Kisalföld logö

2017. 12. 11. hétfő - Árpád 4°C | 14°C Még több cikk.

Népszerűtlen a kvótás munkavállalás

A magyar munkavállalók novemberig az európai országokba szóló munkakvótáknak még a felét sem töltötték ki.

Ha valaki Németországban, Ausztriában vagy éppen Franciaországban szeretne dolgozni, a legegyszerűbben kétoldalú szerződésben meghatározott kvóták alapján juthat ki. Ennek ellenére a magyar munkavállalók novemberig több kontingensnek még a felét sem töltötték ki, sőt az EU csatlakozás óta csökkent az érdeklődés. Ennek okáról, a keretszámokról, az elbírálásról Kovács Gézát, a Foglalkoztatási Hivatal főosztályvezetőjét kérdeztük. 

Magyarország öt nyugat-európai országgal - Ausztria, Németország, Franciaország, Luxemburg, Svájc - kötött kétoldalú szerződést a munkavállalásról. Az egyezmények lényege, bizonyos keretszámon belül a magyar munkavállalók könnyített úton juthatnak munkavállalási engedélyhez. A leendő külföldi munkáltatónak ugyanis ebben az esetben nem szükséges igazolnia, az üres állásra nincs az adott ország, vagy a régi EU-s tagállamokból megfelelő jelentkező.
A legnagyobb érdeklődés Ausztria és Németország iránt mutatkozik - de ezen országok kvótáit is 2003-ban töltötték ki utoljára.

50 százalék alatti az osztrák kvóta kihasználtsága

Ausztria esetében a legnépszerűbb a határ menti ingázók könnyített munkavállalása, ami Győr-Moson-Sopron, Vas, és Zala megyék lakosaira terjed ki. A 2050 fős kontingens augusztusban kimerült.
A gyakornoki kvóta azonban mind Németország mind Ausztria esetében nem keresett. "Az Ausztriára vonatkozó, tavalyi 1800 fős kontingens kihasználtsága 50 százalék alatt volt - igaz, korábban az alacsonyabb kontingenseket sorra kihasználtuk, a német 2000 fős gyakornoki keretszámé pedig az utóbbi években ugyancsak 50 százalék alatti" - tájékoztatott Kovács Géza, a Foglalkoztatási Hivatal főosztályvezetője.

Országról országra

Ausztria: az EU-csatlakozást követően is érvényben maradt a korábbi ingázói és gyakornoki egyezmény. A határ menti ingázókra vonatkozó egyezmény Győr-Moson-Sopron, Vas, és Zala megyék lakosaira terjed ki, a 2050 fős kontingens augusztusban kimerült. A gyakornoki kvóta - amelyre az egész országból lehet pályázni - idén 2000 fő, tavaly az 1800 lehetséges helyre 766-an pályáztak, idén pedig eddig 665 pályázat érkezett, ebből több mint 300 fő kapott engedélyt.

Németország: az egyezmény a magyar állampolgárok számára szakmai és nyelvi ismeretek bővítése céljából németországi vendégmunkavállalást tesz lehetővé. A keretszám 2000 fő/év, melyet azonban korábban egyik évben sem tudtak a magyarok kitölteni. 2004-ben 410 fő pályázott, 323 fő kapott engedélyt. Idén 302 fő jelentkezett, közülük 185 fő kapott engedélyt, a többi folyamatban van.

Ugyancsak a németországi munkavállalás útja a szezonális munkavégzés, mely négy hónapra érvényes. Itt keretszám nincs rögzítve, a kiutazók létszáma a német cégek igényeihez alkalmazkodik. A szezonális munka egyik altípusa a vásári mutatványosként meghatározott tevékenység, mely vándorcirkuszok (vagy mozgó vidámparkok) személyzetét takarja a lakatostól a villanyszerelőig. E területre 9 hónapra szóló munkavállalási engedélyt lehet szerezni, ám a 9 hónap letelte után legalább egy évre vissza kell térni az anyaországba.

Németországba vállalkozói szerződés keretében is ki lehet jutni. Az a magyar vállalkozó, aki német vállalkozóval köt szerződést, kiviheti magyar dolgozóit, akik továbbra is a magyar vállalkozó alkalmazásában állnak. Ennek keretszáma jelenleg 3800 fős, 936 fős kihasználtsággal.

Luxemburg: 20 főről szól a szerződés, és ebben az esetben is szerény az érdeklődés, idén még senki sem jelentkezett, de 2004-ben sem volt jelentkező. Luxemburgban nem könnyű munkaadót és állást találni és kevesen vannak tisztában a munkavállalási lehetőségekkel.

Franciaország: a gyakornoki keretszám 300 fő, 46 jelentkezőből eddig 45 fő kapott engedélyt.

