetadóra áttérve kijelentette, hogy korábban a pénzintézetek is áthárították többletterheiket a lakosságra.

"Kamu a hétszáz forint", mert az okostelefonok miatt egy átalagos családnál is kijön háromezer forint teher - jelentette ki.

Az Országgyűlés ülése október 28-án. Fotó: MTI (galéria)

15:43 - Az ellenzék elsősorban a családok és vállalkozások terheinek növekedését kritizálta az adótörvények vitája során kedden a parlamentben, míg a kormánypárti képviselők a javaslat stabilitást szolgáló hatásait emelték ki.

LMP: hiányzik a környezetterhelés adóztatása

Sallai R. Benedek (LMP) hiányolta az adócsomagból a környezetterhelés adóztatásának szemléletét és bírálta azt is, hogy a kormány elektronikussá alakított sok mindent a közigazgatásban, most pedig megadóztatná az internethasználatot. Szólt arról is: meglepetésként érte a kecskehús áfájának csökkentése, mert értékelése szerint erre nincs érdemi igény, a halfogyasztás visszaszorulása miatt inkább azt a területet kellene hasonlóan támogatni. Az ellenzéki képviselő kitért arra: nem látja a csomagon a kis- és közepes vállalkozások érdekeinek szolgálatát és magasnak tartja a munkaadókat terhelő járulékokat.

Tállai: a távközlésiből levonható a megfizetett társasági adó

A szolgáltatókra kirótt távközlési adóból levonható a megfizetett társasági adó - hívta fel a figyelmet az adócsomagban foglalt rendelkezésre Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) parlamenti államtitkára keddi budapesti sajtótájékoztatóján.

Az államtitkár ismét kijelentette: az adatforgalomra kiterjesztett távközlési adót nem az előfizetők fizetik majd, hanem a szolgáltatók. A fogyasztóra való esetleges áthárítással kapcsolatban hangsúlyozta: a szolgáltatók és az előfizetők közötti szerződések - és a törvények is - kizárják, hogy azokat a szolgáltatók egyoldalúan módosítsák.

Tállai András megismételte, hogy az adó mértékét maximalizálni fogják: magánszemélyeknél havi 700 forintban, üzleti előfizetéseknél havi 5 ezer forintban. Jelezte ugyanakkor, hogy az internetszolgáltatókkal folytatott tárgyaláson felmerült egy "alsó korlát" is, de ezen még gondolkodnak.

Rogán Antal Fidesz-frakcióvezetőhöz hasonlóan ő is elmondta: a kormány elképzelése az, hogy a szélessávú internet kiterjesztésének fejlesztéséhez "önerőként" vegyék figyelembe a szolgáltatók által fizetendő távközlési adót. Ezzel is azt akarják ösztönözni, hogy a társaságok ne hárítsák át a fogyasztókra a többletterhet - tette hozzá.

Azt is megerősítette az NGM államtitkára, hogy a kormány 20-25 milliárd forint bevételt tervez az adatforgalomra kiterjesztett távközlési adóból.

Fidesz: cél a családok támogatásának megerősítése

A családok támogatásának megerősítését nevezte az adócsomag legfőbb céljának a fideszes Selmeczi Gabriella. Fontosnak nevezte, hogy a gyermeket nevelő, dolgozó szülők ne csak szavakban érezzék, hogy a politika elismeri tevékenységüket. Ismertette, hogy tavaly közel 185 milliárd forinttal több jövedelem maradt a családoknál, akik pedig nem tudták érvényesíteni az adókedvezményt, azok az idei évtől járulékukból is levonhatják. A kormánypárti politikus méltatta az első házasokat érintő adókedvezményt, a kétgyermekes családok támogatásának lépcsőzetes emelését, valamint azt, hogy a részmunkaidős szülők után ugyanakkora adókedvezmény jár a munkáltatóknak, mint a teljes munkaidőben foglalkoztatottak után.

Varju László: a kormány "kiszipolyozásra" tett javaslatot

Varju László független országgyűlési képviselő, a Demokratikus Koalíció politikusa felszólalásában azt mondta: a javaslatok úgy elfogadhatatlanok, ahogy vannak, egy átlagos család havi 10 ezer forintot veszít azokkal. Úgy értékelte, a kormány a lakosság és a vállalkozók kiszipolyozására tett javaslatot. Az ellenzéki politikus szerint tiltakozni kell az új adók ellen. Kifogásolta, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal "visszaélésszerűen zaklat" vállalkozásokat, amíg nem talál szabálytalanságot.

