Kisalföld logö

2016. 12. 06. kedd - Miklós -6°C | 2°C

Nem kegyelmezett az EU: három kötelezettségszegési eljárás Magyarország ellen

Úgy döntött az Európai Bizottság, hogy három kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország ellen - jelentette be José Manuel Durao Barroso elnök.
Benelux kezdeményezés Magyarország kapcsán

A belga külügyminiszter bejelentette kedden, hogy a három Benelux-ország jelentést kér az Európai Bizottságtól (EB) Magyarország ügyében. Didier Reynders Brüsszelben újságíróknak elmondta: Belgium, Hollandia és Luxemburg azt javasolja, hogy az EB-jelentést vitassák meg az adott uniós szakminiszterek.

Reynders nem zárta ki, hogy egy későbbi időpontban Magyarország ellen szankciókat rendelnek el a Lisszaboni Szerződés hetedik cikkelye alapján. "Mielőtt azonban szankciókról beszélünk, meg kell várnunk a bizottság jelentését" - mondta a belga liberális politikus. Ezt követően Budapestnek meg kell adni az állásfoglalás lehetőségét - fűzte hozzá. Az EB kedden Strasbourgban bejelentette, hogy az uniós jogszabályok megsértése miatt három kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen.

Orbán Viktor miniszterelnök részt vesz az EP plenáris vitájában

Üdvözölte Martin Schulz, az Európai Parlament új elnöke kedden, hogy Orbán Viktor miniszterelnök másnap részt vesz az EP plenáris vitájában, amely egyebek között a magyarországi politikai fejleményekkel foglalkozik.

A frissen elnökké választott német szocialista képviselő egyúttal megerősítette, hogy egyik első intézkedéseként eleget tett a kormányfő felszólalásra vonatkozó kérésének.

 
Orbán Viktor jövő kedden találkozik Barrosóval

Orbán Viktor miniszterelnök jövő héten kedden Brüsszelbe utazik, ahol európai uniós vezetőkkel találkozik - tájékoztatott közleményében a miniszterelnök szóvivője.

Szijjártó Péter keddi közleménye szerint a kormányfő megbeszélést fog folytatni José Manuel Barrosoval, az Európai Bizottság elnökével.
José Manuel Durao Barroso elnök kedden Strasbourgban jelentette be az Európai Bizottság döntését, miszerint a testület három kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország ellen. Az eljárások egyike a jegybank függetlenségét érintő szabályozással kapcsolatos, a másikat a bírói tevékenység felső korhatárára vonatkozóan, a harmadikat pedig az adatvédelmi hatóság függetlenségéről szóló szabályokat érintően indítják.
"Holnap (szerdán) kemény vitánk lesz. Adjunk helyt Orbán kérésének, amennyiben a dán EU-elnökség ezt elfogadja, hogy holnap itt szót kaphasson. Pontosan erre gondolok én magam is: az Európa helyzetéről folytatott kemény viták helyszíne az Európai Parlament kell, hogy legyen. Ezért jó, ha Orbán holnap eljön" - fogalmazott Schulz strasbourgi sajtótájékoztatóján.

Kérdésekre válaszolva az elnök utalt arra is, hogy a tagállamok belső politikáját nem lehet teljes mértékben elválasztani az uniós politikától, a kettő bizonyos mértékig összefonódik.

Úgy vélte emellett, hogy a magyar helyzettel az EU-tagországok vezetőinek is foglalkoznia kellene.

A magyar miniszterelnök szóvivőjének keddi közleményével kapcsolatos kérdésre reagálva Schulz arról is beszélt, hogy a Magyarországot érő bírálatokban nem a baloldal támadásáról van szó, hanem arról, hogy az uniós intézmények azt értékelik, arról mondanak véleményt, összhangban van-e a magyar szabályozás az uniós joganyaggal.

Az új elnök úgy fogalmazott: bátornak találja, hogy Orbán Viktor egy szerény hangú levélben arra kéri az EP elnökét, hogy felszólalhasson az ülésen, majd a választ meg sem várva a nemzetközi baloldal támadásáról beszélő közlemény jelenik meg a magyar sajtóban.

Ugyancsak brüsszeli sajtótájékoztatóján Joseph Daul, a néppárti EP-frakció vezetője megismételte, hogy a magyar kormánypártok képviselőit is magában foglaló frakció ahhoz tartja magát, amit az Európai Bizottság mond.

Hozzátette: a napokban Orbán Viktor is arról tájékoztatta őt, hogy tiszteletben kívánja tartani a bizottsági értékelés eredményeit.
Daul hangoztatta, hogy álláspontjuk szerint minden EU-tagországnak tartania kell magát a jogállamiság szabályaihoz és az uniós joghoz, ez alól nincs kivétel.

