Kisalföld logö

2017. 11. 20. hétfő - Jolán 3°C | 7°C Még több cikk.

Nem új keletű igény a magán-nyugdíjpénztári tagok visszaterelése a tb-be

Immár tízéves múltra tekint vissza a magán-nyugdíjpénztári befizetések átirányításának igénye a tb rendszerbe, amelyre a pénteken a parlament elé került törvényjavaslatok szolgáltatnak végső megoldást.

2000 óta számos alkalommal nyitották már meg különböző kormányok a lehetőséget az állami pillérbe való visszalépésre. A vegyes finanszírozású, állami és magánpénztárakon alapuló nyugdíjrendszerről a Horn-kormány döntött 1997-ben. Az eredeti szabályozás szerint a magán-nyugdíjpénztári 6 százalékos járulék 1999-ben 7, majd 2000-től 8 százalékra emelkedett volna. A díjak emelkedésének automatizmusát azonban az Orbán-kormány nem tartotta megvalósíthatónak.

Az akkori miniszterelnök 1999 őszén úgy fogalmazott, hogy nem növelhető a magánnyugdíj-pénztárakba befizetendő 6 százalékos járulék, ez ugyanis a költségvetésnek 30 milliárd forintos többletkiadást jelentene, amit csak a reálbér-emelés rovására tudnának teljesíteni.

A magánnyugdíj-pénztári tagdíjat ezért 6 százalékon befagyasztották, és döntöttek arról, hogy a tagok magasabb társadalombiztosítási járulékot fizetnek a társadalombiztosítási nyugdíjpénztárba.

A miniszterelnök azt is kijelentette 2000-ben: a kormány kész arra, hogy a magán-nyugdíjpénztári tagdíjak pótlására kifizetett költségvetési támogatást - ami 2001-ben várhatóan 70 milliárd forint lesz - "átirányítsa", azaz a nyugdíjak emelésére fordítsa. Mint mondta, "szép dolog a mostani fiatalok jövőbeni nyugdíjának állami támogatása, de ma fontosabb cél a jelenlegi nyugdíjasok járandóságának emelése".

Varga Mihály pénzügyminiszter 2001. júniusában jelentette be az állami nyugdíjrendszer átalakítását, az elképzelés szerint az állami nyugdíjrendszerben 2003. január 3-ától megjelent volna az egyéni számla.

A kormány azt tervezte, hogy megváltozik a társadalmi szolidaritáson alapuló nyugdíjfizetési rendszer és mindenki a saját számlájára befizetett összeg alapján részesül majd nyugellátásban. A befizetett összegeket 1988-ig visszamenőleg tartották volna nyilván az egyéni számlákon.

Úgy vélték: ezzel az állami pillér ugyanolyan vonzóvá válik, mint magánnyugdíjpénztárak, ezért a jogszabály a visszalépést is lehetővé tette és megszüntette a pályakezdők kötelező belépését. A pénztártagok 2003. december 30-ig léphettek vissza a tb-rendszerbe.

A PM akkor úgy vélte: a reform nélkül 2010-ben összeomlik a nyugdíjrendszer, mert lényegesen megnő a nyugdíjasok száma és csökken a járulék-befizetések összege. 2002. szeptemberében már az új kormány szocialista pénzügyminisztere, László Csaba bejelentette, hogy a magánnyugdíj-pénztári tagdíj 6 százalékról 8 százalékra emelkedik és ismét kötelező lesz a pályakezdők belépése a magánnyugdíjpénztárakba.

Két részletben emelték meg a járulékot: 2003-ban 7 százalékra, 2004-ben 8 százalékra. 2004. májusában ismét záróvita előtt állt a nyugdíjpénztárakról szóló törvényjavaslat.

A pénztártagok közül ugyanis sokan a visszalépési lehetőség lezárulása után, a nyugdíj megállapításakor értesültek arról, mennyivel kedvezőtlenebb helyzetbe kerültek, mert nagyon rövid időt töltöttek el a magánnyugdíj-rendszerben.

