Kisalföld logö

2017. 08. 16. szerda - Ábrahám 17°C | 30°C Még több cikk.

Műveltségi tesztet a leendő közszolgáknak!

Az MSZP szerint Matolcsynak le kellene mondania, a Jobbik kritizálta a választási rendszert, az LMP belépéskor vizsgáztatná a leendő közszolgálat.
1. rész
A gazdaság helyzetéről, a magyar termelőkről, a fogyasztóvédelemről, a líbiai mentőakcióról és a hátrányos helyzetű nők oktatáshoz való hozzáférésének problémáiról beszéltek a kedden napirend előtt felszólalt képviselők az Országgyűlésben.

MSZP: Matolcsy mondjon le!
Lemondásra szólította fel Matolcsy György nemzetgazdasági minisztert Szekeres Imre. A szocialista képviselő szerint ma nehezebb Magyarországon a helyzet, mint egy évvel ezelőtt, és bár az Orbán-kormánynak minden lehetősége megvolt arra, hogy érdemi fordulatot hajtson végre, jobbá tegye Magyarországot, nem élt vele, sőt a kibontakozás esélyét is lerontotta, "nem véletlen, hogy megszorításokra készül". A költségvetési kiadások nőttek, csak extra bevételekkel tudták egyensúlyban tartani a büdzsét, nő az infláció és emelkednek az emberek terhei - sorolta egyebek mellett.
Czomba Sándor államtitkár reagálásában rámutatott: az államháztartás uniós módszertan szerinti hiánycélja a GDP 2,94 százaléka, amivel a kormány először teljesíti a maastrichti kritériumoknak megfelelő 3 százalék alatti hiányt. Az elmúlt nyolc év alatt szétrabolták az országot - fogalmazott az államtitkár, aki szerint a szocialisták tehetnek arról, hogy szükség van az egyensúly megteremtését szolgáló intézkedésekre.

Jobbik: kiszolgáltatottak Brüsszelnek a magyar termelők
Z. Kárpát Dániel gazdasági protekcionizmust sürgetve bírálta, hogy a magyar termelők szerinte Brüsszelnek vannak kiszolgáltatva. Példaként említette azt a jövőre esedékes, a tojáságazatot érintő uniós előírást, amely új ketrecek beszerzését teszi kötelezővé a magyar termelőknek, akik amúgy is "sorra, ágazatonként mennek tönkre". Európa éléskamrája jelenleg képtelen az önfenntartásra - tette szóvá a cukorágazat problémáit is felvetve az ellenzéki politikus.
Ángyán József államtitkár szerint a képviselő által vázolt folyamatok egy részéért nem a mostani kormány a felelős. Mint mondta, vannak eszközök a nemzeti érdekek védelmére, de ezekkel nem minden kormány élt. Patrióta gazdaság- és társadalompolitikára van szükség, és az Orbán-kormány így fog eljárni - szögezte le, kitérve arra: "tisztítani" kell a saját piacot, definiálni fogják a magyar termék fogalmát, adó kivetését tervezik az egészségre káros élelmiszerekre, az ötezernél kisebb lélekszámú településeken a helyi élelmiszer-feldolgozás és -értékesítés kapacitásait bővíteni fogják. Le kell ülni a Magyarországon működő tőkés társaságokkal és meg kell vitatni velük, "hogyan tudjuk megosztani a hasznot" - tette hozzá Ángyán József.

KDNP: szemléletváltás a fogyasztóvédelemben
Spaller Endre kereszténydemokrata képviselő üdvözölte, hogy a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság irányítását Pintér István főigazgató vette át, akinek tevékenysége nyomán nem a büntetések kiszabása vált elsődlegessé, hanem az, hogy a hivatal együttműködjön a közérdek és a tisztességes vállalkozások védelme érdekében az érintettekkel.
Czomba Sándor egyetértett azzal, hogy tavaly nyáron szemléletváltás következett be a hivatalnál, a súlyos szankciók helyett a felvilágosítás, a vállalkozások képzése került a középpontba. A képviselőhöz hasonlóan kiemelte a "pozitív lista" létrehozását, amely a szabályosan működő, pozitív példával elöl járó vállalkozásokról tájékoztatja a fogyasztókat.