Fidesz: számos, a mindennapi életet könnyítő elemet tartalmaz a javaslat

Völner Pál kiemelte: az adócsomag számos, a mindennapi életet könnyítő és innovációt támogató javaslatot tartalmaz. A kormánypárti politikus ezek között említette a bankkártyás vásárlások után a pénzügyi intézetek által fizetett tranzakciós illeték átalakítását.

Kifejtette: jövő évtől kezdve ezt másként kell elszámolni a kártyás vásárlásoknál, s az illeték mértéke legfeljebb ötszáz forint lehet érintésmentes tranzakció esetén, ha ilyen nem történik a bankkártyával, akkor pedig nyolcszáz forint. A módosítás az érintésmentes fizetésre és az ilyen technológiával ellátott kártyák kibocsátására ösztönzi a bankokat - vélte.

Megjegyezte: a legfrissebb pénzforgalmi statisztikák szerint az idei év második negyedében is folytatódott az elektronikus tranzakciók forgalmának emelkedése. Az érintés nélküli funkcióval bíró kártyák száma 22 százalékkal nőtt ezen időszakban, de még így is csak a fizetési kártyák 30 százaléka használható ilyen módon.

MSZP: vissza kell vonni a javaslatot!

Gőgös Zoltán szerint főbb elemeit tekintve nagyon rossz a törvény, és azt vissza kellene vonni, mert a magyar vidék csak újabb károkat szenved el miatta.

A szocialista képviselő hozzátette: Magyarországon ma már nemcsak azoknak vannak megélhetési problémái, akik munkanélküliek, hanem azoknak is, akik dolgoznak. Kiemelte: az internet az a lehetőség, ami a fővárosi és a legtávolabbi falusi gyereket ugyanúgy éri el. Óriási bűn ezt úgy korlátozni, hogy erre ne legyen mód - közölte.

Szerinte a hozzá nem értő nagy tömegek "altatása", hogy áfacsökkentés valósul meg az élelmiszereknél. Megjegyezte: új adónemként lép be a felügyeleti díj, ami 60-szorosára emelkedett az élelmiszerforgalmazók körében. Ezt szerinte át fogják hárítani a fogyasztókra. Szólt arról is, számtalan jelzés érkezik hozzájuk, hogy képviselők utasítására történnek élelmiszer-ellenőrzések. Jó lenne, ha a politika nem avatkozna be a hatóságok munkájába - mondta.

Fidesz: kedvezőek a társasági adó változásai

Pósán László arról beszélt, hogy jó irányban érintik a társasági adó változásai a kutatásokat. Kitért arra, hogy kizárólag a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala előzetes minősítése alapján lesznek ezek a K+F kedvezmények elérhetők 2015-től, s ezáltal ténylegesen K+F tevékenységeket lehet majd elszámolni. Új elem, hogy a felsőoktatási támogatási megállapodásokat is behozzák a rendszerbe lehetőségként, s az adózó ilyen esetben társaságiadóalap-kedvezményt vehet igénybe - jelezte, megemlítve egyebek között azt a feltételt, hogy legalább öt évig támogassák az adott felsőoktatási intézményt.

Pósán László arra számít, hogy a hazai vállalkozások szorosabb együttműködést alakíthatnak ki a felsőoktatási intézményekkel.

Az Országgyűlés ülése október 28-án. Fotó: MTI (galéria)

15:05 - Az adótörvény-javaslat keddi parlamenti vitájában a Jobbik és az LMP vezérszónoka is kifogásolta, hogy a kormány internetadót vezet be, és hogy jelentősen megemeli a cafetéria adóját.

Jobbik: a kormány tegyen valódi lépéseket a demográfiai gondok megoldásáért!

Z. Kárpát Dániel, a Jobbik vezérszónoka felszólalásában azt sürgette, hogy a kormány tegyen valódi lépéseket a demográfiai gondok megoldásáért.

Bár támogathatónak nevezte, hogy a friss házasok adókedvezményt kaphatnak, de a havi ötezer forint szerinte nevetséges összeg. Otthonteremtési programot, bérlakásprogramot kellene indítani - jelentette ki.

A politikus kifogásolta továbbá, hogy a kormánynak nem áll szándékában módosítani a 27 százalékos áfakulcson, holott ez a korrupció melegágya.

