Kisalföld logö

2018. 05. 21. hétfő - Konstantin 13°C | 23°C Még több cikk.

Munkaügyek az első bértől a nyugdíjazásig

„ Munkaügyi gondja van? Kérdezzen a szakértőktől!” akciónk keretében a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének szakértői levélben, telefonon érkezett kérdésekre válaszoltak szerkesztőségünkben. Ismertetjük a tanulságos eseteket és a tanácsokat, amiket dr. Freier József ügyvéd, Kránitz Pál, a Vasas Szakszervezet területi képviselője és Potyondi Antal, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének megyei titkára adott.
„ Pontosan szeretném tudni, az 50 év feletti dolgozók minimálbére 75.400 forint lesz-e vagy csak adható, mert a főnökünk szerint csak adható.”
Szakértői válasz: A minimálbér idén 65.500 forint, viszont a szakképzetteknek, ha a beosztásukhoz kötelező a szakképzettség megléte és a beosztásuknak megfelelő szakképzettséggel rendelkeznek, akkor garantált bérminimum jár. Nem adható, hanem a feltételek teljesülése esetén kötelező adni. A garantált bérminimum idén két évnél hosszabb gyakorlattal rendelkezők és 50 év felettiek esetében – ilyenkor a gyakorlati idő nem is feltétel – 75.400 forint.
„ A munkáltató megteheti-e azt, hogy az étkezési hozzájárulás értékét a vállalati mágneskártyára utalja? Ezt csak a vállalati büfében lehet levásárolni.”
Szakértői válasz: Az étkezési hozzájárulás adható juttatás, nem jár kötelezően. Így megteheti a munkaadó, hogy a vállalati mágneskártyára utalja. Érdemes utánajárni, hogy a cégnél a munkaadói és a munkavállalói oldal között van-e erre vonatkozó írásos megállapodás, például kollektív szerződés. Ha igen, az abban foglaltaknak megfelelően köteles eljárni a cég.

„ Megadjam a számomat?”

„ Műszaki áruházban dolgozom. Az év végi leltározás után kiderült, hogy néhány mobiltelefonnak lába kélt. Az áruház vezetése kitalálta, hogy biztos mi, dolgozók vagyunk azok, akik elkövették. Ezért a biztonsági cég embereinek le kell adnunk a telefonunk hátlapján lévő azonosító számot, a típusát és a telefonszámunkat is. Ez jogukban áll-e? Van, akinek nem szeretném tudtára adni a telefonszámom. A telefonunkat be sem vihetjük az áruház területére, az öltözőszekrényekben kell hagyni. A vásárlói teret csak mágneskártyával tudjuk elhagyni, ráadásul a civil biztonsági emberek figyelnek.”
Szakértői válasz: A munkaadó megtilthatja, hogy a dolgozók munkahe- lyükre bevigyék mobiltelefonjaikat. Van, ahol még az öltözőszekrényig se vihetik, a portánál zárhatják el. Lopás esetén, ha a rendőrség vizsgálatot kezd, elkérheti az alkalmazottak telefonszámát. Viszont a munkáltató nem nyomozó hatóság, nem kötelezheti a munkavállalókat arra, hogy adják meg telefonjaik adatait, ez személyiségi jogi és adatvédelmi problémákat vet fel. Ha még nincs az áruházban szakszervezeti csoport, érdemes megalakítani, akkor nem egyesével, hanem együtt érhetik el a dolgozók érdekeik érvényesítését, függetlenített érdekvédő tárgyalhat nevükben a cégvezetéssel. Ha van szakszervezet, akkor a leltárhiánnyal kapcsolatos ügyeket kollektív szerződésben is szabályozhatják, egyébként A munka törvénykönyvének szabályai az irányadók.

„ Nem szabad a szombat?”