Fidesz: a kormány minden magyart megvéd
A Terrorelhárítási Központtal együttműködő líbiai magyar nagykövetség és konzulátus munkatársainak önfeláldozó munkáját dicsérte egyebek mellett Gruber Attila (Fidesz) a hétvégi mentőakció eseményeit felelevenítve. Magyarországnak végre olyan kormánya van, amely egyetlen polgárát sem hagyja bajban semmilyen helyzetben, és mindenkiért elmegy, ha kell a világ végére is - fogalmazott.
Németh Zsolt külügyi államtitkár egyedülálló, a magyar diplomácia történetében páratlan akciónak nevezte a mentést. Mint mondta, a magyar állam azt teszi, amiért van, megvédi és képviseli a magyar állampolgárok érdekeit. Utalt egyúttal arra: az akcióban a szövetségesi, európai szolidaritás is megvalósult, hiszen magyarok mellett más uniós országok állampolgárai is voltak a magyar gépen. Jelezte, egyelőre - csökkentett létszámmal - továbbra is nyitva marad a líbiai magyar nagykövetség.

LMP: esélyegyenlőséget az oktatásban is!
Az LMP-s Osztolykán Ágnes a hátrányos helyzetű lányok és asszonyok oktatáshoz való hozzáférési lehetőségeiről beszélt, kitérve arra: a roma és hátrányos helyzetű nőket súlyosan érinti e téren az esélyegyenlőtlenség. Kérte, hagyjanak fel az oktatást sújtó költségvetési megszorításokkal.
Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár kijelentette, a kormány is komolyan veszi a nők esélyegyenlőségét. Megnyugtatásul elmondta, Magyarország a nők oktatásban való részvétele terén nem áll rosszul, a felsőoktatásban, a gimnáziumokban több a nő, és a tudósképzésben is eléri a női hallgatók száma csaknem az 50 százalékot. Hozzátette, a közéletben valóban alulreprezentáltak a nők, bár kvóta bevezetését nem támogatja e tekintetben.
Ez után felháborodásának adott hangot az ülésteremben a felszólalások közben uralkodó zaj miatt Schiffer András, az LMP frakcióvezetője, akinek el kellett ismételni szavait, mert közlését az elnöklő Latorcai János - szintén a zaj miatt - elsőre nem hallotta jól.


2. rész
A választások törvényesen zajlottak le - hangzott el a tavaly október 3-i önkormányzati választásokról, illetve a területi és az országos kisebbségi önkormányzati képviselők 2011. január 9-i választásáról szóló beszámolókban kedden a parlamentben, ahol az Országos Választási Bizottság (OVB), a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) képviselője és a kisebbségi biztos is felvetette egyes szabályok módosításának szükségességét.

OVB: az önkormányzati választás törvényesen zajlott le
A kijelölt szervezetek és a választási szervek felkészültek a választás lebonyolítására és az törvényesen zajlott le - mondta beszámolójában az OVB elnöke. Bordás Vilmos a jogszabályi változtatásokról azt mondta, hogy azok alkalmazása a választási szerveknek nem okozott problémát.
A választásokon tapasztalt problémák közül felhívta a figyelmet arra, hogy párhuzamosan indulhatnak jogorvoslati eljárások több fórum előtt, így ezekben akár egyszerre több, egymásnak ellentmondó ítélet is születhet. Kitért arra is, hogy a passzív választójog korlátozására vonatkozó jogszabályok nehezen voltak alkalmazhatók. További problémaként említette, hogy az ajánlószelvények kitöltésével kapcsolatos szabályok nem eléggé konkrétak.
Bordás Vilmos közölte, hogy a választások esetében jelentős számban fordult elő, hogy egyes kistelepülésekre a választások előtt sokan költöztek, akik egyébként nem ott laktak, de a névjegyzékbe fel kellett venni őket. Szavai szerint szükséges megfontolni, hogy ezt a kérdést nem lehet-e rendezni, mert visszaélésekre adhat okot.
Problémának nevezte, hogy a tízezer főnél nagyobb településeken az egyéni és a kompenzációs listás eredményeket egyszerre állapították meg.