Azt is mondta, hogy a kabinet állításaival ellentétben a cégek igenis áthárítják a különféle adókat, például a tranzakciós illetéket, az ügyfelekre. Bírálta a telefonadót, amelyet "megmagyarázhatatlan típusú" különadónak nevezett, a népegészségügyi termékdíjról pedig úgy vélte, az nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.

Z. Kárpát Dániel azt is kritizálta, hogy brutálisan, 51 százalékra emelkedik a cafetéria közterhe.

Hozzátette végül, hogy "a netadós hisztéria" sok fiatalban idézheti elő azt az érzést, hogy nem akar Magyarországon maradni.

LMP: az adócsomag csak fércelgeti az adórendszert

Schmuck Erzsébet, az LMP vezérszónoka azt mondta: az adócsomag nem tartalmaz túl nagy átrendezést, csak fércelgeti az adórendszert.

Hosszan bírálta az internetadót, amelyet elfogadhatatlannak nevezett, hiszen Magyarországon a digitális írástudatlanság jelentős méreteket ölt. A politikus az internetadó visszavonására szólította fel a kormányt. Mint fogalmazott, ha plusz forrás kell, a kabinet keresgéljen olyan területeken, ahol pazarlás folyik.

Ő is súlyos problémának nevezte a béren kívüli juttatások adóterhének növekedését. Szerinte a kormány nem látja, hogy a cafetéria nem a bérfizetés alternatívája, hanem egy plusz juttatás.

Schmuck Erzsébet szerint a gazdaság "zöldítése" szempontjából is kiábrándító az adócsomag. Hangsúlyozta, a környezetvédelmi termékdíjnak nem a költségvetési lyukak befoltozása az alapvető funkciója, hanem a környezetkárosítás visszaszorítása.

Az LMP politikusa is érintette emellett a házassági adókedvezményt, amely szerinte nem fogja megoldani a népesedési problémákat.

Szelényi: a jogszabály megköti az állampolgárok kezét

Szelényi Zsuzsanna (független) azt mondta, az adócsomag megköti az állampolgárok kezét és azzal egy olyan hűbéri rendszert hoznak létre, amelyik csak egy szűk érdekkörnek kedvez. A politikus véleménye szerint a problémák az egykulcsos adó bevezetésével kezdődtek, ugyanis az a szegényektől elvesz, a gazdagokat pedig támogatja. A Fidesz pazarló és korrupt állama miatt viszont folyamatosan újabb adókat kell bevezetni - jelentette ki.

A Fidesz a különadók birodalmát teremtette meg Magyarországon, jelenleg extra adót kell fizetni azért ha valaki eszik, iszik tisztálkodik vagy dolgozik, de még a fizetés felvétele is pénzbe kerül - fogalmazott. Hangsúlyozta, hogy a mostani adócsomag egy kétkeresős család esetében évente körülbelül százezer forint megszorítást jelent.

Fidesz: az adócsomag segíti, hogy minél többen dolgozhassanak

Szatmáry Kristóf (Fidesz) azzal érvelt, hogy egyetlen ország gazdasága sem lehet sikeres, ha az nem a munkát támogatja, ez az adócsomag pedig segíti, hogy az emberek minél nagyobb számban dolgozhassanak. A kormány 2010 óta a munkaalapú gazdaság felépítésére törekszik - jelentette ki.

Kiemelte, hogy a foglalkoztatottak számának növekedésében komoly szerepe volt a munkát terhelő adók csökkentésének, a munkahelyvédelmi akciótervnek és a kormány célzott foglalkoztatás-politikájának.

Arra is kitért, hogy megmarad a részmunkaidőben dolgozó nők utáni adókedvezmény, folytatódik a gyed-extra, a költségvetés pedig lehetőséget ad arra, hogy a büdzsé hiánya három százalék alatt maradjon.

MSZP: az internetadóval a jövőt, a szabadságot és a tudást próbálják megadóztatni

Harangozó Tamás (MSZP) kijelentette, hogy az internetadóval a kormány a jövőt, a szabadságot és a tudást akarja megadóztatni. Az ellenzéki képviselő mellébeszélésnek tartotta azt a kormánypárti érvet, hogy ez egy iparági adó, amit nem az emberek, hanem a szolgáltatók fognak megfizetni.

Véleménye szerint az adónemet akkor is bevezetik, ha nem tudják, hogy azt miként fogják beszedni, ha ezzel magukra haragítják az embereket és ez az adónem a legtöbb költséget a családokra fogja terhelni.

