Kisalföld logö

2017. 11. 18. szombat - Jenő 3°C | 8°C Még több cikk.

Női kvóta, töredékszavazatok, nemzetiségi törvény

Lamperth Mónika szerint a a "mai macsó magyar társadalomban" nem azonosak a feltételek a nők és férfiak közéleti szerepvállalásában.
20:22 - Az alapkezelőkről szóló törvényjavaslat általános vitájával, illetve a napirend utáni felszólalásokkal végződött a parlament szerdai ülésnapja.

Alapkezelőkről szóló vita: képviselői felszólalások

A képviselői felszólalások között Horváth János (Fidesz) azt mondta, lehetőség nyílik újra átgondolni azt, hogy itthon az elmúlt években mennyire sok figyelem fordult a pénz, a befektetések felé összehasonlítva a termelés, az előállítás gondjaival.

Göndör István (MSZP) szerint nem a törvénnyel van a baj, hanem azzal a környezettel, ami körülveszi. Mint mondta, hiába alkotnak egy jó törvényt, ami formálisan garanciát ad a befektetőknek, de gond van a jogbiztonsággal. Hozzátette: jó keret születik, a magyar gazdaságnak akkora szüksége van a tőkére, mint "egy falat kenyérre".

Szili Katalin független képviselő felszólalásában hangsúlyozta, hogy ha 300 millió eurós portfoliót kezelnek, akkor csak 225 ezer forintos tőke kell, amely nem elegendő biztosíték. Közölte, olyan érzése van, mint ha ezt a jogszabályt valakiért, vagy valamiért készítették volna.

A felszólalást követően az elnöklő Latorcai János lezárta az általános vitát.

A napirend után felszólaló Magyar Zoltán (Jobbik) Kitaibel Pál botanikusról, a pannon gyík és a tellúr elnevezésű elem egyik felfedezőjéről emlékezett meg.

Latorcai János ez után lezárta a szerdai napirendet, a képviselők csütörtök reggel 8 órakor folytatják a munkát.

Az Országgyűlés december 7-ei plenáris ülése. Fotó: MTI (galéria)

20:00 - A választójogi és nemzetiségi törvény részletes vitájával folytatták a képviselők a munkát az Országgyűlésben a szerdai ülésnapon.

Vita a női kvótáról
Ertsey Katalin, LMP-s képviselő a női kvóta bevezetése mellett érvelt. A politikus Gaudi-Nagy Tamás, jobbikos képviselővel együtt jegyez egy módosító indítványt, amellyel megdupláznák a női képviselők számát a parlamentben. A módosítóban azt kezdeményezik, hogy ha az országos listán két egymást követő helyen azonos nemű jelölt szerepel, a soron következő helyen ellenkező nemű jelöltet kelljen állítani.

Gaudi-Nagy Tamás azt mondta, a Jobbik frakció jelen pillanatban nem támogatja ezt a módosítót, de a célokkal egyetértenek. Mint mondta, azért jegyezhette javaslatot, mert nem tagja a pártnak.

A fideszes Vitányi István ugyanakkor azt mondta, a Jobbikban csak 6,5 százalék a nők aránya, így előbb a saját házuk táján kellene szétnézni. Szerinte nem jogszabályt kell alkotni, hanem lehetőséget kell teremteni, hogy a nők egyenlő feltételekkel vegyenek részt a közéletben.
A KDNP-s Salamon László szerint a női kvóta alkotmányellenes, mert sérti a pártokat megillető szabad jelöltállítás jogát és áttételesen szabad választásokat is.

Semmi nem akadályozza meg a nőket, hogy elinduljanak a választáson - mondta a fideszes Mátrai Márta, aki szerint ilyen erővel az élet bármilyen területén is kvótákat lehetne bevezetni. A szintén fideszes Csöbör Katalin hozzátette: kifejezetten sérelmezné ha kvóta alapján jutott volna be az Országgyűlésbe.