Ami pedig a szerdai meghallgatást illeti, Daul kijelentette: Orbán Viktor "elég nagy politikus ahhoz, hogy meg tudja védeni magát".

A zöld frakció társelnöke, Daniel Cohn-Bendit újságíróknak nyilatkozva úgy vélte, a demokrácia leértékelődik Magyarországon. A kétharmados többségű kormány szerinte "úgy szerkeszti át a demokráciát, hogy az alternatíva egyre kevésbé valószínű lehetőség legyen".

Bejelentette a társelnök azt is, hogy a szerdai teljes EP-vitát közvetítik az interneten, mert "a magyar médiának sajátos képessége van arra, hogy feldarabolja az információkat".

A másik zöld társelnökkel, Rebecca Harmsszal közösen kiadott közleményében Cohn-Bendit üdvözölte az Európai Bizottság strasbourgi határozatait, de aggodalmukat fejezték ki, hogy a bizottság más, a demokráciában visszalépést jelentő témákkal nem foglalkozott.
A szocialista EP-frakció - Schulz helyére frissen megválasztott - új elnöke, Hannes Swoboda sajtótájékoztatóján elfogadhatatlannak minősítette Orbán Viktor "teljes filozófiáját". Úgy vélte, politikájával a kormány "elszigeteltségbe vezeti a népet".

A liberális képviselőcsoportot vezető Guy Verhofstadt közleményében szintén úgy vélte, hogy az Európai Bizottság nem ment eléggé messzire keddi döntéseivel. Elsősorban amiatt fejezte ki aggodalmát, hogy az uniós intézmények eddig figyelmen kívül hagyták "az emberi jogok megsértésének központi kérdését".

A volt belga kormányfő megerősítette azt is, hogy a liberális frakció véleménye szerint eljárást kell kezdeményezni Magyarország ellen az uniós szerződés hetedik cikke alapján is, amely az uniós alapértékek megsértése esetén alkalmazandó.

Európai Bizottság: három kötelezettségszegési eljárás indul Magyarország ellen

Úgy döntött az Európai Bizottság, hogy három kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország ellen - jelentette be José Manuel Barroso, az unió központi javaslattevő-végrehajtó intézményének elnöke kedden Strasbourgban.

Az eljárások egyike a jegybank függetlenségét érintő szabályozással kapcsolatos, egy másikat a bírói tevékenység felső korhatárára vonatkozóan, a harmadikat pedig az adatvédelmi hatóság függetlenségére vonatkozó szabályokat érintően indítottak.

Döntött a biztosi testület arról is, hogy közelebbi tájékoztatást kér a kormánytól a bírói függetlenséget érintő egyes kérdésekkel kapcsolatban.


Magyar néppárti EP-képviselők: óvatos derűlátás

Óvatos derűlátással nyilatkoztak magyar néppárti európai parlamenti (EP-) képviselők kedden arról, hogy az unióban szakmai alapokra kerülhet a magyar jogalkotásról zajló párbeszéd, és demokratikus mederben folyhat le a Magyarországról szóló vita.

Gyürk András, a magyar néppárti delegáció elnöke szerint az Európai Bizottság által bejelentett három kötelezettségszegési eljárás során lehetőség nyílik arra, hogy a felek szakszerűen kifejthessék és összevethessék jogi álláspontjukat. Az pedig, hogy Orbán Viktor miniszterelnök szerdán megjelenik az EP strasbourgi ülésén, arra ad esélyt, hogy a parlamentben demokratikus mederben folytassák le a Magyarországról szóló vitát - tette hozzá.

Szerinte az, hogy Orbán személyesen fejti ki a véleményét Strasbourgban, az egyfelől a demokratikus elkötelezettség tanúbizonysága, másfelől annak igazolása, hogy a fontosnak ítélt párbeszéd egyik jelentős terepe az EP.

Az "EP esélyt kapott a felelős magatartásara" - fogalmazott Gyürk a szerdára beütemezett vita kapcsán. Nem zárta ki ugyanakkor, hogy a vita során folytatódik az általa "indulatos rágalomhadjáratnak" nevezett gyakorlat. Ez azonban - hangsúlyozta - az EU egészének okozna károkat, az unió elleni indulatokat szító szélsőségeknek kedvezne.

Deutsch Tamás néppárti EP-képviselő felhívta a figyelmet arra, hogy az unióban nagyon sok kötelezettségszegési eljárást folytatnak le, és Magyarország ellen kifejezetten kevés ilyen eljárás indult.

 



Barroso jelezte egyúttal, hogy Orbán Viktor miniszterelnök január 24-én Brüsszelbe látogat. Tárgyalásaikon az említett témákról esik majd szó - fűzte hozzá. Mint megjegyezte, a bizottság remélte, hogy Magyarország végrehajtja a szükséges változtatásokat, eddig azonban ez nem történt meg.
José Manuel Barroso hangsúlyozta: szeretnék elkerülni, hogy a kételynek akár a leghalványabb árnyéka vetüljön arra, hogy "az európai család egyik kulcsállamaként" Magyarország teljes mértékben tiszteletben tartja a demokratikus elveket és értékeket.

