Kisalföld logö

2017. 07. 24. hétfő - Kinga, Kincső 20°C | 30°C Még több cikk.

MSZP: nem kellene a magán-nyugdíjpénztári befizetésekhez nyúlni

˝Számlát ígérnek azoknak, akik visszatérnek az állami pénztárba, de egy felosztó-kirovó rendszerben ennek mi értelme van?˝-kérdezte Tukacs István MSZP-s képviselő az Országgyűlés hétfői ülésén.
1. rész

A kolontári vörösiszap-katasztrófát vizsgáló bizottságról, az egri sortűzről, a rendőrségről, a magánnyugdíjpénztárakról szóló döntésről, valamint a belvízhelyzetről beszéltek a képviselők hétfőn napirend előtt a parlamentben. Az Országgyűlés elnöke bejelentette, a Jobbik-frakció kizárta soraiból Pősze Lajost; a politikus jövőben független képviselőként folytatja munkáját.

Jobbik: szerdán tartja alakuló ülését a kolontári vörösiszap-katasztrófát vizsgáló bizottság
Kepli Lajos elmondta: a kolontári vörösiszap-katasztrófát vizsgáló bizottság szerdán megtartja alakuló ülését.
A jobbikos képviselő felidézte, hogy 1995-ben Horn Gyula akkori miniszterelnök felkérte Bakonyi Árpádot, (a Magyar Alumínium Zrt. mostani egyik tulajdonosát) hogy vezesse le a Magyar Alkumínuimipar teljes privatizációját. A becslések szerint több tízmilliárd forint értékű trösztöt tízfelé szabdalva kótyavetyélték el - jelentette ki, majd hozzátette: "az új tulajdonosok között dominánsan két család volt csak jelen az üzletágban, a Bakonyi-klán, és a Gyurcsány-Apró-klán".
Úgy fogalmazott: "a gátlástalan rablóprivatizáció a mai napig biztosítja a szocialista párt pénzügyi és gazdasági hátterét (...)".
Azt kérdezte: "mikor lesznek végre az elvtársak cellatársak is egyben?" A Jobbik megkezdi végre a valódi elszámoltatást, "húsz évet a húsz évért" - mondta.
A kormány nevében senki nem kívánt reagálni az elhangzottakra.

A KDNP az 1956-os egri sortűzről
Lukács Tamás felidézte, 1956. december 12-én sortűz dördült el Egerben, ahol nyolcan meghaltak, és mindenki hátulról kapta a golyót.
Mint mondta, egy 1958-as bírósági dokumentum alapján ismertté váltak az elkövetők egy része, az igazságszolgáltatás nem tudta érvényesíteni az áldozatok jogát.
Hozzátette: a sortűz azért történt, mert az emberek december 10-én megünnepelték az emberi jogok napját.
Hende Csaba honvédelmi miniszter felháborítónak és tragikusnak nevezte azt, ami 1956-ban történt és, mint megjegyezte, azt is, ami azóta történt. Úgy fogalmazott: elmaradtak az emberiesség elleni bűncselekményeket elkövető személyek elleni tényleges jogi szankciók.
Mint kiemelte, november 4-e gyásznappá nyilvánítása valamifajta erkölcsi elégtételt jelent.
Hangsúlyozta: "ha a közben már meghalt bűnösöket már nem is tudjuk felelősségre vonni, de legalább nevezzük őket a nevükön".

LMP: a kormány megfélemlíti a rendőröket
Dorosz Dávid úgy fogalmazott: "a kormány úgy rohangál a büntetőjoghoz, mint a kezdő háziasszony a szakácskönyvhöz".
Véleménye szerint a kormány nem képes elismerni azt, hogy hiába van kétszer annyi rendőr az utcákon, mint a Kádár-rendszerben, az emberek biztonságérzete mégis megingott.
Közölte: a totális ellenőrzés bevezetésével megindult a rendőri állomány totális megfélemlítése. Aki nem felel meg a kifogástalan életvitel szabályainak, az azonnal repül a testülettől - tette hozzá.
Elmondta, hogy a kormány jelentősen csökkentette a rendőrségi állomány ruhapénzét és a cafetériát.
"A kormány megfélemlíti a rendőröket és cserébe még pénzt is vesz ki a zsebükből" - közölte.
Kontrát Károly államtitkár azt válaszolta: egy társadalom életében a legfontosabb közösségi érték a rend.
Az államtitkár válaszában visszautasította azt, hogy a kormány megfélemlítené a rendőrséget. Alapjaiban rendült meg a rendőrség az elmúlt nyolc évben, több mint tízezer ember hagyta el a testületet - jelentette ki.
A kormány 2012 nyaráig több mint 4.200 új rendőrt állít szolgálatba - emelte ki.
Hangsúlyozta azt is: a korrupció a társadalom egyik legnagyobb betegsége, a megbízhatósági eljárás bevezetése pedig a legalkalmasabb eszköz a korrupció visszaszorítására.

