Kisalföld logö

2017. 02. 20. hétfő - Aladár, Álmos 0°C | 9°C Még több cikk.

Munkaálmok és álommunkák


Egy 201 vállalat adatait összegző tanulmány szerint az alacsonyabb munkaköri kategóriákban dolgozók évente jellemzően bruttó 845 ezer forintot keresnek Magyarországon, míg a magasabb vezetői pozíciókban dolgozók fix bére éves szinten meghaladhatta a 15 millió forint is. A cégeknél a marketing és az IT területek vezetői többet visznek haza azonos szintű munkakörökben alkalmazott kollégáiknál. Átlagosan 10-12 százalékkal magasabb a jövedelmük, mint a más jellegű vezetői vagy felsővezetői pozíciót betöltőké.

A legalacsonyabb fizetéssel az ügyfélszolgálati vezetőknek kell beérniük, de a minőségbiztosítási és a kutatás-fejlesztési munkakörök vezetői is kisebb bért kapnak, mint a piaci átlag. Magyarországon nem egyszerűen állást találni nehéz. Még nehezebb a képzettségnek és a végzettségnek megfelelő munkahelyre bukkani. Ennek okaként a leggyakrabban megjelölt tényező a munkaerőpiacon tapasztalható túlképzés.
Mivel a fizetés nagyságát a munkakör paraméterei határozzák meg, nem pedig a munkakört betöltő személy végzettsége, előfordul, hogy túlképzett alkalmazottak alacsonyabb bért kapnak, mint a hasonló fokú végzettséget szerzett, de végzettségüknek megfelelő munkakörben dolgozók.

A vállalatok 42,6 százaléka számolt be arról, hogy bizonyos munkakörökben túlképzett munkavállalókat alkalmaz. Az alacsonyabb munkakörökben foglalkoztatottak jelentős része pedagógus (gyakran nyelvtanár), illetve gazdasági felsőfokú képzettségű. Feltehetően amiatt is, hogy ezeken a területeken megjelentek a „diplomagyártásra" szakosodott felsőoktatási intézmények.

Az alacsonyabb munkakörbe való felvétel és alkalmazás velejárója az alacsonyabb munkabér. Ha például egy számviteli főiskolát végzett vagy közgazdász diplomát szerzett diplomás pályakezdő végzettségénél alacsonyabb szintű munkakörben helyezkedik el - könyvelőként vagy értékesítési képviselőként – éves bruttó fix jövedelme 2 millió forint alatt lesz. Ezzel ellentétben, ha végzettségének megfelelően kerül alkalmazásra, akár éves bruttó 3 millió forintos fix bérre is számíthat.
 
Nehezebb helyzetekben

Egyre többen küzdenek tartós hátránnyal a magyar munkaerő-piacon. A fiatalok, idősek, nők, szakképzetlenek és az etnikai kisebbségek tagjai számíthatnak a leginkább hosszúra nyúló álláskerésre. Az sem mindegy, Magyarország melyik részében él az álláskereső.

A munkanélküliség nemcsak az érintettek, de a társadalom számára is ráfizetéses – különösen, ha tartóssá válik. Noha dinamikus a keresleti piac, inkább a munkaerő cserélődése figyelhető meg, mint az állomány feldúsulása. Tavaly is a fiatalok voltak a legmozgékonyabbak, de az összes foglalkoztatottak is tömegesen (7 százalék) változtattak munkahelyet – főként magasabb kereset reményében.

Érdekes, hogy ugyanakkor csaknem háromszor ennyien álmodoznak arról, hogy otthagyják a munkaadójukat, és jobb feltételek után néznek. Az elhelyezkedéssel több mint egy éve hiába próbálkozó munkanélküliek aránya a kilencvenes évek közepe óta alig változott, jelenleg 41 százalék, többségük ötven év feletti. Egyre kevesebben kapnak jövedelempótló támogatást, helyette az aktív korú nem foglalkoztatottak rendszeres szociális segélyére támaszkodhatnak. 

Az egyéni életekre gyakorolt hatáson túl nemzetgazdasági szempontból is nyugtalanító, hogy Magyarországon zsugorodik az aktív népesség aránya, a munkavállalási korúak részvételi aránya évente néhány százalékponttal csökken, ami nagyobb zuhanást jelent, mint ami a nyugati gazdaságoknál tapasztalható, ahol szinte állandó ez a szám. Nálunk a visszaesés főként a tizenéveseket és a nyugdíjkorhatárhoz közelieket érinti, persze az előbbit értékelhetjük pozitívan – feltéve, hogy aki hiányzik a munkaerőpiacról, az beül az iskolapadba.