A bizottság - tette hozzá - eltökélt abban, hogy biztosítsa az uniós joganyag betűjének és szellemének tiszteletben tartását minden EU-tagállamban.
Minél gyorsabban megoldódik a helyzet, annál jobb - szögezte le Barroso.
Magyarországnak egy hónapja van arra, hogy válaszoljon azokra a bizottsági aggályokra, amelyeket a kötelezettségszegési eljárások megindítását közlő levelek tartalmaznak - derült ki a Barroso-nyilatkozat elhangzását követően kiadott közleményből. Ez a határidő a fele a szokásosnak, az ilyen jellegű hivatalos értesítések ugyanis rendszerint két hónapot adnak az érintett tagállamnak.


José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke sajtótjáékoztatót tart a bizottság ülése után, amelyen bejelenti, hogy az Európai Bizottság három kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország elle
José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke sajtótjáékoztatót tart a bizottság ülése után, amelyen bejelenti, hogy az Európai Bizottság három kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország ellen.
MTI fotó: Koszticsák Szilárd 


Név nélkül nyilatkozó európai bizottsági forrás elmondta: a magyar kormány az egy hónap alatt változtathat a törvényeken, és így összhangba hozhatja saját jogrendszerét az EU-joggal, vagy pedig válaszlevélben fejti ki álláspontját a brüsszeli bizottságnak. Ez utóbbi esetben, ha a válasz nem elégíti ki az uniós testületet, az ír egy második levelet is, amelyben újabb érvekkel támasztja alá véleményét. Ebben a második levélben a bizottság újabb válaszadási határidőt tűz ki. Ha a kötelezettségszegési eljárás alá vont ország ennek leteltével sem számol be kielégítő lépésekről, akkor a brüsszeli végrehajtó testület a luxembourgi székhelyű Európai Bírósághoz utalhatja az ügyeket.

Az említett európai bizottsági forrás úgy vélekedett: ha a bírósági szakaszt megelőzően nem születik megoldás, akkor a különböző várható határidők fényében reális, hogy a kérdésben még az idén eljussanak a bírósági beadványig. A kötelezettségszegési eljárás célja azonban - tette hozzá az uniós illetékes - nem valamely tagország megbüntetése, hanem az uniós jog érvényesítése.

A jegybankok függetlenségét az uniós alapszerződés 130. cikke írja elő. A bizottság a magyar jegybanktörvényben több olyan pontot lát, amely értelmezése szerint sérti ezt az uniós függetlenségi követelményt.
Az adatvédelmi hatóság függetlenségét illetően az uniós adatvédelmi irányelv a hivatkozott uniós joganyag, amivel a magyar szabályozás Brüsszel meglátása szerint nincs összhangban.

A bírói tevékenység felső korhatárát illetően az Európai Bizottság jogi szolgálata - a korhatár 70 évről 62 évre történt leszállításában - azzal az uniós irányelvvel való magyar ütközést véli felfedezni, amely az életkoron alapuló diszkriminációt tiltja. Ez utóbbi tekintetben arra a felvetésre, hogy Magyarországon a 62 év az általános nyugdíjkorhatár, az uniós illetékes azt válaszolta, hogy az csak a nyugdíjazást lehetővé tevő előírás, a bírákat viszont megfosztják attól a lehetőségtől, hogy bíróként tovább dolgozzanak
A bírói függetlenséggel kapcsolatban az Európai Bizottság azért intézett kérdéseket Magyarországhoz, mert nincs elég információja olyan kételyek eloszlatásához, amelyek egyfelől a bírói szervezetrendszer irányításával, a bírák kinevezési jogkörének telepítésével, illetve a volt legfelsőbb bírósági elnök megbízatásának az eredeti mandátum lejárta előtti megszűnésével függnek össze.

A név nélkül nyilatkozó európai bizottsági illetékes elmondta: a jegybanktörvény miatti kötelezettségszegési eljárás megindításáról szóló levél nem szól arról, hogy ez a kérdés közvetlen kapcsolatban állna a Magyarország által igényelt hitelmegállapodással. Hozzátette azonban: két különböző jogi eljárásról van szó: ami most megindult, az a kötelezettségszegési eljárás, és ettől függetlenül indulhat majd meg a hitelfeltételek kidolgozása, ahol nem kizárt a hitel összekapcsolása a jegybanktörvény ügyének rendeződésével.