Az MSZP a magánnyugdíjpénztárakról szóló döntésről
Tóbiás József arról beszélt: nem illeszkedik az európai normához az, amit a kormány az elmúlt nyolc hónapban tesz.
Közölte: 800 milliárd forinttal nőtt Magyarország adósságszolgálata a jelenlegi kormány nyolc hónapnyi működése óta.
Kiemelte: Európában és Magyarországon is alkotmányellenes, ha egy járulékot hozzájárulásnak vagy adónak nevezve elvonnak.
Bármikor, amikor az MSZP-nek lehetősége lesz rá, biztosítja a 24 százalékos nyugdíjhozzájárulás után járó állami nyugdíjjogosultságot mindenkinek, aki nem lép át az állami rendszerbe.
Cséfalvay Zoltán államtitkár azt válaszolta: kétpilléres nyugdíjrendszer működik Európa 18 országában, egy társadalombiztosítási pillér, és egy önkéntes.
A kormány nem szeretne egy olyan rendszert fenntartani, mely görgeti maga előtt az adósságokat - jelentette ki.
Az a 2.800 milliárd forintnyi vagyon, mely jelenleg a magánnyugdíjpénztáraknál van, annak több mint fele állampapírban található - mondta.

A Fidesz a belvízről
Dankó Béla a belvízproblémákról beszélt. Mint mondta, a csapadék mennyisége meghaladta a sokéves átlagot Békés megyében is.
A belterületi csapadékvíz-elvezető rendszer többé-kevésbé alkalmas lenne a települések megvédésére, azonban ez csak a védekezés egyik része - mondta.
Mint mondta, véleménye szerint tavasszal belvízi katasztrófahelyzet várható.
Ángyán József államtitkár azt válaszolta: 2009 novembere óta az évi átlagos csapadékmennyiség másfélszerese hullott le.
Hozzátette: a védekezést a folyókon levonuló árhullámok is nehezítik.
Mint fogalmazott, a védekezés elsődleges célja a települések megmentése, valamint a jövő tavasszal kialakuló rendkívüli belvízhelyzet kezelésére.
A kormány nem fogja cserbenhagyni a helyi közösségeket és a településeket - jelentette ki.

2.rész

A média átalakításáról, az előző kormány külügyi ingatlanügyeiről és a kolontári iszapkatasztrófa után a mezőgazdasági termelés helyreállításáról volt szó az interpellációk között hétfőn a parlamentben.

MSZP: mi a kormány audiovizuális politikája?
Mandur László arról beszélt, hogy a kormánypártok elképesztő elszántsággal igyekeznek felszámolni a médiavilág szabadságát. Felidézte a médiahatósági rendszer létrehozását, s azt mondta, hogy közmédiumokból fideszes pártmédiumokat faragtak. Szóvá tette az írott és online sajtóra kiróható, nagy összegű azonnali büntetéseket, ezzel álláspontja szerint "kényük szerint" bármely újságot, televíziót, internetes blogot bedarálhatnak. Mi a kormány audiovizuális politikája, hogy egy politikai erő kezébe adja a média sorsát? Miért csinálnak pártmédiumokat a közmédiumokból? - sorolta a kérdéseit.
Nyitrai Zsolt államtitkár válaszában kiemelte: az ellenzék - különösen az MSZP - az elmúlt hetekben hetet-havat összehordott, nagyon sokszor csúsztattak és riogattak. Van egy diszkrét bája, amikor az MSZP képviselői médiadiktatúrát vizionálnak - fogalmazott, hozzátéve: az elmúlt nyolc évben a közmédiát pazarlás, átláthatatlanság és működésképtelenség jellemezte. Ezt az új többség fel akarja és fel fogja számolni - szögezte le. Megjegyezte: eszerint a szocialisták nem támogatják a kiskorúak védelmét, a magyar zenei kvótát, az átlátható működést és gazdálkodást, s azt, hogy az EU-s irányelvet átültessék a médiatörvénybe.
A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament viszont 228 igen, 98 nem szavazattal jóváhagyta.

