Kisalföld logö

2017. 12. 13. szerda - Luca, Otília 0°C | 9°C Még több cikk.

Ne fűtsük az utcát!

A rohamosan növekvő energiaárak miatt mindinkább előtérbe kerül az épületek hőszigetelő képessége. A régi, többnyire rossz hőszigetelő képességű anyagokból épült épületek felújításakor érdemes fontolóra venni az épület hőszigetelő képességének javítását.

Nyílászárók

Egész biztos, hogy nincs senki, aki szánt szándékkal fűtené az utcát, de sajnos ki jobban, ki kevésbé, de mindannyian fűtjük a környezetünket. Egy átlagos családi ház esetében, a távozó hő mennyisége a következők szerint oszlik meg:

tetőszerkezet: 13%
nyílászárók: 19%
külső falak: 16%
pince: 8%
fűtési rendszer: 25%
szellőzés: 19%

Tudnunk kell, hogy a nyílászárók hőszigetelő képessége sokkal kisebb, mint a falaké. Lényeges, hogy amennyiben a nyílászárók állapota viszonylag rossz, akkor a nyílászáró résein távozó levegővel akár a fűtési energia 30%-a is távozhat. Logikusan adódik, hogy először a leggazdaságosabb egy rossz ablak esetében azok nyílásainak, csatlakozásainak tömítése.

Amennyiben erre a meglévő nyílászáró alkalmas, úgy házilagosan, az üzletekben is kapható, rövidebb élettartamú tömítést lehet elhelyezni. Ez a beavatkozás magasan a leggazdaságosabb lehet az épületszerkezeteket érintő beavatkozások sorában.

Ha a meglévő szerkezetek már nem tömíthetők, úgy az ablak cseréje szükséges, mely történhet úgy, hogy a meglévő tok a helyén marad, és ebbe új ablak kerül elhelyezésre. Ebben az esetben a régi tok és a fal csatlakozásának a hézagait tömíteni kell. Az utolsó megoldás, egyben a legköltségesebb is, az ablakok teljes cseréje.

Sokszor merül fel a kérdés, melyik a legjobb ablak?

Erre a kérdésre azt a választ lehet adni, hogy a jól megcsinált ablak a legjobb ablak, függetlenül attól, hogy az miből készült. A műanyag és fa ablakok, valamint a hőhid-megszakitóval készülő fém ablakok korszerű és precíz kivitelezés esetén hasonló hőszigetelési képességgel bírnak. Ez olyannyira igaz, hogy hagyományosan készített, több évtizede legyártott, precízen kivitelezett fa szerkezeteknek gyakran jobb a hőszigetelő képessége, mint akár egy modern technológiával készített műanyag ablaké. A szerkezetek közötti lényeges különbségek inkább az anyagok jellegéből, karbantartásából adódnak.
 
Falazat

Vizsgáljuk meg, hogy mitől függ a falak hővezetése, de ne felejtkezzünk meg arról sem, hogy a hőkomforthoz nem csak a hőszigetelés járul hozzá, hanem a fal hőtároló kapacitása is. Tehát a hőszigetelés elsősorban a fal anyagától és vastagságától függ, valamint a falra felhordott vakolattól (ez lehet például hőszigetelő vakolat).

Amennyiben a fal régi építésű és nem megfelelően alacsony a hővezetése akkor érdemes egyéb hőszigeteléseket alkalmazni, különben az új építésű falakat sokkal jobban megéri eleve jó hőszigetelési tulajdonságú építőanyagból építeni. Az utólagos hőszigetelés jelentősen csökkenti a fűtési költségeket, de a fal lélegző képességét csökkentheti, ezért különös figyelmet kell fordítani az épület szellőzésére. Ehhez járul még, hogy a kevesebb tüzelőanyag felhasználás következtében csökken a károsanyag-kibocsátás, s ezáltal tisztább lesz a levegő és kellemesebb a környezet.