Az MSZP-s Lamperth Mónika ugyanakkor a kormánypárti képviselőknek arra hívta fel a figyelmét, hogy a "mai macsó magyar társadalomban" nem azonosak a feltételek a nők és férfiak közéleti szerepvállalásában. Gaudi-Nagy Tamás pedig azt a kérdést tette fel, hogy vajon a kormánypártiak akkor is így érvelnének-e a ha fordított lenne a helyzet, és a parlamentben csak 9 százalék lenne a férfiak aránya.

Jobbik: a kormány fél, vagy nincs önbizalma
Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik) arról beszélt, hogy sportnyelven szólva a töredékszavazat olyan, mintha egy megnyert focimeccs után még egyszer jóváírnák a nyertes csapatnak a mérkőzésért járó pontokat. A jobbikos képviselő szerint vagy a félelem, vagy az önbizalomhiány motiválja ennek bevezetésére a kormánypártokat. Hozzátette: a kormánypárt nyújtson be egy módosító indítványt, amely rögzíti a parlamenti pártok arányait a parlamentben, úgyis ez a cél ezzel a törvénnyel.
Szávay István (Jobbik) felszólalásában arról beszélt, hogy a pártja nem támogatja a javaslatot, ugyanakkor üdvözli a határon túli magyarok választójogát.
Ezt követően az elnöklő Jakab István a részéletes vitát lezárta.

A nemzetiségi törvény részletes vitájával folytatták a képviselők
A szocialista Nyakó István azt mondta, a kisebbségekhez, illetve a kisebbségi jogok országgyűlési biztosához fordultak, kikérték a véleményüket, ezek alapján adták be módosító javaslataikat.
Kifejtette: a német, örmény, bolgár és horvát kisebbségek szerint a törvényjavaslat egyes elemei diszkriminatívak, a választási szabályozás bizonyos részei ellentmondásosak, és a jelöltállítási rendszer a jelenleg hatályos törvényben jobb, mint a tervezetben.
Több része a javaslatnak nem egyértelmű, és a vagyonnyilatkozatok kiterjesztésének nincs értelme, mert a legtöbb képviselő juttatás nélkül látja el a feladatát - mondta Nyakó István. Hozzátette: nem volt teljes és megfelelő a kormány szakmai egyeztetése, és alapvető elvárásként fogalmazódott meg, hogy hozzák összhangba a javaslatot a helyi önkormányzatokról szóló törvénytervezettel.

Szávay István (Jobbik) azt sérelmezte, hogy legtöbb módosító javaslatukat leszavazta a kormány még akkor is, ha - álláspontjuk szerint - azok a törvény szellemiségével megegyeznek.
Kifejtette, hogy több szimbolikus értékű javaslatot is tettek, ezek közé tartozik az is, amelyikben lehetővé tennék, hogy a képviselői esküjüket a saját anyanyelvükön mondhassák el.
A képviselő szerint a javaslat egyik kiemelten sarkalatos pontja az, hogy mihez kötik a nemzetiségi jogokat. Szávay István hangsúlyozta, hogy pontosítsák az "indokolt igény" fogalmát, mert az nagyon tág.
Frakciótársa, Kiss Sándor a hozzátartozó fogalmának leszűkítésével kapcsolatban szólalt fel. A képviselő arra kérte a törvényalkotókat, hogy gondolják át azt a javaslatot, amelyik alapján a nemzetiségi önkormányzatok a szociális kérdésekben is egyfajta vétójogot kapnának.

Szabó Tímea (LMP) egyetértett azzal, hogy vissza kell szorítani a visszaéléseket, de - véleménye szerint - a szabad identitásválasztás elve nem oldja meg ezt a problémát. Hozzátette, hogy az LMP viszont úgy látja, megfogalmazhatóak olyan garanciális elemek, amelyekkel ki lehet szűrni a nemzetiségi jogokkal való visszaélést.

