Kisalföld logö

2017. 12. 13. szerda - Luca, Otília 0°C | 9°C Még több cikk.

MSZP: Lázár úgy küzd az oligarchák ellen, hogy velük irat törvényt

Az Országgyűlés hétfőn vizsgálóbizottságot állíthat fel a Malév 2010 előtti működésének elemzésére, továbbá megnevezheti a vörösiszap-katasztrófa felelőseit.
00:05 - Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletről, a kormányzati bérkompenzációról, illetve a cukorgyárak privatizációjáról szóló részletes vitákkal zárult a parlament hétfői ülése.

Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletről is folytatódott a vita
Gőgös Zoltán (MSZP) az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletről szóló törvény módosítására tett előterjesztés részletes vitájában azt javasolta, hogy az élelmiszerbiztonsági stratégiáról az Országgyűlés döntsön és ne a Vidékfejlesztési Minisztérium. Mint mondta, biztos benne, hogy jó szabályozás születik, annak betarthatóságáról azonban már nincs meggyőződve.
Szabó Rebeka (LMP) elfogadhatatlannak nevezte, hogy a mezőgazdasági bizottság szinte teljes egészében megváltoztatta Tarnai Richárd kereszténydemokrata javaslatát.
Magyar Zoltán (Jobbik) ugyancsak nehezményezte a testület fideszes többségének eljárását, ám mint mondta, a téma fontossága miatt ennek ellenére is támogatják az előterjesztést.
Ódor Ferenc (Fidesz) arra hívta fel a figyelmet, hogy a mezőgazdasági bizottság módosító javaslatai jobbá tették az eredeti előterjesztést.
Tarnai Richárd (KDNP) zárszavában azt mondta, a mezőgazdasági bizottság módosító javaslata nem változtatta meg, csak kiegészítette eredeti indítványát.
Az ülést vezető Ujhelyi István lezárta a részletes vitát.

Kormányzati bérkompenzáció
Az Országgyűlés ismét napirendjére vette a bérkompenzációról szóló kormányzati javaslatot, a képviselők ezúttal a módosító indítványokról szólhattak.
Kara Ákos (Fidesz) egyik saját indítványát ismertetve azt szorgalmazta, hogy a visszamenőleges béremelés elhatározásakor már nem, de korábban még foglalkoztatott dolgozók is kaphassanak a bérkompenzációból.
Gőgös Zoltán (MSZP) az általános vitához hasonlóan azt emelte ki, hogy ez a javaslat egy "rossz adópolitikára adott rossz válasz", így inkább az egykulcsos személyi jövedelemadó megváltoztatását kérik.
Bertha Szilvia (Jobbik) szerint a módosító javaslatok tovább bonyolítják a bérkompenzáció rendszerét, így szerinte a kormány megint olyat alkotott, ami használhatatlan lesz.
Ujhelyi István ezt az általános vitát is lezárta.

A 2012-es költségvetés módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitájában nem volt felszólaló.

A cukorgyárak privatizációjával kapcsolatos vizsgálóbizottság jelentéséről szóló javaslat részletes vitájában Varga Géza (Jobbik) azt mondta, a biztosság nem volt elég határozott a felelősök megállapításában. Font Sándor (Fidesz) a vitában elhangzottakra úgy reagált, hogy a Jobbiknak lett volna lehetősége bármilyen irományt bekérni a bizottsági munka során.

Napirend után a Dániel-forrásról Magyar Zoltán (Jobbik) napiren dutáni felszólalásában a Lővérekben található Fehér Dániel-forrásról, illetve névadójáról beszélt "Mi lesz veled vidék?" című felszólalás-sorozatában.

A felszólalást követően Ujhelyi István - nem sokkal éjfél előtt - lezárta a hétfői ülésnapot. A parlament kedd reggel 9 órakor folytatja munkáját.


23:55 - Általános és részletes vitákkal folytatódott a Parlament hétfői ülése. A viták során a görögkatolikus egyházról, a hungarikumokról és a kuláküldözésről is szó esett.

LMP: olyan a törvénygyár, mint az egykori szocialista autógyártás
Scheiring Gábor, az LMP vezérszónoka a közpénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló javaslat kapcsán vezérszónokként megjegyezte, a fideszes törvénygyár olyan, mint a szocialista autógyártás, amikor a gyártósorról legördült autót egyből javítani kellett. Szerinte most két hónap elteltével "sufnituningolni" kell az államháztartási törvényt. A fideszes Dancsó József - aki Kósa Lajossal közösen jegyzi a javaslatot - a vitában elhangzottakra úgy reagált, hogy a hozzászólások nagy része nem a javaslatról szólt, hanem a felszólalók a Költségvetési Tanácsról és az államháztartásról fejtették ki álláspontjukat.
Az országgyűlés ezt követően részletes vitára bocsátotta a javaslatot.

Latorczai János bejelentette, hogy a Volánbusz reorganizációját vizsgáló bizottság felállításáról szóló javaslat részletes vitája elmarad, mert a módosító javaslatok nem voltak szabályosak.

Határozatban ismernék el a görögkatolikus közösség munkásságát
A képviselők ezt követően lefolytatták a máriapócsi kegyhelyről és a magyar görögkatolikus közösség társadalomban betöltött szerepéről szóló határozati javaslat általános vitáját. A javaslatban - a Hajdúdorogi Görögkatolikus Egyházmegye felállításának századik évfordulójára emlékezve - kinyilvánítják, hogy a magyar görögkatolikus közösség társadalmi szerepvállalása és az a missziós szolgálat, amelyet az ifjúság, a családok, és hátrányos helyzetben élők körében végez, felbecsülhetetlen érték az egész ország számára.

Seszták Miklós vezérszónok felszólalásában a görög egyházmegye tanításainak fontosságáról beszélt és azt mondta, ezek az oszlopok jelölik ki az ember életútját, és ezekre a hagyományokra Magyarországnak is szüksége van.
Ékes Ilona (Fidesz) szerint Máriapócs a nemzeti összefogást is szimbolizálhatja, és a kegyhely egyben minden magyar ember számára "értéktartalommal" bíró jelkép is.
Simicskó István (KDNP) azt mondta: az ország mentális és morális adósságban is van, ezeket folyamatosan törlesztik, így ezzel a határozati javaslattal is.
Mirkóczki Ádám (Jobbik) bizodalmát fejezete ki azzal kapcsolatban, hogy a javaslat elfogadása egy folyamat kezdete, mivel sok olyan közösség, felekezet, emlékhely van, amely szintén méltó lenne hasonló elismerésre.
Nyakó István (MSZP) több személyes élményét osztotta meg a parlamenttel. Simicskó István az előterjesztő nevében köszöntet mondott azért, hogy minden frakció támogatta az előterjesztést.

