Kisalföld logö

2018. 06. 22. péntek - Paulina 16°C | 29°C Még több cikk.

Nyolcezer látogató, világszám

Győr egyik legsikeresebb időszakos kiállítása volt a Chagall remekműveit felsorakoztató tárlat.

Győr egyik legsikeresebb, ha nem a legsikeresebb időszakos kiállítása volt a Váczy Péter-gyűjtemény épületében a Chagall remekműveit felsorakoztató tárlat. Bár a mester legnagyobb alkotásai nem voltak itt a megyeszékhelyen, a nimbusz, amely őt övezi, a hangulat, amely mindenkit magával ragad, megtette a hatását. (Köszönet a kiállításért a szervezőknek, elsősorban a francia kultúrát népszerűsítő intézetnek, hiszen Chagall magyarországi körútját ők szervezték. Vagyis nem extra meghívásra érkezett Győrbe...

A lényeg azonban, hogy itt volt, és nem csupán művészeket és műítészeket szólított meg, hanem olyan embereket, akiket célszerű minden alkotónak a közönség szóval illetni. Merthogy közönség nélkül aligha lehet művészetről beszélni.) Csaknem nyolcezren nézték meg Chagall képeit. Érdemes számmal s leírni, hiszen olyan szívet melengetően jó dolog: 8000! N. Mészáros Júlia igazgatónő is örülhet a sikernek, és szerkesztőségünkbe eljuttatott leveléből az derül ki, nem szeretne megelégedni vele. Újabb kihívást keresett, újabb nézőrekordot szeretne megdönteni. Ki tudja, sikerül-e neki, az azonban bizonyos, hogy Chagall után nehéz volt dönteni, anyagi eszközök híján melyik világhíres, a magyar otthon ülő ember számára is csábító művész képei, szobrai legyenek a képzőművészeti csalik.

Az igazgatónő így egy kicsit lutrit játszott. Bevállalt egy Piranesi nevű építészt, aki valamikor 1720 és 1778 között élt Olaszországban, amit akkor még városállamok alkottak. Ez aligha érdekli a mai korok tárlatlátogatóit. Ám az sokkal inkább, ki a csoda volt ez a Piranesi, akiről első pillanatra is látszik, mestere volt a grafikának. Na és, jól rajzolt, de tudott-e többet ennél? A megyeszékhelyen felbukkanó plakátok előtt állva tehát óhatatlanul felmerül bennünk a kérdés:

Miért nézzük meg Piranesit?

Giovanni Battista Piranesi (1720–1778) különleges építész volt. Nem annyira kivitelezett terveivel, mint inkább elméleti munkásságával – régészi-történészi tevékenységével – és főként grafikusművészként hagyott nagyszerű örökséget az utókorra. Piranesi hatalmas életműve az ókori művészetről szóló elméleti munkáktól, a görög és római művészetekkel kapcsolatos vitairatoktól az építészeti fantáziatervekig és rajzokig, a kiadói és műkereskedői tevékenységtől a műtárgy-restauráláson át a nagyszabású rézkarcsorozatokig ível.

Ez utóbbiak a főművei. Meghódításra váró csodák, amelyek megmutatnak múltat és elvezetnek a romantikus jövőbe is. Piranesi nem csupán művész volt, de szigorú értelemben vett mesterember is. Nem csupán érezte, mit kell tennie, de tudta is. Keze alatt a grafit, a véső pontosan olyan képet alkotott, amelyet az elme elé vetített. Szinte fényképek ezek a művek, melyek arra várnak, megnézzék őket. (Sokan nem átallanak venni belőlük egy-egy reprodukciót, hogy otthonuk falán is nézegessék azt. Mondjuk egy jól megvilágított előszoba ékességei nyugodtan lehetnek a Piranesi-reprodukciók.

Rekordot dönteni

Egy kiállításnak nyilván nem lehet célja, hogy nézőszámrekordokat döntsön. Legalábbis a művészetkritika, a művészettörténet és hasonlók alapján. Én mégis azt remélem, kialakulhat egy nemes versengés azért, hogy minél közelebbről és főleg minél többen jussanak katarzisélményhez egy festő, egy grafikus vagy egy szobrász által. (A színészek, a zenészek sincsenek e sorból kirekesztve, de ők bárhogyan nézem, populárisabb műfajt képviselnek, és amióta a bérletezést kitalálták még némi garanciát is kapnak automatikusan a számokban mérhető sikerre.)

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A bajnokság állása

1. Tovább olvasom