A Fidesz az elmúlt nyolc év külügyi visszaéléseiről
Gruber Attila az elmúlt nyolc év kormányzati visszaéléseiről kérdezte a külügyi tárca képviselőjét. Felidézte, hogy a moszkvai külképviselet értékét több millió dollárra többre becsülték 17 éve, mint amennyiért a szocialisták végül eladták. Mikor lesz megismerhető a vizsgálat eredménye? - kérdezte. Arra is kíváncsi volt, hogy a New York-kal szembeni adótartozás tisztázására milyen lépéseket tesznek, illetve, hogy a ferihegyi kormányváró ügyében a Malév egy évvel ezelőtti tartozásai érvényesítésére hogyhogy most tesz kísérletet?
Németh Zsolt külügyi államtitkár azt mondta, a New York-i képviseletek adótartozását húsz éven át vitatták, nemzetközi jogi normákkal ellentétesnek tartották, diplomáciai úton kísérelték meg rendezését. Azonban 2009-ben a külügyi tárca feladva az elvi álláspontot, azt mondta, meg kell egyezni, ezért egy kinti adótanácsadó irodát bíztak meg aránytalanul magas sikerdíjért. Ez a közbeszerzés mellőzésével történt, s a kötelezettség vállalásra a jogszabályokkal ellentétesen került sor. Az adótartozás ügye továbbra sem rendezett, az ügy körülményei miatt büntetőfeljelentést tettek novemberben az iroda megbízása és a sikerdíj mértéke miatt.
A ferihegyi kormányváró igénybevételével kapcsolatos szabálytalanságokról a helyzet tisztázására belső ellenőrzést indítottak. Kifejtette: 23,5 millió forintot fizettek ki szabálytalan módon, és tavaly egy 60,3 millió forintos követelés teljesítését ismerte el az előző kormányzat, a kifizetés és elismerés miatt szintén feljelentés tettek novemberben. A moszkvai ügy kapcsán az eljárás szintén folyamatban van - jelezte. A képviselő a választ elfogadta.

Jobbik: nem szereznek érvényt a törvényeknek az illetékes szervek
Bertha Szilvia arról beszélt, hogy a törvényeknek nem szereznek érvényt az illetékes szervek. Példaként saját települését, Isaszeget hozta fel, ahol szinte mindenütt vannak olyan családok, akik megkeserítik az ott élők életét. A panaszosokat azonban egyik hivataltól a másikig küldözgetik - mondta, hozzátéve: a tapasztalatok szerint a meghozott intézkedések nem váltják be a hozzájuk fűzött reményeket.
Kontrát Károly belügyi államtitkár válaszában azt mondta, hogy a kormány kiemelte feladatként kezeli a rend helyreállítását, az állampolgárok biztonságérzetének javítását. Megerősítették a pedagógusok büntetőjogi védelmét, elfogadták a három csapás törvényét, számos szigorítást fogadtak el a büntetőtörvénykönyvben. Szigorították a szabálysértési törvényt is - jegyezte meg, hozzátéve: jövőre négy és fél milliárddal több jut az igazságszolgáltatás munkájára mint tavaly, és 4200-al több rendőr fog szolgálatot teljesíteni. Biztosítani kívánják, hogy a törvények mindenkire egyformán vonatkozzanak, senki nem állhat a törvények fölött - jelentette ki.
A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament viszont 215 igen, 54 nem és 42 tartózkodással jóváhagyta azt.