Olli Rehn, az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyi kérdésekben illetékes alelnöke ezzel kapcsolatban külön írásos nyilatkozatot tett, és abban leszögezte: a központi bank függetlenségét minden EU-tagországi kormánynak tiszteletben kell tartania, az új magyar jegybanktörvény bizonyos előírásai pedig szerinte sértik ezt az elvet.

"Sürgetem a magyar kormányt, hogy biztosítsa a központi bank teljes függetlenségét. Ez magában foglalja valamennyi releváns jogszabály felülvizsgálatát, beleértve az Alkotmányét is. Ezzel foglalkozni kell (angolul: "this needs to be addressed"), mielőtt hivatalos tárgyalásokat kezdhetünk a kért EU-IMF pénzügyi támogatásról" - hangsúlyozta Rehn.

Brüsszel egyik érve ezzel kapcsolatban az, hogy egy magyar alkotmányos előírás szabályozza a Magyar Nemzeti Bank és a pénzügyi felügyeleti hatóság lehetséges összeolvadását, ami ugyan önmagában nem jelentene problémát, de az MNB-elnök az új struktúrában egyszerű alelnökké válna, ami befolyásolná a függetlenségét.

A kormány célja, hogy teljeskörű választ adjon a kérdésekre

A magyar kormány célja az, hogy az Európai Bizottság felvetéseire érdemi és teljes körű választ adjon, illetve a problémás kérdésekre mielőbb, lehetőleg a teljes jogsértési eljárás lefolytatása nélkül megoldást találjon - közölte a kormányszóvivői iroda az MTI-vel azután, hogy az Európai Bizottság kedden úgy döntött: három kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország ellen.

A kormányszóvivői iroda közleménye szerint a magyar kabinet tudomásul veszi, hogy az Európai Bizottság kollégiumi ülésén döntés született "néhány magyar törvény EU-joggal való összeegyeztethetőségének az uniós szerződések által előírt eljárás keretében történő vizsgálatáról". Ez lehetőséget ad Magyarországnak - írták -, hogy a vitát szakmai alapon, "a konkrétumok talajára helyezve" folytassa le, mégpedig az arra hivatott fórummal, "a szerződések őrének számító" Európai Bizottsággal.
A közlemény szerint az Európai Bizottsághoz hasonlóan Magyarország is rendkívül fontosnak tartja a jegybank, az igazságszolgáltatás és az adatvédelmi hatóság függetlenségét, így "sem az alapelvek, sem a közös európai értékek és vívmányok jelentősége tekintetében nincs vitánk az Európai Unió intézményeivel".

Az Európai Bizottság érveinek ismeretében megkezdődik az alapos vizsgálat - közölték, hangsúlyozva: a kormány célja az, hogy a felvetett kérdésekre érdemi és teljes körű választ adjon, illetve a problémás kérdésekre mielőbb, lehetőleg a teljes jogsértési eljárás lefolytatása nélkül megoldást találjon.
A kötelezettségszegési eljárások egyike - mint azt José Manuel Barroso bizottsági elnök Strasbourgban bejelentette - a jegybank függetlenségét érintő szabályozással kapcsolatos, egy másikat a bírói tevékenység felső korhatárára vonatkozóan, a harmadikat pedig az adatvédelmi hatóság függetlenségére vonatkozó szabályokat érintően indítanak.

Eljárások Magyarország ellen

Az Európai Bíróságon eddig több esetben indítottak kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen. 2007-ben például két olyan ügyben indult eljárás, amelyekben később a bizottság elállt a bírósági úttól: az első esetben Magyarország nem teljesítette a harmadik - unión kívüli - országok huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező állampolgárainak jogállásáról szóló irányelvből eredő kötelezettségeit, a másodikban a médiatörvény kábeltelevíziózásra vonatkozó hiányosságai miatt kívánt elmarasztalást a bizottság. Miután a vitatott ügyekben megszülettek a megfelelő magyar törvények, a bizottság elállt a keresettől, a bíróság elnöke pedig törölte az ügyeket nyilvántartásból.

Magyarország 2004. évi uniós csatlakozása óta először 2011. július 28-án hozott elmarasztaló ítéletet az Európai Bíróság az országgal szemben kötelezettségszegési eljárás során. Az Európai Bizottság 2009-ben indított kötelezettségszegési eljárást az áfa-szabályozás ügyében, miután a magyar hatóságokkal folytatott tárgyalások nem hoztak eredményt, s a procedúra végén az Európai Bíróság kimondta, hogy nincs összhangban az európai uniós joggal a magyar áfa-szabályozás egy része.

Az Országgyűlés szeptember 19-én döntött a kifogásolt jogszabály módosításáról.

