Kisalföld logö

2017. 08. 19. szombat - Huba 19°C | 31°C Még több cikk.

MTA-közgyűlés: Tegyük Magyarországot a tudás földjévé!

A magyar tudomány eredményeit méltatta, a kutatók itthon maradását szorgalmazta és akadémiai kutatóközponti beruházásokról beszélt Orbán Viktor miniszterelnök.
13:30 - Eötvös Józsefre emlékeztek a Magyar Tudományos Akadémia közgyűlésén

 Születésének 200. évfordulója alkalmából Eötvös Józsefre, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) egykori elnökére emlékeztek hétfőn az MTA 184. közgyűlésének díszünnepségén, amelyen Szegedy-Maszák Mihály akadémikus tartott előadást a reformkor kiemelkedő politikusának szellemi örökségéről.

Az irodalomtörténész rámutatott arra, hogy bár Eötvös József szobra az MTA központi épületével szemben áll, a második világháború óta egyetlen műve sem tartozik a középiskolai törzsanyaghoz.

Az MTA rendes tagja szerint Eötvös József versei és színművei elsősorban a szakemberek figyelmére számíthatnak, regényei közül azonban három is maradandó értékű. Ezek A karthauzi, A falu jegyzője és a Magyarország 1514-ben című művek.

Szegedy-Maszák úgy vélekedett, Eötvös József hatalmas műveltsége indokolta, hogy 1848. április 7-én ő lett az első felelős magyar kormányban a vallás- és közoktatásügyi miniszter, majd 1867-től haláláig ugyanezt a feladatot látta el. Már első minisztersége alatt törvényjavaslatot dolgozott ki az elemi és a felsőfokú oktatásról, valamint a vallásfelekezetek egyenlőségéről. Az 1868. évi XXXVIII. törvénycikkel a magyar közoktatás alapját teremtette meg. Noha hívő keresztény volt, községi és állami iskolák fölállítását kezdeményezte, mert az egyházi és a világi oktatás egyensúlyának megteremtésére törekedett.

Eötvös József értekező műveiről szólva az irodalomtörténész kiemelte, hogy azok mindvégig teljes összhangot mutattak politikai pályafutásával. Már 1840-ben két kiváló munkát jelentetett meg: egyikben az írek elnyomatását tette szóvá, a másikban a zsidók egyenjogúsítását sürgette. 1849 és 1853 között németül írta azt a kétkötetes állambölcseleti munkáját a 19. század uralkodó eszméiről, amely talán legjelentősebb szellemi teljesítménye.
Szegedy-Maszák Mihály emlékeztetett: Francois Guizot francia politikus és John Stuart Mill angol filozófus, közgazdász levélben értékelte Eötvös József teljesítményét, míg Jakob Philipp Fallmerayer osztrák író, történész 1861-ben önálló tanulmányt szentelt Eötvös két kötetének. Az akadémikus szerint szükséges volna elkészíteni ezen kiváló munka új magyar nyelvű fordítását.

Eötvös Józsefet 1835-ben választották meg a Tudós Társaság levelező, négy évvel később tiszteleti tagjának, majd 1855-ben másodelnökének. 1865-tól haláláig pedig az elnöki tisztet töltötte be.

Az MTA közgyűlésének első napján kiállítás is nyílt az akadémia székházában Eötvös József életművéből.

Szekszárdi Miklós, a TiszapART Televízió szerkesztője, műsorvezetője (b) átveszi az Akadémiai Újságírói Díjat Pálinkás Józseftől, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnökétől a tudós testület 184. köz
Szekszárdi Miklós, a TiszapART Televízió szerkesztője, műsorvezetője (b) átveszi az Akadémiai Újságírói Díjat Pálinkás Józseftől, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnökétől a tudós testület 184. közgyűlésén az MTA székházában 2013. május 6-án. Mellettük Orbán Viktor miniszterelnök (k).
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

12:26 - Akadémiai elismeréseket adtak át

Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke adta át hétfőn, a tudós testület 184. közgyűlésén az Akadémiai Aranyérmet, az Akadémiai Díjakat, az Akadémiai Újságírói Díjat, a Wahrmann Mór-érmet, valamint az Arany János-életműdíjat.