Berényi László (Fidesz) megköszönte a vita során elhangzott hozzászólásokat, kijelentette, mindenki abban érdekelt, hogy a nemzetiségi törvényt a gyakorlatban is lehessen alkalmazni.
Szászfalvi: a törvénnyel a kormánynak hármas célja volt
Szászfalvi László államtitkár a vitában elhangzottakra válaszolva azt mondta, hogy az ajánlási pontok között olyan javaslatok is szerepelnek, amelyeket maga a jogszabály is tartalmaz vagy egy másik törvény fog kezelni.

Hangsúlyozta, hogy a törvény megalkotásával a kormány hármas feladatnak kíván megfelelni. Egyrészt a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló korábbi törvény elfogadása óta szerzett tapasztalatokat akarják megjeleníteni. Emellett biztosítani akarják, hogy a nemzetiségi jogok összhangban legyenek a többi jogszabállyal, végül pedig minél nagyobb arányban korlátozni szeretnék a nemzetiségi jogokkal való visszaéléseket.

Latorcai János levezető elnök ezt követően a részletes vitát lezárta.

15:06 - A rendvédelmi törvényjavaslat, valamint országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényjavaslat tárgyalásával folytatta munkáját szerdán a parlament.

MSZP: maradjon ki a rendvédelmi kar felállítása

Harangozó Tamás, az MSZP képviselője javasolta, hogy hagyják el az előterjesztésből a rendvédelmi kar felállításának lehetőségét, mert elvi kifogásuk van azzal, hogy kötelező tagságon alapuló hivatásrendeket állítson fel a kormány. Szerinte ezzel a javaslat olyan terepet állít fel, ahol maga rendszer garantálja azt, hogy a tagok egymást figyelgessék és jelentgessék fel. Az ellenzéki politikus azt is kifogásolta, hogy a javaslattal a kormány szétveri a rendvédelmi érdekegyeztetés fórumát.

Jobbik: módosítások a szakszervezeti jogosultságokról

Jámbor Nándor azt mondta, nincsenek "elájulva" a törvényjavaslattól. Kiemelte: az átminősítések tárgyában adtak be módosító indítványt, egy másik javaslatuk pedig a szakszervezet jogosultságait határozza meg pontosabban. Fontosnak tartották volna, hogy a véleményközlést követően a szakszervezetnek joga legyen konzultációt kezdeményezni. Szerették volna, ha a rendvédelmi kar mellett a szakszervezetek képviselői is helyet kaptak volna a konzultációs tanácsban - jegyezte meg.

LMP: vonják vissza a javaslatot!

Dorosz Dávid azt mondta, az egész javaslatot teljesen elhibázottnak tartják, és annak visszavonását kérte ismét.

Ilyen nagy jellegű változtatások hatályba lépését legalább július elsejéig ki kell tolni, mert az érintetteknek nem lesz idejük felkészülni - mondta, hangsúlyozva: ilyen irányú módosító indítványt adtak be.
Nem értenek egyet azzal, hogy a középiskolai végzettség feltételként kikerülne a törvényből. Ennek továbbra is szerepelnie kell - szögezte le, hozzátéve: a szakszervezetek is ezt az álláspontot támogatják. Ha így fogadják el, minden eszközt felhasználnak, hogy Alkotmánybíróság elé kerüljön - jelezte.

Kontrát Károly államtitkár zárszavában megköszönte a kormánypárti frakcióknak, hogy támogatták a javaslatot az általános vitában és a módosítókkal. Megköszönte az ellenzéki indítványokat is, úgy értékelte, annak ellenére, hogy súlyos és megalapozatlan kifejezéseket használtak az általános vitában, maguk is látják, hogy ezek megalapozatlanok voltak, és van esély arra, hogy jó törvényt fogadjanak el.

Az általános vita lezárásáig 34 indítvány érkezett a javaslathoz - mondta, hozzátéve: nem támogatták azokat, amelyek a törvényjavaslat céljával nem voltak összeegyeztethetők. Támogatták ugyanakkor azokat az indítványokat, amelyek a javaslat koncepciójába illeszkedő pontosítást, kiegészítést tartalmaztak.