Fidesz: a javaslat kiszámítható módon alapozza meg a büdzsét

Szűcs Lajos (Fidesz) arról beszélt, hogy a törvényjavaslat szakít a szocialista kormányok hagyományaival, mert nem fenekestül akarja felforgatni az adózás rendjét, hanem kiszámítható módon akarja meglapozni a jövő évi költségvetést. Hangsúlyozta, hogy a jogszabályt korrekt módon, határidőre nyújtották be.

Az előző négy évben a rendszer bizonyította, hogy ezzel az adótörvénnyel pénzügyi stabilitást, szociális biztonságot és gazdasági növekedést lehet elérni - közölte.

A javaslat fő kedvezményezettjei a gyermekeket nevelő családok valamint a munkavállalók - mondta.

A képviselő arra is kitért, hogy a különadókra szükség van, illetve elmondta, hogy az adócsomag a feketegazdaság és az adócsalások felszámolására is lehetőséget teremt.

Az Országgyűlés ülése október 28-án. Fotó: MTI (galéria)

13:33 - A kormánypártok a gazdasági stabilitást hangsúlyozták a jövő évi adóváltozások keddi parlamenti vitájában, míg az ellenzék adónövelésről beszélt és az internetadó visszavonását szorgalmazta.

Tállai: cél a családok és a munkavállalók terheinek alacsonyan tartása

A kormány célja 2015-ben is az, hogy a gyermeket nevelő családok, a munkavállalók és a vállalkozások terheit változatlanul alacsonyan tartsa - mondta Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára.

Jelezte, a kormány kitart amellett, hogy jövőre is minden gazdasági szereplőnek - teherbíró képességével arányosan - ki kell vennie részét a közteherviselésből, így maradnak a különadók, marad a bank- és a reklámadó, és javasolják a távközlési adó kiterjesztését az adatforgalomra, ami szintén a szolgáltatókat terheli.

Fidesz: az elmúlt évek erőfeszítései meghozták eredményüket

Az elmúlt évek erőfeszítései meghozták eredményüket - kezdte felszólalását Mengyi Roland, a Fidesz vezérszónoka, aki szerint egy sor területen sikerült előrelépést elérni.

Hangsúlyozta: 2015 a bankok elszámoltatásának és a teljes foglalkoztatás irányába megtett lépések éve lesz, ezt célozz az adórendszer átalakítása. Három legfontosabb pillérnek ítélte a családi adórendszert, a kis- és közepes vállalkozások alacsony adózását és a különadókat. Célnak nevezte a gazdasági kifehérítését is.

A családi adókedvezmény 2016-os bővítésén túl szólt az első házasok adókedvezményéről is, amely két év alatt 120 ezer forintos kedvezményt jelent.

Kiemelte az adócsalók mozgásterének szűkítését, mint mondta, a kormány eddig is számos intézkedést tett a feketegazdaság visszaszorítása érdekében. Ilyen elemként említette az elektronikus közúti áruforgalom ellenőrző rendszer kialakítását, de pozitívan szólt a nagytestű élőállatok áfájának csökkentéséről is.

Folytatódnak a foglalkoztatást ösztönző kormányzati programok - tette hozzá -, már részmunkaidőben is jár az adókedvezmény a kisgyermekes szülők után. Kifejtette: bruttó 100 ezer forintos összeghatárig érvényesíthetnek kedvezményt a kismamákat alkalmazó munkáltatók.

Minden gazdasági szereplőnek ki kell vennie a részét a közteherviselését - hangsúlyozta, hozzátéve: a két éve bevezetett távközlési adó kiterjesztését is a szolgáltató cégeknek kell fizetni, ezért szigorú intézkedéseket javasolnak annak áthárításának megakadályozására.

Az MSZP tarthatatlannak ítélte a javaslatot

Burány Sándor (MSZP) az adótörvények hátrányait sorolta, tarthatatlannak nevezte a javaslatot. Miért van szükség adóemelésre? - tette fel a kérdést, emlékeztetve: a kormány eddigi megszólalásai kedvező képet festettek a gazdaságról, és csökkenő állami újraelosztást vetítettek előre.

Idézte a miniszterelnököt, aki szerint 2018-re minden háztartásban lesz széles sávú internet, megjegyezve: azért biztosítják ezt, hogy legyen mit adóztatni. "Hiába itt minden fogadkozás, a szolgáltatónak jogában áll különböző költségelemeket elismertetni" - mondta, hozzátéve: korábban is ezt történt a különadókkal. Kijelentette: ha a kormány nem hajlandó a egész adócsomagot visszavonni, abból az internetadót ki kell venni.