A KIM szerint is rendben zajlottak le a választások
A tavaly októberi önkormányzati választások rendben, a jogszabályi előírásoknak megfelelően zajlottak le - mondta a közigazgatási és igazságügyi miniszter által készített beszámolót ismertetve Szabó Erika államtitkár.
Közölte, hogy a választók 3.163 polgármestert, főpolgármestert, 16.902 települési önkormányzati, 391 megyei közgyűlési képviselőt, valamint 33 fővárosi közgyűlési tagot választottak meg, a választásra vonatkozó új szabályok eredményeként jelentős mértékben - 25.964-ről 17.338-ra - csökkent az önkormányzati képviselők száma. Ezzel arányossá vált a megyei önkormányzatokban megszerezhető mandátumok száma, racionálisabbá váltak a választási határidők, csökkent a kampány és a kampánycsend időtartama - jelentette ki, hozzátéve, hogy ezen intézkedésekkel a választás gyorsabb és olcsóbb, a választási rendszer igazságosabb lett.
Az OVB elnökéhez hasonlóan az államtitkár is problémának nevezte, hogy egyes településeken a választások előtt megnőtt a betelepülők száma, akadt olyan település, ahol a lakosságszám a háromszorosára nőtt. Megjegyezte, hogy erre a problémára a jogalkotónak választ kell adnia.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a választásokra rendelkezésre álló keret elégségesnek bizonyult. Azt mondta, hogy a valamivel több mint 5 milliárd forintból még mintegy 300 millió forintot meg is takarítottak.

Ombudsman: "álkisebbségi" önkormányzatok is alakultak
Akár örvendetes is lehetne, hogy mintegy 13 százalékkal nőtt a települési kisebbségi önkormányzatok száma, de más megvilágításba helyezi ezt a tényt, hogy a kisebbségi közösségek is indokolatlannak nevezik a választói aktivitás ilyen mértékű növekedését - mondta a kisebbségi országgyűlési biztos.
Kállai Ernő hozzátette: a kisebbségek megítélése szerint a megválasztott önkormányzatok egy része nem tekinthető a kisebbségi önigazgatás valós szervének. Mint mondta, a népszámlálási adatokat alapul vevő vizsgálatuk kimutatta, hogy a megalakult kisebbségi önkormányzatok 8,6 százaléka esetében kérdéses, a településen élnek-e az adott kisebbséghez tartozók.
Súlyos problémának nevezte, hogy ezek az önkormányzatok azoktól a képviseleti szervektől vehetik el az állami támogatás egy részét, amelyek valóban a kisebbségi közügyek ellátására jöttek létre; az "álkisebbségi" önkormányzatok közvetve hitelteleníthetik azoknak a munkáját, akik megbízatásukat ténylegesen saját közösségük érdekében látják el.
Közölte: a kiskapuk bezárása érdekében semmi sem történt, a politikai döntéshozóktól nem kapott érdemi visszajelzéseket ez irányú javaslataira.
Az ombudsman szerint a visszaéléseket segítheti elő, hogy bárki, egy írásos nyilatkozatot követően jogosulttá válik a kisebbségi választói jegyzékbe való bekerülésre. Szavai szerint becsülni sem lehet, hogy a kisebbségi választói jegyzékbe vett 228 ezer 38 főből hányan tartoztak valóban kisebbségekhez.


3. rész
A Fidesz, az MSZP, a KDNP és az LMP vezérszónokai közölték, megszavazzák az október 3-i önkormányzati választásokról, illetve a területi és az országos kisebbségi önkormányzati képviselők 2011. január 9-i választásáról szóló beszámolót. A Jobbik az erről szóló keddi parlamenti vitában a választási rendszert kritizálta.

Fidesz: törvényesen zajlott le az önkormányzati és a kisebbségi választás
Nagy Csaba, a Fidesz vezérszónoka közölte: az Országos Választási Bizottság (OVB) bebizonyította, hogy jól és a törvényes rendnek megfelelően le tud bonyolítani egy választást.
Mint mondta, 3.176 településen lehetett szavazni, és 3.163 polgármestert választottak meg október 3-án; a megválasztható önkormányzati képviselők száma 17 ezer 338 volt, ami szavai szerint jelentős csökkenést jelent 2006-hoz képest.
Hangsúlyozta: törvényesen zajlott le az önkormányzati és a kisebbségi választás, ezért kéri a határozati javaslat támogatását.
Turi Kovács Béla (Fidesz) arról beszélt: vannak az országnak olyan szegény részei, ahol lehet a választókat befolyásolni. A demokrácia alapja az egy ember egy szavazat - jelentette ki.

