Kisalföld logö

2017. 07. 21. péntek - Dániel, Daniella 21°C | 31°C Még több cikk.

MÚK – jelszó és jelentés

MÚK, azaz Márciusban Újra Kezdjük. A jelszó 1957 elején született, az 1956-os októberi forradalom folytatására vonatkozott. A jelszó, mely Szegeden is megjelent röpcédulákon és falragaszokon, félelmet keltett 1957-ben a kommunisták körében, pedig Csongrádban szervezett készülődés nem volt. A MÚK időszakát visszaemlékezők és a Délmagyarország segítségével idézzük föl.
Az ötven évvel ezelőtti tavaszra a forradalom első szervezete, a MEFESZ alapítója, Kiss Tamás nem szívesen emlékszik.– Valamikor 1957. január vége felé, mikor megindult az oktatás, visszatértem Szegedre. De a házinénim rémülten fogadott: „Tamás, az Isten áldja meg, tűnjön el, mert magát keresik!" Így aztán fölültem a vonatra, s elutaztam Szegedről anélkül, hogy megkezdtem volna egyetemi tanulmányaimat – meséli Kiss Tamás A szabadság pillangója – 1956 Szegeden, az egyetemen című kötetben megjelent interjúban. – Akkor három hónapig bujkáltam az ismerősöknél, rokonoknál – a Dunántúl különböző helyein. Aztán kaptam egy értesítést az egyetemtől, hogy 1957. május 29-ére jelenjek meg a fegyelmi tárgyalásomon. Úgy voltam vele, hátha csak egy fegyelmi lesz. Hajnalban megérkeztem Szegedre, nyolc körül megjelentem a tanulmányi osztályon, s szerényen érdeklődtem a fegyelmi tárgyalásról. Azt mondták, nem lesz semmiféle tárgyalás. Ahogy kiléptem az épületből, száz méterrel odébb mellém lépett két nyomozó, s „közbiztonsági őrizetbe" vett, június 1-jétől pedig előzetes letartóztatásba kerültem, elkezdődött egy nyolc hónapos vizsgálati fogság. A tárgyalás 1958 februárjában kezdődött, mire a legvéresebb, legnagyobb, legzajosabb megtorlások megtörténtek.

Harc

Harcolt a hatalom a MÚK jelszó ellen. Úgy is, hogy a rövidítésnek új jelentést adott – a helyi hatalom is helyi sajtóján keresztül. A Szegedi Néplap 1957. február 6-i számában Várnagy Györgyné követelte a MUK-ot, de „Minden Uszítónak Kötelet" jelentéssel. A „MÚK? – hát legyen MÚK" című, február 22-i cikkben a rövidítés jelentése: „Márciusban Újra Kaptok". A még létező, bár kicserélt vezetésű munkástanácsok elleni föllépésről is tudósított a lap, ahol 1957. március 6-ától kezdve jelent meg Nagy István jórészt tévedésektől és minősítésektől hemzsegő cikksorozata, a „Feljegyzések a szegedi ellenforradalom napjaiból". Így a helyi lap, a Délmagyarország egyre erőteljesebb hangvételű, 1956 szereplői elleni írásai – a történész, Bálint László szerint is – hangulatilag előkészítették a pártapparátus vezette, 1957 tavaszától egyre keményebb megtorlást.

Rektorként a szegedi egyetemen zavartalanul tevékenykedhetett Baróti Dezső. – Ekkor meg eltűrtek bennünket... – mesélte 1989 októberében. – Egy ideig még a Kossuth­címert is használhattuk, és utasítást kaptunk arra, hogy 1957. március 15-én parádés ünnepélyeket rendezzünk... A bölcsészeti kar ünnepségén én mondtam a beszédet – zaklatott idegállapotban, ugyanis e nap reggelén az államvédelmisek röpcédulákat keresve földúlták a kollégiumokat. Ezt a beszédemet később vádként hozták föl ellenem, azt kifogásolták, hogy Petőfi szavait idézve nemcsak a bőség kosarát, de a jog asztalát is, a szellem napvilágát is követeltem az országnak, és hogy a Tűz márciusa Adyjának üzenetével biztattam a házkutatások során megalázott diákjaimat. Az olvasztó Tüzet küldi a hamu „S láng-óhaját, hogy ne csüggedjetek el." „Március van és határtalan az Élet!..." Ez az idézet úgy került be a vádiratba, hogy az ifjúságot felkelésre a hírhedt MÚK (Márciusban Újra Kezdjük) jegyében biztattam... De ha én nem is gondoltam ilyesmire, arra mégis büszke vagyok, hogy Petőfi és Ady vádlott-társa lehettem...

Legtovább, 1957 januárjáig az a csoport harcolt a forradalom ügyéért Szegeden, melynek vezetője Skultéthy Medárd volt, de Kecskés Zsuzsannát is tagjai között tudta. – Nap mint nap úgy mentem a munkahelyemre, hogy a táskámba tettem a fogkefét és a cigarettát, mint a legfontosabbat. De csak 1957. március 8-án vittek el, akkor is itthonról – emlékszik Kecskés Zsuzsanna. – Egy civil, egy nyomozó és egy pufajkás jött értem, „gitárral" a kezében. Éjjel 11 órakor csengettek, aztán hat rendőr is érkezett. Már akkor is nevetségesnek tartottam, hogy kilenc férfi kísér egy fegyvertelen nőt, kijárási tilalom idején. Gyalog mentünk a Csongrád Megyei Rendőrkapitányság fogdájába. Ott már sokan voltak, nem csak a mieink... Az augusztus 31-én kimondott ítéletet a Délmagyarország is megírta, fényképpel együtt jelent meg.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Beszélni tanul egy macska Kínában

Egy Kínában élő macska megtanulta kimondani saját nevét - állítja a gazdája. A kétéves, Agui névre… Tovább olvasom