„ Édesanyám munkaerő-közvetítő alkalmazottjaként kiközvetítve dolgozik csomagoló cégnél, 3 műszakban, nem folyamatos munkarendben, 3 éve, minimálbérért. Jó ideje a foglalkoztató üzem elrendelte a szombatot kötelező túlóraként. A túlórázást, a műszakpótlékot kifizetik a dolgozóknak, de az a hír terjedt el, hogy ezentúl a szombat kötelező munkanappá válik az üzemben. Jogos-e ez, és ha nem, a dolgozók hova fordulhatnak jogorvoslatért, ha ilyen összetett a helyzetük, tehát hogy máshol foglalkoztatottak, mint ahol alkalmazottak.”
Szakértői válasz: A munka törvénykönyvének általános szabályai szerint 2 hónapos munkaidőkeretet rendelhet el a cég, annak kezdő dátumát meg kell határoznia és akkor munkanappá nyilváníthatja ebben az időtartamban a szombatokat. Ám ennek is vannak egyéb korlátai. Mivel a munkaidőrend lehetséges beosztására bonyolultabb, szerteágazó szabályozás vonatkozik, ráadásul a levélíró valóban speciális helyzetben van, mivel kölcsönzött munkaerő, ha az „elterjedt hírek” számára kedvezőtlenül válnak valóra munkahelyén, érdemes a 96/512-720-as számon az MSZOSZ szakértőitől tanácsot kérnie vagy a munkabiztonsági és munkaügyi felügyelőségnél bejelentést tennie.

„ Jár a pótszabadság?”

„ 2 gyermekem van (3 éves és 4 hónapos). A feleségem gyesen lévő anya. Én főállásban dolgozom egy cégnél. Gyermekeim születése után úgy tájékoztattak, hogy gyermekenként az egyik szülőnek jár évi 2 nap pótszabadság abban az esetben, ha a másik szülő írásban nyilatkozik arról, hogy nem veszi igénybe ezt a juttatást. Munkahelyemen úgy tájékoztattak, hogy nekem nem jár ez a pótszabadság, mivel feleségem gyesen van. Jogosult vagyok-e ilyen feltételek mellett erre a – most már – évi 4 nap pótszabadságra? Ha jogosult vagyok rá, első gyermekem után visszamenőleg kérhetem-e elmaradt pótszabadságom kiadását?”
Szakértői válasz: A gyermeknevelési pótszabadság akkor is jár a dolgozó szülőnek, ha párja gyesen van. De párjának valóban írásban nyilatkoznia kell arról, hogy ő nem veszi igénybe ezt a pótszabadságot. Maximum 3 évre visszamenőleg igényelhető a nem megkapott pótszabadság. Ezt a levélírónak a szabályozás változása miatt még március 31. előtt érdemes megtennie. A gyermeknevelési pótszabadság 1 évre 1 gyermek esetében 2 nap, 2 gyermek esetében 4 nap, több gyermek esetében 7 nap.

Betegség, éjszakázás

„ Munkahelyemre kórházi ellátás után mentem vissza dolgozni és rögtön arról tájékoztattak, más besorolásba vagyok felvéve. Csodálkoztam, de jóhiszeműen aláírtam a lapokat. Úgy érzem, megtévesztettek és hátrányosan megkülönböztettek egészségi állapotom miatt. Milyen megoldást javasolnak?”
Szakértői válasz: A munkaszerződés módosításához mindkét fél beleegyezése kell, tehát nem kellett volna aláírnia az erre vonatkozókat. Ha aláírta, akkor viszont már a munkavállalónak kell bizonyítania esetleges jogvita esetén, hogy megtévesztették, hátrányos megkülönböztetés érte. Ez pedig nagyon nehéz feladat. A tanulság: a munkavállaló mindig kérjen egy nap gondolkodási időt, mielőtt bármit aláír és kérje szakember tanácsát.
„ A cég, ahol dolgozom, állandó éjszakai műszakban alkalmaz. Jár-e nekem éjszakai pótlék? A szerződésemben nem szerepel az éjszakai műszakban való foglalkoztatás, de állandóan éjszaka dolgozom és szeptember óta semmiféle pótlékot nem kapok. Mit tegyek ebben az esetben?”
Szakértői válasz: Ha éjszakai munkát végez, este 10 óra és reggel 6 óra között, jár a 15 százalékos éjszakai pótlék. Azt, hogy állandóan éjszakai munkát végez, illett volna munkaszerződésébe belefoglalni. Jogos igényével forduljon munkáltatójához, ha ez nem hoz sikert és van a cégnél szakszervezet, annak vezetőjéhez, esetleg jogi képviselőhöz.

Ha lejár, akkor lejár

„ A határozott időre szóló szerződés vége előtti felmondás esetén a határozott idő végéig jár-e részemre munkabér? A próbaidőt már letöltöttem. Ha szóban vagy írásban mondanak fel, akkor a felmondási szerződésnek mit kell tartalmaznia, vagyis nekem mire kell odafigyelni az aláírásnál, hogy jogaim ne sérüljenek?”
Szakértői válasz: A határozott idejű szerződés lejártáig – de legfeljebb 1 évnyi időre – járó átlagkeresetét ki kell fizetnie a munkaadónak akkor is, ha előbb szünteti meg munkaviszonyát. Ezt csak írásban teheti meg, de nem kell indokolnia, miért szünteti meg a munkaviszonyát. Arra figyeljen, hogy munkabérét az utolsó munkában töltött napon megkapja. A meghatározott idő lejártakor viszont automatikusan megszűnnek az ilyen a szerződések, akkor nem kell külön papírt adniuk a munkaadóknak.