Bírálta cafeteria magasabb adóztatását is, ami szerinte a juttatások csökkenését vonja maga után. Hozzátette: egy átlagos családnak mindezek mintegy tízezer forintos terhet jelentenek majd havonta.

Szabadkezet kapnak az önkormányzatok az adókivetésben - folytatta -, és szomorú szívvel látta, hogy "a pálinkás szabadságarcban a kormány térdre kényszerült".

A fürdés is drágább lesz, "remélem, hogy ez a népegészségügyi szokásokon nem változtat" - jegyezte meg, kifogásolva, hogy kiterjesztik a népegészségügyi termékdíjat a tisztálkodó szerekre.

Szerinte a törvényjavaslat legnagyobb hibája, hogy fenntartja a jelenlegi igazságtalan és gazdasági növekedés ellenes adórendszert. Ismételten az alapvető élelmiszerek áfájának csökkentését szorgalmazta.

KDNP: az adócsomag stabilitást ad az országnak

Hargitai János (KDNP) az adócsomag pozitívumának nevezte, hogy stabilitást ad az országnak, szemben a szocialisták kapkodó jogalkotásával.

Fő törekvésnek nevezte a munkát terhelő adók csökkentését, hangsúlyozva: ki kell tartani az egykulcsos személyi jövedelemadó mellett. Remélte: még ebben a ciklusban további csökkentést érhetnek el.

Mindezt a fogyasztási adók terhének növelésével valósítják meg, a mostani előterjesztésnek is van olyan eleme, amely ezt vonja maga után - ismertette.

Fontos kérdésnek nevezte, hogy az adórendszer segíti-e a nagy társadalmi célokat, ezek közül leginkább a negatív demográfiai helyzetet emelte ki, valamint a munka világával összefüggő kérdéseket.

Minden támogatást, amit egy adórendszer adni tud a gyermekeket nevelőknek, azt a jövőben is meg kívánják adni - hangsúlyozta, hozzátéve: nem segélyeket kívánnak biztosítani, hanem adókedvezményt. Fontosnak nevezte a házasulandókat érintő kedvezményt.

A munka ösztönzéséről szólva azt mondta: tartani kell a kis- és közepes vállalkozások kedvező adókörnyezetét. Lényeges változtatásnak ítélte a részmunkaidős foglalkoztatás kedvezményeit.

Szerinte az áruforgalom nyomon követése a gazdasági verseny tisztaságát javítja. Nem örült a kedvezményes pálinkafőzési lehetőség szűkítésének, ugyanakkor kiemelte: az áfa esetében is adókönnyítés várható a mezőgazdaságban.

12.37 - Különleges kegyelmi eljárás alkalmazható a jövőben a tényleges életfogytiglanra ítéltek esetében. A többi közt ezt is tartalmazza a büntető tárgyú törvények módosítása, amelynek vitáját kedden kezdte meg az Országgyűlés.

Trócsányi: kegyelemben részesülhetnek a tényleges életfogytiglanra ítéltek

Különleges kegyelmi eljárást vezetne be a tényleges életfogytiglanra ítéltek számára a büntetés-végrehajtási törvény javasolt módosítása - ismertette az igazságügyi miniszter.

A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló törvény és ehhez kapcsolódóan más törvények módosításáról szóló előterjesztés vitáját megnyitó expozéjában Trócsányi László kifejtette: ez a kegyelmi eljárás nem kérelemre indul, hanem kötelezően folytatandó le, megindításának feltétele pedig az, hogy az elítélt a kiszabott büntetéséből negyven évet letöltsön.

Fotók

Fidesz: kisebb-nagyobb korrekciók szükségesek

Vigh László, a Fidesz vezérszónoka méltatta, hogy a tavaly elfogadott büntetés-végrehajtási kódex új alapokra helyezi a területet, nagyobb hangsúlyt kapott a reintergráció, az egyéniesített végrehajtás, a hatékonyabb oktatás és foglalkoztatás. A mostani módosítás céljaként a tartalmi és formai összehangolást jelölte meg, jelezve: az elfogadás óta eltelt időszak tapasztalatai, visszajelzései alapján szükségesek változtatások. Kitért arra, hogy a javaslat érinti egyebek mellett a pártfogói felügyeletet, a különleges kegyelmi eljárás szabályozását, megfelel az emberi jogok európai követelményeinek. A kormánypárti politikus az indítvány támogatását kérte.

