Kisalföld logö

2017. 07. 28. péntek - Szabolcs 16°C | 26°C Még több cikk.

Negyvenéves a vásárhelyi porcelángyár

Szocialista nagyvállalatként telepítették – egy 1964-es minisztertanácsi határozat alapján – a kukoricaföld helyére a vásárhelyi porcelángyárat. A város legnagyobb termelőüzemének első ütemét két esztendő alatt építették meg. A gyárat a helyi fazekashagyományokra, s az Algyőn feltárt földgázkincsre alapozták. Az 1992-ben privatizált cég ma Európa egyik legnagyobb szanitergyártója.
Negyven évvel ezelőtt, 1967 júniusában kezdte meg a termelést a vásárhelyi Alföldi Porcelángyár. A szocialista nagyipar egyik helyi büszkeségét állami vállalatként alapították, miután a Magyar Szocialista Munkáspárt 1962-ben tartott VIII. kongresszusa arról határozott, hogy tovább iparosítják az országot. Végül a Minisztertanács döntött 1964-ben a porcelángyár hódmezővásárhelyi felépítéséről.

A második ötéves terv szocialista ipartelepítési lendülete két dologra épített: a helyi fazekasipari hagyományokra, melyre alapozva még az 1910-es években felépült a Majolikagyár, illetve a nem sokkal korábban Algyőn megtalált földgázra.

A üzem építése a gépjavítótól nem messze, 1965-ben, kukoricaföld helyén kezdődött meg, s bizony nem ment zökkenőmentesen. A gyárépület viszonylag gyorsan elkészült, ám az ebédlő építésének idejére – a korabeli sajtó tudósítása szerint – már munkaerőhiánnyal küszködtek a kivitelezők. Aztán ezt a nehézséget is gyorsan áthidalták, s a szanitergyártó üzemben – Közép-Kelet-Európa legkorszerűbb gyárában – 1967-ben megindulhatott a termelés.

Vezetők

A korabeli, kézzel rajzolt díszokleveleken azt is megőrizték, hogy az MSZMP első titkára a gyáralapítás idején Kádár János, az elnöki tanács elnöke Dobi István, a Minisztertanács elnöke Kállai Gyula, az építésügyi miniszter Trautmann Rezső, az MSZMP vásárhelyi városi titkára Törköly Ferenc, a városi tanács elnöke Sajti Imre, míg a később Alföldi márkanévnek európai hírt szerző porcelángyár pártszervezetének titkára Farkas Béla volt.

Az Alföldi Porcelángyár, mely fénykorában háromezer dolgozónál is többet foglalkoztatott, a legnagyobb üzemnek számított a városban, s a szaniter gyáregység elkészülte után gyorsan bővült az edény, majd az égetési segédanyag üzemrésszel. Ugyanebben az időszakban a Hódikötben 1553 közvetlen termelésben dolgozó munkással együtt összesen 1843-an, a Mérleggyárban 552 munkással együtt összesen 781-an, a Hódgépnél 369 munkással összesen 509-en, a szandálüzemben 192 munkással összesen 225-en, míg a Majolikagyárban 187 munkással összesen 239-en dolgoztak.

A porcelángyár berendezéseinek, gépeinek szállítására a szintén állami tulajdonban lévő Nikex vállalat lengyel, angol, német, francia és olasz ajánlatokat is kapott. Végül az olasz Pozzi cég lett a győztes, s szállíthatta a kemencéket, formázó gépeket. (Valószínűleg ezért terjedhetett el az a helyi legenda, hogy a gyárban így érdekelt az olasz cégen keresztül a Vatikán is.) Az olaszokkal a szerződést a Nikex vezetői a fővárosi Rózsadomb étteremben még a gyárépítés megkezdése előtt, 1964 novemberében írták alá. A porcelángyár első vezetője Higi László igazgató, Pálinkás Keresztély főmérnök és Gulyás Ferenc főkönyvelő lett.

A Finomkerámiaipari Művekhez 1982-ig tartozó porcelángyár az 1980-as évekre megduplázta a kapacitását, szaniteráruinak 25-30 százalékát ekkor már külföldön értékesítette. A privatizáció 1990–91-ben érte el a céget, előbb francia többségi részesedéssel az edénygyártás, majd némettel az égetési segédanyaggyártás vált külön. A már csak vécékagylót, mosdót, kiegészítő tartozékokat csempét és padlólapot gyártó Alföldi Porcelángyár Állami Vállalat ekkor alakult át részvénytársasággá, melyet 1992-ben vásárolt meg nemzetközi pályázaton a szanitergyártás „Mercedesét" előállító Villeroy & Boch AG. A cég azóta is intenzíven fejleszti a vásárhelyi gyárat. A porcelángyár neve 1998-ban változott Villeroy & Boch Magyarország Rt.-re, mely azóta Európa legnagyobb szanitergyártójává nőtte ki magát. A jelenleg 900 foglalkoztatottal működő vásárhelyi cégnél végzett munka minőségét az is jelzi, hogy itt gyártják a Hilton szállodalánc kérésére kifejlesztett egyedülálló beépíthető mosdót.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Nincs megegyezés a halálra ítélt bolgár ápolónők ügyében

Nem sikerült megegyezni a Líbiában halálra ítélt bolgár ápolónők ügyében a kártérítés kérdése miatt… Tovább olvasom