Kisalföld logö

2017. 07. 26. szerda - Anna, Anikó 16°C | 24°C Még több cikk.

Nem rettenti el a diákokat a röghözkötés: csaknem mindenki vállalta a feltételeket

Nem félnek a diákok az őket többéves hazai munkavállalásra kötelező hallgatói szerződésektől.
Nem félnek a diákok az őket többéves hazai munkavállalásra kötelező hallgatói szerződésektől.

A lap pénteki számában az Eötvös Loránd Tudományegyetem illetékese arról számolt be, hogy a több mint 5 ezer alap- és mesterszakra felvett diák közül csaknem mindenki aláírta a megállapodást, karonként egy-két fő utasította el a feltételekhez kötött támogatást. A társadalomtudományi, a tanító- és óvóképző karon mindenki vállalta a feltételeket. Az esti és levelező szakokon nagyobb a szórás, az informatikai karon például 32-en utasították vissza a szerződést.

A Színház és Filmművészeti Főiskolán mind a 46 beiratkozó aláírta a szerződést.

A győri Széchenyi István Egyetemen is hasonló a helyzet, az 1.700 beiratkozó ösztöndíjas mindegyike aláírta a szerződést.

Az egri Eszterházy Károly Főiskolán az 1.319 állami ösztöndíjas hallgatóból eddig 1.142-en szerződtek, de ez a szám változhat, mert még nem ért véget a beiratkozási időszak.

A Pécsi Tudományegyetemen - ugyancsak a beiratkozási időszak vége előtti adat szerint - a több mint 4 ezer új belépő 83 százaléka már döntött a szerződés elfogadásáról.

Az ösztöndíjszerződésben szereplő két fő feltétel, hogy az ösztöndíjas legalább a képzési idő másfélszerese alatt megszerzi a diplomát, illetve a végzést követő 20 éven belül a képzési idő kétszeresére Magyarországon vállal munkát. Az első feltétel nem teljesítése esetén az ösztöndíj felét, a másik esetében annak teljes összegét kell visszafizetni az államnak.

Olvasóink írták

  • 1. Goldmund 2012. szeptember 21. 10:40
    „"Az első feltétel nem teljesítése esetén az ösztöndíj felét, a másik esetében annak teljes összegét kell visszafizetni az államnak."

    Egy pillanat! Csak az ösztöndíjról van szó? Nem a képzés költségéről (amit a költségtérítéses hallgató is fizet)???

    Mert azért ez így nem olyan éles kérdés. Ha egy orvos, mérnök stb. el akar menni külföldre, akkor egy német, brit, francia, amerikai stb. fizetésből bőven megéri ezt visszafizetnie (büntetőkamatokkal együtt). De az is megoldás, hogy Magyarországon alapított cég alkalmazottjaként dolgozik külföldön: sok külföldi tulajdonú magyar leányvállalat a jobb embereit a külföldi anyacéghez küldi ki, de ők magyar alkalmazottak, Magyarországon is adóznak.
    Aztán az is megoldás (habár valószínű drágább), hogy itthon egy vállalkozó ismerős fölveszi minimálbérre és az erre vonatkozó közterhet megfizeti neki (havi 50-60e Ft). Ennek előnye, hogy szolgálati éveket is szerez, ami alapján nyugdíj jár majd neki.”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

SOTE: Schmitt Pál nem jelentkezett doktori képzésre náluk

A volt köztársasági elnök a hot! című magazinnak azt nyilatkozta, hogy elkezdte az iskolát. Tovább olvasom