Kisalföld logö

2017. 09. 26. kedd - Jusztina 11°C | 19°C Még több cikk.

Nyugdíjreform: válaszolnak a szakértők

Folytatás az 1. oldalról.

Póczik Kálmánné nyugellátási, valamint Horváth Imréné jogi és igazgatási főosztályvezető a győri Kerstner házaspár kérdésére azt válaszolta: az új nyugdíjtörvény szerint a férj 60 éves korában, vagyis 2016-ban a születése időpontjában lesz jogosult előrehozott öregségi nyugdíjra, amennyiben 41 évi szolgálati idővel rendelkezik. Mivel számítások szerint a férjnek 2007-ben már 35 éves szolgálati viszonya lesz, ha ezt követően folyamatosan tovább dolgozik, 2016-ban az előrehozott öregségi nyugdíj megállapításához szükséges 41 évi szolgálati idővel rendelkezni fog. Ez a nyugdíj részére teljes összegű nyugdíjat jelent.
Ahogy tegnapi számunkban ígértük, a számtalan, szerkesztőségünkhöz érkezett kérdés közül kiragadunk néhányat, amelyek általános értelmezésével bizonyára sokaknak segíthetünk, akik az elkövetkezendő években mennek nyugdíjba, vagy az ellátás mellett dolgoznak.

A nyugdíj kiszámításáról

„ E levélben meg szeretném kérdezni, hogy aki 2008-ban vagy azután kéri a nyugdíjazását, betöltött hatvanadik életév és várhatóan több mint negyvenöt év munkaviszony után, mi lesz a nyugdíjszámítása alapja?”
Olvasónkat érinti a változás, hiszen éppen 2008-tól változik a nyugdíjszámítás, méghozzá annyiban, hogy bár az irányadó időszak, ahogy jelenleg, 1988-tól a nyugdíjazásig terjedő idő, a kereseteket azonban nemcsak az adott évre vonatkozó adójogszabályoknak megfelelő adóval csökkentik, hanem a járulékokkal is (munkavállalói, nyugdíj-, egészségbiztosítási járulékok és magán-nyugdíjpénztári tagdíj). Ezáltal a nyugdíj alapjául szolgáló átlagkereset alacsonyabb lesz (átlagosan 7–8 százalékkal). Azért nem nagyobb mértékű a csökkenés, mert a jelenlegi kiszámítási móddal ellentétben két év múlva a valorizációs felszorzás egészen a nyugdíjazást megelőző évig megtörténik.
A szorzó egy kormányrendeletben meghatározott szám, amelyet most is használnak, de a nyugdíjazás évét megelőző három év keresetét nem veszik figyelembe a felszorzásnál. Olvasónk esetében azonban, mivel 2008-ban kérné nyugdíjazását, az idei az utolsó év, amit felszoroznak.
Sokan kérdezték, hogy a megváltozott törvények szerint valóban az utolsó év keresete lesz-e a nyugdíj kiszámításának alapja. Nem, erről nincs szó, arról azonban igen, hogy az utolsó figyelembe vehető év kereseteit is beleszámolják az alapba, ám azokat már nem szorozzák fel. Talán ez okozta a félreértést.

Éppen érinti a változás

„ Érdeklődni szeretnék, hogy annak az 57 éves férfinak, aki 43 évi szolgálattal rendelkezik, milyen lehetősége van nyugdíjba vonulni?”
Miután a kérdező 2009-ben lesz 60 éves, de 2009. január 1-jétől már csak 59 év lesz az előrehozott nyugdíjkorhatár (jelenleg 60) férfiak esetében, legkorábban 2009. január elsején mehet nyugdíjba. A szükséges szolgálati idővel már most rendelkezik, ám a jogszabályok szerint az elsődleges döntő tény a nyugdíjazáskor az, hogy betöltötte-e már a kérvényező az előírt korhatárt.

A rokkantsági marad

„ Idén töltöttem be az 55. életévemet, rokkantnyugdíjas vagyok 1994 óta, 28 év munkaviszonnyal. Szeretném megkérdezni, hogy előrehozott nyugdíjba mikortól mehetek el és milyen feltételekkel?”
Aki rokkantnyugdíjas, élete végéig rokkantnyugdíjat kap (természetesen minden évben az esedékes emelésekkel), öregségi nyugdíjra azonban nem jogosult. Elméletileg, ha megszűnne a rokkantsága, kérvényezhetné öregségi nyugdíja megállapítását, az ő esetében azonban nem volna elég a 28 év, hiszen 38 év szolgálati idő a feltétele az előrehozott nyugdíjnak.