Sok frissdiplomás nem kényszerből igényli a munkanélküli-segélyt, egyfajta zsebpénznek tekinti, miközben eltartása a család részéről e nélkül is biztosított; különféle iskolákat végez, és esze ágában sincs elhelyezkedni. Megint csak jellemző: az önálló életkezdés időpontjának kitolódásával sok huszonéves „megengedheti magának", hogy munkanélküli legyen, s akár egy-két évig várjon a neki igazán tetsző alkalmazási ajánlatra, addig pedig „önmegvalósít".

Megvan emellett a másik pólus is, ahol a kevésbé képzettek találhatók, akik azzal jártak pórul, hogy számos vállalat nem elbocsátásokkal oldotta meg a problémáit, hanem az új felvételek és betanítások befagyasztásával.

Életfogytig tanulás

Minél nehezebben kap állást valaki, annál többet tanul, hátha az oklevélhalmozás segít – gondolhatnánk. A valóságban a dolgok fordítottan függnek össze. Minél több dologtalan napot tölt valaki otthon, annál kevésbé motiválható tanulásra. Az újrakezdés akkor sem könnyű, ha az ember valamennyire még a körforgás része, ám ha rég kiesett abból, nehéz visszakapaszkodni. Sokaknál az is erősíti a mellőzöttségi érzést, hogy fel kell dolgozniuk egy elbocsátási traumát, ami még inkább blokkolja az önbizalmat és a kezdeményezőkészséget.

Az átképzést azonban ma még sok álláskereső elutasítja, úgy véli, nem képes már újra tanulni, az a fiataloknak való. Szűken és rugalmatlanul értelmezi saját szakmáját, az eddigi tudásával szeretne érvényesülni, azt várja, hogy legyen kereslet a tapasztalatára – ahelyett, hogy maga alkalmazkodna. Az inaktív csoport leginkább a nyelvtanulás és a számítógépes ismeretek befogadására hajlandó, a többség mára elfogadta, hogy az ezek hiányából származó hátrány behozhatatlan.
A fiatal diplomások már inkább belátják, hogy ha a végzettségük nem piacképes, váltani kell.

Velük más a probléma: nehezen kötnek kompromisszumot. Aki kezébe kapja a diplomáját, titkon arra számít, hogy már másnaptól kapkodni fognak utána, úgy érzi, eleget letett az asztalra. Ha ez mégsem így alakul és azzal kell szembesülnie, hogy nincs rá szabott pozíció tisztességes bérrel, nem hajlandó lejjebb adni.

Interjúztatás, amerikai önéletrajz

Továbbra is jellemző némi bizonytalanság, ami interjúról interjúra járva mutatkozik meg. Létezik egy generáció, amely nem tudja, milyen az amerikai típusú önéletrajz, hogyan kell hatékonyan kommunikálni és mennyit ér ő a munkaerőpiacon. Ennek a középkorúakból álló rétegnek nem volt ideje felkészülni egy váratlan váltásra, még él benne az „egy élet, egy munkahely" – immár érvénytelen – ideálképe.

A „Nem kellek már" – élményt is sokan felnagyítva érzékelik, túldimenzionálják. Pedig a világ időközben változott, ma már nem csupán azt küldik el, aki nem jól dolgozik vagy bármilyen szempontból kudarcot vall. A leépítés történhet átszervezés vagy piaci kényszer hatására, tudomásul kell vennünk, hogy munkahelyünk többé nincs bebetonozva.
Léteznek az interjúztatók számára gyilkos kérdések a felvételi elbeszélgetésen. A jól célzott érdeklődés rögtön megmutatja, kik a legcéltudatosabbak és legfelkészültebbek, és ki lenne igazi főnyeremény a vállalat számára.

Az interjúztatók kifejezetten elvárják az álláskeresőtől, hogy kérdéseket tegyen fel a felvételi elbeszélgetéseken. Nem mindegy azonban, hogyan és mit. A buta vagy túl sok kérdés visszatetszést kelt az interjúztatóban, és az állás rögtön elérhetetlen távolságokba kerül. A jól megfogalmazott, célratörő kérdések azonban padlóra küldhetik az interjúztatót.

A Kisalföld Vasárnap Reggel előfizetési árai:
 
1 havi előfizetés: 399 forint
3 havi: 1.197 forint
6 havi: 2.394 forint
12 havi: 4.788 forint

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Szilágyi Domokos: Nádiverebek

Tovább olvasom