Kisalföld logö

2016. 12. 03. szombat - Ferenc, Olívia -3°C | 4°C

MSZP-elnökség: önkritikus beszámoló az elmúlt egy évről

A Gyurcsány Ferenc lemondása után, nagyjából egy éve megválasztott MSZP-elnökségnek a kitűzött feladatokból leginkább a felelős kormányzás stabil politikai hátterét sikerült biztosítania, de több más feladat végrehajtása kudarcokkal járt.

Az MTI rendelkezésére bocsátott elemzés szerint - amelyet a testület már elfogadott - az elnökségnek sikerült ugyan az SZDSZ szétesése ellenére biztosítani a parlamenten belüli többséget, de a társadalmi többség kialakításában, új szövetségesek találásában az MSZP sikertelennek bizonyult. A magukat az MSZP-vel szemben definiáló kispártok aktivizálódásával a politikai színtéren is magára maradt.

Szintén a mérleg negatív oldalán szerepelnek a pártműködés problémái, a régi, gyengülő szervezeti keretek változatlansága. A szervezeti és alapszabályi keretek megújítására sem erő, sem idő nem volt - áll a dokumentumban.

Az értékelés leszögezi: a legfájdalmasabb hiányt a morális önvédelem elégtelensége, a korrupciós gyanúkkal szembeni eszköztelenség jelentette.

A dokumentum szerint az MSZP igazi törésvonalai ma nem generációs különbségek mentén húzódnak, sokfajta korábbi, párton belüli közmegegyezésüket a válság kérdőjelezte meg. A jövő baloldaliságának valódi átbeszélését a választási időszakban előálló integrációs kényszer és a kampányfeladatok alig tették lehetővé. Elindult ugyan a vita a baloldal jövőjéről, de könnyebb volt a megújulás általános parancsában egyetérteni, mint közös nevezőre jutni saját múltjuk, különösen a reformfolyamatok, a liberalizmushoz való viszony, az úgynevezett nemzeti kérdések, valamint a hagyományos és az új baloldali mondanivalók megítélésében - tartalmazza az elemzés.

Az elnökség úgy látja: a párt társadalmi bázisát legerősebben két negatív hatás rendítette meg. Mind a kényszerű megszorítások (különösen a 13. havi nyugdíj megszűnése és a közalkalmazottak jövedelemcsökkenése), mind a korrupciós botrányok külön-külön is elegendőek lettek volna ahhoz, hogy egy baloldali párt padlóra kerüljön. A kormányzás tagadhatatlan eredményei, a forint árfolyamának helyreállítása, a gazdasági és újabban a jövedelmi mutatók javulása azonban pozitív hatást gyakoroltak, és mégis megerősítették 1 millió ember bizalmát abban, hogy az MSZP egyszerre lehet képes baloldali társadalompolitikára és következetes, racionális gazdaságpolitikára.

Az értékelés szerint a párt régi működési zavarain ez a pártvezetés sem tudott úrrá lenni, a személyi viták jó részét viszont a kampány időszakában sikerült félretenni. Kiütköztek a sokáig elhanyagolt belső problémák: az aktivisták és a választók elöregedése, a civil kapcsolatok gyengülése, a médiatér szűkülése, a széles vezetői utánpótlás és a teljesítményértékelés hiánya. Több helyi és megyei szervezetben is "állóháború" alakult ki a különböző elképzelésű vagy egyszerűen ambíciójú csoportok között. Miközben különösen a megyei vezetők politikai súlya, szerepe felértékelődött, a területi szervezetek is sok megoldatlan konfliktust hurcoltak magukkal.

A kampányról azt írják: a szervezési és logisztikai feltételeket nagyjából sikerült biztosítani, minden belső nehézség ellenére nagy párttámogatottsággal tudtak miniszterelnök-jelöltet választani és a jelöltek, illetve pártszervezetek többsége a maga részéről helytállt. A kampány során sem sikerült azonban olyan politikai-tartalmi innovációt bevezetni, ami a beállt pártszimpátiák korlátait radikálisan áttörte volna - áll az értékelésben.

Az eredménnyel kapcsolatban az elemzés rögzíti: a botrányok előtt még némi joggal remélt egyharmadot azonban a demokrácia megvédésében érdekelt pártoknak még együttesen sem sikerült megközelíteniük. Önkritikaként megfogalmazzák: a párttagság többsége az elnökségtől várta a korrupciós gyanúk eloszlatását, a párt megtisztítását, ők azonban erre részint alapszabályi eszközök, részint kellő hatalom és erő híján nem volt képes.

A választási eredmény meglepetést ugyan nem hozott, keserűséget - különösen a sokat dolgozó aktivisták körében - viszont annál inkább - állapítja meg az elnökség értékelése.

Az alulról jövő tisztújítás eddigi menete azt mutatta, hogy a pártszervezetek helyi és megyei szinten a megújulás eszközét jóval kevésbé a személyi változásokban keresik, inkább az ellenzéki politizálás új tartalmát és formáit, a szervezeti és működési innovációt igénylik - olvasható a dokumentumban.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Nem emelkedik a földgáz ára július 1-jén

Nem emelkedik a lakossági földgáz ára július 1-jén. Tovább olvasom