Folytatódik a korrekció

„ Egy-két hónapja arról lehetett hallani, hogy megtartják a nyugdíjtörvény azon részét, amely az előnytelenül megállapított régi nyugdíjak »felhozását« célozza: ez először 2007-ben az 1988 előtt megállapított ellátások átlagos 4 százalékos emelésével történne. Tudnak önök erről valamit?”
Az olvasó információja helytálló, a korrekcióra 2007. január 1-jétől azoknál kerül sor, akik számára 1988. január 1-jét megelőzően állapították meg a nyugdíjat. Az emelés mértéke férfiaknál 3, nőknél 5 százalék, de ha a szükségesnél több szolgálati évvel rendelkezik az illető, arányosan további emelésre számíthat. Vagyis azok a férfiak, akik 29 évnél és azok a nők, akik 27 évnél többet dolgoztak, minden egyes többletszolgálati évért további fél – összesen legfeljebb plusz tíz – százalék emelésre számíthatnak. Egyes számítások szerint a januárban folytatódó nyugdíjkorrekció mintegy 800 ezer embernek átlagosan 3500–4500 forinttal emeli az ellátását. A korrekció független a nyugdíjreform rendelkezéseitől, talán ezért sem esett róla szó. Az emelés már idén elkezdődött azzal, hogy elsőként az özvegyi nyugdíjakat emelték 5 százalékkal.

Megszűnik a gyermekkedvezmény

„ 1951. év végi születésű vagyok, tehát 2008 végén mehetek legkorábban előrehozott nyugdíjba. Cégem megszűnőben, elképzelhető, hogy a 2008-as évben már nem lesz nyugdíjalapba beszámítható jövedelmem. Mi a helyzet ebben az esetben a nyugdíjszámítással: a 2008. évre vonatkozó része engem nem érint? Adják-e még a 2009. január elseje előtt nyugdíjba menőknek a gyerekkedvezményt?”
Nem probléma, ha 2008-ban nem lesz a nyugdíjalapba beszámítható keresete. Miután az olvasó nem írta meg, hány év szolgálati idővel rendelkezik, feltételezzük, hogy elegendő, de ha munkahelye megszűnik és munkanélküli-járadékot vesz majd igénybe, nem kell aggódnia, az is szolgálati időnek minősül. Itt jegyezzük meg, hogy a munkanélküli-járadékot nem veszik figyelembe a nyugdíj kiszámításakor, ha azzal kedvezőtlenebb lenne.
Ami a kérdés második részét illeti: gyermekkedvezmény csak 2008. december 31-ig állapítható meg. A gyermekkedvezménnyel azoknak érdemes számolniuk, akik bár elérték az előírt nyugdíjkorhatárt, nincs meg az előrehozott ellátáshoz szükséges szolgálati idejük. Egy gyermek egy év szolgálati időt jelent, de legfeljebb három gyermek vehető figyelembe. Egy házaspár esetében az édesapa és az édesanya is számolhat ezzel, nők esetében ugyanis a szülés számít, a férfiaknak pedig nyilatkozniuk kell arról, hogy tíz éven át neveltek kiskorú gyermeket. A gyermekkel szerzett év tehát kipótolja a szükséges szolgálati időt, így nem csökkentik a nyugdíjat.

A 13. havi ellátásról

„ Előrehozott öregségi nyugdíjra jogosultság esetén 2007-ben a 38 év szolgálati időn felüli évek (esetemben 39 év) a nyugdíj kiszámítását befolyásolják-e? 2007-ben előrehozott öregségi nyugellátás melletti keresőtevékenységnek lesz-e havi jövedelemkorlátja, például minimálbér vagy nyugellátás-szüneteltetés? 2007. évi nyugállományba vonulás (év közbeni) esetén van-e időarányos 13. havi nyugdíjfolyósítás?”
Aki az előírtnál több szolgálati időt szerzett, annak nyugdíját arányosan emelik. Ez a rendelkezés már most is érvényben van. A második kérdésre a válaszunk az, hogy 2007-ben nincs a nyugdíj melletti keresőtevékenységre nézve sem szüneteltetési kötelezettség, sem jövedelmi korlát. A kötelező szüneteltetés csak 2008-ban lép életbe az előrehozott nyugdíjat 2008-ban kérvényezők számára, ha a havi keresetük eléri a minimálbért. Ezután azonban jövő évtől 8,5 százalék nyugdíjjárulékot kell fizetni, függetlenül a jövedelemtől. Végül ami a 13. havi járandóságot illeti: a 13. havi nyugdíj annak jár, aki a tárgyévet megelőző év december 31-én már nyugdíjas volt és a 13. havi nyugdíj folyósításának idején még nyugdíjas. Az, akinek a tárgyévben állapítják meg a nyugellátást, a tárgyévi 13. havi nyugdíjban nem részesülhet.

