Kisalföld logö

2016. 12. 05. hétfő - Vilma -6°C | 4°C

Mit tegyünk ha ... - Rosszul van a cukorbeteg

Sajnos egyre gyakoribb betegség a cukorbetegség vagy közismert latin nevén a diabetes mellitus (DM). A cukorbetegek felvilágosítása és tájékoztatása is szerencsére egyre inkább megoldott, hozzátartozóik, barátaik is egyre több segítséget kapnak az esetleges rosszullétekkor szükséges teendők elsajátításában.

Fontos, hogy a súlyos rosszullét esetén mindenki tisztában legyen a teendőkkel, hisz ezekben az esetekben gyakran egy nagyon egyszerű beavatkozással igen sokat segíthetünk a betegen. Sokszor idegenek között vagy esetleg munkahelyen jelentkezik a rosszullét, ilyenkor szerencsés, ha van a beteg környezetében valaki, aki segíteni tud.

A cukorbetegség a cukorháztartás zavar, két fő típusát különböztethetjük meg. Az I: típus fiatal-, vagy akár gyermekkorban alakul ki és inzulinfüggő diabetesnek is hívják, ezen betegek fiatal koruktól kénytelenek inzulinnal injekciózni magukat. A II. típusú (nem inzulinfüggő DM) cukorbetegség főleg idősebb korban, általában elhízott betegeken alakul ki, gyakran diétás megszorításokkal, gyógyszerekkel karban tartható. Bár ellentmondásnak tűnik, sok II. típusú, nem inzulinfüggő cukorbetegségben szenvedő betegnek van szüksége inzulinkezelésre olyan esetekben, mikor gyógyszeres kezeléssel nem tartható kordában a vércukorszintjük.

Milyen tüneteket láthatunk abban az esetben, ha a beteg vércukorszintje jelentősen eltér a normálistól?

Magas vércukorszinttel járó rosszullétek között két típust különböztethetünk meg:

Az egyikben a hirtelen kialakuló rosszullét kapcsán a beteg lehelete acetonos, bőre kipirult, száraz, meleg. Tudata fokozatosan romlik, zavarttá válik, eszméletét elvesztheti. A rosszulléthez vezető úton a szervezet nagy mennyiségű folyadékot veszít a bő vizeletürítés kapcsán, a beteg fokozatosan kiszárad.

Abban az esetben, ha a beteg még nem tud a cukorbetegségéről, általában nagyon magas vércukorszint és ennek tünetei kapcsán derül fény a betegségre. Az I. típusú cukorbetegség esetén a betegség kifejezetten gyorsan alakul ki, hetek, hónapok alatt, míg a II. típusú diabetes sokkal lassabban, évek folyamán alattomosan alakul ki, gyakran csak a szövődmények kivizsgálása során derül fény rá.

A magas vércukorszint leggyakrabban tehát az I. típusú betegség megjelenésekor észlelhető, de egyébként is főként az ilyen típusú betegeket érinti, hisz az ő szervezetük egyáltalán nem termel inzulint, ezért ha bármi miatt kimarad az inzulin beadása vagy más betegség miatt (pl. láz) nagyobb a szervezet inzulin igénye, akkor a szervezetük nem tud kompenzálni rövid ideig sem. A II. típusú cukorbetegeknél ez a rosszullét lényegesen ritkább.
Ez az állapot életveszélyes, intenzív osztályon történő ellátást igényel.
 
A másik típusa a magas vércukorszinttel járó állapotoknak még ma is gyakran halálos, az életet nagymértékben veszélyezteti. Ebben az esetben általában a II. típusú cukorbetegségben szenvedő betegek érintettek, főleg az idős, elhanyagolt betegeknél alakul ki, akik hosszú idő alatt, fokozatosan száradnak ki a nem megfelelő gondoskodás miatt. Tünetei: száraz, meleg, kipirult bőr, zavartság, majd eszméletvesztés, azonban a fenti rosszullétre jellemző acetonos lehelet ilyenkor hiányzik.

Amennyiben a magas vércukorszint bármelyik típusát gyanítjuk ismerősünknél, azonnal értesítsünk orvost!
A fentieknél lényegesen gyakoribb, hogy az inzulinnal vagy bizonyos típusú gyógyszerekkel kezelt betegeknél a vércukorszint hirtelen leesik. (2,6 mmol/l alá). Ez az állapot általában akkor fordulhat elő, amikor az inzulinos beteg véletlenül vagy szándékosan több inzulint adagol magának, ha a szokásos inzulin mennyiség mellett pl. többet mozgott és nincs megfelelő táplálékbevitel. Gyakori az is, amikor a beteg alkoholfogyasztása borítja fel a cukorháztartást.
Ezekben az esetekben a beteg először éhesnek érzi magát, zsibbadás jelentkezhet. A beteg bőre szinte mindig hidegebb, sápadt, verejtékes. A verejtékezés olyan erős lehet, hogy „patakokban folyik a víz" a betegről. A beteg az agyba jutó cukor hiánya miatt egyre zavartabb, sokszor akár agresszív lehet. Később - ha még mindig nem jutott cukorhoz – a beteg eszméletlenné válik.

A betegek sokszor megérzik a bevezető tüneteket (éhség, gyengeség, remegés …) és beviszik a szükséges szénhidrátot. Gyakori azonban, hogy a beteg pl. lefekszik aludni és álmában nem érzékeli a kialakuló tüneteket, a hozzátartozók már csak azt veszik észre, hogy a beteg ébreszthetetlen, verejtékes.