Az LMP a kolontári katasztrófa utáni mezőgazdasági helyreállításról
Szabó Rebeka a kolontári katasztrófa utáni helyi gazdasági fejlesztésekről érdeklődött. Közölte: legalább ezer hektárt borít vörösiszap a térségben, és nem tudni milyen stratégiát követ a kormány a későbbi mezőgazdasági termelés szempontjából. Szerinte a lágyszárú ipari és energianövények termesztése a helyi kultúrához jobban illeszkedne, mint a fásszárúak, ami a jelenlegi információk szerint prioritást élvezne.
Milyen kártérítésekre számíthatnak az ottélők? - kérdezte.
Ángyán József államtitkár szerint kósza hírek áldozata lett a politikus. Az állam valamennyi katasztrófa okozta kárt megtéríti, a munka koordinálására miniszteri biztost neveztek ki, a terület további hasznosításáról annak mentesítése után döntenek. Arra várnak választ, az érintettek megtartják-e földjüket, értékesítik-e az államnak, vagy csereföldet kérnek. Tény, hogy az élelmiszertermelést korlátozni kívánják a területen - jelezte. Célszerű energetikai növénytermesztési bázist, a biomassza felhasználását kutató és megteremtő kísérleti területet kialakítani - fűzte hozzá.
A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament viszont 306 igen és 18 nem, 2 tartózkodással elfogadta azt.

3.rész

A Mátraterenye melletti szénerőmű-beruházásról, a magán-nyugdíjpénztári befizetésekről és miniszteri címek használatáról volt szó az interpellációk között hétfőn a parlamentben.

Ivády: nem felel meg az uniós irányelveknek a Mátraterenye melletti szénerőmű beruházás
Ivády Gábor független képviselő a Mátraterenye mellett tervezett szénerőmű-beruházás kapcsán felidézve az eddigi történéseket és az engedélyeztetés menetét azt mondta, most új eljárás alapján folytatódhat a mintegy negyven milliárdos beruházás előkészítése. Kiemelte: az erőmű éves nyersvíz-igénye 100 ezer köbméter feletti, miközben felszín alatti vizekben szegény a környék. Évente több mint 430 tonna szén beszállítására lenne szükség a kéntelenítéshez szükséges több 10 ezer tonna mészkőliszt mellett. Az erőmű üzemeltetése nem felel meg az Európai Bizottság vonatkozó direktívájának sem, s az uniós irányelveknek is ellentmond a beruházás. Tervezik-e az első nógrádi erőmű beruházás leállítását, s a cég hátterét vizsgálják-e, az ugyanis szerinte egy ciprusi offshore-cég.

Ángyán József államtitkár kiemelte: Magyarországon energiatermelő létesítmények csak a környezet és természetvédelmi előírások maradéktalan betartása esetén létesülhetnek és üzemelhetnek. Egy új erőmű engedélyezéskor a környezetvédelmi hatóság megvizsgálja a tevékenység összes lehetséges környezetvédelmi hatását, s csak akkor engedélyezi, ha az egészségre, környezetre nem jár káros terheléssel.
A tervezett hőerőmű engedélyeztetése nem zárult le, az első szakaszban van - szögezte le.
Arról, hogy ciprusi offshore cég állna a tulajdonosi háttérben, azt mondta, hogy ennek vizsgálata nem a környezetvédelmi hatóság feladata, ezt az érintett tárcának jelezni fogja, s azt kérte a képviselő is tegye ezt.
A képviselő a választ elfogadta.

MSZP: nem kellene a magán-nyugdíjpénztári befizetésekhez nyúlni
Tukacs István arról beszélt, hogy a magán-nyugdíjpénztárakról benyújtott politikai nyilatkozatban több írás szerepel a margón, mint amennyi maga a nyilatkozat. Számlát ígérnek azoknak, akik visszatérnek, de egy felosztó-kirovó rendszerben ennek mi értelme van? - kérdezte. Van ahol van ilyen, svéd modellnek hívják - jegyezte meg. Kitérve arra, hogy a nyilatkozat szerint ki kell vizsgálni a pénztárak gazdálkodását, azt kérdezte, miért nyilatkoztak akkor arról, hogy a tagok pénze veszélyben van, ha most akarnak vizsgálódni. Az irat szerinte meg akarja nyugtatni embereket, de ezt úgy lehetne, hogy nem nyúlnának hozzá ezekhez a pénzekhez - vélekedett.
Cséfalvay Zoltán államtitkár válaszában kiemelte: a politikai nyilatkozat bevett gyakorlat az Európai Unióban. A hazai nyugdíjrendszer átalakítása világos irányvonalat követ, olyan rendszer létrehozását tervezik ami nem üt évente a GDP másfél százalékát jelentő lyukat a büdzsében, s nem növeli az államadósságot egy emberöltőn át. Olyan rendszert szeretnének, ahol nem kell adókból fedezni a kötelező magánnyugdíjpénztárakba való befizetések miatt kieső bevételeket, és ezért nem kell magasan tartani az adókat, ahol a nemzedékek között szolidaritás van, s lehetővé teszi az öngondoskodást - szögezte le. Akik visszalépnek veszteségek nem érhetik - erősítette meg.
A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament viszont 260 igen, 62 nem szavazattal jóváhagyta.