Az MSZP szerint is törvényes rendben zajlottak le az önkormányzati választások
Varga Zoltán, az MSZP vezérszónoka felszólalásában kiemelte, a 2010-es országgyűlési választások is törvényesek voltak. Véleménye szerint az Országgyűlés elé került három jelentés és a határozati javaslat "rendben van", az őszi önkormányzati választások törvényes rendben lezajlottak.
Megjegyezte, tavaly nyáron komoly jogszabályi változások léptek életbe, amik befolyásolták az őszi önkormányzati választásokat. Szerinte a változásokkal a helyi képviselő-testületek költségei nem csökkentek, csak a képviselők száma.
Hangsúlyozta: komoly problémát okozott, hogy a tízezer fő feletti településeken újra kellett rajzolni a választókerületeket és a szavazóköröknek a határait. Több esetben a helyi döntéseket a "központi akarat" felülírta - jelentette ki.

A KDNP elfogadja a javaslatot
Habis László, a KDNP vezérszónoka kiemelte: a tavalyi változások hatására lehetővé vált, hogy a helyi önkormányzati testületek létszáma átlagosan egyharmadával csökkenjen. A kormánypárti képviselő vitatta az MSZP-s Varga Zoltán álláspontját, miszerint a változások összességében nem eredményeztek egy racionálisabb, olcsóbb testületi munkát.
Közölte: az igazságügyi miniszter által megalkotott rendeletek jól szolgálták a választások törvényes lebonyolítását.
Mint mondta, a testületi létszámcsökkenés okán valamennyi településen meg kellett állapítani az új testületek létszámát, amit határidőre mindenhol elvégeztek; megtörtént az egyes választókerületek és szavazóköri határok változtatása is.
A KDNP elfogadásra javasolja a jelentéseket és a határozati javaslatot - jelentette ki.

A Jobbik a választási rendszert kritizálta
Apáti István, a Jobbik vezérszónoka jelezte, pártja alkotmánysértőnek találja a 2010-ben elfogadott választási törvény azon rendelkezését, mely az egyéni és a listás mandátumok arányáról szól; nem tartják jónak, hogy 70 százalék egyéni és 30 százalék listás arányokat határoz meg a törvény.
Véleménye szerint azért nem jó a 70 százalékos egyéni rendszer, mert ahhoz, hogy ez megvalósítható legyen, a teljesülnie kellene például a legális, átlátható pártfinanszírozásnak.
Beszámolt arról, hogy Szabolcs megye 9-es számú választókerületében október 3-án a "cigánytelepen" szórólapokat osztottak szét, melyeken a fideszes, az MSZP-s és a független jelöltre való szavazásra buzdították a lakosokat. Itt meg kellett ismételni a választásokat - tette hozzá és úgy fogalmazott: amíg a cigány emberek csak addig fontosak a nagy pártok számára, amíg leadják a jelöltjeikre a szavazatukat, addig a választások tisztasága frontján nem történik változás. Ez a rasszizmus egy sajátos formája - tette hozzá.
Közölte: szerintük mindenkinek annyi gyermeket kell vállalnia, amennyit önerőből el tud tartani. Nem jobbikos politikusok, gárdisták támadtak cigány származású emberekre, "nem a jobbikosok tartanak időnként embervadászatokat Magyarország keleti fertályán", hanem sok esetben azt látjuk, hogy rasszista alapon, már-már tisztogatás jelleggel a magyar emberek életére törnek ezek a nem kizárólag, de nagy részében a cigány kisebbség köréből kikerülő bűnelkövetők - mondta.