Abban az esetben, ha a beteg a bevezető tüneteket mutatja, esetleg már zavart, DE MÉG ESZMÉLETÉN van, akkor cukros vizet kell vele itatni. 2 dl vízben kavarjunk el 3-4 evőkanál cukrot. Adhatunk szőlőcukor tablettát is vagy itathatunk édes üdítőitalt is a beteggel. Fontos, hogy a cukorbetegek által általában használt „light", diétás termékek ilyen esetben nem jók, hisz rosszullét esetén pont arra a cukorra van a betegnek szüksége, melytől általában tartózkodnia kell. Abban az esetben, ha a beteg eszméletlen, SZIGORÚAN TILOS vele bármit itatni, bármit a szájába rakni, hisz eszméletlensége miatt azt félrenyelheti.

Van-e arra lehetőség, hogy az eszméletlen betegen hozzátartozója segítsen?

Korábban a már eszméletlen betegnek cukrot az orvos adott, hisz ilyenkor vénásan, infúzióban kaptak cukorinfúziót. Az orvos kiérkezéséig a laikusok csak abban tudtak segíteni, hogy az eszméletlen beteget az oldalára fordították, hogy a légutak szabadok legyenek.

Az utóbbi években elérhetővé vált az inzulinnal ellentétes hatású glucagon laikusok által is beadható injekciós formája, melynek használata esetén feleslegessé válhat a mentő vagy az orvos kihívása. A kezelőorvos által betanított hozzátartozó az izomba adott injekcióval segíthet az eszméletlenné vált cukorbetegen. A gyógyszer kedvezményesen elérhető inzulinos cukorbetegek számára, a cukorbeteg szakrendelő orvosa által felírható (ilyenkor jelenleg 538 Ft-os áron beszerezhető). Kezelése egyszerű, bárki által megtanulható, rendkívül hasznos főleg olyan esetekben, ha a cukorbeteg olyan helyen tartózkodik (lakik, esetleg kirándul, nyaral), ahová az orvos nehezen vagy csak hosszú idő elteltével jut el.

Abban az esetben, ha cukorbeteg ismerősünk rosszullétre panaszkodik, lehetőség szerint mérjük meg ujjbegyből vett vérből a vércukorszintjét (a legtöbb betegnek van vércukormérője), és ha nagyon magas vagy nagyon alacsony értéket találunk, a fent leírtaknak megfelelően segítsünk. A normál vércukorszint éhgyomor esetén 3,9-6,1 mmol/l között mozogat, cukorbetegség esetén az éhgyomri vércukor 7 mmol/l felett, míg a cukorterhelést követően 2 órával 11,1 mmol/l felett van. Bizonyos betegeknél a cukortolerancia csökkent, ilyenkor a beteg vércukra még nem esik a cukorbetegség diagnózisának felállításához szükséges tartományba, de a normálisnál már magasabb. Ezekben az esetekben a betegnek nagyobb esélye van a cukorbetegség kialakulására, de diétával, odafigyeléssel a betegség még megelőzhető.
Abban az esetben, ha ellenőrzéskor kissé magasabb értékeket találunk, de a betegnek nincs panasza, akkor a kezelőorvossal történő találkozáskor ezt érdemes jelezni. Ha alacsonyabb a cukorszint, plusz szénhidrát bevitel célszerű.

A magas vércukorszinttel összefüggésbe hozható tünetek kb. 20 mmol/l felett jelentkeznek (egyénenként változó, hogy ki mennyire tolerálja a magasabb értékeket) de eszméletlen állapotban nemegyszer mérünk 40-50 mmol/l értékeket is.

Kórosan alacsony vércukorszintről 2,6 mmol/l alatt beszélünk.
Egyes vércukormérő készülékek a nagyon magas értékeknél Hi (high=angolul magas) míg a nagyon alacsonyaknál Lo (Low=angolul alacsony) jelzést mutatnak

Fontos megjegyezni, hogy abban az esetben, ha cukorbeteget találunk zavar állapotban és nem tudjuk pontosan eldönteni, hogy magas vagy alacsony a vércukorszintje (mert pl. nem áll módunkban, hogy vércukormérővel azt megmérjük), akkor minden esetben cukrot kell adni a betegnek! A magas vércukorszint esetén a cukor által kismértékben emelt vércukorszint kevésbé rontja a beteg állapotát, mint amilyen haszna annak van, ha egy alacsony vércukorszintű betegnek normalizáljuk a paramétereit.

Ha környezetében cukorbeteg él (főleg ha inzulinos) kérdezze meg a beteget, hogy rosszulléte esetén hogyan segítheti, de háziorvosától is kaphat tanácsot.

Mivel főként a nem inzulinfüggő cukorbetegség csak lassan okoz észlelhető tüneteket, ha lehetősége van rá, időnként - a vérnyomáshoz hasonlóan - akkor is kontrolláltassa vércukorszintjét, ha nem gondol arra, hogy beteg lenne.

Dr. Lóczi Gerda
Az S.O.S.24 szakmai vezetője, mentőszakorvos

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

''A gyerekek kárpótolnak mindenért''

Három és fél évvel ezelőtt született egy ikerpár – történetük csak idáig hétköznapi. Az egyik… Tovább olvasom