A hungarikumtörvény részleteiről vitatkoztak a képviselők
A hungarikumtörvényről szóló javaslat részletes parlamenti vitájában Pál Béla (MSZP) és Szili Katalin (független) egyaránt azt szorgalmazta, hogy az Országgyűlés a szakmai szervezetek meghallgatása nélkül semmit se nyilváníthasson hungarikummá, míg Szabó Rebeka (LMP) a civilek részvételének biztosítását kérte a tervezett hungarikum bizottságban.
A kereszténydemokrata Simicskó István szintén ezen testületen módosítana, szerinte ugyanis a parlamentnek érdemes lenne az eredetileg javasolt egy személy helyett további két főt is delegálnia. Frakciótársa, Lezsák Sándor erre válaszolva ugyanakkor az kezdeményezte, hogy a viták elkerülése érdekében a Ház inkább öt személyt delegáljon, így minden frakció képviseltetve lehetne a hungarikum bizottságban. Utóbbi felvetést Magyar Zoltán (Jobbik) is támogathatónak tartotta.
Az ülést vezető Jakab István lezárta a részletes vitát.

Megemlékezés a kuláküldözésekről
A kuláküldözések idején tönkretett magyar gazdákról való megemlékezésről szóló határozati javaslat részletes vitájában Gőgös Zoltán (MSZP) annak a véleményének adott hangot, hogy szerinte a fiatalokat nem lehet majd elérni ismeretterjesztés céljából. Murányi Levente (Jobbik) azt mondta, a javaslat megszavazásával elégtételt adnak, és megakadályozzák, hogy az emberek elfelejtsék a meghurcoltatást.
Ezt követően az elnöklő Ujhelyi István lezárta a részletes vitát.


21:00 - Az önkormányzatok számára adja meg a lehetőséget működési célú hitelek felvételére az egyes közpénzügyi tárgyú törvények módosítása és más törvényekkel való összhangjának biztosítása, amelynek általános vitáját hétfőn folytatta le a Ház.


Éven túli működési hitel felvételére nyújt lehetőséget a helyi önkormányzatok számára az egyes közpénzügyi tárgyú törvények módosítása - mondta előterjesztői expozéjában a fideszes Dancsó József, aki Kósa Lajossal közösen jegyzi a javaslatot.

Mint mondta, az előterjesztés az államháztartási törvény és a gazdasági stabilitásról szóló jogszabályok módosítja annak érdekében, hogy a 2012-es költségvetésük tervezésekor nehézségekkel küzdő önkormányzatok számára lehetőség nyíljon arra, hogy hiányuk finanszírozására a kormány hozzájárulásával működési célú hiteleket vehessenek fel, ha ez nem veszélyezteti az államadósság csökkentésének követelményét.

A politikus fontosnak nevezte, hogy a törzsvagyon vagy a normatív hozzájárulások ne szolgálhassanak fedezetül az önkormányzati kötvénykibocsátáshoz vagy hitelfelvételhez. Ugyanakkor kivételek meghatározását is szükségesnek tartotta, ide sorolta a likvid hiteleket, valamint az európai uniós forrásból finanszírozott költségvetési támogatások előfinanszírozása céljából felvett hiteleket.

A módosítás kimondja azt is, hogy nemzetközi pénzügyi intézményekkel létrehozandó megállapodásokat az államháztartásért felelős miniszter köti meg, valamint azt, hogy az önkormányzati által kiszabott bírságok is behajthatók adók módjára. Az előterjesztés szerint a képviselőtestület felhatalmazást adhat a polgármester számára a kiadási előirányzaton belüli átcsoportosításra.

Dancsó József elmondta azt is: a módosítás előírja a Költségvetési Tanács elnöke számára, hogy nem folytathat más kereső tevékenységet, kivéve az oktatást vagy a szerzői jogvédelem alá eső tevékenységet.
Szatmári Kristóf államtitkár a kormány támogatásáról biztosította az előterjesztőt.

Fidesz: az előterjesztés összhangot termet a jogszabályok között
A fideszes Nagy Csaba hangsúlyozta: azzal, hogy az adott évben még lehetőség nyílik működési hiány tervezésére, az előterjesztés megteremti az összhangot az önkormányzati törvényben foglaltak és az egyes közpénzügyi tárgyú törvények között. Mint mondta, ez az önkormányzatok rugalmas működése érdekében fontos.

A képviselő üdvözölte, hogy az előterjesztésben megjelenik a pénzforgalmi szemlélet, valamint azt, hogy az oktatási és a szociális ellátásban a javaslat megszünteti a támogatások többletigénylésének lehetőségét.

Kijelentette: rég várt szabályozási elem, hogy az önkormányzat által kiszabott bírságok is behajthatóvá válnak adókként. Hangsúlyozta azt is, hogy az előterjesztés erősíti a költségvetési tanács függetlenségét.

MSZP: bebizonyosodott, hogy a korábbi kritikák helyénvalóak voltak
A szocialista Veres János szerint az előterjesztés azt bizonyítja, hogy az államháztartási és a stabilitási törvényekkel kapcsolatban megfogalmazott ellenzéki kritikák helyénvalóak voltak, előbbivel kapcsolatban kijelentette: a kormányoldal használhatatlan államháztartási törvényt alkotott.

Kifogásolta, hogy az előterjesztés szerint a kibocsátott értékpapírokat a kibocsátási értéken kell figyelembe venni.

Fontos demokratikus elvet sért az - mondta -, hogy a képviselőtestület az előirányzatok módosításának jogát átruházhatja a polgármesterre vagy a pénzügyi bizottságra.

A politikus furcsa anomáliának nevezte, hogy a nemzetközi pénzügyi intézményekkel való megállapodások aláírására az államháztartásért felelős miniszter lesz jogosult, miközben a tárgyalásokat nem ő folytatja le.

A képviselő személyre szabott jogalkotásként értékelte, hogy most, amikor már nem a más tisztségekkel is rendelkező Járai Zsigmond a Költségvetési Tanács elnöke, az előterjesztés meghatározza a testület vezetőjének díjazását.

KDNP: a jogszabály növeli az önkormányzatok mozgásterét
Habis László a KDNP vezérszónoka frakciója nevében úgy ítélte meg a jogszabálytervezetet, mint amelyik növeli az önkormányzatok önállóságát és mozgásterét. Ilyennek nevezte azt a változást, amelyik alapján lehetővé válik, hogy a többcélú kistérségi társulások gazdálkodása különböző szervezeti kereteken belül valósulhasson meg.

Korrekciós lépésnek nevezte azt, hogy az önkormányzatok dönthetik el, melyik bankban helyezik el szabad pénzeszközeiket. Pozitívnak tartotta, hogy a tervezet ösztönzi az átmeneti gazdálkodásról szóló rendeletalkotást. Végül a tervezetet támogatva bevételnövekedési lehetőség nevezte, hogy az önkormányzati hatósági bírságokat adóként szedhetik be.

Jobbik: a jogszabály slampos és felületes
A Jobbik véleményét ismertető Nyikos László azt mondta, hogy a kormányzatot jellemző törvénykezési "düh" magában hordozta azt a veszélyt, ami be is következett: a kormánypártok sok rossz jogszabályt is alkottak. A politikus emlékeztetett arra, hogy decemberben egyik ellenzéki párt sem szavazta meg a módosítás előtt álló jogszabályokat.
Feltette a kérdést, hogy a kormánypárti padsorokban ülő gyakorló polgármesterek nem látták-e a törvény hibáit két hónappal korábban.
Alapvető jelentőségű problémának nevezte, hogy az újradefiniált önkormányzati pénzmaradványok ellenőrzésével senki nem foglalkozik majd.

