Kisalföld logö

2017. 08. 22. kedd - Menyhért, Mirjam 12°C | 22°C Még több cikk.

Nullpártrendszer

Javaslom a tisztelt Olvasóknak a nullpártrendszert, az anarchia szabályozott változatát.

Nem forradalmi tűztől, de még csak nem is valami rejtélyes tömény-sör kombinációtól feltüzelve javaslom a tisztelt Olvasóknak a nullpártrendszert, az anarchia szabályozott változatát, mint hazánk egyetlen működőképes és nemzetkarakterünkhöz passzoló államformáját. A józan ész beszél belőlem és a történelmi tapasztalat.

Nehogy azt gondolják, hogy a táncoló miniszterelnök, a szájba lőtt kopogtatócédula-gyűjtő, az MSZP meghekkelése, a Fidesz-aktivista-verés vagy a tortadobálás verte ki a biztosítékot (amelyet érdekességképpen Mortimer edzője hajtott végre a kampányszórakozó Demszky Gábor sérelmére). Erről szó sincs. Bebizonyítottuk, hogy más államformában rosszul érezzük magunkat, és nem működik az ország. A királysággal kezdődött az egész. Egy olyan királysággal, ahol még a királyt is importálnunk kellett Ausztriából, hogy működjön a rendszer, majd hosszú éveken keresztül fel sem tűnt, hogy már nincsen is. Nyugodtan megtartottuk államformának úgy, hogy a nem létező királyt egy tengernagy képviselte egy 100%-osan tengermentes országban. Ezt követően próbálkoztunk többféle diktatúrával, de egyik se működött olyan professzionálisan, hogy rövid időn belül ne tűnjön el a történelem süllyesztőjében, vagy ne puhuljon fel annyira, hogy az igazi diktátorok csak szánalommal vegyes megvetéssel beszéljenek róla. A sikeres diktatúrákban legalább a vezérről fennmarad egy-két szobor, egy jelentősebb hadsereg, vagy a haladóbb fajtákban virágzik a mikroelektronika és nem lehet az utcán szemetelni. Nálunk ezek a projektek is elmaradtak. Az utóbbi 16 évben a demokráciával próbálkoztunk, aminek csupán egyetlen tanulsága volt: a fehérgalléros bűnözéshez nélkülözhetetlen egy bizonyos fokú politikai szervezettség, mert különben nagyon nehéz lebonyolítani nagyobb szabású bűncselekményeket. Az előbb felsorolt rendszerek közös vonása, hogy legalább egy párt mindig volt.

Természetesen nem állítom, hogy nem voltak remek emberek a pártokban, de valószínűleg ezek a remek emberek egy nullpártrendszerben is meg tudnák szervezni a csatornázást, aszfaltozást, kerékpárút-építést, hiszen nem kell ahhoz évente tisztújító kongresszusra járni, hogy ne az utcán folyjon a fekália, amiben vígan tekernek a bringások.

A pártokat tehát meg kellene szüntetni, így a kampányban mindenki koncentrálhatna a lényegre, hiszen valaki hiába ígér 18. havi nyugdíjat egyedül, maximum kiröhögik. Ráadásul annyi óriásplakátra sem jutna pénze, hogy azt hirdesse: Kovács Pistike: Változás vagy Kovács Pistike kedvenc színe a piros. Egyébként is, kit érdekel ez? Megfelelő médiaháttér nélkül hazudni ugyanis nagyon is kockázatos. Egyrészt nem hallják annyian, hogy megérje, másrészt, akikhez médiaháttér nélkül eljut az üzenet, azok mind meg tudják kérdezni személyesen is, hogy miért hazudsz. A politikai elképzelésekben jelentős eltérés manapság amúgy sincsen, a kampány célja csupán annyi, hogy sztaniolba csavarva vágja az arcunkba: megint azok jönnek, akik eddig már bizonyították, hogy nekik sem sikerült. A tömegmédiás kampány megszűnése mellett a döntések is egyszerűbben születhetnének, hiszen csak azért, mert én V betűt mutattam a plakáton, nem kell mindenre nemet mondanom, amire a piros szín feltétlen hívei igent mondtak.

A pártrendszer megszűnésével megszűnne természetesen az intézményesült „szerzés" is. A kleptokrácia nem kapna állami támogatást. Ezután mindenki egyéni kapcsolati hálójára, sógoraira, komáira szorulna és pártalapon nem tudná lebonyolítani kis üzleteit. Állandó kockázatot jelentene, mint a piaci alapokon működő alvilágban, hogy valaki feldob, átáll, kiizél velem. És ha bekövetkezne a lebukás, nem tárná szét mindenki a karját, hogy ja kérem, az ügyészség fideszes, a rendőrség emeszpés, nem tudunk mit csinálni. A nullpártrendszerben például működne a köztévé és a közrádió is, mert szakemberek ülnének a kuratóriumban, nem olyan negyedvonalbeli politikusok, akiknek már csak ott jutott hely pártalapon. Ők ugyanis, mivel egyébként segélyért állnának sorban lesütött szemmel, megmutatják, mennyire fasza gyerekek, még akkor is, ha a nevezett intézmények közben megsemmisülnek.
A nullpártrendszer végül megvalósítaná mindannyiunk nagy-nagy álmát, hogy a nemzeti ünnepeken focimeccshangulatban várnánk a Himnusz végét, hogy végre kezdődhessen a fütyülés.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Hamarosan aszfaltoznak

– Ha az időjárás engedi, hamarosan megtörténik az aszfaltozás a Dunakapu tér és a Teleki… Tovább olvasom