MSZP: a kormány átveri Európát
Molnár Csaba (MSZP) szerint a kormány átveri Európát. Megemlítve a pártállami időket is, azt mondta: gyakorlati tény, hogy a kormánypárti politikusok itthon államtitkárnak, az unióban pedig miniszternek címeztetik magukat. Példaként Győri Enikőt és Cséfalvay Zoltánt említette név szerint, s azt mondta példanélküli, hogy államtitkárokat államminiszternek nevezzenek. Ez nem létezik Magyarországon, ezt a kormány törvényesen nem tehette volna meg - hangoztatta az ellenzéki képviselő. Hány államtitkár nevezi így magát a nemzetközi közösség előtt, hány miniszter van tulajdonképpen a kormánynak, tíz vagy több mint ötven, mint kiderült? Miért ez a csalás? - sorolta kérdéseit.
Németh Zsolt külügyi államtitkár válaszában azt mondta, hogy természetesen nem állították vissza az államminiszteri posztot. Az uniós elnökség protokolláris jellegű módosításokat megkövetelt az állami vezetők ranghasználatában, a kormány a tárcák ágazati és parlamenti államtitkárait ezért felhatalmazták a miniszteri rang használatára. Azokra vonatkozik, akik részt vehetnek az ágazatukat érintő kérdésekben a kormány ülésein, interpellálhatók, de nem érinti a közigazgatási államtitkárokat és az államtitkári rangú felsővezetőket. Rájuk nem alkalmazzák - mondta.
"Ami pedig a pártállam ön által mélyen megvetett gyakorlatát illeti, el kell ismernem az ön illetékességét" - fogalmazott az államtitkár.
A képviselő nem, a parlament viszont 224 igen, 56 nem és 41 tartózkodással elfogadta a választ.

4.rész

A magánnyugdíjpénztárakról szóló döntésről, a tűzoltók túlórapénzéről, a tervezett környei sertéstelepről, valamint az Alvinczi Péter Szeretetszolgálatról beszéltek a képviselők az azonnali kérdések és válaszok között hétfőn a parlamentben.

Az MSZP a magánnyugdíjpénztárakról szóló döntésről
Veres János (MSZP) arról beszélt: azt lehetett hallani, nyugdíjadó bevezetése lesz, majd ennek cáfolata is elhangzott. A magánnyugdíjpénztárak ellen indított harc részeként a kormány átkereszteli az eddigi nyugdíjjárulék fizetési kötelezettségét a munkáltatóknak nyugdíj-hozzájárulás fizetési kötelezettségre - jelentette ki.
Feltette a kérdést: van érdemi különbség az adójelleggel fizetendő járulékfizetési kötelezettség és az egyébként adónak tekintett befizetési kötelezettség között?
Véleménye szerint a kormány olyan adójellegű kötelezettségről beszél, ami nem keletkeztet járadékkötelezettséget és jogosultságot.
Cséfalvay Zoltán államtitkár azt válaszolta: a hozzájárulás nem azonos az adóval, célját tekintve közteher.
Mint mondta, a kormány kétpilléres nyugdíjrendszerben gondolkodik, a második pillér teljesen önkéntes.

