Kisalföld logö

2017. 08. 20. vasárnap - István 17°C | 23°C Még több cikk.

Naptárreformmal a napfényes órákért

A téli időszámítás beköszöntével minden október végén visszakapjuk azt a 60 percet, amelyet márciusban elrabolt tőlünk az órák nyári időre való átállítása. E hercehurcának egykor gazdasági előnyei voltak, de jótékony hatásaiban ma már nem lehetünk biztosak.
Először Benjamin Franklin javasolta a nyári időszámítás bevezetését, 1784-ben. Legközelebb 1907-ben került elő az óraátállítás, amikor a kora reggeli napfényes órák kihasználásának érdekében William Willett londoni építész javasolta, hogy április minden vasárnapján húsz perccel állítsák előre az órákat, hogy aztán szeptember vasárnapjain szintén húszpercenként visszaállítsák azokat. Az építész javaslatát csak 1916-ban fogadta el a londoni parlament alsóháza. A lehetőséggel csak 1919-ig éltek. A 40-es évek elején újból elővették a téli–nyári időszámítás javaslatát, és 1956-ig szinte kétévente változott az óraállítási divat, majd 1980-ig a hagyományos időszámítás volt érvényben, mindenféle óratekerési cécó nélkül.

Franciaországban vezették be először a mai értelemben vett téli–nyári óraátállítást, 1976-ban. Az első olajárrobbanás miatt energiamegtakarítás céljából tettek kísérletet az aktív időszak sötétedéshez igazítására. Azóta a világ 108 országában vették át ezt a rendszert, köztük az összes EU-tagállammal. Az időszámítások legutóbbi reformja 1996-ban történt, amikor az EU ajánlásainak megfelelően szeptemberről októberre helyezték át a téli időszámítás kezdetét. A nyári időszámítást állami rendelet szabályozza, mely szerint az március utolsó vasárnapjának hajnalán, 2-kor kezdődik, és október utolsó vasárnapján, 3-kor fejeződik be.

Hogyan takarítunk meg pénzt a nyári időszámítással? A lakosság általában 7 és 22 óra között van ébren. A cél az, hogy ez az intervallum minél nagyobb részben essen egybe a természetes világítással, azaz a napos órákkal – így csökkenthető a világításra használt villamosenergia-fogyasztás. 1916-ban ez még valóban jelentős megtakarítást eredményezhetett, mára azonban többen megkérdőjelezik az intézkedés értelmét. Szerintük a munkaidő rövidülésével, az otthoni elektromos készülékek egyre több fajtájának elterjedésével az otthoni áramfogyasztás jelentősen megnőtt, és ma már legkevésbé világításra használjuk a villamosságot.

A nyári időszámítás jövője tehát kétséges, de a világ számos országában nincsen múltja sem, hiszen sosem vezették be.

Fazekas Gábor

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Csordás Csaba

a kupaspecialista?

Az FC Sopron kiütéses győzelmet aratott Zalaegerszegen. A Magyar Kupa nyolcaddöntőjének első… Tovább olvasom