Kisalföld logö

2016. 12. 04. vasárnap - Borbála, Barbara -5°C | 3°C

Múzsák és alkotók

Alkotáshoz jellemzően két ember kell: alkotó és múzsa. Még akkor is, ha nem szerelemmel, kapcsolatokról szóló költészetről-prózáról van szó – hát még, ha arról!
Szepesi Attila József Attila-díjas költő diákkorában nagyon sok időt töltött Szegeden, s máig kötődik ide. Ő írta a mai magyar irodalom egyik legszebb szerelmes kötetét. S hogy kihez? Második feleségéhez, Edit asszonyhoz. A kötet címe – Ars amatoria, azaz a szerelem művészete – Ovidiust, az ókori erotikus költészet óriását idézi. A könyvben foglalt versek, Juhász Gyula Anna-verseitől eltérően nem egyfajta rajongást mutatnak az elérhetetlen múzsa iránt: a harmonikus-beteljesedett kapcsolatot láttatják.

– Tapasztalom: inkább a be nem teljesült vagy beteljesült, de boldogságot nem hozó szerelem inspirálja a művészt – mondja Cserna-Szabó András, a régióhoz szintén kötődő alkotó. – Lehet ebben valami terápiaszerű: az írás által akarunk szabadulni egy érzéstől, melytől másként nem sikerült, s eközben észrevétlen-akaratlan múzsát, sőt Múzsát gyártunk kiváltójából. Egyesek szemében a múzsa fogalma valamiféle avíttas-pozőr dolog. Csakhogy ez nincs így, nagyon is van funkciója az író életében, és eközben művek születnek.

Körülötte forog a világ

Miért van az, hogy a múzsa – aki hatására végül is az irodalom létrejön, aki körül forog az egész – háttérben marad? – Talán csak azért, mert egy irodalmi alkotáshoz nem lehet rögtön mellékelni a mű létrejöttét inspiráló személyt. Pedig rengetegen kíváncsiak arra, egy-egy mű kinek hatására készült – tűnődik Szilágyi Szilvia. – De ma, mikor az irodalmat egyre kevesebben olvassák s mind többen hallgatják-nézik, nincs kizárva, a múzsa is megjelenhet, hús-vér valóságában, a színpadon. Kivált, ha nálunk is elterjed az az angol–amerikai típusú felolvasóest, mely már nem is annyira felolvasóest, inkább performance. – Lehet, hogy én is visszatérek múzsai szerepemhez? – kérdezi, csak önmagától. Talányosan.  
Nemcsak költők vannak, hanem költőnők is, és költőnőnek férfi a múzsája. – Már hódítottam meg pasit verssel, sőt vissza is hódítottam. Most is ilyenre készülök – beszéli Karafiáth Orsolya, az egyik legismertebb költőnő az országban. Egyszersmind múzsa is: – Rajongóim tudják rólam, költő vagyok, és azt gondolják, költőnek verssel kell udvarolni. Pedig a költő rögtön kiszúrja, ha egy versben valami szakmailag sem nyeri el tetszését – mondja a költőnő, aki sokszor tartott már felolvasásokat Szegeden.

Szilágyi Szilvia – országszerte ismert alkotói nevén: Sisso; az általa képviselt gonzoirodalomnak Szegeden is mind nagyobb rajongótábora van – múzsaügyben megkerülhetetlen. Hisz többek közt egy internetes irodalmi portál szerzője, s egy, a nők társadalmi szerepével foglalkozó internetes folyóirat alapító-főszerkesztője. – Egy háromfős költőtársaság, ma már országosan ismertek, még a kilencvenes évek elején megválasztott Az év nőjének, amitől meghatódtam – mondja. Egyébként abban az időben Para-Kovács Imre televízióból is közismert író feleségeként elég kiterjedt társadalmi életet élt. – Feleség, s egyszersmind múzsa voltam, vagyis az író alkotói munkáját elősegítettem, de közben nagy lelki megrázkódtatásokat okozott nekem az a kapcsolat. Az nem működik, hogy együtt él két ember, aki egyszerre alkotó is és múzsa is. Óhatatlanul kialakul köztük valamiféle versengés, mely a kapcsolat kárára válik. Így viszont, „eltolt idősíkokban" lehetséges.

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Sok járatot törölnek a ferihegyi sztrájk második napján

Várhatóan sokkal több járatot törölnek pénteken a ferihegyi földi kiszolgálók sztrájkjának második… Tovább olvasom