Kisalföld logö

2017. 03. 29. szerda - Auguszta 5°C | 19°C Még több cikk.

Működik a Galileo-program tesztműholdja

Harminc műhold, 3,4 milliárd euró befektetés, de 2020-ra 250 milliárdos üzlet - ez a Galileo-program, amellyel Európa saját lábára áll a globális helyzetmeghatározásban. Az első tesztműholdat tegnap lőtték fel, sikerrel.
Működő műholdunk van! - jelenthette be tegnap Javier Benedicto, az Európai Űrügynökség (ESA) Galileo-programfelelőse, miután a kazahsztáni Bajkonurból fellőve sikerrel állították pályájára Európa navigációs rendszerének első próbaszatellitjét. A brit gyártmányú Giove A tesztje kulcsfontosságú volt a frekvenciajogok megszerzése szempontjából. A várakozások szerint a tesztműhold napokon belül az első jeleket is leadja majd.

Ám mindez még mindig csak a kezdet lesz. Az amerikai GPS (globális helyzetmeghatározási rendszer) európai vetélytársa összesen harminc műholdból áll majd: huszonhét a Föld teljes lefedettségéhez kell, három pedig tartalék lesz. A 90-es évekre visszavezethető program - amelyet az ESA és az EU közösen menedzsel - már így is kétéves késedelmet szenved; az első üzleti szolgáltatások 2010-ben indulhatnak be. Bár szakértők szerint 2020-ra 250 milliárd eurós üzlet várható, a menet közben felmerült nehézségeket részben a befektetési összeg növekedése okozta - legalábbis az EU vonatkozásában. A 3,4 milliárdos ráfordítást ugyanis egyharmad részben az unió maga állja, a többit a tagállamok, illetve a magánszféra teremti elő.

De mire is jó a Galileo? Nagyjából ugyanarra, mint az amerikai Navstar-GPS, csak a remények szerint még többre: az elsősorban katonai alkalmazású tengerentúli szisztémával ellentétben ugyanis kifejezetten civil célokra fejlesztik ki. Megtalálja az elveszett (ellopott) autót, megkönnyíti a határvédelmet, a közlekedési hálózatok napi működésének figyelemmel kísérését, áttörést hozhat a katasztrófamegelőzésben.

A Galileo kapcsán a "big business" és a világpolitika is vetélkedik. Technikai részről a nagy európai konzorciumok, óriásvállalatok (EADS, Thales, Finmeccanica, stb.) húznak majd hasznot - noha éppen a tegnap fellőtt tesztműholdat egy mindössze 200 főt foglalkoztató cég gyártotta le. Az USA-nak a Galileo a Navstar-GPS kényszerűségből elviselt - de vele összeférő, kompatibilis - konkurensét jelenti. Oroszország saját, tizenhét elemből álló műholdprogramon dolgozik, Vlagyimir Putyin elnök már 2008-ra végeredményt sürget. A főbb aktorok közül Kína viszont a Galileo mellé állt, s az ESA partnereként közre is működik benne.

Magyarország helyzete sajátos. Az ESA-nak nem tagja, az EU-nak viszont igen. Barsiné Pataky Etelka (Fidesz) személyében magyar a Galileo-projekt európai parlamenti jelentéstevője is. Miközben a magyar cégek sem befektetőként, sem know-how-ban nem vehetik fel a versenyt az európai nagyokkal, alvállalkozóként, egyes részprogramokba azonban beszállhatnak. Legfőképpen pedig: a szolgáltatások a hazai felhasználók számára is megnyílnak 2010-ben.

Népszabadság/Szőcs László
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Hóvihar Nagy-Britanniában

Heves hóvihar söpört át dél Anglián, káoszt okozva a közlekedésben, és az előrejelzések szerint még… Tovább olvasom