A közszolgálati törvény más

„ 2007-ben töltöm be 57. életévemet, 37 év munkaviszonnyal rendelkezem. Bár elmehetnék nyugdíjba, a 2007. évet még szeretném végigdolgozni. Azt tudom, hogy a jövő évben, ha nyugdíj mellett dolgozom, akkor a 8,5 százalék nyugdíjjárulékot vonják a béremből az egyéb levonások mellett. Arra azonban szeretnék választ kapni, hogy ha a 2007. évet végigdolgozom, majd 2008. január hónapban kiveszem a szabadságomat és utána megkapom a 6 hónapos felmentést – tehát ténylegesen 2008. július 31-én szűnik meg a munkaviszonyom –, akkor 2008-ban milyen ellátásra leszek jogosult a szabadság alatt, illetve a felmentési idő alatt? Kapok-e nyugdíjat vagy csak munkabért? A közszolgálati törvény vonatkozik rám, így 40 éves jubileumi jutalomra is jogosult lennék 2008-ban. Arra vagyok még kíváncsi, hogy ez jár-e nekem, illetve milyen feltételekkel?”
A nyugdíjtörvények változásait követve nyilván a közszolgálati szabályozások is módosulnak a jövőben. Ez azért fontos, mert az olvasó kérdéseire a közszolgálati és nem a társadalombiztosítási törvény adhat választ. A nyugdíjnak a hat hónapra visszamenőleges megállapítása azonban megszűnik 2008-tól, akkortól ugyanis annak, hogy valaki nyugdíjat kapjon, az a feltétele, hogy megszűnjön a biztosítási jogviszonya.

A korengedményről

„ A férjem 1948-ban született, jelenleg 39 éves munkaviszonya van. Én 1952-ben születtem – egy gyermeket szültem –, jelenleg 38 éves munkaviszonnyal rendelkezem. Mikor jöhetünk mindketten korengedménnyel nyugdíjba?”
A reformtörvényben nem szerepel a korengedményes nyugdíjazás, nem is szerepelhet, hiszen kormányrendelet szabályozza. Korengedményes nyugdíjra akkor van lehetőség, ha a munkáltató megállapodik erről a dolgozóval, melyre a reálirányadó korhatár betöltése előtt legfeljebb 5 évvel van lehetőség, jelenleg tehát férfi esetében 57 éves kortól, azzal a feltétellel, hogy rendelkezik az előrehozott nyugdíjazás feltételéül szabott szolgálati idővel, amely most 38 év, és 3 évi nyugdíjat egyszerre kifizet a foglalkoztató. Ez a jelenlegi helyzet, nyilvánvalóan azonban születik majd kormányrendelet, amelyben a rendelkezéseket hozzáigazítják a nyugdíjreformhoz. Jelenleg a nőkre nem vonatkozik a korengedményes szabály, ugyanis az ez esetben előírt korhatár egybeesik az előrehozott öregségi nyugdíjkorhatárral, az 57 évvel.

Dolgozó nyugdíjas

„ 1940-ben születtem, nyugdíjazásom óta dolgozom, alkalmazotti munkaviszonyban állok. A főnököm ragaszkodik a munkámhoz, hozzám, viszont ha rám is vonatkozik a 2008-tól bevezetendő rendelet (nyugdíjfolyósítás szüneteltetése), illetve az akkor érvényes nyugdíjkorhatár most előrehozott nyugdíjnak minősül, befejezem ténykedésemet.”
Miután az olvasó rég betöltötte a rá vonatkozó reá irányadó nyugdíjkorhatárt (jelenleg 62 év), rá sohasem fog vonatkozni a szüneteltetés. Ez csak azokra vonatkozik, akik előrehozott nyugdíjat kapnak és dolgoznak, de csak addig, amíg be nem töltik a korhatárt.

Külföldi munka, uniós szabályozás

„ Elmehetek-e 60 éves koromban előrehozott öregségi nyugdíjba, ha Magyarországon 22 és egy másik uniós országban 18 év szolgálati idővel rendelkezem?”
Az európai uniós szabályok szerint a két országban szerzett szolgálati idő összeadódik. Akkor igényelheti a nyugdíját itthon, illetve külföldön, amint megfelel az adott országban előírt korhatárnak. Tehát Magyarországon már igen. A nyugdíjakat olyan arányban fogja megkapni, amilyen arányban a szolgálati időt teljesítette.
„ Kinek a részére állapítható meg nyugdíjnövelés?”
Annak a részére állapítható meg, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezte és a korhatár betöltését követően a nyugdíj megállapítása nélkül legalább 30 napra szolgálati időt szerzett. A nyugdíjnövelés mértéke minden 30 nap után az öregségi nyugdíj összegének 0,5 százaléka. Példa: az öregségi nyugdíj összege 50 ezer forint és 180 nap nyugdíjnövelésre jogosító szolgálati időt szerzett a kérelmező. A 180 nap szolgálati idő után 3 (6-szor 0,5) százalék nyugdíjnövelést kell megállapítani, amelynek összege 1500 forint és így a nyugdíj összege 51.500 forint lesz.