Magyarország is indított kötelezettségszegési eljárást, miután 2009. augusztus 21-én Sólyom László köztársasági elnököt nem engedték be Szlovákiába. A beadvány azt kérte, hogy az Európai Bizottság a közösségi jog szempontjából vizsgálja meg a szlovák jogszabályokat és azok alkalmazását, valamint a közösségi jog megsértése miatt indítsa meg a kötelezettségszegési eljárást. Az uniós testület elhárította a beadványt, ezután Magyarország az Európai Bírósághoz fordult.

Nem kirívó eset: Csak Belgium esetében 101 kötelezettségszegési procedúra folyik

Nem kirívó eset az Európai Unióban a kötelezettségszegési eljárás: így például a belső piaccal kapcsolatos jogszabályok megsértése miatt uniós átlagban tagállamonként 37 eljárás folyik - a Bizottság által készített Internal Market Scoreboard 23. kiadása szerint.

Mi az a kötelezettségszegési eljárás?

Kötelezettségszegési eljárás azért indulhat az EU tagjai ellen, mert megsértik a közösségi jogot, az Európai Unió működését szabályozó alapelveket.

Ilyen eljárást csak az Európai Bizottság indíthat vagy egy másik tagállam kezdeményezhet, de ebben az esetben is a bizottságnak kell eldöntenie, hogy a kifogásolt jogszabály sérti-e az uniós jogot- olvasható az origo.hu cikkében.

Ha eljárás indul, akkor a bizottság egy indoklással ellátott figyelmeztetésben felszólítja a tagállamot, hogy határidőre - általában két hónapon belül - módosítsa a kifogásolt jogszabályt. Ez az első figyelmeztetés.

Ha a tagállam nem tesz eleget a felszólításnak, a határidő lejárta után a bizottság második, végső figyelmeztetést ad ki, amelyben újra jelzi aggályait, és újabb határidőt szab a renitens tagállamnak - általában ez is két hónap. Ha ez sem vezet eredményre, akkor az ügy az Európai Bíróság elé kerül, amely jogsértés esetén előírhatja a kifogásolt szabály módosítását, és pénzbüntetést is kiszabhat a renitens tagállamra.

Magyarország ellen 2004-es uniós csatlakozásunk óta összesen 225 ilyen eljárást indított az Európai Bizottság, négy ügy el is jutott az Európai Bíróságra. Ítélet egy ügyben sem született, mivel az aktuális kormány végül mindig megváltoztatta a kifogásolt intézkedéseket az unió által elvárt módon, így a bíróság az eljárást minden esetben megszüntette.

Az Európai Bizottság - az Európai Unió egyik legfontosabb vívmányának tekintett egységes belső piac működésének zavartalanságát biztosítandó - rendszeresen készít kimutatást arról, hogyan állnak a tagállamok az EU-jog gyakorlatba ültetésével, illetve hogyan változik a kötelezettségszegési eljárások száma e területen. Kötelezettségszegési eljárás azonban nem csak a belső piac szabályai kapcsán indulhat, hanem egyéb uniós jogi normák megsértése okán is, mint az Magyarország esetén is a közelmúltban felmerült.

Az ősszel készített belső piacra koncentráló kimutatás szerint a 27 ország ellen összesen 951 olyan eljárás indult, amely még mindig folyamatban van.

Csak Belgium esetében 101 kötelezettségszegési procedúra folyik, de az átlagnál jóval nagyobb arányú az eljárások száma Görögország, Olaszország, Spanyolország, Franciaország, Portugália és Németország ellen is.

A kisebb és újabb EU-tagok többnyire átlag alatti aránnyal büszkélkedhetnek: legkevesebb, 10 eljárás Litvánia ellen folyik, majd Észtország, Lettország, Finnország, Szlovénia következik 20 alatti átlaggal.
Magyarország ellen e szerint a kimutatás szerint összesen 24 eljárást indították, a lezáratlan ügyek száma 2010 ősze óta valamelyest csökkent.
A kötelezettségszegési eljárás több fokozatból áll, és az Európai Bíróság ítéletével végződhet. Az említett mérleg azokat az eljárásokat is tartalmazza, amelyekben az unió saját bírósága már ítéletet hozott, de az érintett tagállam még nem hajtotta végre azt.

A bizottság egyébként túlzottan hosszúnak is tartja azt az időszakot, amelybe az egyes tagállamoknak az ítéletek végrehajtása telik. Ez jelenleg átlagosan 17 hónap, de például Franciaországban átlagosan 24 hónap szükséges ahhoz, hogy az uniós bírósági határozatokat a gyakorlatba iktassák.

Az összesítésből az is kiderül, hogy az adózás és a környezetvédelem magasan az a két kategória, amelyekben a legtöbb kötelezettségszegési eljárás folyik. Ez a két terület a jogsértési ügyek 44 százalékát adja,. A maradékon energia-, szolgáltatási, igazságügyi, fogyasztóvédelmi, munkajogi, médiaügyi, pénzügyi szolgáltatási, közlekedési, valamint a tőke vagy a munka unión belüli szabad mozgásához kapcsolódó eljárások osztoznak.