Az MTA legrangosabb elismerését, az Akadémiai Aranyérmet az MTA Elnöksége Damjanovich Sándornak, az MTA rendes tagjának, Széchenyi-díjas biofizikusnak, professor emeritusnak adományozta az enzimkinetika és a sejtbiofizika területén folytatott több évtizedes eredményes kutatómunkájáért, az áramlási citometria magyarországi meghonosításáért és széles körű elterjesztéséért, továbbá a magyar biofizika-oktatás fejlesztésében és a tudományos utánpótlás képzésében végzett jelentős tevékenységéért.

Kiemelkedő tudományos munkássága elismeréseként az MTA Elnöksége 9 tudóst részesített Akadémiai Díjban.

Fogarasi Géza, a kémiai tudomány doktora, az ELTE kémiai intézetének professor emeritusa a számításos szerkezeti kémia hazai megalapításáért és módszertani megalapozásáért, az infravörös spektrumok, valamint a molekulák térszerkezetének kvantumkémiai számításaiban elért eredményeiért, továbbá nemzetközileg is elismert új eljárások kidolgozásáért részesült az elismerésben.

Galácz Andrást, az MTA doktorát, az ELTE őslénytani tanszéke egyetemi tanárát a földtörténeti középidő élővilágának a Mecsek-hegységben végzett kutatásaihoz kapcsolódó tudományos eredményeiért, a középső jura ammoniteszekre és a jura időszak rétegtani, ősföldrajzi kérdéseire vonatkozó nemzetközileg is elismert, megalapozó vizsgálataiért tüntették ki.

Győri Ervin, a matematikai tudomány doktora, az MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézete tudományos tanácsadója a kombinatorika számos ágában elért kiemelkedő eredményeiért, az extremális hipergráf elméletben kidolgozott új módszereiért, továbbá a hazai tudományos közéletben végzett kiemelkedő tudományszervezői tevékenységéért részesült a díjban.

Berlász Melindát, a zenetudományok kandidátusát, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontja nyugalmazott tudományos osztályvezetőjét a Bartók és Kodály utáni magyar zeneszerzők életművének kutatásáért, Veress Sándor kórusművei hiánypótló összkiadásának szerkesztésért, benne a Vegyeskarok kötet gondozásáért tüntették ki.

Kiss Györgyöt, az MTA doktorát, a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar tanszékvezető egyetemi tanárát a mai jogtudományi diskurzus egyik legfontosabb elméleti és gyakorlati problémájával foglalkozó Az alapjogok kollíziója a munkajogban című monográfiájáért díjazták.

Komoróczy Géza, a nyelvtudomány kandidátusa, az ELTE assziriológiai és hebraisztikai tanszékének professor emeritusa A zsidók története Magyarországon című monográfiájáért, a magyarországi zsidóság történetének első teljességre törekvő feldolgozásáért kapta a díjat.

Kun Ferenc, az MTA doktora, a Debreceni Egyetem Elméleti Fizikai Tanszéke egyetemi docense a statikus és számítógépes fizikában elért kiemelkedő eredményeiért, a szilárdtestek törési és fragmentációs jelenségeinek megértésében kifejtett elméleti munkásságáért és tudományos közéleti tevékenységéért részesült elismerésben.

Mócsai Attilát, a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kara Élettani Intézete egyetemi docensét a falósejtek jelátviteli mechanizmusainak és gyulladásos folyamatokban betöltött szerepének tanulmányozásáért, különös tekintettel az ízületi gyulladás kialakulásának és gyógyszeres terápiájának vizsgálatáért, továbbá eredményes hazai és nemzetközi szakmai közéleti tevékenységéért tüntették ki.

