Kisalföld logö

2017. 07. 20. csütörtök - Illés 19°C | 34°C Még több cikk.

Nincs kiszállás a Megasztárból

Tilla szerint nem rossz a második Megasztár, csak egy kicsit más, s ez már elég a fanyalgáshoz.

„Vannak olyan emberek, akik ízig-vérig énekesek, és a Megasztárral egyszer csak megvalósul az álmuk. Örülök, amikor valaki olyan mélyről érkezik, mint Caramel, és csoda történik vele" – Till Attila, az egyik műsorvezető ezt tartja a verseny legnagyobb érdemének.

– A tavalyi Megasztárt a döntők elejétől osztatlan elismerés övezte, a mostaninál azonban a közönségsiker mellett megmaradt egy kis fanyalgás, hogy a második széria már nem olyan, mint a tavalyi. Belülről ez hogyan látszik?

– Nem rossz a második Megasztár, csak egy kicsit más, s ez Magyarországon már elég egy kis fanyalgáshoz. Magyarok vagyunk, mindenre ráununk, s ha valami sikeres, előbb-utóbb a vesztét kívánjuk. Ezzel persze nincs semmi gond, ilyen az ország karaktere és itt nincsenek harminc éve futó televízióműsorok, mint mondjuk Angliában.

– A mostani széria részben attól más, hogy változott a felépítés. A zsűri a legjobb négyig maga döntötte el, ki jut tovább a két legkevesebb szavazatot kapó két előadó közül. Mi volt a cél?

– Az, hogy izgalmasabb legyen a játék. Az énekesek tavaly teljesen ki voltak szolgáltatva a nézőknek. Előfordulhatott, hogy valakit a nagy szavazótábora mindig beszavazott a következő fordulóba, függetlenül attól, hogyan énekelt. Az új szabállyal a rendszerben van egy kis buktató: a zsűri nyilván szakmai alapon engedi tovább az énekeseket.

– Hogy ne kelljen kiírni Pély Barnának: „Hol van a fületek?", mint tavaly Dér Heni kiesése után?

– Akár. Bonyolult dolog ez, mert nehéz a nézői akarattal vitatkozni. A tömegnek valamiért mindig igaza van, akkor is, amikor rosszul dönt. Végül Palcsó Tamás úgy került a döntőbe, hogy egyszer sem állt a zsűri előtt, és Caramel is csak egyszer.

– Az ön műsorvezetése is változott valamelyest. Időnként úgy értékel egy-egy produkció után, mintha zsűritag lenne. Ez tudatos?

– Mindig ezt mondják, de ez nem igaz, mert én úgy értékelek, hogy közben hülyülök, a zsűri meg komoly. Úgy látszik, eddig bírtam. Bennem nagy igény van arra, hogy mindent megfogalmazzak. Elég kezelhetetlen figura vagyok ebből a szempontból. A TV 2-nél elfogadták, hogy így működöm, és időnként elszabadulnak körülöttem a dolgok. Amúgy nem írom meg előre, mit mondok, improvizálom a viccesen megfogalmazott értékelést. Azt is mondják, sokszor nagyon pontosan összegzem, mit hallottunk.

– A mostani énekesek jobbak, vagy a tavalyiak?

– Nem érdemes így összehasonlítani a két csapatot, de nincsen különbség. Ízlés kérdése, de én mindkettőből a karaktereket szeretem. Palcsó jó mint tinisztár. Kappanhangú spanyol gyarmatosító, aki először teszi be a lábát Dél-Amerikába. Caramel pedig énekes maci. Persze egy dolog a műsor, de az előadók szempontjából csak az előszobája valaminek. Sokkal fontosabb, hogy milyen lemezeik lesznek.

– A zsűri minden esetben az ön ízlése szerint döntött?

– Igen. Nagy felhördülés volt, amikor Boogie-t ejtették ki Tóth Gabival szemben, de akkor én is azt gondoltam, hogy Tóth Gabi speciális kislány, nagyon jó hangja van, igazi énekes. Ő az a fiatal tehetség, aki a producerek kezébe való. Jó producerek sok mindent tudnának belőle csinálni Amerikában, Angliában. Itthon nem tudom.

– Jó, hogy a közönség nem tudhatja a sorrendet, a szavazatok számát, vagy legalább azok arányát?

– Ennek egyetlen értelme van: így nem derül ki valakiről, hogy már harmadik alkalommal ő kapta a legtöbb szavazatot. Ez még akkor alakult ki, amikor mindig Oláh Ibolya kapta a legtöbbet, ő ettől bepánikolt, és eljutott egészen a kéztörésig. Azóta a játékosok sem ismerhetik az eredményt. Ha az egyik énekes például tudná, hogy ő a mezőny vége felé van, akkor legközelebb úgy készülne, mintha neki kellene kiesni, pedig ez nem így van. Most is állandóan forogtak a szavazatok. Tóth Gabival például többször előfordult, hogy az egyik héten a zsűri előtt állt, utána meg majdnem a legtöbb voksot kapta.

– Nem okoz zavart, hogy a műsor címe Megasztár, időnként pedig az hangzik el, hogy az év hangját keresik? A kettő közel sem ugyanaz.