A vezérszónok arra is felhívta a figyelmet, hogy alaptörvény szerint a Költségvetési Tanács (KT) elnöke tagja a testületnek. Hozzátette, hogy a stabilitási törvény alapján a KT tagjai illetményre nem jogosultak, de most tárgyalt a jogszabály mégis miniszteri illetményhez juttatná a testület elnökét. Megjegyezte, hogy a tervezet gondoskodik arról, hogy az elnöknek legyen titkárnője és gépkocsija, de arról már nem, hogy szakapparátus segítse a munkáját.

20:10 - Az Országgyűlés hétfőn elfogadta a 2006. őszi rendőri erőszakot vizsgáló Balsai-jelentést, és határozatban mondta ki a Mal Zrt. felelősségét a kolontári vörösiszap-katasztrófáért. Döntöttek a képviselők arról is, hogy parlamenti bizottság jön létre a Malév privatizációjának kivizsgálására, és hogy a húszmillió forint alatti devizakölcsönökhöz lehet majd igényelni az árfolyamgátat.


Iszapömlés - Határozatban mondták ki a Mal Zrt. felelősségét
Az Országgyűlés határozatban mondta ki, hogy döntően a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt.-t tartja felelősnek a kolontári vörösiszap-katasztrófáért; egyetértve ezzel az ügy kivizsgálásra létrehozott bizottság jelentésével.

A képviselők 290 igen szavazattal, 46 nem ellenében szavazták meg a vörösiszap-katasztrófa ügyében alakult vizsgálóbizottság jelentésének elfogadásáról szóló határozatot.

Ebben kimondják: az Országgyűlés egyetért a bizottság végkövetkeztetésével, amely szerint a 2010 októberében történt ipari katasztrófa "elsődlegesen és döntően a Mal Zrt. ipari tevékenységével összefüggésben, az ő felelősségi körében következett be". Ugyanakkor azt is megállapítják, hogy a felelősségben, ha nem is közvetlenül, de osztoznak a Mal Zrt. létesítését engedélyező hatóságok, továbbá az ellentmondásos szabályozást elfogadó jogalkotók és a hatóságok működtetéséért felelős kormányok.

Parlamenti bizottság jön létre a Malév privatizációjának kivizsgálására
Tíztagú parlamenti vizsgálóbizottság jön létre az Országgyűlés döntése alapján a Malév és a Budapest Airport (BA) privatizációja, valamint a légitársaság visszaállamosítása körülményeinek kivizsgálására.
A fideszes Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos kezdeményezését 273 igen, 52 nem és 3 tartózkodás mellett fogadta el a Ház.
A testület vizsgálatának - a megszavazott határozat szerint - választ kell adnia arra a kérdésre, hogy 2004 és 2006 között hogyan zajlottak az állami tulajdonú Malév-részvények értékesítését célzó eljárások, hogyan választották ki a 2006-os vagyonértékelést végző céget, a privatizáció során mennyire érvényesültek az állam érdekei, továbbá milyen vezetői döntések járultak hozzá ahhoz, hogy az orosz VEB banknak a kisebbségi részesedése ellenére "általános" vétójoga lett a légitársaságban. Budai Gyula Oszkó Péter szerepét is vizsgálná, jelesül azt, hogy a volt pénzügyminiszternek - aki 2011-ben a Wizz Air igazgatósági tagja lett - van-e, és ha igen, mikortól és mekkora tulajdonrésze a Wizz Airben.

A húszmillió forint alatti devizakölcsönökhöz lehet majd igényelni az árfolyamgátat
Az Országgyűlés változtatott a nemzetgazdasági miniszter devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről szóló törvénymódosító javaslatán. A Ház kormánypárti és szocialista képviselők szavazatával úgy írta át az indítványt, hogy az árfolyamgát ne a lakás érteke, hanem a hitel felvételkori összege alapján legyen igényelhető, azoknak, akik kevesebb mint 20 millió forint értékben adósodtak el. A módosítást LMP-s képviselők nem támogatták, míg a Jobbik tartózkodott a szavazáson.

A parlament a fideszes Rogán Antal javaslatára döntött így, aki egy másik módosító indítványában 15 millió forintra csökkentette volna ezt az értékhatárt. A kormánypárti politikus indoklásában azt közölte, az országgyűlési képviselők így három alternatíva közül választhatnak: a minimum tizenötmilliós korlát a hitelfelvevők mintegy 85 százaléka, a húszmilliós körülbelül az érintettek 95 százaléka, míg az eredetileg benyújtott, harmincmilliós értékhatár a hitelfelvevők 99 százaléka előtt nyitná meg az árfolyamrögzítést.

Elfogadta a parlament a 2006. őszi rendőri erőszakot vizsgáló Balsai-jelentést
Elfogadta a parlament Balsai Istvánnak a 2006. őszi erőszakos rendőri fellépésről készített jelentését. Az időközben alkotmánybíróvá választott fideszes politikus miniszterelnöki megbízottként arra jutott, hogy az ügyben szükséges Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök politikai és jogi felelősségének vizsgálata, és úgy ítélte meg, felvetődhet a terrorcselekmény elkövetésének lehetősége is.

A Ház 279 igen szavazattal 11 nem ellenében, 3 tartózkodás mellett hagyta jóvá a Balsai-jelentést. Az erről szóló országgyűlési határozat alapján a kormánynak április 15-ig jelentést kell készítenie arról, hogy a 2006 őszén bizonyítottan törvénytelenül fellépő rendőrök, valamint az intézkedéseket irányító rendőri vezetők közül hányan szolgálnak ma is a rendőrség állományában. A dokumentumnak arra is ki kell térnie, hogy közülük a kormányváltás óta hányan láttak el, illetve töltenek be jelenleg rendőrségi vagy állami vezetői feladatot, beosztást.

A javaslat elfogadásával a Ház arra is felkérte a kormányt, hogy április közepéig jelentésben foglalja össze, a 2006. szeptember 19-e és 22-e között, valamint október 23-án lezajló tömegdemonstrációkon a védtelen és békés polgárokkal szemben törvénytelenül fellépő rendőrök felelősségre vonása érdekében milyen intézkedések történtek, hány rendőrrel szemben indult fegyelmi- és büntetőeljárás, és azok milyen eredménnyel zárultak.

A kommunizmusban kitelepítettekre emlékezik határozatban a Ház
A kommunista diktatúra által elkövetett tömeges kitelepítések hatvanadik évfordulója alkalmából határozatot fogadott el az Országgyűlés. A dokumentum leszögezi: szükséges méltóképpen megemlékezni az önkény áldozatairól.

A határozat szerint - amelyet 323 támogató szavazat, két nem ellenében és egy tartózkodással fogadott el a parlament - fel kell hívni a figyelmet a totális diktatúra, valamint a kollektív bűnösség elvén alapuló kitelepítés embertelenségére.


17:50 - A temerini fiatalok ügyével, valamint a vetőmagok ellenőrzésével foglalkoztak a további azonnali kérdések az Országgyűlés hétfői ülésén, majd a kérdésekkel folytatta munkáját a Ház.