Vidnyánszky Zoltán, az MTA doktora, az MTA Természettudományi Kutatóközpontja tudományos tanácsadója, a funkcionális mágneses rezonancia képalkotás hazai meghonosításában, alkalmazásában és oktatásában végzett úttörő szerepéért, a felfedező kutatások és a farmakológia MRI-alapú biomarkereinek fejlesztésébenben elért eredményeiért - amelyek új ismeretekkel gazdagították az emberi látás, a figyelem és a felnőttkori tanulás idegrendszeri folyamatainak megértését - kapta a díjat.

Az MTA Elnöksége kiemelkedő tudományos munkássága elismeréseképpen megosztott Akadémiai Díjban részesítette Halász Gábort, a műszaki tudomány kandidátusát, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hidrodinamikai Rendszerek Tanszéke professor emeritusát és Jobbágy Ákost, az MTA doktorát, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszéke tanszékvezető egyetemi tanárát az emberi artériás és vénás érhálózat matematikai modellezésének kidolgozásában és méréstechnikájának fejlesztésében, továbbá az érrendszeri megbetegedések megelőzésért és gyógyításáért kifejtett kiemelkedő, elismerésre méltó munkájukért.

Akadémiai Újságírói Díjjal tüntették ki Szekszárdi Miklóst, a TiszapART Televízió szerkesztő-műsorvezetőjét az agrár- és orvostudomány területéhez kapcsolódó tudományos ismeretterjesztő műsoraiért.
Az Akadémia Vezetői Kollégiuma idén Wahrmann Mór-érmet adományozott Max Nitzschének, a Robert Bosch Energy and Body Systems Gépjárműelektromossági Alkatrész Gyártó és Forgalmazó Kft. ügyvezető igazgatójának a kutatás-fejlesztés ösztönzéséért, a magyar felsőoktatás és innováció támogatásáért, a természettudományos és mérnökképzésben, a kutatói utánpótlás biztosításában és a tehetséggondozásban végzett mecenatúrájáért.

A külhoni magyar tudósok elismerésére alapított Arany János Életműdíjjal az MTA idén Weszely Tibort, a matematikai tudomány doktorát, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem nyugalmazott egyetemi tanárát tüntette ki a magyar matematikatörténet kutatásában, különösen a Bolyai-kutatásban elért eredményeiért, geometriai kutatásaiért, több mint fél évszázados oktatói tevékenységéért.

Orbán Viktor miniszterelnök felszólal a Magyar Tudományos Akadémia 184. közgyűlésének ünnepi ülésén a szervezet budapesti székházában 2013. május 6-án. Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
Orbán Viktor miniszterelnök felszólal a Magyar Tudományos Akadémia 184. közgyűlésének ünnepi ülésén a szervezet budapesti székházában 2013. május 6-án.
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

11:57 - Orbán: tegyük Magyarországot a tudás földjévé!

A magyar tudomány eredményeit méltatta, a kutatók itthon maradását szorgalmazta és akadémiai kutatóközponti beruházásokról beszélt Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) 184. közgyűlésének ünnepi ülésén, Budapesten.

Az egész világ elismeréssel adózik a magyar észjárás és leleményesség újabb és újabb példái előtt - mondta beszédében a kormányfő, aki szerint Magyarország akkor érhet el sikereket a legjobb tudósokért folyó versenyben, ha "képesek vagyunk az ország szürkeállományát itthon tartani". Ezért a kabinet elkötelezett az iránt, hogy "a legjobb magyar koponyák" magyar földön boldoguljanak. Egyúttal üdvözölte az akadémia elnöke által elindított, nemzetgazdasági szempontból is felbecsülhetetlen eredményekkel kecsegtető Lendület-programot, amelynek egyik fő célja a sikeres fiatal kutatók elvándorlásának visszaszorítása.

Hangsúlyozta, hogy a nyugvópontot nem ismerő tudósok bátorsága és merészsége hajtja előre a világ kerekét, és ilyen emberekre régen volt akkora szükség, mint éppen mostanság, a magyarok azonban ezen a területen ma sem állnak rosszul.