A bizottság összesített jelentést az alapján is készít évente, amelyben az eljárás kezdeményezője szerint kategorizálja az eseteket, így többek közt azt, hogy a bizottság maga kezdeményezi-e az eljárást vagy panasz alapján indul meg.

Barroso elnök közölte, Orbán Viktor%_ miniszterelnök jövő héten Brüsszelbe látogat. MTI fotó: Koszticsák Szilárd
Barroso elnök közölte, Orbán Viktor miniszterelnök jövő héten Brüsszelbe látogat.
MTI fotó: Koszticsák Szilárd

Az Európai Bizottság szintén méri, mekkora elmaradásai vannak az egyes tagországoknak az uniós szabályok átültetésével. Tavaly 2007 óta először fordul elő, hogy a tagállamok nem teljesítik azt a célkitűzést, amely szerint átlagosan legfeljebb egy százalékos lehet az átültetési elmaradás. Tavaly 1,2 százalék volt azon szabályok átlagos aránya, amelyeket a tagállamok a határidő lejártával nem ültettek át saját jogrendjükbe. A lista szerint Csehországnak a legnagyobb arányú, 2 százalékos az elmaradása, de az egy százalékos hibaelvárást csak Bulgária, Dánia, Észtország, Franciaország, Németország, Görögország, Írország, Lettország, Málta, Spanyolország és Szlovákia teljesíti.

Csökkent viszont az az átlagos idő, amelyre a tagállamoknak pótlólagosan szükségük van egyes szabályok átvételéhez az eredeti határidő lejártát követően. Jelenleg ez 5,5 hónap.

Az Európai Bizottság a legutóbbi eredménytábla ismertetésekor értésre adta: álláspontja szerint amikor egy vagy több tagállam nem tudja időben átültetni az uniós jogszabályokat nemzeti jogába, ezzel "űrt képez az uniós jogi keretben, ami a szabályozás széttagolódásához vezet". "Következésképp egyetlen tagállam mulasztásával valamennyi tagállam gazdasági érdekei sérülhetnek" - véli a testület, amely szerint ez fokozott gondokat okozhat most, a válságos időszakban, amikor "az egységes piac kulcsszerepet játszik abban, hogy Európát kivezesse a gazdaság stagnáló helyzetéből".

Olvasóink írták

64 hozzászólás
  • 64. gjozsi88 2012. január 19. 17:19
    „nég annyit:
    Ne tévesszen meg, hogy akkor nem szóltak, mert felületesek voltak........most az a baj, hogy azonnal szólnak, azaz csökkent a felületesség, azaz alaposabb munkát végeznek????”
  • 63. gjozsi88 2012. január 19. 17:17
    „Valaki!
    Nem a minősítőkkel van baj.....!
    A leminősítéstől semmi nem változott, a piac már előre beárazott bennünket!!!!

    Nem a minősítők nem veszik a magyar papirokat, hanem a befektetők, akik saját maguk is kalkulálnak!!!!
    A minősítők ezt cáfolják, vagy megerősítik........de érdemben nem befolyásolják!!!!”
  • 62. Valaki 2012. január 19. 11:32
    „Egy kis ellenérv:

    Lehull a lepel: teljesen elfogult a hitelminősítő

    Standard & Poor´s

    Tovább folyik a vizsgálat a Standard & Poor´s ellen. A szövetségi ügyészség azt próbálja kideríteni, miért adtak magas besorolást a problémás jelzálog-értékpapírokra a pénzügyi válság idején. A gyanú szerint az S & P-nél el akarták kerülni, hogy a bankárok átpártoljanak olyan hitelminősítőkhöz, amelyek magasabb besorolást ígérnek. ,,A 2008-as válság kirobbanásában jelentős szerepet játszott, hogy a hitelminősítők kiváló minősítést adtak a több ezermilliárd dollár kétes vagy rossz fedezetű értékpapírnak. Ez hozzájárult ahhoz, hogy összedőlt az amerikai ingatlanpiac, majd a krízis elérte Európát" - mondta lapunknak Boros Imre. A közgazdász szerint Európa eszmél. A Handelsblatt már Európa elleni összeesküvésről cikkezik. Boros Imre szerint egyre nyilvánvalóbb, hogy szét akarják verni az eurót, és helyre akarják állítani a dollár egyeduralmát.

    http://www.magyarhirlap.hu/gazdasag/lehull_a_lepel_teljesen_elfogult_a_hitelminosito.html”
  • 61. gjozsi88 2012. január 18. 21:14
    „Valaki!
    ha,ha,ha.......!
    Ellenérv, alátámasztva?????
    Gondolom az túl sok lenne.......tőled!”
  • 60. Valaki 2012. január 18. 20:22
    „hi hi hi... látom géjózsiknak áll a világ! :))))”
  • 59. gjozsi88 2012. január 18. 18:31
    „még annyit:
    "Ha Orbán kiveszi a kezükből a Jegybankot, akkor vége a játszadozásnak, nem ők irányítják a pénzügyi folyamatokat"

