Kisalföld logö

2017. 07. 21. péntek - Dániel, Daniella 21°C | 31°C Még több cikk.

Nem csak a számlától van melegünk

Nem egyformák a lakások

A kérdésekre Nagy Attilától, a Győrhő Kft. irodavezetőjétől kaptunk válaszokat, amelyek egyébként általánosságban más városokra is érvényesek lehetnek. Mindenekelőtt, hogy a panelépületek állapota ma már igen vegyes. A szigetelt és új ablakokkal ellátott lakások melegebbek, mint az ugyanarról a hőközpontról ellátott, de még nem szigetelt lakásoké, s egy épületen belül is jelentős lehet az eltérés.


Korábban legnagyobb számban úgynevezett egycsöves rendszerek készültek, ezek lényege, hogy lakásról lakásra átfolyik a meleg víz, a radiátorokat (az egy cső miatt) nem lehet elzárni. Ebből adódik, hogy míg a tizedik emeleten még forró a víz, mire az alsóbb szintekre ér, már csökken a radiátorok hőmérséklete. Jobb híján felül ablakot kell nyitni, lentebb pedig majdnem fáznak. Győrben ilyen lakásból még 8 ezer található.

Korszerűsíthetnek a lakók

Létezik ilyen esetben is megoldás. Például, hogy a radiátorok elé átkötőcsöveket szerelnek, így a fűtőtestek igény szerint elzárhatók, nem kell a meleget az utcára engedni.
Beépíthetők fűtésiköltség-

megosztók is: az épület fűtési

hőfelhasználását az épületben lévő összes fűtőtestre elhelyezett

költségmegosztó készülékek

segítségével osztják szét.
A költségmegosztók nem hitelesített mérőeszközök, csak arra szolgálnak, hogy a hőfogadóban megmért fűtési hőfelhasználás hődíjköltségeit a tényleges hőfelhasználáshoz közeli módon lehessen felosztani az egyes lakások között.
Több oka van, hogy ez a módszer miért nem terjedt el nagyobb mértékben. Az úgynevezett energiatakarékos pályázaton lehet elnyerni hozzá a „jogot”, amikor is a költségek egyharmadát kell a lakónak fizetniük, kétharmadot pedig az állam, illetve az önkormányzat tesz hozzá. Össze lehet kapcsolni a nyílászárók hőszigetelő-cseréjével – anélkül viszont csak akkor lehet sikeres a pályázat, ha az épület már rendelkezik az előírt szigetelési normákkal. Feltétel továbbá, hogy az egy hőelosztóhoz tartozó valamennyi lakónak (tehát az adott lakóközösségnek) teljes egészében vállalnia kell a rendszer átépítését. A tapasztalatok szerint a lakók hetven százaléka első szóra beleegyezne, harminc százalék viszont (jobbára idősek) nem tudják vállalni a költségeket, még úgy sem, ha az átalakításra hitel vehető fel. (Az átalakítás költsége 60–80 ezer forint.)
Az újabb lakások már korszerűbb rendszerrel épültek, így tetszés szerint elzárhatók a ra-

diátorok, s így jócskán lehet takarékoskodni, attól függetlenül, milyen meleg a víz.

Lehetne, de nem kérik

A fűtéshez tartozó kérdés még: a lakosság érzi, hogy esetenként éjszakánként folyamatos fűtés van, máskor pedig teljesen kihűlnek a radiátorok. Ha a külső hőmérséklet 22 órakor mínusz 4 fok, vagy ennél alacsonyabb, akkor éjszaka is van fűtésszolgáltatás. Ellenkező esetben éjszakánként általában 4 óra időtartamra leáll a fűtés. Így lehet a legkevesebb energiával a legkomfortosabb fűtést biztosítani, a lakásokban a nappali hőmérséklet fűtés nélkül éjszaka 1–2 fokot csökken.
Miért nem mérik a lakásokban a hőmérsékletet, hogy tudnák, hogyan fűtsenek? – kérdezik ezt is többen. Nos, ennek sok értelme nem lenne. A hőszolgáltató ugyanis a lakóközösségekkel áll szerződésben, s a különálló hőközpontok révén úgy fűt, ahogy az oda tartozó közösség kéri képviselője útján. Természetesen így kérhetik a fűtés csökkentését is. Ilyen azonban Győrött alig-alig fordul elő.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Iszonyatos áron a szegedi építési telkek

Horribilis összegért juthat saját portához az, aki Szegeden szeretne építkezni. Egy ezer… Tovább olvasom