A részletes vitát az elnöklő Latorcai János lezárta, a módosító javaslatokról következő ülésen döntenek a képviselők.

Az országgyűlési képviselők választásáról

Jobbik: győztes egyéni jelöltek ne használhassák fel a töredékszavazatokat
A jobbikos Bana Tibor szerint a jelenleginél is aránytalanabb választási rendszert tartalmaz az előterjesztés. Ezt megelőzendő a képviselő nem tartja megfelelőnek, hogy a töredékszavazatokat az egyéni kerületek nyertesei is felhasználhassák.

Egy másik módosító javaslat keretében a Jobbik azt kezdeményezte, hogy a nemzetiségi szószólók csak akkor kapjanak lehetőséget a felszólalásra, ha a parlament a nemzetiségüket érintő kérdésről vitázik.
Frakciótársa, Gaudi-Nagy Tamás az LMP-s Karácsony Gergely egyik javaslata mellett érvelt, amely szerint az egyéni választókerületeket a Választókerületi Bizottságnak kellene kijelölnie. A testület elnöke a Központi Statisztikai Hivatal elnöke lenne, helyet kapna benne az Országos Választási Bizottság elnöke, továbbá a Magyar Tudományos Akadémia elnöke által kinevezett három szakértő.

MSZP: aránytalanabbá válik a választási rendszer

Lamperth Mónika (MSZP) szintén az egyre aránytalanabbá váló választási rendszer miatt emelt szót. A képviselő pártja módosító javaslatát ismertetve elmondta: 90 egyéni választókerületre, 78 listás mandátumra és 30 kompenzációs listás mandátum megszerzésére tesznek javaslatot.
Fidesz: az Országgyűlés munkáját nem végezheti más
A javaslat egyik előterjesztője, a fideszes Gulyás Gergely a Gaudi-Nagy Tamás által támogatott javaslatról szólva azt mondta: alkotmányellenes, ha a Országgyűlés helyett egy másik testület alkot normát.

Az LMP több módosítást is szeretne

Karácsony Gergely (LMP) szerint a most tárgyalt javaslat életbe lépése esetén a magyar lenne Európa legaránytalanabb választási rendszere. Az LMP éppen ezért javasolja a túkompenzációs rendszer eltörlését.
Az ellenzéki politikus emellett módosító indítványában csökkentené az ajánlások számát - amiben jelenleg Európa-bajnok Magyarország - 1500-ról 500-ra. Az LMP kiáll a kétfordulós választási rendszer mellett is, amely Karácsony Gergely szerint csökkentené egy kisebb, relatív többség mandátumhoz jutásának lehetőségét. Az ellenzéki politikus szerint ráadásul a közvéleménykutatások szerint a magyar választók a jelenleginél sokkal arányosabb választási rendszert szeretnének.

Végül Karácsony Gergely hozzátette: azzal, hogy a népszavazási kérdések között tiltott listán vannak a választójogi kérdések, a kormánypártok elismerik, hogy nem legitim, amit csinálnak és ebből még sok problémája lesz az országnak.

Az MTI felvételei.
12:40 - Nyitottságot ígért a felsőoktatási törvényhez érkező módosító javaslatokkal kapcsolatban Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár a javaslat részletes vitáját lezáró felszólalásában szerdán a Parlamentben.

MSZP: merev skatulyákat hoz létre a kormány

Sós Tamás (MSZP) az új elnevezésként megjelenő felsőoktatási szakképzésről beszélt, amely felsőfokú végzettséget nem ad, de kreditjei az alapfokú képzésre történő jelentkezés esetén beszámítanak. A szocialista politikus szerint a probléma az, hogy ez a képzési forma kikerül az Országos Képzési Jegyzékből (OKJ). Az ellenzéki képviselő arra kérte a kormányt, hogy gondolják végig ezt a kérdést, hiszen vannak ezzel kapcsolatos módosító indítványok az Országgyűlés asztalán. Sós Tamás szerint a kormány egy sokszínű, rugalmas, átjárható rendszert rúg fel merev skatulyákért cserébe.