Résznyugdíj

„ Ki jogosult öregségi résznyugdíjra?”
Öregségi résznyugdíjra jogosult az, aki húsz év szolgálati idővel nem rendelkezik, de legalább tizenöt év szolgálati időt szerzett és a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt 2009. január 1-jét megelőzően eléri. Öregségi résznyugdíjra jogosult az is, aki 1990. december 31. és 1993. július 1. között töltötte be az öregségi nyugdíjkorhatárt és az 1993. július 1-jét megelőző időpontig legalább tíz év szolgálati időt szerzett. Annak a részére, aki az öregségi nyugdíjkorhatárt (62. életévét) 2008. december 31-ét követően tölti be, résznyugdíj már nem állapítható meg.

Nyugdíjpénztári tagsággal

„ Hogyan alakul az öregségi nyugdíj összege, ha magánnyugdíjpénztár tagja vagyok?”
A 2013. január 1-jét megelőző időponttól megállapított öregségi nyugdíj alacsonyabb összegben jár, ha a nyugdíjigénylő magánnyugdíjpénztár tagjaként tagdíjat fizetett, tehát nem kizárólag nyugdíjjárulék fizetésére volt kötelezett, és nem kéri a tagdíj összegének a Nyugdíjbiztosítási Alaphoz történő átutalását. Ebben az esetben a 2013. január 1-jét megelőzően hatályos rendelkezések szerint kiszámított öregségi nyugdíjának 75 százalékát lehet részére öregségi nyugdíjként megállapítani.

Amnesztia a szüneteltetés alól

„ Belekerült-e a törvénybe, hogy a 2008. 01. 01. előtt nyugdíjba vonulók 2010-ig amnesztiát kapnak az alól a rendelkezés alól, hogy előrehozott nyugdíj melletti munkavállalás esetén a nyugdíj szüneteltetését kérni kell?”
Tekintettel arra, hogy az olvasó férje 2007. 02. 05-től, a 60. életéve betöltésétől kéri az előrehozott öregségi nyugdíjának megállapítását, részére megállapítható a nyugdíj a munkaviszonya fennállása mellett, továbbá nem kell szüneteltetni a nyugdíját keresőfoglalkozás esetén. Reá nézve 2010-től a kötelező nyugdíj szüneteltetése azért nem vonatkozik, mivel addigra betölti a reá irányadó korhatárt, a 62. évet.

Ha minimálbérre jelentenek be

„ 1954-ben születtem és ez év szeptemberében 34 év munkaviszony után munkanélküli lettem. Ha nem tudok elhelyezkedni 62 éves koromig, hogyan kapok nyugdíjat? Ha minimálbérrel jelent be a foglalkoztatóm, ami a mai világban nem ritkaság, az-

után kerül kiszámításra a nyugdíjam és figyelmen kívül hagyják a korábbi magasabb jövedelmemet?”
Az 1954-ben született nő előrehozott nyugdíjra 2014-ben válik jogosulttá – vagyis 60 éves korá-

ban –, amennyiben 41 évi szolgálati idővel rendelkezik. Csökkentett nyugdíjra jogosult ugyanebben az életkorban, ha legalább 37 évi szolgálati ideje van. Amennyiben nem tud elhelyezkedni, 34 évi szolgálati idő esetén 62 éves korában kérheti az öregségi nyugdíjának megállapítását. Abban az esetben, ha időközben el tud helyezkedni, és keresetként mindig az aktuális minimálbért kapja, természetesen az a nyugdíjának megállapításakor beszámításra kerül az átlagkereset meghatározásánál, de nemcsak ezen keresete alapján történik az átlagkereset kiszámítása, hanem az 1988. január 1-jétől a nyugdíjazásig elért összes kereset jövedelme beszámít az átlagszámítási szabályoknak megfelelően.

Több nyugdíjas, harmadannyi kereső, évi 500 milliárd hiány

A nyugdíjasok száma meredeken emelkedik, az aktív keresők száma alig harmada a 10,070 millió főnek. (Ennyi Magyarország jelenlegi lakosainak száma.) A lakosság másik harmada nyugdíjas, pontosabban 3,1 millió fő. A befizetett járulékok nem fedezik a nyugdíjakat, a hiány évente csaknem 500 milliárd forint.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Decemberi letölthető észjátékok!

Folytatódik Sárdi Tibornak, az "Ész Ász Top 100" játék győztesének letölthető feladvány-sorozata. Tovább olvasom