KDNP: Mi lesz a temerini fiatalokkal?
A kereszténydemokrata Stágel Bence arra várt választ: mi lesz azzal a Szerbiában élő öt magyar fiúval, akiket 2004-ben börtönöztek be, amiért Temerinben megvertek egy szerb férfit.

Arra várt választ: a Külügyminisztérium napirenden tartja-e az elítélt fiúk ügyét, akiket szerint nemzetiségük miatt ítéltek ilyen súlyos büntetésre.
Németh Zsolt államtitkár igennel válaszolt, hozzátéve: Magyarország elkötelezett a mellett, hogy a temerini fiúkat mielőbb szabadon bocsássák.

Mint mondta, a diplomáciai tárgyalás sok szálon fut, a köztársasági elnök mellett Orbán Viktor miniszterelnök is tett lépéseket ebben az ügyben, és Boris Tadic szerb elnök is kilátásba helyezte a kegyelmet, ám hogy ez mikor következhet be, az egyelőre nem tudható.

LMP: a vetőmagok ellenőrzésére lenne szükség
Az LMP-s Szabó Rebeka azt szorgalmazta, hogy az ellenőrző hatóságok jelenleg, a vetés idején a vetőmagvak ellenőrzésére koncentráljanak.
Kérdésként azt fogalmazta meg: mikor várható, hogy a kormány előrukkol az úgynevezett GMO-stratégiával annak érdekében, hogy a külföldi hibás lépések következményeit ne a magyar gazdák viseljék.
Budai Gyula államtitkár hangsúlyozta, hogy a kormány továbbra is zéró toleranciát hirdet a génmódosított mezőgazdasági termékek ellen, és kitart az unióban legszigorúbb előírások mellett.

Hangsúlyozta: a GMO-mentesség az alaptörvényben rögzített.

Az MSZP az ócsai beruházásra kérdezett rá
A szocialista Simon Gábor az Ócsára tervezett szociális lakóparkkal kapcsolatban kifogásolta, hogy a beruházásról alig vannak információk.
Mint mondta, a tervezés zártkörű meghívásos pályázatán három cég kapott felkérést. Arra várt választ: minek alapján választották ki a cégeket és tudható-e a beruházás ütemterve?

Tállai András államtitkár válaszában közölte: a Belügyminisztérium a közbeszerzési törvény alapján hirdetett eredményt mind a családi házak tervezését mind a közműhálózat és kerékpárút-hálózat tervezésében, előbbit a Kvadrum Építész Kft. nyerte nettó 24 millió forintért, utóbbit az Unitef 83 Ztr. Mintegy 24 millió forintért.

Hozzátette: a tervezés zajlik, ha elkészül, indulhat a kivitelezés pályáztatása, ami mintegy két hónapot vesz igénybe, majd a kivitelezés. Hangsúlyozta: nyár végére 80 lakás készülhet el.

Az MTI felvételei.


MSZP: a gyengénlátók nem tudták interneten kitölteni a népszámlálási ívet
A szocialista Tóth Csaba arra mutatott rá: sérült a vakok esélyegyenlőséghez való joga azzal, hogy a népszámlálási kérdőívet egy szoftverhiba miatt nem tudták az interneten keresztül kitölteni. Arra kérdezett rá: ezért ki a felelős?

Rétvári Bence államtitkár elmondta: a KSH igyekezett orvosolni a problémát, de valóban történt mulasztás. Kijelentette ugyanakkor, hogy nem várt igény mutatkozott az elektronikus kitöltés iránt, a családok 20 százaléka választotta ezt a módot.

LMP: mikor lesz átlátható a frekvenciapályázat?
Az LMP-s Karácsony Gergely szerint az új médiaszabályozásban nem átlátható a rádiós frekvenciák pályáztatása. Szerinte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa a Fidesz-közeli médiabirodalmak építését segíti döntéseivel. Azt mondta: ezt bizonyítja a Lánchíd Rádió esete, amely több vidéki frekvenciát nyert el helyi tartalmak sugárzását ígérve, ám később a médiatanács hozzájárult egy olyan szerződésmódosításhoz, amely által ezek az adók is a budapesti műsort sugározzák.


Fónagy János államtitkár kijelentette: a jelenlegi pályázati rendszer átlátható, és széleskörű garanciákat tartalmaz.

A Lánchíd Rádióval kapcsolatban megjegyezte: a rádió tizennégy pályázaton indult, de csak öt frekvenciát nyert el.

Jobbik: megvágták a 2006 őszi rendőrségi felvételeket
Zagyva György Gyula (Jobbik) azt mondta, hogy a 2006. október 23.-i tömegoszlatásról szóló, korábban harminc évre titkosított, majd ez alól feloldott rendőrségi felvételek dátumrögzítőjéről az látszik, hogy azokat megvágták, miközben a "legfontosabb események, például a 2. és 3. bevetési alosztály teljes anyaga hiányzik". A politikus hangsúlyozta, hogy így sem az eseményeket vizsgáló Balsai István sem az üggyel foglalkozó Országgyűlés albizottság nem kaphatta meg a teljes anyagot. Hangsúlyozta, hogy az ügyben feljelentést tett.

Kontrát Károly belügyi államtitkár leszögezte, mindenkinek az az érdeke, hogy a 2006-os rendőri beavatkozás minden részlete ismertté váljon, ezért az ORFK az összes rendelkezésére álló dokumentumot átadott a szakértői csoportoknak. Ezt követően sem a Belügyminisztérium sem a rendőrség nem folytatott külön vizsgálatot - hangsúlyozta.

Az eseményeket követően négy éve volt a szocialista kormánynak, hogy a dokumentumokat felülvizsgálja, ezért az "irat és képanyagok teljességének kérdése az előző kormány felelőssége" - tette hozzá az államtitkár.

A szakképzés átalakításáról kérdezett az MSZP
Sós Tamás (MSZP) azt mondta, hogy a szakképzési törvényhez hozzá kell nyúlni, mert a területen hiányoznak a források, miközben jelentős a pénzkivonás is.

Megjegyezte, hogy sok helyen minimálbéren foglalkoztatják a szakoktatókat, miközben a tanulói ösztöndíj és az étkezési hozzájárulás is sok helyen csökkent.

A képviselő bírálta az adminisztrációt is hangsúlyozta, hogy ha a kormány nem tesz hozzá hat-nyolc milliárd forintot, összeomlik a rendszer.
Cséfalvay Zoltán államtitkár kijelentette, hogy a szakképzés átalakítása során nincs szó pénzkivonásról, a források és a szabályozáshoz szükséges rendeletek is rendelkezésre állnak.


17:10 - Az azonnali kérdésekkel folytatódott a parlament hétfői ülése, amelynek során az LMP azt bírálta, hogy politikusok vezetnek szakmai érdekképviseleti szervezeteket, a Fidesz pedig arra volt kíváncsi, hogy hogyan halad a világörökségi törvény végrehajtása.