MSZP: nem adottak a hatályba léptetés feltételei

Harangozó Tamás, az MSZP vezérszónoka félkésznek minősítette a törvényjavaslatot, amely a hatályba lépés előtt 69 paragrafust módosít. Kifogásolta, hogy nincs napirenden a büntetés-végrehajtási rendszer átfogó modernizációja, a börtönök növekvő zsúfoltsága, a "borzalmas munkakörülmények" és az intézetekben dolgozók kirívóan alacsony bérezése. Úgy vélte: a módosítás lényegében eltörli a tényleges életfogytiglan lehetőségét. A szocialista politikus a köztársasági elnök kegyelmi döntéseinek nyilvánosságát sürgette és jelezte azt is: jelenlegi formájában nem támogatják a javaslatot.

A Jobbik az elrettentést hiányolja

Staudt Gábor, a Jobbik vezérszónoka arról beszélt, hogy a reintegrációt, az oktatást, munkáltatást feladatként jelölik meg, ugyanakkor nem kínálnak semmi elrettentő intézkedést azoknak, akik nem kívánnak visszailleszkedni a társadalomba. A tényleges életfogytiglanra vonatkozóan azt mondta: ragaszkodnak hozzá, mert nem tartják megengedhetőnek, hogy például egy megbánást nem tanúsító gyerekgyilkos szabaduljon. Az ellenzéki politikus úgy vélte: a kormány "túlzott megfelelési kényszere" miatt a bűnözők jogai előbbre kerülnek, mint az áldozatoké. Egyúttal örömtelinek nevezte azt, hogy előállíthatók azon meghívottak, akik nem jelennek meg a nemzetbiztonsági bizottság előtt.

LMP: nagyobb hangsúly kell az áldozatvédelemnek

Schiffer András, az LMP vezérszónoka alapvetően üdvözlendőnek és támogatandónak nevezte az előterjesztést, azt ugyanakkor ő is sürgette, hogy minél szélesebb kör meggyőződhessen a kegyelmi döntésekről és azok érveiről. Azt hangoztatta: erősen eltolódott a hangsúly a büntetőpolitikában, emiatt nő a fogvatartotti létszám, az előzetes letartóztatást például megelőlegező büntetésként, szinte automatikusan alkalmazzák. Ebben alapvető fordulatot sürgetett. Elégedettségének adott hangot az áldozatsegítő elemeket illetően, ugyanakkor úgy vélte: nem lehetőségként, hanem automatizmusként kell beépíteni a sértett tájékoztatását az elkövető szabadulásáról. Kijelentette: az indítvány annyit ér, amennyi a költségvetési törvényben visszatükröződik, felesleges rendészeti költésekből futná áldozatvédelemre.

Trócsányi: a reményhez való jogot biztosítani kell

Az igazságügyi miniszter az ellenzéki felszólalásokra válaszolva hangsúlyozta, hogy nem törlik el a tényleges életfogytiglan lehetőségét. Trócsányi László azt elemezte, hogy "a reményhez való jogot" hogyan biztosítják az egyes országok. Ismertetése szerint kétféle irányzat van, az egyik a bíró kezébe teszi az ügyet, a másik a kegyelmezési rendszeren keresztül valósítja meg.

Képviselői felszólalások

Schiffer András (LMP) és Bárándy Gergely (MSZP) is beszélt arról, hogy az alaptörvény számos olyan rendelkezés van, amely szakpolitikai jellegű és a kormány kompetenciájába tartozik. Ide sorolták a tényleges életfogytiglan kérdését is.

Bárándy Gergely emellett beszélt arról is, hogy a törvényjavaslat megszünteti a tényleges életfogytiglan lehetőségét. Álláspontja szerint nem fog tetszeni a strasbourgi bíráknak, mivel a negyven év múlva történő felülvizsgálat nem jelenti valójában a remény lehetőségének megadását, hiszen az elítélt akkor már 60-80 év között lehet. Bírálta azt is, hogy egy politikus, a köztársasági elnök dönt a kegyelem megadásáról.

Vágó Sebestyén (Jobbik) a pártfogói felügyelet létszámának növelése mellett érvelt. Szorgalmazta azt is, hogy nagyobb figyelmet fordítsanak a pártfogók képzésére.

Boldog István (Fidesz) sajnálatosnak nevezte, hogy az EU jobban védi a bűnözőket, mint az áldozatokat. Mint mondta, ő továbbra is a halálbüntetés pártján áll. Hozzátette: nem ért egyet a tényleges életfogytiglan eltörlésével.