Az LMP is támogatja a határozati javaslatot és a jelentéseket
Karácsony Gergely, az LMP vezérszónoka felszólalása elején megköszönte mindazoknak a munkáját, akik az önkormányzati választások lebonyolításában részt vettek. Hozzátette: az OVB beszámolóját korrektnek tartja, pártja támogatja a vonatkozó jelentést és határozati javaslatot.
Hozzátette azonban: morálisan vet fel problémát az, ha a választások előtt módosítják a választási szabályokat.
Beszélt arról is, hogy az ajánlócédulák rendszeréről minden elemzés azt mondja ki, hogy az tarthatatlan. Lehetetlenség ellenőrizni azt, hogy egy ajánlószelvény hiteles-e vagy sem - tette hozzá. Az ellenzéki képviselő a kampányfinanszírozás megoldatlanságára is felhívta a figyelmet.
Megemlítette, hogy tavaly az LMP nem támogatta az önkormányzati képviselő-testületek létszámának csökkentését.


4. rész
A Magyarország területén szolgáló külföldi katonák joggálásáról szóló, az államhatárról rendelkező, valamint a vízkárelhárítás hatékonyabbá tételéről szóló törvények módosításainak részletes vitáival folytatódott az Országgyűlés munkája kedden délután.

A Jobbik több mindent módosítana a külföldi katonák magyarországi jogállásában
Volner János (Jobbik) hozzászólásában megköszönte, hogy a kormány néhány jobbikos módosító indítványt "befogadott" a törvényjavaslathoz, ugyanakkor más módosítók elfogadását is sürgette. Az ellenzéki párt indítványozza például, hogy külföldi katonák magyarországi szerepvállalásához, vagy állomásához az Országgyűlés kétharmados többségű döntése kelljen, illetve, hogy a kötelező nyilvántartásban rögzítés alsó határidejét csökkentsék három hónapról 10 napra. Volner János szerint ez utóbbival csökkenthető lenne a WikiLeaks által kiszivárogtatott iratokból tapasztalható kémkedések száma és eredményessége is.
Simicskó István a Honvédelmi Minisztérium (HM) államtitkára válaszában elmondta: a 20 benyújtott ellenzéki módosító indítványból hármat - kettőt Volner Jánostól, egyet pedig Dorosz Dávidtól (LMP) - fogadott el az előterjesztő. A kétharmados többséggel elfogadható nemzetközi szerepvállalással kapcsolatban a kormánypárti politikus leszögezte: ez azért nem lehetséges, mert ezt nemzetközi szerződések szabályozzák. A kötelező nyilvántartásba rögzítés alsó határának csökkentése Simicskó István szerint aránytalanul több költséggel járna és a HM nem lát közvetlen összefüggést a WikiLeaks-botrány és a nyilvántartásban rögzítés ideje között.
A benyújtott módosító indítványokról várhatóan a következő ülésén dönt az Országgyűlés.

Államhatár-törvény: nem támogatja a kormány az ellenzéki módosítókat
Ágh Péter (Fidesz) hozzászólásában leszögezte: a törvény módosítása két célt szolgál: a határon átnyúló fejlesztések kivitelezésének elősegítését, illetve a határmenti és azon átnyúló vizeken való közlekedés szabályainak aktualizálása.
Volner János (Jobbik) elmondta: pártja támogatja a kormány terveit, amellyel "úrrá akar lenni az eddigi káoszon" például az országhatáron átnyúló gázvezetékek építésekor, vagy fenntartásakor.
Kontrát Károly a Belügyminisztérium (BM) államtitkára elmondta: a benyújtott 5 módosító indítvány közül egyet sem támogat a kormány, mert az egyik szerint szükségtelen a törvénymódosítás, a többi pedig olyan pontosítás, ami nem egyezik a törvényalkotó szándékaival. Az államtitkár leszögezte: a törvény megfelel az ország érdekeinek.
A benyújtott módosító indítványokról várhatóan a következő ülésén dönt az Országgyűlés.

