Kisalföld logö

2017. 06. 26. hétfő - János, Pál 18°C | 30°C Még több cikk.

Női szerzők a könyvhéten

Léteznek nézetek, melyek szerint a férfiak főleg produktívak, a nők viszont főleg improduktívak. A férfi mint alkotó megírja a művet – a nő pedig mint hozzátartozó megírja a számlát, hogy föl lehessen venni az alkotásért járó honoráriumot. Bár még mindig több a férfi szerző, azért jönnek föl szépen a nők is.
Léteznek nézetek, melyek szerint a férfiak főleg produktívak, a nők viszont főleg improduktívak. A férfi mint alkotó megírja a művet – a nő pedig mint hozzátartozó megírja a számlát, hogy föl lehessen venni az alkotásért járó honoráriumot. Bár férfi íróból-költőből máig nagyságrendekkel számosabb adódik – adott esetben a kevesebb több lenne –, azért jönnek föl szépen a nők is.


Százhúsz férfi szerzőre negyvenhárom női szerző jut az idei könyvhét újdonságait ismertető, egyik kiadványban – ha csak a hazai alkotókat nézzük. Jókai Anna Kossuth-díjas író fölhívja a figyelmet: az igazán élvonalbeli szerzők között körülbelül annyi a nő, mint a férfi. A közvélekedés egy része szerint – ha a minden vitán fölül álló, Nobel-díjas Kertész Imrét nem említjük – a legnagyobb élő magyar író Szabó Magda, az Abigél szerzője; megfigyelők szerint azok, akik ezt mondják, olvassák is Szabó Magdát.

Jobb írni, mint sírni

Maradjunk hazai pályán! Az egyik szegedi kiadó, a Bába rögtön négy női szerzőt is fölvonultat az idei könyvhétre, hármójuk elsőkönyves, a negyedik már a sokadik kötetnél tart. Megjegyzendő, műfajilag szórt a mezőny, ahány szerző, annyiféle olvasmány: van közöttük verses-, és van tanulmánykötet, a harmadik gyermekkönyv, a negyedik helytörténeti munka. Vincze Barbara, akinek Egy angyal könnyei címmel jött ki verskötete, úgy lett költő, hogy fölfedezte: lelki – jellemzően szerelemmel összefüggő – fájdalmak kapcsán jobb írni, mint sírni.

A fájdalmat mindkét módszer elmulasztja, de míg a könny elszáll, a könyv megmarad. A szerző alig múlt tizenhat éves, a Tömörkény gimnázium humán tagozatos diákja, nemcsak lelki fájdalmakra nyílik alkalma szerelem területén a jövőben, hanem örömökre is. Meg kell tanulnia, hogy adott esetben az öröm is verssé transzformálható – ez, szaktekintélyek szerint, nagyságrendekkel nehezebb az előzőnél. Nagyon egyéni rajzok díszítik a könyvet, tetoválóstílben, Herédi István munkái – ilyeneket Barbarán is el tudnánk képzelni.

Heiser Krisztina munkája nagyon komoly tudományos mű. Irodalomtör ténet, szubjektív elemekkel tűzdelve – igazi kuriózum. Krisztina, az ELTE doktoranduszhallgatója könyve megjelenésének Szegednél jobb hely el sem képzelhető. Tudniillik Dugonics Andrással (1740–1818), az első magyar regény, az Etelka írójával foglalkozik. Pontosabban az Etelka folytatásával, a Jólánkával (így, hosszú „ó"-val), még pontosabban annak versbetéteit elemzi. A mű ragyogó példa arra, hogy irodalomtudományi olvasmánynak nem kell szükségképpen unalmasnak lennie. Még valami: a könyv elején van egy ajánlás is, Anginak, Krisztina elhunyt osztálytársának címezve. – Azt akartam, mindenképp megmaradjon az emléke – mondja a szerző.

Aranyszárnyú tündér

Egy nyár az aranyszárnyú tündér földjén – ez a címe Papp Mária gyermekkönyvének. Egy feledhetetlen vakáció története elevenedik meg benne, történet, mese, ismeretterjesztés egyszerre – kitűnő olvasnivaló (vagy, ha a gyermek még óvodás, szülőknek ajánlott felolvasnivaló) a közelgő nyári szünetre. A szerző nagyon ért a gyermekek nyelvén, lévén óvónő – több mint negyven évet dolgozott gyerekek között. Baghyné Makra Ilona az algyői templomról írott helytörténeti munkája saját kutatási eredményeken alapul. – Föltettem magamnak a kérdést, miként lehet, hogy a templom 1930 és 1960 között műemlék volt, sem előtte, sem utána nem? Hogyan lehet valami egyszer műemléki értékű, máskor pedig nem?

Nap mint nap

– Ez volt hát a kiindulópont, ennél több egy nyugalmazott pedagógusnak – aki aktív korában nap mint nap átjárt Szegedről Algyőre, s látva látta a templomot, csak épp ideje nem volt foglalkozni vele – nem is kell. És hogy van-e közös sajátosság az említett, szegedi női szerzőkben? Első pillantásra nem, hisz – mint észlelhetjük – ahány női szerző, annyiféle női szerző. Második pillantásra viszont igen, hisz mindnyájan folytatni akarják az írást – megélhetésként vagy nem megélhetésként: ahogy lehet. Még hogy a nők nem produktívak?!

Agatha Christie nyomában

Karafiáth Orsolya az ország legismertebb női költőnője; a médiumokban is folyamatosan szerepel, és élőben is. – Csak azért nem jelent meg regényem a mostani könyvhétre, mert le vagyok vele maradva. Szeptemberben lát napvilágot az Ulpiusnál. Ideje is lesz, már hat éve dolgozom rajta. Egyébként korábban megjelent, Café X című kötetem párja – mondja Orsolya. Egy ideig úgy tervezte, ez is Café X címmel jelenik meg – ez esetben ő lett volna a világ egyetlen alkotója, akinek két, azonos című könyve van, és ilyen ötlet – ez bizonyos – egyetlen férfinak sem jutott volna eszébe. A véglegesnek szánt cím pedig?
A költő-írónő ezt nem árulja el, viszont megtudhatjunk tőle: a készülő mű Agatha Cristie-regényre hajaz, az izgalom fokozódik, a helyzetek csavarosak, s mindeközben sok minden kiderül a hetvenes évek közepe táján született generációról, Karafiáth Orsolya generációjáról. A poén pedig? Van, de nem lőjük le.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Perújítási nyomozás indul a móri ügyben

Perújítási nyomozást rendelt el Kaiser Ede perújítási kérelmében a Fővárosi Ítélőtábla -… Tovább olvasom