Kisalföld logö

2017. 08. 23. szerda - Bence 14°C | 22°C Még több cikk.

Nem döntött az Ab a magánnyugdíjpénztári beadványokról

Az Alkotmánybíróság idén már nem tart több teljes ülést. A döntés elmaradásával kapcsolatban a testület sajtófőnöke nem kívánt nyilatkozni.

Nem döntött szerdán az Alkotmánybíróság (Ab) a magán-nyugdíjpénztári beadványokról, s a testület az idén már nem tart több teljes ülést.

Sereg András, az Alkotmánybíróság sajtófőnöke az MTI-vel azt közölte: "az Alkotmánybíróság idei utolsó teljes ülésén tárgyalta a magánnyugdíjpénztár-ügyben készült tervezetet, de határozat nem született".

A sajtófőnök a döntés elmaradásával kapcsolatban nem kívánt nyilatkozni.

KDNP: az Ab lépése illeszkedik a jogszabályi környezethez

A KDNP szerint az Alkotmánybíróság (Ab) szerdai közlése illeszkedik a megváltozott jogszabályi környezethez, miután egy módosítás következtében mindenkinek jár állami nyugdíj.

Pálffy István frakciószóvivő ezt azzal kapcsolatban közölte az MTI-vel, hogy az Ab szerdán nem döntött a magán-nyugdíjpénztári beadványokról, s a testület az idén már nem tart több teljes ülést.

A politikus azt mondta: nyugdíjügyben senkinek nem veszett el a jogosultsága, az Ab döntése pedig ehhez a jogi környezethez illeszkedik a legmegfelelőbben.

Elmondta azt is, január 1-jétől egyéni jogsérelem esetén bárkinek lehetősége van arra, hogy azt egy beadvánnyal érvényesítse.

"A lehető legjobban rendeződött a kérdés" - jelentette ki a kormánypárti képviselő, aki szerint a nyugdíjügyben kialakult helyzet alkotmányos és a jogbiztonságot szolgálja.

Az Országgyűlés november közepén fogadta el az Alkotmánybíróságról szóló törvényt. A jogszabály elfogadásával a Ház arról is döntött, hogy megszűnnek az Ab jövő év január 1-jén folyamatban lévő eljárásai, ha a kifogásolt jogszabály utólagos vizsgálatát nem a kabinet, a képviselők negyede vagy az ombudsman kezdeményezte. Ugyanakkor az így megszűnő eljárás indítványozói egyes esetekben alkotmányjogi panaszt nyújthatnak be a testületnek 2012. március 31-ig, feltéve, hogy a megjelölt kérdés az új alaptörvény rendelkezéseivel összefüggésben is vizsgálható.

A társadalombiztosítási nyugellátásáról, valamint a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törvényt többen megtámadták az Alkotmánybíróságon. Sereg András, a testület szóvivője még tavaly februárban azt közölte az MTI-vel, hogy 190 indítvány érkezett a magánnyugdíjpénztárakra vonatkozó jogszabályok megváltoztatása miatt.

Az Ab-től szerdán kapott összesítés szerint elsősorban magánszemélyek támadták meg a jogszabályt, de az indítványozók között szerepel Mesterházy Attila, az MSZP elnöke, a Stabilitás Pénztárszövetség, valamint a Magyar Helsinki Bizottság is.

Az Országgyűlés még 2010 decemberében döntött a nyugdíjrendszer átalakításáról. Az akkori döntés értelmében a magán-nyugdíjpénztári tagoknak az idén január 31-ig kellett dönteniük arról, hogy magán-nyugdíjpénztári tagok maradnak vagy visszalépnek az állami rendszerbe. A jogszabály kimondta azt is, hogy aki továbbra is magán-nyugdíjpénztári tag marad, az a 2011. december 1-je után megszerzett, járulékalapot képező jövedelmei után 10 százalék tagdíjat fizet a pénztárnak, és ettől az időponttól nem szerez további szolgálati időt az állami rendszerben. A munkáltató viszont ennek ellenére tovább fizeti az állami pillérbe a foglalkoztatott után a 24 százalékos nyugdíj-hozzájárulást.

Az Országgyűlés múlt pénteken több ponton változtatott a magán-nyugdíjpénztári tagokra vonatkozó szabályokon a gazdasági stabilitási törvény elfogadásával. Eszerint megszűnik a kötelező magán-nyugdíjpénztári tagdíjfizetés azok esetében, akik fenntartották magánpénztári tagságukat, az általuk fizetett tízszázalékos nyugdíjjárulék az állami nyugdíjkasszába kerül.