A Jobbik a tűzoltók túlórapénzéről kérdezett
Berta Szilvia a tűzoltók ki nem fizetett túlórapénze kapcsán szólalt fel. Feltette a kérdést: a kormány miért várja el az önkormányzatoktól, hogy azok, mint munkáltatók vállalják az elmaradt túlóradíjak kifizetését?
Közölte: a túlóradíjak késése kormányzati mulasztás.
Mivel a költségvetésben külön tétel, milyen forrásból kívánja biztosítani a kormány a tűzoltók túlórapénzének kifizetését? - kérdezte.
Tállai András államtitkár azt válaszolta: a jobbikos képviselő felvetése jogos, a probléma azonban több, mint hat éves. Az előző kormánynak öt éve kevés volt ahhoz, hogy leüljön a tűzoltószakszervezetekkel, és megállapodjanak a követelésekben - jelentette ki.
Közölte: a Fidesz-KDNP kormány szándéka az, hogy a tűzoltók járandóságát kifizesse, ezért ezt kormányrendeletben kívánja szabályozni.
Hozzátette: jogi értelemben ma az önkormányzatokat terheli a kifizetés.

Az LMP a környei sertéstelep kapcsán kért szót
Szabó Rebeka arról beszélt, hogy a Komárom-Esztergom megyei Környe közelében holland tulajdonú sertéstelep épül a helyiek tiltakozása ellenére. Mint mondta, a tervezett évi százezer hízósertés felnevelését célzó telep évente legalább hatvankilencezer köbméter hígtrágyát termel, amelynek elhelyezésére legalább 1400 hektár földterületre lenne szükség.
A magas nitráttartalmú hígtrágya helytelen kezelése környezeti katasztrófát is okozhat - jelentette ki.
Ángyán József államtitkár azt válaszolta: a tárca szándéka az, hogy fenntartható irányba fejleszti a magyar agráriumot. Minden olyan esetben, mikor az európai normáknak nem megfelelően működik egy beruházás, ennek környezetvédelmi kockázatait a hatóságok vizsgálják.

A Fidesz az Alvinczi Péter Szeretetszolgálatról kérdezett
Talabér Márta az Alvinczi Péter Szeretetszolgálat ügye kapcsán szólalt fel. Mint mondta, a szeretetszolgálatot a horvátországi magyar református keresztény egyház magyarországi egyházteste alapította.
Elmondta, a szeretetszolgálat működési engedélye több vonatkozásban jogszabálysértő, így az államkincstár visszavonta az állami támogatásra vonatkozó határozatát. A szeretetszolgálat továbbá nem fizette ki több száz szociális munkásnak a munkabérét sem - közölte.
Feltette a kérdést: a jogszabályok miért teszik lehetővé, hogy olyan, valamilyen egyház keretén belül működő szervezetek működhessenek, melyeknek befolyásos tagjai ellen büntetőeljárás folyik?
Halász János államtitkár azt válaszolta: 1,8 milliárd forintnyi állami normatíva kifizetését kellett leállítani a konkrét ügynél. Hozzátette: 2009-ben ez a szervezet 344 millió forintos problémát okozott, ugyanis fizetésképtelensége miatt az akkori minisztériumnak kellett jótállni a kötelezettségéért.

5.rész

Az üzemanyagárak emelkedéséről, az Országos Fogyatékosügyi Tanácsról, valamint a PPP-konstrukciókról kérdeztek a képviselők az azonnali kérdések és válaszok között hétfőn a parlamentben.

Az MSZP az üzemanyagárak negatív rekordjáról
Kovács Tibor (MSZP) az üzemanyagárak negatív rekordjáról beszélt. Mint mondta, 2008-ban, a válság kirobbanásakor, az üzemanyagok ára elérte a 300 forintot, mostanra ez 360 forintra emelkedett. Mit tesz a kormány annak érdekében, hogy megfékezze az üzemanyagárak emelkedését? - kérdezte.
Fónagy János államtitkár azt válaszolta: a belföldi üzemanyagár a mindenkori világpiaci áraktól és a forint árfolyamától függ. Az üzemanyagok jövedéki adóterhe pedig a költségvetés alapvető, meghatározó része, és ezzel a költségvetés most is számol - tette hozzá.