Azonban a falazat hőszigetelő képességét egy határon túl azonban nem éri meg jelentős költséggel növelni, mert ezzel már csak minimális energia takarítható meg. Lásd a táblázatban!

A homlokzati falak hőszigetelésének legismertebb fajtái:

a hőszigetelő vakolattal készülő,
a hőszigetelő lemez szigetelésű, vakolt fedőrétegű és
a kőzet- vagy üveggyapot szigetelésű köpenyfalas módszer.

Hőszigetelő vakolat

A hőszigetelő vakolat könnyű adalékanyag-tartalmú habarcs felhasználásával készül. A könnyű adalékanyag általában duzzasztott perlit vagy polisztirol gyöngy. A hőszigetelő habarcs készíthető az építéshelyen, az építéshelyre szállított alkotóanyagokból és az ún. szárazhabarcsból, amely gyárban készül, és az építéshelyen csak vizet kell hozzá keverni. Napjainkban a szárazhabarcs mindinkább kiszorítja az építéshelyen készülő hőszigetelő habarcsot. A hőszigetelő habarcsot több rétegben, a falazó elem fajtájától függően 3-5 cm vastagságban kell felhordani a vakolandó felületre. A hőszigetelő vakolat hőszigetelő képessége 2-5-ször rosszabb, mint a hőszigetelő lemezeké, ezért elsősorban csak olyan épületek esetében kerül szóba, amelyeknél a homlokzat hőszigetelő képességét csak kis mértékben kell javítani.

Hőszigetelő rendszerek

A vakolt fedőrétegű hőszigetelés esetében a homlokzati falakra rögzített hőszigetelő lemezekre különböző megmunkálású (kapart, dörzsölt) fedővakolat kerül. A köpenyfalas hőszigetelés esetében a homlokzati falak külső oldalára rögzített kőzet- vagy üveggyapot anyagú hőszigetelés elé légréssel vagy anélkül köpenyfalat építenek. A köpenyfal tulajdonképpen nem más, mint egy második, az eredeti fal mellé épített második fal, ami megnöveli az eredeti fal vastagságát és tömegét, ezzel jelentősen csökkenti és késlelteti a környezeti hatásokat.

A hőszigetelő lemezek általában polisztirol hab, kőzetgyapot, valamint két oldalán fagyapot fedőréteggel borított polisztirol hab anyagúak. Ezek közül a leggyakrabban a polisztirol hab anyagú hőszigetelő lemezeket használják. A lemezeket ragasztó habarcs és/vagy dübel rögzíti a falhoz. 
 
Tippek
 

• Talán a legfontosabb, hogy új ház esetében válasszunk megfelelően hőszigetelő építőanyagot, amit már nem kell utólag szigetelnünk (például 38 N+F típusú tégla).
• A homlokzati hőszigetelési módszerek hatásossága elsősorban a hőszigetelő réteg anyagától és vastagságától függ.
• A módszer és az anyag kiválasztását, valamint a hőszigetelő réteg vastagságának meghatározását szakemberre kell bízni.
• A hőszigetelés általában a homlokzati fal külső oldalára kerül. Belső oldali hőszigetelést csak ritkán, rövid ideig fűtött épületek (helyiségek) esetében tanácsos készíteni. Ellenkező esetben a hőszigetelő réteg és a homlokzati fal csatlakozásánál páralecsapódásra kell számítani, ami penészesedésre és gombásodásra vezethet.
• A homlokzati falak hőszigetelése kiegészíthető a padlás és a fűtetlen pince födémének hőszigetelésével. A padlásfödémet kívülről, a pincefödémet alulról kell hőszigetelni. A hőszigetelő réteg vastagságának meghatározását ez esetben is szakemberre kell bízni. 

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Jövedéki termékek vámtarifa-besorolása

A jövedéki törvény idei módosítása alapján az adóalanyok és vámhatóság is kezdeményezheti a… Tovább olvasom