Emlékeztetett Szemerédi Endre Abel-díjára, Lovász László Kiotó-díjára, az Erdős-iskola továbbélésére, valamint Buzsáki György, Freund Tamás és Somogyi Péter Agy-díjára. Úgy vélte, ezek mind arról tanúskodnak, hogy a magyar tudomány szelleme és géniusza él.

A miniszterelnök szavai szerint a magyarokat az a vágy tüzeli, hogy megtalálják helyüket a világban, hogy a magyar nemzet újra az őt megillető polcra kerüljön. "Magunknak kell megtalálnunk a saját helyünket a világban. Ezt ajándékként nem kaphatjuk meg. (...) Kizárólag rajtunk múlik, sikeresek leszünk-e vagy leszakadunk a nemzetek versenyében" - emelte ki.

Orbán Viktor ezzel kapcsolatban több akadémiai kutatóközponti beruházásról is szólt, közölve, hogy a kormányzat hiánytalanul megteremti az MTA munkájának feltételeit. Ismertette a Wigner kutatóközpontot érintő 8,5 milliárd forintos beruházást - amellyel létrejön a világ leggyorsabb kutatási célú adathálózata - és a 9,5 milliárd forintos természettudományi kutatóközponti fejlesztését, amelyre korábban kölcsönt vett fel az MTA, de megállapodtak Pálinkás József akadémiai elnökkel, hogy ezt vissza nem térítendő támogatássá alakítják át. Emellett megegyeztek abban is, hogy 8 milliárd forintból létrejön a bölcsész- és társadalomtudományi kutatóközpont. Ha ezt is sikerül megvalósítani, kijelenthető: 21. századi infrastruktúrája lesz az MTA-nak - mondta a miniszterelnök.

"Tegyük Magyarországot a tudás földjévé! Meggyőződésem, ha Magyarország nem válik a tudás földjévé (...), akkor mi, magyarok nem fogunk nyerni" - fogalmazott beszéde végén Orbán Viktor, aki ennek jegyében azt kérte az Akadémiától: "mozdítsuk előre együtt a magyarok ügyét", hogy az ország győztesen kerülhessen ki a válságból.

11:55 - Pálinkás: 2012 a megújítás, a lehetőségek és a fejlesztések éve volt

A megújítás, a lehetőségek és a fejlesztések éve volt 2012 a Magyar Tudományos Akadémián (MTA), egy olyan év, amely a megelőzőekkel együtt bizonyította, hogy a jövőformáló nagy döntések rajtunk múlnak - mondta Pálinkás József, a tudós testület elnöke hétfőn, az MTA közgyűlését megnyitó beszédében.

Pálinkás József kiemelte: a 2011-ben meghirdetett elnöki program megalapozta, a kormány és az Országgyűlés az új programokat és fejlesztéseket lehetővé tevő forrásokkal pedig megerősítette az akadémiai intézményrendszer megújítását.

"2011-ben az elnöki program alapján arról döntöttünk, hogy befektetünk a jövőbe. Megalapozottan döntöttünk, gyorsan cselekedtünk és 2012-ben éltünk az új szervezeti keretek, a megerősítő, növekvő források, az integrált szemléletű infrastrukturális fejlesztések lehetőségeivel" - hangsúlyozta Pálinkás József. Hozzátette: ez jelenti a legbiztosabb alapot arra, hogy idén is folytathassák, amit elkezdtek és 2014 az új fejlesztések és kimagasló eredmények éve lehessen.

Az elnök szerint a megújítási program sikerének súlya és üzenete van. Egyebek között az, hogy a lehetőségeket nem várni, hanem keresni kell, hogy a kiválóság és a teljesítmény nem viszonylagos, hanem maradandó és tekintélyt parancsoló.

