Kisalföld logö

2017. 12. 13. szerda - Luca, Otília 0°C | 9°C Még több cikk.

Mit tesz az, akit idén nem vettek fel?

Tíz középiskolásból kilenc jövőre újrafelvételizik, ha idén nem vették fel - ez derült ki az Educatio - Országos Felsőoktatási Információs Központ felvételizők körében végzett felméréséből.
Az idén maturálók között kevesen vannak, akik egy esetleges kudarc esetén letesznek a felsőoktatásról. A nemrég lezárult kutatás szerint minden negyedik diák áll munkába, ha nem kerül be az általa megcélzott szakok valamelyikére - tudatta a Felvételi Információs Szolgálat.

Július 23-án, az idei ponthatárok kihirdetése után a legtöbben ünnepeltek, hiszen a jelentkezők csaknem háromnegyedét felvették valamelyik egyetemre vagy főiskolára. Voltak azonban, akiknek ez most nem sikerült: a felvételizők 26 százaléka nem jutott be sehová.

2009-ben a megnövekedett jelentkezői létszám és a jobb érettségi eredmények miatt a legtöbb szakon nagyobb volt a verseny, mint tavaly. Akkor a továbbtanulni szándékozóknak mindössze 17 százalékát nem vették fel semelyik egyetemre vagy főiskolára. Kérdés, hogy az idén sikertelenül próbálkozóknak mik a további tervei? Erre kereste a választ az Educatio - Országos Felsőoktatási Információs Központ által lefolytatott kutatás. Még a felvételi eljárás időszakában két és félezer középiskolást kérdeztek meg személyesen a Felsőoktatási Műhely munkatársai, az összes jelentkező körében folytatott online vizsgálatban pedig több mint harmincegyezer jelentkező válaszolt a kérdésekre.

A középiskolások döntő többsége (91%), ha nem veszik fel sehova, akkor egy éven belül újra próbálkozik. Ebben a pillanatban persze azt még nem lehet tudni, hogy hányan lesznek közülük, akik már a pótfelvételire beadják a jelentkezési lapjukat, vagy ősszel jelentkeznek keresztféléves képzésre. Elenyésző azok száma (1,4%), akik a kudarc teljesen eltántorít a felsőoktatástól. Mind a két említett jelentkezési időszak alkalmával az intézmények számos szakon hirdetnek felvételt, ám a "választék" közel sem olyan széles, mint a "normál", tavaszi eljáráskor. Így valószínűleg sokan lesznek olyanok, akik egy évet várnak majd az újbóli felvételivel.


Ha nem veszik sehova, újra próbálkozik-e? (Azok körében, akik idén érettségiztek)
Ha nem veszik sehova, újra próbálkozik-e? (Azok körében, akik idén érettségiztek)

N=2 460 - Forrás: Educatio-Országos Felsőoktatási Információs Központ
Felsőoktatási Műhely, 2009.


A következő lehetőségig is képzik magukat

A sikertelen felvételi után a megkérdezett középiskolások eltérő tervekről számoltak be. A most érettségizettek körében ugyan sokan vannak (23%), akik valószínűleg dolgozni fognak (nagy részük állandó munkahelyen, kisebb részük alkalmi munkát vállal), de több mint egyharmaduk (38,6%) különböző középfokú vagy felsőfokú szakképzésekben venne részt. Ez korábbi kutatási eredményeink alapján nem meglepő, hiszen, akik idén nem felvételiztek sehova, még azoknak is egy jelentős része benn marad az oktatási rendszerben. Számottevő továbbá azok aránya (15,5%) is, akik a felszabaduló egy évben külföldre mennének dolgozni vagy tanulni. A külföld, mint cél, úgy tűnik, hogy az érettségi utáni időszakban sokak számára alternatíva, de semmiképp sem elsőszámú terv. Még azoknak a középiskolásoknak is, akik idén nem felvételiztek, mindössze három százaléka tervezi, hogy a végzés után az országhatáron túl próbál szerencsét.


Mit tervez, ha nem veszik fel sehova sem? (azok körében, akik idén érettségiztek)
Mit tervez, ha nem veszik fel sehova sem? (azok körében, akik idén érettségiztek)

N=2 460 - Forrás: Educatio-Országos Felsőoktatási Információs Központ
Felsőoktatási Műhely, 2009.


Ha nem elég jó, halasztanak

A fiatalok többségének az sem mindegy, hogy melyik, általuk megjelölt intézményben tanulhatnak tovább. Azok közül, akiket nem az első helyre vesznek fel, sokan (47,2%) gondolják úgy, hogy valószínűleg jövőre újra megpróbálják a felvételit a leginkább vágyott szakra és intézménybe. Mindehhez természetesen még hozzájönnek azok, akik eleve csak egy helyre adták be a jelentkezési lapjukat, vagyis nem taktikáztak semennyit: ők kizárólag egy szakon és intézményben akarnak továbbtanulni.

Sokéves tapasztalat, hogy a felvételt nyert fiatalok egy része (a megkérdezettek 5-15 százaléka, attól függően, hogy az első vagy csak a második, harmadik, illetve sokadik helyre veszik fel) különböző okokból nem iratkozik be szeptemberben. Ez lehet néhány előre nem látott körülmény miatt, ám többen vannak, akik már a jelentkezési lapjuk beadásakor tudják, hogy valószínűleg elhalasztják tanulmányaik megkezdését. Ez persze nem jelenti, hogy az intézményeknek ennyivel kevesebb lesz az elsőéves hallgatójuk, hiszen a múlt évben halasztók közül viszont nyilván sokan lesznek olyanok, akik 2009 őszén kezdik meg felsőfokú tanulmányaikat.