Heves vita a vízkárelhárítás hatékonyabbá tételével összefüggő törvények módosításáról
Harangozó Gábor (MSZP) felszólalásában leszögezte: az elmúlt év árvizei bebizonyították, hogy ezen a területen lépni kell valamit. Azzal az MSZP is egyetért, hogy a jogi szabályozás minél hatékonyabbá tegye az állami beavatkozást. Csakhogy az MSZP szerint azzal, hogy mindezt a törvénymódosítást a Bányai Gábor (Fidesz) önálló képviselői indítványként nyújtotta be, megkerülték a társadalmi egyeztetést.
Bányai Gábor (Fidesz) úgy reagált: azért kell igyekezni a törvény elfogadásával, mert "most van itt az idő cselekedni és építkezni, hogy 5-10 év múlva ne ismétlődhessen meg a tavalyihoz hasonló katasztrófa."
Harangozó Tamás ugyanakkor hangsúlyozta: a céllal egyetértenek, de nem tudják, hogy az új ártéri szabályozás mennyi ingatlant, vagy mezőgazdasági területet érint, mennyi kártérítési igény lesz és azokat miből finanszírozza meg a kormány?
Bányai Gábor leszögezte: az új víztározók megépítésével - amelyre az Új Széchenyi Terv forrásait veszik majd igénybe - 100 milliárd forintokat spórolhat meg az állam, hiszen remélhetőleg nem kell majd évente többször is az árvizek ellen védekezni és utánuk kártérítéseket fizetni. Az előterjesztő kiemelte: ez sokkal olcsóbb még a nagyvízi medrekben álló ingatlanok tulajdonosainak kártalanításával együtt is.
Illés Zoltán a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) államtitkára elmondta: a társadalmi egyeztetés az elmúlt években folyamatos volt. A kormánypárti politikus hangsúlyozta: "nincs kártérítés azoknak, akik ártérben építkeztek."
Lamperth Mónika (MSZP) ugyanakkor úgy vélte: érzéketlen az új szabályozás, hiszen anyagilag ellehetetlenít embereket. A szocialista képviselő szerint sok olyan ember lehet, akik jogerős építési engedély birtokában építkeztek ezekre a területekre anélkül, hogy tudták volna mit kockáztatnak.
Bényi Gábor (Fidesz) leszögezte: az ilyen nagyvízi medrekben "nem a szegényeknek" vannak ingatlanaik. Mint mondta: többek között Bajnai Gordon volt miniszterelnöknek is van ilyen ingatlana, Hangsúlyozta: a kormány azonban ezen törvény elfogadásával nem engedi a jövőben az ottani építkezést.


5. rész
Az MSZP és az LMP a módosító javaslatok elfogadásától tette függővé, hogy tudja-e támogatni a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény módosítását - derült ki annak keddi, részletes vitájában a parlamentben.

Az MSZP egyelőre nem támogatja a javaslatot
A törvényjavaslat az MSZP számára ebben a formában semmiképpen sem elfogadható - szögezte le a szocialista Nemény András a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény módosításának részletes vitája során kedden a parlamentben.
Mint mondta, azt rossznak, egyes részeit pedig egyenesen károsnak tartják.
A politikus több módosító javaslatot is említett, amely elfogadhatóvá tehetné a törvényt.
A negyven éves jogosultsági viszonnyal rendelkező nők nyugdíjjogosultságáról azt mondta, az már eleve nem abban a formában valósult meg, ahogy a kormány ígérte. Közölte, hogy emellett ráadásul megvonják tőlük a jubileumi jutalmat, amit az MSZP megadna.
Kitért arra, hogy a kormány később, külön rendeletben határozná meg a közigazgatási alapvizsga alóli mentesség feltételeit. A politikus szerint ezt ennek a törvénynek a keretein belül, a lehető legszűkebbre vonva kellene meghatározni.
A harmadik módosító javaslatukkal a hatályba lépést egységesítenék.
Kitért arra is, hogy az Alkotmánybíróság (Ab) alkotmányellenesnek mondta ki a kormánytisztviselők indoklás nélküli felmentéséről szóló jogszabályt. Leszögezte, hogy ezek után az alkotmányellenesség orvoslásával nem szabad május 31-ig várni.

MSZP az indokolás nélküli felmentésről
Lamperth Mónika (MSZP) azt mondta, módosító indítványaikban szeretnék elérni: a kormány tartsa szem előtt az Alkotmánybíróság döntését az indokolás nélküli elbocsátások kapcsán.
Azt mondta, a Fidesznek azért van szüksége májusig határidőre, mert a területi közigazgatásban is olyan "tisztogatást" akarnak végrehajtani, mint amit megtettek az országosban.