Jobbik: a rendőrség is fél Kerecsenden
Sneider Tamás (Jobbik) "Kerecsenden továbbra is a cigánybűnözés az úr" címet viselő felszólalása előtt az ülést vezető Újhelyi István előre jelezte, hogy "kérlelhetetlenül" közbeszól, ha nem az Országgyűlés épületébe való mondatok hangzanak el.

A jobbikos képviselő hangsúlyozta: habár a kormány szerint javul a közbiztonság, az emberek szerint az vészesen romlik. A politikus úgy fogalmazott, hogy a Heves megyei Kerencseden olyan mértékben szaporodtak a vagyon elleni bűncselekmények, hogy lassan összetűzésekre lehet számítani az őslakosság és a "bűnöző életmódot folytató multikulturális kisebbség között". A képviselő, aki a rendfenntartók gyengeségét bírálta, azt mondta, hogy már a rendőrség is fél a "betonvassal fenyegetőző, sarlóval nyakát elvágni kívánni cigány bűnőzöktől és fél a megélhetési jogvédőktől, akik meghurcolják, ha intézkedik".

Feltette a kérdést, hogy a Belügyminisztérium akar-e tenni az "áldatlan állapotok ellen".

Kontrát Károly államtitkár válaszában leszögezte, hogy Magyarország valamennyi településén a törvény és a törvényesség az úr. Hangsúlyozta, hogy a kormány korra, nemre, fajra és felekezetre való tekintet nélkül mindenkivel szemben érvényesíti a törvényeket. A kerecsendi eset kapcsán leszögezte, hogy a rendőrség fellépett a bűnelkövetők ellen, két ember ellen hivatalos személy erőszak megalapozott gyanúja miatt folytatnak eljárást.

A kérdés végén Újhelyi István rendreutasította a jobbikos Zagyva György Gyulát, aki az egyik páholyból kiabált be.

LMP: a szakmai érdekképviseleteket ne politikusok vezessék
Scheiring Gábor (LMP) arról beszélt, hogy egy demokratikus társadalomban a különböző szakmai egyesületeket és érdekképviseletek nem politikusok és különösen nem kormánypárti politikusok vezetik. "Általában még a diktatúrákban is adnak a látszatra" - tette hozzá a képviselő.

A politikus ezután viszont felhívta a figyelmet, hogy Szatmáry Kristófot a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnökét, nemzetgazdasági államtitkárnak, míg Vereczkey Zoltánt a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete illetve a Pest megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnökét a VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatójává nevezték ki. Hozzátette, hogy Fónagy János a nemzeti fejlesztési tárca államtitkárát pedig a Közlekedéstudományi Egyesület választotta elnökévé.

A képviselő, aki szerint a "kormány már a demokrácia látszatára sem ad", azt kérdezte, hogy kívánnak-e változtatni ezen a helyzeten.
Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes válaszában kijelentette, hogy nem lát összeférhetetlenséget. Hozzátette: ha a képviselő tetten éri, hogy valaki a másik pozíciójában használja az egyikben szerzett befolyását, akkor tegyen feljelentést.

Navracsics Tibor külföldi példákat említve azt mondta, Nyugat-Európában jobbközép kormányok idején az agrárszervezetek vezetői gyakran lesznek agrárminiszterek, míg baloldali kormányok esetében szakszervezeti vezetők látnak el gazdasági vagy munkaügyi feladatokat.

Fidesz: hogyan hajtják végre a világörökségi törvényt
Szabó Csaba (Fidesz) azt akarta megtudni, hogy hogyan halad a tavaly elfogadott és idén januárban hatályba lépett világörökségi törvény végrehajtása.

A válaszadó Halász János azt mondta, hogy a jogszabály önmagában nem elegendő a magyarországi világörökségi területek megfelelő védelméhez. Hangsúlyozta, hogy ahhoz szükség van a világörökségi kezelési terv elkészítésére, a világörökségi gondnokságok újraszervezésére és források biztosítására.

Kijelentette, hogy a Nemzeti Erőforrás Minisztérium megkezdte a törvényhez kapcsolódó végrehajtási rendeletek előkészítését.

Az MSZP a földhaszonbérleti pályázatokra kérdezett rá
Az MSZP-s Gőgös Zoltán arra kérdezett rá: miért nem hozza nyilvánosságra az állam a földhaszonbérleti pályázatok nyerteseinek nevét. Mint mondta, így nem tudható, igaz-e az a híresztelés, miszerint egy országgyűlési képviselő családtagja is a nyertesek között volt.
Arra is kíváncsi volt: mi lesz azokkal akik sok pénzt fizettek azért, hogy részt vehessenek egy pályázaton, ám azt érvénytelenítették.
Budai Gyula államtitkár válaszában kijelentette, hogy akik eltitkolták vagy kijátszották a pályázatokat, azok a szocialisták voltak az elmúlt nyolc évben. Az államtitkár több olyan pályázatról is említést tett, amely szerinte nem megfelelő eljárással zajlottak a megelőző kormányok működése alatt.

Hozzátette: a pályázat pontos szempontjai és a pontozás feltétele megtekinthető a Nemzeti Földalap honlapján.

A Jobbik a bajba jutott devizahitelesek védelmében szólalt fel
Z. Kárpát Dániel (Jobbik) a bajba jutott devizahitelesek érdekében emelt szót, és bírálta a Nemzeti Eszközkezelő működését, amely szerinte nem segít a legelesettebbeken, mert a bank engedélyéhez köti a segítséget.
Úgy vélte: több család kerülhet utcára, mint amennyit a kormány meg tud segíteni. Ennek tükrében arra kérdezett rá: hogyan értelmezhető a miniszterelnök korábbi kijelentése, amely szerint a kormány senkit nem hagy az út szélén?
Cséfalvay Zoltán válaszában azt mondta: a devizahiteleseket megsegítő konstrukció minden csoport számára biztosít megoldást. Hozzátette azt is: az eszközkezelő 25 ezer családot képes megmenteni, közülük nyolcezret még az idén.


16:40 - A szülők szabadsága, a magánnyugdíjpénztári tagok nyugdíja és a trafiktörvény is téma volt az interpellációk között hétfőn az Országgyűlésben.

LMP: legyen kötelező a szülői szabadság megosztása
Ertsey Katalin (LMP) a nők szülés utáni munkába való visszailleszkedését célzó - a szülői szabadságról szóló - uniós irányelv magyar jogrendbe történő beültetéséről kérdezte az illetékes minisztériumot. Az ellenzéki politikus megerősítette, hogy azt kezdeményezik: egy gyermek három éves koráig az igénybe vehető fizetés nélküli szabadságból egy hónapot kötelezően az apák vehessenek igénybe.

Czomba Sándor foglalkoztatásért felelős államtitkár válaszában elmondta, a kormány mindent megtett az irányelv március 8-i határidőig történő átültetése érdekében, de ez csak részben sikerült. Hangsúlyozta ugyanakkor: az irányelv nem a kötelező átruházást írja elő, hanem azt, hogy legalább egy hónap nem lehet átruházható. A kormány szerint az, hogy melyik szülő veszi igénybe a szabadságot és pontosan mennyit, az legyen a szülők megállapodása. Az államtitkár feltette a kérdést: ha az LMP által kezdeményezett népszavazás sikerrel zárulna, "van fogalma róla, hogy hány százezren vesztenék el a munkájukat?"