Emellett az ellenzéki képviselő az egyetemek, főiskolák vidéki bázisainak megmaradása érdekében emelt szót, mert szerinte az új szabályozással nagyon sok vidéki kar és szak meg fog szűnni.

Az LMP élesen bírálta a törvényt

Osztolykán Ágnes (LMP) felszólalásában kritizálta a javaslatot, amiért az az intézményi autonómia csorbítását célozza, valamint azért is, mert rendeleti szabályozással alapjaiban át lehet alakítani a törvény végrehajtását és az LMP szerint a jelenlegi tervezetnél is aggályosabb irányba lehet terelni.
Emellett az ellenzéki képviselő szót emelt a támogatott és a költségviselő státuszok közötti rendkívül szűk az átjárás ellen, amellyel szerinte egy "mérhetetlenül igazságtalan" rendszer jön létre, olyan amilyen Magyarországon kívül néhány posztkommunista és afrikai országban fordul csak elő. A hátrányos helyzetűeknek adott pluszpontok eltörlése ezen csak tovább ront és ennél már csak a nyelvvizsga felvételi követelménnyé tétele károsabb az LMP szerint, mivel az egyenlőtlen közoktatás nem képes eljuttatni a gyerekek többségét a nyelvvizsgáig.

A Jobbik a hallgatók érdekeit védő módosítókat nyújtott be

Szávay István, a Jobbik képviselője módosító javaslataik közül kiemelte azokat, amelyekben a hallgatók érdekeiket védik, és amelyek közül többet a kormány is támogat. Ilyen az, amelyben kezdeményezik, hogy a doktori tanács hallgatói önkormányzat által delegált tagjának ne írják elő, hogy tudományos fokozattal kell rendelkeznie.

Azt a javaslatot is kiemelte, hogy ne csak lehetőség, hanem kötelezettség legyen a más intézményben szerzett krediteket elfogadása. Szintén kezdeményezte, hogy a fegyelmi bizottságokban a tagok egyharmadát a hallgatói önkormányzat delegálja.

A politikus veszélyesnek tartja azt, hogy az előterjesztés a kollégiumokat nem az intézmény részeként kezeli, hanem egyfajta pluszszolgáltatásként, amelyre az intézmény külön tud pályázni. Hozzátette: felvetődik, hogy milyen személyes üzleti érdekek húzódhatnak meg emögött.
Szávay István és Dúró Dóra jobbikos képviselő egyaránt javasolta, hogy a Magyar Akkreditációs Bizottságban legyen jelen a hallgatók képviselője is.
Pósán László fideszes képviselő ugyanakkor azt mondta, nem tartja indokoltnak, hogy az egy-egy intézmény szakmai minőségét vizsgáló akkreditációs bizottságban a hallgatók is részt vegyenek. Hiller István ezzel egyetértett, ugyanakkor a bizottság függetlenségét hangsúlyozta, a kormány által delegált tagok számát kifogásolva.

Hoffmann Rózsa nyitottságot ígért a módosítókkal kapcsolatban
Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár zárszavában nyitottságot ígért azokkal a módosító javaslatokkal kapcsolatban, amelyek nem alapjaiban akarják megváltoztatni az előterjesztést.

Megfontolandónak találta Pósán László fideszes képviselő javaslatát a részösztöndíj 50 százalék fölé emelésére. Ugyanakkor szintén Pósán László pedagógusképzés vonatkozó javaslatát nem támogatta. Ebben a kormánypárti politikus azt kezdeményezte, hogy a 4+1, illetve 5+1 éves pedagógusképzésből vegyék ki a plusz egy évet, és a gyakorlatot építsék be a képzésbe. Hoffmann Rózsa szerint ugyanakkor a plusz egy éves gyakorlati időszak alapvetően minőségi célokat szolgál.

