Kisalföld logö

2016. 12. 04. vasárnap - Borbála, Barbara -5°C | 3°C

Nemcsak tudja, tanítja is

Sokaknak talán furcsa, hogy nő ül az oktatókocsi anyósülésén – nem beszélve az ébenfekete, 500-as Kawasaki motorról.

Tóthné Kálóczy Krisztina a megye egyetlen női motoros oktatójaként gyakran szembesül döbbent csenddel, amikor telefonon közli a tanulókkal, hogy ő lesz az oktatójuk. Autós kollégái között sincs sok nő, pedig megvannak az előnyei annak, hogy kettessel kezdődik a személyi száma.

Sokaknak talán furcsa, hogy nő ül az oktatókocsi anyósülésén – nem beszélve az ébenfekete, 500-as Kawasaki motorról –, Krisztina számára azonban egyenes út vezetett az oktatáshoz: édesapja ma már a kollégája a Bilux autósiskolában, és egyébként sem volt sosem az a műkörmös cicababa típus. Úgy tűnik, a dolog öröklődik, hiszen nemcsak őt és a férjét, de tízéves ikerlányait sem lehet leszedni a motorról, igaz, ők (egyelőre) egy-egy kicsi, 50 köbcentis krosszmotort nyúznak. Így aztán nem nehéz eldönteni, mivel töltse a család a szabadidejét, s egyértelmű volt az is, hogy a tavalyi olaszországi nyaralásra csakis két keréken indultak el.

Az autós oktatók között is csak néhány nő van Győrben, Krisztina tartott is tőle, vajon hogy fogadják a tanulók, a kollégák.

– Az elején, amikor néha átkiabáltak a sofőrök az utakon, például, ha túl lassan mentünk a tanulómmal, azt hittem, annak szól, hogy nő vagyok. Aztán a kollégáim megnyugtattak, hogy a tanulókocsiban ülve ez gyakran megesik, nemtől függetlenül – meséli Krisztina, aki igazán nagy feltűnést mégis motorosoktatóként kelt.

– Amikor a telefonban közlöm a tanulókkal, hogy én leszek a gyakorlati oktatójuk, érzem a dermedt csendet a vonal túlsó végén... Később azonban már nem szokott gond lenni, hogy nő vagyok, talán azért sem, mert látják, hogy „civilben" is rengeteget motorozom, és a saját tapasztalataimat adom át az órákon, így hiteles vagyok.
Hogy mennyire fontos az oktató személye, azt mindenki tudja, aki tanult vezetni, így aztán nincs mit csodálkozni azon, hogy pusztán annak megvannak az előnyei, ha valaki nő. Például az empátiás készség, hiszen a tapasztalt, sikeres oktatók egybehangzóan állítják, a munka nagy része pszichológia. Ezt Krisztina is megerősíti.

– Nincs két egyforma tanuló, mindegyikhez máshogy kell hozzáállni, máshogy kell bánni velük, s nem egyszerű megtalálni mindenkivel a közös hangot. Van, akire határozottabban rá kell szólni, ha elront valamit, különben soha nem tanulja meg, hogy viselkedjen az adott szituációban, mást inkább bátorítani, buzdítani kell. Sokéves gyakorlat kell ahhoz, hogy az ember rögtön ráérezzen, s én még nagyon az elején vagyok... – mondja.

Valamit mégis tudhat, hiszen sokan eleve azért jelentkeznek hozzá, mert nő – igaz, más-más megfontolásból. Főleg az idősebb hölgyek érzik úgy, könnyebben megértetik magukat egy női oktatóval, a fiatal férfiaknál pedig – már csak kíváncsiságból is – teljesen érthető, hogy a női motorost választják. Krisztina a három lépés távolságot azért mindig megtartja, de állítja, nem is élnek vissza vele a tanulók, hogy törékeny, szőke oktatóval hozta őket össze a sors, pontosabban az autósiskola. Sőt, sokszor az az érzése, hogy jelenlétében udvariasabbak, visszafogottabbak a férfiak, s arról sem kell győzködni őket, hogy ért ahhoz, amit csinál.

Nincs is jobb érzés, mondja, mint amikor valakit, aki még soha nem ült volán mögött, eljuttat a biztonságos közlekedésig. Persze ennél többet ő sem tehet...

– Egy oktató mindig attól retteg, hogy visszahallja, a volt tanulója balesetet szenvedett. Szerencsére nagyon rossz híreket én még nem kaptam, de már attól is magam alatt voltam, amikor megtudtam, hogy egy motorosom autóval ütközött; szerencsére nem sérült meg komolyabban – mondja Krisztina, aki gyakran hoz fel elrettentő példaként megtörtént baleseteket a tanulóinak. Sajnos bőven van miből... Abban azért bízik, hogy szavai vissza-visszacsengenek majd az utakra kikerülő motorosok fejében, és a szabályok mellett sikerül a biztonságos közlekedés igényét is átadnia a tanulóknak, hogy az oktatók és vizsgabiztosok szokásos búcsúzása ne csak formalitás legyen: „Balesetmentes vezetést kívánunk!"

Krisztina tanácsai kezdő motorosoknak

– Bármennyire is vonzó a sebesség, bármit is tesz lehetővé a friss jogosítvány, nincs annál veszélyesebb, mint amikor valaki rutin nélkül egy 1000 köbcentis sportmotorral kezdi. Inkább legyen az első járgány egy kisebb, például 500 köbcentis darab, utána fokozatosan váltsunk egyre nagyobbra – ha már mindenképpen ragaszkodunk hozzá.

– Számítani kell rá, hogy az autósok nem mérik fel reálisan a motoros sebességét, különösen, ha nem a megengedett határokat betartva közlekedik. Mivel kisebb és gyorsabb egy autónál, a motoros könnyebben bekerül az autós holtterébe.

– Sajnos a mai közlekedési morál mellett számolni kell az autósok agresszivitásával, vagy akár rosszindulatával is; vannak, akik „csakazértis" megelőzik a motorost, vagy „ráhúzzák" a kormányt, így célszerű az előírtnál nagyobb távolságot tartani az autóktól.

– Aki agresszívan közlekedik, ne számítson másra az autósok részéről sem. Ha a pirosnál durván felbőgeti a motort és az előzésével a frászt hozza a sofőrökre, ne várjon toleranciát.

– Mindig benne van a pakliban, hogy az autós későn teszi ki az indexet, s nem figyel arra, hogy az őt előző motoros pont mellékerült; rengeteg baleset történik így. Ha kereszteződésben előzünk, vagy ott, ahol balra mellékutca nyílik, mindig számoljunk ezzel a lehetőséggel!

– Végül: ne felejtsük el, hogy a motoros – függetlenül attól, hogy hibás-e vagy nem egy balesetben –, mindig sérülékenyebb, törékenyebb, mint az autós! A felelősség pedig csak a rendőrségnél és a biztosítónál számít – az intenzív osztályon nem...

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Fogyasztói árak

A fogyasztói árak augusztusban stagnáltak júliushoz képest, és 3,5 százalékkal haladták meg az egy… Tovább olvasom