Ezért az Országgyűlés arról döntött, hogy mindazok visszaléphetnek a társadalombiztosítási rendszerbe, akik 2013. január 1-je előtt mennek nyugdíjba, ha pénztártagságuk nem éri el a tíz évet.

2007-ben képviselői indítvány újra megnyitotta volna az átlépési lehetőséget, mivel sok olyan tag, aki rosszul járt a magánpénztári belépéssel a kellő információ hiányában nem lépett vissza a tb-be a határidőig. Szabó Lajos (MSZP) és Gegesy Ferenc(SZDSZ) azonban visszavonta az adótörvényekhez benyújtott közös módosító indítványát, amely 2010 végéig lehetővé tette volna az állami nyugdíjrendszerbe való visszalépést azok számára, akik 2008. január 1-jén vagy azt megelőzően betöltik az 50. életévet és önként léptek be korábban valamelyik magánnyugdíjpénztárba.

2009. júniusában ismét megnyitották az átlépés lehetőségét, a magán-nyugdíjpénztári tagok egy részének 2009. december 31-ig, mert a pénzügyi válság alaposan megnyirbálta a magyar nyugdíjkasszák vagyonát. Azok élhettek a lehetőséggel, akik 2008.december 31-ig betöltötték az 52. életévüket, és önként (nem pályakezdőként) váltak magán-nyugdíjpénztári taggá.

A törvény lehetőséget adott arra is, hogy a pénztári szolgáltatás mellett már tb (öregségi) nyugellátásban részesülő (volt) pénztártagok 2009 végéig szintén kérhessék tb-nyugellátásuk összegének módosítását, a pénztártagság figyelmen kívül hagyásával. A várakozásokkal szemben azonban az érintett, mintegy 130 ezer tagból csak mintegy 70 ezren léptek vissza a tb-be.

A magánnyugdíjpénztárakban a 2008-as, mintegy 422 milliárd forintos befektetési veszteség lenullázta az előző években elért befektetési nyereséget, tízéves reálhozamuk így mínusz 0,73 százalék volt. 2009-ben azonban kiemelkedő hozamokat értek el a kasszák, ledolgozták korábbi veszteségeiket.

A klasszikus portfoliók tavaly átlagosan 12,11, a kiegyensúlyozottak 17,75, a növekedési portfoliók pedig 25,95 százalékos hozamot értek el. 2010 első kilenc hónapjában pedig a növekedési portfóliók átlagos hozama 9,5, a kiegyensúlyozottaké 9,25, a klasszikusoké pedig 6,01 százalék volt. A kormány 2009 októberében döntött arról, hogy magánnyugdíj-biztosítókká alakulnak 2013-tól a magánnyugdíjpénztárak.

A változtatást Oszkó Péter, akkori pénzügyminiszter a kiszámítható járadékszolgáltatással indokolta, illetve azzal, hogy az intézményrendszert biztosabbá és ellenőrizhetőbbé váljon. Az akkori ellenzéki pártok tiltakoztak a törvény ellen, azt a pénztárak privatizációjának tartották, s a jelek szerint 2013-ra már nemigen marad, ami biztosítóvá alakulhatna át.