Arról, hogy a felsőoktatási törvényjavaslathoz több mint 500 módosító indítvány érkezett, Hoffmann Rózsa azt mondta, a 2005-ös felsőoktatási törvényhez is hasonló számú jött, így ez inkább a téma fontosságát jelzi, mint a javaslat minőségét.

A felsőoktatás finanszírozásár

ól azt mondta, nagy dolog az, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben Magyarország vállalni tudja, hogy igen nagy mértékben állami ösztöndíjjal tudja működtetni a rendszert.

A Magyar Akkreditációs Bizottság függetlenségéről szóló ellenzéki kritikákra reagálva azt mondta: nem lehet elvitatni a kormány jogát, hogy ő is küldjön tagot bizottságba.

11:08 - A következő általános országgyűlési választások nyomán létrejövő Országgyűlés megalakulásához kötné a képviselők javadalmazására vonatkozó új szabályok hatálybalépését a kereszténydemokrata Rubovszky György; a fideszes Lázár János 2012. szeptember 1-jét javasolta az általa beterjesztett törvényjavaslat hatályba lépési dátumául.

Rubovszky György az előterjesztéshez benyújtott módosító indítványában egyúttal azt is kezdeményezi, hogy az országgyűlési képviselőcsoportok működési feltételeinek biztosítására és a volt képviselők juttatásaira vonatkozó szabályok még ebben a választási ciklusban, 2013. január 1-jén lépjenek hatályba.

Pár nappal korábban már egy fideszes képviselő, Szakács Imre is kezdeményezte az új javadalmazási rendszer bevezetésének elhalasztását. A politikus - aki az új javadalmazási szabályok előkészítésére létrehozott albizottság helyettes vezetője volt - a zökkenőmentes átállást elősegítendő 2013. január 1-jétől indítványozta alkalmazni az új rendelkezéseket,
A Fidesz frakcióvezetője úgy változtatna a képviselők javadalmazási szabályain, hogy a helyettes államtitkárok illetményével azonos - jelenleg csaknem bruttó 750 ezer forint összegű - tiszteletdíjra legyenek jogosultak jövő szeptembertől. Az Országgyűlés alelnökei annyit keresnének, mint a miniszterek, a bizottsági elnökök és a jegyzők pedig annyit, mint az államtitkárok. A képviselők állami szervtől egyéb jogcímen nem részesülhetnének díjazásban, kivéve a miniszterelnököt, valamint a miniszter, az államtitkár, a kormánybiztos, a kormánymegbízott, a miniszterelnöki biztos, a miniszterelnöki megbízott vagy a miniszteri biztos országgyűlési képviselőket, akik pluszban kizárólag a tiszteletdíj 30 százalékára lennének jogosultak.

Az ülésszakonként ötnél több bizottsági ülést kihagyó képviselők tiszteletdíját csökkentenék. A javaslat alapján a képviselők névre, valamint az általuk megjelölt autó forgalmi rendszámára szóló, másra át nem ruházható, készpénzre nem átváltható üzemanyagkártya használatára volnának jogosultak. A felhasználható összeg aszerint változna, hogy hol van a képviselő választókerületének székhelye. Kimondaná a Fidesz frakcióvezetője azt is, hogy a parlamenti képviselők a közösségi közlekedési eszközöket ingyenesen vehetik igénybe.

A törvényjavaslat szabályozza azt is, hogy a képviselőknek az Országgyűlés Hivatala legalább 35, de legfeljebb 50 négyzetméteres alapterületű budapesti lakóház vagy lakás használatát biztosíthatná, feltéve, hogy a politikusnak vagy a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozójának nincs ingatlana a fővárosban. Ha a képviselő a lakást nem veszi igénybe, budapesti tartózkodásának idejére szállodai szoba biztosítását kérhetné.

9:45 - Az önköltséges képzésről vitatkoztak a képviselők a felsőoktatási törvényjavaslat szerda reggel megkezdődött, 4 óra 20 perces időkeretben zajló részletes vitájában a parlamentben.

