Kisalföld logö

2018. 08. 17. péntek - Jácint 17°C | 28°C Még több cikk.

Munkavállalók érdekképviselete – szervezkedjetek!

A volt szocialista országokban az alkalmazottak egyre öntudatosabbak. A munkaadóknak egyre jobban be kell vonniuk döntéseikbe a erősödő munkavállalói érdekképviseleteket. A vizsgált országok közül Magyarországon a legpontosabb az üzemi tanácsok és szakszervezetek feladatkörének elhatárolása.

Újraélednek a szakszervezetek
 
Az 1990-es évek elejére a csatlakozó országok mindegyikében jelentős mértékben csökkent a szakszervezeti tagok száma. Ez a rendszerváltás következménye: megszűnt a belépés kényszere. Azok, akik mégis tagok maradtak vagy újonnan léptek be a szakszervezetekbe, egyre aktívabb szerepet játszottak azok működésében. A szakszervezetek és üzemi tanácsok tevékenységi köre a megújult piacgazdaságban egyre konkrétabb meghatározást kapott. Ma már az összes újonnan csatlakozó országban a dolgozók kezdeményezésére jönnek létre a munkavállalói testületek, ezek tagjait titkos szavazással a tagok maguk választják. A jogállamiság szabályainak megfelelően az érdekvédelmi tanácsok tagjai tevékenységük idején védelmet élveznek a vállalatvezetéssel szemben.  
 

Kollektív szerződéssel védve
 
A munkaerő százalékában:
• Csehország: 30
• Észtország: 30
• Lengyelország: 40
• Lettország: 20
• Litvánia: 15
• Magyarország: 50
• Szlovákia: 50
• Szlovénia: 100
Az Európai Unióhoz 2004-ben csatlakozó tíz ország közül nyolcban: Csehországban, Észtországban, Magyarországon, Litvániában, Lettországban, Lengyelországban, Szlovákiában és Szlovéniában végezte legújabb kutatását a munkavállalói képviseletek jogainak összehasonlításáról a Hewitt HR tanácsadó cég. Amíg az EU tagországaiban már komoly hagyománya van annak, hogy a munkavállalók gyakorolják véleményezési és tájékoztatáshoz való jogaikat, a felmérésből kiderült, hogy az újonnan csatlakozó országokban a vállalatok vezetői még fölös számban kezelnek bizalmasan tevékenységeket, és az információt nem szívesen osztják meg az alkalmazottaik képviseletével.

A legnagyobb eltérések

A munkavállalói testületek alapításához szükséges minimális létszám összehasonlításában érdekes eredményt mutat a Hewitt tanulmánya. A csatlakozó országok közül Magyarországon szükségeltetik a legtöbb dolgozó ahhoz, hogy munkavállalói testületet hozhasson létre. Míg hazánkban 51 alkalmazott szükséges a reprezentatív testület (üzemi tanács) alapításához, Csehországban 26, Szlovéniában 20, Lettországban pedig már 5 is elég ahhoz, hogy tanácsot alapítson.

Ezzel szemben viszont a kollektív szerződéssel védett munkaerő létszámát összehasonlítva a kutatás alapján kiderült, hogy Magyarországon ez a szám igen magas. Míg a lett munkavállalók 20 százalékát, a litvánok 15 százalékát, a csehek és észtek 30 százalékát védi kollektív szerződés, addig a magyar munkavállalók 50 százalékát, a szlovéniai munkavállalóknak pedig száz százalékát.

A szakszervezet és az üzemi tanács közötti különbség szintén nemzetenként változó. Ha egy munkahelyen mindkét testület jelen van, akkor a tanács olyan, inkább munkahely-specifikus témákkal foglalkozik, mint a munkaidő, a túlóra, a képzések vagy a karrierlehetőségek. A szakszervezet elsősorban a kollektív szerződést és annak betartását kíséri figyelemmel. Míg az üzemi tanács csak felelősségre vonhatja a munkaadót, addig a szakszervezet akciókra, akár sztrájkra is felszólíthat.