Svájc: az éves keretszám 100 fő. Tavaly 33 pályázóból 26 kapott engedélyt, idén eddig 25 fő jelentkezett, ebből 15 kapott engedélyt, a többi elbírálás alatt van.

Az egyezmények lényege a kölcsönösség, tehát ezekből az országokból is ugyanilyen számban jöhetnének külföldi munkavállalók, azonban alig-alig él valaki a lehetőséggel.

Vita az osztrákokkal

Ausztria iránt a csatlakozásunkig nagy volt az érdeklődés, addig mindig be is telt a kontingens. A csatlakozás óta azonban az osztrákok már nem adják meg egy évre, csak 50 hétre a munkavállalási engedélyt, hogy ne kelljen alkalmazniuk a "tizenkét hónapos szabályt." Ha ugyanis egy magyar állampolgár egy másik EU-tagállamban legalább 12 hónapnyi legális, folyamatos munkaviszonyt tud igazolni, az adott országban a továbbiakban szabadon, munkavállalási engedély nélkül vállalhat munkát, tehát véglegesen bejut az osztrák munkaerőpiacra. A gyakornoki programban való részvételt pedig nem lehet meghosszabbítani.

Kovács Géza elmondta, az osztrákokkal jelenleg is folyik a vita. A magyar fél ugyanis a "visszalépés tilalmát" állította szembe érvelésükkel: eszerint a csatlakozás után a munkavállalókkal szemben nem szabad rosszabb feltételeket támasztani, mint csatlakozás előtt, amikor is még megadták az engedélyt tizenkét hónapra. Emiatt 2004-ben az osztrákok körülbelül fél évig nem fogadtak pályázatot, így nekünk is el kellett tanácsolni a jelentkezőket. A másik lehetséges ok - és ez a németekre is vonatkozik -, hogy az egyezmény keretében csak egyszer lehet munkát vállalni. A németek pedig akkor is elutasítják a jelentkezőt, ha korábban - akár részletekben - is 11 hónapot dolgozott már az illető az országban."

Luxemburgba senki sem jelentkezett

A többi országban való munkavállalás iránt még kevesebben érdeklődnek a Foglalkoztatási Hivatalnál: Franciaországba kevesebb, mint 50-en kértek engedélyt (a kvóta 300 fős), Svájcba 33-an (a kvóta 100 fős), Luxemburgba pedig tavaly senki sem jelentkezett (a kvóta 20 fős).

Kovács Géza szerint az alacsony érdeklődésnek több oka is van. " A francia munkavállalás valószínűleg azért kevésbé népszerű, mert ahhoz francia nyelvtudás szükséges, amellyel viszont viszonylag kevesen rendelkeznek. Luxemburgot nem ismerik a jelentkezők, Svájcot pedig a megélhetésre vonatkozóan túl drágának tartják. Mindemellett a dolgozók inkább olyan országban vállalnak munkát, amely teljesen megnyitotta munkaerőpiacát (Anglia, Írország, Svédország).

Érdeklődni a Foglalkoztatási Hivatalnál lehet

A külföldi munka iránt érdeklődők a megyei munkaügyi központokban, illetve a Foglalkoztatási Hivatal budapesti, Szeszgyár utcai központjában, vagy az ÁFSz honlapján (www.afsz.hu) érdeklődhetnek a lehetőségekről és a feltételekről. Fontos tudni, hogy sok esetben a jelentkezéshez meghatározott életkori, szakképzettséget és a nyelvtudást előíró korlátok is vannak. "Minden külföldi munkán gondolkodó munkavállalónak azt javaslom, hogy a jelentkezés előtt legalább minimális szinten sajátítsa el a célország nyelvét. Ennek hiányában a munkavállaló nem tud tárgyalni a munkaadóval, munkaügyi, vagy a bérezéssel kapcsolatos problémák, viták esetén sem tudja megfelelően képviselni az érdekeit. A fizikai munkás nem érti meg a munkavédelmi előírásokat, az utasításokat, aminek súlyos következményei is lehetnek", ad tanácsot Kovács Géza.

A nyugat-európai országok közül a német és osztrák munkaügyi illetékesek rendszeresen, évente egy-két alkalommal is Magyarországra jönnek és elbeszélgetnek a németországi illetve ausztriai munkára pályázókkal, szerencsés esetben rövid időn belül munkaajánlatot is adnak. A legtöbb magyar jelentkező azonban maga szerez nyugat-európai alkalmazót.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Szabályozná az unió a fogyasztói tájékoztatást

Nem tudjuk, hogy mit eszünk, mit iszunk. Pontosabban fogalmazva, nem mindig tudjuk, hogy milyen… Tovább olvasom