    Tudod mennyi idő alatt lennének képesek tönkrevágni a jegybankot a devizatartalékoddal együtt, ha ez lenne a cél?????
    Kb 1 perc!!!!
    Valamiért még sem akarják........talán mert mégsem a te összefüggés elméleted az igazi!!!!”
  • 58. gjozsi88 2012. január 18. 18:29
    „BeTo!
    Látom nálad még nem sikerült eloszlatni a kételyt!
    Viktor a mesés hozamot igéri.....10,5%-ot ....ennek ellenére nem jön a befektető!!!
    A minősítők a befektetők oldalán állnak, akik nem létező kockázatért nem mondanának le 10,5% hozamról.......!
    Mivel ők nem jönnek.......kell térdelni az EU-IMF elött hitelért!!!!
    A nemzeti bank a forintot védi, ahogy a jegybanki tartalékot is!!!!
    Attól a kormánytól, mely úgy eltapsolt 3000 milliárd magánpénztári vagyont, hogy nőtt az adósság!!!!
    Ha hozzányúl ehhez a deviza tartalékhoz a forinttal kitapétázjatod a szobát........semmit sem fog érni!!!!
    Miért lenne jó ezt a magyar népre bízni?????
    Hallgasd meg Járayt!!!!”
  • 57. BeTo 2012. január 18. 14:50
    „Mir! Nyilván te is tudod, hogy európai kapcsolatok, meg az eu integráció nem 57-ben kezdődött. Jó reggelt.”
  • 56. BeTo 2012. január 18. 14:49
    „Kedves Gjozsi!

    Egy a bibi, a külföldi pénzoligarcha kezében lévő Magyar Nemzeti Bankot Orbánék vissza akarták adni a magyaroknak, és ez már a saját kis "homokozónkon" kívüli dolgokat is eredményezne. Ez az oka annak, amit mável az IMF, meg a leminősítgetők, plusz az EU is. Egy banda az egész. Ha Orbán kiveszi a kezükből a Jegybankot, akkor vége a játszadozásnak, nem ők irányítják a pénzügyi folyamatokat. Ennyi a történet. Te meg csak védd azokat, a hazáddal szemben :D Nagy magyar vagy :D”
  • 55. mir 2012. január 18. 12:27
    „51

    Milyen első eu? Ja a kisantantra gondoltál? Annak mi köze az eu-hoz?Az eu jogelődje 1957-ben alakult de ezt te is tudod csak megpróbálsz csúsztatni. Olyan ostobaságokat tudtok néha összehozni hogy az elképesztő.”
  • 54. pappe 2012. január 18. 12:23
    „48-hoz: "miért nem igazolunk le egy neves külföldit miniszterelnöknek ?" Esetleg a Kim Dzsong Il fiát? :)”
  • 53. gjozsi88 2012. január 18. 10:44
    „udy!
    51!
    Tekintettel arra, hogy 2010 juniusában Viktor maga ismerte el, hogy a gazdaság stabil, költségvetés stabil, az adósság közepes és a hiány világelsők közt van.......ezt alátámasztja a 265 ft euro és minden létező kockázattal együtt a 175 bázis CDS felár (ebben a 80% adósság is bennt volt, még a 3000 milliárd magánpénztár is meg volt) egy csökkenő infláció, növekvő reálbérek és növekvő gazdasági pálya!!!!

    Ugye ami ekkor rendben volt, azt elötte elrontani nem lehet!!!!!

    A szabadságharc.....a bevallott gazdasági érdeksérelmek legyőzték a gazdaságot!
    A gazdaság lefagyott,az infláció nő, a reálbérek csökkennek(tavaly monitoring bizottság, hogy a 2010-es netto meg legyen....most kompenzáció kompenzációja, hogy a 2010-es nettók ne csökkenjenek....közben volt egy 4% infláció és még 5%...azaz reálértéken is 10% minusz) az adósság a 83% lett, eltünt 3000 milliárd.......ezt sem tudjuk finanszirozni még 310 ft euro árfolyam mellett sem, 710 bázis ország kockázattal!!!!!

    Azért a különbség jól látható!!!!!!
    80% adósság 175 bázison, még volt egy 3000 milliárdunk, nőtt a gazdaság............eltünt 3000 milliárd, adósság 83%, lefagyott a gazdaság és 710 bázis kockázati felár!!!!!!!
    A gond a 2010 juniusa és a mostani időpont közt kellett, hogy keletkezzen!!!!!!”
  • 52. gjozsi88 2012. január 18. 10:35
    „bojtár!