Répássy Róbert államtitkár a vitában elhangzottakra válaszolva közölte: a javaslat nem szünteti meg és nem is üresíti ki az tényleges életfogytiglan intézményét, az eddig is meglévő kegyelmi jog lehetőségét bővíti. Megnyugtatta frakciótársát, Boldog Istvánt, hogy nem törlik el a tényleges életfogytiglant.

Az elnöklő Hiller István az általános vitát lezárta.

10.55 - Az amerikai  beutazási tilalomról, a nagycenki kápolna felújításáról, a  felsőoktatási stratégiáról, a civil szervezetek támogatásáról és az  internetadó elleni tüntetésről volt szó napirend előtt kedden az  Országgyűlésben.   
    
MSZP: tisztázzák, kik érintettek az amerikai beutazási  tilalomban!  

Burány Sándor (MSZP) szerint az országnak elemi érdeke lenne  tisztázni, kik azok a kormánytisztviselők, akik az amerikai  beutazási tilalomban és az azzal összefüggő korrupciós botrányban  érintettek.  

Az ellenzéki politikus jelezte, hogy sajtóhírek szerint a  Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) vezetője és helyettesei érintettek  az ügyben. Véleménye szerint a kormány nem várhatja el az  állampolgároktól, hogy az adót tisztességesen megfizessék, ha maga  az adót behajtó NAV elnöke keveredik korrupciós ügybe. Burány Sándor  arra kérte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkárát, hogy  hívja fel Vida Ildikó NAV-elnököt - "mondjuk Skype-on", az ma még  ingyen van - , és kérdezze meg, érintett-e az ügyben.  

Tállai András, az NGM parlamenti államtitkára úgy reagált, az  MSZP különleges módját választotta a feltámadásnak, új politikájuk  lényege az, hogy bizonyítékok nélkül hazugságokat állítanak a  kormányról, a kormánytisztviselőkről.  

Hazugságnak nevezte, hogy a korrupció elérte volna a NAV-ot. Az  államtitkár szerint míg az MSZP kormánya nyolc év alatt semmit nem  tett a korrupció visszaszorítása érdekében, a Fidesz-KDNP-kormány  intézkedések sorát hozta. Ide sorolta a többi között online  pénztárgépek bevezetését és az elektronikus közúti áruellenőrző  rendszert.  

A KDNP a nagycenki kápolna felújítását sürgeti  

Firtl Mátyás (KDNP) szerint a nagycenki kápolna helyreállítása a  legméltóbb kezdete lehet a Széchenyi-örökség fejlesztésének. A  Széchenyiek valamikori kápolnája méltatlan állapotban van, máig  asztalosműhelynek használják - mondta.   

Kovács Zoltán, a Miniszterelnökség területi közigazgatásért  felelős államtitkára arról beszélt, hogy a kormány jelentős  forrásokat csoportosított át a nagycenki műemlékegyüttes  helyreállítására. Mint mondta, eltökélt szándékuk, hogy a  kastélyegyüttes mellett a kápolna is megújuljon, ehhez uniós  forrásokat kívánnak felhasználni.  

Jobbikos kifogások a felsőoktatási stratégiával szemben  

Dúró Dóra (Jobbik) a múlt héten nyilvánosságra hozott, a  Fokozatváltás a felsőoktatásban című kormányzati stratégiával  kapcsolatban fogalmazta meg kifogásait, így azt, hogy a  finanszírozásról szóló részben azt írják, a közvetlen állami  támogatás jelentős mértékben nem növelhető.  

Elfogadhatatlannak nevezte, hogy az ösztöndíj helyett a  diákhitelre építenének. Ezt az elvándorlás megállításának oldaláról  is hibásnak tartja, hiszen nem lehet megtenni azt egy fiatallal,  hogy több milliós adóssággal kerül ki a felsőoktatásból.   

Palkovics László, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi)  felsőoktatásért felelős államtitkára arra hívta fel a figyelmet,  hogy a dokumentum önmagában nem a stratégia, az majd a Felsőoktatási  kerekasztallal történő egyeztetéssel jön létre, és az kerül a  kormány elé az év végén.  

Az államtitkár a finanszírozásról azt mondta, a csökkenő  hallgatói létszám mellett nem változik az állami finanszírozás  szintje, amely 2008 óta nominálértéken változatlan.  