Olvasóink írták

  • 10. Etalon 2010. november 28. 22:11
    „Akkor amikor létrejöttek a mynp-k, és az állam kötelezte a pályakezdőket, hogy belépjenek, akkor az állam lemondott 6 % nyugdíjjárulékról, annak reményében, hogy a nyugdíjrendszert átalakítsa.
    Közben a mérték változott, volt aki önként is fizetett be tagdíjat.
    Ez a 6 % a nyugdíjalapból hiányzott. Közben rájöttek hogy ez így nem jó. Válaszút elé teszik a tagokat.
    Most aki akar visszaléphet az államiba, amit befizetett kötelező jelleggel azt viszi magával. (azt eddig is befizette mindneki, volt aki a mnyp-be volt aki az államiba). Amit önként fizetett be azt megkapja. (nem adózik) Amit a befizetések befektetéseire ( + esetben) hozamként jóváírtak a tag azt is megkapja, de 16 %-kal adózik. Eldöntheti hogy megtartja, vagy beteszi önk nyp-e, ha önk nyp-e teszi 20 % adókedvezményben részesül.
    Akinek a pénztár áldásos tevékenysége folytán annyi pénz sincs a számláján, mint amennyit ő befizetett azt az állam kártalanítja.
    Na most, mi az ami ezen nem érthető? Miért mondják azt páran hogy rosszul járnak? Nem értem.”
  • 9. gjozsi88 2010. november 28. 16:32
    „Még azt is érdemes lenne végig gondolnod, hogy Matolcsy a mai napig magánnyugdij pénztári tag (saját bevallása szerint: MTV este műsora), noha neki nem volt kötelező belépnie, sőt 2008 után átléphetett volna....!”
  • 8. Jandex 2010. november 28. 12:55
    „http://videa.hu/videok/film-animacio/vagasi-feri-a-nyugdijrol-magannyugdijpenztar-nyugdij-szomszedok-nTdtu7viK8mOvTxs”
  • 7. Jandex 2010. november 28. 12:39
    „http://swsgaleria.uw.hu/files/yt6068bqvkn8ykruqb4a.jpg (600x705)”
  • 6. gjozsi88 2010. november 28. 11:42
    „pancser!
    Az állami nyugdij még annyira sem stabil...!
    A magánpénztárak visszanyerték a válság által bukott értéküket...az állami nyugdij alap még szóban sem tett azért, hogy az ugyancsak válság miatt elveszett 13. havit és a korhatárt vissza adják...!
    A magán pénztárnak van tartalék alapja, az állami mindig az aktuális korosztály függvénye!
    Nekünk 20 év múlva még mindig 100% nyugdijat kell kivenni a gazdaságból, a szlováknak csak 75%-ot!
    Szerinted hol lesz munka...?
    Szlovákiában!
    Enélkül nem leszz sem 1 millió munkahely és hiába lesz 1 millió gyerek, a tisztán állami rendszer, ahogy a szocializmus sem volt fenntartható emiatt, nem lesz fenntartható!”
  • 5. kisviragod 2010. november 28. 09:22
    „Én ember vagyok, engem nem kell "TERELGETNI"..........”
  • 4. Tabornok 2010. november 28. 04:25
    „"Az akkori ellenzéki pártok tiltakoztak a törvény ellen, azt a pénztárak privatizációjának tartották, s a jelek szerint 2013-ra már nemigen marad, ami biztosítóvá alakulhatna át."
    Ezt huszárosan megoldotta az akkori ellenzék, mint mostani kórmány.
    Rákosi örömkönnyeket hullatna, ha látná, hogy milyen kiváló tanítványai vannak hatalmon. Tudomásom szerint, legutóbb a kommunisták államosítottak Magyarországon. Úgy látszik ez politikai színezettől független vágya a hatalmon lévőknek.”
  • 3. knifemaster 2010. november 27. 16:59
    „1. hozzászólás Indygo 2010.11.27. 08:43
    A demokrácia az amikor 2 farkas és egy nyúl azon tanakodnak mi legyen a vacsora.”
  • 2. pancser 2010. november 27. 14:04
    „1.nek! A rendszer mint a cikkben leirták, soha nem volt stabil, ennélfogva megbízható a leendő nyugdíjasok számára. Nem érdemes siratni, rá túl sok szót vesztegetni. A király nálam nem szitokszó, sok király van még e féltekén, nálunk sokkal boldogabb országokban.”
  • 1. Indygo 2010. november 27. 08:43
    „Ez már nem lehetőség, mivel kötelezővé akarják tenni. Kezdik sárba tiporni a demokráciát. Remélem nem fagy be a Duna, mert ez a törpe (o.v) a végén még királlyá választatja magát.”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Hoffmann: tavasz végére elfogadhatja a parlament az oktatási törvényt

A következő év tavaszán kerülhet a Parlament elé, és az ülésszak végére megszülethetnek az oktatáshoz kapcsolódó új törvények. Tovább olvasom