Szűrőt építene be az LMP
Szilágyi Péter (LMP) azt mondta, azt szeretnék, ha már a belépéskor olyan szűrő esnének át a leendő közszolgák, amelyik az általános műveltséget és rátermettséget mérné fel. Hozzátette, hogy a vizsga díjmenetes lenne.
A javaslatnak arról a részéről, amely szerint eltörlik majd a szakvizsga előtti kötelező felkészítést, azt mondta, ehelyett éppen az államnak kellene biztosítania azt.
Kijelentette, hogy megvárják, mi lesz a módosító javaslatok sorsa, aztán alakítják ki a véleményüket, hogy támogatják-e a javaslatot.

A Jobbik külön szabályozná az alapvizsga alóli mentességet
Apáti István (Jobbik) azt mondta, hogy a törvényjavaslat belső tartalmi problémákkal terhelt, ráadásul még a neve sem tükrözi vissza a tartalmát.
A politikus azt mondta, hasznosnak találnák, ha nem külön rendeleti szinten szabályoznák a közigazgatási alapvizsga alóli mentesülés eseteit. Kijelentette, hogy ez a vizsga jól működött és éppen a versenyvizsga bevezetése volt a felelőtlen lépés.

Kormány: a javaslat egy folyamat része
Rétvári Bence államtitkár a vitában elhangzottakra reagálva azt mondta, a törvény része egy tavaly szeptember 1-jén indult folyamatnak és idén január elsején folytatódott.
Azt mondta, hogy az Ab korábbi döntésének megfelelően visszaálltak a közigazgatási hivatalok, a kormány felállította a kormányhivatalokat.
Kitért a tervezett, Nemzeti Közszolgálati Egyetem felállítására is.
Megjegyezte, hogy etikai kódex-szel, előremeneteli lehetőségekkel is azt ösztönöznék, hogy jó képességű fiatalok válasszák a közszolgálati munkát.
Ezt követően Lezsák Sándor levezető elnök a vitát lezárta.


6. rész
A sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló törvény módosításának részletes vitájával folytatódott a parlament ülése, majd a napirend utáni felszólalásokkal ért véget.

MSZP a megfelelő tájékoztatásról
Mandur László (MSZP) feltette a kérdést, ki állapítja meg, hogy mi számít megfelelő tájékoztatásnak. Hozzátette, a közönségnek joga van ahhoz, hogy több tájékoztatást igényeljen, mint amit az állam megfelelőnek ítél számára.
Azt mondta, a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye miatt merült fel a legtöbb aggály.
Emellett az MSZP azt is szeretné elérni módosító indítványával, hogy a médiumok nyilvántartásba vételének visszavonását a bíróság, ne pedig a hatóság mondhassa ki.

Fidesz a kiegyensúlyozottságról
Menczer Erzsébet (Fidesz) azt mondta, meglátása szerint azok a blogszerzők, akik a megjelenés feltételeit hirdetésekkel biztosítják, professzionális újságírói munkát végeznek és ezért esetükben szükség lenne a regisztrációra.
Kijelentette, ez nem kormányzati ellenőrzés, de meg kell jelennie annak a felelősségnek, hogy a törvényhozás megvonta a határokat, például mit gondol a plágium tilalmáról.
A kiegyensúlyozottságról közölte, hogy a kormány intézkedéseit a közszolgálati tájékoztatás nem kerülheti meg. Azt mondta, az ellenzéki reagálás általában ilyenkor abban nyilvánul meg, hogy az intézkedés nem fogja elérni a célját és "ez is oka az ellenzéki képviselők szerepléséről kiállított statisztikának". Hozzátette, hogy az ellenzék álláspontját sem a lapok, sem a tévék nem hallgatták el.

