Kisalföld logö

2017. 12. 18. hétfő - Auguszta -3°C | 3°C Még több cikk.

Nyugati uborka hazai üvegbe

Egyötödével kisebb területen termesztenek idén uborkát a megyében, mint tavaly.
A megye két nagy konzervgyára közül a koroncói Horker kft. Ausztriából is hoz be idén uborkát, míg a Dunakiliti Konzervüzem Kft. csak magyar alapanyagból dolgozik, annak ellenére, hogy a német, osztrák, lengyel ajánlatok esetenként olcsóbbak az itteni áraknál. Ezek a tények is jelzik, hogy visszaszorulóban van a rábaközi uborka.

Radák Kornélia, a Konzervuborka Terméktanács titkára lapunkat arról tájékoztatta: a 2005-ösnél egyötödével kisebb területen termesztenek uborkát a Rábaközi Termelő és Értékesítő Szövetkezetnél (TÉSZ). Ennek ellenére arra számítanak, hogy csak 5–10 százalékkal csökken a mennyiség, feltéve, ha nem lesz olyan cudar – esős, hűvös – nyár, mint tavaly.

Szalánczy Zsolttól, a TÉSZ vezetőjétől megtudtuk: tavaly óta több termelő döntött úgy, abbahagyja az uborkatermesztést. Szalánczy Zsolt, a a Rábaközi TÉSZ vezetője elmondta: az öt, tavaly még több hektáron gazdálkodó termelő közül idén hárman is felhagytak az uborkázással. A visszaesésben az is szerepet játszik, hogy a háztájiban gazdálkodó réteg idősödik, és mind nehezebben birkózik meg a földdel, a fiatalok közül pedig egyre kevesebben vállalják az izzadságos, szúnyogcsapkodásos, kemény munkát.

Akik maradtak – mintegy 1800–2000 család –, arra számíthatnak, hogy az idei garantált védőár megegyezik a tavalyival: a 2–5-ös uborkáért 180, a 3–6-osért 130, az 5–8-asért 80, a 4–7-esért 95, a 6–9-esért 70, a 9–12-esért 25 forintot biztosan fizetnek. Ezek nem sokkal magasabbak annál, mint amennyit például 2000-ben adtak egy kilóért: akkor a 2–5-ös 175, a 3–6-os 115 forintot ért.

A nagyszentjánosi Kövesdi László azok közé tartozik, akik radikálisan csökkentették termőterületüket: néhány éve még tíz hektáron ültettek uborkát, idén talán, ha félen. Hogy miért? „Az átvételi ár nem tartott lépést a költségekkel, s a közvetlen állami támogatás megszűnt. Ráadásul egyre nehezebben és drágábban tudunk napszámosokat fogadni. Márpedig az uborkaszedés kétkezi munka" – mondta el a Kisalföld kérdésére.

A Konzervuborka Terméktanács adatai szerint a magyar gyárak tavaly 34 ezer tonna uborkát dolgoztak fel, amiből a 2004-es duplája, 5 ezer tonna származott külföldről – nagy része Németországból. A kérdés persze az, miért éri meg importálni e zöldségfélét, aminek termesztésében Magyarország – benne a Rábaközzel – egy-két évtizede még nagyhatalomnak számított.

Lengyel Ferenc, a Konzervuborka Terméktanács elnöke, a Dunakiliti Konzervüzem Kft. ügyvezető igazgatója azt állítja, mindez több tényezővel magyarázható. Megemlítette, hogy Németországban hatvan napig engedéllyel, járulék- és adófizetési kötelezettség nélkül foglalkoztathatnak idénymunkásokat, nálunk nem. A különbség egy hektár uborkára vetítve 1,2 millió forint pluszköltség. Emellett a Lajtától nyugatra a földalapú támogatás száz százalékát kapják meg a gazdák, Magyarországon csak 55-öt, de aki háztájiban termel, semmit.

„ A helyzet úgy áll, mintha százméteres síkfutásban versenyeznénk, de ők hatvan méter előnnyel indultak. Sajnos fél lábbal is előbb érnek célba" – hozott szemléletes példát az igazgató.

Lengyel Ferenc úgy véli, nem csak a nyugati árnyomás miatt nem tudnak többet fizetni a termelőknek. A bajok oka az áruházláncok által diktált, méltánytalanul alacsony, nem egy esetben a konzervuborka előállítási költségénél is kisebb ár. Aki vállalja, a nyilvánvaló veszteséggel együtt teszi ezt, vagy „csal", és például az üvegre 3–6-os címkét ragaszt, bele pedig néhány darab 9–12-es uborkát tesz.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Adomány az Erzsébet-kórháznak

Közel 150 ezer forint gyűlt össze a L.É.P.J. Tovább! Szolgálat Sopronért (a Hetednapi Adventista… Tovább olvasom