Ha nem az első helyre veszik fel, beiratkozik-e 2009 őszén? (minden jelentkezőt figyelembe véve)
Ha nem az első helyre veszik fel, beiratkozik-e 2009 őszén? (minden jelentkezőt figyelembe véve)

N=31 853 - Forrás: Educatio-Országos Felsőoktatási Információs Központ
Felsőoktatási Műhely, 2009.

Olvasóink írták

  • 7. Michelle 2009. augusztus 12. 20:54
    „Kedves Hozzászólók!
    Szeretném röviden elmesélni a helyzetemet! Kéttannyelvű idegenforgalmat végeztem. Mivel az ötödik évem után láttam, hogy nem fogok tudni majd a szakmában érvényesülni, hát szakot váltottam. Elvégeztem a vendéglátó technikust is nappali tagozaton, mellette folyamatosan dolgoztam is a vendéglátásban. Ezzel a képesítéssel 4 szakmát szereztem...(hozzáteszem, kitűnővel végeztem, próbáltam a szakma minden csínját-bínját elsajátítani), és én kis naiv úgy gondoltam, így majd az iskola befejezte után biztos el tudok helyezkedni...hát nagyot tévedtem!
    Úgy mond "túlképzett"-nek tituláltak... Ezek után kérdem én, mit fognak mondani azoknak, akik diplomával rendelkeznek...
    Ebben a világban nem csak az oktatási rendszerrel van hiba, hanem a munkaerőpiaccal is...”
  • 6. AHA.. 2009. augusztus 11. 18:34
    „Sahin
    Nem tudom most a jelenlegi helyzetben van-e hiányszakma.
    Egyszerűen sehova nem kell semmilyen szakember.Mindegyikből sok száz van munka nélkül.
    Talán most pont a segéd- meg a takarítói munka az ami még kelendőbb.”
  • 5. Sahin 2009. augusztus 11. 17:23
    „Egyetemei tanári kart <> egyetemeken zajló oktatás színvonalát - szebben fogalmazva. Egyetértek, hogy, aki a diplomáig eljut az már tett érte valamit (egy-két szakot kivéve), de ezeknek a száma -vagyis aránya- (főleg műszaki vonalon) nagyon elenyésző ahhoz képest, amennyi embert úgymond látatlanba felvesznek.”
  • 4. Sahin 2009. augusztus 11. 17:02
    „Primax

    Félreérthető volt az írásom, jogos, nem az egyetemi tanári kart szerettem volna ezzel a jelzővel illetni, hanem, hogy sok "gyerek" nem pont azért jelentkezik felsőoktatási intézménybe, mert tényleg érdekli az adott szakma, hanem szülői, vagy éppen baráti sulykolás áldozata lett. És ebből -az elbocsátások számából ítélve-, elég sok van.”
  • 3. Primax 2009. augusztus 11. 16:56
    „"...rengeteg magyar gyerek szereti a lobbizást, a semmittevést az egyetemeken,..." - írod.
    Hát, azért ez a "semmittevés" kicsit erős.
    Vannak persze "gyengébb" egyetemek/főiskolák, "gyengébb" karok, de sehol sem adják ajándékba a diplomát.
    Nem szabad összekeverni a híresen laza bulikat és egyebeket a lényeggel.
    A tanulással, mert a felsőoktatási intézményeinkben ez - is - történik.
    Bizonyos egyetemeken/főiskolákon nem is akármilyen szinten és színvonalon.
    Messze van ez a "semmittevéstől"...”
  • 2. Sahin 2009. augusztus 11. 16:47
    „Bár tudom unalmas téma, de ebből a mérhetetlen nagy túljelentkezésekből előnyt kovácsolhatnának a kisebbségiek, hisz´ rengeteg magyar gyerek szereti a lobbizást, a semmittevést az egyetemeken, ha ez idő alatt a romák kitanulnák a "hiány"szakmákat, nagyobb esélyük lehetne a piacon, mint egy olyannak, aki 1 évet elvesztegetett az életéből arra, hogy becsapja saját magát (na és a szüleit). Csak sajnos ezekre a lehetőségekre Kolompár Orbán és társaik nem igazán hívják fel a figyelmet, de, ha rasszizmusról van szó, akkor -mint, ahogy azt mindannyian tudjuk-, nagyon szeretnek hőbörögni. Bár nem árt figyelmen kívül hagyni azt a tényt sem, hogy fogynak a munkalehetőségek.”
  • 1. Sahin 2009. augusztus 11. 16:38
    „Ebben az időszakban kéne erőltetnie a középiskoláknak a hiányszakmákat és vagy tudatosítani a diákban azt, hogy a sikertelen felvételit ne csalódásképpen fogja fel, hanem egy jó évet arra, hogy esetleg tapasztalatot szerezzen valamilyen vállalatnál. (Bár "vicces" ezt leírni annak tudatában, hogy egyre inkább szűkül a munkalehetőségek száma a megyében). Mindenesetre az én meglátásom az, hogy lehet egyre jobban nő a felvételt nyert jelentkezők száma a különböző felsőoktatási intézményekbe, de ugyanilyen drasztikus arányban nő az elbocsátások száma is félévente, nagyon sokat túlvállalják magukat vagy csak "lobbizni" akarnak még egy évet (jobb esetben 1 évet, rosszabb esetben fél évet).”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Csoportos létszámleépítések

Magyarország - Újra emelkedik az elküldendő dolgozók száma. Tovább olvasom