A Fidesz a pedagógusképzés szabályainak módosítását javasolja

A fideszes Pósán László azt javasolta, hogy az előterjesztésben szereplő 4+1, illetve 5+1 éves pedagógusképzésből vegyék ki a plusz egy évet, mert ez egyrészt nem csekély pénzügyi kihatással jár, másrészt, ha megnövelik a képzési időt, nem biztos, hogy a hallgatók szívesen választják a pedagóguspályát. A kormánypárti képviselő azt is javasolta, hogy a tanárképző központok kötelező létrehozása is kerüljön ki a javaslatból, mert szerinte a felsőoktatási intézményekre kell bízni, hogyan szervezik meg a pedagógiai képzést.

MSZP: töröljék el az önköltséges képzést!

Az MSZP-s Hiller István az önköltséges képzésről szóló szabály törlését javasolta. Szerinte az önköltséges képzés egy álságos megnevezés, mert nem jelent mást, mint a tandíj bevezetését. A volt oktatási miniszter azt mondta, hogy a felsőoktatás finanszírozásáról korábban fontos lett volna értelmes szakmai vitát folytatni, de a Fidesz ehelyett a populista népszavazást választotta. Több mint hárommillió embert vittek el az urnákhoz, hogy megakadályozzanak egy olyan tandíjrendszert, amelyben a szegényebb körülmények közül jövő, de jól teljesítő diák ösztöndíjat kapott volna, a vagyonosabb, de nem teljesítő hallgatónak viszont fizetnie kellett volna - tette hozzá. Hangsúlyozta: a Fidesz és a KDNP most saját korábbi önmagát teljesen meghazudtolva akarja bevezetni ezt a rendszert, holott sem a választások előtt, sem a választások után nem mondtak el az embereknek, hogy tandíjat akarnak bevezetni. Azt kérte, a kormány tegye közzé, hogy melyik szakon mennyi lesz az önköltség összege, mert nem tartható, hogy két hónappal a február 15-i felvételi előtt a családok ezt nem tudják.

Azt is kifogásolta, hogy a javaslat szerint a C típusú középfokú nyelvvizsga feltétel a felsőoktatási intézménybe való bekerüléshez. Szerinte ennek az lesz a következménye, hogy az a fiatal, akinek a családja megengedheti, hogy zsebből kifizesse a magántanárt, az fel tud majd készülni, akinek nincs pénze, annak nem lesz lehetősége erre.

Tandíj vagy nem tandíj? - vita az önköltséges képzésről

Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár Hiller István felszólalására reagálva azt mondta, a szocialista politikus összekeveri a "szezont a fazonnal", ugyanis a MSZP korábbi javaslata szerint minden diáknak évente 105 ezer forint tandíjat kellett volna fizetnie, ezt akadályozta meg a szociális népszavazás. A mostani javaslat ugyanakkor arról szól - folytatta - hogy sok hallgató teljesen ingyen tanulhat a jövőben, a korábban költségtérítéses képzést felváltja a részösztöndíj, a harmadik kategória pedig az önköltség. Hozzátette, abban Hiller Istvánnak igaza van, hogy az önköltség számításai még mindig zajlanak, de éppen azért, hogy elkerüljék azt szociális krízist, hogy szegény hallhatók ne tanulhassanak.

A fideszes Szalay Péter azt mondta, a világgazdasági válsághoz alkalmazkodni kellett, így az önköltséges képzés bevezetése mindenképpen szükséges.

A szocialista Kovács Tibor ugyanakkor felháborítónak nevezte, hogy a kormánypártiak most "arcpirulás nélkül" beszélnek erről a témáról, holott a tandíj elleni népszavazással szerinte becsapták az embereket. Ez a javaslat kizárja a hátrányosabb helyzetű tanulókat a magyar felsőoktatási rendszerből, és sok vidéki felsőoktatási intézményt is be fognak zárni, mert a diákok nem tudnak majd jelentkezni - mondta.