Az ellenzéki politikus nem fogadta el a választ, de az Országgyűlés 224 igen és 53 nem szavazattal elfogadta azt.

MSZP: mekkora lesz a magánnyugdíj-pénztártagok nyugdíja?
Kiss Péter (MSZP) a magánnyugdíjpénztári tagok nyugdíjáról kérdezte a nemzetgazdasági minisztert: emlékeztetett rá, hogy március végéig kell döntenie a pénztári tagoknak az esetleges visszalépésükről az állami rendszerbe. Csakhogy a szocialista politikus szerint a kormányzat ellentétes nyilatkozatokat tett a vissza nem lépő pénztártagok állami nyugdíjának mértékéről.

Cséfalvay Zoltán nemzetgazdasági államtitkár válaszában hangsúlyozta: az állami rendszerbe vissza nem lépő pénztártagok 2011. december 31-ig az állami nyugdíj 75 százalékára jogosultak és ezt a magánnyugdíjpénztári megtakarításaik is kiegészítik; 2011 december 31-től pedig mindenkinek 100 százalékos állami nyugdíj jár hiszen kizárólag az állami nyugdíjrendszerbe lehet befizetni a járulékot. Hozzátette ugyanakkor, hogy a pénztártagok saját maguk tovább gyarapíthatják a megtakarításaikat.

Kiss Péter a választ nem fogadta el, az Országgyűlés viszont 204 igen és 91 nem szavazattal megtette azt.

MSZP: ki küldte Brüsszelbe a trafiktörvényt?
Józsa István (MSZP) szerint a kormány "mutyi-jogalkotással" készít törvényeket, és Lázár János a Fidesz frakcióvezetője úgy küzd az oligarchák ellen, hogy velük irat törvényt. A szocialista politikus felidézte, hogy a Lázár János által Brüsszelbe megküldött - a dohánytermékek forgalmazásáról szóló - törvényszöveg a dokumentum szerint Sánta János, a Continental dohányipari vállalt vezetőjétől érkezett. Józsa István szerint "összefonódás van" Sánta János és Lázár János között és már az egész Fidesz-frakció becsülete a tét.

Cséfalvay Zoltán nemzetgazdasági államtitkár elismerte, hogy az említett törvényt sok támadás éri, pedig az alapvető céllal - a hozzáférés szűkítésével és így a fiatalkorúak megóvásával - valószínűleg mindenki egyetért. Az államtitkár hangsúlyozta: az érintett javaslatot a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) küldte meg az Európai Bizottságnak és ezelőtt az előterjesztők egyeztettek a piaci szereplőkkel is. Hangsúlyozta: az érintettek bevonása a jogszabályok megalkotásába minden esetben fontos.

Józsa István nem fogadta el a választ, az Országgyűlés azonban 204 igen és 89 nem szavazattal igen.

MSZP a Zsolnay gyárról
Az első azonnali kérdést megfogalmazó Harangozó Tamás (MSZP) a miniszterelnök egy 2010-es októberi parlamenti felszólalását idézte, amely szerint "a magánérdeket ki söpörnünk az állami vállalatok világából is". A politikus viszont azt mondta, hogy a "Nyerges Zsolt nevével fémjelzett Közgép" tavaly májusban szerezte meg a pécsi Zsolnay gyár 49 százalékos tulajdonrészét. Hozzátette: a cég ezt követően vállalta, hogy 500 millió forinttal megemeli a Zsolnay tőkéjét, de ez később elmaradt.

Harangozó Tamás utalt arra, hogy Németh Miklós, a Közgép Zrt. elnök-vezérigazgatója egy sajtótájékoztatón a nagy állami beruházások csúszásával magyarázta a feltőkésítés elmaradását. A képviselő hangsúlyozta, hogy ezekre a beruházásokra, például az Államkincstár, az Iparművészeti Múzeum vagy a Budai vár egyes részeinek rekonstrukciójára még ki sem írták a pályázatokat. A politikus ezért arra volt kíváncsi, hogy honnan tudta a cég elnök-vezérigazgatója, hogy ezeket a pályázatokat kiírják és azokat majd ők nyerik el. Egyúttal arra is kíváncsi volt, hogy a "Fidesznek kedves vállalkozók" hogyan lehetnek már a tenderek kiírása előtt biztosak a sikerben.

Fónagy János államtitkár válaszként leszögezte, senki nem lehet biztos abban, hogy nyerni fog, de aki jó terméket ad, jó áron és jó feltételekkel az nyerhet. Egy történelmi példát említve azt mondta, hogy amikor a Zsolnay gyárat létrehozták, nem lehetett tudni, hogy az Iparművészeti Múzeum tetejét ilyen cserepekkel fedik majd, de az alapító bízhatott abban, hogy egy jó minőségű termék piacra talál.


15:45 - A rokkantnyugdíjasok helyzetéről, a Tigáznál előforduló gázóra-leszerelési ügyekről, a gyógyszerfelírási szabályokról és a hazai uniós intézményrendszer vezetőinek bérezéséről interpelláltak a képviselők hétfőn az Országgyűlésben.

MSZP: megoldódhat a rokkantnyugdíj mellett vállalkozók helyzete?
Pál Béla (MSZP) Burány Sándorral (MSZP) közös interpellációjában arra hívta fel a figyelmet, hogy a rokkantnyugdíjak rendszerének tavalyi átalakítása 15 ezer olyan öregségi nyugdíjkorhatár alatti rokkantnyugdíjas helyzetét tette kilátástalanná, akik szerény járandóságukat vállalkozásból egészítették ki, ugyanis a jogszabályváltozások miatt havonta tízszeresére nőttek adó- és járulékterheik, sokszor havi jövedelmük nem éri el fizetési kötelezettségeiket.

A politikus azt kérdezte, hogy miért teszi tönkre a kormány a rokkantnyugdíjasok szerény kiegészítő jövedelmet biztosító vállalkozásait, és a szakminisztérium lát-e lehetőséget arra, hogy a kormány módosítja ezt a szabályozást.

Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikai államtitkár válaszában megoldást ígért a problémára, ugyanakkor jelezte, hogy nem 15 ezer, hanem a legutolsó adatok szerint 3 ezren vannak azok, akik a korhatárnál fiatalabb rokkantnyugdíjasként vállalkozást üzemeltetnek. Az államtitkár elismerte, hogy az ő járulékterheik valóban jelentősen nőttek, ugyanakkor jelezte, hogy a minisztériumban jónéhány hete foglalkoznak ezzel az üggyel, vizsgálják annak a lehetőségét, hogy csökkentsék az érintettek terheit.
Burány Sándor nem fogadta el a választ, de az Országgyűlés többsége igen.

Jobbik: kiemelkedő juttatások a hazai uniós intézményrendszer vezetőinél
Szilágyi György, a Jobbik képviselője arról beszélt, hogy a hazai európai uniós intézményrendszer vezetőinek bérezése a mai magyar valóságtól jelentősen elrugaszkodott, a Magyar Gazdaságfejlesztési Központ vezetője például prémiumokkal együtt éves szinten 36 millió forintot kap, míg Pro Régió Kft. vezetője miniszterelnöki fizetés másfélszeresét kapja, 27 milliós javadalmazásban részesül.