Újra megnyitották ugyanakkor az állami pillérbe való átlépés lehetőségét a 102 ezer magánpénztártag előtt. Az elfogadott jogszabály szerint ők jövő év március végéig kezdeményezhetik visszalépésüket az állami nyugdíjrendszerbe. A visszalépők a tagdíjkiegészítésként befizetett összeget, valamint a reálhozamukat felvehetik, azt önkéntes pénztárba, illetve a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben létrejövő egyéni számlájukra utalhatják.

A parlament arról is döntött, hogy a magánpénztárban maradók állami nyugdíjjogosultságot kapnak. Ezt - vagyis az ezzel ellentétes szabály eltörlését - arra hivatkozva kezdeményezte a kormány, hogy mivel a magánpénztártagok által fizetett nyugdíjjárulék az állami nyugdíjkasszába kerül, annak állami nyugdíjjogosultságot kell keletkeztetnie.

A nyugdíjrendszer alapvető szabályait is rögzítő, január 1-jétől hatályos törvény szerint az állami nyugdíjrendszerben az ellátási jogosultság alapja a nyugdíjjárulék fizetése, az állam pedig garantálja a nyugdíjak kifizetését, és biztosítania kell azok reálértékét.

LMP: bárki úgy járhat, mint a magán-nyugdíjpénztári tagok

Az LMP szerint annak, hogy az Alkotmánybíróság (Ab) szerdai ülésén nem hozott döntést a magánnyudíjpénztár-ügyben, az az üzenete, hogy mostantól a kormány "a nemzeti cinizmus jegyében" bárkinek a vagyonára és tulajdonára ráteheti a kezét.

Schiffer András, az ellenzéki párt frakcióvezetője szerdai budapesti sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: szerdán lett volna az utolsó alkalom, hogy az Ab döntsön, de ebben a 104 ezer embert érintő kérdésben a testület majdnem egy éven keresztül nem volt képes határozatot hozni.

Schiffer András emlékeztetett arra, hogy az Ab 1995-ben két hét alatt hozott határozatot a Bokros-csomag ügyében.

Az LMP frakcióvezetője kiemelte azt is, hogy az Alkotmánybíróságról szóló törvény értelmében január 1-től az összes hasonló indítványban meg fog szűnni az eljárás.

Így szerinte a mostani ügy nem pusztán az érintett 104 ezer ember ügye, hanem azt jelenti, hogy Magyarországon az embereknek, vállalkozóknak a vagyona mennyire lehet biztonságban. Ha ezt a magánnyugdíjpénztárakkal meg lehetett tenni, akkor így járhat mindenki - értékelte

"Január 1-től az Alkotmánybíróság díszlet Orbán Viktor bábszínházában" - fogalmazott Schiffer András.

Az LMP frakcióvezetője megismételte felhívását a másik két ellenzéki frakció felé, hogy legalább azokban az ügyekben, amelyekben egyetértés van, ott közösen forduljanak az AB-hez.

Korábban írtuk:

Szerdán dönthet a magánnyugdíjpénztárakról az Alkotmánybíróság (Ab), miután a téma szerepel a testület két ünnep közötti teljes ülésének napirendjén.

Az Ab mai teljes ülésének napirendjén tucatnyi további téma szerepel, köztük a csőd- és felszámolási eljárással, az adózással, a helyi önkormányzati képviselők jogállásával, a választási eljárással, több, az egészségüggyel, illetve egészségügyi adatok kezelésével, valamint az esztergomi, a kaposvári és a Budapest I. kerületi önkormányzatokkal kapcsolatos indítvány.

Az Ab hatáskörei jelentősen változnak január 1-jével, így a testület előtt fekvő indítványok nagy részéről jövőre már nem dönthetnek.