    "nagyobb szükségük van ezeknek ránk mint nekünk rájuk a többi ferdítés"

    Persze ezt sehol nem sikerült alátámasztanod!
    Főként ha tudjuk, hogy a termelésünk 80%-t azon a piacon adjuk el, amit az unió vámmentessége biztosít!
    Ne tessék elfelejteni, hogy a 80% exporton eladott bérjövedelemből tudunk fogyasztani a belföldi 20%-ot is!!!!!
    Azaz piac csak addig leszünk, mig lesz termelésünk, ami elkölthető jövedelmet biztosít!!!!!!
    Képzeld el, ha ez nem áll rendelkezésre, mert az uniós piacot vámmentesen érjük el és a boltba a polc elött döntő több száz millió embert az ár érték arány motiválja!
    Ha drágábbak leszünk nem veszik meg, igy gyártani sem kell!!!

    Arról nem beszélve, hogy az unióba 7 év alatt befizetünk 8,3 milliárd eurót......cserébe a 15-20% pályázati önrészek mellétételével 32,4 milliárd eurot hívhatunk le........!
    Ugye nem azt szeretnéd bizonygatni, hogy a 15-20%-ot nem tudjuk mellé tenni, de megélünk saját lábunkon?????

    Csak a mezőgazdaságunk az 500 milliárdos támogatásból 400 milliárdot az uniótól kap.....ezzel is csak 4%-ot tud termelni!!!!!!
    Mi lesz enélkül a 400 milliárd nélkül????????
    Miközben erre épitenétek a jövő stratégiát!
    Kisebb pénzből megtrizszereznétek a termelést???????
    Aztán hogyan??????
    ......
    lehet egy koherens programot felsorolni!!!!
    Persze ilyenkor mindig eltüntök!
    Addig eljuttok, hogy ki kell lépni az unióból........!
    Mi lesz helyette!!!!”
  • 51. udy 2012. január 18. 10:14
    „Az örökségünket nyögjük. Kedves szavazó polgárok, nyolc évet adtatok nekik, és nem a sitten. Mely nemzet a történelmét nem ismeri ... Kommunizmus, Mszmp, mszp. Mit tettek az országunkkal? Miért kellettek ezek nekünk ennyire? Miért nem hisztizett a híres eu a komcsik alatt? A történelem ismétli önmagát. Az első eu 1920 körül alakult, ismerjük áldásos tevékenységét. Ez a második eu semmiben sem különbözi azoktól.”
  • 50. bojtár 2012. január 18. 10:04
    „Bírom ezeket a szenzációhajhász cikkeket:)
    Egyszerű ,tessék nekik megmondani ,hogy akinek nem tetszik el lehet menni oszt csókolom nagyobb szükségük van ezeknek ránk mint nekünk rájuk a többi ferdítés”
  • 49. Valaki 2012. január 18. 09:55
    „Na és? Mindíg az kiabál akinek a háza ég! Ráadásul ezt mind az msz(m)p-nek köszönhetjük! :)))

    http://mno.hu/belfold/amerika-konzervativ-hangja-magyarorszag-jogallam-1044063”
  • 48. Joebacsi70 2012. január 18. 08:55
    „Az EU maradjon szépen csendben ! Ellenkező esetben kitesszük az Eu-t a Magyar Köztársaságból, bocsánat, 2012-től Magyarországból. Az euró összeomlása után nem csatlakozhatnak a forint övezethez. Nem fognak kapni Tokajit, pöttyös Túró Rudit és még nem lesz gulyás sem. Megvonjuk tőlük a támogatást és csak vízummal utazhatnak hozzánk.
    Ráadásul Portugália besorolása még a miénkénél is rosszabb, először ott tessék söprögetni, Barroso úr.
    Tessenek talán Mourinhot felkérni miniszterelnöknek, ő elég jól összefogja a csapatokat.
    Tényleg, mi miért nem igazolunk le egy neves külföldit miniszterelnöknek ? Akár másodállásban is.”
  • 47. steak75 2012. január 18. 08:48
    „Európa komcsi kézre jutott!!!!!”
  • 46. bojtár 2012. január 18. 07:35
    „bolond lukból bolond szél fúj”
  • 45. mir 2012. január 18. 07:26
    „Nem kellett volna a csőd szélére sodorniuk az országot és akkor most nem kellene kimennie magyarázkodnia pontosabban megint el akarja játszania a kiskakast miközben a szomszéd helységben már melegítik a fazekat egy jó kis kakaspörkölthöz :)”
64 hozzászólás
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Schmitt szerdán reggel beszél a doktori disszertációjáról

Schmitt Pál köztársasági elnök szerda reggel 7:33-kor interjút ad az MR1 Kossuth rádió 180 perc című… Tovább olvasom