Szabadság, „késő” fizetés

„ 2 gyermekem van. Velük folytatólagosan vettem igénybe a terhességi gyermekágyi segélyt és a gyedet. Jelenleg a kisebbikkel még november 24-ig gyesen vagyok. Emellett 4 órában visszamegyek dolgozni a munkahelyemre. Be kell-e jelenteni valahova? Esetemben a gyermekekkel otthon töltött idő után járó szabadság mikor vehető ki? Már most, mielőtt visszamennék dolgozni vagy csak ha a kisebbik is betölti a 3. évét? Milyen egyéb tudnivaló van ebben az esetben?”
Szakértői válasz: A bejelentés a munkaadó feladata. Szabadságát november 24-e után veheti ki. Akkor újból meg kell állapítani átlagbérét, már azt figyelembe véve kell szabadságát elszámolni, erre érdemes figyelnie.
„ Munkaadónktól 4–5 hónapja késve kapjuk a fizetésünket, 29-e körül. Mit tehetünk?”
Szakértői válasz: Ha nincs erről más helyi megállapodás, akkor minden hónap 10-ig kell az alkalmazottaknak fizetéseiket megkapniuk. Ha a fizetéssel rendszeresen késik a munkaadó – mivel szerződésszegésről van szó –, az munkavállalói részről rendkívüli felmondás oka lehet és kamatot is követelhetnek a dolgozók. Tehetnek bejelentést a munkaügyi felügyelőségnél, alapíthatnak szakszervezeti csoportot, amelynek vezetése tárgyalást kezdeményez ez ügyben a cégvezetéssel, és más jogi lehetőségeik is vannak. Jogvitát kezdeményezhetnek, de érdemes alaposan mérlegelniük, van-e más munkalehetőségük a környéken. Ugyanis sokszor a kisebb vállalkozásoknak a körbetartozások miatt vannak átmeneti fizetési nehézségeik, ezen a vállalkozás életben maradása múlhat.

„ Nyugdíj előtt

fel kell mondani?”


„ Nyugdíjjogosulttá váltam, betöltöttem az 57. évemet és megvan a 38 év munkaviszonyom is. Közös megegyezéses munkaviszony-megszüntetést szorgalmaz a munkáltatóm, hogy így elkerülje a rendes felmondással járó kifizetéseket. Nyugdíjazás esetén a munkáltató a munkaviszony megszüntetésének módját önhatalmúlag eldöntheti-e vagy van erre törvényi szabályozás? Arra az évre, amelyikben megszűnik a munkaviszonyom, jár még nekem a 13. havi bér vagy annak arányos része?”
Szakértői válasz: A nyugdíjazás előtti munkaviszony-megszüntetésről már leírtuk szakértőink véleményét korábbi cikkünkben (Ne írjon alá, kérjen tanácsot! – Kisalföld, január 13., 2. oldal). Annyit még érdemes elmondani, hogy a munkaviszonyt az a fél szünteti meg, akinek jobban érdekében áll. A nyugdíjjogosultnak nem kell felmondania, dolgozhat tovább, akkor is, ha kéri, akkor is, ha nem kéri nyugdíjazását. A közös megegyezésbe nem köteles belemenni, de a közös megegyezésbe is bele lehet foglalni különböző juttatásokat. Aki már megkapta első nyugdíját és a munkaadó felmond neki, annak nem jár végkielégítés, de járnak a munkáltatói rendes felmondásnál járó egyéb juttatások. Mivel versenyszféráról van szó, a 13. havi bér nem kötelező juttatás, így arról, hogy jár-e a munkaviszony megszüntetésének évére, a cégnél helyi megállapodás rendelkezhet, azt kell megismerni.
További felvilágosítás érdekében az MSZOSZ Győrben, a Csaba utca 16. szám alatt hétfőn és szerdán délután 3 és 5 óra között működtet jogi tanácsadást, szakértői munkanapokon 8 és 16 óra között a 96/512-720-as telefonszámon hívhatók.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Diplomájával vállalna munkát külföldön?

Tovább olvasom