Olvasóink írták

  • 17. machers 2011. december 29. 19:54
    „16. rommel 2011.12.29. 18:57
    Ezek a pénztárak (Generali, Allianz, Aegon, stb) már több, mint 160 éve a piacon vannak. Közben volt kettő világháború, néhány világválság. Ez alatt az idő alatt csak arra vártak, hogy a mnyp pénzekkel megpattanjanak. Gondolodásod rendkívül brilliáns elmére,l logikus gondolkodásra és komoly pénzügyi, demográfiai és gazdasági ismeretekre vall.
    Kedvenc kormányod már régen a történelem szemétdombján lesz, amikor ezek a cégek vidáman éldegélnek.
    Tevékenységetek a komcsi múltatokat idézi újra! Akik a Kínai Népköztársaságba járnak tanulmányútra, azoktól sok jót nem lehet várni.”
  • 16. rommel 2011. december 29. 18:57
    „M.NY.P.
    A LIBERÁLIS LENYÚLÁSI KISÉRLETEK EGYIK FAJTÁJA !
    ÉLT : 2011-IG”
  • 15. DON 2011. december 28. 22:34
    „sziszifusz: nem vagy kicsit naiv? Nem szólt bele a politika? :) Akkor mi?
    Várható volt ez a lépés, hiszen vagy ellene mennek, akkor AB-nek kakukkoltak jövőre, vagy melléállnak, akkor AB-nek már nincs boldog új év, mert a még érvényben lévő alkotmánnyal mennek szembe. Inkább beültek kávézni, teázni, meg pogácsát zabálni, óránként kiugrottak elbökni egy dekket, aztán a végén jól nem határoztak semmit, már csak 3 napot kell amúgy is kibírni, utána úgyis új alkotmányt kell védeni, és végre lehet nyíltan táncolni orbán füttyszavára, nem csak az asztal alatt topogni.
    Hajrá 2/3!”
  • 14. kisem 2011. december 28. 22:32
    „Még nem érzik/tudják, hogy milyen következménye(i) lehet(nek) ennek a gyáva megalkuvásnak. Azok sem, akik miatt ezt tették.
    Ha az a cél, hogy a meradék lakossági megtakarítás az országon kívülre kerüljön, akkor szép lassan be is fog következni az. Nem az összes, de jelentős hányada. És akkor mi lesz?
    Azt meg csak úgy mellékesen említve, hogy a taláros uraknak derogált a kijelölt székhelyükön működni. Még hogy Esztergomban dolgozni, netán lakni? Vagy már 20 éve is féltek a majdani Tétényitől?
    És ezt a kummogást, a kérdések elnapolását, most már automatikus megszűnését ugyan mennyiért teszik?”
  • 13. blise 2011. december 28. 21:35
    „Ez van, könnyebb lesz majd külföldre menni politikai menedékjogért folyamodva...”
  • 12. sziszifusz 2011. december 28. 20:02
    „Prioritást állítottak fel-legfőbb érték a kormány és az Ő érdekük.Állítólag a Sólyomféle -kevesebb létszámmal két hét alatt - döntött Bokros ügyben.Most szerencsére nem szólt bele a rothadt politika-csak a gerincük hiánya.Az meg eü. probléma.És megmutatták milyen szép tőlük az AB padlója.”
  • 11. Jakutika 2011. december 28. 19:29
    „Bárhogyan is, de ebből végső soron nem tudnak jól kijönni. Mert ez a bűn így vagy úgy visszaszáll az AB-re is és a PÁRTRA is. Az más kérdés, hogy sokba kerül.”
  • 10. zakarias3 2011. december 28. 19:19
    „sp majd aláírta volna!”
  • 9. machers 2011. december 28. 19:18
    „Ennyit a magyar jogállamiságról.”
  • 8. Gudianyu 2011. december 28. 17:33
    „Szélnek kellene ereszteni őket. Beálltak a sorba, teljesen felesleges (és marha drága) a működésük.”
  • 7. Toyota 2011. december 28. 17:30
    „A Fidesz megúszta a nemleges döntést, jövőre újra töltenek majd a magánnyugdíj ellen, és véget vetnek ennek az egész történetnek. Szándékosan nem történt állásfoglalás, mivel oka fogyottá tették az egész ügyet a decemberi döntés miatt. Meddig? 1 hónapig? Sajnos ezt a csatát elvesztettük.Jövőre már nincsen lehetőség jogorvoslatra! KO OV módra. Köszönöm nekik hogy a jogba és az igazságba vetett hitünket is megtörték.
    A bölcsek meg menjenek közmunkára havi 50000Ft-ért.”
  • 6. Dwatson 2011. december 28. 17:29
    „Dehogyisnem,döntött:nem tesz semmit,mert Orbán nem mozgatja a zsinórokat,mert ez már csak egy bábszínház...”
  • 5. poto 2011. december 28. 17:11
    „Ez a való világ.
    1 év alatt az ország bölcsei képtelenek bármilyen határozatot hozni.
    Nem szégyellik el magukat ????????????
    A fizetésüket jó lelkiismerettel tudják az ilyen emberek felvenni ??????????”
  • 4. dorombolok 2011. december 28. 17:11
    „Várható volt!!Kényelmetlen lett volna!!”
  • 3. tradermike 2011. december 28. 16:55
    „"Túl sok az ígéret, túl sok a halasztás,
    Ránk férne már egy-két akasztás" (Alvin)”
  • 2. vikri 2011. december 28. 16:43
    „Igen, ebben a hírben minden benne van... Ez van most nálunk :(
    "Boldog" Új Év. Rég volt ilyen.”
  • 1. Kuvasz 2011. december 28. 15:50
    „No comment!”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Parlament: kivonult az ülésről az LMP-frakció

Az ellenzéki párt a Facebook-oldalán adott tájékoztatást arról, hogy a frakció a pénteki ülésen sem képviselteti magát. Tovább olvasom