Kisalföld logö

2017. 02. 21. kedd - Eleonóra 2°C | 8°C Még több cikk.

Nemzeti parkok határok nélkül

A Fertő táj világörökség részeként való elismerése tág teret nyithat a fejlődésnek, de tennivalókkal, komoly feladatokkal is jár. A gyors változások kihívások középpontjába emelték Európa legnyugatibb sztyepptavát.
Az UNESCO már 1979-ben felfigyelt a nem mindennapi térségre, hiszen ebben az évben nyilvánította bioszféra-rezervátummá. Huszonkét esztendővel később a világörökség részének is elismerte a kultúrtáj kategóriájában. Az elnyert cím tág teret nyithat a fejlődésnek, ugyanakkor tennivalókkal, komoly feladatokkal is jár ez. Százezreket vonz a tó különleges élővilága, a közeli kastélyok szépsége, a tóparti szőlőhegyek jó bora. A „ Világörökség ” cím elnyerése után várhatóan még tovább növekszik az idelátogatók száma a tó mindkét oldalán. A természetvédelem, a turisztika és a vendéglátás közös ügye lett az osztrák és a magyar szakembereknek egyaránt. A változások máris elkezdődtek, bár a magyar oldal még lépéshátrányban szenved az idegenforgalom és turizmus fejlesztését illetően. A távlatok viszont egyre biztatóbbak. Az elért eredmények és az arra épülő tervek adták a késztetést az összehasonlításra.

A Fertő osztrák oldala

A Fertő tó és a környező vidék több mint háromnegyede Ausztriához tartozik, ennek ellenére nyugati szomszédaink mindössze 100 négyzetkilométeres nemzeti parkot alakítottak ki a vidéken. Ezzel szemben a magyar oldalon 230 négyzetkilométert birtokol a Fertő – Hanság Nemzeti Park.
– Mindez az eltérő tulajdonviszonyok miatt alakult másként a tó két oldalán – mondja Alois Lang, az ausztriai Fertő Tavi Nemzeti Park munkatársa. – Míg Ausztriában 1200 magántulajdonos földjén alakult ki a nemzeti park, addig Magyarországon a volt termelőszövetkezetektől vásárolták meg a leendő nemzeti park területeinek nagyobbik részét. Az ausztriai földtulajdonosoknak kompenzációt fizet az állam és a szövetségi tartomány, amiért földjeiket átadták a nemzeti park céljaira és kötelezték magukat, hogy területeiken mindenféle földműveléssel és állattenyésztéssel felhagynak. Ugyanakkor vállalták, hogy gondozzák a tulajdonukat a fenntartók eligazítása szerint, például időnkét kaszáltatnak, nádat vágatnak, vagy állatok terelését engedélyezik, illetve végzik. Erre a célra évente 2,3 millió eurónak megfelelő összeget juttatnak részükre állami és tartományi támogatásból.

Természeti kincsek

A tájegység biológiai sajátosságaihoz tartozik a tóvíz és a talaj magas sótartalma. A sós vízi élőhelyekre Európában másutt csak a tengerek közelében lehet rábukkanni. Itt található Európa egyik legfontosabb madárélőhelye. Kereken 300 madárfaj talál megfelelő költő- és áttelelőhelyet vagy a költöző madarak rövidebb időre szóló pihenőhelyet. A Fertő déli részének jellegzetes madara a nagykócsag, a vörös gém, a szürke gém, a kanalas gém és jó néhány nádlakó énekesmadár. Nemzetközi viszonylatban is híresek a rétek és legelők között elterülő fertőzugi tavacskák az itt költő vagy átvonulásuk alatt megpihenő gázlómadarak miatt. 1973-ban az osztrák kormány a nagy testű túzok költőhelyeit teljes körű természetvédelem alá helyezte. Jelentős mennyiségű fürj, nagypóling, réti fülesbagoly, cigánycsuk és tövisszúró gébics él még itt.
Szitakötő- és lepkefajok színesítik ezeken a helyeken Ausztria faunáját, valamint szöcske-, bogár- és pókfajok teszik még változatosabbá az élővilágot. A mező bizonyos részein ritka pillangófaj él, a magyar ősziaraszoló. Fantasztikus választékot kínál a növényvilág is: a száraz élőhelyeken botanikai kincseket láthatunk, mint amilyen a száratlan bábakalács, a pusztai árvalányhaj, az apróliliom és az osztrák zsálya. Több csodaszép orchideafaj gazdagítja a láprétek világát. Élnek itt olyan sótűrő növények, amelyeket különben csak a tengerpartokon lehet megtalálni.