Az ellenzéki politikus azt kérdezte, hogy a szakminisztérium számára vállalhatók-e ezek a kiemelkedő juttatások.

Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy az európai uniós projekteken dolgozó alkalmazottak bére a hazai 15 százalékos önrésztől eltekintve teljes egészében elszámolható az Európai Bizottság felé, így ezek a kiadások a hazai költségvetésnek többletterhet nem jelentenek.

Arra is kitért, hogy a közreműködő szervezetek és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség vezetőinek bérköltségét a kormányváltás óta átlagosan 20 százalékkal csökkentették, így a Magyar Gazdaságfejlesztési Központ igazgatójának fizetése elődje bérének 61,8 százalékára csökkent.
A jobbikos politikus nem fogadta el választ, de a képviselők többsége igen.

Fidesz: a Tigáz "pénzbehajtó módjára" csap le a fogyasztókra
Pócs János fideszes képviselő lakossági panaszok alapján arra a jelenségre hívta fel a figyelmet, hogy Tigáz "pénzbehajtók módjára" csap le a fogyasztókra, azzal vádolva őket, hogy csalnak a gázfogyasztással és mágnesezik a gázórát, amelyet ezt követően leszerelnek és 4-500 ezer forintos bírságot szabnak ki a jóhiszemű, kiszolgáltatott fogyasztókra. A képviselő azt kérdezte, hogy a fogyasztóvédelmi hatóság eljár-e majd az ügyben.

Fónagy János válaszában elfogadhatatlannak nevezte ezt az eljárásmódot és jelezte, hogy a panaszokkal kapcsolatos eljárások ügyében jogszabály-módosítást kezdeményeztek, amely reményeik szerint hatékonyabban biztosítja majd, hogy a jóhiszemű fogyasztókat ne érhesse joghátrány.

A fideszes politikus elfogadta a választ.

KDNP: gyógyszerfelírási szabályokon
Puskás Tivadar, a KDNP politikusa arról beszélt, hogy a gyógyszerrendelésre és -kiadásra vonatkozó szabályok változása miatt, ha az orvos 30 napot meghaladó mennyiséget rendel, de a vényen nem tünteti fel, a a gyógyszer meddig elegendő, akkor a 30 napra elegendő gyógyszermennyiséghez legközelebb eső csomagolási egységet kell kiadni a betegnek. Szerinte ez a rendelkezés a háziorvosok számára felesleges adminisztratív terhet jelent és növelheti az orvos-beteg találkozások számát is. A politikus azt kérdezte, hogy milyen szakmai megfontolások alapján vezették be ezt a szabályozást, egyben kérte a rendelet módosítását.

Szócska Miklós egészségügyi államtitkár válaszában arra hívta fel a figyelmet, hogy a változtatások következtében az orvos alapesetben legfeljebb 30 napi gyógyszeradagot írhat fel egy receptre, a gyógyszertárban 30 napi adagot adhatnak ki és a tb-támogatást is 30 napi gyógyszeradag után számolhatják el. Ugyanakkor - ismertette az államtitkár - az orvos megfelelő indokoltság esetén a jövőben is felírhat nagyobb adagot, ha a vényen jelzi, hogy a gyógyszer meddig elegendő. Az államtitkár szerint ehhez az OEP informatikai támogatást nyújt, ezért nem jelent plusz adminisztratív terhet az orvosoknak.

Hangsúlyozta, hogy krónikus betegség esetén továbbra is 3 havonta történik a konzultáció, valamint az a lehetőség is megmaradt, hogy egy vényen több havi gyógyszert is felírjanak. Ez egy bonyolult rendszer, de az intézkedések a gyógyszerkassza fenntarthatóságát növelik - közölte. A KDNP-s képviselő elfogadta a választ.

Az MTI felvételei.


14:57 - A korrupcióról, a katasztrófavédelem helyzetéről, a földmoratóriumról, a középosztály megerősítéséről és a befektetői bizalomról szóltak a napirend előtti felszólalások az Országgyűlés hétfői ülésén.

LMP: befolyásos érdekcsoportok rabul ejtették a politikát

Az LMP-s Karácsony Gergely emlékeztetett a Transparency International nemrég nyilvánosságra hozott jelentésére, amely szerint Magyarországon átláthatatlan a jogalkotás menete, a politikai és a gazdasági élet összefonódása miatt.

Azt mondta, "befolyásos érdekcsoportok rabul ejtették a politikát", és emlékeztetett Ángyán József földművelésügyi államtitkár távozására. Felszólásában Simicska Lajos és Nyerges Zsolt érdekeltségeit emlegette, és azt, hogy az érdekeltségi körükbe tartozó Közgép számos állami beruházásnál jut szerephez. A Közgép annak ellenére jut jelentős állami megrendeléshez, hogy nem is részesülhetne ezekben, mivel tulajdonosi köre nem átlátható - közölte, azt firtatva: miért csak ez a cég jut ilyen jelentős állami felkérésekhez.

Rétvári Bence államtitkár válaszában azt mondta: az LMP megalapozatlanul vádaskodik, ha ugyanis vádjai megállnák a helyüket, akkor a rendőrséghez vagy az ügyészséghez fordulnának.

"Csak nem onnan fúj a szél, hogy szívesebben látnának külföldi cégeket, mint magyarokat?" - kérdezte az államtitkár, aki szerint az ellenzéki párt ugyanilyen magatartást tanúsított a dohánytermékek esetében is, amikor a külföldi érdekeltségeket védték. A kormány a közjót képviseli, a közbeszerzések pedig átláthatóbbá váltak - mondta.

MSZP: rémálom, amit a kormány a közfoglalkoztatás címén tesz

A szocialista Harangozó Tamás rémálomnak nevezte azt, amit a kormány a közfoglalkoztatással tesz. A katasztrófavédelem átalakításával mintegy ezer embert bocsátottak el, munkájukat pedig négyszáz közfoglalkoztatottal végeztetnék el - mutatott rá. Szerinte ugyanez várható a kórházak és az iskolák területén is.

Tállai András államtitkár kifogásolta, hogy mindezt Harangozó Tamás mondta el, aki nem volt képviselő, amikor a szocialista kormányok idején 250 embert bocsátottak el a katasztrófavédelemtől és mintegy nyolcezer tűzoltó nem kapta meg jogos járandóságát.

Hozzátette: az ezer embert nem bocsátották el, csak átszervezés történt, mindenkinek új munkahelyet ajánlottak fel, ahol mindenki hatékony munkát végezhet.

A jobbik a földmoratórium utáni törvényt hiányolta

A jobbikos Vona Gábor arra hívta fel a figyelmet, hogy 2013-ban lejár a külföldiek földvásárlását megakadályozó moratórium, a kormány azonban nem alkotta meg azt a törvényt, amely ezután védené meg a magyar földet. A képviselő az alaptörvényből is hiányolta a kellő védelmet.

Felhívta a figyelmet, hogy a hasonló helyzetben lévő Dánia által alkalmazott modellt az Európai Bizottság megsemmisítette, ami szerinte azt jelenti, hogy az unió keretein belül nincs lehetőség a termőföld hazai kézben tartására.