A fideszes Pósán László "hivatásos rémhírterjesztőket megszégyenítő" felszólalásnak nevezte az MSZP-s politikus szavait, és azt hangsúlyozta, hogy tandíj az, amikor mindenki fizeti, most viszont nem erről van szó. Kolber István volt szocialista, most független képviselő erre reagálva felháborítónak nevezte a kormánypárti képviselők cinizmusát, és szintén úgy vélte, a hátrányos helyzetű gyerekek számára végzetes lesz a törvény.

A jobbikos Balczó Zoltán arra hívta fel a figyelmet, hogy formálisan valóban nincs tandíj, ugyanakkor a jelenlegi 53400 fő körüli államilag finanszírozott létszám visszamegy 30 ezerre, így 23400 ember nem tandíjat, hanem részösztöndíjat vagy a teljes önköltséget fogja fizetni. Formálisan akkor sem lehetne azt mondani, hogy tandíjat vezetnek be, ha az állam csak ezer tanuló oktatását finanszírozná - mutatott rá, hozzátéve: az igaz kérdés tehát az, hogy a kormány hány hallgatónak tudja biztosítani a társadalmi felemelkedésnek azt a lehetőségét, hogy a felsőoktatásban részt vegyen.

A fideszes Pósán László ebben egyetértett, és azt javasolta, hogy a részösztöndíj mértékét az 50 százalékról felfelé mozdítsák el, így egy jóval szélesebb skálát tudnának létrehozni, ahol kevesebb a költség.

A Jobbik a nyelvvizsga szabályait módosítaná

Farkas Gergely, a Jobbik képviselője annak a szabálynak az eltörlését javasolta, amely szerint ha a záróvizsgát tett diák három év eltelte után sem rendelkezik nyelvvizsgával, akkor kapjon mentességet ez alól a kötelesség alól. Emellett azt is javasolta, hogy a kötelező tárgyakon túl felvett kreditekben ne legyen indokolatlan megszorítás, inkább vezessenek be egy olyan szabályt, hogy ha a tanuló önszorgalomból felvesz tárgyakat, de nem teljesíti azokat, akkor fizessen érte.

Korábban:

Az Országgyűlés szerdai ülésén folytatódik a kormány felsőoktatási és választási törvényjavaslatának tárgyalása, majd elkezdődhet az alapkezelőkről szóló indítvány általános vitája is. A képviselők az e heti ötnapos ülésen valamennyi előterjesztést előre meghatározott időkeretben vitathatnak meg, így a keddi napirenden szereplő öt előterjesztéshez is egyenként összesen 4 óra 20 percben szólhatnak.

A Ház összesen több mint háromszáz módosító javaslatot értékelhet a felsőoktatásról szóló részletes vitában. Ezekben fideszes képviselők egyebek mellett azt is kezdeményezik, hogy nyelvvizsga nélkül is be lehessen kerülni alapképzésre, és ne legyen szóbeli felvételi vizsga, a tervezetthez képest rövidüljön a tanárképzés ideje.

A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló javaslat részletes vitája után az országgyűlési-képviselő választás kerül terítékre. Utóbbihoz Kövér László fideszes házelnök nyújtott be módosító javaslatot, amely alapján a határon túli magyaroknak is két szavazatuk lenne az eredetileg tervezett egy helyett.

Az ülés a hétfőn elfogadott napirend alapján a nemzetiségek jogairól szóló törvényjavaslat részletes vitájával, illetve a befektetési alapkezelőkről és a kollektív befektetési formákról szóló előterjesztés tárgyalásával ér véget.

Az Országgyűlés péntekig tartó ülése csütörtökön reggel folytatódik.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Gyurcsány az IMF-megállapodásról

Gyurcsány Ferenc szerint a kormány - csakúgy mint az általa vezetett kabinet 2008-ban - készenlétihitel-megállapodást köthet a Nemzetközi Valutaalappal. Tovább olvasom