"Nehéz évben vágtunk bele az intézményrendszer megújításába. De ebben a gazdasági és költségvetési szempontból egyaránt nehéz esztendőben az akadémia költségvetési támogatása 20 százalékkal, 7,7 milliárd forinttal nőtt, ezen belül az OTKA támogatása 41 százalékkal" - ismertette a számadatokat Pálinkás József, hozzátéve, hogy 2012 évtizedek óta az első olyan év volt, amikor a kutatási berendezések értéke nemhogy csökkent, de növekedésnek indult. Az akadémián tavaly indult és az idén valósul meg két, évtizedek óta nem látott nagyberuházás: a Természettudományi Kutatóközpont új épülete 9,5 milliárd forint, míg a CERN@WIGNER adatközpont 8,5 milliárd forint beruházási költséggel valósul meg.
Pálinkás József hangsúlyozta: az igazi felelősség az ország anyagi erőforrásainak szabályos felhasználása. "Az akadémia ezt tekintette és tekinti vezérelvének, és erre a kihívásra törekedett és törekszik eredményes választ adni. Ennek szellemében újította meg intézményhálózatán belül a kutatás-finanszírozás rendszerét is" - fogalmazott az elnök.

Az akadémia sikereiről beszélve Pálinkás József elmondta: az MTA intézetei hozzák létre a magyar tudományos eredmények csaknem egyharmadát, számottevő hányaduk a legnagyobb nemzetközi visszhangot kiváltó publikációk felső tíz százalékában szerepel. Mint hozzátette: tudományos sikereink nemzetközi elismertséget hoznak, amely értéket jelent a gazdaság területén és a nemzetközi kapcsolatokban is.

Pálinkás József rámutatott arra, hogy a magyar felsőoktatás stratégiai partnereként tavaly 7 milliárd forintot, az akadémia költségvetésének 19 százalékát használták fel felsőoktatási intézményekben folyó kutatásokra. Mint hangsúlyozta: az akadémia közös célnak tekintette és tekinti a minőségi felsőoktatás megteremtését, a tudományos utánpótlás biztosítását, tudományos kiválóságaink megbecsülését és itthon tartását.
Az MTA 184. közgyűlésén Orbán Viktor miniszterelnök is beszéddel köszöntötte az egybegyűlteket, a megnyitón jelen volt Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere is.

06:10 - Ma kezdődik a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) 184. közgyűlése, amelynek díszünnepségén Orbán Viktor miniszterelnök és Pálinkás József MTA-elnök mond köszöntő beszédet.

A köszöntő szavak után átadják a tudós társaság legrangosabb elismerésének számító Akadémiai Aranyérmet, a kiemelkedő tudományos tevékenységért járó Akadémiai Díjakat, az Akadémiai Újságírói Díjat, a Wahrmann Mór-érmet és az Arany János-életműdíjat.

Születése 200. évfordulója alkalmából megemlékeznek Eötvös Józsefről, az MTA egykori elnökéről. Az akadémikusok gyűlésének ma délutáni zárt ülésén megválasztják a tudós testület új tagjait, akiket a kedd reggeli munkaközgyűlésen mutatnak be.

Szerdán a külhoni magyarok tudományos eredményei kerülnek terítékre, majd Pálinkás József átadja az idei Arany János-díjakat és érmeket. Szintén szerdától a tudományos osztályok tartják üléseiket.

Olvasóink írták

  • 3. LAZA 2013. május 08. 20:57
    „Ahová éppen megy ott érdekes módon minden virágzik.
    A "tudósaink" mármint a maradék a selejtje,pedig kuncsorog a támogatásért.
    Azt már évekkel ezelőtt elmondták a tehetségesek,hogy innen gyorsan le kell lépni mert,hogy valódi tudósnak lenni képtelenség.”
  • 2. Mazzola 2013. május 07. 07:43
    „Meg ,hat az a sok nemletezö feltalalo,pelpatmutat.”
  • 1. sharapova2008 2013. május 06. 15:59
    „Orbán Viktorral bizonyára sikerül visszavinni a tudományt Belső-Ázsiába... Gratulálunk az MTA-nak!”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Százezer doboz cigarettát találtak egy téglási tanyán

Mintegy 60 millió forint értékű cigarettát foglaltak le a pénzügyőrök Téglás közelében vasárnap. Tovább olvasom