Bírálta a Turi-Kovács Béla fideszes képviselő - a Kisgazda Polgári Egyesület-Kisgazda Polgári Szövetségpárt országos elnöke - által kezdeményezett fölvédő mozgalmat.

Budai Gyula államtitkár közölte: a mezőgazdasági művelés alatt álló földek 10 százaléka van az állam tulajdonában, ennyit kell megvédenie. Emlékeztetett arra, hogy a moratóriumot ez a kormány harcolta ki, és arra is, hogy az első Orbán-kormány felvette a harcot a zsebszerződések ellen.

A képviselő által felvetetettet élő problémának nevezte, amiért mindent meg kell tenni.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy az állam tizenöt olyan ügyben indított vizsgálatot, ahol nyomon követhetők a strómanok, akik külföldieknek szereztek földet, ebből hat ügyben folyik büntetőeljárás.
A napirend előtti felszólalások végén Turi-Kovács Béla személyes érintették ürügyén azt mondta: több száz kisgazda azért jött Budapestre, hogy megvédje a magyar földet. Hozzátette: hiszi és bízik benne, hogy ha a nemzet nem utólag panaszkodik, akkor a termőföld megvédhető.

KDNP: fontos a középosztály megerősítése

A kereszténydemokrata Harrach Péter a középosztály megerősítésének fontosságáról beszélt, amelyben pártja támogatja a kormányt, mert szerinte ez a réteg nemcsak az adófizetéssel, hanem egész tevékenységével erősíti a társadalmat.

Közölte azt is: néhány intézkedésre még szükség van, a munkavállalóknak minden védelmet meg kell adni vagy a magáncsőd kérdése kapcsán foglalkozni kell a családi csődvédelemmel is.

Rétvári Bence a kormány eddigi, középosztályt segítő lépései közé sorolta a különadó bevezetését, vagy azt, hogy állami fenntartásban kerülnek a legfontosabb oktatási és egészségügyi intézmények. Mint mondta, ezáltal senki jövője sem függ attól, hogy hova született, hiszen mindenki hasonló színvonalú oktatást, ellátást kaphat.

Fidesz: nem csappant meg a befektetői bizalom az ország iránt

A fideszes Zombor Gábor szerint nem csappant meg az ország iránt a befektetői bizalom, mint mondta, több olyan nagy jelentőségű, munkahelyteremtő beruházás történt, amely a hátrányos helyzetű térségeket érinti.

Mint mondta, a többi közt Orosházán kétszázötben, Somogyváron háromszáz munkahely jön létre. Hangsúlyosan beszélt az Opel-, az Audi- és a Mercedes-beruházásról. Elmondta azt is: az ország versenyképességét növelné az adóterhek csökkentése, a Fidesz ebben támogatja a kormányt.

Czomba Sándor államtitkár fontosnak nevezte a foglalkoztatás bővítését, mint mondta, ha ez nem sikerül, egyre nagyobb problémákkal néz szembe az ország.

Rámutatott ugyanakkor arra is, hogy a demográfiai problémákat is szem előtt kell tartani. Hozzátette: jelenleg mintegy ötszázezer álláskeresőt tartanak nyilván, és további háromszázezer ember próbál munkát találni.

Az MTI felvételei.

Korábban:

Az Országgyűlés ma vizsgálóbizottságot állíthat fel a Malév 2010 előtti működésének elemzésére, továbbá megnevezheti a kolontári vörösiszap-katasztrófa felelőseit, és elfogadhatja a 2006-os erőszakos rendőri fellépést vizsgáló miniszterelnöki megbízott jelentését is.

A képviselők emellett - a kormány javaslata alapján - felére, esetenként negyedére rövidíthetik a kiemelt beruházások környezetvédelmi engedélyeztetésének idejét.

A Malév-bizottság felállítására Budai Gyula fideszes elszámoltatási kormánybiztos javaslatára kerülhet sor. A testület a közelmúltban csődbe jutott légitársaság és a Budapest Airport Zrt. privatizációjának körülményeit, valamint a Malév visszaállamosításának folyamatát vizsgálhatja a 2002-2010. között hozott intézkedések elemzésével.

Az Országgyűlés a vörösiszap-katasztrófa ügyében már a korábban felállított vizsgálóbizottság jelentéséről dönthet. A parlament ennek elfogadásával kimondaná, hogy a 2010-es ipari katasztrófáért döntően a tulajdonos Mal Zrt. okolható, de a felelősségben osztoznia kell a társaság létesítését engedélyező hatóságoknak, továbbá az ellentmondásos szabályozást elfogadó jogalkotóknak és a hatóságok működtetéséért felelős kormányoknak.

A képviselők szavazhatnak arról a jelentésről is, amelyet Balsai István korábbi fideszes miniszterelnöki megbízott készített a 2006-os erőszakos rendőri fellépésekről.

Az időközben alkotmánybíróvá választott politikus-ügyvéd elemzésének bevezetőjében úgy fogalmazott, hogy az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülése után csalódott és felháborodott tömegek vonultak utcára, Gyurcsány Ferenc kormányfő pedig a "hatalmi arrogancia és az ököljog politikáját" választotta az "önkritika és visszavonulás" helyett.

Balsai István megállapítása szerint Gyurcsány Ferenc hatalmának meghosszabbítását "rendőri túlkapások, békés polgárokba gázoló lovasroham, kilőtt szemek, jogtalan előállítások és letartóztatások" szegélyezték. Az ülésnapon egy negyedik határozati javaslatról is döntés várható: az Országgyűlés a kommunista diktatúra által kitelepítettekről és az őket befogadókról emlékezhet meg Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi, valamint Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter kezdeményezésére.

Elfogadhatják továbbá Pintér Sándor belügyminiszter azon javaslatát, amely a környezet- és természetvédelmi törvényben előírt engedélyezési határidőket csökkentené felére, esetenként negyedére a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásoknál.

A határozathozatalok után Kósa Lajos (Fidesz) debreceni polgármester önkormányzatokat érintő közpénzügyi törvénymódosító javaslatáról kezdődik vita, majd - korábban tárgyalni kezdett előterjesztések vitáinak folytatása mellett - napirendre kerül egy újabb határozati javaslat.

Ebben kormánypárti képviselők a Hajdúdorogi Görögkatolikus Egyházmegye felállításának századik évfordulójáról emlékeznek meg, és a parlamenttel kinyilváníttatnák, hogy a magyar görögkatolikus közösség társadalmi szerepvállalása felbecsülhetetlen értéke az országnak.

Olvasóink írták

  • 1. rommel2 2012. március 12. 19:09
    „NEM KELL BIZOTTSÁG !!!
    IRJÁK AZ MSZP HOSSZÚ BŰNLAJSTROMÁHOZ ,
    ÖT ÉV VAGY KÖTÉL NEM OSZT , NEM SZOROZ !!!”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Bezárás előtt az Arany Alkony magánidősotthon-hálózat

A fővárosi kormányhivatal március 31-i határidővel visszavonta az Arany Alkony idősotthonok működési… Tovább olvasom