A Jobbik a gyerekek sérelmére elkövetett bűncselekmények kapcsán kérdezett
Lenhardt Balázs (Jobbik) arról beszélt: Borsod megyében szülők a saját gyerekeik sérelmére éveken keresztül követtek el bestiális tetteket. Most egy bíró "ezeket a pszichopata bűnözőket" szabadlábra helyezte - tette hozzá.
Felidézte: Szögi Lajost egy "feldühödött cigányhorda halálra rugdosta és verte", Nógrádbercelen pedig majdnem egy vételen autóst "vertek megint agyon a cigányok". "Mikor és milyen módon vetnek véget a cigányterrornak?" - kérdezte.
Kontrát Károly államtitkár azt válaszolta: a borsodi ügyben egy bíró engedte szabadon a szülőket, nem pedig a rendőrség, és nem is a Belügyminisztérium. Mint mondta, a rendőrség kiemelt célcsoportként védi a gyermekeket.
Közölte: a Belügyminisztérium 2011 nyarára új koncepciót dolgoz ki ezen bűncselekmények hatékonyabb megelőzése érdekében.

LMP: miért nem egyeztetet a kormány a fogyatékossággal élő embereket képviselő szervezetekkel?
Szabó Tímea (LMP) az Országos Fogyatékosügyi Tanács kapcsán elmondta: a kormánynak a megalakulása óta több alkalommal is egyeztetnie kellett volna a fogyatékossággal élő embereket képviselő szervezetekkel, azonban szavai szerint a kormány egyetlen egyszer sem hívta össze a tanácsot.
Miért nem egyeztetet a kormány a fogyatékossággal élő embereket képviselő szervezetekkel? - kérdezte.
Halász János államtitkár azt válaszolta: a kormány egyeztet a fogyatékos szervezetekkel. Mint mondta, a kormány kiemelten fontosnak tartja a fogyatékossággal élő gyermekek és felnőttek foglalkoztatását, esélyegyenlőségét és foglalkoztathatóságát.

A Jobbik a PPP-konstrukciókról kérdezett
Bödecs Barna (Jobbik) azt kérdezte: egyetért-e a kormány azzal, hogy a BKV továbbra is a PPP-konstrukciót részesíti előnyben a közvagyon gyarapítása helyett?
Mint mondta, a BKV az önkormányzati választásokat követően olyan minibusz beszerzési tendert bírált el, amely tartalmát tekintve nem más, mint PPP-konstrukció.
A főváros és a BKV miért PPP-konstrukciót alkalmaz pénzügyi lízing vagy flottabérlés helyett? - tette fel a kérdést.
Fónagy János államtitkár azt válaszolta: a BKV nem állami cég, tulajdonosa a főváros. Hozzátette: Magyarországon PPP-konstrukció alatt kifejezetten a rendelkezésre-állási díj alapú projekteket értik.

6.rész

A kérdésekkel folytatódott hétfőn a parlament munkája. Ennek során a köztisztviselők elbocsáthatósága, az egészségügyi dolgozók bére, az art-mozik támogatása és a jégkár is napirendre került.

Az MSZP a köztisztviselőkről
Nyakó István (MSZP) arról beszélt, hogy olyan törvényjavaslat került a parlament elé, amely szerint a közigazgatásban dolgozó köztisztviselők munkaviszonyát indoklás nélkül megszüntethetik. Feltette a kérdést, hogy a közigazgatási és igazságügyi tárcánál egyetértenek-e a javaslatokkal.
Rétvári Bence államtitkár azt mondta, hogy a javaslat október vége óta látható a parlament honlapján és csak azért került most a Ház elé, mert arról hosszú egyeztetési folyamatot folytattak le.
Kijelentette, hogy a köztisztviselőket közpénzből fizetik, ezért senkit nem szabad benntartani a közszférában, akinek a munkavégzése nem hasznos. Hangsúlyozta, hogy ez nem válhat önkényessé, de ha valakit mégis így mentenek fel, akkor azt a bíróság visszahelyezi az állásába.