Fejlődő idegenforgalom

A gazdag természeti és a tó környéki építészeti értékek egyre több látogatót vonzanak erre a vidékre. Burgenlandban 1992 óta törvény alapozza meg a kultúrtáj turisztikai fejlesztésének lehetőségeit. Robert Jeller, a Fertő tó turizmusát szervező gazdasági társaság ügyvezetője elmondta, hogy szinte valamennyi tó menti település külön egyesületet alapított. A tartományi kormány adókedvezményekkel segíti az idegenforgalomból és vendéglátásból élők tevékenységét. 1987-ben harminckét helyi egyesület szövetségével létrehozták a turizmust szervező társaságot. Legfontosabb célkitűzésük, hogy megismertessék a vidék természeti szépségeit, történelmi emlékeit, gasztronómiai különlegességeit a látogatókkal. Az ide érkező turisták 60 százaléka Ausztria más vidékeiről jön, harminc százalékuk Németországból érkezik, míg a fennmaradó tíz százalékban a magyarok és a svájciak töltik be a vezető szerepet. – A térség Burgenlandon belül is kiemelt fejlesztési lehetőségeket kapott uniós csatlakozásunk után – magyarázza Robert Jeller. – Az itt eltöltött vendégéjszakák száma eléri az évi 1 millió 400 ezret. Több mint 77 millió euró, azaz egymilliárd schilling bevétel származik a turizmusból. Jellemző sajátossága az itteni idegenforgalomnak, hogy háromszor annyi a nappali kirándulóvendégek száma, mint az itt éjszakázóké. Ez indította el azt az új projektet, amit két évvel ezelőtt vezettünk be a turisztikai egyesület támogatásával. A Fertő tó kártyáról van szó, amely minden más egyéb ilyen kezdeményezéstől abban különbözik, hogy teljesen ingyen kaphatja meg az ide látogató turista. A birtoklásának egyetlen feltétele, hogy a vendégnek legalább egy éjszakát kell eltöltenie valamely szálláshelyen, ha ezt megteszi, a kártyájával szinte minden idegenforgalmi látványosság elérhetővé válik számára. Meglátogathatja a nemzeti parkot, valamennyi fürdőhelyet, múzeumokat és tárlatokat, sőt, ingyen kelhet át sétahajóval például Illmitz (Illmic) és Mörbisch (Fertőmeg gyes) között a Fertő tavon. Az új projekt megvalósulása óta kedvező tapasztalatokról számolhatunk be, háromszor annyian tekintik meg a Fertő tó és környéke nevezetességeit, mint az előző években, növekedett a panziók és szállodák vendégforgalma is. Külön öröm számunkra, hogy a Fertő-kártya rendszere már a magyar oldalon is kedvező fogadtatásra talált, rövidesen hét magyar múzeum, köztük a soproni is csatlakozik a szolgáltatáshoz. Így válik a természetvédelem után az idegenforgalom is közös ügyünkké a magyarokkal.

A magyar nemzeti park

A Fertő-táj nemzetközi elismertsége a hetvenes évekig nyúlik vissza, amikor a magyar és osztrák rész egyaránt tájvédelmi körzet lett. Újabb mérföldkövet jelentett 1979, ekkor az UNESCO programja keretében bioszféra-rezervátummá nyilvánították mindkét oldalt. Egy évtizeddel később a ramsari egyezmény nemzetközi jelentőségű vízi élőhelyei között tartják számon. – Ez az út vezetett a két nemzeti park létrejöttéhez – mondja Kárpáti László, a Fertő-Hanság Nemzeti Park igazgatója. – 1994-től a két nemzeti park összekapcsolódott, azóta a magyar és osztrák természetvédelmi szakemberek napi feladataikat is összehangoltan végzik.
A Fertő tó magyar oldalának természeti értékei napjainkban az ide látogató turisták számára is könnyen felfedezhetők. A magyarországi rész jellegzetessége, hogy a feltöltődés következtében a parti nádas mind nagyobb területeket hódít el. A hatalmas nádrengeteg, az iszapos pocsolyák, a nyílt vízfelület a sokszínű madárvilág élettere. A területnek fontos szerepe van a madárvonulásban is. Énekesmadarak százezrei keresik fel a nádast, olykor több tízezres vetésilúd- és nagylilikcsapatok tanyáznak a Madárvárta-öbölben és a vele összefüggő ausztriai Ezüst-tavon.
A Fertő délkeleti részén szikes rétek, legelők találhatók. A szikes pusztán végzi „ élőhely-karbantartó ” munkáját a rackajuhnyáj és a szilajon tartott bivaly és magyar szürke szarvasmarha. Ezeknek az ősi fajtáknak megőrzését, tenyésztését vállalta fel a nemzeti park.

Vendégvárók egyesülete

Az idegenforgalom gyors léptékben fejlődik a magyar oldalon is. A környék tájjellegű konyháját, a helyi borokat kínáló éttermek, vendégfogadók sora nyílt az elmúlt években. Ma már szervezett formában várják az idelátogatókat. 1998-ban megalakult a Fertőrákosi Vendégvárók Egyesülete, eredményességüket bizonyítja, hogy több pályázaton is sikeresen szerepeltek. Információs táblarendszerrel igazítják útba a turistákat. Nemrégiben jelent meg harmadik turisztikai kiadványuk, amely a környék szálláshelyeit, éttermeket, borozókat mutatja be. Szentesi Ervin, az egyesület elnöke arról is beszámolt, hogy az év elején megalapították a Fertő-parti Kulturális Egyesületet, amely programok és rendezvények szervezésével kívánja a magasabb színvonalú turizmus igényeit kielégíteni.

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Mosolyalbum: Polgár Enikő

Népszerű fotósorozatunkban a Mosolyalbum… Tovább olvasom