– Attól függ. A hatvanas évek logikájával igen, de a mai, hangzatos címszavakkal feldúsított világban ezen már nem is érdemes gondolkozni. Ahhoz, hogy valamire felhívjuk a figyelmet, ilyen eszközökhöz kell nyúlni, pláne egy televíziónak, ami semmiben nem ismer határt. A mega-
sztár szó – ugyanúgy, mint egy együttesnév vagy cím – jellé vált, bele se gondolunk, mit jelent. Annak idején még Elvis Presleyre is túlzásnak tűnt a szupersztár jelző, pedig ő mindenben a legjobb volt, most meg már van mega, giga, ami logikailag sehogy sem jön össze. Nekem az is jó lenne, hogy éneklő egérkék.

– A döntők elején kit várt a legjobbak közé?

– Az elődöntőkben mindig vannak egyedi teljesítmények. Tavaly Tóth Vera Cserháti-számánál valami már eldőlt. Most is így történt: Caramel és Bartók Eszter saját száma bődületes siker volt. A rádiók elkezdték játszani a számaikat, így az biztosnak látszott, hogy ők már sínen vannak. Palcsó Tamásról nem gondoltam volna, hogy eljut a döntőig, azt hittem, négy-öt döntő után kiesik. De nem, és nem is baj, mert nagyon derekasan dolgozott, sokat fejlődött. Boogie-ról is azt gondoltam, hogy előbb távozik.

– A döntősök közül kinek a stílusa áll legközelebb a zenei ízléséhez? Egyáltalán milyen zenét hallgat?

– Mint karaktert, nagyon szerettem Ibolyát a rekedtes hangjával és Gáspár Lacit. Edmondon mindig nevettem, ő olyan volt, mint az őstulok a „beleüvöltök a világba" egyszerű létezésével. Vera nekem nem olyan érdekes, de ha énekelni kezd, érdekessé válik. A mostaniak közül Palcsó, Caramel, Torres, Boogie és Bartók Eszter jött be leginkább. Mindenevő vagyok, a komolyzenétől a Tankcsapdáig, a Motörheadig minden jöhet. A karizmatikus énekeseket szeretem. A komoly előadóktól minden lemezt megvettem. A lendületes számokat nagyon szeretem. Elektronikus cuccokból kevesebb CD-m van, de odavagyok például Trickyért. Ő nagy kedvenc.

– A tavalyi Megasztár után volt olyan várakozás, hogy az új tehetségek majd jól megmozgatják a hazai pop állóvizét. A döntősök lemezei szépen fogytak, de a zenei, minőségi áttörés nem következett be.

– Ugyanez a véleményem. Az ő lemezeiket is Trickyéhez mérem, vagy olyan világos dolgokat keresek bennük, ami a magyar zenekarok közül a Tankcsapdában, a Kispál és a Borzban, vagy az Amorf Ördögökben megvan. Az énekeseknél nagy baj, hogy ők csak énekesek, nem pedig dalszerzők. A mi kultúránk nem támogatja, hogy menj az árral szemben, fiacskám, legyél egyedi. A producerek, akik nekik készítenek lemezt, vagy rossz ízléssel, vagy szerencsétlenül elvesznek a tingli-tangli és az egyediség között, rosszfajta koktélt állítanak össze. Az első lemezek egyébként nem is olyan rosszak, csak még én sem látom eléggé mögöttük az énekest.

– Mit tart a műsor legnagyobb érdemének?

– Vannak olyan emberek, akik ízig-vérig énekesek, és a Megasztárral egyszer csak megvalósul az álmuk. Örülök, amikor valaki nagyon mélyről érkezik, mint Caramel, és csoda történik vele.

– Kicsit kötéltáncosnak tűnik számomra. Olyan műsorokban vállal szerepet, amelyekről előzetesen nem világos, gagyik lesznek vagy sem, s a végén mégis fennmarad a levegőben. Mi a technikája?

– Erre nem lehet technikát kialakítani. A Big Brother előtt egy évvel eldöntöttem, hogy nekem mégsem tetszik az a felosztás, ami Magyarországon van: ha érdekes dolgot csinálok, az underground, szubkultúra, ha pénzt keresek, normális életet élek, szeretnek, az meg mainstream. Miért nem az a mérce, mint Amerikában, hogy valaki csinál valamit, és akkor kiderül, mennyit ér? Arra gondoltam, direkt ki fogom próbálni magam mindenféle műsorban. Nagy kísérlet volt. Ahogy elkezdtem, magával is rántott, és most már nincs kiszállás.

– Akkor a Propaganda című műsor sem azért kell, hogy megmutassa az igazi énjét?

– Az igazi énem nem ez vagy az, hanem mind együtt. Minden ember ugyanilyen sokszínű, mint én. A Propagandát egyébként a barátaimmal csinálom, teljesen a mi műsorunk. Most úgy tűnik, megszűnt, szeptemberig csak ismétlések mennek.

– A zsűri több tagja, így Soma és Bakács Tibor Settenkedő is bejelentette, valószínűleg nem vállal szerepet a harmadik Megasztárban. Ön igen?

– Olyan sokan nézték a második sorozatot is, hogy szerintem lesz harmadik. Én még tudnám csinálni. A műsor egészen addig nem fog megbukni, amíg jó egyéniségek lesznek benne.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Allergia ellen kutyát, macskát?

Már elfogadott tény, hogy a túlzott tisztaság - különösen gyermekkorban - nem csak előnyökkel jár, mert például azzal, hogy bizonyos enyhe fertőzéseknek sem enged utat, az immunrendszer megerősödését is gátolja. Engedjük közel a városi gyerekeket is a természethez, s ne féltsük őket az állatoktól! - ennyi a jótanács, immár tudományos kísérletekkel alátámasztva.  Tovább olvasom