A Jobbik a közfeladatot ellátó egészségügyi dolgozókról
Gyenes Géza (Jobbik) arra emlékeztetett, hogy Szócska Miklós államtitkár novemberben egy kérdésre válaszolva azt mondta, hogy a közszférában minden esetben kipótolják a jövedelmet, ha nettó jövedelemcsökkenés következik be. Feltette a kérdést, hogy ez vonatkozik-e valamennyi az egészségügyben közfeladatot ellátó személyre.
Halász János azt mondta, hogy az adó és járulékváltozások miatti nettó illetménycsökkentés kompenzációjáról szóló kormányrendelet még nem készült el. Hangsúlyozta, hogy a kompenzáció a készülő javaslat szerint nem terjed ki azokra a munkavállalókra, akik habár közfeladatot látnak el, de nem költségvetési szervnél állnak alkalmazásban.

A Fidesz az art-mozikról
Lukács László (Fidesz) azt kérdezte, hogy a Nemzeti Erőforrás Minisztérium hogyan segíti az úgynevezett art-mozik működését. Véleménye szerint a digitális technológiára történő átállás segítené a magaskultúra és a vidéki közösségi művelődés támogatását.
Halász János válaszként kijelentette, hogy a kormány 2011-től százmillió forinttal támogatja az art-mozik működését, hogy az értékes alkotások mindenki számára hozzáférhetőek legyenek.

Az MSZP a latin-amerikai országok függetlenségéről
Vadai Ágnes (MSZP) azt mondta, hogy a latin-amerikai országok idén emlékeznek meg függetlenségi harcuk kezdetének kétszázadik évfordulójáról. Feltette a kérdést, hogy Magyarország hogyan kívánja az Európai Unió soros elnökeként az ezekkel az országokkal fenntartott uniós kapcsolatokat fejleszteni.
Németh Zsolt külügyi államtitkár kijelentette, indokolt Latin-Amerika helyének és szerepének átértékelése. Azt mondta, elsősorban azokkal az országokkal törekednek együttműködésre, amelyekkel az értékrend hasonlóságára illetve az érdekazonosságra épülő baráti viszont lehet kialakítani. A kiemelt fontosságú partnerországok közé sorolta Brazíliát, Argentínát, Mexikót és Chilét, de közölte, hogy más államokkal is keresik az együttműködés lehetőségét. Hozzátette, hathatósabb támogatást szeretnének nyújtani a latin-amerikai magyarságnak is.

A Jobbik a jégkárok utáni felszámolásáról kérdezett
Endrésik Zsolt (Jobbik) azt kérdezte Ángyán József államtitkártól, hogy a minisztérium mikor és milyen formában tud segíteni Bánrévének és a szomszédos településeknek, amelyeket végkár ért júliusban.
Kifejtette: a vis maior alapból kaptak támogatást a kármentesítésre, de a veszélyes hulladéknak minősülő törmelékek elszállítására már nem maradt pénz. Elmondása szerint ennek költsége 40 millió forint lenne, amelyet a község nem tud kifizetni, a hatóságok viszont megbírságolhatják így a települést.
Ángyán József úgy válaszolt: felvették a kapcsolatot a környezetvédelmi hatóságokkal, és megegyeztek abban, hogy az anyagok hatástalanításáig méltányosan fognak eljárni. Elmondta azt is, komolyan veszik a veszélyes hulladék elszállítását.

A kérdések után Szabó Rebeka (LMP) ügyrendben kért szót és azt kérte az elnöklő Jakab Istvántól, hogy legközelebb teremtsen rendet akkor, amikor egy képviselő olyan kifejezéseket használ, amelyek alkalmasak egy népcsoport megbélyegzésére. Elmondta, Lenhardt Balázs jobbikos képviselő a "cigányterror" kifejezést használta, és ez sérti a Ház méltóságát.

Jakab István nem engedte meg, hogy Szabó Rebeka végigmondja felszólalását, kikapcsolta mikrofonját és azt mondta, az ülés vezetését a képviselők nem kritizálhatják.

A szó elvétele miatt Schiffer András, az LMP frakcióvezetője a házbizottság rendkívüli összehívását kezdeményezte, amelyre este 10 órakor kerül sor.

Olvasóink írták

  • 1. rick_ 2010. december 13. 19:25
    „első...

    csak gondoltam kipróbálom :)”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Januártól ismét naptári napokban számolják a határidőket

Január elsejétől munkanapok helyett újra naptári napokban számítják a határidőket a közigazgatási… Tovább olvasom