Az LMP a kiegyensúlyozottságról
Karácsony Gergely (LMP) hozzászólásaiban elmondta: javasolják, hogy csak a jelentős befolyással bíró és a közszolgálati médiumokra vonatkozzon a kiegyensúlyozottság követelménye, a kisebb médiumokra ne, ellentétben azzal, ami a törvénytervezetben szerepel.
Az ellenzéki párt emellett olyan módosító indítványt is benyújtott, amely újra szabályozná a médiatanács tagjait: meghagyná a jelenlegieket, de újabb tagokkal elérné, hogy az ellenzéki és kormánypárti tagok egyforma arányban képviseltessék magukat, valamint a 9 éves mandátumukat is csökkentenék, mert ez az LMP szerint nem segíti elő a sajtószabadságot, és "rugalmatlanul fixál egy adott politikai helyzetet."
Karácsony Gergely hozzátette: javasolják, hogy "hagyjuk a hatósági ellenőrzést és a regisztrációt a fenébe" a nyomtatott és az internetes sajtó esetében, itt jobb, ha "a sajtó ellenőrzi a hatalmat és nem fordítva."
A benyújtott módosító indítványokról az Országgyűlés következő ülésén szavaznak a képviselők.

Jobbikos felszólalók napirend után
Napirend után elsőként Bödecs Barna (Jobbik) szólalt fel az 1945 február eleji gyömrői gyilkosságok kapcsán. Hangsúlyozta: a térségben a fiatalokból verbuválódott nemzeti bizottságok hatására több mint 100 ember tűnt el, az előre eltervezett gyilkosságot 23 férfi esetében tudták bizonyítani, a hozzátartozók azonban a mai napig nem kaphatták meg azt az elégtételt, hogy kimondják a tettesek bűnösségét.
Farkas Gergely (Jobbik) Zilahy Lajos íróról emlékezett meg felszólalásában, aki "Arany János után Nagyszalonta második leghíresebb szülötte."
Az elnöklő Lezsák Sándor az Országgyűlés következő ülését március 7-én délután 13:00 órára hívta össze.

Olvasóink írták

  • 7. annobon 2011. március 02. 10:24
    „6-hoz: "Eleve ezt a kormány sem szabadott volna döntés közelbe engedni..." Ez így van, de ezt a Narancsvidék lakóinak nem tudod elmagyarázni...”
  • 6. Madarász 2011. március 02. 09:45
    „Eleve ezt a kormány sem szabadott volna döntés közelbe engedni...”
  • 5. annobon 2011. március 02. 09:42
    „Matolcsynak nem lemondania kellene, hanem eleve nem lett volna szabad MSZMP-s múltjával beválogatni a Nemzeti Ügyek Kormányába! Márcsak a rendszerváltás látszata miatt is...”
  • 4. Goldmund 2011. március 02. 08:30
    „Addig, amíg minden kormány mindent újraszervez és elölről akar kezdeni, addig marad is a káosz!
    Addig meg, amíg a közigazgatás néhány felelőtlen politikus ötletelései miatt hol erre, hol arra halad, addig kár is arról ábrándozni, hogy majd tehetséges és ambíciózus fiatalok perspektívát látnak a közszoglálatban.”
  • 3. janus 2011. március 01. 21:09
    „szerintem a kozszolgakat inkabb ugy 2hetre egy gyari szalagmunka melle kene tenni fizetes teljesitmeny szerint egy ketto olyan lassu de az meg valahol az ember megbocsajtana ha a kerdesemre tudna a valaszt.Amugy ma lassan ott tartunk hogy jaratnom kell a magyar kozlont es kellek egy jogi konyvtaratnezi mert kaosz van mindenhol”
  • 2. miracle 2011. március 01. 20:55
    „Lassan abba kéne hagyni ezt az "elmúltnyolcévbenezést", mert az elmúlt 8 évben most már a fidesz is benne van 1-gyel.”
  • 1. Madarász 2011. március 01. 19:39
    „Már megint mit pattog az LMP? Szerintem a közszolga a szakterületéhez értsen, ne az általános műveltségét fitogtassa.
    Sokat érünk vele, ha tip-top történelemből, aztán a feladatához meg nem is konyít.

    Ezek olyanokat össze tudnak hadoválni, hogy égnek áll az ember haja.”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

2012: 500 milliárd - 2013: 900 milliárd

A Széll Kálmán Tervben foglalt intézkedésekkel ennyivel javítják az államháztartás egyenlegét. Tovább olvasom