Kisalföld logö

2016. 12. 09. péntek - Natália -4°C | 7°C

Nagyon kevesen fizetnek óvadékot

Győr-Moson-Sopron - Hat éve teszi lehetővé a törvény, hogy óvadék ellenében szabadlábon védekezhessenek az előzetes letartóztatásba helyezett gyanúsítottak. A bíróság az esetek kevesebb mint a felében ad helyt a kérelemnek, a megyei börtönből 31-en szabadultak így.

Igen sok vita kísérte az óvadék bevezetését, amivel a laikus közönség korábban csak a filmekben találkozott. Röviden arról van szó, hogy az előzetes letartóztatásba helyezett gyanúsítottak, vádlottak kérhetik, hogy bizonyos összeg fejében (amit a bíróság határoz meg) szabadlábon védekezhessenek az eljárás végéig. Ha helyt adnak a kérelemnek és a fogvatartott együttműködik az állammal, a per végén visszakapja a pénzét. Még egy alapvető dolgot kell erről tudni, az előzetes letartóztatást akkor rendeli el a bíróság, ha a bűnismétlés veszélyétől, a vádlott szökésétől, illetve elrejtőzésétől kell tartani, vagy pedig attól, hogy a tanúkat és a tárgyi bizonyítékokat manipulálja, eltünteti. A hatéves törvény úgy rendelkezik: csak a szökés, elrejtőzés veszélye esetén élhet a bíróság az óvadékkal, de ha belép egy másik kockázati tényező, már eleve kizárt ez a lehetőség. A megyében szökésre egyetlen illetékes sem emlékszik.

A megyei büntetés-végrehajtási intézet parancsnoka úgy tájékoztatott: a hat év alatt csak 31 fogvatartottat helyeztek szabadlábra óvadék ellenében.
Néhány adat: a Győri Városi Bíróságra 2003-ban csupán 2 kérelem érkezett, ebből 1-et fogadott el a bíróság. Utána, 2004-ben 5-ből 4-et, 2005-ben pedig egyet sem, mivel akkor nem is kérte senki a szabadlábra helyezését. Három éve 6-ból 2-nek adtak zöld utat, 2007-ben 2-ből 1-nek, 2008-ban 7-ből 2-nek, idén pedig 2-ből 1-nek. Összesen tehát 11-szer fogadtak el Győrben óvadékot a hat év alatt.

Dr. Dobor Zsuzsanna, a bíróság elnöke szerint a megítélt összegek 2 és 5 millió forint között mozogtak, s jobbára vagyon elleni, esetleg kábítószeres bűncselekményekről volt szó. Ami pedig a börtönt illeti, Mihály Attila ezredes, a megyei büntetés-végrehajtási intézet parancsnoka úgy tájékoztatott: a hat év alatt csak 31 fogvatartottat helyeztek szabadlábra óvadék ellenében. Így – tesszük hozzá – az nem mondható, hogy az intézetek létszámproblémáit megoldotta volna a 2003-as törvénymódosítás.

Az igaz, hogy nem is egyedül ez volt a célja, dr. Rákosfalvy Zoltán ügyvéd szerint az előzetes letartóztatás nagyon radikális garanciája a gyanúsítottak együttműködésének. Ennek ellenére – teszi hozzá a jogász – a bíróságok e tekintetben igen gyakran osztják a vádhatóság álláspontját. A védőügyvéd úgy gondolja, hogy a törvény túlságosan szűk körben ad lehetőséget az óvadék alkalmazásának és nagyon sok esetben egy óvadék ellenében elrendelt házi őrizet megfelelő biztosítékot jelentene.

Olvasóink írták

  • 2. PrettyWoman 2009. július 23. 11:28
    „Megint csak igazad van. Én sem értem, hogy a jogot hogy lehet áruba bocsátani.”
  • 1. miracle 2009. július 23. 10:37
    „Egyáltalán nem értek egyet.
    Mit keres a pénz a jogban? Akinél indokolt bent kell tartani (ez elvileg oké is), akinél viszont nem indokolt, ott nem indokolt, minek még tejelni is?”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Géptámogatás: kimerítik a keretet

Budapest - A meghosszabbított határidő eredményeként a géptámogatásra pályázók bőségesen kimerítik a… Tovább olvasom