Magyarországon a legpontosabb
 
A vizsgált országok közül Magyarországon a legpontosabb az üzemi tanácsok és szakszervezetek feladatkörének elhatárolása. Ahol lehetőség van egy munkahelyen a két szervezet együttes jelenlétére, ott sincs konkrétan meghatározott különbség jogköreikben, Csehországban, Lettországban, Litvániában és Lengyelországban pedig nem is lehetséges a két testület együttes jelenléte egy munkahelyen. Sőt a lengyel munkajogi szabályozás csak a szakszervezetek működését engedélyezi a vállalatoknál.  
 
Mindenhol azonos jogok

A munkavállalói testületet minden csatlakozó országban megilleti a tájékoztatáshoz való jog, a véleményezési és az egyetértési jog. A tájékoztatáshoz való jog értelmében a menedzsmentnek kötelessége szakmai információt adni a dolgozói tanácsnak, mely érinti a vállalat jelenlegi vagy tervezett gazdasági eredményeit, illetve mindazt a tevékenységet, aminek hatása van a munkavállalókra és a munkakörülményekre. Kiemelt terület a szervezeti struktúraváltás, a munkaidőváltozás, a egészségügyi, a biztonsági szabályok módosulása, az egyéb munkafeltételekre vonatkozó előírások köre.

A véleményezési jog azt jelenti, hogy a munkavállalók véleményét bizonyos, nagyobb horderejű döntések meghozatala előtt ki kell kérni és messzemenően figyelembe is kell venni a végső döntés során. A munkavállalókkal meg kell ismertetni az alkalmazás feltételeit és annak változásait. Többek között a felvétel, az alkalmazás stratégiáját, a kiválasztás módszerét a részmunkaidő megszervezését is.

A legnagyobb eltérések

A munkavállalói testületek alapításához szükséges minimális létszám összehasonlításában érdekes eredményt mutat a Hewitt tanulmánya. A csatlakozó országok közül Magyarországon szükségeltetik a legtöbb dolgozó ahhoz, hogy munkavállalói testületet hozhasson létre. Míg hazánkban 51 alkalmazott szükséges a reprezentatív testület (üzemi tanács) alapításához, Csehországban 26, Szlovéniában 20, Lettországban pedig már 5 is elég ahhoz, hogy tanácsot alapítson.

Ezzel szemben viszont a kollektív szerződéssel védett munkaerő létszámát összehasonlítva a kutatás alapján kiderült, hogy Magyarországon ez a szám igen magas. Míg a lett munkavállalók 20 százalékát, a litvánok 15 százalékát, a csehek és észtek 30 százalékát védi kollektív szerződés, addig a magyar munkavállalók 50 százalékát, a szlovéniai munkavállalóknak pedig száz százalékát.

A szakszervezet és az üzemi tanács közötti különbség szintén nemzetenként változó. Ha egy munkahelyen mindkét testület jelen van, akkor a tanács olyan, inkább munkahely-specifikus témákkal foglalkozik, mint a munkaidő, a túlóra, a képzések vagy a karrierlehetőségek. A szakszervezet elsősorban a kollektív szerződést és annak betartását kíséri figyelemmel. Míg az üzemi tanács csak felelősségre vonhatja a munkaadót, addig a szakszervezet akciókra, akár sztrájkra is felszólíthat.

A munkáltatóknak nyitniuk kell

„A munkáltatók és munkavállalók közötti együttműködésnek Kelet-Közép-Európában is megvannak a hagyományai, az információhoz és tanácskozáshoz való jog kiterjesztése azonban viszonylag új kihívás elé állítja a csatlakozó országokat – összegezte a felmérés eredményét Toldi Gábor, a Hewitt HR tanácsadó cég marketingvezetője. –A csatlakozó országokban működő vállalatok menedzsmentjének fel kell készülnie arra, hogy beavassa munkavállalóit eddig gyakran bizalmasan kezelt üzleti tevékenységeibe."

A vállalatoknak saját eredményességük miatt is érdekük a belső kommunikáció fejlesztése és hatékonnyá tétele. Ezt az igényt a HR szakmában uralkodó trendek támasztják alá. „Napról napra több felkérés érkezik a vállalatokon belüli kommunikáció eredményességének mérésére!" – hívja fel a figyelmet a Hewitt marketingvezetője, aki a siker kulcsát a kétirányú kommunikációban látja: „Amennyiben a két fél partnerkapcsolatban tud együttműködni, az érdekképviselet hatékonyan tudja támogatni a vállalatot üzleti céljai elérésében".

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Téligumiabroncs-ármustra 2003

Tovább olvasom