LMP: civil szerveztek nélkül nem lehet igazi demokrácia  

Schmuck Erzsébet (LMP) arról beszélt, hogy a rendszerváltás után  Magyarország fontosnak tartotta a civil szférát, mert civil  szerveztek nélkül nem lehet igazi demokrácia.    

Az LMP-s politikus elmondta, a Nemzeti Civil Alap 2004 és 2008  között évente 6,5 milliárd forintot osztott szét, és pályázatok  elbírálásába a kormányzati delegáltak nem szóltak bele. Közölte, az  alapból Nemzeti Együttműködési Alap lett, melynek éves kerete 3  milliárd forint és sokak véleménye szerint politikai szempontok  alapján hozzák meg a döntéseket.  

Soltész Miklós, az Emmi egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi  kapcsolatokért felelős államtitkára beszámolt arról, hogy az  együttműködési alapból szociális, oktatási területen működő civil  szervezetek is kaptak támogatást több tíz milliárd forintos  nagyságrendben. A rendszer átalakítása után több mint 8 ezer civil  szervezet 12 milliárd támogatást kapott, szemben az Ökotárs  gyakorlatával - tette hozzá.  

Azt mondta, "két tucatnyi civil szervezet miatt ekkora hűhót  csapnak", miközben több mint ötvenezer civil szervezet működik  Magyarországon és nem több száz millió forintból.  

A Fidesz elítéli a vandalizmust  

Selmeczi Gabriella (Fidesz) a vasárnapi, internetadó miatti  tüntetés végén történteket erőszaknak, vandalizmusnak minősítette.  Mindezt elfogadhatatlannak nevezte és hangsúlyozta, hogy a Fidesz  nyitott a vitára.  

Beszélt a szervező, Gulyás Balázs MSZP-s hátteréről, illetve  arról, hogy sajtóhírek szerint a történtek miatt őrizetbe vett Rózsa  Milán már egyszer megpróbálta elfoglalni a Fidesz Lendvay utcai  székházát. Szerinte balliberális politikusok előszeretettel álcázzák  magukat civileknek. Értékelése szerint a székház megtámadása előre  ki volt tervelve, hiszen arra kérték a tüntetőket, hozzanak magukkal  használt informatikai eszközöket.  

Selmeczi Gabriella közölte, a székházban keletkezett 10 millió  forintos kár - havi 700 forinttal számolva - 1200 évnyi  internetadónak felel meg.   

Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára is  elítélte a vandalizmust, és elmondta, nem futballhuligánokról van  szó, egyértelmű az érintettek politikai kötődése. Mint mondta, a  rendőrség hat embert vett őrizetbe, hallgatott ki, ellenük  garázdaság miatt folyik eljárás, és bíróság elé állítják őket.

Előzmények:
A Ház ülése reggel 9 órakor, napirend előtti felszólalásokkal kezdődik, majd elsőként a tavaly elfogadott büntetés-végrehajtási kódex korrekciójáról kezdhetnek vitát a képviselők. Ezt követi az új adótörvények tárgyalása.

A kabinet javaslata bevezeti az ifjú házasok által igénybe vehető adókedvezményt, mérsékli a cafetéria-juttatások kedvezményét, 2016-tól pedig négy év alatt duplájára növeli a kétgyermekes családok által igénybe vehető szja-kedvezményt.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter eredeti javaslata alapján fennmaradnak és az internetadóval egészülnek ki a különadók, a szolgáltatóknak minden megkezdett gigabyte adatforgalom után 150 forintot kell fizetniük. Az elképzelést az ellenzéki pártok mellett számos civil szervezet élesen bírálta.

Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője hétfőn benyújtotta azt a módosító indítványt, amelyben javasolják, hogy az adatforgalomra kivetett távközlési adó felső korlátja - hasonlóan a telefonadóhoz - magánszemélyeknél havi 700 forint, üzleti előfizetőknél pedig havi 5 ezer forint legyen. A javaslat kimondja, hogy az adó alanya a szolgáltató, nem pedig az előfizető.

A jövő évi adóváltozások része még, hogy a jelenlegi 200-ról 50 literre csökkenhet a magánfőzéssel előállítható pálinka mennyisége. Az ülésnap végén az Állami Számvevőszék tavalyi tevékenységéről szóló beszámoló kerül napirendre.

 

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Halálra gázolt egy embert a HÉV Rákosfalvánál

A baleset miatt a H8-as és a H9-es HÉV az Örs vezér tere és Cinkota között csak egy vágányon… Tovább olvasom